2024. december 04., szerda

Hydroinfo

Adott napon: 
Keresés:
#4040
Köszi!
Ez a tájékoztató és elõrejelzés számomra mindig nagyon hasznos.
Érdekes infókat olvashatunk benne.
#4039
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#222995 - 2014-03-12 11:41:42)

Szerepel benne Elek kacsint Kár, hogy a csapadékhiány miatt.
#4038
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#222992 - 2014-03-12 11:31:4laza

Februári vízügyes összefoglaló: Link
#4037
A hétvégi viharos idõben vajon mi lesz a Balaton déli partján? (én a nagy víz híve vagyok, de ez most kemény lehet)
#4036
A mai Balaton átlag 129 cm, a szél okozta átlag torlódás nincs 5 cm. A többi a hullámzás felsõ amplitúdója.

A Balaton max. átlagvízszintje 155 cm( nem tudom mikor volt), még egy kicsit odébb van.

Nem a politikusok csónakját kéne a szabályozási szintre kikötni, hanem magukat a politikusokat, akik elérték, hogy ekkora legyen ilyenkor a vízszint.
#4035
Délelõtt volt egy kis K-i szél.Ismerõsömmel lementünk a halászkikötõbe szétnézni. 146cm-t mutatott a vízmérce.A csónak/kishajó kikötõ járólemeze 150cm-es magasságon van, néha kicsaptak rá a hullámok. szomoru
Politikusok, haragoszöldek hajóját/csónakját ide kéne kikötni, hadd törjön össze, sérüljön meg, talán belátnák, hogy nem lehet ezt a végtelenségig feszíteni.
#4034
Igen. A kis észrevétlen feltöltéssel létrehozott vízparti telekbõvítések is, olyan vízközeli területek, ahol a szabályozási szint meghatározásakor a tanácselnöknek elég hatalma volt az összbalatoni rendezési terv megvalósításának elszabotálására, stb. A sötétzöldek miatt a szabályozási szint felett van a Balaton. Ennek van némi kockázata, ha elkezd fújni a szél.

Mindent meg lehet valósítani, ami a fizikai törvényeknek nem mond ellent. Azt viszont sokan elfelejtik, hogy mindennek ára is van. Ha adott paraméterek elviselésére terveznek valamit, általában a tervezõ szakember által alkalmazott biztonsági tényezõkön múlik, hogy mikor történhet katasztrófa. Esetleg nem azért, mert a tervezõ valamiben hibázott, hanem mert a politika érdekei miatt valakik a határokat feszegetik. A politika sokszor nem veszi figyelembe a fizikai-kémiai-biológiai-stb. törvényeket. Semmilyen szakmának nincs hatalma a politika felett. A politikusnak joga van következmények nélkül hülyének lenni és kárt okozni a "köz nevében". Gyakran elõfordul, hogy utólag néhány politikus, a korábbi politikai döntéseket egyes szakmák mûvelõire hárítják.

Pontosan lehet tudni, hogy x átlagos Balaton vízszint és y irányú, z sebességû szél mellett mely területeken lesznek a part mentén elöntések. Rá lehet fogni a hülye mérnökökre, a vízügyi lobbira, stb.

Szerk: A köv. példa még csak nem is politika: Egy mûszaki felsõ vezetõnket a személyes érdekei miatt nem tudtuk egy problémában kezelni. Késõbb emiatt komoly mûszaki gondok és súlyos károk keletkeztek. Jól le...tt minket, hogy miért nem gyõztük meg.

A Balaton témában nem ismerem személyesen sem a politikai tetteseket, sem az utasítást végrehajtó szakembereket.
#4033
"Az alap: egy pontosan 1 literes bögrében ideiglenesen sem lehet például 1,05 liter vizet tárolni. Akkor sem, ha késõbb a többletre nagyon nagy szükség lenne."

Minden a +100cm-es vízálláshoz van kiépítve!
#4032
Pár négyzetkilométer miatt szív az egész Balaton. Gátat az elöltött területek védelmére és ne luxusszigetet a Balatonba. Egyébként itt Itt nem mûködnének a homokzsákok? (Sarkos volt tudom, csak a lényeg izgat.)
#4031
Ha mérleget kellene vonni az úgynevezett "környezetvédõk" elmúlt kb. 30 évi tevékenységérõl, nem lennék biztos a pozitív egyenlegben. Nagypofájú senkiknek tökéletes megélhetést biztosít "környezetvédelem": Nem kell semmit csinálni, gondolkozni pláne nem. Fröcsögõ nyállal kell tiltakozni minden ellen. És még nyugdíjat is fognak kapni a tevékenységükért.

A tiszai ciánszennyezésnél a vízügy szakemberei mentették meg a Tiszató élõvilágát, a Hortobágy-Berettyó halpusztulásának okára nem tudott rájönni a "környezetvédelmi" hatóság, de egy kíváncsi horgász meg tudta találni azt a seretéstelepet Debrecen mellett, amelyik a elengedett párezer m3 hígtrágyát. Azóta történt a Körösöknél még egy hasonló szándékos szennyezés, de megnevezni is tilos a szennyezõt. Habzó szájjal lehet ordítani a Rába habzása miatt, tiltakozni lehet a Balaton leeresztése ellen, de amikor valami kishazánkban történik, kussol mindenki.
#4030
Igen. nevet
#4029
Belvizet is nézted? nevet
#4028
Link

Máshol nincs nyoma a másodfok elrendelésének.

Link
Link
#4027
Az önkormányzatok felkészültek a Balaton kiöntésére:

Link
#4026
Köszönöm! Egy szó miatt zagyvaságot írtam. Helyesen az utolsó mondat:

"az árhullám elején kialakuló nagy vízszintesés okozta nagy vízsebességek jelentõs kimosási károkat okoznának."

A szokásos: Az ember néha akaratlanul mást mond, vagy ír, mint amit gondol. A lónak négy lába van, mégis megveri a szódás.

#4025
Így van, bár szerintem vízszintemelkedést akartál írni. Fontos megemlíteni még, hogy a mederfalaknak idõ kell az átengedéshez, ennek hiánya szintén kimosási, omlási károkat okozna.

További ok még az esetleges visszaduzzasztás az oldalbefolyásoknál.
#4024
Kicsit bulvár a hír. Sajnos a vízügynek alkalmazkodnia kell a sötétzöldek frázisaihoz a tényleges vízparti elöntési kockázat minimalizálásakor.
Az alap: egy pontosan 1 literes bögrében ideiglenesen sem lehet például 1,05 liter vizet tárolni. Akkor sem, ha késõbb a többletre nagyon nagy szükség lenne.
Eddig az volt a ... nagy mák a tehetetlenkedésben, hogy nem jött egy 80-100 km/h-s szél, ami legalább fél m-es hullámokat hajthatna a keleti részre. Egy ilyen után a sötétzöldek a "vízügyarrasemképeshogymeghatározzaazoptimálisleeresztésiszintet" dumát nyomnák.

A korlátozott vízmennyiséggel kezdett leeresztés oka: Ha hirtelen nagy mennyiséggel kezdenének, a Sión az árhullám elején kialakuló nagy vízszintesés és nagy vízsebességek jelentõs kimosási károkat okoznának. Kábé ennyi.
#4023
Siózsilipet ma kicsit nyitották, indul az eresztés: Link
#4022
A helyzet úgy fest, hogy a gátak emelése az, ami nem folyhat a végtelenségig. A meder- és árterek feltöltõdése, az erdõk letermelése, az LNV-k emelkedése, a földek kiégése ellenben töretlen. A szabályozott állapot tehát csak egyre súlyosabb áron tartható fenn a jövõben. A kérdés tehát az, hogy mikor térünk vissza legalább részlegesen a szabályozás elõtti vízgazdálkodáshoz, illetve hogy mennyit késlekedünk e téren?
#4021
Árvízi kockázat a hókészletekbõl:
- A Duna vízgyûjtõn csak az Inn hóvízkészlete átlagos, az egyéb területeké átlag alatt. Összességében Pozsonynál a hóvízkészlet a szokásos átlag 2/3-a, Nagymarosnál kb. 60 %-a.
- Dráva-Mura:átlag feletti, de a tavalyi rekord alatti a készlet. A tavalyi rekord készlet sem okozott semmilyen árvizet.
- Tisza, Körösök, Maros: Minimum körüli a készlet, semmilyen árvízi kockázatot nem jelent.

- Balaton: Szabályozási szint felett, megtelt. Idõszerû lenne a Sió zsilipet megnyitni.

#4020
Hát igen: ha szakad a gát, akkor jön a törpe cunami... zivatar
Apám jogtanácsos volt az észak-dunántúli vízügynél, és rendszeresen részt vett az árvízvédekezésekben.
Valamikor a 60-as évek végén, vagy a 70-esek elején a Körösöknél védekeztek, ott látott gátszakadást. Azt mondta, az olyan, hogy elképzelni se tudjuk. A több tonnás teherautókat gyufásdobozként pörgette a bezúduló ár...
Az erdõirtás, következményes talajerózió, nem különben a felsõbb folyószakaszok gátak közé szorítása feltétlenül szerepet játszik az árhullámok magasabbá, "meredekebbé" válásában.
De tudjuk, a kontinentális klímaterület folyói amúgy is szeszélyes vízjárásúak, változó vízhozamúak -szemben az óceáni éghajlat vízfolyásaival.
Gondold végig: mi lett volna, ha az 1000 évvel ezelõtti állapotok fennmaradtak volna.
Az Alföld jó része mocsár, nádas, azaz "vizes élõhely" lenne most is.. Emberi települések csak a magasabb, nem vízjárta térszíneken alakulhatnának ki ki. (Egyébként nem is olyan régen hazánk lakossága még nagyon kényes volt abban a tekintetben, hova építkezik. A vízjárta helyeket gondosan elkerülték, és nem véletlenül. Manapság bezzeg építkeznek a belvizes, talajvizes helyekre is! Aztán csodálkoznak, ha minden zöldárkor -mentett oldal ide vagy oda - úszik a kertjük, garázsuk, pincéjük)
Szóval, az Alföld úgy festene, hogy rengeteg értékes "vizes élõhely" közepette szigetszerûen helyezkedne el a ritkás településhálózat. Mivel ezek magas helyeken feküdnének, gátakra tényleg nem lenne szükség. Legfeljebb, mondjuk, 50 évenként öntené el egy-egy rendkívül magas
vízálláskor a városokat, falvakat a víz. A középkori embernek ennyi "még belefért".
Komolyabb úthálózat, vasútvonalak nem lennének. A kis utakat a mélyebb területeken idõrõl-idõre ellepné a víz, akkor hetekig állna a forgalom. Nyaranta töméntelen lenne a szúnyog.
Így is lehetne élni, például nekem személy szerint még tetszene is az ilyen állapot. De az átlagember az ilyen körülményeket civilizálatlannak mondja (hogy okkal vagy anélkül, már más kérdés)
Azonban országunk sorsa a valóságban nem így alakult. Az Alföldön is sûrû településhálózat, út és vasúthálózat épült ki, s vizes élõhelyek helyett mezõgazdasági területek vannak. Mindez a folyószabályozás, a folyók gátak közé szorításának eredménye. Ezt már visszacsinálni -sajnos- nem lehet. Abszolút szükséges a folyók szabályozott állapotának fenntartása.
#4019
A kérdésedre a választ is megadtad: Sokkal civilizáltabbnak érzem azt az életmódot, amely együtt él a környezetével, mint azt, amely letiporja azt. Az utóbbi ugyanis annyira ostoba, hogy még azt is képtelen felismerni, hogy a környezet megerõszakolása végsõ fokon önpusztítás.

Árvizek: Az utóbbi 5-800 év egyre növekvõ árvizeit a vízgyûjtõ erdõségeinek masszív letermelése okozta. Tehát ez sem tekinthetõ már természetesnek, ezek az árvizek is már jórészt antropogén eredetûek. A mai fogalmaink szerinti árvizeket tehát saját fajtánknak köszönhetjük.

Egy gátak közé nem szorított folyó árvizei mellesleg sokkal kevésbé jelentettek veszélyt a lakott területekre. Persze ezeket régen eleve magasabb térszínekre építették, de a szétterülés következtében a szabályozás elõtti árvizek méterekkel tetõztek a mai árvizek szintje alatt. A folyamat elgondolkodtató: Link

Mit értesz civilizált élet alatt? A "modernitás" önigazolási kényszere igen sok káros technikai és társadalmi változást tüntet fel jó színben. Szerintem például a vízimalmok sokkal civilizáltabb gabona-õrlési technológiát képviselnek, mint a gõzmalmok, vagy a mai, végsõ soron szénhidrogén elégetésével mûködõ malmok. A vízimalmok mégis eltûntek...
#4018
A dolgok ritkán fekete-fehérek, mint tudjuk. És általában az is igaz, hogy az emberek többsége nagy szeretettel ápolgatja a saját álláspontját, értékítéletét, más értékítéletre, gondolkodásmódra viszont süket.
Nem hiába mondta a latin: 'audiatur et altera pars'
Hogy ökológiailag nem tett jót a folyószabályozás, az vitán felül áll.
Viszont azt is meg kell gondolnunk, hogy a Kárpát-medencének nagyon jelentékeny része az árvízi szint alatt fekszik. Magyarország e szempontból Közép-Európa Hollandiája.
Nagy, és szinkron dunai és tiszai árvizek esetén a medrükbõl kilépett folyók a Duna-Tisza közén konfluálnának.
Kérdem én: ilyen körülmények között lehetne-e civilizált élet a Nagy-Alföldön?
Persze, a folyamszabályozást lehetett volna ügyesebben, ökológiai szempontokat is figyelembe véve végezni. De a XIX. sz. végén, mikor erre sor került, ilyen szempontok még nem léteztek.
Az a kor legyõzni, kiaknázni akarta a természetet, nem pedig együtt élni vele.
#4017
Az átlagot ma nem húzták utána, lassan 125 lesz az, fognak ereszteni, tán csak csorgatni óvatosan, ha van eszük. Jó kiindulás tavasszal, tavaly ilyenkor jóval lejjebb voltunk (72 cm), de akkor utána volt még bõven csapadék (tetõzés máj.5.: 125 cm), idén ki tudja elõre.
#4016
Balaton Siófok: 129cm (a szél miatt). Ma reggel, (átlag 122cm)
Link
#4013
Azt hiszem, hogy az ember joggal veti meg mélységesen a szabályozást, és az abban résztvevõ kimûvelt, ámde szakbarbárokra jellemzõ módon rövidlátó és összességében végtelenül korlátolt embereket. A folyószabályozás tulajdonképpen ökológiai kataklizmaként is felfogható, és nagyjából hasonló nagyságrendû károkat okozott, okoz és fog még okozni, mint az erdõk kivágása. szomoru
#4012
Sajnos a Nyugat-Dunántúlon még az 1960-as évek közepén is folyt az esztelen vízszabályozás. Ekkor silányították csatornává szinte az összes kisebb-nagyobb vízfolyást, így a Zalát és mellékvizeit, a Kerkát, Csertát,a Pinkát, a Strém patakot, a Marcalt és mellékpatakjait és a Répcét. A következményei jóvátehetetlenek, a rohanó, kiegyenesített, halszegénnyé lett vizek, a talajvíz szintjének több méteres csökkenése, a folyómedrek bevágódása és nem utolsó sorban a rekordmagasságú árvizek.
#4011
Lujó, ez a térkép egyoldalúan prezentálja a témát, hisz kizárólag a víz szabályozás elõtti területi kiterjedését ábrázolja. Ellenben nem mutatja be

- a vizes élõhelyek hatalmas biodiverzitását,
- az ártéri gazdálkodás különbözõ haszonvételi formáit,
- a medence sokkal jobb aszálytûrési képességét.

Ez a térkép jól ismert térkép. Kiválóan alkalmas arra, hogy szavak nélkül gyõzze meg a tudatlan szemlélõt arról, hogy milyen borzasztó idõk jártak az Alföldön a szabályozás elõtt.
#4010
Nem állítottam, hogy nem volt egyetlen egy hozadéka sem a folyószabályozásnak. Azt viszont biztosan tudom, hogy nincsenek arányban az elõnyei a hátrányaival. A gúny annak a szervilis beidegzõdésnek szól, amely bizonyos körökben a mai napig is úgy állítja be a folyók 19. századi szabályozását, mint egyetlen lehetséges és szükségképpen jó megoldás. A Kárpát-medence vízgazdálkodása katasztrofálisan rossz, és ez elsõsorban bizony a 19. század eszetlen, vagy fogalmazzunk úgy, igencsak szûk-látókörû és egy szûk gazdasági csoport érdekeit minden elé helyezõ fejlesztési stratégia eredménye.

És hogy a témától se kanyarodjak el túlzottan, úgy látom, hogy a 19. század folyószabályozásainak levét már eddig is - képzavarral élve - issza az ország, de mi lesz vajon, ha rendkívül aszályos éves sorozata köszönt be a a következõ évtizedekben? mert ennek ugyebár van némi esélye és akkor lesznek igazán érezhetõk a folyószabályozás "jótéteményei".
#4009
Szíves tanulmányozásra, mielõtt bármelyik folyószabályozást, vagy annak tervezõjét minõsítené valaki, vagy a szabályozás hatásait egyoldalúan mutatná be valaki.

Link

#4008
Egyikõtökkel sincs bajom. Pistát nem tudom, hogy kicsoda, de vele sincs. laza Annyit akartam jelezni: nem biztos, hogy tudatlan vagy rossz szándékú az, aki szakmai kérdésekben más állásponton van. Pl. aki úgy gondolja, hogy a Tisza-szabályozásnak elõnyei is voltak, vagy aki reális veszélynek tartja a klíma aszályosabbá válását. Nem gúnyolódni kellene rajtuk, hanem megismerni az érveiket, és azokra reagálni. Ez szokta elõrébb vinni a tudományt, és ettõl lenne szakmai fórum a Metnet.

(Akinek nem inge, ne vegye magára.)
#4006
Többször elolvastam a kommentedet, de nem értem, mire célzol. Nem értem, kivel, mivel van bajod? Télemberrel? Vagy velem? Vagy Márkóval? Vagy Pistával?
#4005
Nyelvhelyesség ügyében valóban van szigorúbb és rugalmasabb irányzat. A pökhendi, a más véleményen lévõket csípõbõl lehülyézõ vagy összeesküvéssel vádoló stílus viszont egész biztos, hogy nem bizalomgerjesztõ. Fõleg akkor, ha nem fórumtársakról van szó, hanem történelmi személyekrõl vagy a témával hivatásként foglalkozókról. Bármilyen szakmai vitában minimális elvárás, hogy az ember konkrét állításokra konkrét ellenérvekkel válaszoljon.
#4004
Nekem a gyümölcsösök rész jót be legjobban. Sok újdonságot olvastam, pedig most végzem a szakmában. laza
#4003
Kiváló munka, gratulálok! A legtöbb ember még ma is azt hiszi, hogy a XVIII. század elõtt csak szúnyogok éltek a Kárpát-medencében. A torz honismeret sajnos ma is szedi áldozatait. Ezt a torz képet oszlatja a te szakdolgozatod is, további jó munkát!
#4002
Márkó, ez nem helytelen. A nyelvészeten belül is többféle irányzat létezik. Lehet, hogy a preskriptív nyelvészet szerint kerülendõ a szóalakok "felesleges" halmozása, de a leíró nyelvészet elfogadja az ilyen szóalakokat, már csak azért is, mert valóban használja az átlag nyelvhasználó. Formális logikai szempontból pedig helytálló a felsõfok használata, hiszen több optimális választási lehetõség között bizony lehet "legoptimálisabb" is. A kötekedõket figyelembe se vedd!
#4001
Köszi a kiegészítést, ezentúl helyesen fogom használni a szót.

A tanszéken viszont senkinek nem tûnt fel, sõt rengetegszer hallottam, láttam elõadásokon is így használni. Majd 10-20 év múlva már helyesnek fog minõsülni talán, a nyelv nem állandó.
#3998
Amikor egy szakdolgozat 12.(!) szavában otromba nyelvhelyességi hibát találok (optimum-nak felesleges és nincs magyar felsõfoka, tekintve, hogy önmagában már felsõfok....) egyszerûen nem tudom komolyan venni az egészet. szomoru


Ettõl még lehet igazsága, csak az "entrée" nem bizalomgerjesztõ....

#3997
Természetesen nem azt mondtam, hogy akkor ugrottak le a fáról és lövésük sem volt, de a mai lehetõségekkel összehasonlítva igencsak gyerekcipõben jártak sok tekintetben akkoriban.
Viszont a múlt a múlt, megtörtént.
Egy adott személy hibáját kiemelni a mérleg másik nyelvének bemutatása nélkül szerintem nem ildomos. Kivéve, ha mi magunk sosem szoktunk hibázni. Ilyenbõl persze rengeteg van.

#3996
Szerinted miért lett öngyilkos? Mert [elrontották], nem kicsit nagyon és rá is jöttek! De volt tanulmány és volt mellékelhatás vizsgálat is, sõt volt aki ellenezte az egészet, de át lett nyomva, úgy mint most is át van a huncutság!
Nem kell megvédeni az akkor emberek nem voltak buták, nagyot akartak csinálni így sült el a dolog. 1840-es évektõl van csapadékmérés hazánk területén. Nagyon is tisztába voltak a viszonyokkal. Több nagy árhullám volt a Dunán és Tiszán is mindig is ez volt a gond, másrészt hajózni akartak. Így szabályozni, csapolni kellett. Ezáltal ökológiai katasztrófát idéztek elõ. Az elsõ aszályos periódus után már azt gondolták, hogy valami nem stimmel. Miért is? Mert lecsapoltuk, legalábbis ez volt a kérdés? Mivel 1860-ban halt meg és az 1850-es években hatalmas aszályok sújtották hazánkat, pl 1957 Budapest 276 mm hullott, volt ahol 180 mm körül mennyiség volt feljegyezve. Ekkor azt gondolták, hogy bizony a csapolások eredménye, és ez is vezethetett az öngyilkosságához. Hidd el mikor a klimatológiai viszonyokat vizsgálom csinálok történelmi áttekintést is ráadásul a történelem nagyon is érdekel.
Ma már tudjuk, hogy nem volt köze hozzá, de mivel éhínség következett be elmaradt termések stb ezért bizony bûnhõdni kellett, megérdemelte!
Majd következett az 1880-as évek egyik legcsapadékosabb évtized, de ezt már nem élte meg, de valószínû nem is élhette volna mivel 70 év körül volt már akkor is. Szóval érdemes körbe járni volt ok és okozat, de számomra nem volt más mint politikus és azt tudjuk manapság is mit jelent.
#3995
Azért annyiban megvédeném õket (bár nem hiszem, hogy az én védelmemre szorulnának), hogy nem valószínû, hogy lett volna akár csak elképzelésük is azokról a "mellékhatásokról", amelyektõl ma szenvedünk. És ez nem feltétlenül azért volt, mert csak a burzsoá zsebeket kellett tömködni. Gondolom nem kértek hatástanulmányokat, futtattak szimulációkat - nem voltak képben a lehetséges következményekkel.
Mi ma viszont már vagyunk annyival okosabbak, hogy megpróbálhatnánk orvosolni ezeket a hibákat. Ahelyett, hogy megint a múlton rágódunk (általánosan, nem csak spec erre értve).
#3994
Mint írtam a legnagyobb környezet kárósítás volt a programjuk, a legnagyobb amit valaha el lehet képzelni!
#3993
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#221395 - 2014-02-14 14:06:44)

Maximálisan egyet tudok érteni a véleményeddel.. a Kárpát-medence egykori paradicsomi vízivilágának, pazar ökológiai rendszerének gyakorlatilag nyom nélküli eltûntetése egy ékes példája az ember materiallista, kapzsi gondolkodása következtében elkövetett természetpusztításának.. beteg De isszuk is a levét bõven, és fogjuk is inni még nagyon-nagyon sokáig, valószínûleg fokozódó jelleggel szomoru
#3992
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#221391 - 2014-02-14 13:41:45)

Én azon gondolkodok el, hogy ha ez valóban a legcsapadékosabb periódus az utóbbi 170 évben, akkor ugyan mennyire szúrták el a Kárpát-medence vízgazdálkodását, hogy még most is vannak vízhiányos területek? Nem kicsit. Nagyon. zavarban
#3991
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#221379 - 2014-02-14 12:25:02)

Nagyon szépen leírtad a nevét, gratulálok:-) De igazad van a legnagyobb országos károkozó õ volt hasonlóan a mostani kormányokhoz! De ne politizáljunk, nagyon sok kárt tettek, nem véletlenül lett öngyilkos?!?!

Viszont errõl az idõjárás nem tehet õ megy a mag útján és vitathatatlan tény, hogy a legcsapadékosabb periódusban vagyunk az elmúlt 170 évben. Ha tetszik ha nem a globális aszály nyávogóknak ezek számok, mérések és tények! Most a nagyon száraz és aszályosnak tényleg mondható 1980-as évek húzzák le az átlagot, de ( ez most pici táv prognózis, erõs feltételekkel )! Tehát 2015-2020 körül bizony a kedvencük a 30 éves csúszó baromság a legcsapadékosabb korszakot fogja mutatni, no erre kíváncsi leszek, hogy fogják kommunikálni:-) Ez azért valószínû, mert 1995 óta eltelt közel 20 év legcsapadékosabb idõszakok egyike lesz, ez szinte borítékolható. A maradék 4-5 évnek nagyon száraznak kell lenni, hogy ne a legcsapadékosabb 30 év legyen de biztosan dobogós lesz így is. Így állunk most azért ezen picit el lehet gondolkodni azt hiszem:-)

Havazás előrejelzés

Utolsó észlelés

2024-12-04 17:37:33

Szokolya - Jókai út (Tszfm 187 m)

2.6 °C

RH: 95 | P: 1023.6

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

131646

Hírek, események

Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata

MetNet | 2024-11-02 11:38

pic
Kis pihenés után folytatódhat a meteorológiai megmérettetés, immáron 41.