Hydroinfo
Régebben (még az átkosban) volt néhány kizárólag a Balatonra vonatkozó stratégiai irányelv. A Balaton most is csak azért létezik. Pl: a Balaton vízgyûjtõjérõl a tisztított szennyvizet is vízgyûjtõn túlra kell elvezetni. Bármi változtatást csak ennek az elvnek a figyelembe vételével lehetett csinálni.
Most a zunijó megszigorított mindent. Felesleges kibocsátási határértékeket írt elõ általános esetekben, amit csak a közszolgáltatókon lehet számon kérni. Egyes nagy (potenciális és tényleges) szennyezõk (ne kelljen sorolni a listát és az eseteket, mert a gatyát leperlik rólam) a beépített törvényi kiskapuk miatt szabad kezet kaptak és kapnak: büntetlenül tehetnek bármit. Nem részletezem, mert nem akarok további ötletet adni a szennyezõknek.
Mint 2000 éve: a törvények betû szerinti értelmezésével lehet a legnagyobb igazságtalanságokat elkövetni. Ha valamelyik hatóságnál valaki nem a törvény szellemét képviseli valaki, bármilyen (pl. személyes anyagi) okokból, bármelyik természetes vízbe bármilyen nagy kockázattal járó tisztított szennyvíz bebocsátást engedélyeztethet. A pénznek igen nagy hatalma van.
Csak annyit az elõzõkrõl, hogy az ország hatodik legnagyobb (természetes) állóvize, a szarvasi Kákafoki holtág, 30 km hosszú, 130 Ha, amely néhány éve a Tisza tónál nagyobb vonzerõvel (idegenforgalommal) rendelkezett, ma egy szennyvízcsatorna, amit horgászok, nyaralók messzire kerülnek. Itt a környezetvédelem azonos a környezetszennyezõ védelemmel.
Most a zunijó megszigorított mindent. Felesleges kibocsátási határértékeket írt elõ általános esetekben, amit csak a közszolgáltatókon lehet számon kérni. Egyes nagy (potenciális és tényleges) szennyezõk (ne kelljen sorolni a listát és az eseteket, mert a gatyát leperlik rólam) a beépített törvényi kiskapuk miatt szabad kezet kaptak és kapnak: büntetlenül tehetnek bármit. Nem részletezem, mert nem akarok további ötletet adni a szennyezõknek.
Mint 2000 éve: a törvények betû szerinti értelmezésével lehet a legnagyobb igazságtalanságokat elkövetni. Ha valamelyik hatóságnál valaki nem a törvény szellemét képviseli valaki, bármilyen (pl. személyes anyagi) okokból, bármelyik természetes vízbe bármilyen nagy kockázattal járó tisztított szennyvíz bebocsátást engedélyeztethet. A pénznek igen nagy hatalma van.
Csak annyit az elõzõkrõl, hogy az ország hatodik legnagyobb (természetes) állóvize, a szarvasi Kákafoki holtág, 30 km hosszú, 130 Ha, amely néhány éve a Tisza tónál nagyobb vonzerõvel (idegenforgalommal) rendelkezett, ma egy szennyvízcsatorna, amit horgászok, nyaralók messzire kerülnek. Itt a környezetvédelem azonos a környezetszennyezõ védelemmel.
Arra gondoltam, hogy a Balaton (és a hasonló természetes vizek) nem tartoznak-e külön elbírálás alá?
Mint volt önkormányzati ingatlan gazdálkodó a gyakorlatból tudom, hogy elbirtokolható önkormányzati és állami terület is, a feltétel az, hogy 15 évig sajátjaként használja és a jóhiszemûség sem számít. Viszont ha a tulajdonos felszólítja az illetõt, hogy fejezze be az ingatlan további használatát, akkor újból indul a 15 év.
Úgy vélem, amikor EOV-s ingatlan-nyilvántartási térképek készültek a Balaton partján, akkor végeztek partvonalmérést is. Sejtésem szerint az akkori medervonal egyszersmind a magántelkek és a (nyilván) állami tulajdonú vízfelület közötti birtokhatárt is jelentette. Nem hiszem, hogy lehetséges lenne állami tulajdonban lévõ vízfelület elbirtoklása, még ha a szükséges 15 éves idõtartam meg is lenne. Arról nem is beszélve, hogy a szántszándékkal feltöltött partszakasz megszerzése aligha lehet jóhiszemû, mely szintén szükséges az elbirtokláshoz. A "megoldás" a mért állapotra való visszaállítás lehetne, ami nem kevés pereskedéssel járna, ismerve az egyszeri telektulajdonosok hozzáállását... (10 centin - ami földmérési szempontból jelentéktelen eltérés - képesek egymásnak menni, meglepõdnék, ha a Balaton mellett nem lenne egy-két hasonló habitusú tulaj).
Elõrebocsátom, nem vagyok sötétzöld 
Szaki sem Csak szeretem a Balatont.
Szerintem a vízügy max. kicsit hibázott, mert az aug. közepi 115 centirõl szerintem nem volt itt sem senki, aki akkor azt mondta volna, hogy elemi mennyiségû csapadék várható 1 hónapon belül (és 135 cm lesz), ez extrém eset, elõre nem kiszûámítható. Fokozatosan el kellett volna kezdeni az engedést szerintem is már jó pár napja (sokat nem segített volna), amikor már triviális volt a várható nagy mennyiségû csapadék. Szerintem abból a plusz pár centibõl nem lesz katasztrófa (aki meg a tóba építkezett, azt nem sajnálom, bármi is éri az ingatlanát), hacsak valami elemi nagy szélvihar nem jön, kár nem nagyon lesz. A fõ gond változatlanul az, hogy a magas víz érdekében SEMMIT sem tesznek évtizedek óta, egy kapavágás sem történt (duma és ígérgetés annál több), s nincs is kilátásban, sõt a legfõbb problémák megoldása érdekében sem: a zsilip is rossz állapotban van, a Sión meg csak elméletileg lehetne engedni napi 1 cm-t (75m3/sec), de a rossz állapota miatt ennek a fele érhetõ el max. jelenleg.
Szaki sem Csak szeretem a Balatont.Szerintem a vízügy max. kicsit hibázott, mert az aug. közepi 115 centirõl szerintem nem volt itt sem senki, aki akkor azt mondta volna, hogy elemi mennyiségû csapadék várható 1 hónapon belül (és 135 cm lesz), ez extrém eset, elõre nem kiszûámítható. Fokozatosan el kellett volna kezdeni az engedést szerintem is már jó pár napja (sokat nem segített volna), amikor már triviális volt a várható nagy mennyiségû csapadék. Szerintem abból a plusz pár centibõl nem lesz katasztrófa (aki meg a tóba építkezett, azt nem sajnálom, bármi is éri az ingatlanát), hacsak valami elemi nagy szélvihar nem jön, kár nem nagyon lesz. A fõ gond változatlanul az, hogy a magas víz érdekében SEMMIT sem tesznek évtizedek óta, egy kapavágás sem történt (duma és ígérgetés annál több), s nincs is kilátásban, sõt a legfõbb problémák megoldása érdekében sem: a zsilip is rossz állapotban van, a Sión meg csak elméletileg lehetne engedni napi 1 cm-t (75m3/sec), de a rossz állapota miatt ennek a fele érhetõ el max. jelenleg.
A sötétzöldek mellett azt is vedd figyelembe, hogy az elmúlt évtizedekben ellopott Balaton-parti terület (jórészt hét település) okozza most a legtöbb problémát.
Zala, torkolat: Link Ma reggel 7 h, vízhozam 23,57 m3/s.
Balaton átlag: 133 cm: Link
Sió, siófoki mérce gát alatt: Link Tegnapi vízhozam 26 m3/s, mára ismét nyitottak a zsilipen, de az új vízhozam még nem szerepel, valószínûleg még nem állt be.
Az egyéb, Balatont tápláló vízfolyások miatt a Balaton szintje még emelkedni fog (a párolgás nem jelentõs a magas páratartalom és a gyenge szél miatt). A vízleeresztés ellen tiltakozó hõbörgõ sötétzöldek miatt a vízügy bõdületes hibát követett el a Sió zsilip késõi megnyitásával. Korábban a megnyitást 100 cm Balaton átlagszintnél indították, most szeptember 4-én, 122 cm-en. A zsilipet csak fokozatosan lehet megnyitni, hogy a zsilipnyitás okozta árhullám ne okozzon az árhullám elején kimosódást.
Mindenkinek tudomásul kellene venni (a sötétzöldeknek is), hogy a magasan tartott vízszint nagyon kockázatos. Szerencsére nincs jelentõs szél, hogy a hullámzás komoly károkat okozhasson. A magas vízszinttel tartósan számolni kell, a Balaton vízmérlege még pozitív, csak imádkozni lehet, hogy tartósan csapadékmentes és gyenge széllel járó vénasszonyok nyara jöjjön. Imádkozni kell a mediciklonok istenéhez is, hogy a csapadékzónájuk kerülje már el a Dunántúlt.
Mura - Dráva: Az árhullám (bár a felsõ- és középszinten rekordot döntött) gyors lefolyású, a befogadó Dunán nincs árvízi helyzet, nem tartja vissza a Dráva árhullámát. Az árhullám ellapul, Eszéknél bõven másodfok alatt fog tetõzni. Link
Az elõzõ hsz-om: Az ECMVF csapadék elõrejelzése nem jött be a Dráva - Mura vízgyûjtõn, ott lényegesen több csapadék hullott.
Balaton átlag: 133 cm: Link
Sió, siófoki mérce gát alatt: Link Tegnapi vízhozam 26 m3/s, mára ismét nyitottak a zsilipen, de az új vízhozam még nem szerepel, valószínûleg még nem állt be.
Az egyéb, Balatont tápláló vízfolyások miatt a Balaton szintje még emelkedni fog (a párolgás nem jelentõs a magas páratartalom és a gyenge szél miatt). A vízleeresztés ellen tiltakozó hõbörgõ sötétzöldek miatt a vízügy bõdületes hibát követett el a Sió zsilip késõi megnyitásával. Korábban a megnyitást 100 cm Balaton átlagszintnél indították, most szeptember 4-én, 122 cm-en. A zsilipet csak fokozatosan lehet megnyitni, hogy a zsilipnyitás okozta árhullám ne okozzon az árhullám elején kimosódást.
Mindenkinek tudomásul kellene venni (a sötétzöldeknek is), hogy a magasan tartott vízszint nagyon kockázatos. Szerencsére nincs jelentõs szél, hogy a hullámzás komoly károkat okozhasson. A magas vízszinttel tartósan számolni kell, a Balaton vízmérlege még pozitív, csak imádkozni lehet, hogy tartósan csapadékmentes és gyenge széllel járó vénasszonyok nyara jöjjön. Imádkozni kell a mediciklonok istenéhez is, hogy a csapadékzónájuk kerülje már el a Dunántúlt.
Mura - Dráva: Az árhullám (bár a felsõ- és középszinten rekordot döntött) gyors lefolyású, a befogadó Dunán nincs árvízi helyzet, nem tartja vissza a Dráva árhullámát. Az árhullám ellapul, Eszéknél bõven másodfok alatt fog tetõzni. Link
Az elõzõ hsz-om: Az ECMVF csapadék elõrejelzése nem jött be a Dráva - Mura vízgyûjtõn, ott lényegesen több csapadék hullott.
Szeptember 4-én megnyitották a Sió zsilipet. Jelenleg kb. 10 m3/s hozamú a leeresztés. Ilyen hozamú leeresztés naponta kb. 1,5 mm-rel csökkenti a Balaton szintjét. Balaton átlag vízállás ma 124 cm.
Link
Érdemi árhullámot csak a Sajón jeleznek elõre. Az, hogy lesz-e árhullám és mekkora lesz, a holnaptól kezdõdõ csapadékhullámtól függ. Az árhullám elõrejelzés az ECMVF csapadék elõrejelzés alapján történik.
Link
Érdemi árhullámot csak a Sajón jeleznek elõre. Az, hogy lesz-e árhullám és mekkora lesz, a holnaptól kezdõdõ csapadékhullámtól függ. Az árhullám elõrejelzés az ECMVF csapadék elõrejelzés alapján történik.
Már csak a zárt zsilip adatsorát látod, a zárás rég kifutott a látható idõtartományból.
Beteszek ide egy linket a Sió zsiliprõl, az eresztés itt ltszik, épp zártak most: Link
Nincs a Neten, keresd a Körkövizig szarvasi szakaszmérnökségén a szakaszmérnökség vezetõt, Megyeri Mihályt!
Sziasztok!
Segítségetek szeretném kérni abban, hogy érdekelne a Hármas-Körös vízállásarchívuma Szarvasnál minél régebbre visszamenõleg. Ha valaki tud esetleg olyan helyet, weboldalt, ahol megtalálhatom, megköszönném. Csupán érdeklõdés szempontjából.
Segítségetek szeretném kérni abban, hogy érdekelne a Hármas-Körös vízállásarchívuma Szarvasnál minél régebbre visszamenõleg. Ha valaki tud esetleg olyan helyet, weboldalt, ahol megtalálhatom, megköszönném. Csupán érdeklõdés szempontjából.
Néztem a Száva google-s mûhold felvételeit. Az alapján nem csodálkozom, hogy bekövetkezett a pusztulat. Akkora meanderezés van rajta, hogy a fél Balkánt bejárja. Ott is elférne egy pár átvágás.
Hidasnémetinél már vasárnap reggel tetözött 374 cm-el,azóta már jó 1 métert apadt.Jelenleg Ócsanálos térségében jár a tetõzés 3.fok felett,de jóval elmaradva a 2010-es értékektõl.Sajnos az ártéren lévõ növénykultúrákban így is jelentõs károkat okoz.
III. fokú a készültség, Hidasnémetiben kb. mostanság tetõzhet: Link
A 4 évvel ezelõttihez képest azért jóval elmarad a vízszint, ennek ellenére Gesztely-Bõcs között, a nyugati töltésen ma reggel a vonatból 3 sor homokzsákot láttam lepakolva. Lehet, hogy a délebbi részeken magasabb tetõzésre számítanak?
A 4 évvel ezelõttihez képest azért jóval elmarad a vízszint, ennek ellenére Gesztely-Bõcs között, a nyugati töltésen ma reggel a vonatból 3 sor homokzsákot láttam lepakolva. Lehet, hogy a délebbi részeken magasabb tetõzésre számítanak?
Hidasnémetinél a Hernád 10 órakor elérte a 3.fokú készültségi szintet és óránként 10 centit árad.Ha ma délután ismét sok esõt kap a vízgyûjtõ,akkor komolyabb árvíz is kialakulhat a folyón [esõ]
Sziasztok!
Intenzíven árad a Duna osztrák oldalon!
Nagybajcson 2 fok felet várják a tetõzést hétfõn napközben jelen pillanatban!
Intenzíven árad a Duna osztrák oldalon!
Nagybajcson 2 fok felet várják a tetõzést hétfõn napközben jelen pillanatban!
A héten lesz egy kis meder rendezés. A hidrológiai mérõtáborban minket is megvicceltek a Mecsek patakjai. Sehogy se akartak ki jönni a vízhozamok, mert egyes szakaszokon a föld alatt is folytak a patakok. Persze ezt csak az utolsó napon közölték. 
Nagy valószínûséggel 1,5 hónap múlva én is vizes mérnöknek mondhatom majd magamat. 
Nagy valószínûséggel 1,5 hónap múlva én is vizes mérnöknek mondhatom majd magamat. 
Köszi!
Ez a tájékoztató és elõrejelzés számomra mindig nagyon hasznos.
Érdekes infókat olvashatunk benne.
Ez a tájékoztató és elõrejelzés számomra mindig nagyon hasznos.
Érdekes infókat olvashatunk benne.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#222995 - 2014-03-12 11:41:42)
Szerepel benne Elek Kár, hogy a csapadékhiány miatt.
Szerepel benne Elek
Kár, hogy a csapadékhiány miatt. 
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#222992 - 2014-03-12 11:31:4
Februári vízügyes összefoglaló: Link
Februári vízügyes összefoglaló: Link
A hétvégi viharos idõben vajon mi lesz a Balaton déli partján? (én a nagy víz híve vagyok, de ez most kemény lehet)
A mai Balaton átlag 129 cm, a szél okozta átlag torlódás nincs 5 cm. A többi a hullámzás felsõ amplitúdója.
A Balaton max. átlagvízszintje 155 cm( nem tudom mikor volt), még egy kicsit odébb van.
Nem a politikusok csónakját kéne a szabályozási szintre kikötni, hanem magukat a politikusokat, akik elérték, hogy ekkora legyen ilyenkor a vízszint.
A Balaton max. átlagvízszintje 155 cm( nem tudom mikor volt), még egy kicsit odébb van.
Nem a politikusok csónakját kéne a szabályozási szintre kikötni, hanem magukat a politikusokat, akik elérték, hogy ekkora legyen ilyenkor a vízszint.
Délelõtt volt egy kis K-i szél.Ismerõsömmel lementünk a halászkikötõbe szétnézni. 146cm-t mutatott a vízmérce.A csónak/kishajó kikötõ járólemeze 150cm-es magasságon van, néha kicsaptak rá a hullámok. 
Politikusok, haragoszöldek hajóját/csónakját ide kéne kikötni, hadd törjön össze, sérüljön meg, talán belátnák, hogy nem lehet ezt a végtelenségig feszíteni.
Politikusok, haragoszöldek hajóját/csónakját ide kéne kikötni, hadd törjön össze, sérüljön meg, talán belátnák, hogy nem lehet ezt a végtelenségig feszíteni.
Igen. A kis észrevétlen feltöltéssel létrehozott vízparti telekbõvítések is, olyan vízközeli területek, ahol a szabályozási szint meghatározásakor a tanácselnöknek elég hatalma volt az összbalatoni rendezési terv megvalósításának elszabotálására, stb. A sötétzöldek miatt a szabályozási szint felett van a Balaton. Ennek van némi kockázata, ha elkezd fújni a szél.
Mindent meg lehet valósítani, ami a fizikai törvényeknek nem mond ellent. Azt viszont sokan elfelejtik, hogy mindennek ára is van. Ha adott paraméterek elviselésére terveznek valamit, általában a tervezõ szakember által alkalmazott biztonsági tényezõkön múlik, hogy mikor történhet katasztrófa. Esetleg nem azért, mert a tervezõ valamiben hibázott, hanem mert a politika érdekei miatt valakik a határokat feszegetik. A politika sokszor nem veszi figyelembe a fizikai-kémiai-biológiai-stb. törvényeket. Semmilyen szakmának nincs hatalma a politika felett. A politikusnak joga van következmények nélkül hülyének lenni és kárt okozni a "köz nevében". Gyakran elõfordul, hogy utólag néhány politikus, a korábbi politikai döntéseket egyes szakmák mûvelõire hárítják.
Pontosan lehet tudni, hogy x átlagos Balaton vízszint és y irányú, z sebességû szél mellett mely területeken lesznek a part mentén elöntések. Rá lehet fogni a hülye mérnökökre, a vízügyi lobbira, stb.
Szerk: A köv. példa még csak nem is politika: Egy mûszaki felsõ vezetõnket a személyes érdekei miatt nem tudtuk egy problémában kezelni. Késõbb emiatt komoly mûszaki gondok és súlyos károk keletkeztek. Jól le...tt minket, hogy miért nem gyõztük meg.
A Balaton témában nem ismerem személyesen sem a politikai tetteseket, sem az utasítást végrehajtó szakembereket.
Mindent meg lehet valósítani, ami a fizikai törvényeknek nem mond ellent. Azt viszont sokan elfelejtik, hogy mindennek ára is van. Ha adott paraméterek elviselésére terveznek valamit, általában a tervezõ szakember által alkalmazott biztonsági tényezõkön múlik, hogy mikor történhet katasztrófa. Esetleg nem azért, mert a tervezõ valamiben hibázott, hanem mert a politika érdekei miatt valakik a határokat feszegetik. A politika sokszor nem veszi figyelembe a fizikai-kémiai-biológiai-stb. törvényeket. Semmilyen szakmának nincs hatalma a politika felett. A politikusnak joga van következmények nélkül hülyének lenni és kárt okozni a "köz nevében". Gyakran elõfordul, hogy utólag néhány politikus, a korábbi politikai döntéseket egyes szakmák mûvelõire hárítják.
Pontosan lehet tudni, hogy x átlagos Balaton vízszint és y irányú, z sebességû szél mellett mely területeken lesznek a part mentén elöntések. Rá lehet fogni a hülye mérnökökre, a vízügyi lobbira, stb.
Szerk: A köv. példa még csak nem is politika: Egy mûszaki felsõ vezetõnket a személyes érdekei miatt nem tudtuk egy problémában kezelni. Késõbb emiatt komoly mûszaki gondok és súlyos károk keletkeztek. Jól le...tt minket, hogy miért nem gyõztük meg.
A Balaton témában nem ismerem személyesen sem a politikai tetteseket, sem az utasítást végrehajtó szakembereket.
"Az alap: egy pontosan 1 literes bögrében ideiglenesen sem lehet például 1,05 liter vizet tárolni. Akkor sem, ha késõbb a többletre nagyon nagy szükség lenne."
Minden a +100cm-es vízálláshoz van kiépítve!
Minden a +100cm-es vízálláshoz van kiépítve!
Pár négyzetkilométer miatt szív az egész Balaton. Gátat az elöltött területek védelmére és ne luxusszigetet a Balatonba. Egyébként itt Itt nem mûködnének a homokzsákok? (Sarkos volt tudom, csak a lényeg izgat.)
Ha mérleget kellene vonni az úgynevezett "környezetvédõk" elmúlt kb. 30 évi tevékenységérõl, nem lennék biztos a pozitív egyenlegben. Nagypofájú senkiknek tökéletes megélhetést biztosít "környezetvédelem": Nem kell semmit csinálni, gondolkozni pláne nem. Fröcsögõ nyállal kell tiltakozni minden ellen. És még nyugdíjat is fognak kapni a tevékenységükért.
A tiszai ciánszennyezésnél a vízügy szakemberei mentették meg a Tiszató élõvilágát, a Hortobágy-Berettyó halpusztulásának okára nem tudott rájönni a "környezetvédelmi" hatóság, de egy kíváncsi horgász meg tudta találni azt a seretéstelepet Debrecen mellett, amelyik a elengedett párezer m3 hígtrágyát. Azóta történt a Körösöknél még egy hasonló szándékos szennyezés, de megnevezni is tilos a szennyezõt. Habzó szájjal lehet ordítani a Rába habzása miatt, tiltakozni lehet a Balaton leeresztése ellen, de amikor valami kishazánkban történik, kussol mindenki.
A tiszai ciánszennyezésnél a vízügy szakemberei mentették meg a Tiszató élõvilágát, a Hortobágy-Berettyó halpusztulásának okára nem tudott rájönni a "környezetvédelmi" hatóság, de egy kíváncsi horgász meg tudta találni azt a seretéstelepet Debrecen mellett, amelyik a elengedett párezer m3 hígtrágyát. Azóta történt a Körösöknél még egy hasonló szándékos szennyezés, de megnevezni is tilos a szennyezõt. Habzó szájjal lehet ordítani a Rába habzása miatt, tiltakozni lehet a Balaton leeresztése ellen, de amikor valami kishazánkban történik, kussol mindenki.
Köszönöm! Egy szó miatt zagyvaságot írtam. Helyesen az utolsó mondat:
"az árhullám elején kialakuló nagy vízszintesés okozta nagy vízsebességek jelentõs kimosási károkat okoznának."
A szokásos: Az ember néha akaratlanul mást mond, vagy ír, mint amit gondol. A lónak négy lába van, mégis megveri a szódás.
"az árhullám elején kialakuló nagy vízszintesés okozta nagy vízsebességek jelentõs kimosási károkat okoznának."
A szokásos: Az ember néha akaratlanul mást mond, vagy ír, mint amit gondol. A lónak négy lába van, mégis megveri a szódás.
Így van, bár szerintem vízszintemelkedést akartál írni. Fontos megemlíteni még, hogy a mederfalaknak idõ kell az átengedéshez, ennek hiánya szintén kimosási, omlási károkat okozna.
További ok még az esetleges visszaduzzasztás az oldalbefolyásoknál.
További ok még az esetleges visszaduzzasztás az oldalbefolyásoknál.
Kicsit bulvár a hír. Sajnos a vízügynek alkalmazkodnia kell a sötétzöldek frázisaihoz a tényleges vízparti elöntési kockázat minimalizálásakor.
Az alap: egy pontosan 1 literes bögrében ideiglenesen sem lehet például 1,05 liter vizet tárolni. Akkor sem, ha késõbb a többletre nagyon nagy szükség lenne.
Eddig az volt a ... nagy mák a tehetetlenkedésben, hogy nem jött egy 80-100 km/h-s szél, ami legalább fél m-es hullámokat hajthatna a keleti részre. Egy ilyen után a sötétzöldek a "vízügyarrasemképeshogymeghatározzaazoptimálisleeresztésiszintet" dumát nyomnák.
A korlátozott vízmennyiséggel kezdett leeresztés oka: Ha hirtelen nagy mennyiséggel kezdenének, a Sión az árhullám elején kialakuló nagy vízszintesés és nagy vízsebességek jelentõs kimosási károkat okoznának. Kábé ennyi.
Az alap: egy pontosan 1 literes bögrében ideiglenesen sem lehet például 1,05 liter vizet tárolni. Akkor sem, ha késõbb a többletre nagyon nagy szükség lenne.
Eddig az volt a ... nagy mák a tehetetlenkedésben, hogy nem jött egy 80-100 km/h-s szél, ami legalább fél m-es hullámokat hajthatna a keleti részre. Egy ilyen után a sötétzöldek a "vízügyarrasemképeshogymeghatározzaazoptimálisleeresztésiszintet" dumát nyomnák.
A korlátozott vízmennyiséggel kezdett leeresztés oka: Ha hirtelen nagy mennyiséggel kezdenének, a Sión az árhullám elején kialakuló nagy vízszintesés és nagy vízsebességek jelentõs kimosási károkat okoznának. Kábé ennyi.
A helyzet úgy fest, hogy a gátak emelése az, ami nem folyhat a végtelenségig. A meder- és árterek feltöltõdése, az erdõk letermelése, az LNV-k emelkedése, a földek kiégése ellenben töretlen. A szabályozott állapot tehát csak egyre súlyosabb áron tartható fenn a jövõben. A kérdés tehát az, hogy mikor térünk vissza legalább részlegesen a szabályozás elõtti vízgazdálkodáshoz, illetve hogy mennyit késlekedünk e téren?
Árvízi kockázat a hókészletekbõl:
- A Duna vízgyûjtõn csak az Inn hóvízkészlete átlagos, az egyéb területeké átlag alatt. Összességében Pozsonynál a hóvízkészlet a szokásos átlag 2/3-a, Nagymarosnál kb. 60 %-a.
- Dráva-Mura:átlag feletti, de a tavalyi rekord alatti a készlet. A tavalyi rekord készlet sem okozott semmilyen árvizet.
- Tisza, Körösök, Maros: Minimum körüli a készlet, semmilyen árvízi kockázatot nem jelent.
- Balaton: Szabályozási szint felett, megtelt. Idõszerû lenne a Sió zsilipet megnyitni.
- A Duna vízgyûjtõn csak az Inn hóvízkészlete átlagos, az egyéb területeké átlag alatt. Összességében Pozsonynál a hóvízkészlet a szokásos átlag 2/3-a, Nagymarosnál kb. 60 %-a.
- Dráva-Mura:átlag feletti, de a tavalyi rekord alatti a készlet. A tavalyi rekord készlet sem okozott semmilyen árvizet.
- Tisza, Körösök, Maros: Minimum körüli a készlet, semmilyen árvízi kockázatot nem jelent.
- Balaton: Szabályozási szint felett, megtelt. Idõszerû lenne a Sió zsilipet megnyitni.
Hát igen: ha szakad a gát, akkor jön a törpe cunami... 
Apám jogtanácsos volt az észak-dunántúli vízügynél, és rendszeresen részt vett az árvízvédekezésekben.
Valamikor a 60-as évek végén, vagy a 70-esek elején a Körösöknél védekeztek, ott látott gátszakadást. Azt mondta, az olyan, hogy elképzelni se tudjuk. A több tonnás teherautókat gyufásdobozként pörgette a bezúduló ár...
Az erdõirtás, következményes talajerózió, nem különben a felsõbb folyószakaszok gátak közé szorítása feltétlenül szerepet játszik az árhullámok magasabbá, "meredekebbé" válásában.
De tudjuk, a kontinentális klímaterület folyói amúgy is szeszélyes vízjárásúak, változó vízhozamúak -szemben az óceáni éghajlat vízfolyásaival.
Gondold végig: mi lett volna, ha az 1000 évvel ezelõtti állapotok fennmaradtak volna.
Az Alföld jó része mocsár, nádas, azaz "vizes élõhely" lenne most is.. Emberi települések csak a magasabb, nem vízjárta térszíneken alakulhatnának ki ki. (Egyébként nem is olyan régen hazánk lakossága még nagyon kényes volt abban a tekintetben, hova építkezik. A vízjárta helyeket gondosan elkerülték, és nem véletlenül. Manapság bezzeg építkeznek a belvizes, talajvizes helyekre is! Aztán csodálkoznak, ha minden zöldárkor -mentett oldal ide vagy oda - úszik a kertjük, garázsuk, pincéjük)
Szóval, az Alföld úgy festene, hogy rengeteg értékes "vizes élõhely" közepette szigetszerûen helyezkedne el a ritkás településhálózat. Mivel ezek magas helyeken feküdnének, gátakra tényleg nem lenne szükség. Legfeljebb, mondjuk, 50 évenként öntené el egy-egy rendkívül magas
vízálláskor a városokat, falvakat a víz. A középkori embernek ennyi "még belefért".
Komolyabb úthálózat, vasútvonalak nem lennének. A kis utakat a mélyebb területeken idõrõl-idõre ellepné a víz, akkor hetekig állna a forgalom. Nyaranta töméntelen lenne a szúnyog.
Így is lehetne élni, például nekem személy szerint még tetszene is az ilyen állapot. De az átlagember az ilyen körülményeket civilizálatlannak mondja (hogy okkal vagy anélkül, már más kérdés)
Azonban országunk sorsa a valóságban nem így alakult. Az Alföldön is sûrû településhálózat, út és vasúthálózat épült ki, s vizes élõhelyek helyett mezõgazdasági területek vannak. Mindez a folyószabályozás, a folyók gátak közé szorításának eredménye. Ezt már visszacsinálni -sajnos- nem lehet. Abszolút szükséges a folyók szabályozott állapotának fenntartása.
Apám jogtanácsos volt az észak-dunántúli vízügynél, és rendszeresen részt vett az árvízvédekezésekben.
Valamikor a 60-as évek végén, vagy a 70-esek elején a Körösöknél védekeztek, ott látott gátszakadást. Azt mondta, az olyan, hogy elképzelni se tudjuk. A több tonnás teherautókat gyufásdobozként pörgette a bezúduló ár...
Az erdõirtás, következményes talajerózió, nem különben a felsõbb folyószakaszok gátak közé szorítása feltétlenül szerepet játszik az árhullámok magasabbá, "meredekebbé" válásában.
De tudjuk, a kontinentális klímaterület folyói amúgy is szeszélyes vízjárásúak, változó vízhozamúak -szemben az óceáni éghajlat vízfolyásaival.
Gondold végig: mi lett volna, ha az 1000 évvel ezelõtti állapotok fennmaradtak volna.
Az Alföld jó része mocsár, nádas, azaz "vizes élõhely" lenne most is.. Emberi települések csak a magasabb, nem vízjárta térszíneken alakulhatnának ki ki. (Egyébként nem is olyan régen hazánk lakossága még nagyon kényes volt abban a tekintetben, hova építkezik. A vízjárta helyeket gondosan elkerülték, és nem véletlenül. Manapság bezzeg építkeznek a belvizes, talajvizes helyekre is! Aztán csodálkoznak, ha minden zöldárkor -mentett oldal ide vagy oda - úszik a kertjük, garázsuk, pincéjük)
Szóval, az Alföld úgy festene, hogy rengeteg értékes "vizes élõhely" közepette szigetszerûen helyezkedne el a ritkás településhálózat. Mivel ezek magas helyeken feküdnének, gátakra tényleg nem lenne szükség. Legfeljebb, mondjuk, 50 évenként öntené el egy-egy rendkívül magas
vízálláskor a városokat, falvakat a víz. A középkori embernek ennyi "még belefért".
Komolyabb úthálózat, vasútvonalak nem lennének. A kis utakat a mélyebb területeken idõrõl-idõre ellepné a víz, akkor hetekig állna a forgalom. Nyaranta töméntelen lenne a szúnyog.
Így is lehetne élni, például nekem személy szerint még tetszene is az ilyen állapot. De az átlagember az ilyen körülményeket civilizálatlannak mondja (hogy okkal vagy anélkül, már más kérdés)
Azonban országunk sorsa a valóságban nem így alakult. Az Alföldön is sûrû településhálózat, út és vasúthálózat épült ki, s vizes élõhelyek helyett mezõgazdasági területek vannak. Mindez a folyószabályozás, a folyók gátak közé szorításának eredménye. Ezt már visszacsinálni -sajnos- nem lehet. Abszolút szükséges a folyók szabályozott állapotának fenntartása.
A kérdésedre a választ is megadtad: Sokkal civilizáltabbnak érzem azt az életmódot, amely együtt él a környezetével, mint azt, amely letiporja azt. Az utóbbi ugyanis annyira ostoba, hogy még azt is képtelen felismerni, hogy a környezet megerõszakolása végsõ fokon önpusztítás.
Árvizek: Az utóbbi 5-800 év egyre növekvõ árvizeit a vízgyûjtõ erdõségeinek masszív letermelése okozta. Tehát ez sem tekinthetõ már természetesnek, ezek az árvizek is már jórészt antropogén eredetûek. A mai fogalmaink szerinti árvizeket tehát saját fajtánknak köszönhetjük.
Egy gátak közé nem szorított folyó árvizei mellesleg sokkal kevésbé jelentettek veszélyt a lakott területekre. Persze ezeket régen eleve magasabb térszínekre építették, de a szétterülés következtében a szabályozás elõtti árvizek méterekkel tetõztek a mai árvizek szintje alatt. A folyamat elgondolkodtató: Link
Mit értesz civilizált élet alatt? A "modernitás" önigazolási kényszere igen sok káros technikai és társadalmi változást tüntet fel jó színben. Szerintem például a vízimalmok sokkal civilizáltabb gabona-õrlési technológiát képviselnek, mint a gõzmalmok, vagy a mai, végsõ soron szénhidrogén elégetésével mûködõ malmok. A vízimalmok mégis eltûntek...
Árvizek: Az utóbbi 5-800 év egyre növekvõ árvizeit a vízgyûjtõ erdõségeinek masszív letermelése okozta. Tehát ez sem tekinthetõ már természetesnek, ezek az árvizek is már jórészt antropogén eredetûek. A mai fogalmaink szerinti árvizeket tehát saját fajtánknak köszönhetjük.
Egy gátak közé nem szorított folyó árvizei mellesleg sokkal kevésbé jelentettek veszélyt a lakott területekre. Persze ezeket régen eleve magasabb térszínekre építették, de a szétterülés következtében a szabályozás elõtti árvizek méterekkel tetõztek a mai árvizek szintje alatt. A folyamat elgondolkodtató: Link
Mit értesz civilizált élet alatt? A "modernitás" önigazolási kényszere igen sok káros technikai és társadalmi változást tüntet fel jó színben. Szerintem például a vízimalmok sokkal civilizáltabb gabona-õrlési technológiát képviselnek, mint a gõzmalmok, vagy a mai, végsõ soron szénhidrogén elégetésével mûködõ malmok. A vízimalmok mégis eltûntek...
A dolgok ritkán fekete-fehérek, mint tudjuk. És általában az is igaz, hogy az emberek többsége nagy szeretettel ápolgatja a saját álláspontját, értékítéletét, más értékítéletre, gondolkodásmódra viszont süket.
Nem hiába mondta a latin: 'audiatur et altera pars'
Hogy ökológiailag nem tett jót a folyószabályozás, az vitán felül áll.
Viszont azt is meg kell gondolnunk, hogy a Kárpát-medencének nagyon jelentékeny része az árvízi szint alatt fekszik. Magyarország e szempontból Közép-Európa Hollandiája.
Nagy, és szinkron dunai és tiszai árvizek esetén a medrükbõl kilépett folyók a Duna-Tisza közén konfluálnának.
Kérdem én: ilyen körülmények között lehetne-e civilizált élet a Nagy-Alföldön?
Persze, a folyamszabályozást lehetett volna ügyesebben, ökológiai szempontokat is figyelembe véve végezni. De a XIX. sz. végén, mikor erre sor került, ilyen szempontok még nem léteztek.
Az a kor legyõzni, kiaknázni akarta a természetet, nem pedig együtt élni vele.
Nem hiába mondta a latin: 'audiatur et altera pars'
Hogy ökológiailag nem tett jót a folyószabályozás, az vitán felül áll.
Viszont azt is meg kell gondolnunk, hogy a Kárpát-medencének nagyon jelentékeny része az árvízi szint alatt fekszik. Magyarország e szempontból Közép-Európa Hollandiája.
Nagy, és szinkron dunai és tiszai árvizek esetén a medrükbõl kilépett folyók a Duna-Tisza közén konfluálnának.
Kérdem én: ilyen körülmények között lehetne-e civilizált élet a Nagy-Alföldön?
Persze, a folyamszabályozást lehetett volna ügyesebben, ökológiai szempontokat is figyelembe véve végezni. De a XIX. sz. végén, mikor erre sor került, ilyen szempontok még nem léteztek.
Az a kor legyõzni, kiaknázni akarta a természetet, nem pedig együtt élni vele.
Az átlagot ma nem húzták utána, lassan 125 lesz az, fognak ereszteni, tán csak csorgatni óvatosan, ha van eszük. Jó kiindulás tavasszal, tavaly ilyenkor jóval lejjebb voltunk (72 cm), de akkor utána volt még bõven csapadék (tetõzés máj.5.: 125 cm), idén ki tudja elõre.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Lehűlés számottevő csapadékkal!
Időjárás-változás | 2025-07-05 09:59
Szabályzat