Kérdések és válaszok

Nem tudom ide való e a kérdésem, de ez tûnik a legjobb választásnak.
Az OMSZ elkészítette a statisztikáját a nyárra vonatkozóan, amelyen eléggé szembetûnõ a csapadék. No most mi van akkor, amikor egy automatájuk nem mûködik megfelelõen? Itt konkrétan július 8.-ra gondolok. A napijelentésben nem szerepel Soltvadkert (Bács-Kiskun középsõ része üres), valószínûleg adatok estek ki. Sajnálatos eset, ugyanis bõdületes csapadék zúdult a városra akkor, én az órás adatok alapján akkor olyan 70-80 mm esõvel kalkuláltam azt hiszem. Ez ilyenkor bekerül a statisztikába, vagy teljesen törlik az egész napot? Mi ilyenkor a procedúra?

Vannak egyedi rövidítések, mint pl.: orsc, rhi, hrhi, jaba, szr, sc, dm; na meg ws, gfs-ecm-um stb., nao, ao, rakat konvektív paraméter (li, ti, scp, stp, cin, cape stb.), felhõk rövidítései...

Igen: a Metnet közösség, ha akarom, baráti társaság (és, legyünk õszinték, bizonyos fokig a rivalizáló hajlamok kiélési terepe)
De ugyanakkor nyilvános internetes fórum is, melybe bárki beleolvasgathat. Nekünk ezzel is számolnunk kell, ti. hogy idegenek is "ülnek a kaszinóban"
Tehát, az nem elég, hogy mi egymás között jól érezzük magunkat.
Nem olyan a mi közösségünk, mint pl. a rádióamatõröké, akiket senki "külsõs" nem hallgat, tehát megengedhetik maguknak, hogy "virágnyelven" beszéljenek.
Zivivel értek egyet -jó elképzelés a meteorológiai rövidítés-szótár.

Azért annyit megjegyeznék, hogy ez kicsit a "vizet prédikál és bort iszik" esetre hajaz, lévén a te hozzászólásaidban is gyakran szerepel olyan szó, minek láttán szerintem a laikus inkább lapoz egyet...

Persze ez is csak egy vélemény, mint a tiéd, igaz, nem általánosítás.

A MetNet egy közösség. Szerintem teljesen természetes a "belsõ" rövidítések használata. Aki kíváncsi valamire, az megkérdezi mit jelent. Az ismeretterjesztés is részben így mûködik: érdekel - de nem tudom - megkérdezem - megtudom.

Egy baráti társaságban sem a Dr. Horváth Józsefrõl beszélnek, hanem a Jociról, még akkor is, ha esetleg van a párbeszédben egy idegen.

De visszatérve az elejére: az lehet, hogy ti utáljátok a rövidítéseket, de mások meg szeretik. Az egyik ember szereti a tököt, a másik nem, de az elõbbi általában nem nyomja le a másik torkán a zöldséget, "márpedig megeszed" felkiáltással.

Áthelyezve innen: Rövidtávú esélylatolgatások (#2418 - 2014-08-30 18:21:17)

Ez nagyon jó ötlet -mármint a szótár. Vastagon hiánypótló lenne!
Egyébként még annyit, hogy "menõ" dologgá lett a "mezei" közbeszédben is szakkifejezéseket használni, szakmaiaskodni. Ettõl a falra mászok. A laikusok ugyanis vagy rosszul használják ezeket a terminus technikusokat, vagy egyáltalán nem is tudják, azok mit jelentenek.
Talán neked is feltûnt, hogy divatszó lett a "genetika", a "gén"
Hát, nagyon kíváncsi vagyok, hogy a talk show-ban ilyen szavakat használó tisztában van-e ezek jelentésével. Azzal, hogy a gén az élõlénynek egy bizonyos tulajdonságát meghatározó DNS szakasz a kromoszómapáron belül. Aligha hiszem!
Ha a tudós közérthetõen fogalmaz nyilatkozataiban, az a számomra szimpatikus. Mikor a tudatlan okoskodik -köpedelem.

Áthelyezve innen: Rövidtávú esélylatolgatások (#2417 - 2014-08-30 18:06:36)

"az a megfigyelésem, hogy mostanság divattá lett (tv-ben, rádióban, újságokban) nyakatekerten, fontoskodva-tudálékoskodva, fölösleges idegen szavak felhasználásával nyilatkozni." Ezzel sajnos egyet tudok érteni, ilyet én is többször látok/hallok manapság. Plusz ugyan ez van a (fõleg hivatalos) levelek, értesítések vagy csak sima szórólapok felesleges és gyakran nyelvtanilag is helytelen szóhasználatával és mondatszerkesztésével.

Egyébként ezen párbeszéd kapcsán most eszembe jutott, hogy talán érdemes lenne egy átfogó "meteorológiai rövidítés szótárt" készíteni, az sokaknak hasznára lehetne. Meg is próbálok összehozni valamit, amit aztán lehet majd bõvíteni.

Áthelyezve innen: Rövidtávú esélylatolgatások (#2416 - 2014-08-30 17:48:4

Jó a rövidítés, de csak szûk szakmai kör számára, mely bizonyos fogalmakkal napi rendszerességgel operál. Nekünk evidencia, pl. a CAPE. Azonban még egy jó eszû, képzett laikusnak sem mond semmit. Ha kiírod, hogy Convective Available Potential Energy, akkor az ilyen ember (feltéve, hogy tud angolul) megtudja, hogy zivatarképzõdéshez rendelkezésre álló potenciális energiáról van szó -tehát, valami segédfogalma mégiscsak lesz a CAPE mibenlétérõl.
Persze, másrészrõl mondhatod, hogy minden tudomány terminus technicusait meg kell tanulni!
Szóval, marad a kérdés, hogy mennyiben vagyunk egymásnak írogató, szûkkörû klub, és mennyiben van ismeretterjesztõ küldetésünk (is)
Amit az adatbázisról írsz, azt elfogadom - elõre feltételeztem, hogy ez informatikai szakkifejezés.
Ami a billentyûkhöz parancsolt, az az a megfigyelésem, hogy mostanság divattá lett (tv-ben, rádióban, újságokban) nyakatekerten, fontoskodva-tudálékoskodva, fölösleges idegen szavak felhasználásával nyilatkozni. Ez a bosszantó divat végleg puristává tett, vadászok az ilyen nyelvi majomságokra.
Igaz, mindig ilyen voltam: ha fogalmazok, kétszer is megrágom a szavakat, melyeket használni szándékozok.
Szeretném, ha körünkben a tiszta, érthetõ, szabatos, sznobizmustól és hülye divatoktól mentes stílus uralkodna.

Áthelyezve innen: Rövidtávú esélylatolgatások (#2415 - 2014-08-30 16:26:23)

"Az adatbázis azonos minõségû (jellemzõjû), többnyire strukturált adatok összessége, amelyet egy tárolására, lekérdezésére és szerkesztésére alkalmas szoftvereszköz kezel." Link
Mivel manapság a meteorológiai adatokat is számítógépen tárolják, speciális, erre készített programok segítségével, így én semmi kivetnivalót nem látok a szó használatában.

Magánvélemény, de nekem a rövidítésekkel sincs problémám, és gyakran használom is õket. Elég macerás lenne mindig leírni pl. egy konvektív elõrejelzésben azt, hogy Convective Available Potencial Energy ahelyett, hogy CAPE, Convective Inhibition ahelyett, hogy CIN, meleg nedves szállítószalag ahelyett, hogy MNSZ, stb. A hurrikánfórumban is gyakran elõfordul EPAC, TS, H1, C5, CDO, stb. a tényleges angol vagy magyar (valamire ez utóbbi nem is létezik) kifejezések helyett. Egyébként a MetNet ilyen szempontól nem is áll rosszul, olvasok amerikai hurrikános fórumot is, ott sokkal több mindent rövidítenek.

Áthelyezve innen: Rövidtávú esélylatolgatások (#2414 - 2014-08-30 15:14:23)

Ferri-hez hasonlóan én is utálom a sok rövidítést. Túltengésük tenyérbemászó, mert a bennfentesség látszatának létrehozására irányuló szándék érzõdik mögötte. Ilyenformán az ember "majomkodásai" közé tartozik.
A másik: az "adatbázis" szót szisztematikusan kerülöm. Mi az, hogy "adatbázis"? A "bázis" szó latinul "alapot" jelent. Adatalap? Jelentkezzen, aki érti ezt a szóösszetételt!
Beszélhetünk adattárról, sõt, ha már mindenképp "külföldiül" akarunk szólni, adatkollekcióról.
De sokkal egyszerûbb és jobb, ha valami a Jelenlegi Adatok Alapján áll. A stílus, mint tudjuk, maga az ember.

Ui: Bár a Te hozzászólásodra reagáltam, semmilyen személyes indíték nem vezetett a kritikámban. Teljes általánosságban beszéltem.

Áthelyezve innen: Rövidtávú esélylatolgatások (#2413 - 2014-08-30 12:13:59)

Jelenlegi AdatBázis Alapján

Áthelyezve innen: Rövidtávú esélylatolgatások (#2412 - 2014-08-30 11:44:59)

Mit jelent a JABA rövidítés? Sajnos fogalmam sincs róla...

Nyers adatok.

Az OMSZ honlapján az automatikus elõrejelzések ugye az ECMWF-bõl származnak. De van rajtuk valamilyen statisztikai korrekció (MOS), mondjuk a hõmérsékletre, vagy ezek a nyers adatok?

Na majd kérdezzünk meg egy villám szakértõt, amúgy is sok villámfotó született az idén.

Különben meg akartuk egyszer rendelni egy "szakértõtõl" a házunk védelmét, szorzott-osztott, és kb. 40 ezerbe került volna. Lemondtuk..
Különben rossz az egész kifejezés, hogy villám hárító. Elhárítani nem lehet, csak biztonságosan levezetni. A durranás akkor is adott, sajnos.

Bubu, szerintem inkább ne mondj semmit, ha jót nem tudsz. Már leírták, hogy mi a pozitív villám. A lecsapó villámok (mindegy, hogy + vagy - CG) ugyanúgy alakulnak ki, csak a felhõ más részeibõl indulnak és más a polaritásuk. A felhõbõl lép ki az elõkisülés, amely szökdelve halad elõre (lefele) és ha találkozik a föld felõl érkezõ ellenkisüléssel, akkor alakul ki a villám(csatorna). A pozitív villámok sokkal veszélyesebbek a negativ társaiknál, ugyanis sokkal nagyobb energiák szabadulnak fel (nagyobb áramerõsség, A), ami miatt fokozottan (élet)veszélyesek. A nagy amper miatt pedig könnyebben gyújtanak tüzet is. Szintén a nagyobb energia miatt jobban kitágítjak maguk körül a levegõt, ergó sokkal nagyobbat dörrennek.

Én mióta a MetNet-en vagyok (elég régóta), azóta mindig a 30 mm/30 perc ingerküszöböt használom.
Namármost, az idézett szövegben a > 20 mm rövid idõ alatt, az elég sok mindent jelenthet, a rövid idõ lehet 19 perc, de 19 másodperc is, ezért aztán ezt nem lehet alapul venni.

Kicsit képlékeny definícióról beszélgetünk, a köznyelvben egy 5 perces intenzív esõ is simán lehet felhõszakadás, de még a profiknál sem teljesen egyértelmû, ahogy a mellékelt ábra is mutatja.
Jó lenne konkretizálni, de amíg a MetNet fórumaiba írunk, addig szerintem tekintsük irányadónak a MetNet kislexikonját

Én úgy tudom, hogy a poz.villámok csak a felhõkben alakulnak ki, akkor van az a mély görgetõ hang, több másodpercig.
A veszélyes villám pedig a negatív, ami úgynevezett elõ kisüléssel, a földtõl kiindulva keletkezik. A negatív töltés szinte oda vonza a felhõ energiáját, és okoz esetleg tüzet is. Azért van az, hogy nem a toronyba csap le a villám, hanem mellé, vagy alacsony fába. Ha esetleg van villámhárító, vagy leföldelt csatorna, akkor nincs nagy baj.
Régebbi észlelésekben olvastam, hogy a lecsapás elõtt fél-1-2 mp.-ig éreztek olyan zizegést, vagy ózon szagot. Tudományos észlelésekben pedig gyors kamerával lefényképezték a földrõl induló kisülési ivet, a tényleges fõvillám elõtt.

Most olvasom az OMSZ vészjelzésben:
"..ismét lehet felhõszakadás (csapadék > 20 mm rövid idõ alatt), .."

A metnet kislexikonban meg ez van:
"Felhõszakadás
Olyan csapadéktevékenység, amikor a lehulló csapadék intenzitása folytán legalább 30mm-es csapadékmennyiséget produkál fél óra alatt (30mm/30perc). "

Arról nem is beszélve, hogy korábbról még 60mm/60perc szükségességérõl tudtam.

Miközben állítólag egyre nõ a szélsõséges jelenségek száma, a felhõszakadás definíciója meg folyamatosan puhul?
Mi akkor az igazság?

A lecsapók eredetük szerint lehetnek pozitívak vagy negatívak: elõbbiek a felhõtetõben keletkeznek, és keletkezési helyüktõl távolabb is elérhetik a földet ("derült égbõl villámcsapás"), utóbbiak pedig a felhõalapból "csapnak le", és jóval gyakoribbak, de gyengébbek is, mint pozitív társaik.
Angolul itt: Link és itt: Link olvashatsz bõvebben, és itt: Link egy szép kép pozitív villámról.

Mi a különbség a pozitív és negatív töltésû villámok között?

Köszönöm!

Link

Azt szeretném kérdezni, hogy mit is nevezünk meridionalitásnak, és mit nevezünk zonalitásnak?

Mutatkozik valami elõjel arra, hogy esetleg lassacskán véget ér ez a tartós meridionális korszak vagy legalább szünetel egy kicsit? Kisebb megszakításokkal szinte évek óta ez az áramlási kép az uralkodó. Õszre esetleg visszabillenhetnénk a jó öreg zonális fázisba.

Valakinek megvannak az OMSZ havi térképei (ezek: Link Link Link Link ) 2011 decemberétõl 2013 márciusáig? Ma szembesültem vele, hogy valami okos kitalálta, hogy töröljünk mindent 2013 áprilisáig! 2008 májusától 2011 novemberéig nagy nehezen elõ tudtam kaparni a térképeket a met.hu bugyraiból, de az utána levõk hiányoznak.

Sziasztok!
Az UM modell által elõrejelzett labilitási indexeket hol lehet megnézni? Nem tudja véletlenül valaki? Elõre is köszi!

Sziasztok! Hosszú idõre kiköltöztem Angliába, ezért, hogy a pontos helyszín jelenjen meg a profilképem alatt, megpróbáltam felvenni az új helyszínt. A város nem szerepel az adatbázisban, így megadtam a koordinátáit, azonban a rögzítés sikertelen volt. Mondhatni lefagyott, mert a töltés után az oldal szöveges formában jelent meg, a rögzítés pedig nem történt meg. Mit tegyek?
Fh: Burton upon Trent, Egyesült Királyság.

Termik számítás ismét elérhetõek az oldalon.

Valaki meg tudja mondani Váralján mennyi csapadék hullott az év elsõ felében!?
Szerintem már 500 mm felett jár.

Legkorábban 7-10 nappal elõtte lehet valamit mondani. Ez még 14-21 nap.... akármi lehet, reméljük a legjobbakat

Megtudná nekem mondani valaki ,hogy jul. 13-20-ig mennyire valószínû,hogy nme lesz akkor sem nyaraló idõ? Kezdek kétségbe esni

A mostani "7 színû" OMSZ radarból lehet valahogy intenzitást visszanyerni? Közelítõ érték is jó lenne.

Próbálkozott már valaki ilyennel?

Tud valaki valami infót arról, hogy melyik volt a legszárazabb és a legcsapadékosabb nyár hazánkban a mérések kezdete óta?

Sajnos erre nem tudjuk a választ: az OMSZ logóját használó kft (és a neki fizetõ biztosító) adhat-e ki az OMSZ nevében vagy helyett szakvéleményt vagy csak önigazolásra és megtévesztésre használja, holott az OMSZ-tól teljesen független ? Az auditáció valami ellenõrzést vagy felülvizsgálatot jelent tudtommal, de hogy igaz-e ...?

A cím és az elérhetõségek nyilvánosak, a partnerek között az OMSZ is fel van tüntetve, több nagy biztosítóval és a BME-vel együtt. Lehet, hogy csak elírás. Nagy kamunak kell lennie, ha nem. De tényleg, létezik olyan, hogy az omsz auditál?
A köznyelvben egyébként elõszeretettel keverik az intézet és a szolgálat szót, én úgy vettem észre.

Ott kezdõdik a probléma, hogy jelenleg Országos Meteorológiai Intézet nincs. Hogy állíthat ki szakvéleményt egy olyan cég, olyan hivatkozással, ami nem is létezik?
Magyarul, amennyiben hibás az indoklás - márpedig az -, akkor felmerül a kérdés, hogy valóban megkaphatta-e az a kárszakértõ iroda ezt a bizonyos adatot. Merthogy Országos Meteorológiai Intézettõl biztosan nem. Ha rajtam múlna, én ezt a szálat megragadva máris tovább göngyölíteném...

Megkerestem a neten és megtudtam, hogy egy független kárszakértõi iroda ez a kft, aminek van egy OMSZ által auditált alkalmazása a villámlások behatárolására. A leírás szerint vérprofikból álló szakértõi gárdával van dolgunk (nem tudom, hogy miért õket kérik fel a biztosítók, aztán meg az OMSZ-ra hivatkoznak, holott az OMSZ-tól közvetlenül is kérhetõ szakvélemény...? )
Mindenesetre legalább most kiderült, hogy nem közvetlenül az OMSZ által adott szakvéleményrõl van szó (linet alapján ?), bár állandóan az OMSZ-ra hivatkoznak.
Így bocsánatot kérek az OMSZ-tól, hogy fals adatok kiadását tulajdonítottam neki !

Sajnos az ügy eléggé reménytelen, a károsult már nem reklamál többet, de az is lehet, hogy a villámlás miatt károsodott kazánról kiállított szakvéleménnyel is baj van. Bevett gyakorlat, hogyha valakinek elektromos ketyeréje elromlik, akkor keres egy szakértõt, aki kiállít a biztosítónak egy olyan szakvéleményt, hogy a károsodás indukciós hatás miatt történt. Utánanéznek (tõlem is kérdeztek már ilyet), hogy melyik napon volt zivatar és beadják az igényt vill. kárra. Ha egy fia bejelentés sincs arra a napra, akkor a biztosító met.szakvéleményt kér, hogy nem átverés-e a dolog? Nekem fogalmam sincs, hogy tényleg mi történt, de most elkértem a biztosító levelét és abban nem zivatarról, hanem villácsapásról és villámtevékenységrõl volt szó (dörgés is zivatar, de lehet, hogy 10 km-rõl hallatszik). Nem akarom közzétenni az adatokat,csak a lényeg:
..."villámcsapás káreseményével kapcsolatban írt levelére válaszolva a kárügyet felülvizsgáltuk, amelyrõl az alábbiakban tájékoztatjuk.
Az Orsz.Met. Intézettõl (sic!) 2014.04.17. és 2014.04.21. közötti idõszakra kértük a villámtevékenység igazolását az Ön lakóhelyére vonatkozóan, azaz a megadott káridõpontot (2014.04.19.)megelõzõ napokra is. Az általuk küldött igazolás alapján a kár idõpontjában az Ön lakóhelyén villámcsapás nem volt, így a feltételben felsorolt biztosítási esemény se valósult meg.
METEOROLÓGIAI ADATOK ÖSSZESÍTÉSE
Idõpont:2014-04-17-2014-04-21..."
(ezután a helyszín, a lekérdezõ adatai jönnek majd egy táblázat ami a széladatokról szólna -nem kérték le,tehát üres-, a csapadékadatokról -üres- majd jön a 3. rész : )
"Villám adatok
A lekérdezett helyen a lekérdezés idõpontjában regisztrált villámtevékenység nem volt

Az Országos Meteorológiai Szolgálat hitelesített adatai alapján a .....Kft a lekérdezett helyre a lekérdezés idõpontjában a fenti információkat adja !

A fentiek való tekintettel (sic!) jogalap hiányában a kárügyben térítést nyújtani továbbra sem áll módunkban." .....

Valójában egy KFT (a nevét nem írtam, de priviben elküldöm) adta az információt, nem tudom ,hogy ez a biztosító vagy az OMSZ fiókvállalata-e és hogyan jön a képbe? Manapság a cégek kiszerveznek sok tevékenységet külsõsöknek, de hogy ki fizeti a révészt...?

Ez már csak azért sem lehetett, mert április 19-én a pápai repülõtéren észleltek zivatart.
Tehát kötve hiszem, hogy az OMSZ által kiállított igazolásban az állt, hogy nem volt Pápán 17 és 21-e között nem volt zivatartevékenység. Természetesen látnom kellene az igazolást, hogy meg tudjam mondani, ki állította ki.

Köszönöm, most már kezd a ködöm oszladozni villámügyben.

A honlapon a Saffir adatait látni, az pár éve elég csapágyas, alig mutat valamit.
Van másik, a Linet, az elvileg jobb, de úgy tudom külsõsök látják az adatokat.

Lehet hogy a netes térképen nem látszik, de külön detektálja a lecsapókat, és a felhõvillámokat a rendszer.

Amit linkeltél honlapot az egy harmadik rendszer, azt amatõrök üzemeltetik.

Nem 2-2 hanem 2-4 km akart lenni .

Nem tudom, hogy a rendszerük mit lát, de a methu-n valami gáz van a villámtérképekkel, már ezt sokan szóvá tették. Van egyébként két rendszerük ? Mint mondtam nem vagyok otthon abban, hogy hogyan választják szét a felhõvillámokat a lecsapóktól, a gyengét az erõstõl, de ezek az archív adatok gondolom a felhõvillámokat nem jegyzik. Az aktuális térképek pöttyei viszont gondolom a felhõvillámokat a lecsapóktól nem választják külön ?

Az elõzõ hsz-ban 2-2 az 2-4 km akart lenni...

Megtudtam, hogy bár elég pontos a rendszer, de 2-2 km eltérés lehetséges. Így 5 km-en belül lévõ utca esetén kizárni nem lehet a lehetõséget. Ebbe viszont az egész város belefér, akkor viszont kérdés, hogy valóban csak egy kárbejelentés elég kevés. Ugyanakkor ha a városon kívül van a dolog, a legszélsõ ház lehet, hogy kárt szenved, de több egy sem. Másrészt olyan eset is lehet, mint Cseszneken vagy 10 éve, amikor a szomszéd gázkazánt hazavágta, a miénket nem. De akkor a miénket édesanyám áramtalanította, mindent kihúzunk a konnektorból, ha durva közeli villámlások vannak, sosem volt még ilyen kárunk sem Cseszneken, sem Pápán.Ugyanakkor a faluban alig van gázkazán,99% még fával fût. De ha nem vagyunk otthon a kikapcsolósdi sem megy...Igazából nem törvényszerû, hogy sok bejelentés legyen egy szál villámcsapásra.

Figyeltem nemrég napnyugta után egy Nógrádi zivatarnál a blitzortung realtime rendszerét. Ez pár másodperc után térképen mutatja a villámot.

A villanások 50-60% jelent csak meg a térképen. Sajnos az OMSZ Linet adatokhoz halandók nem férnek hozzá, így nem tudom az a villámok mekkora részét látja.

Ha csak néhány villám volt, akkor elképzelhetõ, hogy nem látta az OMSZ-os hálózat.

Kérdés, hogy a villámcsapás helye (ahonnan bejelentették a kárt), mennyire van távol attól az 1 jelzett villámcsapástól. Ha már 0,5-1 km-nél távolabb van, nem valószínû, hogy az okozta a kárt (olyan távolságban általában már az oldalágak sem érnek el).

A térkép elég pontosnak tûnik, mivel kíváncsiságból megnéztem, és a május 18-ai zivatarból jelez a közelbe egy villámcsapást, amit láttam/hallottam (a jelölõtõl délkeletre lévõ pötty): Link

Köszönöm, hasznos ez a szakvélemény kéréses dolog az OMSZ-tól, csak az a bibi, hogy a biztosító gondolom éppen azért megkérte, mert nem volt több kárbejelentés és a válasz ismert.Újbóli kérésre ismét a válasz ugyanaz lett, csakhogy a biztosító megküldte magát a szakvéleményt, amit gondolom 8100-ért megkapott. Ebben az állt, hogy nem volt Pápán ápr.17-21 közt villámcsapás. Ami sajnos igaz is lehet, hisz attól, hogy a fél országban zivatart észleltünk az csak a lehetõséget jelenti, hisz a sok km-re történt villámlás dörgését is zivatarnak vesszük. Nem értek a villámdetektorokhoz, de kaptam privátban egy kedves észlelõnktõl már választ a kérdéskörben és egy linket, amelyen egy pápai villámlás is rögzítve vagyon és ingyenes, publikus forrásból:
Link

Én nem vagyok OMSZ-os, de néhány gondolat:

Villámcsapás esetén ritka hogy csak 1 házban, és csak 1 dolog megy tönkre. Szomszédoknál is volt kár? Nekik volt biztosításuk? Ott fizetett a biztosító?

A biztosító szava nem szentírás, lehet neki írni levelet, hogy ezt nem fogadod el, mert volt zivatar.

Pénzért te is kérhetsz az OMSZ-tól adatot, volt e villámlás a környéken a megadott idõben.
"Napi illetve rövidebb idõszak adatai (hely és idõ) 8.100 Ft": Link

Az OMSZ-nál dolgozó társainkat kérdezném a következõrõl. Egy pápai lakosnak elutasította(nem nekem) a biztosítója a kárigényét, mert a villámlás miatt tönkrement gázkazánját villámkárra bejelentette, de az OMSZ által kiadott hivatalos szakvélemény szerint a kár idõpontjában, április 19-én nem volt villámcsapás Pápa térségében. Mivel zivatarok voltak aznap, számomra ez döbbenetes. Vajon milyen adatok alapján adnak ki ilyet és hogyan lehet ezt megfellebezni ? Nem a biztosító a hibás, valahogyan nekik is el kell dönteni, hogy ez a bejelentés valós-e ?

Egyszer az unokatesóm is úgy járt, hogy viharkárát elutasították, mondván nem volt azon a napon 15 m/s-nál nagyobb szél Cseszneke az OMSZ adatok szerint. Akkor azt szûrtem le, hogy a napijelentést nézik, ahol a térképeken vagy 15 állomás szél és szignifikáns adatai vannak fenn. Ha ezeken nincs vihar , akkor máshol sem... Most a saját szememmel láttam egy szakvéleményt (ha nem hamisították), amit az OMSZ adott ki és felháborodtam, hogy ilyen lehetséges. Ha valakinek akár milliós kára lenne azt is ilyen fals szakvéleménnyel el lehet utasítani ?

Sziasztok!
Miért nincsen termik elõrejelzés május eleje óta? Repüléssel foglalkozom nagyon hasznos volt amíg müködött...
Üdv!

Valóban írtam egyszer, hogy benne lehet a top 10-ben, de a nemrég lezárult hûvös idõszak kissé elbizonytalanított korábbi kijelentésem helytállóságában. Ezért gondoltam, megkérdezem olyanoktól is, akik jártasabbak ezen a területen.