Globális jelenségek

Hát nálam most 60%, pedig résnyire nyitva van az ablak. Kint -10°C-nak kell lenni, hogy 35-40 alá menjen. Fél óra szobabringázás egy jó 10-15%-ot emel rajta. Pedig "emelet" ,nem vizes a fal, és csak 2 száraz kóróm van, meg néhány pók.

Noli!

Nálunk 60-70% közötti az állandó belsõ RH. Azért, mert van az akváriumban 400 liter 27-28°C-os víz. Ez tartja karban a lakás páratartalmát, két naponta 4-5 liter vizet kell pótolni. Mit szólnál, ha a macsekot lecserélnéd halakra?

Van az ablakos szellõztetés, van a gépi szellõztetés,
meg van olyan, hogy beépítik az ablakba azt a párakiszellõzõ kütyüt, akkor nyit, ha a páratartalom elér egy bizonyos szintet.
Óriási bulit kéne rendezned, hogy 80%-os páratartalomra leheld a házat...

Mind a két karomat odaadnám azért, ha 80-as RH lenne a lakásomban... Tél végére nincsenek nyálkahártyáim, annyira száraz a levegõ idebenn, mosás-teregetés után a száradó ruhákkal egy szobában akár a brutális 40%-ra is felmehet... :-(
Pedig van egy rakás növényem, elvileg azok is párologtatnak...

Így laikusként felmerül bennem a kérdés: az a jól szigetelt ház mennyire jól szellõzik? Mert ha reggelre 80%-os rh lesz mert beleheled, az rendkívül kellemetlet.

napkollektor, nem napelem

Szerintem a megoldás két elembõl áll össze:

1. Meg kell szüntetni az energiapazarlást. Pl egy rendesen hõszigetelt ház fûtésigénye 20%-a (! nem elgépelés!) a hõszigeteletlennek (szakértõknek: az égetett tégla lambdája 0.5, a hungarocellé 0.05 kb, kcal-ban). Emellé még 10-15 vákuumos napelem már ötödére csökkentené a gázigényt, fõleg mondjuk korszerû fûtéssel és kondenzációs kazánokkal, helyes teljesítmény-méretezéssel.

2. A jövõ energiái szerintem mindenképpen a szél, víz (a geotermikus nem, mert 5 kw hõhöz legalább 1 kw áramot kell elhasználni), nap, maghasadás és a fúziós reaktor. Ez utóbbi korlátlan energiaforrás lenne szinte (ha jól emlékszem D+D esetén 3 MeV keletkezik, alapok: Link )

E kettõ ötvözete adhat tiszta, fenntartható energiaáramot.

Ez óriási tévedés, legfeljebb a pillanatnyi viszonyokra igaz.
Akár a föld belsõ energiái, akár a napenergia tudná biztosítani 20-30 éven belül a szükséges energiamennyiséget, csak a jelenlegi energialobbik nem ezeknek a fejlesztésében érdekeltek.
80 éve még elképzelhetetlen volt a nukleáris energia ipari léptékû felhasználása. Aztán a meghasadás felismerésétõl alig telt el 50 év, és a világban elterjedt.

Szerintem az energiafelhasználást illetõen, aki megengedheti magának, az már ma olyan házat terveztet, építtet, amely energetikailga optimalizált. Sajnos tömegében nem megoldható. Ahogy pl. a panelházak szigetelése, nyílászárócseréje sem az (még állami támogatással sem). Saját példám: Egykörös a fûtési rendszer, amit két házanként egy kis gázkazán lát el hõvel. Én földszinten lakom, normális esetben itt hûvösnek kellene lennie, ám csukott ablakok mellett 26-27 fok van. Lezárni nem lehet a radiátort, és ha nem akarok megdögleni, szelõztetek. Ezt csinálja az összes lakótárs. A fûtõt nem érdekli, hogy melegünk van... Szóval tavalyelõtt lett volna pályázati lehetõség kicseréltetni a nyílásszárókat, felét fizette volna az állam, így a lakásonkénti összeg cirka 350 000- lett volna... Senki sem szavazta meg. Részint azért, mert szinte senkinek nincs ekkora összege lezsírozva, részint meg azért, mert minek új ablak, ha ugyanúgy nem tudod lezárni a radiátort?
Állítólag jövõre átépítik a fûtésrendszert két körösre, így már lehet lezárni is. Alig várom. Ezt követõen jöhet majd a korszerû nyílásszáró...
Szerintem sok helyen hasonló a probléma. Panelban nem a leggazdagabban élnek, így szinte sehol sem tudtak annyi pénzt összeszedni, ami az önerõben kellett volna az állami támogatás lehívásához. Ezért is mert belevágni az állam egy ilyen típusú támogatási rendszerbe szerintem.

Érdekes továbbá az, hogy a régi parasztházak (akár a vályogházak) sokkal jobban bántak a bent lévõ hõvel. Kezdve azzal, hogy a kicsike, mély ablakokon nyáron nem nagyon sütött be magasan járó nap, így benn jó hûs volt. Télen viszont besüt, hisz alacsonyan jár, ekkor meg fûtötte a házat a napfény.
Ilyen apróságokkal is sokat lehetne spórolni. Az építészek ezt tudják is, csak ha a megrendelõ nem ilyet kér, nem fognak ilyet tervezni sem...

A megújuló források kihasználása pedig kisebb településeken érdemes elsõsorban. Nyilvánvaló, hogy nem ipari méreteket tud ellátni pár szélkerék. Azonban egy falut például igen. Nem szabad lekicsinylõen beszélni errõl a lehetõségrõl sem, persze amellett, hogy a megoldás másik felén is - ipar ellátása - is gondolkodunk. Bár azt se feledjük, hogy ipari szempontból a nagy energiaigényû ágazatok szépen visszafejlõdtek nálunk, és a meglévõkben is lehetne sokat ésszerûsíteni.
Itt is belép a globalizmus, mint probléma. Egy adott kis körzetet áruval ellátó kisüzem nem tud gazdaságosan mûködni mindaddig, míg megéri többezer kilométert utaztatni a világ túlfelérõl a cuccot hozzánk... Az meg már senkit sem érdekel, hogy ez mekkora szennyezéssel jár - önmagában a szállítás is, no meg pl. Kína micsoda környezeti hatással van akár vegyipari, akár mûanyagipari termékeivel...

Ha már sikerülne 1500 MW fogyasztást megspórolni, akkor már érdemesebb lenne szénerõmûveket bezárni, amivel a CO2-kibocsátásunk azonnal sokat csökkenne. (Nem is beszélve a szénerõmûvek radiaoktív kibocsátásáról, ami felér egy-egy "nagyon komoly" atomerõmûvi üzemzavaréval... azzal a különbséggel, hogy utóbbi csak percekig v. órákig tart, a szénerõmû pedig évtizedeken át mûködik.)

A potenciális szélenergia nyilván igen nagy, de ez csak egy elméleti számítás eredménye, senki nem fogja teleépíteni az országot szélerõmûvel.. Valahol földet is kell mûvelni, valahol a természetnek is helyet kell hagyni, stb... És ne feledjük: amint valakinek a lakóhelye közelébe akarják a szélkereket telepíteni. majdnem olyan vehemens ellenzõvé válik, mintha atomerõmûrõl lenne szó...

Egyébként ha a példabeli kertem nem szeizmikusan aktív területen van, a föld alatt pedig ott egy 100 km3-es gránittest, akkor simán beleegyeznék, hogy annak a kellõs közepébe tegyék a radioaktív hulladékot. A kertben persze nem engedném, de ez erõs csúsztatás volt, a világon senki nem akar ilyen anyagot felszínen elhelyezni....

Persze használjuk az engergiát, de lehetõleg ésszerûen.
Egyébként, a Paksi energiatermelés (közel 1500MegaWatt) kiváltható lenne, ha a háztartásokban megvalósulna az energiahatékonyság. Az MTA tanulmánya szerint a fennt írt értéknél több a potenciálsi energia csak a szelet tekintve a megújulók közül.
Kérlek a válaszaim kérdéseim, ne provokációnak vegyétek. Szeretnék csak arra rávilágítani, hogy nem szabad csak egy oldalúan nézni a dolgokat (ezért említettem a nukleáris energia termelésnél a teljes vertikumot a szállításon át a tárolásig). Továbbá, hogy ezek jóval bonyolultabbak, mintsem hogy iylen egyszerû válaszokkal megoldható lenne, hiszen ha úgy lenne, akkor már rég nem lenne vita róla talán.
Az elhelyezés problémáját nézzétek úgy inkább, hogy ha valaki megkérdezné tõletek, hgoy õ elhelyezheti-e a Ti kertetekben ezeket a hulladékokat, mit válaszolnátok?
A Nagy-Brittaniában épülõ szélfarmot azért hoztam példaként, hogy lehet jelentõs energiát fedezni egy ilyen szélfarmból. Mellesleg a Dunántúlon már üzemben van a MOL elsõ kb 2 megawattos kísérleti geotermális erõmûve.
Valóban növekedni fog globális szinten az energiafelhasználás, de ez nem azt jelenti, hgoy nem válik hatékonyabbá a felhasználás. Az angliai eset jó példa erre. Iszonyatos mértékben kezdik visszafogni az ÜHG kibocsátásukat. Erdõket kezdenek újra telepíteni, szélfarm....
Minden országnak meg kellene néznie mi az amibõl van neki rendesen, mármint megújulókból és kihasználni azt, fedezni vele az energia felhasználásnak azt a részét, amit csak lehetne. Attól mert azt tételezzük fel hogy nõni fog az energiaigény és csak a foszilis és atom elégítheti ki, addig tényleg nem fog változni semmi. Ebbõl látszik, hogy nem techniakai dolgokon múlik jócskán, hanem csak a szemléleten. Hát igen, mi emberek nem valami bölcsek vagyunk......

Sajnos reálisan nézve tényleg tuti... pedig nem dõlne össze a világ, ha csökkenteni kezdenénk a felhasználást, bõven volna honnan lefaragni.

Jaja tényleg Bátaapáti.

Az energiafelhasználás nõni fog, nem csökkenni, ez tuti.

A skóciai és a hazai szélviszonyok közti különbség azért nem elhanyagolható. És még Nagy-Britanniában is csak az energiaellátás 20%-át akarják megújuló forrásokból fedezni, amiben a szél mellett már sok minden (pl. a sokat szidott vízenergia is) beletartozik... Egyébként teljesen egyetértek azzal, amit írtál, nem csak új energiaforrásokat kellene keresnünk, hanem az energiapazarlást is sürgõsen meg kellene szüntetni. Ezzel máris többet érnénk, mint megannyi szélfarmmal... (Meg merem kockáztatni, hogy ha Magyarországon az állam a fûtésszámlák helyett a házak hõszigetelését támogatta volna az elmúlt 10-15 évben, azzal anyagilag is mindenki jól jár, és még a globális környezetért is tettünk volna valamit...)

Bátaapátiban már építik a tárolót, amire gondolsz, de ez csak a kis és közepes aktivitású hulladékok elhelyezésére fog szolgálni. A nagy aktivitású használt fûtõelemek ügye sajnos világszerte megoldatlan, bár a megoldásnak nem természeti akadálya van...

Usrin: itt Pécsett felmerült a bányába való visszaszállítás, illetve tároló kialakítása, de ha jól tudom ez nem valósult meg. Aztán másfelé kerestek neki helyet, de pontosan az általad leírtak miatt mindenhonnan kiebrudalták.
Nem emlékszem a település nevére, de mintha valahol nemrég jóváhagyták volna...

Link

Csak egy cikk arra, hogy a megújuló energia nem keveset jelent.
Továbbá, az tény, hogy egy fajta megújuló energiaforrásra alapozni nem feltétlen hatékony. Viszont ma Magyarországon mindenki több energiát fogyaszt, mint amennyire valóban szüksége lenne. Ugyanis jelenleg nagymértékben támogatja az állam (nem sokáig, egyre inkább megfog szûnni és végre annyit fizetünk, mint amennyiben valóban kerül)...... Bocánat most lépnem kell, de jövök vissza

hulladékot a bányákba "vissza"helyezni tényleg nem nyerõ ötlet: az urán jellemzõen üledékes kõzetekben dúsul, amik nem épp tömörségõkrõl és vízzáróságukról híresek... Emiatt a természetes urántelepek is többszörösére tudják emelni a háttérsugárzást a fölöttük lévõ területen - végig lehet gondolni, mi történne, ha a helyükre a sokkal erõsebben sugárzó hulladékot tennénk. Viszont tényleg bõven vannak a világon olyan geológiai szerkezetek, amik gyakorlatilg hermetikusan elzárják a hulladékot arra a pár ezer v. tízezer évre, ami alatt veszélytelenné válik. (Ill. valójában nagységrendekkel hosszabb idõre.) Ez a kérdés szerintem csak az emberek irreális félelmei miatt nincs megoldva - alkalmas hely bõven lenne, de amíg mindenütt fel lehet lármázni a lakosságot az "atom" veszélyeivel, addig sehol sem engednek lerakót építeni...

Egyébként nem hiszem, hogy egy ugyanannyi pénzbõl kijövõ szélfarm akár csak megközelítõleg annyi energiát tudna termelni, mint az atomreaktor... Másrészt: még ha olcsó is lenne, mekkora földterületet kellene felhasználni ahhoz, hogy pl. annyi energiát termeljen, mint Paks? Ezt a területet kitõl, mitõl vennéd el? Ill. ha az ország fogyasztásának jelentõs részét akarnánk széllel fedezni, akkor mivel pótolnánk szélcsendben a hiányt? A geotermikus energiának szintén megvannak a korlátai. Helyi energiaellátásra (fõleg fûtésre, melegvízre) kiváló, de hogy az áramtermelésbõl jelentõs részt kapjon, ahhoz iszonyatos méretû erõmûvek kellenének...

Idóközben felfigyeltem az elõrejelzések között az ún. "arktikus hurrikánra" : Link

A kanadaiak illetve sarkvidék iõjárásával és klímájával foglalkozók nevezik így a rövid idõ alatt kialakuló viharciklont
melynek tulajdonásgai sokban hasonlótanak a hurrikánékhoz. Természetesen nem az. A szelek viszont hasonló mértékûek. Kegyetlen dühöngõ viharok ezek.
Az is érdekes, hogy a legtöbb mostanság kifejlõdött ciklonban, cikklon családban mindig van egy két nagyon kis területû hirtelen kifejlõdõ ciklonmag, heves szélrohamokkal. Mintha rengeteg enregia lenne a légkörben és már nem csak nagy ciklonok felõdnek ki. Sõt az Ásziában már jó ideje jelen levõ hideg csepp is még sokáig lesz "életben".

Egyet értek veled Svadasz, azonban Cauchynak ott van igaza, hogy jelenleg a fosszilis korszak kiváltására csak az atomenergia képes ekkora volumenben.
A megújuló energia volumenjei szerényebbek, mert jelenleg atomenergiával lehet egy ország energiaszükségleteinek java részét fedezni, ám megújulóakkal nehéz lenne.
Pl.: Egy nagyobb szélfarm is maximum néhány tíz MW-ot produkálhat (hazánk legnagyobbbja Mosonmagyaróvár mellett 20MW), és bizony a nagyobb hagyományos (és atom)erõmûvek száz MW-okban utaznak.

Ám a jövõ mellettük van.

Csak önmagam tudom idézni: "a többi energiaforrás energiasûrûsége és folytonossága elenyészõ."

valamint: "pénz"

Svadász: szerinted az kevésbé káros, amit a szén/kõolaj/gáz erõmûvek kibocsátanak?

Két fõ oka lehet, hogy eddig még nem fejleszették ki a tárolókat:
1: emberi sötétség és butaság
2: a fosszilisek hatalmas erõfölénye

A szélerõmûvek nagyon szépek meg biók, csak éppen teljességgel haszontalanok ipari méretekben, fõleg, hogy az energiaigény ennél csak jobban fog növekedni.

Ha szerinted nem olyan nehéz elhelyezni, akkor miért van az, hogy évtizedek óta nincs ez megoldva?
Az meg hogy ugyanoda kerüljön ahonnan kibányászták nem reális, hiszen radioaktív hulladékról beszélünk, mely elhelyezése nem a legegyszerûbb. Raádasul, nem cask a robbanás lehet vészes egy esetleges reaktor baleset során. Inkább veszélyesebb az a radioaktív anyag mely a légkörbe kerül és hónapokig hat és messzi tájakra jut el. Csernobil után a radioktív mennyisége egész Skandináv-fsz-et ellepte és Kanadába is átjutott. Arról nem is beszéltem, hgoy a környezõ terület több kilométeres körzetben hosszú ideig radioaktív szennyezést kap. Persze ez egy nagyon rossz forgató könyv, de még a szerényebbõl sem kérek. A Paksi Atomerõmûben történt incidens sem éppen egy ejnye bejnye eset volt. Ami költséget belevernek egy atomerõmû beruházásába majd a fenntartásba (védelem is) majd a hulladékoknak megfelelõ tározók kialakításába (márha lehetséges) szállításába, nem hinném hogy annyiból ne lehetne egy szélfarmot összehozni, vagy éppen egy geotermikus erõmûvet létrehozni.

Nem azt mondom, hogy nem kmoly, hanem azt, hogy nem megoldhatatlan. MIndez csak pénz kérdése.
A legfontosabb érv mellette, hogy nem szennyezi globálisan a légkört.

Pedig bizony Cauchy komoly dolog az "eltüntetése" a fûtõelemeknek.
Ezzel együtt jómagam az atomenergia újgenerációs felhasználása (fúziós technolóiák) mellett vagyok.

Mondom: gondoljátok végig: nincs más értelmes és versenyképes alternatíva, ha abba kaarjuk hagyni a fosszilis (és más éghetõ) tüzelõanyagok légkörbe juttatását: a többi energiaforrás energiasûrûsége és folytonossága elenyészõ.

Egyszerûen támogatni kéne az atomenergetikai kutatásokat. Nem hinném, hogy annyira lehetetlen lenne az atomhulladékot rendesen elrakni.

Ugye azt senki sem gondolja, hogy az energiafelhasználás csökkenni fog. Amíg a tömeg sötét marad, addig az csak egyre nõ. A kormányok pont ezért nem támogatják sok helyen az atomenergiát, hiszen a nép felvilágosítása több pénzbe kerülne, mint amennyi hasznuk lenne az atomerõmûvön. Ha meg nekiállnának atomerõmûvet építeni, akkor jönnének a zöldek és odaláncolnák magukat a sínekhez.

Szerintem igazából azzal sincs gond, megfelelõ tárolóhely neki az a bánya, amelyikbõl kibányászták. Csak az embereket kéne felvilágosítani, hogy ne az legyen, hogy ha meghallják az atom szót, akkor rögtön valami misztikus félelemmel vegyes utálat uralkodjon el rajtuk.

Leifurnak igazat kell adnom. Ugyanis elég nehézkes a rádioaktív hulladék tárolása. Itt gondolhattok a kis és közepes aktivitású hulladékra is. Persze régóta az a válasz hogy hamarosan megoldják. Hát ezt már jó néhány éve, sõt évtizede hallani. A kiégett fûtõelemek meg sokasodnak. Sok európai nukleáris erõmûbõl Oroszországba visszaszállítják a hulladékot ott valahol próbálják elhelyezni.
Még ha el is helyezik, akkor is azok még több évtizedig, évszázadik radioaktív sugárzása meg lesz.
Ha végig kíséred a fûtõ elemek elõllításának szállításának, üzembehelyezésének, majd eltávolításának és hulladéktároló helyekre való elhelyezésének teljes vertikumát, akkor nem hinném hogy kevésbé káros lenne, mint pl ha otthon kályhában fával tüzelünk telente.
Az emeriség mohó és nem ésszerû energiafogyasztása súlyos gondokat okozott és okoz mai nap is. Ésszerûbben kellene az energiát hasznosítani.

A vulkánkitöréssel kapcsiban annyi megjegyzésem lenne, hgoy valóban az emberiség történelmében számtalan olyan esemény van melyet valamely természeti katasztrófa közvetlenül, vagy közvetetten meghatározta.

Van igazságod, de azért a nukleáris hulladék elhelyezését se felejtsük ki, az is elég komoly tétel a negatívumok terén.

Köszönöm Noli, hát nem volt választás sajnos, fel kellett szállni a repülõre hazafelé, de azért kihasználtunk minden pillanatot, beleértve az éjszakákat is, ha már egyszer világos volt.

Ráadásul kiváltja a fosszilis tüzelõanyag-égetés nagy részét.

Nagy kérdés, hogy mely téynezõ károsabb az éghajlatra: az álladó pöfékelés, folyamatos szennyezés, vagy a kis valószínûséggel bekövetkezõ nukleáris baleset.
Én úgy gondolom, hogy az elsõ sokkal veszélyesebb, mert a másodikat könnyebb lokalizálni, ha jól csináljuk nem lesz globális hatása.

Igen, az emberi tényezõ... Ha azt valahogy ki lehetne iktatni... :-(
Nem azzal van baj, hogy nem tudnánk biztonságos erõmûvet tervezni, hanem azzal, hogy szükség van emberekre az építéshez, üzemeltetéshez. Esetleg spórolunk bizonyos védõ technológiákon. Mármint nem mi, hanem a tulajdonosok...
Alapvetõen minden baleset magában hordozza az emberi tényezõt, legyen az egy anyagfáradásól adódó repülõgépkatasztrófa, mely a megfelelõ ellenõrzésekkel megelõzhetõ lett volna; vagy legyen az egy szimpla karambol valamelyik fõúton...

Ezt érdemes elolvasni: Link

Anyám, végigbõgtem a képeidet. Kimondhtatalanul gyönyörûek, pedig vagy millió izlandi fotót végignéztem már életemben.
Külön tetszik, hogy a helyneveket a mefelelõ írásmóddal rögzítetted! Hogy a frászban voltál képes onnan hazajönni? Én biztos nem fogok, ha egyszer eljutok oda. Szerencsére már az uramat is meg tudtam gyõzni (korábban nyár párti volt...).
Köszönöm, hogy megmutattad õket!

A láncreakció szabályozott fenntartásához valóban lassú neutronokra van szükség, a fékezést a moderációs közeg végzi. Ha eltünik ez a moderációs közeg, akkor csak a láncreakció szakad meg - a hasadási hõ azonban "dolgozik" tovább. Ha a hütõrendszer kiesése egy maximumra járatott reaktornál következik be (ahol a szabályzórudak kinti helyzetben vannak), azaz már eleve magas hõterheléssel van dolgunk, akkor a maradék hasadási hõ is magas. Ha belegondolsz, túl egyszerü is lenne a dolog, hiszen akkor valóban biztonságos reaktorokat tudnánk építeni: elég lenni kihúzni a dugót a lefolyóból, és máris leállna az egész erõmü; egy kis vizet belelötybölve pedig elindulna (nagyon leegyszerüsítve a dolgot).
A "maradék víz" nem bomlik fel (ahhoz elektromos áramot kellene belevezetni), viszont nagyon gyorsan nagynyomású radioaktív gõzzé alakul.
Természetesen nem nukleáris robbanás következik be, Csernobilban sem az történt. Ott a hütés kiesése és a kikapcsolt szabályozás miatt igen gyorsan elpárolgó folyadék és fém okozta a robbanást.

Ezt most nem értem, ezt hol írják? Én úgy tudtam, hogy a reaktorokban a reakcióhoz lassú neutronok szükségesek, így ha nezek nincsenek, akkor a reakció is leáll. Az igaz lehet, hogy a felhalmozódott hõ a hûtés hiányában reakciót okoz, de ez esetben nem nukleáris robbanás történik, hanem esetleg a maradék víz felbomlásakor keletkezõ durranógáz robban be.

Víz-moderációs atomreaktor esetén a láncreakció automatikus megszakítása (pl. a hütõközeg elpárolgása miatt) nem garancia arra, hogy nem következik be a mag megolvadása. Ennek oka az ú.n. utólagos hasadási hõ, mely az aktív hütõrendszerek meghibásodása esetén elegendõ az olvadási folyamatok beindítására. Ha ebben az esetben (mint az várható) a fütõelemek geometriai elrendezése megváltozik (mivel olvadék keletkezik), a reaktor újból kritikus állapotba kerül. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy egy aktív reaktor esetén bekövetkezõ áramkimaradáskor a szabályzórudak "kinti" helyzetben vannak (tehát a neutron-abszorbáló anyagok nem fékezik a láncreakciót), balátható, hogy miért is katasztrofális egy ilyen helyzet.

Persze mindenki az atomrobbanással riogat, de ez kb olyan, mint amikor a repülést hûdeveszélyesnek titulálják, amikor lezuhan egy-egy repülõgép és meghal 1-200 ember. Autóbalasetben nagyságrendekkel többen halnak meg. Ugyanígy elõfordul baleset és szennyezés ami egyedi nagyobb károsodást okoz, de az össze sem hasonlítható a fosszilis tüzelõanyagok okozta szennyezéssel.

Nem tudom, hogy mylen reaktor az, de hûtõközeg nélkül a reakció leállt volna, nem pedig megszalad. Csernobilban az volt a gond, hogy kikapcsolták az összes vészautomatikát és a neutronokat fékezõ - azaza a reakciót gyorsító elemek bennragadtak a amgban, így tudott megszaladni a reakció.
Amúgy a modern világ energiaszükségletét környezetkímélõ módon kizárólag a nukleáris energia tudja kiszolgálni. A többi "alternatív" energiaforrás világméretben telejesen versenyképtelen.

Németül én se tudok, ám látom István fordításából (köszi), nagyjából lefedtem a témát.
Imádom a veszélyes iparágakban (minálunk az olefinüzemben is) a vészleállásokat, pl. a teljes áramkimaradásokat ...

Ez így van Maci, a hûtés folyamatosan (igen, üzem közben is)szükséges, ám azért emeltem ki a vészleállást, mert annak a ténye már jelent valami gubancot, ld. mostanit is, aközben sok esteben vannak váratlan problémák (más területén dolgozom az iparnak, ám a petrolkémiai ipar némely szelete is több hirosimai töltet energiáját tarja kordában, saját példám itt van) és ha ezek érintik a védelmi rendszereket, akkor bizony ld. az idézetteket.

A következõ dolgok történtek volna:

- 18 perccel késõbb annyira lecsökkent volna a hütõközeg mennyisége (azaz elpárolgott volna a hütõvíz), hogy megkezdõdött volna a fütõelemekben az ellenõrizetlen, szabályozatlan láncreakció;
- 5 órával ezután a teljes hütõközeg elpárolgott volna, a fütõelemek megolvadtak volna (szabályozhatatlan és visszafordíthatatlan láncreakció) és hatalmas nyomású radioaktív gõz keletkezett volna.

Tények:
- a személyzet már megkapta az engedélyt az ú.n. Wallmann-szelepek megnyitására, ami a reaktortartályban kialkuló radioaktív gõz szabadba (!) vezetését teszi lehetõvé, azaz egy ideig el lehetett volna odázni a katasztrófát (?)
- az erõmü teljes villamosenergiaellátása megszünt, az erre az esetre telepített vész-gázgenerátor nem indult el (!) és a 4 redundáns dízel-generátorból is csak kettõ indult el, az esemény 15. percében (az ok: a hirtelen potenciálkülönbségtõl a generátorok egyszerüen tönkrementek...)
- a hütõvíz szintje már csak 1,9 m-rel volt a fütõelemek felett, amikor a két generátor elindult - ettõl számított 18. percben váltak volna szabaddá a fütõelemek.
A katasztrófa nagyságát (nagyobb, mint Csernobil) nem indokolta egy jelentés sem, talán a fütõelemek mennyiségérõl lehet szó.

Snowhunter: ha jól tudom az új fajta reaktoroknál a hûtöközeg szükséges a reakció fenntartásához. Ha ez eltûnik akkor leáll a reakció.

András: Az atomreaktorok fûtõelemeit folyamatos hûtés alatt kell tartani bármilyen vészleállás közben, ennek hiánya a láncreakció robbanásszerû és irreverzibilis megszaladását vonná maga után, erre vonatkozhat a 18 perc, hogy a védelmi rendszerek beavatkozásai nélkül ennyi idõ alatt bizony-bizony lehet nukleáris bombát csináni egy reaktorblokkból.
A csernobili katasztrófa ennyiben hasonló volt, csak ott szándékosan próbálkoztak a védelmi rendszer "takarékossági by-passolásával" leállás közben.

Sajnos németül nem igazán értek, leírná valaki, mit is takart ez a 18 perc? Ha 18 percig nem történik beavatkozás, akkor lett volna katasztrófa? (Ez azért elég képtelen eshetõség...) Ill. mibõl állt volna a csernobilinál nagyobb baleset? Ui. nehéz elképzelni annál durvább esetet, hogy beindul a láncreakció, ami az egész szerkezetet szétrepíti. Atombombaként mégsem tud felrobbanni egy erõmû...

Tizenéves korom óta életem egyik nagy célja eljutni Izlandra; azt hiszem, sehol másutt nincs olyan közel az ember a természet erõihez, mint ott.

Húha, döbbenetes hírek, nesze neked reklám "atom-lobbi" ...
Bizony svájci és izlandi nyugdíjas élet az álom netovábbja, igaz erre a csigák mondása: Oda születni kell ...

Ez megdöbbentõ, bevallom, hogy én most hallok errõl elõször.