Globális jelenségek
Igen, igazad van, az egyik közvetett okként szerintem sem vitatja senki.
Hát ja, én is lennék majd izlandi nyugdíjas, de ez a kiváltság sajnos keveseknek adatik meg. Az izlandi nyugdíjasok viszont hihetetlenül sokáig élnek, ehhez viszont döntõen járul hozzá az, hogy a nyugdíj elõtti életüket is Izlandon élik le.
Amúgy egyfolytában vágyakozunk vissza, egyszerûen fájt eljönni, komolyan, van néhány kép, de szkenneltek sajna [bocs ha már linkeltem korábban] Link
Hát ja, én is lennék majd izlandi nyugdíjas, de ez a kiváltság sajnos keveseknek adatik meg. Az izlandi nyugdíjasok viszont hihetetlenül sokáig élnek, ehhez viszont döntõen járul hozzá az, hogy a nyugdíj elõtti életüket is Izlandon élik le.
Amúgy egyfolytában vágyakozunk vissza, egyszerûen fájt eljönni, komolyan, van néhány kép, de szkenneltek sajna [bocs ha már linkeltem korábban] Link 
Pl. itt, de még rengeteg errõl szóló (hasonló tartalmú) jelentés van (mind németül): Link
Jaj, te jártál Izlandon? Oda akarok költözni majd nyugdíjas éveimre. Ha megérem, persze. :-)
Egyébként az Általad idézett szöveg is írja, hogy termésevisszaesés volt tapasztalható, kb 3 éven át. Azt se feledjük, hogy mindeközben a francia udvar egy cseppet sem élt takaréklángon, így az alsóbb rétegek éhezése mellett ott volt ellenpéldának a fényûzés. Szóval nem egyedüli ok volt, de valószínûleg nem akkor és nem olyan sikeresen következett volna be a forradalom a Lakí nélkül.
És nem ez az egyetlen történelemformáló kitörés a világon.
Egyébként az Általad idézett szöveg is írja, hogy termésevisszaesés volt tapasztalható, kb 3 éven át. Azt se feledjük, hogy mindeközben a francia udvar egy cseppet sem élt takaréklángon, így az alsóbb rétegek éhezése mellett ott volt ellenpéldának a fényûzés. Szóval nem egyedüli ok volt, de valószínûleg nem akkor és nem olyan sikeresen következett volna be a forradalom a Lakí nélkül.
És nem ez az egyetlen történelemformáló kitörés a világon.
Az energiatémához egy kisabb, de annál komolyabban veendõ adalék: a pár héttel (hónappal?) korábban a svédországi Forsmark atomerõmüben bekövetkezett "eseményt" utólag vizsgálva az erre szakosodott német erõmübiztonságtechnikai szervezet arra a megállapításra jutott, hogy 18 perc választotta el Európát egy a csernobilinál is sokkalta nagyobb katasztrófától.
(Bocsánat, a hosszú "ü"-m valahol elveszett...)
(Bocsánat, a hosszú "ü"-m valahol elveszett...)
Az igazi baj, hogy az energialobbi a fosszilis hordozók felhasználásában érdekelt.
Csak nálunk, milliárdokat lehetne megspórolni, és közel 10 százalékos fosszilis energiafelhasználást lehetne megtakarítani csak a napenergiával. De ennek a fejlesztése esetén a csillagos ég a határ.
Már a jelenlegi technika mellett is folyamatos ellátást lehetne biztosítani a panelházak lépcsõházainak a világítására. Ám ezt nem támogatja az állam, csak a nyíllászárócserét, mert az energialobbinak garantált haszonnal privatizálták az Elektromos Mûveket.
Csak nálunk, milliárdokat lehetne megspórolni, és közel 10 százalékos fosszilis energiafelhasználást lehetne megtakarítani csak a napenergiával. De ennek a fejlesztése esetén a csillagos ég a határ.
Már a jelenlegi technika mellett is folyamatos ellátást lehetne biztosítani a panelházak lépcsõházainak a világítására. Ám ezt nem támogatja az állam, csak a nyíllászárócserét, mert az energialobbinak garantált haszonnal privatizálták az Elektromos Mûveket.
Valóban semmi új keletû nincs az egészben, esetleg új részletek lehetnek. A Laki közelében túrázva olvasgattunk errõl mi is, tényleg elég komolyan foglalkoztak már a témával. A francia forradalommal kapcsolatos közvetlen okozati összefüggést azért "kimondott igazságnak" nem merném nevezni, mondjuk azt, hogy vannak ilyen elméletek is.
Mindenesetre a közvetlen következmények leírását tömören összefoglalja ez az idézet is:
"The Effects of the Skaftáreldar Eruption on Other Countries
The sulphurous cloud from the eruption gradually spread across most of the northern hemisphere,
affecting the climate across a wide area.
Two days after the onset of the eruptions, the cloud of gases had become a mist that reached
the Faroe Islands, Norway and Scotland. By the middle of June, it spread across mainland Europe.
By June 24, a black mist hung over all of Europe, reaching as far as Finland and covering countries
as distant as the Balkans. The European press portrayed the sun as a blood-red disc at sunrise
and sunset. They wrote that the midday sun shone so dimly that people could look at it directly
with the naked eye.
By July the mist had reached Russia, Siberia and China. At its peak, it covered one quarter
of the earth’s surface – all of the land north of latitude 30°N.
After Iceland, the ecological effects of the mist were felt most in the other Nordic countries,
Western Europe and the British Isles, causing crop failures. The acid rain defoliated trees and
withered smaller plants. The overall temperature dropped by 1.3 °C (2 °F). The cold spell lasted
three years with harmful effects reaching around the world. The mist penetrated even the farthest
parts of the planet. As quickly as the very summer of 1783 there was a serious failure of Japan’s
rice crop caused by cold and wet weather, resulting in the worst period of famine in Japan’s
written history. Similar stories came out of Alaska, where entire townships died out.
The French Revolution marked a turning point in the evolution of republicanism and civil rights.
One theory suggests that the French Revolution had its roots in Laki, when, as previously mentioned,
the effects of the mists had altered weather patterns across Europe."
forrás: Link
Mindenesetre a közvetlen következmények leírását tömören összefoglalja ez az idézet is:
"The Effects of the Skaftáreldar Eruption on Other Countries
The sulphurous cloud from the eruption gradually spread across most of the northern hemisphere,
affecting the climate across a wide area.
Two days after the onset of the eruptions, the cloud of gases had become a mist that reached
the Faroe Islands, Norway and Scotland. By the middle of June, it spread across mainland Europe.
By June 24, a black mist hung over all of Europe, reaching as far as Finland and covering countries
as distant as the Balkans. The European press portrayed the sun as a blood-red disc at sunrise
and sunset. They wrote that the midday sun shone so dimly that people could look at it directly
with the naked eye.
By July the mist had reached Russia, Siberia and China. At its peak, it covered one quarter
of the earth’s surface – all of the land north of latitude 30°N.
After Iceland, the ecological effects of the mist were felt most in the other Nordic countries,
Western Europe and the British Isles, causing crop failures. The acid rain defoliated trees and
withered smaller plants. The overall temperature dropped by 1.3 °C (2 °F). The cold spell lasted
three years with harmful effects reaching around the world. The mist penetrated even the farthest
parts of the planet. As quickly as the very summer of 1783 there was a serious failure of Japan’s
rice crop caused by cold and wet weather, resulting in the worst period of famine in Japan’s
written history. Similar stories came out of Alaska, where entire townships died out.
The French Revolution marked a turning point in the evolution of republicanism and civil rights.
One theory suggests that the French Revolution had its roots in Laki, when, as previously mentioned,
the effects of the mists had altered weather patterns across Europe."
forrás: Link
Amcsiknak csak most sikerült? Hülyeség, én vagy 20 éve olvastam már róla... :-) Ez csak a zindex témája, mármint a most sikerült összefüggést találni... Egy elég régóta kutatott problémakör újabb fejezetésrõl van csupán szó.
Történészi berkekben kimondott igazság, hogy a francia foradalom a Lakí nagy 1783-as kitörésének - azaz azt ezt követõ éhínségnek - köszönhetõ. Már Benjamin Franklin (1784-ben) is tudott a kitörés által a légkörbe jutó anyagok és a lehûlés közti összefüggésrõl! Franklin ekkor Párizsban járt több alkalomal is, így személyesen észlelhette a változást. Ennyit a nagyszerû indexrõl. :-)
Történészi berkekben kimondott igazság, hogy a francia foradalom a Lakí nagy 1783-as kitörésének - azaz azt ezt követõ éhínségnek - köszönhetõ. Már Benjamin Franklin (1784-ben) is tudott a kitörés által a légkörbe jutó anyagok és a lehûlés közti összefüggésrõl! Franklin ekkor Párizsban járt több alkalomal is, így személyesen észlelhette a változást. Ennyit a nagyszerû indexrõl. :-)
Tegyük fel, hogy lezajlódik egy olyan felmelegedés, melyben Grönland jégtakarója elolvad. Ugye az sem mindegy milyen gyorsan történik ez. 100 év alatt zajlódik le, akkor is nagy a baj. Ilyen tömegû édes hideg víz, könnyen évtizedekre, sõt akár évszázadokra blokkolhatja a Golf- és Észak-atlanti áramlatot. Azonban, míg ez bekövetkezik addig azzal is számolni kell, hogy a mainál jóval melegebb klímában nem a mostani megszokott általános légkörzési rendszer fog mûködni. Teljesen más lesz, csak az alap mérleg-feltételek teljesülnek majd. Pl. az impulzusmomentum megmaradása.
Ellenben tegyük fel, hgoy mégsem zajlódik le akkora felmelegedés, csak annyi mely elég ahhoz hogy elolvadjon a Jeges-tengert fedõ jégpáncél. MOndjuk kb 30 év alatt. Ez nagy baj lenne. Ugyanis ez is önmagában jelentõs mennyíségû édesvizet jelent, mely a Kelet-grönlandi és Labradori-áramlaton keresztül az Észak-atlanti térségbe jut. Nem beszélve arról, hogy ha egy nyáron feldarabolódna a meleg hatására a Jeges-tengeri jégtakaró (nyaranta gyakori, hogy fõleg Grönlandtól északra a mechanikai torlódsá végett feldarabolódik arra, de nem az egész). Ugyanis, ha egy kósza jégtábla, vagy több jégtábla elindulna lefele, az sem lenne jó.
Ellenben még ha ez bekövetkezik, kezdetben fõleg telente rendkívül heves ciklon aktivitás jelentkezne, mely ellensúlyozni szeretné a gyengülõ óceáni hõszállítást. Utána ennek energiája is lankadna, beállnának a tartós anticiklon helyzetek. Ami ismét nem kedvez az áramlatoknak, tovább gyengülnek.... Ellenben, nem kell az áramlatoknak gyengülni (Golf, Észak-atlanti) ahhoz, hogy a légkörben télen ilyen "leállás" mutatkozzon néhány éves idõszakot tekintve.
Ellenben tegyük fel, hgoy mégsem zajlódik le akkora felmelegedés, csak annyi mely elég ahhoz hogy elolvadjon a Jeges-tengert fedõ jégpáncél. MOndjuk kb 30 év alatt. Ez nagy baj lenne. Ugyanis ez is önmagában jelentõs mennyíségû édesvizet jelent, mely a Kelet-grönlandi és Labradori-áramlaton keresztül az Észak-atlanti térségbe jut. Nem beszélve arról, hogy ha egy nyáron feldarabolódna a meleg hatására a Jeges-tengeri jégtakaró (nyaranta gyakori, hogy fõleg Grönlandtól északra a mechanikai torlódsá végett feldarabolódik arra, de nem az egész). Ugyanis, ha egy kósza jégtábla, vagy több jégtábla elindulna lefele, az sem lenne jó.
Ellenben még ha ez bekövetkezik, kezdetben fõleg telente rendkívül heves ciklon aktivitás jelentkezne, mely ellensúlyozni szeretné a gyengülõ óceáni hõszállítást. Utána ennek energiája is lankadna, beállnának a tartós anticiklon helyzetek. Ami ismét nem kedvez az áramlatoknak, tovább gyengülnek.... Ellenben, nem kell az áramlatoknak gyengülni (Golf, Észak-atlanti) ahhoz, hogy a légkörben télen ilyen "leállás" mutatkozzon néhány éves idõszakot tekintve.
Igen, a felhõképzõdés inkább negatív visszacsatolás - viszont a vízgõz önmagában üvegházhatású, ez már pozitív. Ráadásul a felhõkkel nem egyértelmû a helyzet, hiszen a földfelszín kisugárzását is gátolják (ld. a borult éjszakák magasabb hõmérsékletét), és a felhõ típusától függ, hogy összességében melyik hatás erõsebb. (Ha magaaszintû felhõbõl képzõdik több, az már melegíteni fogja a Földet!) De még nagyon hosszan lehetne sorolni a különbözõ visszacsatolásokat, borzasztóan összetett a rendszer...
Az olvadás valóban hõelvonással jár, ami negatív visszacsatolásként hat, és lelassítja a folyamatot. De ebben az esetben a pozitív visszacsatolások (pl. hogy a jégmentessé váló felszín sokkal több hõt nyel el) jóval erõsebbek lehetnek...
A légkörzésbe ezzel közvetlenül nem kerül több víz, hiszen az olvadék nem a légkörben, hanem az óceánokban köt ki. Persze ha a felmelegedés miatt majd növekszik az óceánok párolgása, akkor már a légkörben is több lesz a vízgõz (függetlenül attól, hogy a tengerszint emelkedik-e közben). Ez a több vízgõz pedig újabb többletenergiát fog jelenteni (ahogy ezt a zivatarképzõdési indexekben is látjuk), vagyis nagy általánosságban még hevesebb idõjárási eseményeket segíthet elõ....
A légkörzésbe ezzel közvetlenül nem kerül több víz, hiszen az olvadék nem a légkörben, hanem az óceánokban köt ki. Persze ha a felmelegedés miatt majd növekszik az óceánok párolgása, akkor már a légkörben is több lesz a vízgõz (függetlenül attól, hogy a tengerszint emelkedik-e közben). Ez a több vízgõz pedig újabb többletenergiát fog jelenteni (ahogy ezt a zivatarképzõdési indexekben is látjuk), vagyis nagy általánosságban még hevesebb idõjárási eseményeket segíthet elõ....
Ha elolvadnak a jégsapkák, az "hõt von el a légkörbõl". Igazából nem elvonja, csak eddig a légkörzésben részt nem vevõ vizet von be. Tehát a rendszer össz energiája nem változik, viszont ez több felé oszlik szét. Nem kéne ettõl csökkennie, vagy stagnálnia az átlaghõmérsékletenek? Vagy az eloszlás a probléma, tehát ott melegszik, ahol nincs mit olvasztani.
Vagy rosszul látok valamit?
Vagy rosszul látok valamit?
Sajna az energiaigény nem csökken. Ha megnézed egyre többe embernek van légkondi a lakásában. Ha a nyarak melegednek, akkor nõ az áramfogyasztás, és azt is elõ kell állítani valamibõl. A szél nem fúj mindig, a folyók vízhozama sem állandó, az atomenergia meg "jajdenagyonkárostiltsukbe", így maradnak a fosszilis dolgok.
Abban nem lennék olyan biztos, hogy vészharangot nem kellene kongatni. A demográfiai robbanás, vagyis hogy így megsokasodtunk az utóbbi 40-50 évben történt. Ezen idõszak alatt viszonylag néhány tizedfokot mozdult a globális hõmérsklet. Ezen idõszakot megelõzõen vagyis a XX. század elõtt a Föld népessége jóval az 1, 1,5 milliárd alatt maradt. Elgondolkodtató, hogy az emberiség történetében egyedül a XX. század második felére valósulhatott meg, hogy ilyen mértékben megsokasodjunk. Na igen, lehet azt mondani, hogy régen sok volt a járvány és a háború. Nem hinném, hogy a klíma nem szólt volna bele.
A tartó éghajlatváltozás bármeddig is tartson ilyen ütemben, a végkimenetele már nem fog olyan klímát eredményezni mint ami volt az utóbbi pl 20 évben. Függetlenül attól, hogy a melegedés tovább folytatódik, vagy éppen nagy területen lehûlésbe vált át majd. Én csak azt látom a kutatásaim, vizsgálódásaim során, hogy egyes idõszakokban megnõ a szélsõségesség (most csak télrõl beszélek) máskor viszont nyugodtá válik. Itt azonban nem évtizedeket kell elgondolni, hanem éveket a változások között.
A tengerszint emelkedés a legrosszabb forgató könyvekben van drasztikus formában. Vagyis azt fejtegetik, ha teljesen elolvadna Grönlandon a jégtakaró, mennyivel emelkedne a tengervízszintje. Ha jól emlékszem, mindösszesen 5-6 °C-os hõmérséklet emelkedésnek kell lezajlódnia globálisan, hgoy ez megtörténjen. Véleményem szerint max 1-2 °C emelkedés, amit eltudok képzelni, hogy tényleg bekövetkezik, ha valóban lezajlódik a forgatókonyvek teóriái. Ennél nagyobb mértékû melegedést ilyen rövid idõn belül nem tudok elképzelni, hogy majd 7 miliárd ember túléléje. Tovább megvizsgálva annak légkörzésben megnyílvánuló eseményeit, hát...... olyan idõjárási helyzeteket, szinoptikus helyzeteket teremtene melybe rossz belegondolni is.
A tartó éghajlatváltozás bármeddig is tartson ilyen ütemben, a végkimenetele már nem fog olyan klímát eredményezni mint ami volt az utóbbi pl 20 évben. Függetlenül attól, hogy a melegedés tovább folytatódik, vagy éppen nagy területen lehûlésbe vált át majd. Én csak azt látom a kutatásaim, vizsgálódásaim során, hogy egyes idõszakokban megnõ a szélsõségesség (most csak télrõl beszélek) máskor viszont nyugodtá válik. Itt azonban nem évtizedeket kell elgondolni, hanem éveket a változások között.
A tengerszint emelkedés a legrosszabb forgató könyvekben van drasztikus formában. Vagyis azt fejtegetik, ha teljesen elolvadna Grönlandon a jégtakaró, mennyivel emelkedne a tengervízszintje. Ha jól emlékszem, mindösszesen 5-6 °C-os hõmérséklet emelkedésnek kell lezajlódnia globálisan, hgoy ez megtörténjen. Véleményem szerint max 1-2 °C emelkedés, amit eltudok képzelni, hogy tényleg bekövetkezik, ha valóban lezajlódik a forgatókonyvek teóriái. Ennél nagyobb mértékû melegedést ilyen rövid idõn belül nem tudok elképzelni, hogy majd 7 miliárd ember túléléje. Tovább megvizsgálva annak légkörzésben megnyílvánuló eseményeit, hát...... olyan idõjárási helyzeteket, szinoptikus helyzeteket teremtene melybe rossz belegondolni is.
Szerintem(mint azt sokszor megírtam)az lenne a furcsa,ha az éghajlat változatlan lenne.Ha az azt kialakító tényezõk állandóan változnak(csillagászati,geológiai,hidrológiai,antropológiai újabban stb.),akkor az éghajlatnak is követni kell.Ezért én éghajlatról,átlagokról csak 30-100 év közti intervallumról beszélek,hisz ha hosszabb idõszakot nézünk,csak elfedjük a változásokat.
Vészharangot nem kell kongatni,hisz a sokasodó károk egyrészt természetesek a növekvõ népsûrûség miatt.Ugyanakkor ha nem lenne meteorológia ill. társadalmi szolidaritás jóval nagyobb károk lennének.Az árvizek,viharok,aszályok és tûzvészek pár száz évvel ezelõtt sokkal súlyosabb következményekkel jártak volna a mainál is.
Az általános felmelegedésnek jótékony hatása is van egyes régiókban(pl.nálunk kevesebb fosszilis energia fog fogyni,de takarékossággal még jóval kevesebb is elég lenne),de sajnos egyes szegényebb régiókat már ma is súlyosan érintik a szélsõséges jelenségek.
Mindig elképedek a jég olvadás-tengerszint emelkedés-végzetes fejlemények teórián.A tenger hullámai és a dagály eleve több méteres ingadozást okoznak átlagban a partvidékeken.Ha 100 év alatt 10 cm-t emelkedne a világtenger,az maximum Velencére jelentene komoly veszélyt.
Az utóbbi 1-2 évtized egyre inkább elismert gyorsuló tendenciái lehet,hogy leállnak,akár a karibi hurrikán hiperaktivitás az õsszel,de lehet,hogy nem.Ezt kéne elemezni,kutatni,hogy kell- e nagyobb számú szélsõségre,tikkasztó hõségre stb. még számítani,vagy lecsengenek-e(átmenetileg vagy végleg?)a sokasodó jelek,amelyek most a jelentõs változás képét prognosztizálják.
Vészharangot nem kell kongatni,hisz a sokasodó károk egyrészt természetesek a növekvõ népsûrûség miatt.Ugyanakkor ha nem lenne meteorológia ill. társadalmi szolidaritás jóval nagyobb károk lennének.Az árvizek,viharok,aszályok és tûzvészek pár száz évvel ezelõtt sokkal súlyosabb következményekkel jártak volna a mainál is.
Az általános felmelegedésnek jótékony hatása is van egyes régiókban(pl.nálunk kevesebb fosszilis energia fog fogyni,de takarékossággal még jóval kevesebb is elég lenne),de sajnos egyes szegényebb régiókat már ma is súlyosan érintik a szélsõséges jelenségek.
Mindig elképedek a jég olvadás-tengerszint emelkedés-végzetes fejlemények teórián.A tenger hullámai és a dagály eleve több méteres ingadozást okoznak átlagban a partvidékeken.Ha 100 év alatt 10 cm-t emelkedne a világtenger,az maximum Velencére jelentene komoly veszélyt.
Az utóbbi 1-2 évtized egyre inkább elismert gyorsuló tendenciái lehet,hogy leállnak,akár a karibi hurrikán hiperaktivitás az õsszel,de lehet,hogy nem.Ezt kéne elemezni,kutatni,hogy kell- e nagyobb számú szélsõségre,tikkasztó hõségre stb. még számítani,vagy lecsengenek-e(átmenetileg vagy végleg?)a sokasodó jelek,amelyek most a jelentõs változás képét prognosztizálják.
A szkeptikus oldal mindig ott lesz az optimizmussal szemben.
Nem hinném, hogy a nevetség tárgyai lennénk. Látod Te is én is és még nagyon sokan, hogy változóban van az éghajlatunk. Mindig is változóban volt, csak éppen a mostani mérték, jelleg nem igazán fordult elõ az emberiség történetében. Szélsõséges idõjárási események mindig is voltak és mindig is lesznek.
Nem hinném, hogy a nevetség tárgyai lennénk. Látod Te is én is és még nagyon sokan, hogy változóban van az éghajlatunk. Mindig is változóban volt, csak éppen a mostani mérték, jelleg nem igazán fordult elõ az emberiség történetében. Szélsõséges idõjárási események mindig is voltak és mindig is lesznek.
Bakonyvár: pontosan így is van: amiket te perdöntõ bizonyítéknak vélsz, az csak a hívõknek bizonyíték.
Már jó néhány éve olvasgatom, habár reggelve nem rég lettem. Így értem már mire gondoltál. Köszi.
Nem tudom,te hány éve olvasod svadász a metnetet.Ez évekre visszamenõ történet,amikor a globális felmelegedés,a szélsõséges jelenségek általam történt felemlegetése itt nevetség tárgyának számított.
Gondolom ezekre Te nem emlékszel(mert nem olvashattad),azért nem érted mirõl van szó.
Gondolom ezekre Te nem emlékszel(mert nem olvashattad),azért nem érted mirõl van szó.
Bakonyvár megtennéd kérlek, hogy kifejtenéd mire gondolsz? Lehet, hogy csak a késõi óra miatt fáradtságom végett nem értem, de mindenesetre megköszönöm, ha írsz róla egy kicsit még.
Az OMSZ éghajlati adatsorában található adatok szerint, amelyek Budapestre vonatkoznak:
1969-1970: -0,7
1968-1969: -0,9
1967-1968: 1,1
1966-1967: 1,1
1965-1966: 1,9
1964-1965: 0,0
1963-1964: -2,7
1962-1963: -3,5
Tehát jól látható, hogy akkor három évbõl kettõ alig, egy jelentõsebben magasabb volt az átlagosnál, amely az elmúlt évszázadban 0,855 volt.
Természetesen nem tökéletes, hiszen csak decembert, januárt, februárt vettem figyelembe, holott nem teljesen naptárhoz igazodik a tél.
Például: 1986-87 még hidegebb, ha december közepétõl március közepéig átlagolnánk, hiszen 16 fagyos, 7 téli és 3 zord nap is volt, ellenben az elmúlt 40 év leghidegebb telének bizonyuló 1984-85-ben március csupán 2 fagyos napo hozott.
De számolni, naptárilag szoktunk, még ha jegyzünk egyéb adatokat is. Így hiába volt az egyik legtöbb fagyos napú tél 1995-96 (99), 17-tel több, mint 1984-85, ha az átlaga alacsonyabb.
Egyébként az elmúlt öt tél átlaga (bár ez nincs fent, csak saját és metnetes mérésekre, illetve OMSZ országos adat egy fokos fõvárosi pozitív anomáliakalkulálással):
2005-2006: -0,7
2004-2005: -0,5
2003-2004: 0,1
2002-2003: -2,5
2001-2002: 0,3
Nem hinném, hogy egy-két tized foknál többet tévednék. Ez pedig arra utal, hogy ha a következõ évek téli átlaga nem lesz 2 fok feletti, akkor jelentõsen hidegebb lesz az évtized, mint az utóbbi három, sõt ha folytatódik, versenyben lehet a 60-as évekkel. De ott volt egy gyenge törés a közepén, míg itt egyelõre folyamatosan átlag alatti.
A legmelegebb 2001-2002 is 8 tizeddel alacsonyabb a 60-as évek közepi átlagoknál. 90 napnál ez már jelentõsnek tekinthetõ.
1969-1970: -0,7
1968-1969: -0,9
1967-1968: 1,1
1966-1967: 1,1
1965-1966: 1,9
1964-1965: 0,0
1963-1964: -2,7
1962-1963: -3,5
Tehát jól látható, hogy akkor három évbõl kettõ alig, egy jelentõsebben magasabb volt az átlagosnál, amely az elmúlt évszázadban 0,855 volt.
Természetesen nem tökéletes, hiszen csak decembert, januárt, februárt vettem figyelembe, holott nem teljesen naptárhoz igazodik a tél.
Például: 1986-87 még hidegebb, ha december közepétõl március közepéig átlagolnánk, hiszen 16 fagyos, 7 téli és 3 zord nap is volt, ellenben az elmúlt 40 év leghidegebb telének bizonyuló 1984-85-ben március csupán 2 fagyos napo hozott.
De számolni, naptárilag szoktunk, még ha jegyzünk egyéb adatokat is. Így hiába volt az egyik legtöbb fagyos napú tél 1995-96 (99), 17-tel több, mint 1984-85, ha az átlaga alacsonyabb.
Egyébként az elmúlt öt tél átlaga (bár ez nincs fent, csak saját és metnetes mérésekre, illetve OMSZ országos adat egy fokos fõvárosi pozitív anomáliakalkulálással):
2005-2006: -0,7
2004-2005: -0,5
2003-2004: 0,1
2002-2003: -2,5
2001-2002: 0,3
Nem hinném, hogy egy-két tized foknál többet tévednék. Ez pedig arra utal, hogy ha a következõ évek téli átlaga nem lesz 2 fok feletti, akkor jelentõsen hidegebb lesz az évtized, mint az utóbbi három, sõt ha folytatódik, versenyben lehet a 60-as évekkel. De ott volt egy gyenge törés a közepén, míg itt egyelõre folyamatosan átlag alatti.
A legmelegebb 2001-2002 is 8 tizeddel alacsonyabb a 60-as évek közepi átlagoknál. 90 napnál ez már jelentõsnek tekinthetõ.
Saját,több évtizedes tapasztalatokból(és nem tud.folyóiratokból)arra jutottam,hogy növekszik a szélsõségek száma,de ezt örökösen cáfolták abszolút rekordok ,évmilliárdos adatok felemlegetésével.Úgy látom,hogy saját tapasztalat híján is sokan,bizonyos adatkásahegyek elemzése után hasonló vélekedéssel bírnak.
Sajnos be kéne látni,hogy nem az a lényeg,hogy egy két,vagy éppen 3 tizedes T átlag növekedés mit okoz,hanem az,hogy meddig fokozódnak,a meridionalitás növekedése miatt a szélsõségek !
Sajnos be kéne látni,hogy nem az a lényeg,hogy egy két,vagy éppen 3 tizedes T átlag növekedés mit okoz,hanem az,hogy meddig fokozódnak,a meridionalitás növekedése miatt a szélsõségek !
"Ilyen sorozat az elmúlt évszázadban egyszer sem volt." Ez nem teljesen igaz, hiszen a "60as évek végén is volt egy hasonlóan hideg sorozat (téli átlagokat tekintve).
Milyen adatsorra alapozva tetted kijelentésed Stelvio?
Kérdésedre válaszolnék is egyben. Az éghajlatváltozás (mely tart és nem csak a hõmérséklet emelkedés a jellemzõ paraméter világszinten) folyamata során várhatóan az eddig megszokott légköri cirkulációs folyamatok megváltoznak. Korábban említettem a forgó-medencés kísérleteket, mellyel a mérsékelt övi cirkulációs rendszereket lehet nagyon jól modellezni. Félõ, és sajnos minden tendencia ezt mutatja, hogy a meridionalitás elõkelõ helyet tölt majd be a klímaváltozás során a légköri mozgások között. Szépen látszik most is a modell elõrejelzésekben, ha pl a GFS globális térképeit nézzük, hgoy Európa felett iszonyú délies áramlás van Afrika felõl egyenest a sark fele. Magas a Rossby-hullámszám is. Egyre inkább a zonalitás "leállásával" lehetõség nyílik egy-egy mérsékelt övi légköri cirkulációs rendszer több idõt töltsön egy térség felett. Elõzõ télen Ázsia keleti része felett tartós ideig volt északi áramlás a ciklonok hátoldalán és ezért hó és hideg rekordok dõltek meg.
Elgondolható, ha a Rossby-hullám vándorlási ideje lecsökken és egy nyári vagy téli idõszakban idõszakban egy anticiklon mezõ áll be az Atlanti-óceán felett máris esély van, hgoy megdõljenek a hideg rekordok, miközben máshol meleg rekordok.
2006 januárjában a Sark-körön túli területek felett fél évszázados melegrekord dõlt meg miközben Ázsia belsõ területei felett több helyen félévszázados hideg rekord, sõt volt ahol 100 éves dõlt meg.
Sokan úgy vélik nagy baj lesz ha elérünk ilyen és olyan hõmérsékleti értékeket. Na igen. Baj lesz akkor is. De baj lesz akkor is, ami idõ alatt eljutunk oda. Azt megmondani melyik jár nagyobb gonddal, nem lehet. EGy biztos. Az odavezetõ út sem lesz "kedvezõ és kíméletes".
Milyen adatsorra alapozva tetted kijelentésed Stelvio?
Kérdésedre válaszolnék is egyben. Az éghajlatváltozás (mely tart és nem csak a hõmérséklet emelkedés a jellemzõ paraméter világszinten) folyamata során várhatóan az eddig megszokott légköri cirkulációs folyamatok megváltoznak. Korábban említettem a forgó-medencés kísérleteket, mellyel a mérsékelt övi cirkulációs rendszereket lehet nagyon jól modellezni. Félõ, és sajnos minden tendencia ezt mutatja, hogy a meridionalitás elõkelõ helyet tölt majd be a klímaváltozás során a légköri mozgások között. Szépen látszik most is a modell elõrejelzésekben, ha pl a GFS globális térképeit nézzük, hgoy Európa felett iszonyú délies áramlás van Afrika felõl egyenest a sark fele. Magas a Rossby-hullámszám is. Egyre inkább a zonalitás "leállásával" lehetõség nyílik egy-egy mérsékelt övi légköri cirkulációs rendszer több idõt töltsön egy térség felett. Elõzõ télen Ázsia keleti része felett tartós ideig volt északi áramlás a ciklonok hátoldalán és ezért hó és hideg rekordok dõltek meg.
Elgondolható, ha a Rossby-hullám vándorlási ideje lecsökken és egy nyári vagy téli idõszakban idõszakban egy anticiklon mezõ áll be az Atlanti-óceán felett máris esély van, hgoy megdõljenek a hideg rekordok, miközben máshol meleg rekordok.
2006 januárjában a Sark-körön túli területek felett fél évszázados melegrekord dõlt meg miközben Ázsia belsõ területei felett több helyen félévszázados hideg rekord, sõt volt ahol 100 éves dõlt meg.
Sokan úgy vélik nagy baj lesz ha elérünk ilyen és olyan hõmérsékleti értékeket. Na igen. Baj lesz akkor is. De baj lesz akkor is, ami idõ alatt eljutunk oda. Azt megmondani melyik jár nagyobb gonddal, nem lehet. EGy biztos. Az odavezetõ út sem lesz "kedvezõ és kíméletes".
Többször felmerül a Golf-gyengülésének lehetõsége.
Nem tudom, felfigyeltetek-e arra, hogy a legutóbb öt tél átlaga minden esetben hidegebb volt, az évszázados átlagnál. Ilyen sorozat az elmúlt évszázadban egyszer sem volt.
Hacsak drámai fordulat nem történik a következõ öt télen itthon, akkor a teleket tekintve kifejezetten hideg lehet az évtized.
Jelentheti ez azt szerintetek, hogy a globális felmelegedés mellékhatása nálunk ilyen formában már jelentkezik, vagy teljesen véletlen lenne?
Nem tudom, felfigyeltetek-e arra, hogy a legutóbb öt tél átlaga minden esetben hidegebb volt, az évszázados átlagnál. Ilyen sorozat az elmúlt évszázadban egyszer sem volt.
Hacsak drámai fordulat nem történik a következõ öt télen itthon, akkor a teleket tekintve kifejezetten hideg lehet az évtized.
Jelentheti ez azt szerintetek, hogy a globális felmelegedés mellékhatása nálunk ilyen formában már jelentkezik, vagy teljesen véletlen lenne?
ez a szép a meteorológiában: hogy minden megváltozik
a kérdés az, hogy lesz-e egy észak-atlanti AC-s "domináns" helyzet, ami uralja az idõszak nagy részét, mert "nagy" tél akkor lesz. tapasztalataim szerint ugyanis jellemzõen van mindig egy "preferált" konstelláció, ami mindig elõszeretettel visszatér egy adott téli idõszakot vizsgálva.
legyen igazad Svadász én türelmes vagyok. tulajdonképpen dec. 20-23-ig "ráér". egy fehér Karácsony épp elég lenne decemberre
a kérdés az, hogy lesz-e egy észak-atlanti AC-s "domináns" helyzet, ami uralja az idõszak nagy részét, mert "nagy" tél akkor lesz. tapasztalataim szerint ugyanis jellemzõen van mindig egy "preferált" konstelláció, ami mindig elõszeretettel visszatér egy adott téli idõszakot vizsgálva.
legyen igazad Svadász
én türelmes vagyok. tulajdonképpen dec. 20-23-ig "ráér". egy fehér Karácsony épp elég lenne decemberre
Korábban modellezték, hogy mi történne, ha az Észak-atlanti éramlat lelassulna, máshova helyezõdne, "leállna". Arra jutottak a kísérletek során, hgoy a légkörzés aktivizálódna, hogy átvegye a hõátvivõ szerepet a tengeráramlás helyett.
Viszont a furcsa az, hogy magas lett a Rossby-hullámszám(5-6ot is elér már némelyik óránál). A magas hullámszám jelzi, hogy alacsony a hõmrésékleti kontraszt a szokásosnál (trópus-sarkvidék).
Még inkább furcsa a Hideg Magok (HM) áthelyezõdési sebessége. Ha animáción végig nézitek az Északi-hemiszféra 850-es szintre vonatkozó T-t, láthatjátok, hogy rendkívül lassú az áthelyezõdés, ha áthelyezõdik, de inkább egy helyben vesztegel.
Ha még emlékeztek szeptember végén még Szibéria északi részei felett volt a ciklon aktivitás erõssége, majd áthelyezõdött október közepére Európa északi részei fölé, ezt követõen pedig Izland fölé, majd most már Dél-Grönlandnál jár. A többit gondoljátok tovább ... Ha ez marad és lassan Szibériában is újra ciklonális hatások kezdenek érvényesülni, nálunk anticiklonális, és végül pár hét elteltével az anticiklon zóna áthúzódik nyugatabbra és ekkor esélyes a téli "nagy hideg" .
Viszont a furcsa az, hogy magas lett a Rossby-hullámszám(5-6ot is elér már némelyik óránál). A magas hullámszám jelzi, hogy alacsony a hõmrésékleti kontraszt a szokásosnál (trópus-sarkvidék).
Még inkább furcsa a Hideg Magok (HM) áthelyezõdési sebessége. Ha animáción végig nézitek az Északi-hemiszféra 850-es szintre vonatkozó T-t, láthatjátok, hogy rendkívül lassú az áthelyezõdés, ha áthelyezõdik, de inkább egy helyben vesztegel.
Ha még emlékeztek szeptember végén még Szibéria északi részei felett volt a ciklon aktivitás erõssége, majd áthelyezõdött október közepére Európa északi részei fölé, ezt követõen pedig Izland fölé, majd most már Dél-Grönlandnál jár. A többit gondoljátok tovább ...
Ha ez marad és lassan Szibériában is újra ciklonális hatások kezdenek érvényesülni, nálunk anticiklonális, és végül pár hét elteltével az anticiklon zóna áthúzódik nyugatabbra és ekkor esélyes a téli "nagy hideg" .
"A téli idõszakban az észak-atlanti térség felett idõrõl idõre váltogatják a ciklonálisabb és anticiklonálisabb idõszakok egymást. Ezek tendencia változásairól (http://www.metnet.hu/download/kozos/lineartrend.JPG, Link a Hosszútávú... fórumban említette pár szót. Jelenleg egy az anticiklonális idõszaknak kedvezõ fázisban vagyunk."
Ahogy az idézetben említve vagyon ez a télre vonatkozik, azon belül is elsõsorban a januári idõszakra. Ilyen szempontból most így õsz vége fele haladva még nem aktuális a "számonkérésed".
Viszont jól érzékeled, hogy egy-két hét idõjrási eseményei ilyenszempontból nem mérvadóak. Én magam várom már a decembert, hiszen elég fontos paramétereket fog mutatni, hogy mi várható januárban. Errõl viszont inkább a hosszútávú fórumban írnék, úgy gondolom ott helytálló.
Ui.: Figyelem azért én is az eseményeket, mégha nem is nagyon jelentekztem mostanság a fórumban.
Ahogy az idézetben említve vagyon ez a télre vonatkozik, azon belül is elsõsorban a januári idõszakra. Ilyen szempontból most így õsz vége fele haladva még
nem aktuális a "számonkérésed". Viszont jól érzékeled, hogy egy-két hét idõjrási eseményei ilyenszempontból nem mérvadóak. Én magam várom már a decembert, hiszen elég fontos paramétereket fog mutatni, hogy mi várható januárban. Errõl viszont inkább a hosszútávú fórumban írnék, úgy gondolom ott helytálló.
Ui.: Figyelem azért én is az eseményeket, mégha nem is nagyon jelentekztem mostanság a fórumban.
svadasz:
"az észak-atlanti térség tekintetében (...) jelenleg az anticiklonális idõszaknak kedvezõ fázisban vagyunk"
nem "számonkérés", de hol van?
épp az ellenkezõjét látom!
Link
(persze ez csak vicc! éghajlati szempontból egy ilyen helyzet még egy 3 hónapos periódus tekintetében sem mérvadó)
"az észak-atlanti térség tekintetében (...) jelenleg az anticiklonális idõszaknak kedvezõ fázisban vagyunk"
nem "számonkérés", de hol van?
épp az ellenkezõjét látom!
Link
(persze ez csak vicc! éghajlati szempontból egy ilyen helyzet még egy 3 hónapos periódus tekintetében sem mérvadó)
A helyi újságban (egy "csúcskorrekt" hírügynökségi jelentés átirataként) olvastam, hogy Hollandiában az elmúlt 300 év legmelegebb õsze van, ami azért alakult ki, mert a nagyon meleg nyár után a lehülési ütem nem tudta az átlagosra csökkenteni a hõmérsékleteket ...
Vissza lehet keresni, komolyan beszéltünk róla! Már csak egy jó nemzetközi jogász kéne, és lehet, nem is kellene többá melóba járnom az elperelt sok-sok dollár okán :-)
Link
AZt hiszem, be fogom perelni õket, ezt az ötletet tõlem lopták, tavaly valamikor itt ebben a fórumban beszélgettünk róla.
AZt hiszem, be fogom perelni õket, ezt az ötletet tõlem lopták, tavaly valamikor itt ebben a fórumban beszélgettünk róla.
Erre csak annyit, hogy a denevérek még javában repkednek minden nap, és a pele is ébren van még, pedig ha valaki tud aludni, az a pele... (OKtóberben kellett volna "lefeküdnie)
Ezt egyszerûen független eseményeknek hívják. Az örökifjú tulajdonság az folytonos eloszlásra(idõ mentén) értelmezhetõ, és exponenciálisan csökken. Pl: egy izzólámpa kibírja egy bizonyos ideig.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat