Bioszféra
Tegnap este az esõ miatt leengedtem a konyhaablak redõnyét. Akkor vettem észre a kívül ácsorgó pókot, vélhetõen az esõ elõl húzódott oda. A képminõség sajnos gyenge, mert dupla üvegen át fotóztam vakuval. A tavalyi "szúnyogevõ Link szuperpók" (emlegettem, még életemben nem láttam akkorát itthon, természetes környezetben) tiszteletre méltó nagyságú volt, de a konyhaablakon toporgó se parányi, testmérete már most megközelíti amazét. Arra is gondoltam talán éppen a "szuperpók" lánya, testfelépítésük azonos. A redõny leeresztése nem zavarta, de a vakuzástól azonnal megriadt és elszaladt. A kisképen balra a "látogató" jobbra fajrokona látható (megeshet hogy a mamája mivel tavaly nem messze onnan húzta ki elõbb a feszítõfonalakkal 7m fesztávúnak mért vízszintes hálóját, amit egy szélvihar lerombolt, ekkor a kétszintes ház eresze és a talaj között húzott "házmagas" hálót, csak bámultam mire képes. Akkoriban a háló minden statikailag fontos elemét is lefotóztam, mérnök nem tervezhetné meg különbül a teherviselõ és "vésztartalék" feszítõfonalakat (említettem, láttam ahogy erõsödõ szélben "logikus sorrendben" vették fel a szélnyomást egymás után a "rásegítõk" - elképesztõ egy kis ösztönlénytõl, bár volt pár millió évük a fejlesztésre) ezekkel nem untatom a fórumot.
Fajrokona vagy "mamája": Link
(Tavalyi képek, a "giant spider" felirat csak meghökkentõ méretére utal- teste hüvelykujjnyi vastag, teljes lábkörmérete hüvelykujj-hossz volt)
Fajrokona vagy "mamája": Link
(Tavalyi képek, a "giant spider" felirat csak meghökkentõ méretére utal- teste hüvelykujjnyi vastag, teljes lábkörmérete hüvelykujj-hossz volt)


Tehát Szélkerék, téged is kérlek szépen arra, ha valamikor arra jársz, fényképezd majd le a fa levelét! Addig meg újfent elfogadom, hogy valószínûleg mezei juhar az illetõ.

Arra járok majd' minden nap.

Én elfogadom a szakik válaszát atekintetben.
A 2 saját fotómon tuti szilek vannak, ismerem levelüket, de elbizonytalanodtam a vastag törzsû szilnél, hogy mezei-e vagy vénic. Mezeinek kaptuk, de a másik olyan szépen paraléces, ez meg nem...

Remélem érthetõen fogalmaztam.

Ja, vagy te erdész vagy?
Bocsánat, csak most néztem meg, ki is vagy. De azért engem az a sok derékszögben kiágazó, jó hosszú, simakérgû, kekiszínû vesszõ még mindig nem hagy nyugodni.
Úgyhogy Hari, arra kérlek szépen, ha valamikor arra jársz, fényképezd majd le a fa levelét is! Addig meg elfogadom, hogy valószínûleg mezei juhar az illetõ.
Bocsánat, csak most néztem meg, ki is vagy. De azért engem az a sok derékszögben kiágazó, jó hosszú, simakérgû, kekiszínû vesszõ még mindig nem hagy nyugodni.
Úgyhogy Hari, arra kérlek szépen, ha valamikor arra jársz, fényképezd majd le a fa levelét is! Addig meg elfogadom, hogy valószínûleg mezei juhar az illetõ.
Szarvas, ma este 7 óra, vízpart : Az ártér felõl (sekélyen elöntött , hamar felmelegedõ vizû mocsaras területek) jelentõs békakoncert. A környéken nagyon kellett vigyáznom, hogy ne gyártsak lapos békákat az úton.
Lacikám, a helyzet az, hogy inkognitóban voltam LeviJoe-val, így - hogy is fogalmazzak - "bújkáltunk"!
Nem voltunk az Ipolyos standon, viszont annyi biztos, hogy az MFB felkarolta az összes erdõgazdaságot és egy közös, mégis egyéni, óriás MFB-s stand volt, amin belül szepparálódtak el az erdõvagyon kezelõi. Frédit és Horváth Dénest láttuk egy villanásra, de léptünk is gyorsan.
Az MGSZH.-nál voltunk a Lehel úton és úgy voltunk vele, ha már ott vagyunk, akkor a Hungexpo sincs már olyan marha messzi...
Nem feltétlen a vadászutakra gondoltam a drágaság terén: Borcsinak akartam venni egy tenyérnyi plüss vadmalacot a Grube standjáról, de keresni kellett a szemeimet - 17ezer forint...
Levi nadrágot nézett, semmi extra, se hímzés, se különleges anyag, szóval ilyen egyszerû gatya - 25ropi. Még jó, hogy lehet kapni...

Nem voltunk az Ipolyos standon, viszont annyi biztos, hogy az MFB felkarolta az összes erdõgazdaságot és egy közös, mégis egyéni, óriás MFB-s stand volt, amin belül szepparálódtak el az erdõvagyon kezelõi. Frédit és Horváth Dénest láttuk egy villanásra, de léptünk is gyorsan.
Az MGSZH.-nál voltunk a Lehel úton és úgy voltunk vele, ha már ott vagyunk, akkor a Hungexpo sincs már olyan marha messzi...
Nem feltétlen a vadászutakra gondoltam a drágaság terén: Borcsinak akartam venni egy tenyérnyi plüss vadmalacot a Grube standjáról, de keresni kellett a szemeimet - 17ezer forint...

Levi nadrágot nézett, semmi extra, se hímzés, se különleges anyag, szóval ilyen egyszerû gatya - 25ropi. Még jó, hogy lehet kapni...

Hivatali kiküldetés?
..Na ja
..pedig egy török disznózásra igazán befizethetnéd magad
..azok a méretek egy "pöppet" eltérnek a hazaiaktól
Az erdõgazdaságok közös standját láttad?Mi a vélemény?




A korosodó mezei juharra abszolút jellemzõek ezek a fehéres "táblák", amelyek a képen is jól láthatóak. Az erdészetnél a lékes vágás következtében a mezei juhar újul fel legkönnyebben, így sajnos jelentõs juharosodás van a lékeink elsõ pár évében. Utána a bükk, de a tölgy is kenterbe veri.
Most értem haza Fehová-ról, ismét rádöbbentem, hogy nem feltétlen az én pénztárcámnak találták ki ezt a kiállítást és vásárt.
Most értem haza Fehová-ról, ismét rádöbbentem, hogy nem feltétlen az én pénztárcámnak találták ki ezt a kiállítást és vásárt.
Ezt még én se ismertem. Bár ismerõsen hangzik.. Mi az aranyfát használjuk.
Akkor elfogadom a juhart, már ketten mondtátok.
Nem ismertem, milyen egy idõsödõ mezei juhar törzse.
Akkor elfogadom a juhart, már ketten mondtátok.

Minden ablakból ékes madárdal hallatszik (itt a kisszoba elõtt egy erdei pinty fújja 50 decibellel :-))
Sámán ennek okán ablaktól ablakig rohangál és figyel :-) Megkezdõdött a tavaszi edzési szezonja. :-)))
Sámán ennek okán ablaktól ablakig rohangál és figyel :-) Megkezdõdött a tavaszi edzési szezonja. :-)))
Minden évben elõkerülõ téma. Valószínûleg a "hivatalos" nevét ismerik a legkevesebben: hibrid aranycserje. Közismertebb még a bókoló aranyfa. Az aranyvesszõ elnevezés megtévesztõ, e magyar név alatt a hazánkban súlyos természetvédelmi károkat okozó Solidago-fajokat értjük.
Õk tán áttelelt egyedek, nem tudom.. Az biztos, hogy vannak áttelelõk.
Szélkerék, Milán, Gábrusz: én vénic szilre tippeltem. A kéreg színe és mintája, valamint a törzsbõl sarjadó vesszõcskék alapján.
Hm, de most hogy újra megnéztem, a kéregminta nem olyan.. Darabosabb ez, mint a szilé.
Szélkerék, Milán, Gábrusz: én vénic szilre tippeltem. A kéreg színe és mintája, valamint a törzsbõl sarjadó vesszõcskék alapján.
Hm, de most hogy újra megnéztem, a kéregminta nem olyan.. Darabosabb ez, mint a szilé.
Talán kinagyított kép alapján biztosabbat tudnék mondani; így valamilyan szilre, esetleg valamilyen fûzre gondolok. Levélre nem emlékszel alóla, az avarból? (Mondjuk, olyan asszimetrikus vállú és fûrészes szélû levelekre.) Mezei juharra viszont nem gondolok.
Szerintem Jaurinum itt a szakember, érdemes õt megkérdezni. De azért köszi, jól esik találgatni. És mondom, néhány levél az avarból kiszedve és lefényképezve, az a tuti!
Szerintem Jaurinum itt a szakember, érdemes õt megkérdezni. De azért köszi, jól esik találgatni. És mondom, néhány levél az avarból kiszedve és lefényképezve, az a tuti!
Köszi.
Sajnos nem tudom. Talán megnézi egy "szaki" is, és akkor megtudjuk.
Sajnos nem tudom. Talán megnézi egy "szaki" is, és akkor megtudjuk.

Fekete István meglehetõsen jól tájékozott volt a vonatkozó vadászati szakirodalomban (ez akkor egyet jelentett a természetismerettel is),így nyilván olvasta Rudolf fõherceg fruska gorai rengetegben átélt vadászkalandjainak részletes leírását, melyben a helyi farkasokra meglehetõsen sok utalás történik.Nem tartom valószínûnek,hogy egy olyan széles szakmai (elméleti,gyakorlati) tudású embernél,mint õ, aki ráadásul somogy megyei volt,hogy keverje az Ivanscicát, a Fruska Gorával.Fõleg akkor nem, ha az elõbbibe, elsõsorban a méretei és földrajzi helyzete okán, kevéssé valószínûnek tartom,hogy migráló fruska gorai farkasokon kívül, helyi populációk tartós otthonra leltek volna.A hegység alig 250-270 négyzetkilométer, ellentétben a Tarcal-hegységgel mely bõven meghaladja a 1000-et. Kb 1200.Így a duplája az emlegetett Mecsek-hegység kiterjedésének és nem kisebb annál.(A nemzeti park 25000 hektár!)Alacsony középhegységi táját valamikor megszakítatlan erdõs rengetegek borították, mellékvölgyekkel a Dráva,Száva és a Duna, így a síkságok felé.S egy vándorló farkas csapatnak, de egy magányos egyednek sem nagy távolság néhány száz kilométer áthidalása.A Erdõs-Kárpátok és az Aggteleki-karszt Alsó-hegye között rendszeresen ingáznak ma is téli-nyári váltásban és éppen az sem egy könnyû kis terep.De errõl a Life program kutatói többet mondhatnának...
Amellett Muki(!) csak a faluból jött, bár az igaz elég szerencsétlenül járt...
..bár ez nézõpont kérdése, fõleg õz nézõponté..
Amellett Muki(!) csak a faluból jött, bár az igaz elég szerencsétlenül járt...



Élõben jobban látszódott Hideghegy és a Csóványosból kiálló pöcök is, ezen a telefonos képen nem csodálom, hogy kellett egy kis idõ, míg összeállt a kép..
Bölke: Ráhibáztál, Stockholmból jött a gép.
Dávid, Hari: Túlélik a pillangók a hidegebb idõt? Gondoltam vigyázok a pávaszemre egy kicsit, de annyira nyervogtak a macskák, hogy gyorsan kiengedtem.

Bölke: Ráhibáztál, Stockholmból jött a gép.

Dávid, Hari: Túlélik a pillangók a hidegebb idõt? Gondoltam vigyázok a pávaszemre egy kicsit, de annyira nyervogtak a macskák, hogy gyorsan kiengedtem.

Meglódult az élõvilág
At egyik pók különösen jól "dolgozik" a bejárati ajtó melletti rejtett zugban, a vadász ügyesen rejtõzködik, de körötte sok rovartetem látható. Az egyiket lefotóztam mert a félsötét zugban nem ismertem fel mi az. Rovarászoknak is jó feladvány lehet vajon minek a "roncsai"
Csak annyi látszik hogy szárnyas volt a boldogtalan, a fotókon kicsit még irizál is a szárnya.
Rovarász "feladványnak" szántam, aki viszolyog az ilyesmitõl javaslom NE NÉZZE MEG! A rovar elejébõl csak valami (nyilván emészthetetlen) "alvázféle" maradt meg a potrohhal, úgy látom feje és tora eltûnt. Érdekes a potrohán látható nagyméretû tüskeszerû kiszögellés, ilyet rovaron én még nem vettem észre csak "vállaspókon" láttam hasonlót.


Csak annyi látszik hogy szárnyas volt a boldogtalan, a fotókon kicsit még irizál is a szárnya.
Rovarász "feladványnak" szántam, aki viszolyog az ilyesmitõl javaslom NE NÉZZE MEG! A rovar elejébõl csak valami (nyilván emészthetetlen) "alvázféle" maradt meg a potrohhal, úgy látom feje és tora eltûnt. Érdekes a potrohán látható nagyméretû tüskeszerû kiszögellés, ilyet rovaron én még nem vettem észre csak "vállaspókon" láttam hasonlót.
Mondjuk egy berzsenyi hivatásos erdész kollégának (az NYME EMK tud. segédmunkatárs Úrról nem is beszélve
), netán tán illene szakmai lázban felsóhajtani a Pogány-Rózsás ER légi fotója láttán,(fõleg mivel nem rég tapodta õszjáró bakancsa a zegzugos völgytalpat), amit ha másról nem is, de a Rózsa-völgy oldalát barázdáló feltûnõ kulisszás vágás nyomokról megismerhetne, fél óra böngészés nélkül is.
És akkor meg van a tájolás is egyben.



A Duna és Dráva árterét használhatják folyosónak.
Szerintem lehet az a Fruska Gora, vagy legalábbis jöhettek azon keresztül. Ha megnézzük a Magyarország emlõseinek atlasza c. könyvet, jelentõs Duna-Tisza-közi észlelést írnak, még fialást is említenek és azt is, hogy Dél-Bácskából jöhettek fel, valamint már juhokat is zsákmányoltak. Szerintem itt van a kutya elásva, vagyis a szerbeknél jellemzõbb lehet a farkasokat csábító külterjes állattenyésztés (zsákmányállattal és dögökkel), mint a horvátoknál. A Dunántúlon viszont csak a Marcal forrásvidékére jelöltek be két észlelést, aminek eredetét pont nem írják, pedig épp az van közelebb a Kis-Balatonhoz. Szóval, úgy tûnik, csak akkor ragaszkodik a farkas a hegyekhez, ha máshol túl nagy a zavarás vagy nehéz zsákmányhoz jutni.
Szerintem lehet az a Fruska Gora, vagy legalábbis jöhettek azon keresztül. Ha megnézzük a Magyarország emlõseinek atlasza c. könyvet, jelentõs Duna-Tisza-közi észlelést írnak, még fialást is említenek és azt is, hogy Dél-Bácskából jöhettek fel, valamint már juhokat is zsákmányoltak. Szerintem itt van a kutya elásva, vagyis a szerbeknél jellemzõbb lehet a farkasokat csábító külterjes állattenyésztés (zsákmányállattal és dögökkel), mint a horvátoknál. A Dunántúlon viszont csak a Marcal forrásvidékére jelöltek be két észlelést, aminek eredetét pont nem írják, pedig épp az van közelebb a Kis-Balatonhoz. Szóval, úgy tûnik, csak akkor ragaszkodik a farkas a hegyekhez, ha máshol túl nagy a zavarás vagy nehéz zsákmányhoz jutni.
Én a napokban a Vértesben még nem láttam, de pl. a Dóci erdõben már valószínûleg van, meg is kérdezem a szegedi haverom, mert õ ki szokott kukkantani.
Ó, de szép. jól látszik még a Magyar-hegy is, majdnem az egész nyugati gerinc, meg ahogy myloh írta, a Csóványos is, sõt még a Nagy-higed hegyi pálya is, Központi-Börzsöny, stb.... szép!!! Skandináviába ment a gép?
Klassz!
Ezen a képen milyen fa látható (ez "szakiknak" is szól)? Link
Nola: tegnap én is megmentettem egy pillét.
Jó az avatarod!
Ezen a képen milyen fa látható (ez "szakiknak" is szól)? Link
Nola: tegnap én is megmentettem egy pillét.
Jó az avatarod!

Természetesen az lehet, de akkor is, miért a Fru¹ka Gorát említi, amikor az a fészkes fenében van?
Az a farkas nem lehet sakál?? Simán, ahogy a Toldiban is. Szerintem. És az már nincs messze a Berektõl.
Biztos nekiment volna a rókának is, de szerintem nem mindig jár együtt a ragadozók elleni bátorság a mindenféle élõlény és szituáció által kiváltott agresszióval.
Sokat számít az is, hogy mennyire képes megfeledkezni "népének" egy részérõl egy-egy porfürdõ vagy az ól közelében maradt tyúk kedvéért és mennyire tartja õket egyben. Mostani kakasunk ilyen szempontból elég jónak számít. Sokszor nemcsak a kajához hívja a tyúkokat, hanem tojóhelyet is mutat nekik. Azért is jó, ha van egy kakas, mert "csillapítja" a tyúkok közötti ellentéteket.
Sokat számít az is, hogy mennyire képes megfeledkezni "népének" egy részérõl egy-egy porfürdõ vagy az ól közelében maradt tyúk kedvéért és mennyire tartja õket egyben. Mostani kakasunk ilyen szempontból elég jónak számít. Sokszor nemcsak a kajához hívja a tyúkokat, hanem tojóhelyet is mutat nekik. Azért is jó, ha van egy kakas, mert "csillapítja" a tyúkok közötti ellentéteket.
Ez bizony így van, nyilván Matulát sem akarta mindentudónak feltüntetni.

Ma, illetve tegnap voltam kirándulni kökörcsines helyeken. Bizony, a kökörcsinnek még csak bimbóit sem találtam, a som virágja se nyílt még ki, virágrügyeinek csúcsán viszont belátni a résen: ott tolongnak már a sárga portokok. A méhek egyébként tegnap óta már virágport is hordanak: fakó-, illetve élénksárgát, utóbbi gyaníthatóan somé. A hóvirágon kívül azonban rendesen kinyílt virágot a kismedencénk látóhatárán belül nem látni és nem találni, sõt valószínûleg azt is még csak a kertekben.
Földrajzi, biológiai, irodalmi hozzászólás következik:
Gyermekkorom kedvenc könyve Fekete István Tüskevár címû mûve, valamint annak folytatása a Téli Berek. E két kötetet rongyosra olvastam, azt hiszem nem kell kifejtenem, hogy miért.
Azonban már gyerekként is felfedeztem valami furcsát az egyik párbeszédben és úgy vélem az író elkövetett egy földrajzi bakit a Téli Berek írása közben. Idézek:
"- Ámbár, amilyen szerencséje van - mondta Matula -, még farkast is lõhet, hiszen
nemrégen lõttek egyet nem messze. Átjött valahogy a Fruska Gora erdeibõl a Dráván.
- Ezzel a puskával, Gergõ bácsi?
- Négyes sörétét adtam; még egy oroszlánt is agyonlûhet vele. Na, gyüjjön be, Béla, mert
kimegy a meleg!"
A történet a Kis-Balaton berkeiben játszódik, ahonnan a Dráva valóban nincs túl messze, a Fru¹ka Gora viszont annál inkább. A Fru¹ka Gora - avagy szép magyar nevén Tarcal-hegység - a mai Szerbia területén, azon belül is a Vajdaságban található. Méreteit tekintve a Mecseknél kisebb középhegység, legmagasabb csúcsa 539 méter. Sem a jelenlegi, sem pedig az elõzõ század eleje-közepe táján élt farkas-populációjáról sincs korrekt információm, de ha éltek is farkasok erre, bizony komoly utat kellett megtenniük a Kis-Balatonig.
Talán a szerzõ az Ivan¹æica Gora, a Papuk vagy valamely szlovén hegység erdeire gondolt, amelyek jóval közelebb találhatók, mint a Tarcal és a szerencsétlenül járt farkasnak valóban csak a Drávát kellett lekûzdenie a berekig.
Térkép:
Link
Gyermekkorom kedvenc könyve Fekete István Tüskevár címû mûve, valamint annak folytatása a Téli Berek. E két kötetet rongyosra olvastam, azt hiszem nem kell kifejtenem, hogy miért.
Azonban már gyerekként is felfedeztem valami furcsát az egyik párbeszédben és úgy vélem az író elkövetett egy földrajzi bakit a Téli Berek írása közben. Idézek:
"- Ámbár, amilyen szerencséje van - mondta Matula -, még farkast is lõhet, hiszen
nemrégen lõttek egyet nem messze. Átjött valahogy a Fruska Gora erdeibõl a Dráván.
- Ezzel a puskával, Gergõ bácsi?
- Négyes sörétét adtam; még egy oroszlánt is agyonlûhet vele. Na, gyüjjön be, Béla, mert
kimegy a meleg!"
A történet a Kis-Balaton berkeiben játszódik, ahonnan a Dráva valóban nincs túl messze, a Fru¹ka Gora viszont annál inkább. A Fru¹ka Gora - avagy szép magyar nevén Tarcal-hegység - a mai Szerbia területén, azon belül is a Vajdaságban található. Méreteit tekintve a Mecseknél kisebb középhegység, legmagasabb csúcsa 539 méter. Sem a jelenlegi, sem pedig az elõzõ század eleje-közepe táján élt farkas-populációjáról sincs korrekt információm, de ha éltek is farkasok erre, bizony komoly utat kellett megtenniük a Kis-Balatonig.
Talán a szerzõ az Ivan¹æica Gora, a Papuk vagy valamely szlovén hegység erdeire gondolt, amelyek jóval közelebb találhatók, mint a Tarcal és a szerencsétlenül járt farkasnak valóban csak a Drávát kellett lekûzdenie a berekig.
Térkép:
Link
Hárskutat már említettem egyszer (bár lehet, valamelyik meteorológiai rovatban) -roppant különös vidék. Valami orográfiai tényezõ folytán nagyon hideg hely: egy kirándulás alkalmával hózáport kaptunk ott október közepén, míg a környéken mindenhol máshol csak esõ esett. A mikroklímának megfelelõen a növényzet is érdekes. Állítom, a Bakony legszebb bükkerdõit találjuk itt. Mindenkinek ajánlom, hogy egyszer látogasson el ide!
Hû, az a répalepke jó hamar kikelt! A gyászlepkédet meg írd meg az indexes lepkefaunás fórumba szerintem!
A leánykökörcsin idén az "Év vadvirága", hadd ajánljam a 2 hónapja elindult mozgalom honlapját: Link (persze mindenkinek)
Aki szakvezetõ kíséretében keresné fel e kedves, bolyhos fejû tavaszhírnök lelõhelyeit, érdemes a civil szervezetek és Nemzeti Parkok programkínálatát böngészni március második felében.
A DINP hétvégén is indít túrákat: Link
Tegnap és ma én is megláttam az idei elsõ repülõ lepkéket, kis rókalepke, c-betûs, nappali pávaszem, citromlepke, répalepke, s tegnap a Rohrbach (Soproni-hg.) feletti erdõben gyászlepkét is láttam csapongani.
Az új avatarod annyira "Nolás", hogy más neve mellett el sem tudom képzelni.
Aki szakvezetõ kíséretében keresné fel e kedves, bolyhos fejû tavaszhírnök lelõhelyeit, érdemes a civil szervezetek és Nemzeti Parkok programkínálatát böngészni március második felében.
A DINP hétvégén is indít túrákat: Link
Tegnap és ma én is megláttam az idei elsõ repülõ lepkéket, kis rókalepke, c-betûs, nappali pávaszem, citromlepke, répalepke, s tegnap a Rohrbach (Soproni-hg.) feletti erdõben gyászlepkét is láttam csapongani.
Az új avatarod annyira "Nolás", hogy más neve mellett el sem tudom képzelni.

"Március 13, Börzsöny:" - no, most ezzel csinos fejtörést okoztál, már fél órája bûvölöm, hátha be tudnám azonosítani. Mondjuk talán Csóvi megvan és a hó is az É-i oldalakon lehetett már csak tegnapelõtt. Nagyjából talán azért megvagyok.

A hátsó udvari baromfi kolóniából ki kellett levágásra választani 3 törp-kakast, sajnos.
Egyrészt sokan voltak (5), és csépelték egymást, meg a búza ára nincs arányban az elkukorékolt, és elhadakozott erõ adta cingár izomzattal.
Kiválasztás után elmondtuk az imát felettük, megértés és megnyugvás volt. Seperc, és "nem fog fájni" utolsó szóval küldtük el õket. Így is volt.
Egyrészt sokan voltak (5), és csépelték egymást, meg a búza ára nincs arányban az elkukorékolt, és elhadakozott erõ adta cingár izomzattal.
Kiválasztás után elmondtuk az imát felettük, megértés és megnyugvás volt. Seperc, és "nem fog fájni" utolsó szóval küldtük el õket. Így is volt.
Az igaz...
reggel-este rajzanak. Na majd a fecskék és denevérek tesznek róla ha õk is elõkerülnek végre

