Bioszféra

Mondjuk egy berzsenyi hivatásos erdész kollégának (az NYME EMK tud. segédmunkatárs Úrról nem is beszélve ), netán tán illene szakmai lázban felsóhajtani a Pogány-Rózsás ER légi fotója láttán,(fõleg mivel nem rég tapodta õszjáró bakancsa a zegzugos völgytalpat), amit ha másról nem is, de a Rózsa-völgy oldalát barázdáló feltûnõ kulisszás vágás nyomokról megismerhetne, fél óra böngészés nélkül is. És akkor meg van a tájolás is egyben.

A Duna és Dráva árterét használhatják folyosónak.
Szerintem lehet az a Fruska Gora, vagy legalábbis jöhettek azon keresztül. Ha megnézzük a Magyarország emlõseinek atlasza c. könyvet, jelentõs Duna-Tisza-közi észlelést írnak, még fialást is említenek és azt is, hogy Dél-Bácskából jöhettek fel, valamint már juhokat is zsákmányoltak. Szerintem itt van a kutya elásva, vagyis a szerbeknél jellemzõbb lehet a farkasokat csábító külterjes állattenyésztés (zsákmányállattal és dögökkel), mint a horvátoknál. A Dunántúlon viszont csak a Marcal forrásvidékére jelöltek be két észlelést, aminek eredetét pont nem írják, pedig épp az van közelebb a Kis-Balatonhoz. Szóval, úgy tûnik, csak akkor ragaszkodik a farkas a hegyekhez, ha máshol túl nagy a zavarás vagy nehéz zsákmányhoz jutni.

Én a napokban a Vértesben még nem láttam, de pl. a Dóci erdõben már valószínûleg van, meg is kérdezem a szegedi haverom, mert õ ki szokott kukkantani.

Ó, de szép. jól látszik még a Magyar-hegy is, majdnem az egész nyugati gerinc, meg ahogy myloh írta, a Csóványos is, sõt még a Nagy-higed hegyi pálya is, Központi-Börzsöny, stb.... szép!!! Skandináviába ment a gép?

Klassz!
Ezen a képen milyen fa látható (ez "szakiknak" is szól)? Link

Nola: tegnap én is megmentettem egy pillét.
Jó az avatarod!

Jó kérdés, talán mert jópofa neve van. :-)

Természetesen az lehet, de akkor is, miért a Fru¹ka Gorát említi, amikor az a fészkes fenében van?

Az a farkas nem lehet sakál?? Simán, ahogy a Toldiban is. Szerintem. És az már nincs messze a Berektõl.

Biztos nekiment volna a rókának is, de szerintem nem mindig jár együtt a ragadozók elleni bátorság a mindenféle élõlény és szituáció által kiváltott agresszióval.
Sokat számít az is, hogy mennyire képes megfeledkezni "népének" egy részérõl egy-egy porfürdõ vagy az ól közelében maradt tyúk kedvéért és mennyire tartja õket egyben. Mostani kakasunk ilyen szempontból elég jónak számít. Sokszor nemcsak a kajához hívja a tyúkokat, hanem tojóhelyet is mutat nekik. Azért is jó, ha van egy kakas, mert "csillapítja" a tyúkok közötti ellentéteket.

Ez bizony így van, nyilván Matulát sem akarta mindentudónak feltüntetni.

Ma, illetve tegnap voltam kirándulni kökörcsines helyeken. Bizony, a kökörcsinnek még csak bimbóit sem találtam, a som virágja se nyílt még ki, virágrügyeinek csúcsán viszont belátni a résen: ott tolongnak már a sárga portokok. A méhek egyébként tegnap óta már virágport is hordanak: fakó-, illetve élénksárgát, utóbbi gyaníthatóan somé. A hóvirágon kívül azonban rendesen kinyílt virágot a kismedencénk látóhatárán belül nem látni és nem találni, sõt valószínûleg azt is még csak a kertekben.

Földrajzi, biológiai, irodalmi hozzászólás következik:
Gyermekkorom kedvenc könyve Fekete István Tüskevár címû mûve, valamint annak folytatása a Téli Berek. E két kötetet rongyosra olvastam, azt hiszem nem kell kifejtenem, hogy miért.
Azonban már gyerekként is felfedeztem valami furcsát az egyik párbeszédben és úgy vélem az író elkövetett egy földrajzi bakit a Téli Berek írása közben. Idézek:

"- Ámbár, amilyen szerencséje van - mondta Matula -, még farkast is lõhet, hiszen
nemrégen lõttek egyet nem messze. Átjött valahogy a Fruska Gora erdeibõl a Dráván.
- Ezzel a puskával, Gergõ bácsi?
- Négyes sörétét adtam; még egy oroszlánt is agyonlûhet vele. Na, gyüjjön be, Béla, mert
kimegy a meleg!"

A történet a Kis-Balaton berkeiben játszódik, ahonnan a Dráva valóban nincs túl messze, a Fru¹ka Gora viszont annál inkább. A Fru¹ka Gora - avagy szép magyar nevén Tarcal-hegység - a mai Szerbia területén, azon belül is a Vajdaságban található. Méreteit tekintve a Mecseknél kisebb középhegység, legmagasabb csúcsa 539 méter. Sem a jelenlegi, sem pedig az elõzõ század eleje-közepe táján élt farkas-populációjáról sincs korrekt információm, de ha éltek is farkasok erre, bizony komoly utat kellett megtenniük a Kis-Balatonig.
Talán a szerzõ az Ivan¹æica Gora, a Papuk vagy valamely szlovén hegység erdeire gondolt, amelyek jóval közelebb találhatók, mint a Tarcal és a szerencsétlenül járt farkasnak valóban csak a Drávát kellett lekûzdenie a berekig.
Térkép:
Link

Kajszik Link Link , jól meglökte õket ez a pár nap jóidõ.

Hárskutat már említettem egyszer (bár lehet, valamelyik meteorológiai rovatban) -roppant különös vidék. Valami orográfiai tényezõ folytán nagyon hideg hely: egy kirándulás alkalmával hózáport kaptunk ott október közepén, míg a környéken mindenhol máshol csak esõ esett. A mikroklímának megfelelõen a növényzet is érdekes. Állítom, a Bakony legszebb bükkerdõit találjuk itt. Mindenkinek ajánlom, hogy egyszer látogasson el ide!

Hû, az a répalepke jó hamar kikelt! A gyászlepkédet meg írd meg az indexes lepkefaunás fórumba szerintem!

Pár kép:
Meggy: Link Link
Piros árvacsalán: Link
Ibolya: Link
Tyúktaréj: Link

A leánykökörcsin idén az "Év vadvirága", hadd ajánljam a 2 hónapja elindult mozgalom honlapját: Link (persze mindenkinek)
Aki szakvezetõ kíséretében keresné fel e kedves, bolyhos fejû tavaszhírnök lelõhelyeit, érdemes a civil szervezetek és Nemzeti Parkok programkínálatát böngészni március második felében.
A DINP hétvégén is indít túrákat: Link

Tegnap és ma én is megláttam az idei elsõ repülõ lepkéket, kis rókalepke, c-betûs, nappali pávaszem, citromlepke, répalepke, s tegnap a Rohrbach (Soproni-hg.) feletti erdõben gyászlepkét is láttam csapongani.

Az új avatarod annyira "Nolás", hogy más neve mellett el sem tudom képzelni.

"Március 13, Börzsöny:" - no, most ezzel csinos fejtörést okoztál, már fél órája bûvölöm, hátha be tudnám azonosítani. Mondjuk talán Csóvi megvan és a hó is az É-i oldalakon lehetett már csak tegnapelõtt. Nagyjából talán azért megvagyok.

A hátsó udvari baromfi kolóniából ki kellett levágásra választani 3 törp-kakast, sajnos.

Egyrészt sokan voltak (5), és csépelték egymást, meg a búza ára nincs arányban az elkukorékolt, és elhadakozott erõ adta cingár izomzattal.
Kiválasztás után elmondtuk az imát felettük, megértés és megnyugvás volt. Seperc, és "nem fog fájni" utolsó szóval küldtük el õket. Így is volt.

Egy évvel és egy nappal korábban ugyanott a Vértesben: Link

Sziasztok! Nemrég szállt be az ablakon: Link Link Link Link Link

Március 5-én készült képek, Vértes, Haraszt-hegy: Link Link

Március 13, Börzsöny: Link

Tavaszi elõképek a déli kertbõl;
Törpe írisz pollen-szórásban;
Link

Írisz elleni predátor-zümi 3 támadás a virágporos csomagok felgyûjtése elõtt.
Link

Hóvirág földön jártunk Link

Az igaz... reggel-este rajzanak. Na majd a fecskék és denevérek tesznek róla ha õk is elõkerülnek végre

Gábrusz elhiszem hogy némelyik kakas nekitámad a rókának is. Nagyapámék kakasát anno le kellett vágni mert minden élõlénynek nekiugrott, embert kutyát bátran megkergetett. Menekülni kellett elõle mert annyira csapkodott szárnyaival csõrével és sarkantyúival amíg el nem zavarta kiszemelt ellenfelét az általa megszabott kör határáig. Nagyra nõtt nehéz jószág volt, halálát a postás "okozta". Rossz pillanatban nyitott az udvarra, az ott tébláboló kakas egyenest az arcába ugrott, rúgta csípte karmolta. A postás hadonászva védekezett de hasztalan, alig maradt emberi ábrázata jó hogy a szeme nem sérült meg. A kakas annyira megvadult hogy a kétségbeesett ordítozásra elõsereglõ háziak közül ketten is alig tudták leszedni a postásról El tudom hinni hogy egy jó kakas a rókát is elkergeti, példa rá a harcias feketerigó papa (pár éve mutattam képét) mely a minden mozgóra rátámadó agresszív Tomi kutyát is messze kergette fiókája védelmében. Lenyûgözött a kutyához mérten pöttöm apamadár bátorsága, "aki" a fészektõl még több méter távolságban is a kutya feje-szeme elõtt csapongott csõrrel-csüddel csapkodva fejét. Tomi hiába kaffogott felé, végül csak meghátrált. Egy jól kinõtt kakas még többre is képes lehet

Kinn voltam reggel fotózni, FELHÕNYIvérre éhes kövér, nagy szúnyog van!

Jó reggelt kívánok!
Bocs, hogy megint én vagyok. Nos, tegnap én is találkoztam több szúnyoggal is, ma reggel meg a csapadékmérõt tisztítottam meg egy pók fonataitól. Szerencsére csak egy-kettõ volt, így a mérést számottevõen nem befolyásolta és nekem sem kellett tudományos hóbortom miatt egy bonyolultabb remekmûvet szétrombolnom.

Én is már várom, de itt még sokára lesz. A felsõ 10 centi ugyan már sok helyütt kiengedett, de alatta a talaj még vastagon át van fagyva. Itt a tél második fele igen kemény volt, a magas víztartalmú talaj a viszonylag vékony vagy semmi hótakaró alatt. alaposan átfagyott. Nem voltak ugyan rekord hidegek, de a gyakori -10 fok alatti és a szinte állandó -5 fok alatti minimumok, 0 fok alatti maximumokkal csak nagyon ritkán szüneteltek.
Azt viszont már láttam, hogy ma elkezdtek virágport hordani a méhek
Csak ne esne sok esõ most!

Idõ meg esõ(!), ez kell nekik. A csehek is majd most kezdenek csak ficánkolni.

Köszi az infót!

A te növényed keleti kontyvirág (Arum orientale), Nolié keleti és foltos k. is lehet. Ennyibõl nem lehet meghatározni õket, de a foltos konytvirág nyugat-európai faj, hazánkban nem lépi át a Duna vonalát kelet felé, felváltja õt a keleti kontyvirág (horizontális földrajzi vikarizmus jelensége).

"Egyetlen kontyvirág levele csavarodott kifelé egy délkeleti rézsün, ez se volt nagyobb 5 centinél"...."A falu 499 m..." Link "

Azt gondoltam, hogy arra valamivel elõrébb járnak, hiszen itt a negatív anomália még jelentõsebb volt -legalább is azt hiszem-, persze 4-500 méteren már a fene tudja..
Ezeket a képeket 1-1,5 hete készítettem a konytvirágokról, (a nevüket neked köszönhetõen tudom...) nagyon hasonló magasságban. (G.E. szerint 505 m): Link Link
Lehet, hogy az általad mutatott más fajta?

Astral, hogy állnak a kucsmákok, voltál már körülnézni?

Ahogy nézegetem az akkor készült képeket..igen, voltak felhõfélék...de sajna a Napról nem készült fotó. A víz viszont elég algás, szóval számomra szimpatikusan hangzik a 2. lehetséges magyarázatod a történtekre.

A kakas ha ott van a közelben, távol tudja tartani vagy akár el is ûzni a ragadozómadarakat, sõt mondják, hogy egyes kakasok a rókának is nekitámadnak, de ez utóbbi legfeljebb a szabadban sikeres, sokszor ott sem. Sajnos, egyetlen rókatámadásunkkor akkori kakasunk háremének nagy részével éppen önfeledten porfürdõzött nagy égerfánk túloldali tövében, miközben két tyúkunk a patak medrébe elbújva keresgélt. Ott követtem el a hibát, hogy így hagytam õket lent egy idõre s nem hajtottam õket oda a többiekhez. Egy szép tyúkot vitt el a róka, a még szebbik szerencsére sértetlen maradt.

Nyugi, csak vicceltem. Most nem is én zártam be az ólat és naplementekor is a szomszédban voltam. De egyébként ilyenkor általában csendben vannak, legfeljebb "beszélgetnek", de sosem énekelnek. Az ólunkat róka- és menyétbiztosra csináltuk, a patkány azonban néha nappal belopódzik. A portánk az, ami nem róka- és héjabiztos, akarom mondani a héja biztos helyet találhat magának égerfánkon, valószínûleg onnan leejtve csapta le korábban két tyúkunkat meg egy kiskakasunkat. (Szinte kizárt, hogy a drótkerítés tövében másként el tudta volna kapni õket. Mindegyik eset olyankor történt, amikor szerencsétlenek kertjükbõl kirepülve úgy mentek le az portánk aljába, hogy mi egy ideje nem néztünk oda. Nem vágjuk le a szárnyukat, mert mikor megtettük, a kakas tojózáskor szinte lenyúzta az oldalukat). Most már nagyon ügyelünk arra, hogy idõnként rájuk nézzünk, különösen ha nincs kint a kakas vagy ha már régóta vannak kiengedve és már jó eséllyel a porta túlvégén járhatnak. De utóbbi esetben csak messzirõl nézek rájuk, hadd érezze a kakas is a felelõsségét.
"A mesének vége, álmodjatok szépeket! Jó éjszakát, gyerekek!"

Bár csak megszidtak érte, de azért megjártam a kíváncsiskodással, jó hogy a szemem világa rá nem ment. A harcias kakas egyenest az arcomba robbant, úgy csapkodott és rugdosódott hogy hanyatt estem ijedtemben

Csak nem "gyanús csendet hallottál"? Gábrusz megnézted, róka (vagy menyét) nem jár arrafelé?
Egyszer vidéken nyaralva kíváncsiságból kinyitottam az elült tyúkok ólját, érdekelt hogy alszanak. Az egész had élén a kakassal kirajzott és felgallyaztak a szomszédos eperfára, ott is maradtak hajnalig. Na akkor minden voltam csak szép és okos nem...

Hihetetlen kórus szólt nálunk is, a feketék hajnal fél 3-kor kezdik, mikor mentem be melóba, énekesek is szóltak már ezerrel (hallgattam is õket, ezért érdemes korán kelni), este meg 5 után kezdik a kórust, hatalmas hangzavar volt a fákon, háztetõkön, de harmonikus hangzavar. Az énekesek olyan változatos és sok utánzást tartalmazó dallamot fújnak, hogy õrület!

Nem igaz, a tyúkólban csend volt

A mai esti csodaszép naplementéhez a világ összes madara énekelt
Dagályosan mondva, az ilyen pillanatokért érdemes élni, ennél már csak az különb amikor kisgyereked rád nevet Ilyen pillanatokban érzi az ember, minden "külvilági" baj és nyomorúság ellenére az Élet szép, a Természet pedig utánozhatatlanul csodálatos, az ember felnéz rá mint édesanyjára a kisgyermek és mindig vigasztalást lel nála

Kivirult a becsehelyi szõlõhegy.
Kulcsvirág Link Link Link
Tyúktaréj Link
Szellõrózsa Link Link
Kakasmandikó Link Link Link Link
Vegyesen Link
A méhek zümmögésétõl volt hangos az erdõ Link Link

Nálunk vagy egy feketerigó aki minden nap óramû pontossággal megérkezik délután 17:00-kor a cseresznyefánk tetejére és onnan nyomja a nótáját sötétedésig.
Öröm nézni és hallgatni õt!

Ma reggeli "hangzavar" fél hét körül Link A Természet üdvözli az ébredezõ Tavaszt
A vezérszólamot a tõlem kb. 20 m-re harsogó rigó vitte, hihetetlen hangerõvel elnyomva távoli harangszót és kutyaugatást vele a galambok és sok más madár hangjait, melyek kis odafigyeléssel jól kihallhatók a "háttérzajból". A kavargó szellõ is belebrummogott idõnként a mobiltelefon nyílt mikrofonjába.
Nyers szûretlen felvétel, csak átfordítottam MP3-ba mert WAV-ban túl nagy méretû lett volna (a hangfeldolgozás nagyon hasonló a képfeldolgozáshoz szûrés kiemelés konvertálás és sajnos a veszteségek tekintetében pld. RAW-JPG ~ WAV-MP3 tömörítés) Madárdalos jó reggelt, jó napot, jó kedvet Mindenkinek

A falu 499, de egészen Márkó felettig, míg erdõ volt, ugyanez volt a helyzet.

A baglyokat én is hallom éjszakánként már egy ideje, kb. egy hónapja. Leginkább macskabagolyra tippelek.
Ezen kívül többször is hallottam már valami madarat teljesen az emberi csevegés hangsúlyozásával csicseregni. Azt gondoltam, mátyásmadár, de nem az, hanem valami kisebb. Meg van egy olyan madár is, amelyik nem vacakol díszítgetésekkel, egyszerûen jó hosszan füttyent egy nagyot.

Felénk is megszólaltak a madárkák. Szerencsére a megvilágítási viszonyok miatt még nem túlságosan korán. Az elmúlt évben (valamikor április elején a negyediken az erkélyen) derengõ virradatkor megjelent egy vörösbegy, és elkezde énekelni a területvédelmi nótákat... Nagyon szép madárdalra ébredni, DE : ilyen korán, és ilyen hangerõ mellett ???
Majdnem téma : Módomban volt,( szerencsém, vagy sem ???) meghallgatni a magyar, a német és az angol vöösbegyeket. A zenei téma eleje azonos, a végén a távolsággal arányos eltérések adódtak a nóta vége felé. Zenei elemzésre sajnos nem vagyok alkalmas : olyan botfülû vagyok, hogy az már testi hiba...

Õ lehetett az szerintem:

A földünket éppen szántja a szomszéd, nagybátyám felügyeli az akciót. Egyszer csak kiabál anyám, hogy menjek gyorsan. Az eke pont úgy fordított ki egy adag földet, hogy azzal egy kövér pocok is elõbukkant. Nagybátyám megfogta a kissé kómás állapotban lévõ jószágot, az volt a nagy látványosság. Mérete alapján kószapocok lehetett, miután elengedtük jutott eszembe hogy le is fényképezhettem volna...no mindegy. Leginkább a kutya fantáziáját indította be az egyébként össznépi felvidulást okozó esemény.