Bioszféra
A korosodó mezei juharra abszolút jellemzõek ezek a fehéres "táblák", amelyek a képen is jól láthatóak. Az erdészetnél a lékes vágás következtében a mezei juhar újul fel legkönnyebben, így sajnos jelentõs juharosodás van a lékeink elsõ pár évében. Utána a bükk, de a tölgy is kenterbe veri.
Most értem haza Fehová-ról, ismét rádöbbentem, hogy nem feltétlen az én pénztárcámnak találták ki ezt a kiállítást és vásárt.
Most értem haza Fehová-ról, ismét rádöbbentem, hogy nem feltétlen az én pénztárcámnak találták ki ezt a kiállítást és vásárt.
Ezt még én se ismertem. Bár ismerõsen hangzik.. Mi az aranyfát használjuk.
Akkor elfogadom a juhart, már ketten mondtátok.
Nem ismertem, milyen egy idõsödõ mezei juhar törzse.
Akkor elfogadom a juhart, már ketten mondtátok.
Nem ismertem, milyen egy idõsödõ mezei juhar törzse. 
Minden ablakból ékes madárdal hallatszik (itt a kisszoba elõtt egy erdei pinty fújja 50 decibellel :-))
Sámán ennek okán ablaktól ablakig rohangál és figyel :-) Megkezdõdött a tavaszi edzési szezonja. :-)))
Sámán ennek okán ablaktól ablakig rohangál és figyel :-) Megkezdõdött a tavaszi edzési szezonja. :-)))
Minden évben elõkerülõ téma. Valószínûleg a "hivatalos" nevét ismerik a legkevesebben: hibrid aranycserje. Közismertebb még a bókoló aranyfa. Az aranyvesszõ elnevezés megtévesztõ, e magyar név alatt a hazánkban súlyos természetvédelmi károkat okozó Solidago-fajokat értjük.
Õk tán áttelelt egyedek, nem tudom.. Az biztos, hogy vannak áttelelõk.
Szélkerék, Milán, Gábrusz: én vénic szilre tippeltem. A kéreg színe és mintája, valamint a törzsbõl sarjadó vesszõcskék alapján.
Hm, de most hogy újra megnéztem, a kéregminta nem olyan.. Darabosabb ez, mint a szilé.
Szélkerék, Milán, Gábrusz: én vénic szilre tippeltem. A kéreg színe és mintája, valamint a törzsbõl sarjadó vesszõcskék alapján.
Hm, de most hogy újra megnéztem, a kéregminta nem olyan.. Darabosabb ez, mint a szilé.
Talán kinagyított kép alapján biztosabbat tudnék mondani; így valamilyan szilre, esetleg valamilyen fûzre gondolok. Levélre nem emlékszel alóla, az avarból? (Mondjuk, olyan asszimetrikus vállú és fûrészes szélû levelekre.) Mezei juharra viszont nem gondolok.
Szerintem Jaurinum itt a szakember, érdemes õt megkérdezni. De azért köszi, jól esik találgatni. És mondom, néhány levél az avarból kiszedve és lefényképezve, az a tuti!
Szerintem Jaurinum itt a szakember, érdemes õt megkérdezni. De azért köszi, jól esik találgatni. És mondom, néhány levél az avarból kiszedve és lefényképezve, az a tuti!
Köszi.
Sajnos nem tudom. Talán megnézi egy "szaki" is, és akkor megtudjuk.
Sajnos nem tudom. Talán megnézi egy "szaki" is, és akkor megtudjuk.
Fekete István meglehetõsen jól tájékozott volt a vonatkozó vadászati szakirodalomban (ez akkor egyet jelentett a természetismerettel is),így nyilván olvasta Rudolf fõherceg fruska gorai rengetegben átélt vadászkalandjainak részletes leírását, melyben a helyi farkasokra meglehetõsen sok utalás történik.Nem tartom valószínûnek,hogy egy olyan széles szakmai (elméleti,gyakorlati) tudású embernél,mint õ, aki ráadásul somogy megyei volt,hogy keverje az Ivanscicát, a Fruska Gorával.Fõleg akkor nem, ha az elõbbibe, elsõsorban a méretei és földrajzi helyzete okán, kevéssé valószínûnek tartom,hogy migráló fruska gorai farkasokon kívül, helyi populációk tartós otthonra leltek volna.A hegység alig 250-270 négyzetkilométer, ellentétben a Tarcal-hegységgel mely bõven meghaladja a 1000-et. Kb 1200.Így a duplája az emlegetett Mecsek-hegység kiterjedésének és nem kisebb annál.(A nemzeti park 25000 hektár!)Alacsony középhegységi táját valamikor megszakítatlan erdõs rengetegek borították, mellékvölgyekkel a Dráva,Száva és a Duna, így a síkságok felé.S egy vándorló farkas csapatnak, de egy magányos egyednek sem nagy távolság néhány száz kilométer áthidalása.A Erdõs-Kárpátok és az Aggteleki-karszt Alsó-hegye között rendszeresen ingáznak ma is téli-nyári váltásban és éppen az sem egy könnyû kis terep.De errõl a Life program kutatói többet mondhatnának...
Amellett Muki(!) csak a faluból jött, bár az igaz elég szerencsétlenül járt...
..bár ez nézõpont kérdése, fõleg õz nézõponté..
Amellett Muki(!) csak a faluból jött, bár az igaz elég szerencsétlenül járt...
..bár ez nézõpont kérdése, fõleg õz nézõponté.. 
Élõben jobban látszódott Hideghegy és a Csóványosból kiálló pöcök is, ezen a telefonos képen nem csodálom, hogy kellett egy kis idõ, míg összeállt a kép..
Bölke: Ráhibáztál, Stockholmból jött a gép.
Dávid, Hari: Túlélik a pillangók a hidegebb idõt? Gondoltam vigyázok a pávaszemre egy kicsit, de annyira nyervogtak a macskák, hogy gyorsan kiengedtem.
Bölke: Ráhibáztál, Stockholmból jött a gép.
Dávid, Hari: Túlélik a pillangók a hidegebb idõt? Gondoltam vigyázok a pávaszemre egy kicsit, de annyira nyervogtak a macskák, hogy gyorsan kiengedtem.
Meglódult az élõvilág At egyik pók különösen jól "dolgozik" a bejárati ajtó melletti rejtett zugban, a vadász ügyesen rejtõzködik, de körötte sok rovartetem látható. Az egyiket lefotóztam mert a félsötét zugban nem ismertem fel mi az. Rovarászoknak is jó feladvány lehet vajon minek a "roncsai"
Csak annyi látszik hogy szárnyas volt a boldogtalan, a fotókon kicsit még irizál is a szárnya.
Rovarász "feladványnak" szántam, aki viszolyog az ilyesmitõl javaslom NE NÉZZE MEG! A rovar elejébõl csak valami (nyilván emészthetetlen) "alvázféle" maradt meg a potrohhal, úgy látom feje és tora eltûnt. Érdekes a potrohán látható nagyméretû tüskeszerû kiszögellés, ilyet rovaron én még nem vettem észre csak "vállaspókon" láttam hasonlót.
At egyik pók különösen jól "dolgozik" a bejárati ajtó melletti rejtett zugban, a vadász ügyesen rejtõzködik, de körötte sok rovartetem látható. Az egyiket lefotóztam mert a félsötét zugban nem ismertem fel mi az. Rovarászoknak is jó feladvány lehet vajon minek a "roncsai" Csak annyi látszik hogy szárnyas volt a boldogtalan, a fotókon kicsit még irizál is a szárnya.
Rovarász "feladványnak" szántam, aki viszolyog az ilyesmitõl javaslom NE NÉZZE MEG! A rovar elejébõl csak valami (nyilván emészthetetlen) "alvázféle" maradt meg a potrohhal, úgy látom feje és tora eltûnt. Érdekes a potrohán látható nagyméretû tüskeszerû kiszögellés, ilyet rovaron én még nem vettem észre csak "vállaspókon" láttam hasonlót.
Mondjuk egy berzsenyi hivatásos erdész kollégának (az NYME EMK tud. segédmunkatárs Úrról nem is beszélve ), netán tán illene szakmai lázban felsóhajtani a Pogány-Rózsás ER légi fotója láttán,(fõleg mivel nem rég tapodta õszjáró bakancsa a zegzugos völgytalpat), amit ha másról nem is, de a Rózsa-völgy oldalát barázdáló feltûnõ kulisszás vágás nyomokról megismerhetne, fél óra böngészés nélkül is. És akkor meg van a tájolás is egyben.
), netán tán illene szakmai lázban felsóhajtani a Pogány-Rózsás ER légi fotója láttán,(fõleg mivel nem rég tapodta õszjáró bakancsa a zegzugos völgytalpat), amit ha másról nem is, de a Rózsa-völgy oldalát barázdáló feltûnõ kulisszás vágás nyomokról megismerhetne, fél óra böngészés nélkül is. És akkor meg van a tájolás is egyben.
A Duna és Dráva árterét használhatják folyosónak.
Szerintem lehet az a Fruska Gora, vagy legalábbis jöhettek azon keresztül. Ha megnézzük a Magyarország emlõseinek atlasza c. könyvet, jelentõs Duna-Tisza-közi észlelést írnak, még fialást is említenek és azt is, hogy Dél-Bácskából jöhettek fel, valamint már juhokat is zsákmányoltak. Szerintem itt van a kutya elásva, vagyis a szerbeknél jellemzõbb lehet a farkasokat csábító külterjes állattenyésztés (zsákmányállattal és dögökkel), mint a horvátoknál. A Dunántúlon viszont csak a Marcal forrásvidékére jelöltek be két észlelést, aminek eredetét pont nem írják, pedig épp az van közelebb a Kis-Balatonhoz. Szóval, úgy tûnik, csak akkor ragaszkodik a farkas a hegyekhez, ha máshol túl nagy a zavarás vagy nehéz zsákmányhoz jutni.
Szerintem lehet az a Fruska Gora, vagy legalábbis jöhettek azon keresztül. Ha megnézzük a Magyarország emlõseinek atlasza c. könyvet, jelentõs Duna-Tisza-közi észlelést írnak, még fialást is említenek és azt is, hogy Dél-Bácskából jöhettek fel, valamint már juhokat is zsákmányoltak. Szerintem itt van a kutya elásva, vagyis a szerbeknél jellemzõbb lehet a farkasokat csábító külterjes állattenyésztés (zsákmányállattal és dögökkel), mint a horvátoknál. A Dunántúlon viszont csak a Marcal forrásvidékére jelöltek be két észlelést, aminek eredetét pont nem írják, pedig épp az van közelebb a Kis-Balatonhoz. Szóval, úgy tûnik, csak akkor ragaszkodik a farkas a hegyekhez, ha máshol túl nagy a zavarás vagy nehéz zsákmányhoz jutni.
Én a napokban a Vértesben még nem láttam, de pl. a Dóci erdõben már valószínûleg van, meg is kérdezem a szegedi haverom, mert õ ki szokott kukkantani.
Ó, de szép. jól látszik még a Magyar-hegy is, majdnem az egész nyugati gerinc, meg ahogy myloh írta, a Csóványos is, sõt még a Nagy-higed hegyi pálya is, Központi-Börzsöny, stb.... szép!!! Skandináviába ment a gép?
Klassz!
Ezen a képen milyen fa látható (ez "szakiknak" is szól)? Link
Nola: tegnap én is megmentettem egy pillét.
Jó az avatarod!
Ezen a képen milyen fa látható (ez "szakiknak" is szól)? Link
Nola: tegnap én is megmentettem egy pillét.
Jó az avatarod!
Természetesen az lehet, de akkor is, miért a Fru¹ka Gorát említi, amikor az a fészkes fenében van?
Az a farkas nem lehet sakál?? Simán, ahogy a Toldiban is. Szerintem. És az már nincs messze a Berektõl.
Biztos nekiment volna a rókának is, de szerintem nem mindig jár együtt a ragadozók elleni bátorság a mindenféle élõlény és szituáció által kiváltott agresszióval.
Sokat számít az is, hogy mennyire képes megfeledkezni "népének" egy részérõl egy-egy porfürdõ vagy az ól közelében maradt tyúk kedvéért és mennyire tartja õket egyben. Mostani kakasunk ilyen szempontból elég jónak számít. Sokszor nemcsak a kajához hívja a tyúkokat, hanem tojóhelyet is mutat nekik. Azért is jó, ha van egy kakas, mert "csillapítja" a tyúkok közötti ellentéteket.
Sokat számít az is, hogy mennyire képes megfeledkezni "népének" egy részérõl egy-egy porfürdõ vagy az ól közelében maradt tyúk kedvéért és mennyire tartja õket egyben. Mostani kakasunk ilyen szempontból elég jónak számít. Sokszor nemcsak a kajához hívja a tyúkokat, hanem tojóhelyet is mutat nekik. Azért is jó, ha van egy kakas, mert "csillapítja" a tyúkok közötti ellentéteket.
Ez bizony így van, nyilván Matulát sem akarta mindentudónak feltüntetni.
Ma, illetve tegnap voltam kirándulni kökörcsines helyeken. Bizony, a kökörcsinnek még csak bimbóit sem találtam, a som virágja se nyílt még ki, virágrügyeinek csúcsán viszont belátni a résen: ott tolongnak már a sárga portokok. A méhek egyébként tegnap óta már virágport is hordanak: fakó-, illetve élénksárgát, utóbbi gyaníthatóan somé. A hóvirágon kívül azonban rendesen kinyílt virágot a kismedencénk látóhatárán belül nem látni és nem találni, sõt valószínûleg azt is még csak a kertekben.
Földrajzi, biológiai, irodalmi hozzászólás következik:
Gyermekkorom kedvenc könyve Fekete István Tüskevár címû mûve, valamint annak folytatása a Téli Berek. E két kötetet rongyosra olvastam, azt hiszem nem kell kifejtenem, hogy miért.
Azonban már gyerekként is felfedeztem valami furcsát az egyik párbeszédben és úgy vélem az író elkövetett egy földrajzi bakit a Téli Berek írása közben. Idézek:
"- Ámbár, amilyen szerencséje van - mondta Matula -, még farkast is lõhet, hiszen
nemrégen lõttek egyet nem messze. Átjött valahogy a Fruska Gora erdeibõl a Dráván.
- Ezzel a puskával, Gergõ bácsi?
- Négyes sörétét adtam; még egy oroszlánt is agyonlûhet vele. Na, gyüjjön be, Béla, mert
kimegy a meleg!"
A történet a Kis-Balaton berkeiben játszódik, ahonnan a Dráva valóban nincs túl messze, a Fru¹ka Gora viszont annál inkább. A Fru¹ka Gora - avagy szép magyar nevén Tarcal-hegység - a mai Szerbia területén, azon belül is a Vajdaságban található. Méreteit tekintve a Mecseknél kisebb középhegység, legmagasabb csúcsa 539 méter. Sem a jelenlegi, sem pedig az elõzõ század eleje-közepe táján élt farkas-populációjáról sincs korrekt információm, de ha éltek is farkasok erre, bizony komoly utat kellett megtenniük a Kis-Balatonig.
Talán a szerzõ az Ivan¹æica Gora, a Papuk vagy valamely szlovén hegység erdeire gondolt, amelyek jóval közelebb találhatók, mint a Tarcal és a szerencsétlenül járt farkasnak valóban csak a Drávát kellett lekûzdenie a berekig.
Térkép:
Link
Gyermekkorom kedvenc könyve Fekete István Tüskevár címû mûve, valamint annak folytatása a Téli Berek. E két kötetet rongyosra olvastam, azt hiszem nem kell kifejtenem, hogy miért.
Azonban már gyerekként is felfedeztem valami furcsát az egyik párbeszédben és úgy vélem az író elkövetett egy földrajzi bakit a Téli Berek írása közben. Idézek:
"- Ámbár, amilyen szerencséje van - mondta Matula -, még farkast is lõhet, hiszen
nemrégen lõttek egyet nem messze. Átjött valahogy a Fruska Gora erdeibõl a Dráván.
- Ezzel a puskával, Gergõ bácsi?
- Négyes sörétét adtam; még egy oroszlánt is agyonlûhet vele. Na, gyüjjön be, Béla, mert
kimegy a meleg!"
A történet a Kis-Balaton berkeiben játszódik, ahonnan a Dráva valóban nincs túl messze, a Fru¹ka Gora viszont annál inkább. A Fru¹ka Gora - avagy szép magyar nevén Tarcal-hegység - a mai Szerbia területén, azon belül is a Vajdaságban található. Méreteit tekintve a Mecseknél kisebb középhegység, legmagasabb csúcsa 539 méter. Sem a jelenlegi, sem pedig az elõzõ század eleje-közepe táján élt farkas-populációjáról sincs korrekt információm, de ha éltek is farkasok erre, bizony komoly utat kellett megtenniük a Kis-Balatonig.
Talán a szerzõ az Ivan¹æica Gora, a Papuk vagy valamely szlovén hegység erdeire gondolt, amelyek jóval közelebb találhatók, mint a Tarcal és a szerencsétlenül járt farkasnak valóban csak a Drávát kellett lekûzdenie a berekig.
Térkép:
Link
Hárskutat már említettem egyszer (bár lehet, valamelyik meteorológiai rovatban) -roppant különös vidék. Valami orográfiai tényezõ folytán nagyon hideg hely: egy kirándulás alkalmával hózáport kaptunk ott október közepén, míg a környéken mindenhol máshol csak esõ esett. A mikroklímának megfelelõen a növényzet is érdekes. Állítom, a Bakony legszebb bükkerdõit találjuk itt. Mindenkinek ajánlom, hogy egyszer látogasson el ide!
Hû, az a répalepke jó hamar kikelt! A gyászlepkédet meg írd meg az indexes lepkefaunás fórumba szerintem!
A leánykökörcsin idén az "Év vadvirága", hadd ajánljam a 2 hónapja elindult mozgalom honlapját: Link (persze mindenkinek)
Aki szakvezetõ kíséretében keresné fel e kedves, bolyhos fejû tavaszhírnök lelõhelyeit, érdemes a civil szervezetek és Nemzeti Parkok programkínálatát böngészni március második felében.
A DINP hétvégén is indít túrákat: Link
Tegnap és ma én is megláttam az idei elsõ repülõ lepkéket, kis rókalepke, c-betûs, nappali pávaszem, citromlepke, répalepke, s tegnap a Rohrbach (Soproni-hg.) feletti erdõben gyászlepkét is láttam csapongani.
Az új avatarod annyira "Nolás", hogy más neve mellett el sem tudom képzelni.
Aki szakvezetõ kíséretében keresné fel e kedves, bolyhos fejû tavaszhírnök lelõhelyeit, érdemes a civil szervezetek és Nemzeti Parkok programkínálatát böngészni március második felében.
A DINP hétvégén is indít túrákat: Link
Tegnap és ma én is megláttam az idei elsõ repülõ lepkéket, kis rókalepke, c-betûs, nappali pávaszem, citromlepke, répalepke, s tegnap a Rohrbach (Soproni-hg.) feletti erdõben gyászlepkét is láttam csapongani.
Az új avatarod annyira "Nolás", hogy más neve mellett el sem tudom képzelni.
"Március 13, Börzsöny:" - no, most ezzel csinos fejtörést okoztál, már fél órája bûvölöm, hátha be tudnám azonosítani. Mondjuk talán Csóvi megvan és a hó is az É-i oldalakon lehetett már csak tegnapelõtt. Nagyjából talán azért megvagyok.
A hátsó udvari baromfi kolóniából ki kellett levágásra választani 3 törp-kakast, sajnos.
Egyrészt sokan voltak (5), és csépelték egymást, meg a búza ára nincs arányban az elkukorékolt, és elhadakozott erõ adta cingár izomzattal.
Kiválasztás után elmondtuk az imát felettük, megértés és megnyugvás volt. Seperc, és "nem fog fájni" utolsó szóval küldtük el õket. Így is volt.
Egyrészt sokan voltak (5), és csépelték egymást, meg a búza ára nincs arányban az elkukorékolt, és elhadakozott erõ adta cingár izomzattal.
Kiválasztás után elmondtuk az imát felettük, megértés és megnyugvás volt. Seperc, és "nem fog fájni" utolsó szóval küldtük el õket. Így is volt.
Az igaz... 
reggel-este rajzanak. Na majd a fecskék és denevérek tesznek róla ha õk is elõkerülnek végre
reggel-este rajzanak. Na majd a fecskék és denevérek tesznek róla ha õk is elõkerülnek végre
Gábrusz elhiszem hogy némelyik kakas nekitámad a rókának is. Nagyapámék kakasát anno le kellett vágni mert minden élõlénynek nekiugrott, embert kutyát bátran megkergetett. Menekülni kellett elõle mert annyira csapkodott szárnyaival csõrével és sarkantyúival amíg el nem zavarta kiszemelt ellenfelét az általa megszabott kör határáig. Nagyra nõtt nehéz jószág volt, halálát a postás "okozta". Rossz pillanatban nyitott az udvarra, az ott tébláboló kakas egyenest az arcába ugrott, rúgta csípte karmolta. A postás hadonászva védekezett de hasztalan, alig maradt emberi ábrázata jó hogy a szeme nem sérült meg. A kakas annyira megvadult hogy a kétségbeesett ordítozásra elõsereglõ háziak közül ketten is alig tudták leszedni a postásról El tudom hinni hogy egy jó kakas a rókát is elkergeti, példa rá a harcias feketerigó papa (pár éve mutattam képét) mely a minden mozgóra rátámadó agresszív Tomi kutyát is messze kergette fiókája védelmében. Lenyûgözött a kutyához mérten pöttöm apamadár bátorsága, "aki" a fészektõl még több méter távolságban is a kutya feje-szeme elõtt csapongott csõrrel-csüddel csapkodva fejét. Tomi hiába kaffogott felé, végül csak meghátrált. Egy jól kinõtt kakas még többre is képes lehet 
El tudom hinni hogy egy jó kakas a rókát is elkergeti, példa rá a harcias feketerigó papa (pár éve mutattam képét) mely a minden mozgóra rátámadó agresszív Tomi kutyát is messze kergette fiókája védelmében. Lenyûgözött a kutyához mérten pöttöm apamadár bátorsága, "aki" a fészektõl még több méter távolságban is a kutya feje-szeme elõtt csapongott csõrrel-csüddel csapkodva fejét. Tomi hiába kaffogott felé, végül csak meghátrált. Egy jól kinõtt kakas még többre is képes lehet
Jó reggelt kívánok!
Bocs, hogy megint én vagyok. Nos, tegnap én is találkoztam több szúnyoggal is, ma reggel meg a csapadékmérõt tisztítottam meg egy pók fonataitól. Szerencsére csak egy-kettõ volt, így a mérést számottevõen nem befolyásolta és nekem sem kellett tudományos hóbortom miatt egy bonyolultabb remekmûvet szétrombolnom.
Bocs, hogy megint én vagyok. Nos, tegnap én is találkoztam több szúnyoggal is, ma reggel meg a csapadékmérõt tisztítottam meg egy pók fonataitól. Szerencsére csak egy-kettõ volt, így a mérést számottevõen nem befolyásolta és nekem sem kellett tudományos hóbortom miatt egy bonyolultabb remekmûvet szétrombolnom.
Én is már várom, de itt még sokára lesz. A felsõ 10 centi ugyan már sok helyütt kiengedett, de alatta a talaj még vastagon át van fagyva. Itt a tél második fele igen kemény volt, a magas víztartalmú talaj a viszonylag vékony vagy semmi hótakaró alatt. alaposan átfagyott. Nem voltak ugyan rekord hidegek, de a gyakori -10 fok alatti és a szinte állandó -5 fok alatti minimumok, 0 fok alatti maximumokkal csak nagyon ritkán szüneteltek.
Azt viszont már láttam, hogy ma elkezdtek virágport hordani a méhek
Csak ne esne sok esõ most!
Azt viszont már láttam, hogy ma elkezdtek virágport hordani a méhek
Csak ne esne sok esõ most!
Idõ meg esõ(!), ez kell nekik. A csehek is majd most kezdenek csak ficánkolni.
A te növényed keleti kontyvirág (Arum orientale), Nolié keleti és foltos k. is lehet. Ennyibõl nem lehet meghatározni õket, de a foltos konytvirág nyugat-európai faj, hazánkban nem lépi át a Duna vonalát kelet felé, felváltja õt a keleti kontyvirág (horizontális földrajzi vikarizmus jelensége).
"Egyetlen kontyvirág levele csavarodott kifelé egy délkeleti rézsün, ez se volt nagyobb 5 centinél"...."A falu 499 m..." Link "
Azt gondoltam, hogy arra valamivel elõrébb járnak, hiszen itt a negatív anomália még jelentõsebb volt -legalább is azt hiszem-, persze 4-500 méteren már a fene tudja..
Ezeket a képeket 1-1,5 hete készítettem a konytvirágokról, (a nevüket neked köszönhetõen tudom...) nagyon hasonló magasságban. (G.E. szerint 505 m): Link Link
Lehet, hogy az általad mutatott más fajta?
Azt gondoltam, hogy arra valamivel elõrébb járnak, hiszen itt a negatív anomália még jelentõsebb volt -legalább is azt hiszem-, persze 4-500 méteren már a fene tudja..
Ezeket a képeket 1-1,5 hete készítettem a konytvirágokról, (a nevüket neked köszönhetõen tudom...) nagyon hasonló magasságban. (G.E. szerint 505 m): Link Link
Lehet, hogy az általad mutatott más fajta?
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Időjárás-változás | 2025-07-14 10:51
Szabályzat