Bioszféra
Pl. mi vetettünk a kertbe, úgy 15 éve (vagy annál is régebben, nem tudom). Azóta is megvannak, minden évben visszafagynak, de újrahajtanak. Egyszer se teremtek (nem csoda).
OK, köszi :-) Így már az is érthetõ, hogy miért van olyan nagy "kezük" és erõteljes fejük. Jó fényképezõd van, hogy ilyen aprócska jószágokat elkaptál! A "mechanikájukat" ismerem amúgy. De valljuk be, ilyet látni élõben, hát nem sok esélyem volt :-D
Hogy mennyit bírnak az áttelelõ zöld termések, azt nem tudom, szerintem kb. -12-13 (-14) fokot. Tehát ha ennél hidegebb van, a darazsak kipusztulnak.
A szmirnai fügék régebben egyáltalán nem teremtek, legalábbis az utóbbi 2 évtizedben biztosan nem. Elõször 2008-ban fedeztem fel 1-2 szem termést az egyik bokron, 2009-ben pedig már viszonylag sok volt. Szerintem biztosan nyaralók hozták haza termésekben a darazsakat, itt pedig szerencséjük volt, mert találtak éppen megfelelõ fázisban lévõ hímivarú bokrokat, amelyek terméseibe lerakhatták a petéiket.
Egyébként szmirnai típusú (nõivarú) és hímivarú füge akár úgy is kerülhet egy helyre, hogy valaki elveti az aszalt füge magját. A szmirnai füge kb. olyan hideget bír, mint a hagyományos fajták.
A szmirnai fügék régebben egyáltalán nem teremtek, legalábbis az utóbbi 2 évtizedben biztosan nem. Elõször 2008-ban fedeztem fel 1-2 szem termést az egyik bokron, 2009-ben pedig már viszonylag sok volt. Szerintem biztosan nyaralók hozták haza termésekben a darazsakat, itt pedig szerencséjük volt, mert találtak éppen megfelelõ fázisban lévõ hímivarú bokrokat, amelyek terméseibe lerakhatták a petéiket.
Egyébként szmirnai típusú (nõivarú) és hímivarú füge akár úgy is kerülhet egy helyre, hogy valaki elveti az aszalt füge magját. A szmirnai füge kb. olyan hideget bír, mint a hagyományos fajták.
És hány fok kell, hogy lefagyjanak az áttelelõ zöld termések?
Nagykanizsán a városban van egy fügebokor, soha nem láttam még rajta termést, gondolom az is valami hasonló lehet, csak nincs, ami beporozza. Lehet a tengerparton járt valaki, hozott egy növényt vagy hajtást, csak nem tudta, hogy ahhoz darázs kell, hogy teremjen.
Lehet, Pécsre is behozták a szmirnai fügét, és sokáig nem teremtek, aztán egyszer csak az általad említett melegebb periódusban elkezdtek teremni. Lehet, a törökök voltak a tettesek.
Lehet, hogy az elmúlt évtized nyaralási hulláma is rásegített, hogy újra elõjöjjenek a darazsak?
Mert ha egy hidegebb periódusban kipusztulnak, csak úgy tudnak újra elszaporodni, ha újra behozzák õket.
Hacsak a szmirnai füge nem bír nagyobb hideget, és csak ritkán fagytak ki a szmirnai fügék.
De írtad valamikor, hogy ezek a szmirnai fügék nem teremtek régebben ennyit, csak idébb-odébb.
Nagykanizsán a városban van egy fügebokor, soha nem láttam még rajta termést, gondolom az is valami hasonló lehet, csak nincs, ami beporozza. Lehet a tengerparton járt valaki, hozott egy növényt vagy hajtást, csak nem tudta, hogy ahhoz darázs kell, hogy teremjen.
Lehet, Pécsre is behozták a szmirnai fügét, és sokáig nem teremtek, aztán egyszer csak az általad említett melegebb periódusban elkezdtek teremni. Lehet, a törökök voltak a tettesek.
Lehet, hogy az elmúlt évtized nyaralási hulláma is rásegített, hogy újra elõjöjjenek a darazsak?
Mert ha egy hidegebb periódusban kipusztulnak, csak úgy tudnak újra elszaporodni, ha újra behozzák õket.
Hacsak a szmirnai füge nem bír nagyobb hideget, és csak ritkán fagytak ki a szmirnai fügék.
De írtad valamikor, hogy ezek a szmirnai fügék nem teremtek régebben ennyit, csak idébb-odébb.
Köszönöm!
"feltételezhetõ, hogy akár többet kibír a darázs, mint maga a füge"
Ez fizikailag lehetetlen, ugyanis a vesszõkön áttelelõ, e célt szolgáló zöld termésekben telelnek át a darazsak petéi, ill. lárvái. Ha a termések megfagynak, vagy akár csak lepotyognak, a darazsaknak is annyi, mivel így nincs hol kifejlõdniük tavasszal. A fügedarazsak elpusztulásához ezért nem kell -15 fok sem.
Valóban voltak fagyáskárok a tavalyi télen, de a növények legnagyobb része nem károsodott, a mi magasságunkban a hõmérséklet nem közelítette meg a kritikus értéket.
Egyébként mivel régi szõlõkben is elõfordulnak szmirnai típusú fügék, ezért elképzelhetõnek tartom, hogy valaha, egy melegebb periódusban már éltek itt fügedarazsak, különben miért ültettek volna nem termõ növényeket...
"feltételezhetõ, hogy akár többet kibír a darázs, mint maga a füge"
Ez fizikailag lehetetlen, ugyanis a vesszõkön áttelelõ, e célt szolgáló zöld termésekben telelnek át a darazsak petéi, ill. lárvái. Ha a termések megfagynak, vagy akár csak lepotyognak, a darazsaknak is annyi, mivel így nincs hol kifejlõdniük tavasszal. A fügedarazsak elpusztulásához ezért nem kell -15 fok sem.
Valóban voltak fagyáskárok a tavalyi télen, de a növények legnagyobb része nem károsodott, a mi magasságunkban a hõmérséklet nem közelítette meg a kritikus értéket.
Egyébként mivel régi szõlõkben is elõfordulnak szmirnai típusú fügék, ezért elképzelhetõnek tartom, hogy valaha, egy melegebb periódusban már éltek itt fügedarazsak, különben miért ültettek volna nem termõ növényeket...
Egész jó próbálkozás! 
De nem darázsgyerekek, hanem kifejlett hím darazsak. Ezek normál esetben sosem látják meg a napvilágot, csak én segítettem hozzá õket. A nõstények megtermékenyítése az egyetlen feladatuk az életben. Azért ez sem kevés...
De nem darázsgyerekek, hanem kifejlett hím darazsak. Ezek normál esetben sosem látják meg a napvilágot, csak én segítettem hozzá õket. A nõstények megtermékenyítése az egyetlen feladatuk az életben. Azért ez sem kevés...
Valóban vették az akadályokat, mivel nem volt túl hideg a télen.
Ez viszont tavaly májusi kép, jelenleg még nincsenek kifejlett állapotban.
Ez viszont tavaly májusi kép, jelenleg még nincsenek kifejlett állapotban.
Szerencsére akad aki jó példával jár elõl Link jó hallani a közönség felmorajló ovációját
A bagoly állítólag az ellenfél kabalaállata volt... Az emberi meg, mint tudjuk butaság határtalan.
Elnézésedet kérem, amiért a 1-2 évvel ezelõtt kételkedtem az állításodban, miszerint Magyarországon léteznek fügedarazsak.
Gratulálok a felfedezéshez, ez nem kis dolog!
Ezek szerint a fügedarázs túlélésénél a téli hõmérsékletek nem jelentenek olyan korlátot, mint amit a természetes élõhelye alapján feltételeznénk, és egy behurcolt állomány életben tud maradni a mi klímánkon is. Sõt, mivel a múlt télen keletkeztek fagyáskárok a pécsi fügeállományban, és a fügedarazsak mégis túléltek, feltételezhetõ, hogy akár többet kibír a darázs, mint maga a füge.
Mégegyszer gratulálok!
Gratulálok a felfedezéshez, ez nem kis dolog!
Ezek szerint a fügedarázs túlélésénél a téli hõmérsékletek nem jelentenek olyan korlátot, mint amit a természetes élõhelye alapján feltételeznénk, és egy behurcolt állomány életben tud maradni a mi klímánkon is. Sõt, mivel a múlt télen keletkeztek fagyáskárok a pécsi fügeállományban, és a fügedarazsak mégis túléltek, feltételezhetõ, hogy akár többet kibír a darázs, mint maga a füge.
Mégegyszer gratulálok!
Nem vagyok "nyavalygó széplélek" és tudom vannak ennél sokkal komolyabb emberi problémák itt és másutt, de én most olvastam, tegnap elpusztult a focimeccsen felrúgott szerencsétlen "kabalabagoly" Link Rendõrök vezették el a tettest mivel majdnem meglincselték a nézõk. Közönyös durva tett az tény de ott kezdõdik, kinek jutott eszébe hogy a baglyot röptessék? (ahogy a "gall kakasokkal" is gyakran teszik) Aki elengedte, tudhatta hogy abban fényözönben nem jól lát, egy véletlen labda bármikor lecsaphatja. Erre akad olyan aki egy rúgással eltakarítja a pályáról a tetemet de ha õt akarják ezért farba rúgni rendõri fedezettel menekül. Hiába hördül fel az állatvédelem és velük minden normális ember, nem hat a lelketlen könyörtelenségre mely ember vagy állat szenvedésére egyformán közönyös 
A #27586 hsz. javítása: "n" : egyének = egyénnek kapkodtam vagy kihagyott a billentyû, elnézést
A #27586 hsz. javítása: "n" : egyének = egyénnek kapkodtam vagy kihagyott a billentyû, elnézést
Megbocsássatok, úgy vélem ez a gondolat megkérdõjelezhetõ, ne adjuk fel olyan könnyen A világot elfogadni olyannak amilyen (remélem senki nem tekinti sértésnek) szerintem a tipegõ kisgyerek és a "kiégett" idõs ember életszemlélete aminek oka hogy az egyik MÉG, a másik MÁR nem tud cselekedni. Alapvetõ emberi természet, egy nagyobbacska gyerek már kíváncsi környezetére, kutat-keres-szétszed, érdekli mi rejlik a dolgok mélyén, mi hogyan mûködik, kíváncsiságát egyre szélesedõ körben kiterjesztve. A gondos nevelõk megfelelõ irányba terelhetik érdeklõdését, de leállítani óriási hiba lenne. Továbbfejlõdés nélkül, ciklikusan ismétlõdõ állóképpé kimerevíteni az Életet, szerintem hanyatlásba taszítja az emberiséget. A megismerés szükséges a változásokhoz, a változások szükségesek mert elõkészítik a további megismeréseket egy spirál mentén mozgó pont ciklusaihoz hasonlóan vissza- vissza térve az alappont irányába DE "mindig emelkedve". Minden változás helyes irányba terelve alkalmazkodás, az alkalmazkodás a fennmaradás kulcsa Kisgyereket is említettem, de ez a szemlélet véleményem szerint inkább az idõs befelé forduló emberé aki testileg lelkileg szellemileg megöregedve már nem képes továbblépni, beéri azzal amit elért. A világot olyannak fogadja el amilyen, hibáival örömeivel együtt. Gépiesen teszi napi rutintevékenységeit csendes vegetálással várja a halált. Minden életkornak megvan a maga feladata - az ifjú tanul, aktív felnõtt korban felépíti életét és családját, megteremti a következõ generációt és tevékenyen együttmûködik közösségével, ám hajlott korba érve sem szûnnek meg kötelességei: át kell adni értékes tapasztalatait (bármily egyszerû tapasztalat is érték) a következõ generációknak. Példának nagyapám intése melyet én megszívleltem: "Minden történetet meg kell hallgatni mert ha valóban megtörtént, neked már nem kell ugyanazt átélni hogy tapasztalatot szerezz, amibõl kiválogathatod azt ami neked hasznos. De arra nagyon ügyelj kit hallgatsz meg. A hasznosat és haszontalant már neked kell tudnod okosan szétválasztani."
Olyannak elfogadni a világot amilyen bizonyos hogy lelki békét ad az egyének de visszaveti a társadalmat a társadalom hanyatlása pedig az egyént is magával rántja. Elõbb a fejlõdés igényét hagyjuk el és gépies rítusként csupán õrizgetjük-karbantartjuk amit elértünk, de ezt a következõ generációk lassacskán el fogják hanyagolni ahogy a történelem során hanyatlottak/tûntek el virágzó nagy társadalmak.
Végletekig leegyszerûsítve: szerintem a mozgás (haladás) maga az ÉLET a tétlen veszteglés maga a HALÁL minden létezõre kicsinytõl a gigászig szerte az Univerzumban. A mozgás velejárója az új utak keresése melyeken megnyílik a folyamatos megújulás lehetõsége. Ha ezt feladjuk mindenképp megtorpanunk és csak egy út nyílik - VISSZAFELÉ. Vélekedésem szerint, újra "gyerekes" hasonlattal élve- ha egy kisgyerek fél a változásoktól melyek kényelmes, védett, ábrándképekkel színezett megszokott világából a veszélyekkel terhelt félelmetes ismeretlenbe vezetnek a megismerés útján, szülõi-elõdei kötelessége hogy bátorítsák ösztönözzék, tapasztalataik átadásával segítsék a következõ generációt. Az emberiség még csak az út elején áll, csupán szemlélõdik körülnéz és máris elég - ne tovább? Megriad a rá váró ismeretlentõl és el sem indul, inkább a csendes vegetálást választja - ami lényegében lassú haldoklás? A komor légiós mondás jutott eszembe: "MENNI VAGY MEGHALNI!" enyhítve - vagy fejlõdünk vagy megállunk. A megállással törvényszerûen visszafejlõdünk mert világ folyamatosan változik köröttünk, ez már egy kiskert gondozásánál is észrevehetõ. Korom, szívbetegségem révén megtehetném hogy ismétlõdõ napi önfenntartó feladataimat elvégezve csendesen pipázgassak a tájat nézegetve míg életem is bevégzem, de nem teszem amíg agyam egy kicsit is mûködik. Sejteni vélem, a "Gondolkodom, tehát vagyok" mondás visszafelé is érvényes...
Csak az én véleményem, nem szentírás...
Jó napot, jó kedvet mindenkinek
A világot elfogadni olyannak amilyen (remélem senki nem tekinti sértésnek) szerintem a tipegõ kisgyerek és a "kiégett" idõs ember életszemlélete aminek oka hogy az egyik MÉG, a másik MÁR nem tud cselekedni. Alapvetõ emberi természet, egy nagyobbacska gyerek már kíváncsi környezetére, kutat-keres-szétszed, érdekli mi rejlik a dolgok mélyén, mi hogyan mûködik, kíváncsiságát egyre szélesedõ körben kiterjesztve. A gondos nevelõk megfelelõ irányba terelhetik érdeklõdését, de leállítani óriási hiba lenne. Továbbfejlõdés nélkül, ciklikusan ismétlõdõ állóképpé kimerevíteni az Életet, szerintem hanyatlásba taszítja az emberiséget. A megismerés szükséges a változásokhoz, a változások szükségesek mert elõkészítik a további megismeréseket egy spirál mentén mozgó pont ciklusaihoz hasonlóan vissza- vissza térve az alappont irányába DE "mindig emelkedve". Minden változás helyes irányba terelve alkalmazkodás, az alkalmazkodás a fennmaradás kulcsa Kisgyereket is említettem, de ez a szemlélet véleményem szerint inkább az idõs befelé forduló emberé aki testileg lelkileg szellemileg megöregedve már nem képes továbblépni, beéri azzal amit elért. A világot olyannak fogadja el amilyen, hibáival örömeivel együtt. Gépiesen teszi napi rutintevékenységeit csendes vegetálással várja a halált. Minden életkornak megvan a maga feladata - az ifjú tanul, aktív felnõtt korban felépíti életét és családját, megteremti a következõ generációt és tevékenyen együttmûködik közösségével, ám hajlott korba érve sem szûnnek meg kötelességei: át kell adni értékes tapasztalatait (bármily egyszerû tapasztalat is érték) a következõ generációknak. Példának nagyapám intése melyet én megszívleltem: "Minden történetet meg kell hallgatni mert ha valóban megtörtént, neked már nem kell ugyanazt átélni hogy tapasztalatot szerezz, amibõl kiválogathatod azt ami neked hasznos. De arra nagyon ügyelj kit hallgatsz meg. A hasznosat és haszontalant már neked kell tudnod okosan szétválasztani."Olyannak elfogadni a világot amilyen bizonyos hogy lelki békét ad az egyének de visszaveti a társadalmat a társadalom hanyatlása pedig az egyént is magával rántja. Elõbb a fejlõdés igényét hagyjuk el és gépies rítusként csupán õrizgetjük-karbantartjuk amit elértünk, de ezt a következõ generációk lassacskán el fogják hanyagolni ahogy a történelem során hanyatlottak/tûntek el virágzó nagy társadalmak.
Végletekig leegyszerûsítve: szerintem a mozgás (haladás) maga az ÉLET a tétlen veszteglés maga a HALÁL minden létezõre kicsinytõl a gigászig szerte az Univerzumban. A mozgás velejárója az új utak keresése melyeken megnyílik a folyamatos megújulás lehetõsége. Ha ezt feladjuk mindenképp megtorpanunk és csak egy út nyílik - VISSZAFELÉ. Vélekedésem szerint, újra "gyerekes" hasonlattal élve- ha egy kisgyerek fél a változásoktól melyek kényelmes, védett, ábrándképekkel színezett megszokott világából a veszélyekkel terhelt félelmetes ismeretlenbe vezetnek a megismerés útján, szülõi-elõdei kötelessége hogy bátorítsák ösztönözzék, tapasztalataik átadásával segítsék a következõ generációt. Az emberiség még csak az út elején áll, csupán szemlélõdik körülnéz és máris elég - ne tovább? Megriad a rá váró ismeretlentõl és el sem indul, inkább a csendes vegetálást választja - ami lényegében lassú haldoklás? A komor légiós mondás jutott eszembe: "MENNI VAGY MEGHALNI!" enyhítve - vagy fejlõdünk vagy megállunk. A megállással törvényszerûen visszafejlõdünk mert világ folyamatosan változik köröttünk, ez már egy kiskert gondozásánál is észrevehetõ. Korom, szívbetegségem révén megtehetném hogy ismétlõdõ napi önfenntartó feladataimat elvégezve csendesen pipázgassak a tájat nézegetve míg életem is bevégzem, de nem teszem amíg agyam egy kicsit is mûködik. Sejteni vélem, a "Gondolkodom, tehát vagyok" mondás visszafelé is érvényes...
Csak az én véleményem, nem szentírás...
Jó napot, jó kedvet mindenkinek
Igen, ez legendagyanús. Hallottam olyanról is, hogy a Bakonyban a "nagy fejek" helikopterrõl gépfegyverrel vadásztak szitává lõve szerencsétlen vadakat. Ehhez inkább nem is fûzök semmit, mert 5 mp múlva ki lennék tiltva...(félig-meddig jogosan )
A Bakonyban medve utoljára a pártállami idõkben volt, amikor egy hazánkba látogató komcsi fejes medvevadászatra akart menni, s nem volt mit tenni, szerezni kellett medvét. Na persze csak egy kivénhedt cirkuszi állatot tudtak szerezni. Történt aztán, hogy a macit szabadon engedték az erdõn, ahol õ cammogott erre-arra, mígnem talált egy biciklit (egy erdõjáró támasztotta egy fának), felpattant rá, s elkezdett kerekezni az erdõben. Így történt, hogy biciklizõ medve járt a Bakonyban.
Valószínû csak urban legend, de jó sztori.
Valószínû csak urban legend, de jó sztori.
Köszönöm Nektek, Igen (sajnos) nincs hiúz a Bakonyban, azért is raktam a mosoly jelet, csak reménykedtem. Egyébként a medve nekünk is beugrott, de hát mit keresne ott... Ok, így már közelebb vagyunk sokkal, köszi mégegyszer. Ha tudtok elérhetõséget Kuhi tekintetében, azért megköszönöm. Üdv
Egyébként a medve nekünk is beugrott, de hát mit keresne ott... Ok, így már közelebb vagyunk sokkal, köszi mégegyszer. Ha tudtok elérhetõséget Kuhi tekintetében, azért megköszönöm. Üdv 
hiúzzal kapcsolatban megerõsítem Nolit, annak a karmait nem látnád. A borz nyoma ilyesmi nagy és leginkább a medvééhez hasonlít (csak annál sokkal kisebb). De ha 1 állaté, akkor vagy erõsen különbözõek a tappancsai, vagy eldeformálódott néhány nyoma. Kuhi nekem korábban említette, hogy egy ismerõse ért a nyomokhoz és az általam talált nyomokat megkérdezi tõle. Választ ugyan még nem kaptam tõle, de hátha tud neked is segíteni.
A Bakonyban tudtommal nincs még sakál. Hiúz biztosan nincs és az ugye macska, ergo a körmeit nem fogod látni a sárban.
Ha kutya volt, kóborságra utalhat az ápolatlan körömzet, ez a második képen látszó nyomnál gyanús. Ám az elsõ képen a hosszúkás talppárnás nyom tuti nem kutyaféle, inkább nyestféle lesz, de még a borznak is hasonló.
Ha kutya volt, kóborságra utalhat az ápolatlan körömzet, ez a második képen látszó nyomnál gyanús. Ám az elsõ képen a hosszúkás talppárnás nyom tuti nem kutyaféle, inkább nyestféle lesz, de még a borznak is hasonló.
Köszi szépen, de most, hogy mondod, szerintem egy állatt lehetett. A Bakonyban fotóztuk õsszel egy gyertyános-bükkösben, távol településektõl. A sakál elkószál a gerincekre is 400-500 méter magasságokba is? Mellette egyébként asszem nem volt ember lábnyom (kóbor kutyánál persze mindegy is). A hegyesnél én is gondoltam borzra, de nem nagy ahhoz? Már annyira nem lehet következtetni itt a képeken a méretarányokból, bár a helyszínen elvetettük, mert annál nagyobb volt (persze mondom, nem nagyon vágom ezt a témát) Én akkor is a gombákat figyelgettem... Tehát lehetett akár egy elkóborolt kutya is? Hiúz???:-)
Arra gondoltam, hogy minden egyes állat hagy maga után egy sor nyomot, melyek elég hasonlóak, legfeljebb egyeseknek van egy kis különbség a mellsõ és a hátsó lábnyoma között, de mindenesetre meg lehet állapítani, hogy egymaga járt arra vagy több állat is (bár vannak, akik egymás nyomába lépnek). Több állat több sor nyomot hagy maga után. Az elsõ képen szerintem két állat nyoma van. Az egyik egy kutyaféle ragadozóé, elég nagynak tûnik, szerintem (már ha tényleg olyan nagy,) rókán kívül bármi lehet (kutya, farkas, sakál). A másik nyom viszont szerintem nem kutyaféle, talán a borznak vagy a vidrának lehet hasonló lábnyoma. A második képen lévõ egyetlen nyom aztán megint csak a kutyaféléé lehet, bár a karma hosszabbnak néz ki.
Nagyon bölcsnek tûnõ gondolat, hogy próbáljuk meg a világot minden filozofálás, kozmognómia és megszemélyesítés nélkül olyannak elfogadni, amilyen. Azt mondani: ez van, és kész.
Huszonéves koromban nagyban osztottam ezt a véleményt. Aztán rájöttem, hogy bár jó lenne így gondolkodni, a Természet nem hagyja. Számos nagy talánya van, ami mellett nem lehet elmenni, s lehetetlen, hogy az ember fantáziáját el ne indítsa.(Pl. az alább említett immunológiai mechanizmusok - miért van, hogy idegrendszer nélküli valami mégis intelligensen viselkedik?)
Ha szereted és figyeled az élõvilágot (feltételezem), észre kell venned annak bizonyos mértékû és formájú antropomorfizmusát. Persze mondhatjuk erre is: belemagyarázás -szerintem nem az.
Hisz ha testfelépítésünket és fiziológiánkat tekintve ezer szállal kötõdnek hozzánk az "alacsonyabb rendû" létformák, miért ne lenne így az intellektus esetében is?
Huszonéves koromban nagyban osztottam ezt a véleményt. Aztán rájöttem, hogy bár jó lenne így gondolkodni, a Természet nem hagyja. Számos nagy talánya van, ami mellett nem lehet elmenni, s lehetetlen, hogy az ember fantáziáját el ne indítsa.(Pl. az alább említett immunológiai mechanizmusok - miért van, hogy idegrendszer nélküli valami mégis intelligensen viselkedik?)
Ha szereted és figyeled az élõvilágot (feltételezem), észre kell venned annak bizonyos mértékû és formájú antropomorfizmusát. Persze mondhatjuk erre is: belemagyarázás -szerintem nem az.
Hisz ha testfelépítésünket és fiziológiánkat tekintve ezer szállal kötõdnek hozzánk az "alacsonyabb rendû" létformák, miért ne lenne így az intellektus esetében is?
Nem tudom, bevallom, a nyom(ozásban) teljesen sötét vagyok, azért is kérdezem.
A fehér tyúkocskáról Gárdonyi Géza "tyúkos" sorai jutottak eszembe
"A múlt év tavaszán öt csirkét vett az anyám. Ezek közül három fehér volt. Kértem, hogy ezeket hagyjuk meg. A három csirke mindig együtt járt. A tyúkjainktól féltek. A tyúk gyûlöli a csirkét s ha közel éri, vágja. Hát a három kis árva külön járt, kerülte a tyúkokat" Forrás: Link (Gárdonyi G.: A tyúkok világa)
"A konyha elõtt baromfiak tanyáztak. Azok között szemembe ötlött egy nyomorék lábú fekete tyúk. Még csirke korában rálépett valaki a lábára, s úgy maradt a nyomorult... ahogy ott eddegéltem a küszöbön, megállt a szemem azon a szegény kis tollas állaton. Rút volt és szomorú. A szeme szinte szüntelenül rémületre volt kikerekedve. A taraja halavány. Azért vonta magára a figyelmemet, mert azt láttam, hogy minden tyúk vágja. Ha kivetnek valamit a konyhából, s õt is odahajtja az éhség a többi közé, hol az egyik, hol a másik csíp rajta. Néha szinte sikolt szegény a fájdalomtól. De hát azért csak megvan. Mindig egyedül, mindig szomorúan, gondolkodón. A többi tyúk elszéled az istállók köré: vidáman kapirgálnak. Az az egy ott marad magányosan a konyha közelében.... Milyen furcsa, gondoltam: az állatok között is van gyûlölt és üldözött, egyedül élõ, némán szenvedõ" Forrás: Link (Gárdonyi G.: A láthatatlan ember)
"A múlt év tavaszán öt csirkét vett az anyám. Ezek közül három fehér volt. Kértem, hogy ezeket hagyjuk meg. A három csirke mindig együtt járt. A tyúkjainktól féltek. A tyúk gyûlöli a csirkét s ha közel éri, vágja. Hát a három kis árva külön járt, kerülte a tyúkokat" Forrás: Link (Gárdonyi G.: A tyúkok világa)
"A konyha elõtt baromfiak tanyáztak. Azok között szemembe ötlött egy nyomorék lábú fekete tyúk. Még csirke korában rálépett valaki a lábára, s úgy maradt a nyomorult... ahogy ott eddegéltem a küszöbön, megállt a szemem azon a szegény kis tollas állaton. Rút volt és szomorú. A szeme szinte szüntelenül rémületre volt kikerekedve. A taraja halavány. Azért vonta magára a figyelmemet, mert azt láttam, hogy minden tyúk vágja. Ha kivetnek valamit a konyhából, s õt is odahajtja az éhség a többi közé, hol az egyik, hol a másik csíp rajta. Néha szinte sikolt szegény a fájdalomtól. De hát azért csak megvan. Mindig egyedül, mindig szomorúan, gondolkodón. A többi tyúk elszéled az istállók köré: vidáman kapirgálnak. Az az egy ott marad magányosan a konyha közelében.... Milyen furcsa, gondoltam: az állatok között is van gyûlölt és üldözött, egyedül élõ, némán szenvedõ" Forrás: Link (Gárdonyi G.: A láthatatlan ember)
Az elsõ képen lévõ nyomok 1 vagy 2 állattól származnak?
Noli! Nem akarok harmadszor is mutatkozni, így itt válaszolok. Azt elfelejtettem írni: a kakas persze ragaszkodik hozzá is és mindig visszatereli.
Noli! Nem akarok harmadszor is mutatkozni, így itt válaszolok. Azt elfelejtettem írni: a kakas persze ragaszkodik hozzá is és mindig visszatereli.
A fehér nem természetes szín, kivéve ha hófajd az ember :-) Minden állat elkergeti a kirívó színût, mert a csapat túlélését veszélyezteti azzal, hogy észreveszik a ragadozók.
Ha csak fehéreket tartanál, nem lenne ilyen, de ha közéjük kerülne egy barna, annak lenne annyi.
Jut eszembe, minap láttam egy öregcsajt, olcsó fodrásza lehetett, szabályosan kendermagosra volt melírozva a haja, rémesen nézett ki...
Ha csak fehéreket tartanál, nem lenne ilyen, de ha közéjük kerülne egy barna, annak lenne annyi.
Jut eszembe, minap láttam egy öregcsajt, olcsó fodrásza lehetett, szabályosan kendermagosra volt melírozva a haja, rémesen nézett ki...
Aranyosak amilyen "bölcsen" néznek Hozzak esetleg egy kidobásra ítélt verebes "konzervképet"? Errefelé még most is ritka madár a veréb, nagyon agresszív a "házirigó" (ma reggel feltûnõen élénk volt, rohangált/reppent ide-oda bár semmi nem riaszthatta, én is csak a konyhaablakból bámultam meg, nem tudom mi ütött belé tán közeleg a tavasz).
A lentebb csatolt teljes mondás egyébként így hangzik: "Aki egy hazugságot meggyõzõen akar elhitetni, annak a rá hallgatók számára hízelgõen formált meséjébe mindig keverni kell egy kevés, mindenki által ismert részigazságot is, amitõl igaznak vélhetõ az egész. Az igazságot gyakran el sem hiszik az emberek mert bár szeretik az igazságot keresni de ha ráakadnak, hamar megunják mert csúf pofája van"
Hozzak esetleg egy kidobásra ítélt verebes "konzervképet"? Errefelé még most is ritka madár a veréb, nagyon agresszív a "házirigó" (ma reggel feltûnõen élénk volt, rohangált/reppent ide-oda bár semmi nem riaszthatta, én is csak a konyhaablakból bámultam meg, nem tudom mi ütött belé tán közeleg a tavasz). A lentebb csatolt teljes mondás egyébként így hangzik: "Aki egy hazugságot meggyõzõen akar elhitetni, annak a rá hallgatók számára hízelgõen formált meséjébe mindig keverni kell egy kevés, mindenki által ismert részigazságot is, amitõl igaznak vélhetõ az egész. Az igazságot gyakran el sem hiszik az emberek mert bár szeretik az igazságot keresni de ha ráakadnak, hamar megunják mert csúf pofája van"
De jókor kapcsolódtam be! Köszi szépen! Az utolsó kép tetszik a legjobban Lehet, hogy nálunk csak megunták 7 macskát a környéken.
Egy kicsit más téma, de madár-madár:
Tyúkjainkban gyönyörködve észrevettem rajtuk, hogy "rasszisták". Egy szál fehér tyúkunk kénytelen sokszor félrevonulni és etetéskor csak "lopva" enni, mert a többiek, a barnák elkergetik az etetõtõl. Szerencsére ügyes tyutyu és az udvaron maguknak is elég sok eleséget találnak még így, télen is.
Felötlött bennem a kérdés: vajon más állatoknál ez a külsõ alapján történõ kirekesztés mennyire jellemzõ és mennyiben befolyásolhatta az evolúciót?
Nagyon érdekes gondolatok! Hasonlóan gondolom, erre utaltam korábbi Isten-vitákban is (fészbúkon is volt mostanában, Nolival).
Thermometer szép tiszta követhetõ gondolatmenet, de egyes pontokon még eltér véleményünk. Bele is fogtam egy gyors (és rövid) válaszba közben egy idézet átemelésénél töröltem mindent. Majd megírom, most csak megemlítem Albert Einstein õszintén hitt egy mindent átható univerzális intelligenciában ahogy minden korábbi vagy vele egy idõben gondolkodó tudóstársa is, ki így ki úgy. Einstein élete végéig feltételezte hogy létezik Teremtõ, bár szerinte Isten köztudatban élõ képét az EMBER teremtette "a maga képére és hasonlatosságára", Isten léte az Univerzum törvényeiben mutatkozik meg "...abban hiszek aki a létezõk rendjének harmóniájában mutatkozik meg..." (Se ateista se hívõ nem volt, mégis a relativitáselmélet körvonalazódása során azt mondta : "Nem tudom, vajon az Úr nem vezet-e félre és nem nevet-e rajtam?!")
Viszont Carl Sagan már így gondolkodott: "Ha az Isten szón a világegyetemet kormányzó fizikai törvényeket értjük, ilyen Isten nyilvánvalóan létezik. Csakhogy ez az Isten érzelmileg nem kielégítõ, nem lenne túl sok értelme a gravitáció törvényéhez imádkozni."
Viszont Carl Sagan már így gondolkodott: "Ha az Isten szón a világegyetemet kormányzó fizikai törvényeket értjük, ilyen Isten nyilvánvalóan létezik. Csakhogy ez az Isten érzelmileg nem kielégítõ, nem lenne túl sok értelme a gravitáció törvényéhez imádkozni."
Lujó ez a sorod nem meglepõ "a környezetvédelmi hatóság kereste meg a törvényi kiskaput a legnagyobb környezetszennyezõknek." Sajnos az élet minden területén megtalálható ez a fajta- jobb kifejezést nem találok, "piszkos trükk". Ilyen trükkökkel kimagyarázható még emberölés is az áldozatra kenve a hibát. Ügyes könyvelõk "trükkösen" manipulálják a fõkönyvet. Országok inganak meg olykor egy szemérmetlen tõzsdetrükk miatt. Minden tiszteletem az elhivatott orvosoké, ám közöttük is akad "trükkös", a szervkereskedelmet nem említve "enyhébb" példája a "horrorklinika" Link ahol szükségtelen mûtéti beavatkozások alkalmazásával nagyobb összegeket téríttettek a társadalombiztosítással. A képzett emberek etikai/morális felelõssége óriási mivel tudásukkal élhetnek vagy visszaélhetnek és nemcsak az emberiség életkörülményeit biztosító területeken. Nem léteznének tudatmódosító szerek képzett vegyészek iránymutatása nélkül, fegyver/fejlesztés/gyártás sem fizikusok-matematikusok-vegyészek-mérnökök részvétele nélkül. A képzett emberek felelõs viselkedése az élet minden területén meghatározó (pld. kis "jóakarattal" egy roncs autó is átmehet a mûszaki vizsgán). Sajnálatos hogy hatalmi- és érdekcsoportok megfizethetik (vagy elõnyökhöz juttatják a saját érdekét nézõ) képzett szakértõ/tudós számukra megfelelõ véleményét megkérdõjelezhetetlen szentenciává formálva. Úgy vélem, ez a gyakorlat nehezen elpusztítható akár a lernéi hydra (egy fejét levágod kettõ nõ helyébe) a hazugságok igazolása egyre újabb hazugságokat szül míg végül senki sem igazodik el a hazugságok szövevényében. Az egyszerûbb észjárású emberek emiatt többnyire a leghangosabb körmönfontan (könnyen érthetõ egyszerû jelszavakkal megtûzdelt közismert általánosságokból) fogalmazott véleményekhez csatlakoznak. Félõ, a világ szerkezete idõvel teljes egészében féligazságokra hamis illúziókra vagy hazugságokra épül fel könnyen összeomló kártyavárként.
Kissé eltávolodva, az érdekcsoportok rivalizálása lényegében "természetes" folyamat. Aki a legügyesebben szerez prédát az lesz az "alfa hím". A konc reményében vele tartókkal elkergeti a rivális falkákat a vadászterületrõl (természetesen parazitáik is velük szaporodnak). A probléma ott kezdõdik ha "levadásszák" a területet és a "csúcsragadozók" is éhezni kezdenek, megindul a marakodás. Bioszféránál/embernél maradva, természeti kincseink kimerítése hasonló folyamat. Egyesek a világot "svédasztalnak" tekintik az utánuk jövõknek marad amit meghagytak. Az õket segítõ "illuzionista" szakértõk képzettségük és ismereteik révén bizonyos hogy felismerik/tudják az igazságot, mégis a legjobban fizetõ érdekcsoport igényei szerint formálják véleményüket, ezzel a közvéleményt. Kihasználják hogy hitelesnek fogadják el "A TUDÓS" véleményét azok akik nem tudnak utánajárni. Korábban írtam, a Természet sose csap be, egyenes kérdésekre egyenes választ ad. Az ember viszont csûri-csavarja szót ha kellemetlen az igazsággal szembenézni. Tény hogy léteznek szükséges "jótékony" hazugságok, miként közvetlen életveszélyben is nyugtatja gyermekét egy szülõ vagy orvos a betegét. Azonban egyre jobban körvonalazódik hogy az emberi társadalmak - tisztelet a kivételnek - féligazságokra színjátszásra és hazugságokra épülnek. Már Shakespeare kimondta: "A világ egy nagy színház (benne az emberek a színészek)". A jó színész rivaldafénybe kerül, a rossz süllyesztõbe. A tetszetõs komédiát elõadó színészcsapatot önfeledten ünnepli nézõserege, miközben a színház omladozik köröttük míg végül romjai alá temeti õket... Visszakanyarodva, a szakértõk "szavahihetõségérõl" eszembe jutott egy régi mondás: "Kitalált mesébe mindig keverni kell egy kevés, mindenki által ismert részigazságot is amitõl igaz történetnek vélhetõ az egész."
Kissé eltávolodva, az érdekcsoportok rivalizálása lényegében "természetes" folyamat. Aki a legügyesebben szerez prédát az lesz az "alfa hím". A konc reményében vele tartókkal elkergeti a rivális falkákat a vadászterületrõl (természetesen parazitáik is velük szaporodnak). A probléma ott kezdõdik ha "levadásszák" a területet és a "csúcsragadozók" is éhezni kezdenek, megindul a marakodás. Bioszféránál/embernél maradva, természeti kincseink kimerítése hasonló folyamat. Egyesek a világot "svédasztalnak" tekintik az utánuk jövõknek marad amit meghagytak. Az õket segítõ "illuzionista" szakértõk képzettségük és ismereteik révén bizonyos hogy felismerik/tudják az igazságot, mégis a legjobban fizetõ érdekcsoport igényei szerint formálják véleményüket, ezzel a közvéleményt. Kihasználják hogy hitelesnek fogadják el "A TUDÓS" véleményét azok akik nem tudnak utánajárni. Korábban írtam, a Természet sose csap be, egyenes kérdésekre egyenes választ ad. Az ember viszont csûri-csavarja szót ha kellemetlen az igazsággal szembenézni. Tény hogy léteznek szükséges "jótékony" hazugságok, miként közvetlen életveszélyben is nyugtatja gyermekét egy szülõ vagy orvos a betegét. Azonban egyre jobban körvonalazódik hogy az emberi társadalmak - tisztelet a kivételnek - féligazságokra színjátszásra és hazugságokra épülnek. Már Shakespeare kimondta: "A világ egy nagy színház (benne az emberek a színészek)". A jó színész rivaldafénybe kerül, a rossz süllyesztõbe. A tetszetõs komédiát elõadó színészcsapatot önfeledten ünnepli nézõserege, miközben a színház omladozik köröttük míg végül romjai alá temeti õket... Visszakanyarodva, a szakértõk "szavahihetõségérõl" eszembe jutott egy régi mondás: "Kitalált mesébe mindig keverni kell egy kevés, mindenki által ismert részigazságot is amitõl igaz történetnek vélhetõ az egész."
Kéne, kéne tenni. Nem áll hatáskörömben / hatáskörünkben. A baj az, hogy a klímavédelmi programok nem csökkentik, hanem növelik a CO2 bkibocsátást. A bioszféra védelmi programok pedig nem védik, hanem pusztítják a bioszférát. Nem baj, hajrá ! A tragédia az, hogy nem kellene túl sok mindent csinálni, és még pénzbe sem kerülne : a beavatkozás visszahozná az árát. A tragédia az, hogy a divat(?), vagy pontosabban a propaganda határozza meg az emberek cselekedeteit. Elõfordult környezetemben, hogy a környezetvédelmi hatóság kereste meg a törvényi kiskaput a legnagyobb környezetszennyezõknek. A mezei póóógár meg egye, szívja, fürödjön benne, de azért legyen zõõõd, kapcsolja le a munkahelyen a világítást, hogy be lehessen nevezni a zõõõd munkahely versenyre. Én már többszörös Don Quijote díjas vagyok, többet tenni nem nagyon tudok, legfeljebb hülyét csinálok magamból. Néha már szeretném úgy kívülrõl és felülrõl nézni a világot, ahogy Lord Akela kollega a pókjait. Sajnos ez az életnek nevezett darálógépben nekem nem megy. Lehet, hogy ez is egy testi hibám…
Maximális tisztelettel mindenkinek : Lujó
Maximális tisztelettel mindenkinek : Lujó
Egyetértek, a "zöldek" nagyon bután tudnak vélekedni és viselkedni. Végre van már módszer, amellyel ipari méretekben kivonható a széndioxid a légkörbõl. A zöldek fanyalognak: nem megoldott a kivont gáz tárolása... Az atomenergia se jó, mert hiába nem fejleszt széndioxidot a reaktor, a használt fûtõelemek biztonságos tárolása szintén nem megoldott.(Holott jelen pillanatban a fosszilis energiának az atomerõ az egyetlen ütõképes alternatívája). Papíron van klima védelem, a valóságban a légkör széndioxid tartalma nemhogy csökkenne, de növekszik. Valamit mégiscsak tenni kellene!
Igazán megtisztelõ, hogy végigolvastad a privát vélekedéseimet, és még megtisztelõbb, hogy végig is gondoltad azokat. Köszönet érte. Elismerem, eléggé speciális látásmód az enyém, néha magam is kételkedem benne (máskülönben fanatikus volnék).
Tulajdonképp már "el is akartam altatni" a témát, mert bár kapcsolódik a bioszféra kérdéseihez, de lehet, nem mindenkit érdekel, azonkívül úgy látom, sérti néhány fórumtársunk meggyõzõdését. Mégis, írásodban felmerült néhány dolog, amit nem tudok válasz nélkül hagyni.Ígérem, nem szövegelek sokat, megpróbálom lehetõség szerint rövidre fogni a mondandómat.
Elõször is, ki kell jelenteni, hogy az általam feltételezett univerzális intelligencia, bár vannak antropomorf megnyilvánulásai, nem azonos az emberi intellektussal, pszichével. Az emberi intelligencia az elõbbinek speciális esete, erõsen módosult és izolált formája. Nevezhetnénk agy-intelligenciának, vagy célszerszám-intelligenciának. Azt mondod, ha létezne univerzális intelligencia, akkor az embernek nem kéne tanulni, készek lennének az ismeretei. A célszerszám-intelligenciának igenis kell tanulnia, hisz épp a tapasztalásra van specializálva. Azonban van intelligencia, melynek valóban nem kell tanulni.
Elsõ hallásra nagyon furcsa lesz a kijelentésem, mert az ember általában úgy hiszi, személyéhez csupán egy intelligencia köthetõ: a saját intellektusa.
Azonban a testben sajátos, és nagyon tökéletes vegetatív intelligencia mûködik, melyet bízvást tarthatunk közvetlenül az univerzális intelligenciához tartozónak. Legjellegzetesebb képviselõje az immunrendszer. Ez nagyon is emberszerû küzdelmet vív a betolakodó mikrobákkal. Mûködését nehéz máshogy felfognunk, mint a hadseregét vagy a rendõrségét, s az ezen a szemléleten alapuló gondolkodásmód kitûnõen megállja a helyét az elméletben, és a gyakorlatban is. Az immunrendszernek barát-ellenség felismerõ képessége van, a barátot békén hagyja, az ellenséget megtámadja (ha ez a funkció zavart szenved, allergiás és autoimmun kórképekrõl beszélünk).
Az immunsejtek különbözõ funkciókat látnak el, mint a fegyvernemek a hadseregben.Ezek között kommunikáció, precíz együttmûködés van. Demarkációs vonalakat, check pointokat építenek ki, mint az igazi katonák.
A plazmasejtek, melyek az ellenanyagokat termelik, pontosan "tudják", hogy a betolakodott mikrobák ellen ezek közül melyik hatásos, és csak azt választják ki. A baktériumok (melyeknek szintén nincs idegrendszerük) ezzel szemben a "felperzselt föld" taktikáját alkalmazzák.
Hasonlóképpen intelligensen tevékenykedik a máj "vegykonyhája". Az oda nem való vegyületeket lebontja, kiüríthetõ formába hozza, végeredményben eliminálja a szervezetbõl. Minden egyes vegyületre megvannak a megfelelõ módszerei. A legérdekesebb az, ha olyan szintetikus vegyülettel találkozik, mely nem szerepel "evolúciós elõtörténetében", azzal is megbirkózik: "kitalálja" a kiküszöbölés útját-módját. Ebbõl látszik, nem "lélek nélküli" automatizmusról, hanem érzéssel dolgozó, különleges "intelligenciáról" van itt szó.
Ezen intelligens mechanizmusok mûködésének az ember természetesen nincs tudatában, és tudatos értelmével nem is lenne képes "utánuk csinálni", amit tesznek.
Remélem, sikerült megfelelõen demonstrálnom az univerzális intelligencia -a "rendszerintelligencia"- és az emberi intellektus közötti hasonlóságokat és különbségeket.
Van még egy kifejezés egy késõbbi kommentedben, amin megakadt a szemem: az önszervezõ káosz. Nagyon mély meglátás ez véleményem szerint. Én úgy látom, éppen ez a létezés, és a tõle elválaszthatatlan intelligencia lényege: a káosz és a reorganizálás megfelelõ ritmusú váltakozása.
Tulajdonképp már "el is akartam altatni" a témát, mert bár kapcsolódik a bioszféra kérdéseihez, de lehet, nem mindenkit érdekel, azonkívül úgy látom, sérti néhány fórumtársunk meggyõzõdését. Mégis, írásodban felmerült néhány dolog, amit nem tudok válasz nélkül hagyni.Ígérem, nem szövegelek sokat, megpróbálom lehetõség szerint rövidre fogni a mondandómat.
Elõször is, ki kell jelenteni, hogy az általam feltételezett univerzális intelligencia, bár vannak antropomorf megnyilvánulásai, nem azonos az emberi intellektussal, pszichével. Az emberi intelligencia az elõbbinek speciális esete, erõsen módosult és izolált formája. Nevezhetnénk agy-intelligenciának, vagy célszerszám-intelligenciának. Azt mondod, ha létezne univerzális intelligencia, akkor az embernek nem kéne tanulni, készek lennének az ismeretei. A célszerszám-intelligenciának igenis kell tanulnia, hisz épp a tapasztalásra van specializálva. Azonban van intelligencia, melynek valóban nem kell tanulni.
Elsõ hallásra nagyon furcsa lesz a kijelentésem, mert az ember általában úgy hiszi, személyéhez csupán egy intelligencia köthetõ: a saját intellektusa.
Azonban a testben sajátos, és nagyon tökéletes vegetatív intelligencia mûködik, melyet bízvást tarthatunk közvetlenül az univerzális intelligenciához tartozónak. Legjellegzetesebb képviselõje az immunrendszer. Ez nagyon is emberszerû küzdelmet vív a betolakodó mikrobákkal. Mûködését nehéz máshogy felfognunk, mint a hadseregét vagy a rendõrségét, s az ezen a szemléleten alapuló gondolkodásmód kitûnõen megállja a helyét az elméletben, és a gyakorlatban is. Az immunrendszernek barát-ellenség felismerõ képessége van, a barátot békén hagyja, az ellenséget megtámadja (ha ez a funkció zavart szenved, allergiás és autoimmun kórképekrõl beszélünk).
Az immunsejtek különbözõ funkciókat látnak el, mint a fegyvernemek a hadseregben.Ezek között kommunikáció, precíz együttmûködés van. Demarkációs vonalakat, check pointokat építenek ki, mint az igazi katonák.
A plazmasejtek, melyek az ellenanyagokat termelik, pontosan "tudják", hogy a betolakodott mikrobák ellen ezek közül melyik hatásos, és csak azt választják ki. A baktériumok (melyeknek szintén nincs idegrendszerük) ezzel szemben a "felperzselt föld" taktikáját alkalmazzák.
Hasonlóképpen intelligensen tevékenykedik a máj "vegykonyhája". Az oda nem való vegyületeket lebontja, kiüríthetõ formába hozza, végeredményben eliminálja a szervezetbõl. Minden egyes vegyületre megvannak a megfelelõ módszerei. A legérdekesebb az, ha olyan szintetikus vegyülettel találkozik, mely nem szerepel "evolúciós elõtörténetében", azzal is megbirkózik: "kitalálja" a kiküszöbölés útját-módját. Ebbõl látszik, nem "lélek nélküli" automatizmusról, hanem érzéssel dolgozó, különleges "intelligenciáról" van itt szó.
Ezen intelligens mechanizmusok mûködésének az ember természetesen nincs tudatában, és tudatos értelmével nem is lenne képes "utánuk csinálni", amit tesznek.
Remélem, sikerült megfelelõen demonstrálnom az univerzális intelligencia -a "rendszerintelligencia"- és az emberi intellektus közötti hasonlóságokat és különbségeket.
Van még egy kifejezés egy késõbbi kommentedben, amin megakadt a szemem: az önszervezõ káosz. Nagyon mély meglátás ez véleményem szerint. Én úgy látom, éppen ez a létezés, és a tõle elválaszthatatlan intelligencia lényege: a káosz és a reorganizálás megfelelõ ritmusú váltakozása.
Isten bocsássa meg nekem : ha meghal egy 300 g-os csecsmõ, tragédia az anyának, a családnak. Ha megmarad, LEHET, hogy a társadalomnak és az esetleges utódainak. Ez után megint pol és érint néhány társfórumot.
Azt, hogy ki(k), mit, és milyen érdekekbõl irányítanak, kiket, mivel, hogyan manipuilálnak, megérne egy önálló honlapot.
Zõõõõd dóóóóógok : Ha már az emberiség környezetrombolását, a klímára és a bioszférára gyakorolt (CO2 !!!) hatását vizsgáljuk ::: Én úgy látom, hogy szándékosan nem fordítunk (fordítanak ?) forrást épeszû energiaracionalizálási feladatokra. Szerintem olyasmire kellene jelentõs összegeket fordítani, ahol a megtakarított fosszilis energia / befektetett eszköz maximális. De... Ezek helyett pedig mit támogatnak? Energia fû, energia fûz (közben a szalmát és a kukoricaszárat a földeken hagyják), biodízel, bioetanol (kb. akkora az energia felhasználása a termelésének, mint amit elõállít, a mezõgazdaság támogatásának energia felhasználását figyelembe sem véve), napelemek (csak az ûrtechnikában gazdaságos, soha nem térül meg), talajhõ hõszivattyús fûtés (soha nem térül meg), szélerõmûvek (talán, de nézzük meg a rendelkezésre állást), napkollektor melegvíz elõállítására, fûtés rásegítésre) talán, de nézzük meg a rendelkezésre állást, stb. NEM TÁMOGATOTT MEGFELELÕEN, VAGY EGYÁLTALÁN AZ ENERGIA FOGYASZTÁS CSÖKKENTÉSE : pl. a lakóépületek hõszigetelése, nyílászáró csere, fûtési rendszerek korszerûsítése, folyamatosan üzemelõ energia átalakító berendezések (villanymotorok, szivattyúk, klíma kompresszorok) hatásfok javító cseréje, stb. Saját munkahelyemen nem tudok keresztül erõltetni összességében kb. 20 m Ft-os, általában fél év - két év között megtérülõ beruházásokat, közben soha meg nem térülõ 30 kW-os naperõmûre támogatással együtt 50 - 60 misit fordítanak. Egy jobb képességû középiskolás diák az egész EU teljes zöldenergia programját a négy alapmûvelet és az energia megmaradási törvények ismeretében teljes joggal a tragikomédia kategóriába sorolhatja. Tökéletesen kizártnak tartom, hogy az országokat irányító néhány politikus és szakértõ gárdája közé néhány, a négy alapmûveletet és a megmaradási törvényeket ismerõ ember véletlenül ne keveredjen... Ha pedig már ott vannak, miért nem szólalnak meg ??? Ennyi baromságot szerintem csak tudatosan lehet összehozni, bár Murphy szerint sose keress mindenféle bonyolult magyarázatot arra, amit az emberi hülyeséggel kellõen tudsz indokolni.
Néhány éve Germániában az elmebeteg zöldek sikeresen kampányoltak a "Nálunk az áram nem az
atomerõmûvekbõl, hanem a konnektorból jön" szlogennel. Elérték az új atomerõmûvek létesítésének tilalmát, és a meglevõek törvény szerinti ütemezéssel történõ bezárását. Ezt azért úgy húsz év múlva megnézném... Némi tájékoztatásul : Germániában általánosan használt a 4 deciliter térfogatú 18 kW-os átfolyásos boiler, ami bekapcsolásakor meg sem rezdíti a világítást, mint magyarországon a hûtõgép szokta.
Bocs modik, de inkább a HOMO SAPIENS hatása a klímára fórumba tartozott valna...
Maximális tisztelettel mindenkinek : Lujó
Azt, hogy ki(k), mit, és milyen érdekekbõl irányítanak, kiket, mivel, hogyan manipuilálnak, megérne egy önálló honlapot.
Zõõõõd dóóóóógok : Ha már az emberiség környezetrombolását, a klímára és a bioszférára gyakorolt (CO2 !!!) hatását vizsgáljuk ::: Én úgy látom, hogy szándékosan nem fordítunk (fordítanak ?) forrást épeszû energiaracionalizálási feladatokra. Szerintem olyasmire kellene jelentõs összegeket fordítani, ahol a megtakarított fosszilis energia / befektetett eszköz maximális. De... Ezek helyett pedig mit támogatnak? Energia fû, energia fûz (közben a szalmát és a kukoricaszárat a földeken hagyják), biodízel, bioetanol (kb. akkora az energia felhasználása a termelésének, mint amit elõállít, a mezõgazdaság támogatásának energia felhasználását figyelembe sem véve), napelemek (csak az ûrtechnikában gazdaságos, soha nem térül meg), talajhõ hõszivattyús fûtés (soha nem térül meg), szélerõmûvek (talán, de nézzük meg a rendelkezésre állást), napkollektor melegvíz elõállítására, fûtés rásegítésre) talán, de nézzük meg a rendelkezésre állást, stb. NEM TÁMOGATOTT MEGFELELÕEN, VAGY EGYÁLTALÁN AZ ENERGIA FOGYASZTÁS CSÖKKENTÉSE : pl. a lakóépületek hõszigetelése, nyílászáró csere, fûtési rendszerek korszerûsítése, folyamatosan üzemelõ energia átalakító berendezések (villanymotorok, szivattyúk, klíma kompresszorok) hatásfok javító cseréje, stb. Saját munkahelyemen nem tudok keresztül erõltetni összességében kb. 20 m Ft-os, általában fél év - két év között megtérülõ beruházásokat, közben soha meg nem térülõ 30 kW-os naperõmûre támogatással együtt 50 - 60 misit fordítanak. Egy jobb képességû középiskolás diák az egész EU teljes zöldenergia programját a négy alapmûvelet és az energia megmaradási törvények ismeretében teljes joggal a tragikomédia kategóriába sorolhatja. Tökéletesen kizártnak tartom, hogy az országokat irányító néhány politikus és szakértõ gárdája közé néhány, a négy alapmûveletet és a megmaradási törvényeket ismerõ ember véletlenül ne keveredjen... Ha pedig már ott vannak, miért nem szólalnak meg ??? Ennyi baromságot szerintem csak tudatosan lehet összehozni, bár Murphy szerint sose keress mindenféle bonyolult magyarázatot arra, amit az emberi hülyeséggel kellõen tudsz indokolni.
Néhány éve Germániában az elmebeteg zöldek sikeresen kampányoltak a "Nálunk az áram nem az
atomerõmûvekbõl, hanem a konnektorból jön" szlogennel. Elérték az új atomerõmûvek létesítésének tilalmát, és a meglevõek törvény szerinti ütemezéssel történõ bezárását. Ezt azért úgy húsz év múlva megnézném... Némi tájékoztatásul : Germániában általánosan használt a 4 deciliter térfogatú 18 kW-os átfolyásos boiler, ami bekapcsolásakor meg sem rezdíti a világítást, mint magyarországon a hûtõgép szokta.
Bocs modik, de inkább a HOMO SAPIENS hatása a klímára fórumba tartozott valna...
Maximális tisztelettel mindenkinek : Lujó
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat