Globális jelenségek
Tegnap du. a Kossuth rádóban volt a Digitális c. mûsorban a Tisza vízgyûjtõjének csapadéktendenciáiról (egy számítógépes modellkísérlet kapcsán került ebbe a mûsorba). Érdemes visszahallgatni, érdekes téma volt!:
Link
Link
Persze nem azt mondom ezzel hogy klimaváltozás van és jön a világvége,csak reagáltam a hozzászólásodra....
Árvaüllõ!
Amiket most felsoroltál,ezek már mind jelen vannak,hisz az elmúlt teleken mediterrán ciklonok sorozatai voltak,de a legszenbetünöbb a csapi eloszlása,ha esik akkor 2 hétig esik egyfolytában,majd utána 1 hónapig semmi,majd megint esik 1-2 hétig,aztán megint egy jó ideig egy deka sem hullik...
Amiket most felsoroltál,ezek már mind jelen vannak,hisz az elmúlt teleken mediterrán ciklonok sorozatai voltak,de a legszenbetünöbb a csapi eloszlása,ha esik akkor 2 hétig esik egyfolytában,majd utána 1 hónapig semmi,majd megint esik 1-2 hétig,aztán megint egy jó ideig egy deka sem hullik...
Árvaüllõ: ezek mind csak elméletek. Két lehetséges forgatókönyvet láttam én, amiknek talán van tudományos alapjuk:
1: A felmelegedéssel erõsödik az éghajlatunk kontinentális jellege, a csapadékos napok száma csökken, eloszlása egyenletlen (bár megjegyezve, pontosan iylen most is, nem tudom hova fokozódhat, szerintem nem lesz túl nagy szignifikáns eltérés a mostanihoz képes, talán csak annyi, hogyinkább a melegebb idõszakok kerülnek túlsúlyba, kissé csökkenõ csapadékkal. Ráadásul a egész foylamat 500-1000 éves idõskálán folyik le (nagyon valószínûtlen egy gyorsabb változás, bár most ez éppen a divat)
2: ezzel teljesen ellentétesen, a melegedés hatására a Golf-áramlat leáll, az izlandi alacsonnyomás helyén gyakoribbá válnak az anticiklonok, ami Grönlandra meleget, Európára hideget hoz.Ennek hatása a csapadékra valójába teljesen kiszámíthatatlan, mert egy ilyen blokking alatt eis ezerféle idõjárási helyzet lehetséges. Véleményem szerint eme változás sem fog lezajlani a következõ 500 éven belül.
Más kérdés, hogy most mit lehet tenni: ha most teljesen visszaszorítjuk a CO2 és egyéb üvegházgázok kibocsátását, még akkor is két eset lehetséges: gyorsulva folytatódik a felmelegedés, annak alapján, hogy a változás természetes folyamat, kifelé tartva egy jégkorszakból, másik lehetõség, hogy a melegedés mértéke csökken, de maga a folyamat 1000-5000 évre elõre nem csap át lehûlésbe az óceánaok hatalmas hõtehetettlensége miatt.
Van még egy (általam félve kimondott eset): a melegedés természetes folyamat a lékkör véletlenszerû változásaiból áll össze, most egy rövidebb hosszabb felmelegedést majd egy lehûlés követi, a továbbiakban pedig elõre megjósolhatatlan változások fognak zajlani.
1: A felmelegedéssel erõsödik az éghajlatunk kontinentális jellege, a csapadékos napok száma csökken, eloszlása egyenletlen (bár megjegyezve, pontosan iylen most is, nem tudom hova fokozódhat, szerintem nem lesz túl nagy szignifikáns eltérés a mostanihoz képes, talán csak annyi, hogyinkább a melegebb idõszakok kerülnek túlsúlyba, kissé csökkenõ csapadékkal. Ráadásul a egész foylamat 500-1000 éves idõskálán folyik le (nagyon valószínûtlen egy gyorsabb változás, bár most ez éppen a divat)
2: ezzel teljesen ellentétesen, a melegedés hatására a Golf-áramlat leáll, az izlandi alacsonnyomás helyén gyakoribbá válnak az anticiklonok, ami Grönlandra meleget, Európára hideget hoz.Ennek hatása a csapadékra valójába teljesen kiszámíthatatlan, mert egy ilyen blokking alatt eis ezerféle idõjárási helyzet lehetséges. Véleményem szerint eme változás sem fog lezajlani a következõ 500 éven belül.
Más kérdés, hogy most mit lehet tenni: ha most teljesen visszaszorítjuk a CO2 és egyéb üvegházgázok kibocsátását, még akkor is két eset lehetséges: gyorsulva folytatódik a felmelegedés, annak alapján, hogy a változás természetes folyamat, kifelé tartva egy jégkorszakból, másik lehetõség, hogy a melegedés mértéke csökken, de maga a folyamat 1000-5000 évre elõre nem csap át lehûlésbe az óceánaok hatalmas hõtehetettlensége miatt.
Van még egy (általam félve kimondott eset): a melegedés természetes folyamat a lékkör véletlenszerû változásaiból áll össze, most egy rövidebb hosszabb felmelegedést majd egy lehûlés követi, a továbbiakban pedig elõre megjósolhatatlan változások fognak zajlani.
Szerbusztok.
Szerintetek Magyarországra nézve milyen hatásai lesznek a globális klímaváltozásnak?
Én hallottam egy olyan teóriát, hogy az idõjárási megnyilvánulások erõteljesebben fognak megnyilvánulni.
Értem ezalatt azt, hogy ha meleg lesz akkor nagyon fogunk izzadni, ha jön a csapadékos idõszak akkor pár óra alatt egy egész havi csapadék lezúdul felhõszakadással jégesõvel szélviharral, majd azt követi egy viszonylag rövid száraz de igen meleg periódus. A csapadék mennyiség nem csökken, hanem megmarad, de egyenlõtlenül esik le. A telek kitolódnak márciusig, és kemény É-K i hidegbetötések lesznek, ezek a mediterrán ciklonokkal árasztják el Közép Európát a Földközi tenger felõl, nagy havazásokat okozva.
Várom véleményeteket tisztelettel.
Szevasztok.
Szerintetek Magyarországra nézve milyen hatásai lesznek a globális klímaváltozásnak?
Én hallottam egy olyan teóriát, hogy az idõjárási megnyilvánulások erõteljesebben fognak megnyilvánulni.
Értem ezalatt azt, hogy ha meleg lesz akkor nagyon fogunk izzadni, ha jön a csapadékos idõszak akkor pár óra alatt egy egész havi csapadék lezúdul felhõszakadással jégesõvel szélviharral, majd azt követi egy viszonylag rövid száraz de igen meleg periódus. A csapadék mennyiség nem csökken, hanem megmarad, de egyenlõtlenül esik le. A telek kitolódnak márciusig, és kemény É-K i hidegbetötések lesznek, ezek a mediterrán ciklonokkal árasztják el Közép Európát a Földközi tenger felõl, nagy havazásokat okozva.
Várom véleményeteket tisztelettel.
Szevasztok.
Link
Ha létrejön ez az arktikus óceán akkor már csak Grönland marad meg hidegtárolóként, még enyhébbek lesznek a telek
Ha létrejön ez az arktikus óceán akkor már csak Grönland marad meg hidegtárolóként, még enyhébbek lesznek a telek

Nem kötözködés,de az Rsoe oldalon az Északi-sark-i éghajlatváltozásos híreknék,a felugró ablakban az Antarktisz neve jön fel!Javítani kéne Arktiszra!

Óriás repedés az Északi-sarkon
Az Északi-sarkról készült mûholdas felvételeken egy óriás repedés látszik az állandó jégtakaróban, mely a kutatók szerint az globális felmelegedés újabb konzekvenciája.
Az Északi-sark állandó jégtakarója általában túléli a nyarat is, és egész évben kitart. Ám az augusztus végén készült mûholdas felvételek azt mutatják, hogy a nyári viharok alatt az állandó jégtakaró mintegy 10 százaléka összetöredezett. A meglepõ változás eredmény egy, a brit szigeteknél is nagyobb repedés.
.... Link
Az Északi-sarkról készült mûholdas felvételeken egy óriás repedés látszik az állandó jégtakaróban, mely a kutatók szerint az globális felmelegedés újabb konzekvenciája.
Az Északi-sark állandó jégtakarója általában túléli a nyarat is, és egész évben kitart. Ám az augusztus végén készült mûholdas felvételek azt mutatják, hogy a nyári viharok alatt az állandó jégtakaró mintegy 10 százaléka összetöredezett. A meglepõ változás eredmény egy, a brit szigeteknél is nagyobb repedés.
.... Link
Dexion: készült az elmúlt évszázad véltozásairól egy részletes elemzés is, itt találod: Link
Egyébként úgy gondolom, hogy a fagyos napok számát leginkább a város növekedése (a hõsziget erõsödése) csökkentette... A hõségnapokban viszont én nem látok csökkenõ tendenciát. 1950 körül sorozatban volt néhány kimagaslóan forró nyár, ezekhez viszonyítva persze késõbb kevesebb lett a hõségnap, de a század elejéhez képest ez már nem látszana így.
Egyébként úgy gondolom, hogy a fagyos napok számát leginkább a város növekedése (a hõsziget erõsödése) csökkentette... A hõségnapokban viszont én nem látok csökkenõ tendenciát. 1950 körül sorozatban volt néhány kimagaslóan forró nyár, ezekhez viszonyítva persze késõbb kevesebb lett a hõségnap, de a század elejéhez képest ez már nem látszana így.
Cauchy linkjén az látszik, hogy a mostanában hõségnapok és a fagyos napok száma is sokkal kevesebb, mint a 40-es, 50-es években.
Mitõl csökken ?
Mitõl csökken ?
Meg tudná valaki mondani, hogy olyan grafikonhoz, táblázathoz hol lehet hozzájutni, amelyen az elmúlt évtizedek vagy évszázad teleinek csapadék és hõmérsékletadatai szerepelnek? Országos, európai szinten esetleg egy-egy helyre vonatkozóan érdekelne. Ezen kívül a téli és nyári félév csapadék- és hõmérsékletstatisztikái is érdekelnének. Elõre is köszönöm a segítséget.
Ha meg a Hold esik ránk, akkor elszaporodnak az egerek, mer" az ugye sajtból van, vagy mi. :-)
És mindenki alaposan tároljon be fóka- és pingvineledelt, hogy a kertjében tudja etetni õket

Én kicsit értek pár skandináv nyelven, így egész jól ki fogok majd jönni a Golf leállása után hazánkat elözönlõ viking hordákkal. :-)
Egyébként ha valakit érdekel, e héttõl indult egy sorozat az Élet és Tudományban a szoláris építészetrõl, érdekesnek tûnik.
Egyébként ha valakit érdekel, e héttõl indult egy sorozat az Élet és Tudományban a szoláris építészetrõl, érdekesnek tûnik.
Hali! Sztem ha leáll a Golf Áramlat akkor NEKÜNK VÉGÜNK! Bár sztem ezt magyarázzátok meg helyettem! 






Már télen is csökken? A magyarázat minden bizonnyal a tengeráramlatok változásában keresendõ. Elég nehéz elhinni, hogy mínusz 30-40-50 fokos levegõhõmérséklet mellett olvadna a jég.
Drasztikusan zsugorodik a sarki jégtakaró
Egy NASA mûhold megdöbbentõ változásokat dokumentált a sarki jégtakaró állapotában 2004 és 2005 között. Az egész évben fennmaradó - állandó - jégtakaró kiterjedése 14 százalékkal csökkent, elvesztve egy Pakisztán vagy Törökország nagyságú területet. Ami újdonság, és figyelemreméltó, hogy a zsugorodás már télen is megfigyelhetõ.
Link: Link
Egy NASA mûhold megdöbbentõ változásokat dokumentált a sarki jégtakaró állapotában 2004 és 2005 között. Az egész évben fennmaradó - állandó - jégtakaró kiterjedése 14 százalékkal csökkent, elvesztve egy Pakisztán vagy Törökország nagyságú területet. Ami újdonság, és figyelemreméltó, hogy a zsugorodás már télen is megfigyelhetõ.
Link: Link
Ajánlom figyelmetekbe a Tthe Great Warming filmsorozat Link www.thegreatwarming.com oldalát. Egy új sorozat - Keanu Reevs az egyik fõszereplõ - amelyben a Globális Felmelegedés körül zajlik az esemény.
Idézet az elõzõ cikkbõl: "Egy tavalyi kutatás szerint 11 ezer éve elõször, a fagyott láp- és mocsárvidék mélyebb rétegei is elkezdtek felolvadni."
Ezt a 11 ezer évet nem egészen értem. A mondatot úgy értelmezem, hogy 11 ezer éve olvadtak fel utoljára a szóban forgó rétegek - de ez képtelenség, mert akkor még benne voltunk az elõzõ glaciálisban, és jóval hidegebb volt a klíma a mainál.. Viszont: ha csak annyira írták el, hogy az ezres nagyságrend azért stimmel (vagyis tényleg nem millió évekrõl van szó), ez is azt jelenti, hogy a korábbi interglaciálisokban szintúgy mélyen felolvasdtak a lápok, és kiszabadultak belõlük az üvegházgázok. A CH4- ill. CO2-koncentrációban mégsem voltak ezalatt komoly (az iparosodás hatásával összemérhetõ) kiugrások. Vagyis az így felszabaduló gázok mennyisége csak apró töredéke lehet annak, amit az ember közvetlenül kibocsát a légkörbe...
Ezt a 11 ezer évet nem egészen értem. A mondatot úgy értelmezem, hogy 11 ezer éve olvadtak fel utoljára a szóban forgó rétegek - de ez képtelenség, mert akkor még benne voltunk az elõzõ glaciálisban, és jóval hidegebb volt a klíma a mainál.. Viszont: ha csak annyira írták el, hogy az ezres nagyságrend azért stimmel (vagyis tényleg nem millió évekrõl van szó), ez is azt jelenti, hogy a korábbi interglaciálisokban szintúgy mélyen felolvasdtak a lápok, és kiszabadultak belõlük az üvegházgázok. A CH4- ill. CO2-koncentrációban mégsem voltak ezalatt komoly (az iparosodás hatásával összemérhetõ) kiugrások. Vagyis az így felszabaduló gázok mennyisége csak apró töredéke lehet annak, amit az ember közvetlenül kibocsát a légkörbe...
Érdekes felvetés. Kérdés, tovább gyengül-e az ózonréteg? Persze azért összetettebb dolog ez.
Gondolkadtam, mit fûzhetnék hozzá, de a cikk önmagáért beszél. Ha bekövetkezik, akkor tényleg gáz lesz...
Link
Link
Csak fûtésre használnám, így "csak" a tömítéseket marja szét, ha kilyukad a hõcserélõ... 
(Nem állandó lakhelyre kell, hétvégi ház téli kihülésének megakadályozása a cél).
A hétvégenkénti kb 50 liter melegvizet ki tudom gázmelegítõbõl is csiholni

(Nem állandó lakhelyre kell, hétvégi ház téli kihülésének megakadályozása a cél).
A hétvégenkénti kb 50 liter melegvizet ki tudom gázmelegítõbõl is csiholni

Fagyállóként normál etilalkoholt kell bele tenni, estleg kevésbé sikerült kisüstit! :-)
Ha keveredik az ivóvízzel, legfeljebb kicsit jobb kedvünk lesz! :-)
Ha keveredik az ivóvízzel, legfeljebb kicsit jobb kedvünk lesz! :-)
Szia!
A szolár rendszerekben nem szabad etilén-glikolokat alkalmazni, mert ha egyszer a a HMV tartályban a hõcserélõ kilyukad, bekerülhet a fagyálló az ivóvízbe. Az eltilén-glikol mérgezõ, a propilén nem, bár nem igazán jó ízû :-)
Jó volt kicsit vitázni Veled, köszi!
A szolár rendszerekben nem szabad etilén-glikolokat alkalmazni, mert ha egyszer a a HMV tartályban a hõcserélõ kilyukad, bekerülhet a fagyálló az ivóvízbe. Az eltilén-glikol mérgezõ, a propilén nem, bár nem igazán jó ízû :-)
Jó volt kicsit vitázni Veled, köszi!
Szia!
Annyit elértél, hogy ha majd sor kerül a beruházásra, meg fogom nézni a vákumcsöves megoldást is
A fagyálló: szerintem az autókban alkalmazott fagyálló tökéletesen megfelel e célra, mind hõmérséklettartományban, mind korrózióvédelemben. Tudom hogy drága, de csak egyszer kell kifizetni és õrizetlenül hagyott rendszerben ez a biztos megoldás szétfagyás ellen.
A minuzol egy nagy hõkapacítású folyadék, hûtõházakban is használták régen. Több információt is fogok írni késõbb, ha találok valamit róla.
Annyit elértél, hogy ha majd sor kerül a beruházásra, meg fogom nézni a vákumcsöves megoldást is

A fagyálló: szerintem az autókban alkalmazott fagyálló tökéletesen megfelel e célra, mind hõmérséklettartományban, mind korrózióvédelemben. Tudom hogy drága, de csak egyszer kell kifizetni és õrizetlenül hagyott rendszerben ez a biztos megoldás szétfagyás ellen.
A minuzol egy nagy hõkapacítású folyadék, hûtõházakban is használták régen. Több információt is fogok írni késõbb, ha találok valamit róla.
Matyi: az ózonréteg helyreállása nem újdonság, miután sikerült a világ nagy részén betiltani az ózonbontó gázok (freonok) gyártását. Csak éppen ennek nem sok köze van a globális felmelegedéshez, mert azt fõleg a szén-dioxid kibocsátása okozza. Szén-dioxidból pedig egyre többet és többet eregetünk a légkörbe... Nagyon sovány vigasz, hogy 100 év múlva a felmelegedõ légkörben jó esetben már nem lesz ózonlyuk.
Az éghajlatváltozás lehet, hogy forditva lesz. Azt irták, hogy az Antarktisz feletti ózonlyuk 1998 óta csökken és 2050-re teljesen eltûnhet. Tehát az ózonréteg nem gyengül és a jövõben az éghajlat lehûlése valószinû. 2003 óta egyre csõkken az éves átlaghõmérséklet és a 2005/2006-os tél november elejétõl március közepéig tartott. A 2006 januári középhõmérséklet -5,5 fok volt. Kivétel 2006 július, amikor a havi középhõmérséklet 26,5 fok volt.
Re még valami: a termoszok, TV képcsövek, adó csövek mióta is mûködnek? (A rádiózás több, mint 100 éves, a "30-40-es évek készülékei is mûködnek mind a mai napig!) Ezek mind-mind a vákuumtechnikának köszönhetik létüket, hiszen az elektronsugár csak nagyvákuumban tud irányítottan közlekedni. Az abszorber a belsõ csõ külsõ felületén van vákuumban, tehát oxidálódni, szennyezõdni nem tud.
Szép napot!
Szép napot!
Szia!
Az IAM tényezõ valóban 1,4 a vákuumcsöveseknél, a sík esetében ez max 1.
A letakarásról ismét: jól tetted, hogy télre méretezted, nyáron a medence, vagy a letakarás, vagy a drain-back alkalmazható (persze, ha alkalmas a kollektorod).
Saját véleményem azonban, hogy manapság is nagy luxus a nyári napenergiát nem hasznosítani, azaz beruházni egy közepesen nagy összeget arra, hogy az év 3-4 hónapjában ne mûködjön a rendszer...
A tömítések: mivel a harmadik generációs vákuumcsövek esetében duplafalu csövek kerültek kialakításra, így az üveg-üveg találkozásoknál vákuumvesztés nem fordulhat elõ, csak törés esetén. A garanciális periódus 10 év, az élettartama a vákuumcsöves kollektoroknak minimum 30 év, míg sík társaik 10-15 évet bírnak ki sajnos, hiszen csak egy "üvegházba" zárt abszorber felületrõl van szó, ami gyakorlatilag a környezettel érintkezik. Súlyos problémájuk még, hogy mind az abszorber, mind az üvegfelület belseje szennyezõdik, a hatásfok romlik és akkor még nem beszéltem a párásodásról...
Fagyállóról: minden megforrás alkalmával a propilénglikol egyre jobban elsavasodik és lassan-lassan megemészti a rezet, jah és nem is túl olcsó.
A minuzolról viszont szívesn vennék információkat, amit elõre is köszönök!
Még egy dolog: nem akarlak meggyõzni igazából semmirõl, el sem akarom adni a kollektoraimat, csak szeretnék tájékoztatást adni, persze nem csak neked, hiszen, ha van némi elméleti és igen komoly gyakorlati tudásom, miért ne osztanám meg másokkal is!
Üdv!
Az IAM tényezõ valóban 1,4 a vákuumcsöveseknél, a sík esetében ez max 1.
A letakarásról ismét: jól tetted, hogy télre méretezted, nyáron a medence, vagy a letakarás, vagy a drain-back alkalmazható (persze, ha alkalmas a kollektorod).
Saját véleményem azonban, hogy manapság is nagy luxus a nyári napenergiát nem hasznosítani, azaz beruházni egy közepesen nagy összeget arra, hogy az év 3-4 hónapjában ne mûködjön a rendszer...
A tömítések: mivel a harmadik generációs vákuumcsövek esetében duplafalu csövek kerültek kialakításra, így az üveg-üveg találkozásoknál vákuumvesztés nem fordulhat elõ, csak törés esetén. A garanciális periódus 10 év, az élettartama a vákuumcsöves kollektoroknak minimum 30 év, míg sík társaik 10-15 évet bírnak ki sajnos, hiszen csak egy "üvegházba" zárt abszorber felületrõl van szó, ami gyakorlatilag a környezettel érintkezik. Súlyos problémájuk még, hogy mind az abszorber, mind az üvegfelület belseje szennyezõdik, a hatásfok romlik és akkor még nem beszéltem a párásodásról...
Fagyállóról: minden megforrás alkalmával a propilénglikol egyre jobban elsavasodik és lassan-lassan megemészti a rezet, jah és nem is túl olcsó.
A minuzolról viszont szívesn vennék információkat, amit elõre is köszönök!
Még egy dolog: nem akarlak meggyõzni igazából semmirõl, el sem akarom adni a kollektoraimat, csak szeretnék tájékoztatást adni, persze nem csak neked, hiszen, ha van némi elméleti és igen komoly gyakorlati tudásom, miért ne osztanám meg másokkal is!
Üdv!