Időjárási visszatekintő

Tmin: 1,8 °C (Tegnap 18:40), Tmax: 3,5 °C (16:24).
Rhmin: 93% (20:15), Rhmax: 100% (3:00).
Pmin: 1009,2 hPa (19:25), Pmax: 1014,1 hPa (18:35), gyengén emelkedik (+0,3 hPa/óra). Radmin: 0,2 °C.
Wgust max: 17,3 km/h (20:15), uralkodó szélirány 335° NW.
Mai csapadék (06-18 UTC): nyom (gyenge szitálás).
Egész nap borult volt az ég. Hajnaltól délutánig köd, gyenge ködszitálás volt. Utána és elõtte is párás volt a levegõ. A légmozgás többnyire gyenge maradt.

majd a csapadéktérkép után

Ma reggelre lepelnyi hó esett, kiolvasztva 0,8 mm-t adott.

Gondolom az sem mindegy, a hegy melyik oldalán mérünk, hol ütközik bizonyos áramlásoknál, talán épp Te mondtad, hogy a Pécsi Szõlészeti Labor a legcsapadékosabb részén fekszik a Mecseknek.
Egy akkora hegytömb, mint a Mecsek, már tud komoly különbségeket produkálni.

Akkor az Árpádtetõi is? mert annak adata nem támasztja alá a magassággal növekvõ csapadékot, hisz mind a Mázainál, mind Váraljáinál kevesebb noha magasabban van....

Gratulálok a csapadéktérképhez, szép és nagy munka volt. Azt én is megfigyeltem, hogy az automaták egy része alámér, így a zalaegerszegi is.

Hõmérsékleti térképeket nem tudnál készíteni ugyanígy?
Léciiiiiiii

Nem kell csodálkozni, (szerintem) az automaták többsége alámér. A sellyei adatot rá se raktam a térképre.
Idõközben sok-sok állomás adatát gyûjtöttem össze tavalyról. Ahogy ráérek, akkor csinálok ilyen térképet, mint ez.

Tegnap fordult a kocka a hõmérsékletben.Míg a T közép 12 napig csak emelkedett és elérte a 2,4 fokot(a február elejére jellemzõ 0 fok körüli középhez képest +2 anomália) , addig tegnap már a napi átlag 0 fok alá ment és 0,2 fokot csökkent a közép.Ma ugyan enyhült,de talán továbbra sem nõ, mert nem lesz 2,2 foknál sokkal magasabb a napi átlag.

No ezen már fent van a Déli-Bakony is ! Bár szomorú, hogy a kab-hegyi automata ennyire alámér.Míg Sümegen és Pápán 150 m-en bõ 900 mm esett,lehetetlen,hogy 600 m magasan csak alig 100 mm-el essen több.A 30 km-re lévõ Zirc meg 1403 mm ?
Hiába, nehéz dolog a csapadékmérés, én is 30 éve csak kínlódok vele... [esõ]

Éves csapadékösszegek 2010-ben (mm-ben)
Nagyobb felbontásban: Link

Nálam is 0,4 mm esett a frontból, így már közelítjük februárban az 1 mm-t, pontosan 0,8 mm az eddigi mennyiség.

Nálam 2,5 mm lett a tegnapi csapadék (ma reggel 7-ig). Esõ és ma hajnalban zápor is volt. Tegnap délelõtt még ónos esõ is esett, igaz, csak foltokban fagyott le a csapadék, s csak átmenetileg. A kora reggeli kevéssel fagypont feletti hõmérséklet délelõtt újra csökkent, és ismét fagy volt 2 m-en is. Késõ estétõl pedig jelentõsen emelkedett a hõmérséklet, egészen a hajnali 3:24-kor mért 8,8°C-ig.
Most délután tettünk egy sétát a környéken, még rejtett zugokban lehet találni havat (nemcsak hókupacokból, hanem "természetes" hóból is), persze minimális mennyiségben (nagyítóval kell keresni ) és egész nap árnyékos helyeken.

Itt 3mm volt a front hozadéka.

Csapadékrekord volt alighanem tegnap.Nagy területen 4-9 mm-ekkel találkoztam (É-Dunántúl,ÉK),ami az idén igencsak nem volt eddig jellemzõ.Nálam 2,4 mm esett, elmondhatjuk, hogy a modelltervek túlteljesültek.Szerencse,hogy a belvizes területek nem sokat kaptak.De egy hét múlva... [esõ]

1,0 mm csapadék volt a mérõben, ezzel egy 15 napos csapadékmentes idõszak zárult le.
Az idei év eddigi 42 napja 5,4 mm-t hozott....
Az elmúlt 55 nap csapadéka: 9,0 mm....

A hidegfront ide 0,4mm csapadékot hozott, zápor formájában, többet nem is várhattunk.
A hónap összcsapadéka így 1,0mm lett, áldás ez a belvízhelyzetben...

Szekszárdon így néz ki a február (eddig) Link

A DDKÖVIZIG állomások átlaga 1101,7 mm volt. Ehhez képest 16%-kal most is szárazabb volt Szolnok és környéke. Csak ugye mihez képest 16%-kal?!

Ez igen ! Ez az ország legszárazabb része... [esõ]

További érdekes adat: A KÖTIKÖVIZIG adatai szerint az Igazgatóság területén (nagyrészt JNSz megye) az átlagos csapadék 925,5 mm volt (átlag 181%-a). A legtöbb csapadékot 1067,5 mm-t Jászberénynél, a legkevesebbet 799,7 mm-t Mezõtúrnál mérték. Link

2011. január, Pécs - Mecsek, 230 m tszf.

Tmin átlag: -1,2 °C
Tmax átlag: +5,0 °C
Min/max átlag: +1,9 °C
Havi közép: +1,4 °C (5 percenkénti adatokból)

Absz. Tmin: -7,9 °C (4.)
Absz. Tmax: +15,7 °C (9.)
Legmagasabb Tmin: +7,7 °C (9.)
Legalacsonyabb Tmax: -3,2 °C (4.)
Legnagyobb napi hõingás: 11,2 °C (7.)
Legkisebb napi hõingás: 1,7 °C (21.)

Fagyos nap: 19
Téli nap: 6
Zord nap: 0

Attól még különbség ma is fokozódhat, ahogy rápillantok a hõtérképre.

Illetve ma és holnap a pozitív rész eljuthat a Szeged-Kecskemét-Tarján vonalig,aztán vissza nyugat felé...

Nálam is ennyi, igaz én csak 2 adatossal tudok szolgálni.

Az elsõ dekád középhõmérséklete nálam (a két illetve négyadatos metódussal egyaránt) -2,4°C.

Szépen kirajzolódik a megosztottság (alig harmada melegebb) Link , ami a következõ napokban fokozódhat is.

Felejthetõ elsõ dekádon vagyunk túl Pápán. Még a hidegfanok sem lennének elégedettek: ugyan 2 téli nappal kezdtünk és 10 fagyos nap volt, de a kerek 2 fokos közép T és a 15,5 fokos max. már nem éppen igazi hideg. A -7,3 fokos minimum sem ritkítja párját.
A csapadék és hófanok kimondottan szenvedtek,hisz egyszer esett pár órát megélt félcenti hó (0,2 mm) és ezzel a csapadékról mindent elmondtunk...

Errõl írtam sokat: 100 m-enként akár 40-50 mm-el is nõhet az éves csapadék(kb.5-6 %-al),de az országos átlag is emlékeim szerint 35 mm. Ha 215 m-en esett 1379 mm, és ennek zöme nem konvektív, tehát érzékeny a magasságra, így döbbenetes érték lehet 5-600 m-en. A Bakonyban vannak magaslati (nem automata) észlelõhelyek is, de csak a metnetes zirci 1403 mm-rõl van tudomásom kb. 380 m-rõl. Valójában a kékesi 1000 m-en mért 1525 mm smafu, ha valahol 245 m-en esik 1203(Csesznek),380 m-en 1403 mm, ill. 215 m-en 1379 mm, vagy 200 m alatt 1260 mm.

Akkor már csak 580 hiányzik. Egészen jól haladsz az adatgyûjtéssel.
Nem tudom, keress rá keresõben. Nemrég nézegettem a többi vízügyes oldalt is, de azokon nem találtam ilyen havi és éves elemzéseket.
Az 1379-et Magyaregregyen mérték, amelyik állomás 215 m körül lehet, még 300 sincs, Máza és Váralja 200 m alatti. Ilyenkor kár, hogy kb. 400-500 m-en a Kelet-Mecsek közepén Kisújbányánál nincs állomás.
Azok a térképek máskor is pontatlanok, az adatok viszont nem és az számít.

Nagyon jó, köszönöm ! 600-ból 20 már megvan. Hol lehetne a többi vízügyet is elérni ?
Egyébként a térképük üti az adatokat, pl. a Bükk és Mecsek esetében 1100 mm-es izohiétát jelöl, vagyis egy újabb pontatlan "alacsony feldolgozottsági szintû " térkép.
Szomorú,hogy a Mecsekben a felsorolt állomások nem nagyon vannak 300 m felett.Ha 300 m-en 1379 mm, akkor mennyi lehet a 600 m-es csúcsokon ?

Link
Váraljai csapadékadatok bõvebben itt: Link

Most már vannak adataid a Dél-Dunántúlról. 20-ból 16 állomás 1000 mm felett zárt.

Nagyon szép, hogy az utóbbi két hónapban már 20 mm csapadék sem volt az ország nagy részén és csökken a belvíz. De elég gyorsan elmúlt a tavalyi rendkívül csapadékos év emlegetése. Sokat írtam arról,hogy rendkívüli idõjárási helyzet volt tavaly, mely nem intézhetõ el azzal, hogy volt biztosan ilyen sokszáz éve is, mert a krónikák szerint régen is voltak szélsõségek. Január elsején már bejelentettük,hogy 1550 mm lett az új rekord, meg olvasom, hogy a metnet találkozón elhangzott, hogy 1000 mm feletti a tavalyi országos átlag.(A tavalyi csapadéktérképünk most is hibás itt a metneten és félretájékoztatja a nagyérdemût,hiába szólok ezerszer,szóra sem méltatik.Inkább vegyük le,ha az utolsó 2 hónapot nem tartalmazza,mint hogy szarvashibával bizonyítsuk hihetetlen szakmaiságunkat )
Mindenki úgy látom túltette magát a dolgokon,de pl. nekem még mindig nincs hivatalos adatom (a saját méréseinken kívül), hogy pl. Baranyában vagy a Bakonyban mennyi esett, mi az új rekord ? Az osztrákok már közzétették az év elsõ hetében adataikat, de nálunk mintha titok övezné ezeket, aztán meg mindenki megfeledkezik ezekrõl.
Hiába emlegettem,hogy ez a nem mindennapi idõjárás nagy bajokat hoz, ami rosszabb párszáz ház összedõlésénél is ! Az élelmiszerárak robbanásszerûen emelkednek és az idei kilátások sem rózsásak a száraz idõ ellenére sem. Gabonánktól gyorsan bagóért megszabadultunk, most meg háromszoros áron kell külföldrõl megvennünk,mert elfogyott. Elkényeztetett bennünket hosszú ideig az idõjárás, az lett a legnagyobb gondunk, hogy van-e síeléshez elég hó a télen. Az utóbbi két év viharai,ár- és belvizei viszont olyan hozzáállást találtak, hogy nem kell aggódni, így is elég bõven amit termelünk, a raktárak eladatlan készletei legalább elfogynak. Elfogytak valóban, már az egerek sem találják meg a betevõt, hát még mi ?
Most bezzeg örülnénk,ha ismét tele lenne a magtár és lenne annyi állatállomány,ami fedezné az ország szükségletét...Csak imádkozhatunk, hogy az idén ne az aszály vagy sáskajárás miatt legyenek ismét üresek.

Kicsit késve, de fogadjátok szeretettel Tomka1994 januári összefoglalóját: Link Gratulálok!

2011.Január, Szolnok - belváros:

Átlagok, összegek:
Havi középhõmérséklet: +0,3 °C (+1,5 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól; 4 mérésbõl átlagolva)
Tmin átlag: -2,1 °C (+2 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól)
Tmax átlag: +3,0 °C (+0,9 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól)
Havi csapadékmennyiség: 13,7 mm (50 %-a a szolnoki sokéves átlagnak)
Légnyomás átlag: 1021,2 hPa
Napsütéses órák száma: 50,2 h (SYNOP) (-9,4 h a szolnoki sokéves átlaghoz képest)
Napsütés átlag: 1,6 h

Szélsõértékek:
Tmin: -10,6 °C (28.)
Tmax: +11,7 °C (14.)
Legnagyobb napi hõingás: 10,5 °C (28.)
Pmin: 1010,2 hPa (26.)
Pmax: 1031,9 hPa (16.)
Legnagyobb napi csapadék: 6 mm (19.)
Legnagyobb hóvastagság: 9 cm (1.)

Jelzõnapok:
Csapadékos napok: 10
Jelentõs csapadékú napok: 1
Zivataros napok: 0
Fagyos napok: 18
Téli napok: 8
Zord napok: 1
Ködös napok: 14
Havas napok: 6
Hótakarós napok: 14

A hónap eleje és vége télies idõjárást produkált, a hó közepe enyhébb volt az átlagnál, így a havi középhõmérséklet is átlag felett alakult. Az idei január jóval szárazabb volt a sokéves átlagnál, némileg javítva a belvízhelyzeten. A napsütéses órák száma nagyjából a sokéves átlagnak felelt meg. Gyakran volt ködös az idõ.

2011. január Cegléden

Hõmérséklet: havi közép (napi három adatból) 0,0°C (30 éves átlag -1,7°C)
max. 11,8°C (14-én), min. -10,1°C (30-án).

Csapadék: 14,6 mm (átlag 30 mm, tavaly 54 mm).
Legnagyobb napi csapadék: 6,0 mm (19-én).
Hótakarós napok: 14
Legnagyobb hóvastagság: 11 cm (1-jén)
További részletek: Link

Ma a minimum -3,6°C, a maximum 16,4°C volt. A napi hõingás pont 20°C. Utoljára ilyen nagy hõingást 2003. május 6-án észleltem. Azon a napon a min. 10,9°C, a max. 31,4°C volt.

Az,hogy az utóbbi évtizedeket említettem nem egészen értem,hogy miért jelenti azt,hogy drasztikusan csökkent szerintem a hótakarós napok száma ? Persze ez is kiolvasható belõle,és feltételeztem is,hogy 50,100,150,200 vagy mégtöbb éve(lásd 17-19.századi kis jégkorszakok)kicsit több lehetett a hó,de valami drasztikusságra szerintem nem utaltam.Persze nem statisztikák átböngészése után gondoltam így,de Budapest adatai az utóbbi 100 évben nem cáfolják ezt,ha nem is bizonyítják (állomásáthelyezés).Azért nem bizonyítják,mert itt van a mostani tél: szerintem Lõrincen sokkal több a hótakarós nap,mint pl. a Bakonyban.Ha megüli az Alföldet a ködpárna,akkor hiába esik ott csak pár cm hó,azt konzerválja hetekig.Itt a dunántúli hegyekben meg sok esik,de a nyugati meg déli szelek gyorsan felfalnak háromszoros mennyiséget is.A Kitaibel utcában sem hiszem,hogy érdemben több lenne a hótakarós nap,legalábbis egy városi környezetben biztosan nem(fönt a hegyekben persze sokkal több lehet).
Ugyanakkor csak arra utaltam,hogy 30-40 %-os a valószínûség,hogy ennyire számíthatunk az utóbbi évtizedekben: én ugyanis csak 40 évre emlékezhetek vissza,a többirõl csak hallomásból tudok,de ezek a hallomások nem gyér havakról szóltak.
Nagyon jól emlékszem a 70-es évek elég hótlan teleire,de pl. 2000-2011-es idõszak telei,amióta Pápán feljegyzek hóadatokat bizony nagyon arra hasonlítanak.Hosszú havas idõszak( 1 hónap egyhuzomban) ugyanúgy nem volt az emlékeim szerint mint 25 cm-es hóvastagság.
A 30-35 napos hótakarós napszám(nem tudom,hogy ez a 3 téli hónap adata vagy az õsz és tavasz is bent van-e?) a tél 90 napjára egyébként éppen hozza az általam emlegetett 30-40 %-ot.

2011. január Bükk-fennsík:

T átlag: -5,66 °C. (4 adatból)
Absz. T min.: -27,7 °C. (30.)
Absz. T max.: +6,5 °C. (10.)
Absz. hõingás: 34,2 °C.
T min. átlag: -10,7 °C.
T max. átlag: -0,064 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: -20,7 °C. (30.)
Legmagasabb napi átlag: 5,2 °C. (15.)
Legalacsonyabb T max.: -7,9 °C. (04.)
Legmagasabb T min.: 3,4 °C. (10.)
Napi legkisebb hõingás: 0,9 °C. (20.)
Napi legnagyobb hõingás: 25,4 °C. (30.)

Fagyos nap: 26 db.
Hideg nap: 21 db.
Zord nap: 18 db.
Téli nap: 18 db.
-20 °C alatti nap:6 db.
Rendkívül hideg nap: 19 db. (T átl. -4°C alatt.)

A decemberben kezdõ HRHI 27-31 között 5 napot, ami folytatódott januárban 6 nappal, így a HRHI összesen 11 napot tett ki. A hónap közepsõ dekádja szokatlanul enyhe idõt hozott, 10-12 között még éjjel sem volt fagy. Valószínûleg az összes hó elolvadhatott ez idõ alatt. Ekkor mérhettük a legmelegebb nappali hõmérsékleteket is, amely 10-én; +6,5 °C-ot ért el.
A harmadik dekát 10 napja (21-31-ig) újabb HRHI -t hozott magával.
A 2011 január havi átlag a tavaly januári, valami ta 2010. decemberi mérésekhez képest is kicsit enyhébb idõvel zárt.
Abben a téli szezonban sajnos továbbra sem sikerült -30 °C alatti értéket mérnünk, így számomra nagyon jól jönne egy esetleges februári kontinentális hidegbetörés, aminek az esélye jelenelg még megvan.

Adatok a télrõl (dec-feb), a mai nappal bezárólag:
-Tközép -1,9 °C; (Tmin -4,8; Tmax 0,5)
-csapadék: 84,6 mm; max hóvastagság 19 cm
-téli/zord napok: 29/15

Nov-feb (március lesz a vége az esetlegesen akkor becsúszó télies idõ okán):
-csapadék 171,7 mm
-fagyos/téli/zord/hótakarós napok: 54/29/15/50

Na elõ is kerítettem gyorsan a számokat!

Tehát akkor sorban a hótakarós napok összegének átlagos szezonális értékei, évtizedes bontásban:

- 1911-20 (Buda): 29
- 1921-30 (Buda): 34
- 1931-40 (Buda): 41
- 1941-50 (Buda): 37
- 1951-60 (Buda): 31
- 1961-70 (Pest): 40
- 1971-80 (Pest): 23
- 1981-90 (Pest): 30
- 1991-2000 (Pest): 34
- 2001-2010 (Pest): 30

Ebbõl sok okosságot levonni szerintem nem lehet - régen is volt, ma is van sok hótakarós napú tél és kevés hótakarós napú tél egyaránt. Felfelé nagyon kilógnak a 30-as, 40-es, valamint a 60-as évek, lefelé pedig a 70-es évek telei, ugyanakkor az 1981-2010 közötti idõszak nagyjából összemérhetõ az 1911-1930 közötti évekkel.

Hogy a hagyományokhoz tartsuk magunkat, a 30 éves éghajlati normálátlagokat is kiszámítottam:

- 1911-40: 35
- 1921-50: 37
- 1931-60: 36
- 1941-70: 36
- 1951-80: 31
- 1961-90: 31
- 1971-2000: 29
- 1981-2010: 31

A század közepén tehát egy 4-5 napos csökkenés valóban bekövetkezett (ezt azonban részben betudhatjuk annak, hogy ekkor "vált" át az adatsor Budáról Pestre, és a sokéves átlagok alapján a csapadékmennyiség tekintetében elhelyezkedése okán Buda azért jókora elõnyben van, ez pedig a hótakaróban is meg kell, hogy mutatkozzon valamelyest), azóta azonban, ahogy lentebb is említettem már, meglehetõsen stabil a hóklímánk: Lõrincen az elmúlt 4 darab 30 éves átlag rendre 30 nap körül van (egyszer 29, háromszor pedig 31 adódott, és a legutolsó 30 éves átlag az elõzõhöz képest éppen növekedést mutat, nem pedig csökkenést).

Ezeket az adatokat megvizsgálva tehát sok mindent mondhatunk, de hogy az utóbbi évtizedekben stabilan csökkent volna a hótakarós napok száma, szerintem nem állítható.

(Legalábbis itt a fõváros környezetében - hasznos volna más országrészek 100 éves adatsorait is megvizsgálni persze, teljes képet akkor kapnánk. )

"Sajnos az utóbbi évtizedekben valóban úgy néz ki az átlagos téli nap, hogy (...), hó meg nincs (30-40 % a hótakaró esélye, tehát csak minden 3., jobb helyeken 2. nap havas csak)."

Azért ez így nem teljesen igaz, a hótakaróra vonatkozó rész, azaz hogy az utóbbi pár évtizedben jelentõsebben csökkent volna a hótakarós idõszakok száma!

Országos adatokat nem tudok mondani, de a budapesti hóviszonyokat elég alaposan kielemezte pl. Hari Seldon az 1950-es évektõl napjainkig, magam pedig a századelõig visszamenõen foglalkoztam vele, és összességében azt lehet megállapítani, hogy a "hóklímánk" eléggé stabil.
Ami talán viszonylag ritkábbnak mondható, az az extrém nagy havak elõfordulása. Budapesten pl. a század elsõ felében 4 alkalommal haladta meg a szezonális csúcs az 50 cm-t, az utóbbi 60 évben viszont egyszer sem (persze ehhez azt is hozzá kell tenni, hogy az 1950-es évekig az adatok Budáról, azután pedig már egyre inkább Lõrincrõl származnak). Viszont 30-40 cm-es értékek azért szép számmal elõfordultak azóta is. Más jellemzõkben (pl. hótakarós napok száma) pedig csak kisebb mértékû változást lehet tapasztalni, tehát szerintem szó sincs arról, hogy az utóbbi évtizedeket valami drasztikus hóeltûnési idõszaknak kellene beállítanunk.

November: 1 hótakarós nap, max. hóvastagság 2cm, lehullott hómennyiség: 7 cm.
December: 12 hótakarós nap, max. hóvastagság 16 cm, lehullott hómennyiség: 25 cm.
Január: 0 hótakarós nap, max. hóvastagság lepelnyi, lehullott hómennyiség: 0 cm.
Február: 0-0-0.
Leghosszabb hótakarós idõszak: 2 alkalommal 6 nap.

Szép adatok,viszonyításul az itteni kertben:
nov. 3 nap,max. hóvast. 6 cm
dec. 15 nap,max.hóvast. 15 cm
jan. 1 nap,max.hóvast. 1 cm
febr. 0 nap,max.hóvast. lepel

Még annyit,hogy itt 5 szakasz volt havas,a leghosszabb is talán 1 hét.
Tavaly 22 cm volt februárban a max. hó,havas napokat nem adtam össze,de 30-40 körül lehetett a télen.
Ennyire talán rég szakadt ketté az ország téli idõjárása,kb. a Tatabánya-Szeged vonal mentén ill. a Dunántúl nyugati sávja kapott még érdemi havat: Sopron-Szombathely-Szt.gotth.-Nagykanizsa-Somogyszob.
Februárban keleten a közép T -4-5 fok,nyugaton 0 fok felett !

Otthon ma ért véget a 4. hótakarós idõszak (bár a 2. és 3. között csak 1 nap maradt ki). Ezen a télen így eddig 62 hótakarós napnál járunk (13+13+18+1! Havi bontásban: 4 + 28 + 24 + 6.

Itt egy kis ábra a környékbeli észlelõk adataiból számolva: Link (Én sajnos ritkán járok már arrafelé ugyebár.) A leghavasabb periódust pont otthon töltöttem és akkor tudtam mérni saját kezûleg is, a max. hóvastagság 20 cm volt.

Ma 8 éve, 2003. február 6-án reggelre Jászberényben a hóréteg vastagsága elérte az 55-63 cm -t. Óriási élmény volt, ez itt meghaladta az 1987-es január és az 1999-es február hóvastagságát is...

Ha egyszer rájövök, hogyan lehet képet linkelni, teszek fel azt is (adja meg a kép url-jét?... ).

Éppen ez az ! Már csak 22 nap és itt a március ! A tél eddigi 15 hótakarós napja és 0 fokos közepe Pápán nem az évszázad,csak az utóbbi fél év telének megy el,mert a gyenge tavalyi is fényévekkel jobb volt ennél(persze nyugatról beszélek,nem a nagyszerû középrõl ill. keletrõl).Ha Mikuláskor nem lett volna 2 télies hét,akkor az évszázad legpocsékabb tele jelzõt érdemelné.Bár vérmes reményeink voltak a februárral kapcsolatban és kitárgyaltuk,hogy még a február ám az, ami a nagy dobást hozza a legtöbb télen,meg 29,meg 56,meg 2003 stb.,de eddig ez néz ki a legnullább téli hónapnak.Csapadék sem várható belátható idõn belül,nehogy hó,ha meg lesznek éjszakai fagyok,azzal sem megyünk sokra, a zord idõ meg csak ne is jöjjön a még belvizeket túlélõ csupasz vetésekre.

Sokan lelkendeznek a 2 centi hó és -2 fok esetén,mondván,hogy ez jobb mint az átlag,miért akarunk az átlagnál telebbet ?
Sajnos az utóbbi évtizedekben valóban úgy néz ki az átlagos téli nap,hogy nappal +3 éjjel -3,hó meg nincs (30-40 % a hótakaró esélye,tehát csak minden 3.jobb helyeken 2. nap havas csak).Na erre az átlagra szokták mondani sokan,hogy ez nem tél,pedig ez a várható realitás.Ugyanakkor érthetõ,ha valaki nem a hótlan 0 fokos átlagtól esik extázisba,ha szereti a havat.Vagyis ha átlagos a tél,akkor ne várjuk,hogy a télfanok örömükben össze-vissza élvezkedjenek ...