Globális jelenségek
Tegnap du. a Kossuth rádóban volt a Digitális c. mûsorban a Tisza vízgyûjtõjének csapadéktendenciáiról (egy számítógépes modellkísérlet kapcsán került ebbe a mûsorba). Érdemes visszahallgatni, érdekes téma volt!:
Link
Link
Persze nem azt mondom ezzel hogy klimaváltozás van és jön a világvége,csak reagáltam a hozzászólásodra....
Árvaüllõ!
Amiket most felsoroltál,ezek már mind jelen vannak,hisz az elmúlt teleken mediterrán ciklonok sorozatai voltak,de a legszenbetünöbb a csapi eloszlása,ha esik akkor 2 hétig esik egyfolytában,majd utána 1 hónapig semmi,majd megint esik 1-2 hétig,aztán megint egy jó ideig egy deka sem hullik...
Amiket most felsoroltál,ezek már mind jelen vannak,hisz az elmúlt teleken mediterrán ciklonok sorozatai voltak,de a legszenbetünöbb a csapi eloszlása,ha esik akkor 2 hétig esik egyfolytában,majd utána 1 hónapig semmi,majd megint esik 1-2 hétig,aztán megint egy jó ideig egy deka sem hullik...
Árvaüllõ: ezek mind csak elméletek. Két lehetséges forgatókönyvet láttam én, amiknek talán van tudományos alapjuk:
1: A felmelegedéssel erõsödik az éghajlatunk kontinentális jellege, a csapadékos napok száma csökken, eloszlása egyenletlen (bár megjegyezve, pontosan iylen most is, nem tudom hova fokozódhat, szerintem nem lesz túl nagy szignifikáns eltérés a mostanihoz képes, talán csak annyi, hogyinkább a melegebb idõszakok kerülnek túlsúlyba, kissé csökkenõ csapadékkal. Ráadásul a egész foylamat 500-1000 éves idõskálán folyik le (nagyon valószínûtlen egy gyorsabb változás, bár most ez éppen a divat)
2: ezzel teljesen ellentétesen, a melegedés hatására a Golf-áramlat leáll, az izlandi alacsonnyomás helyén gyakoribbá válnak az anticiklonok, ami Grönlandra meleget, Európára hideget hoz.Ennek hatása a csapadékra valójába teljesen kiszámíthatatlan, mert egy ilyen blokking alatt eis ezerféle idõjárási helyzet lehetséges. Véleményem szerint eme változás sem fog lezajlani a következõ 500 éven belül.
Más kérdés, hogy most mit lehet tenni: ha most teljesen visszaszorítjuk a CO2 és egyéb üvegházgázok kibocsátását, még akkor is két eset lehetséges: gyorsulva folytatódik a felmelegedés, annak alapján, hogy a változás természetes folyamat, kifelé tartva egy jégkorszakból, másik lehetõség, hogy a melegedés mértéke csökken, de maga a folyamat 1000-5000 évre elõre nem csap át lehûlésbe az óceánaok hatalmas hõtehetettlensége miatt.
Van még egy (általam félve kimondott eset): a melegedés természetes folyamat a lékkör véletlenszerû változásaiból áll össze, most egy rövidebb hosszabb felmelegedést majd egy lehûlés követi, a továbbiakban pedig elõre megjósolhatatlan változások fognak zajlani.
1: A felmelegedéssel erõsödik az éghajlatunk kontinentális jellege, a csapadékos napok száma csökken, eloszlása egyenletlen (bár megjegyezve, pontosan iylen most is, nem tudom hova fokozódhat, szerintem nem lesz túl nagy szignifikáns eltérés a mostanihoz képes, talán csak annyi, hogyinkább a melegebb idõszakok kerülnek túlsúlyba, kissé csökkenõ csapadékkal. Ráadásul a egész foylamat 500-1000 éves idõskálán folyik le (nagyon valószínûtlen egy gyorsabb változás, bár most ez éppen a divat)
2: ezzel teljesen ellentétesen, a melegedés hatására a Golf-áramlat leáll, az izlandi alacsonnyomás helyén gyakoribbá válnak az anticiklonok, ami Grönlandra meleget, Európára hideget hoz.Ennek hatása a csapadékra valójába teljesen kiszámíthatatlan, mert egy ilyen blokking alatt eis ezerféle idõjárási helyzet lehetséges. Véleményem szerint eme változás sem fog lezajlani a következõ 500 éven belül.
Más kérdés, hogy most mit lehet tenni: ha most teljesen visszaszorítjuk a CO2 és egyéb üvegházgázok kibocsátását, még akkor is két eset lehetséges: gyorsulva folytatódik a felmelegedés, annak alapján, hogy a változás természetes folyamat, kifelé tartva egy jégkorszakból, másik lehetõség, hogy a melegedés mértéke csökken, de maga a folyamat 1000-5000 évre elõre nem csap át lehûlésbe az óceánaok hatalmas hõtehetettlensége miatt.
Van még egy (általam félve kimondott eset): a melegedés természetes folyamat a lékkör véletlenszerû változásaiból áll össze, most egy rövidebb hosszabb felmelegedést majd egy lehûlés követi, a továbbiakban pedig elõre megjósolhatatlan változások fognak zajlani.
Szerbusztok.
Szerintetek Magyarországra nézve milyen hatásai lesznek a globális klímaváltozásnak?
Én hallottam egy olyan teóriát, hogy az idõjárási megnyilvánulások erõteljesebben fognak megnyilvánulni.
Értem ezalatt azt, hogy ha meleg lesz akkor nagyon fogunk izzadni, ha jön a csapadékos idõszak akkor pár óra alatt egy egész havi csapadék lezúdul felhõszakadással jégesõvel szélviharral, majd azt követi egy viszonylag rövid száraz de igen meleg periódus. A csapadék mennyiség nem csökken, hanem megmarad, de egyenlõtlenül esik le. A telek kitolódnak márciusig, és kemény É-K i hidegbetötések lesznek, ezek a mediterrán ciklonokkal árasztják el Közép Európát a Földközi tenger felõl, nagy havazásokat okozva.
Várom véleményeteket tisztelettel.
Szevasztok.
Szerintetek Magyarországra nézve milyen hatásai lesznek a globális klímaváltozásnak?
Én hallottam egy olyan teóriát, hogy az idõjárási megnyilvánulások erõteljesebben fognak megnyilvánulni.
Értem ezalatt azt, hogy ha meleg lesz akkor nagyon fogunk izzadni, ha jön a csapadékos idõszak akkor pár óra alatt egy egész havi csapadék lezúdul felhõszakadással jégesõvel szélviharral, majd azt követi egy viszonylag rövid száraz de igen meleg periódus. A csapadék mennyiség nem csökken, hanem megmarad, de egyenlõtlenül esik le. A telek kitolódnak márciusig, és kemény É-K i hidegbetötések lesznek, ezek a mediterrán ciklonokkal árasztják el Közép Európát a Földközi tenger felõl, nagy havazásokat okozva.
Várom véleményeteket tisztelettel.
Szevasztok.
Link
Ha létrejön ez az arktikus óceán akkor már csak Grönland marad meg hidegtárolóként, még enyhébbek lesznek a telek
Ha létrejön ez az arktikus óceán akkor már csak Grönland marad meg hidegtárolóként, még enyhébbek lesznek a telek
Nem kötözködés,de az Rsoe oldalon az Északi-sark-i éghajlatváltozásos híreknék,a felugró ablakban az Antarktisz neve jön fel!Javítani kéne Arktiszra!
Óriás repedés az Északi-sarkon
Az Északi-sarkról készült mûholdas felvételeken egy óriás repedés látszik az állandó jégtakaróban, mely a kutatók szerint az globális felmelegedés újabb konzekvenciája.
Az Északi-sark állandó jégtakarója általában túléli a nyarat is, és egész évben kitart. Ám az augusztus végén készült mûholdas felvételek azt mutatják, hogy a nyári viharok alatt az állandó jégtakaró mintegy 10 százaléka összetöredezett. A meglepõ változás eredmény egy, a brit szigeteknél is nagyobb repedés.
.... Link
Az Északi-sarkról készült mûholdas felvételeken egy óriás repedés látszik az állandó jégtakaróban, mely a kutatók szerint az globális felmelegedés újabb konzekvenciája.
Az Északi-sark állandó jégtakarója általában túléli a nyarat is, és egész évben kitart. Ám az augusztus végén készült mûholdas felvételek azt mutatják, hogy a nyári viharok alatt az állandó jégtakaró mintegy 10 százaléka összetöredezett. A meglepõ változás eredmény egy, a brit szigeteknél is nagyobb repedés.
.... Link
Dexion: készült az elmúlt évszázad véltozásairól egy részletes elemzés is, itt találod: Link
Egyébként úgy gondolom, hogy a fagyos napok számát leginkább a város növekedése (a hõsziget erõsödése) csökkentette... A hõségnapokban viszont én nem látok csökkenõ tendenciát. 1950 körül sorozatban volt néhány kimagaslóan forró nyár, ezekhez viszonyítva persze késõbb kevesebb lett a hõségnap, de a század elejéhez képest ez már nem látszana így.
Egyébként úgy gondolom, hogy a fagyos napok számát leginkább a város növekedése (a hõsziget erõsödése) csökkentette... A hõségnapokban viszont én nem látok csökkenõ tendenciát. 1950 körül sorozatban volt néhány kimagaslóan forró nyár, ezekhez viszonyítva persze késõbb kevesebb lett a hõségnap, de a század elejéhez képest ez már nem látszana így.
Cauchy linkjén az látszik, hogy a mostanában hõségnapok és a fagyos napok száma is sokkal kevesebb, mint a 40-es, 50-es években.
Mitõl csökken ?
Mitõl csökken ?
Meg tudná valaki mondani, hogy olyan grafikonhoz, táblázathoz hol lehet hozzájutni, amelyen az elmúlt évtizedek vagy évszázad teleinek csapadék és hõmérsékletadatai szerepelnek? Országos, európai szinten esetleg egy-egy helyre vonatkozóan érdekelne. Ezen kívül a téli és nyári félév csapadék- és hõmérsékletstatisztikái is érdekelnének. Elõre is köszönöm a segítséget.
Ha meg a Hold esik ránk, akkor elszaporodnak az egerek, mer" az ugye sajtból van, vagy mi. :-)
És mindenki alaposan tároljon be fóka- és pingvineledelt, hogy a kertjében tudja etetni õket
Én kicsit értek pár skandináv nyelven, így egész jól ki fogok majd jönni a Golf leállása után hazánkat elözönlõ viking hordákkal. :-)
Egyébként ha valakit érdekel, e héttõl indult egy sorozat az Élet és Tudományban a szoláris építészetrõl, érdekesnek tûnik.
Egyébként ha valakit érdekel, e héttõl indult egy sorozat az Élet és Tudományban a szoláris építészetrõl, érdekesnek tûnik.
Hali! Sztem ha leáll a Golf Áramlat akkor NEKÜNK VÉGÜNK! Bár sztem ezt magyarázzátok meg helyettem! 
Már télen is csökken? A magyarázat minden bizonnyal a tengeráramlatok változásában keresendõ. Elég nehéz elhinni, hogy mínusz 30-40-50 fokos levegõhõmérséklet mellett olvadna a jég.
Drasztikusan zsugorodik a sarki jégtakaró
Egy NASA mûhold megdöbbentõ változásokat dokumentált a sarki jégtakaró állapotában 2004 és 2005 között. Az egész évben fennmaradó - állandó - jégtakaró kiterjedése 14 százalékkal csökkent, elvesztve egy Pakisztán vagy Törökország nagyságú területet. Ami újdonság, és figyelemreméltó, hogy a zsugorodás már télen is megfigyelhetõ.
Link: Link
Egy NASA mûhold megdöbbentõ változásokat dokumentált a sarki jégtakaró állapotában 2004 és 2005 között. Az egész évben fennmaradó - állandó - jégtakaró kiterjedése 14 százalékkal csökkent, elvesztve egy Pakisztán vagy Törökország nagyságú területet. Ami újdonság, és figyelemreméltó, hogy a zsugorodás már télen is megfigyelhetõ.
Link: Link
Ajánlom figyelmetekbe a Tthe Great Warming filmsorozat Link www.thegreatwarming.com oldalát. Egy új sorozat - Keanu Reevs az egyik fõszereplõ - amelyben a Globális Felmelegedés körül zajlik az esemény.
Idézet az elõzõ cikkbõl: "Egy tavalyi kutatás szerint 11 ezer éve elõször, a fagyott láp- és mocsárvidék mélyebb rétegei is elkezdtek felolvadni."
Ezt a 11 ezer évet nem egészen értem. A mondatot úgy értelmezem, hogy 11 ezer éve olvadtak fel utoljára a szóban forgó rétegek - de ez képtelenség, mert akkor még benne voltunk az elõzõ glaciálisban, és jóval hidegebb volt a klíma a mainál.. Viszont: ha csak annyira írták el, hogy az ezres nagyságrend azért stimmel (vagyis tényleg nem millió évekrõl van szó), ez is azt jelenti, hogy a korábbi interglaciálisokban szintúgy mélyen felolvasdtak a lápok, és kiszabadultak belõlük az üvegházgázok. A CH4- ill. CO2-koncentrációban mégsem voltak ezalatt komoly (az iparosodás hatásával összemérhetõ) kiugrások. Vagyis az így felszabaduló gázok mennyisége csak apró töredéke lehet annak, amit az ember közvetlenül kibocsát a légkörbe...
Ezt a 11 ezer évet nem egészen értem. A mondatot úgy értelmezem, hogy 11 ezer éve olvadtak fel utoljára a szóban forgó rétegek - de ez képtelenség, mert akkor még benne voltunk az elõzõ glaciálisban, és jóval hidegebb volt a klíma a mainál.. Viszont: ha csak annyira írták el, hogy az ezres nagyságrend azért stimmel (vagyis tényleg nem millió évekrõl van szó), ez is azt jelenti, hogy a korábbi interglaciálisokban szintúgy mélyen felolvasdtak a lápok, és kiszabadultak belõlük az üvegházgázok. A CH4- ill. CO2-koncentrációban mégsem voltak ezalatt komoly (az iparosodás hatásával összemérhetõ) kiugrások. Vagyis az így felszabaduló gázok mennyisége csak apró töredéke lehet annak, amit az ember közvetlenül kibocsát a légkörbe...
Érdekes felvetés. Kérdés, tovább gyengül-e az ózonréteg? Persze azért összetettebb dolog ez.
Gondolkadtam, mit fûzhetnék hozzá, de a cikk önmagáért beszél. Ha bekövetkezik, akkor tényleg gáz lesz...
Link
Link
Csak fûtésre használnám, így "csak" a tömítéseket marja szét, ha kilyukad a hõcserélõ...
(Nem állandó lakhelyre kell, hétvégi ház téli kihülésének megakadályozása a cél).
A hétvégenkénti kb 50 liter melegvizet ki tudom gázmelegítõbõl is csiholni
(Nem állandó lakhelyre kell, hétvégi ház téli kihülésének megakadályozása a cél).
A hétvégenkénti kb 50 liter melegvizet ki tudom gázmelegítõbõl is csiholni
Fagyállóként normál etilalkoholt kell bele tenni, estleg kevésbé sikerült kisüstit! :-)
Ha keveredik az ivóvízzel, legfeljebb kicsit jobb kedvünk lesz! :-)
Ha keveredik az ivóvízzel, legfeljebb kicsit jobb kedvünk lesz! :-)
Szia!
A szolár rendszerekben nem szabad etilén-glikolokat alkalmazni, mert ha egyszer a a HMV tartályban a hõcserélõ kilyukad, bekerülhet a fagyálló az ivóvízbe. Az eltilén-glikol mérgezõ, a propilén nem, bár nem igazán jó ízû :-)
Jó volt kicsit vitázni Veled, köszi!
A szolár rendszerekben nem szabad etilén-glikolokat alkalmazni, mert ha egyszer a a HMV tartályban a hõcserélõ kilyukad, bekerülhet a fagyálló az ivóvízbe. Az eltilén-glikol mérgezõ, a propilén nem, bár nem igazán jó ízû :-)
Jó volt kicsit vitázni Veled, köszi!
Szia!
Annyit elértél, hogy ha majd sor kerül a beruházásra, meg fogom nézni a vákumcsöves megoldást is
A fagyálló: szerintem az autókban alkalmazott fagyálló tökéletesen megfelel e célra, mind hõmérséklettartományban, mind korrózióvédelemben. Tudom hogy drága, de csak egyszer kell kifizetni és õrizetlenül hagyott rendszerben ez a biztos megoldás szétfagyás ellen.
A minuzol egy nagy hõkapacítású folyadék, hûtõházakban is használták régen. Több információt is fogok írni késõbb, ha találok valamit róla.
Annyit elértél, hogy ha majd sor kerül a beruházásra, meg fogom nézni a vákumcsöves megoldást is
A fagyálló: szerintem az autókban alkalmazott fagyálló tökéletesen megfelel e célra, mind hõmérséklettartományban, mind korrózióvédelemben. Tudom hogy drága, de csak egyszer kell kifizetni és õrizetlenül hagyott rendszerben ez a biztos megoldás szétfagyás ellen.
A minuzol egy nagy hõkapacítású folyadék, hûtõházakban is használták régen. Több információt is fogok írni késõbb, ha találok valamit róla.
Matyi: az ózonréteg helyreállása nem újdonság, miután sikerült a világ nagy részén betiltani az ózonbontó gázok (freonok) gyártását. Csak éppen ennek nem sok köze van a globális felmelegedéshez, mert azt fõleg a szén-dioxid kibocsátása okozza. Szén-dioxidból pedig egyre többet és többet eregetünk a légkörbe... Nagyon sovány vigasz, hogy 100 év múlva a felmelegedõ légkörben jó esetben már nem lesz ózonlyuk.
Az éghajlatváltozás lehet, hogy forditva lesz. Azt irták, hogy az Antarktisz feletti ózonlyuk 1998 óta csökken és 2050-re teljesen eltûnhet. Tehát az ózonréteg nem gyengül és a jövõben az éghajlat lehûlése valószinû. 2003 óta egyre csõkken az éves átlaghõmérséklet és a 2005/2006-os tél november elejétõl március közepéig tartott. A 2006 januári középhõmérséklet -5,5 fok volt. Kivétel 2006 július, amikor a havi középhõmérséklet 26,5 fok volt.
Re még valami: a termoszok, TV képcsövek, adó csövek mióta is mûködnek? (A rádiózás több, mint 100 éves, a "30-40-es évek készülékei is mûködnek mind a mai napig!) Ezek mind-mind a vákuumtechnikának köszönhetik létüket, hiszen az elektronsugár csak nagyvákuumban tud irányítottan közlekedni. Az abszorber a belsõ csõ külsõ felületén van vákuumban, tehát oxidálódni, szennyezõdni nem tud.
Szép napot!
Szép napot!
Szia!
Az IAM tényezõ valóban 1,4 a vákuumcsöveseknél, a sík esetében ez max 1.
A letakarásról ismét: jól tetted, hogy télre méretezted, nyáron a medence, vagy a letakarás, vagy a drain-back alkalmazható (persze, ha alkalmas a kollektorod).
Saját véleményem azonban, hogy manapság is nagy luxus a nyári napenergiát nem hasznosítani, azaz beruházni egy közepesen nagy összeget arra, hogy az év 3-4 hónapjában ne mûködjön a rendszer...
A tömítések: mivel a harmadik generációs vákuumcsövek esetében duplafalu csövek kerültek kialakításra, így az üveg-üveg találkozásoknál vákuumvesztés nem fordulhat elõ, csak törés esetén. A garanciális periódus 10 év, az élettartama a vákuumcsöves kollektoroknak minimum 30 év, míg sík társaik 10-15 évet bírnak ki sajnos, hiszen csak egy "üvegházba" zárt abszorber felületrõl van szó, ami gyakorlatilag a környezettel érintkezik. Súlyos problémájuk még, hogy mind az abszorber, mind az üvegfelület belseje szennyezõdik, a hatásfok romlik és akkor még nem beszéltem a párásodásról...
Fagyállóról: minden megforrás alkalmával a propilénglikol egyre jobban elsavasodik és lassan-lassan megemészti a rezet, jah és nem is túl olcsó.
A minuzolról viszont szívesn vennék információkat, amit elõre is köszönök!
Még egy dolog: nem akarlak meggyõzni igazából semmirõl, el sem akarom adni a kollektoraimat, csak szeretnék tájékoztatást adni, persze nem csak neked, hiszen, ha van némi elméleti és igen komoly gyakorlati tudásom, miért ne osztanám meg másokkal is!
Üdv!
Az IAM tényezõ valóban 1,4 a vákuumcsöveseknél, a sík esetében ez max 1.
A letakarásról ismét: jól tetted, hogy télre méretezted, nyáron a medence, vagy a letakarás, vagy a drain-back alkalmazható (persze, ha alkalmas a kollektorod).
Saját véleményem azonban, hogy manapság is nagy luxus a nyári napenergiát nem hasznosítani, azaz beruházni egy közepesen nagy összeget arra, hogy az év 3-4 hónapjában ne mûködjön a rendszer...
A tömítések: mivel a harmadik generációs vákuumcsövek esetében duplafalu csövek kerültek kialakításra, így az üveg-üveg találkozásoknál vákuumvesztés nem fordulhat elõ, csak törés esetén. A garanciális periódus 10 év, az élettartama a vákuumcsöves kollektoroknak minimum 30 év, míg sík társaik 10-15 évet bírnak ki sajnos, hiszen csak egy "üvegházba" zárt abszorber felületrõl van szó, ami gyakorlatilag a környezettel érintkezik. Súlyos problémájuk még, hogy mind az abszorber, mind az üvegfelület belseje szennyezõdik, a hatásfok romlik és akkor még nem beszéltem a párásodásról...
Fagyállóról: minden megforrás alkalmával a propilénglikol egyre jobban elsavasodik és lassan-lassan megemészti a rezet, jah és nem is túl olcsó.
A minuzolról viszont szívesn vennék információkat, amit elõre is köszönök!
Még egy dolog: nem akarlak meggyõzni igazából semmirõl, el sem akarom adni a kollektoraimat, csak szeretnék tájékoztatást adni, persze nem csak neked, hiszen, ha van némi elméleti és igen komoly gyakorlati tudásom, miért ne osztanám meg másokkal is!
Üdv!
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat