Globális jelenségek
Kedves Dexion!
Információid nem teljesen jók: a sík és a vákuumcsöves kollektorok négyzetméterára igencsak hasonló. Vákuumcsöves (jó minõségû, 10 év gazancia) cca. 89000, sík (jó minõségû, 10 év garancia) 101000, mindkettõ éves hozama egészen nagyjából ugyanakkora.
A felületek nyári letakarására semmi szükség akkor, ha jól méretezett rendszer épül. Fûtéskiegészítés esetén persze gondoskodni kell a nyári energia felhasználására, tehát, ha ez nem valósítható meg, nem szabad kollektoros rendszert építeni, ill csak HMV (használati melegvíz) elõállítására. Gondoljuk meg, hogy sok-százezer forintos beruházással elkészült rendszer a nyári hónapokban le van takarva... Igazából minek is?
Ja, még néhány dolog: jégesõ?, nos 2,5cm-es jegeket elviselnek a csövek, a rendszer teljesítménye csak kissé csökken a törött csövek arányában, míg ha a síkkollektor üvege törik, persze ez jóval ritkább, akkor a teljes kollektort le kell venni és elvinni az üvegeshez, ha egyátalán beszerezhetõ hasonló üveg, mert ugye a törésre sehol sincs garancia :-(
Ha közel azonos áron kapható egy új Suzuki és egy Volvo, melyiket is célszerû választani? (Persze a hadsonlat igen sántít, de érzékletes, azt hiszem)
És akkor még nem is beszéltem a drain-back rendszerrõl...
Baráti üdvözlettel:
BigZ
Információid nem teljesen jók: a sík és a vákuumcsöves kollektorok négyzetméterára igencsak hasonló. Vákuumcsöves (jó minõségû, 10 év gazancia) cca. 89000, sík (jó minõségû, 10 év garancia) 101000, mindkettõ éves hozama egészen nagyjából ugyanakkora.
A felületek nyári letakarására semmi szükség akkor, ha jól méretezett rendszer épül. Fûtéskiegészítés esetén persze gondoskodni kell a nyári energia felhasználására, tehát, ha ez nem valósítható meg, nem szabad kollektoros rendszert építeni, ill csak HMV (használati melegvíz) elõállítására. Gondoljuk meg, hogy sok-százezer forintos beruházással elkészült rendszer a nyári hónapokban le van takarva... Igazából minek is?
Ja, még néhány dolog: jégesõ?, nos 2,5cm-es jegeket elviselnek a csövek, a rendszer teljesítménye csak kissé csökken a törött csövek arányában, míg ha a síkkollektor üvege törik, persze ez jóval ritkább, akkor a teljes kollektort le kell venni és elvinni az üvegeshez, ha egyátalán beszerezhetõ hasonló üveg, mert ugye a törésre sehol sincs garancia :-(
Ha közel azonos áron kapható egy új Suzuki és egy Volvo, melyiket is célszerû választani? (Persze a hadsonlat igen sántít, de érzékletes, azt hiszem)
És akkor még nem is beszéltem a drain-back rendszerrõl...
Baráti üdvözlettel:
BigZ
Nálunk már nincs fecske! Augusztus 10.-e fele már gyülekeztek, és pár napja elhagyták a karancs vidékét.
A lappantyúk se mentek még el, pedig azok korán szoktak, aug. végefelé. Anyukám tegnapelõtt is látott egyet.
Érdekes, már évekkel ezelõtt megfigyeltem, hogy pl. Pécsett egyetlen helyen élnek sarlósfecskék, sehol másutt. Nagyon ritkán várják meg itt a szeptembert. Egyébként a fecskékkel (úgy általában) van egy népi megfigyelés, miszerint:
"Ha Szent Mihálykor (szept. 29.) még itt röpköd a fecske, Karácsonyig vígan legel a kecske."
Persze vagy bejön, vagy nem.
"Ha Szent Mihálykor (szept. 29.) még itt röpköd a fecske, Karácsonyig vígan legel a kecske."
Persze vagy bejön, vagy nem.
BigZ:
Dexion írta:
"Kérlek, hogy a pontosság kedvéért ne keverd a napelemet (elektromosság) és a napkollektort (melegvíz, vagy levegõ)."
Jogos.
"A vákuumcsöves kollektorok, amik melegvizet állítanak elõ, már egyátalán nem iszonyú drágák (nézz utána!)."
2x annyiba kerül kb, mint a síkkollektor, ha jól tudom. Mivel a síkkollektor is kb 800 Ft/(lakás nm), az 1600 Ft/nm ár mr elég sok.
Táblaáron számolva: sikkolektor 40e/nm, vákumos 80e/nm.
Tudom hogy ez nem az üzletrõl szól, de jól kitalált rendszernk a síkkollektornak legalább elvi esélye van a 20-25 éven belüli megtérülésre, a vákumos ehhez még igen messze jár.
A harmadik generációs vákuumcsöves kollektorok javítása csõcserénként kb. 5 perc, egy csõ ára néhány ezer forint.
Ezaz ! Egy gyerek kaviccsal, vagy egy jégesõ szétveri, aránytalanul drága a csere és sokkal sérülékenyebb is mechanikailag.
Ezek után csak egy hozzávetõleges adat: egy vákuumcsöves napkollektor cca. háromszor több energiát termel a hideg évszakban, mint egy jó síkkollektor.
A BNVn szokott lenni mindig, reggel 10 felé a síkból 35, a vákuumcsövesbõl 45 fokos víz jön kb.
Számszerûen: síkkollektor max 750-950W/nm, vákumcsöves: 1200-1500W/nm, tehát a vákumcsöves kollektor Ft/W mutatója rosszabb, igy azt gondolom, csak felületet és rögzítóanyagot lehet vele spórolni a technika jelen állása szerint.
"A Phillips 1976-ban már gyártott vákuumcsöves napenergia-hasznosító berendezést, csak akkor még nem napkollektornak nevezték Magyarországon!"
Igaz, de a mai gyártású csövek csak 10 évesek, ellentétben a síkkollektor 35 éves múltjával. Másrészt a vákumosra sok helyen fele annyi garanciát (a csõre 5, a vákuumra 10 év) adnak csak.
Fenti okok miatt írtam, hogy melegvíz-termelésre a síkkollektor a jobbik megoldás szerintem.
Mindkettõre igaz még, hogy nyáron a teljes felelület 75%-a üresjáratban megy a túl nagy sugárzás miatt, ennek letakarásáról gondoskodni kell, mert az üresjárati, el nem vezetett hõ kifejezetten károsítja a kollektort.
Dexion írta:
"Kérlek, hogy a pontosság kedvéért ne keverd a napelemet (elektromosság) és a napkollektort (melegvíz, vagy levegõ)."
Jogos.
"A vákuumcsöves kollektorok, amik melegvizet állítanak elõ, már egyátalán nem iszonyú drágák (nézz utána!)."
2x annyiba kerül kb, mint a síkkollektor, ha jól tudom. Mivel a síkkollektor is kb 800 Ft/(lakás nm), az 1600 Ft/nm ár mr elég sok.
Táblaáron számolva: sikkolektor 40e/nm, vákumos 80e/nm.
Tudom hogy ez nem az üzletrõl szól, de jól kitalált rendszernk a síkkollektornak legalább elvi esélye van a 20-25 éven belüli megtérülésre, a vákumos ehhez még igen messze jár.
A harmadik generációs vákuumcsöves kollektorok javítása csõcserénként kb. 5 perc, egy csõ ára néhány ezer forint.
Ezaz ! Egy gyerek kaviccsal, vagy egy jégesõ szétveri, aránytalanul drága a csere és sokkal sérülékenyebb is mechanikailag.
Ezek után csak egy hozzávetõleges adat: egy vákuumcsöves napkollektor cca. háromszor több energiát termel a hideg évszakban, mint egy jó síkkollektor.
A BNVn szokott lenni mindig, reggel 10 felé a síkból 35, a vákuumcsövesbõl 45 fokos víz jön kb.
Számszerûen: síkkollektor max 750-950W/nm, vákumcsöves: 1200-1500W/nm, tehát a vákumcsöves kollektor Ft/W mutatója rosszabb, igy azt gondolom, csak felületet és rögzítóanyagot lehet vele spórolni a technika jelen állása szerint.
"A Phillips 1976-ban már gyártott vákuumcsöves napenergia-hasznosító berendezést, csak akkor még nem napkollektornak nevezték Magyarországon!"
Igaz, de a mai gyártású csövek csak 10 évesek, ellentétben a síkkollektor 35 éves múltjával. Másrészt a vákumosra sok helyen fele annyi garanciát (a csõre 5, a vákuumra 10 év) adnak csak.
Fenti okok miatt írtam, hogy melegvíz-termelésre a síkkollektor a jobbik megoldás szerintem.
Mindkettõre igaz még, hogy nyáron a teljes felelület 75%-a üresjáratban megy a túl nagy sugárzás miatt, ennek letakarásáról gondoskodni kell, mert az üresjárati, el nem vezetett hõ kifejezetten károsítja a kollektort.
Köszi szépen:
Kicsit bosszantó, mikor látok mondjuk egy nagy ragadozó madarat, és csak annyit tudok mondani, hogy ott egy nagy ragadozó madár! :-)
És sajnos hiába kutattam a neten nem igazán találtam hasznosítható információt.
Kicsit bosszantó, mikor látok mondjuk egy nagy ragadozó madarat, és csak annyit tudok mondani, hogy ott egy nagy ragadozó madár! :-)
És sajnos hiába kutattam a neten nem igazán találtam hasznosítható információt.
Póni, ha komolyat akarsz, akkor a Park Kiadó által 2002-ben kihozott Madárhatározó-t vedd meg (nem olcsó, de kiváló az ár-érték aránya)! Ebbõl még hang alapján is be tudod lõni, hogy milyen tollassal találkoztál, nagyon jól magyarítottak a madárhang-leírásaik, és jók a képek is, informatív a szöveg. Korábban nekem egy angol könyvem volt, az volt akkoriban a csúcs Európában (talán ma már mintha láttam volna annak a magyar változatát is), de ez a könyv mindenben felülmúlja. Persze, tudom, netes forrást kértél, de nekem ez annyira etalon, hogy szívbõl ajánlom.
És ha már madár, akkor én a telet várom, hogy gyönyörködhesek az etetõben lebzselõ kis szüttyõkéken :-)
És ha már madár, akkor én a telet várom, hogy gyönyörködhesek az etetõben lebzselõ kis szüttyõkéken :-)
Dexion írta:
"2. Az áramteremlésre használt napelem hatásfoka 25%, ez a régi síkkolektorra vonatkozik. 35 éves techológia, olcsón javítható, min 20 évig mûködik. Baja, hogy nagyon drága, kb 1 millió Ft / kW áron lehet felszerelni, viszont garantáltan nem szennyez többet a 20 év alatt, amig használod, mint ha szénnel csinálod ugyanazt.
3. Az új vákuumcsöves napelemek vackok, mert egyrészt még alig 10 éve léteznek, másrészt méregdrágák, nehezen javíthatóak (ha szétveri a jégesõ mondjuk), így ez még nem éri meg valóban."
Szervusz!
Kérlek, hogy a pontosság kedvéért ne keverd a napelemet (elektromosság) és a napkollektort (melegvíz, vagy levegõ).
A vákuumcsöves kollektorok, amik melegvizet állítanak elõ, már egyátalán nem iszonyú drágák (nézz utána!).
A harmadik generációs vákuumcsöves kollektorok javítása csõcserénként kb. 5 perc, egy csõ ára néhány ezer forint.
Ezek után csak egy hozzávetõleges adat: egy vákuumcsöves napkollektor cca. háromszor több energiát termel a hideg évszakban, mint egy jó síkkollektor.
A Phillips 1976-ban már gyártott vákuumcsöves napenergia-hasznosító berendezést, csak akkor még nem napkollektornak nevezték Magyarországon!
A kiigazításért elnézést!
"2. Az áramteremlésre használt napelem hatásfoka 25%, ez a régi síkkolektorra vonatkozik. 35 éves techológia, olcsón javítható, min 20 évig mûködik. Baja, hogy nagyon drága, kb 1 millió Ft / kW áron lehet felszerelni, viszont garantáltan nem szennyez többet a 20 év alatt, amig használod, mint ha szénnel csinálod ugyanazt.
3. Az új vákuumcsöves napelemek vackok, mert egyrészt még alig 10 éve léteznek, másrészt méregdrágák, nehezen javíthatóak (ha szétveri a jégesõ mondjuk), így ez még nem éri meg valóban."
Szervusz!
Kérlek, hogy a pontosság kedvéért ne keverd a napelemet (elektromosság) és a napkollektort (melegvíz, vagy levegõ).
A vákuumcsöves kollektorok, amik melegvizet állítanak elõ, már egyátalán nem iszonyú drágák (nézz utána!).
A harmadik generációs vákuumcsöves kollektorok javítása csõcserénként kb. 5 perc, egy csõ ára néhány ezer forint.
Ezek után csak egy hozzávetõleges adat: egy vákuumcsöves napkollektor cca. háromszor több energiát termel a hideg évszakban, mint egy jó síkkollektor.
A Phillips 1976-ban már gyártott vákuumcsöves napenergia-hasznosító berendezést, csak akkor még nem napkollektornak nevezték Magyarországon!
A kiigazításért elnézést!
Ezen a birding.hu sajnos feltételezik, hogy mindenki profi madárkutató, így semmiféle ismeretterjesztést nem nyújt.
Ha már így elterelõdött a téma, nem tudtok olyan helyet az inetrneten, amit egyfajta madárhatározóként is lehet használni?
Jó lenne ha tudnám milyen madarakat látok! Köszi.
Jó lenne ha tudnám milyen madarakat látok! Köszi.
Fecskék még itt is vannak. Épp próbálják leküzdeni ezt az eszméletlen szelet, ami itt van. Még õket is néha viszafújja!
A nagyrészük úgy két hete elköltözött. Ilyenkor többszáz fõs rajokba gyûlnek, kiválasztják az egyik bérház tetejét, és jajj azoknak, akik ott laknak! :-)
A nagyrészük úgy két hete elköltözött. Ilyenkor többszáz fõs rajokba gyûlnek, kiválasztják az egyik bérház tetejét, és jajj azoknak, akik ott laknak! :-)
hari, a gébicseid még itt vannak?? Nálunk (szerencsére szép számmal voltak gyerekeik idén) már elhúztak... Teljesen kihaltak a bokraik, leshely-akácaik.
Link
Sosem engednek közel magukhoz, de imádom figyelni õket, ahogy csapogva repülnek a rovarok után és hordják a gyerekeknek a bokrosba, aztán ahogy a gyerekeket is tanítgatják, miközben az "öregek" kinn lesnek a bozót magasabb pontjain. :-)
Link
Sosem engednek közel magukhoz, de imádom figyelni õket, ahogy csapogva repülnek a rovarok után és hordják a gyerekeknek a bokrosba, aztán ahogy a gyerekeket is tanítgatják, miközben az "öregek" kinn lesnek a bozót magasabb pontjain. :-)
Vannak még költözõ vadgalambjaim is, de azok maradnak nálam télire , nem költöznek, idézik a nyarat.
Igen Noli a második eresztés, két fészek van egymás mellett és mindkettõben kétszer keltettek, ma már próbarepûltek.
Pici fecskék (fecskécskék 
még itt is vannak, és pár napja Nyíregyházán is láttunk fészekbõl kikandikáló aprónépet.
még itt is vannak, és pár napja Nyíregyházán is láttunk fészekbõl kikandikáló aprónépet.
b.hópihe: azok már a második fészekalj lehetnek, remélem, még felnõnek rendesen! Idõnként összejön a két adag fióka nekik. Nálunk 3 vagy 4 éve volt ilyen, a munkahelyemen rengeteg fészek van, volt alkalmam figyelgetni õket.
Ami viszont érdekes, és ezen valóban fennakadtam, hogy a tövisszúró gébicsek is leléptek, kb egy hete voltam ott, ahol fészkelnek, és sehol egy lélek... Máskor meg már messzirõl kiabálni szoktak, ha embert látnak, jó két hete meg még találkoztam velük.
Nem tudom, hogy minek köszönhetõ ez a szerintem korai költözés, ha annak nevezhetõ, de régen öreganyám mindig azt mondta, ha korán elmennek a madarak, akkor hamar lesz tél. Persze nyilvánvaló a fogyatkozó rovarok miatt mennek, csak kíváncsi volnék az összefüggésre.
Ami viszont érdekes, és ezen valóban fennakadtam, hogy a tövisszúró gébicsek is leléptek, kb egy hete voltam ott, ahol fészkelnek, és sehol egy lélek... Máskor meg már messzirõl kiabálni szoktak, ha embert látnak, jó két hete meg még találkoztam velük.
Nem tudom, hogy minek köszönhetõ ez a szerintem korai költözés, ha annak nevezhetõ, de régen öreganyám mindig azt mondta, ha korán elmennek a madarak, akkor hamar lesz tél. Persze nyilvánvaló a fogyatkozó rovarok miatt mennek, csak kíváncsi volnék az összefüggésre.
Érdekes hogy itt még vannak bár koránt sem olyan létszámban mint eddig. Lehet hogy az átutazók...
Méghogy korábban kezdõdik a tavasz!? Inkább minden évszak kicsit késõbb.
Mindig azt hallom: Mikor lesz már tavasz? Mikor lesz már nyár? Mikor esik már végre a hó?
Vagy csak ennyire türelmetlenek vagyunk.
Érdekes, az õszt annyira nem szoktuk várni. :-)
Mindig azt hallom: Mikor lesz már tavasz? Mikor lesz már nyár? Mikor esik már végre a hó?
Vagy csak ennyire türelmetlenek vagyunk.
Érdekes, az õszt annyira nem szoktuk várni. :-)
Elmentek a fecskék, ennyit a hosszabbodó nyárról... Már csak pár átvonuló csapat van, a helybéliek elhúztak délre.
Amugy én az ilyen frontokat hiányolom évek óta,mint ez a mostani,éjjfélben érkezett a csapi és most már lassan kilép az országból keleten,12 óra alatt végigrobogott az országon...
Egy kis klímaszervíz bedöglés ellen.
Link
Van ebben minden, velõsen-tömören.
Kevés évszak tolódás, botanika, ökológia, favirágzás és egyéb csemegék..
Link
Van ebben minden, velõsen-tömören.
Kevés évszak tolódás, botanika, ökológia, favirágzás és egyéb csemegék..
Kutató! Sajnos (megint) nem tudok menni mert esküvõre vagyok hivatalos. De majd bepótoljuk ígérem
Nanovich, Astral köszi! Emlékeztem rá, mert amikor olvastam, én is minden ismerõsömnek és a családnak is ezt a részt idéztem
Nanovich: Palóznak?
Nanovich: Palóznak?
Persze Floo. Ebbõl is látszik, hogy ezek a "jelentéktelen" élõlények milyen védtelenek a hirtelen(!) változásokkal szemben. A nem mikroklimatológiai lehetséges okokról pedig szóltam.
Gombákban nem vagyok túl járatos, ám a korhadéklakó és élõsködõ gombák, és a mikorrhizások lappangása is a mindenkori anyagforgalom sikerességétõl függ. A micélium csak kellõ tápanyagban fejlõdik. Ez nagyon hasonló pl. a szaprofiton orchideák csírázásbiológiájához. Utóbbihoz jó könyv a 95-ös Molnár-Sulyok-Vidéki hazai orchideákat bemutató kötete, amelyben szó van a szimbionta gombák életciklusáról, biológiájáról is.
Jaurinum!
Persze én is gondoltam arra hogy a hely mikroklimája változott meg,viszont 3-4 különálló hely mikroklimája egyszerre változzon meg annak kicsit kicsi az esélye,föleg hogy a helyek több km-re vannak 1mástól...
Persze én is gondoltam arra hogy a hely mikroklimája változott meg,viszont 3-4 különálló hely mikroklimája egyszerre változzon meg annak kicsit kicsi az esélye,föleg hogy a helyek több km-re vannak 1mástól...
Floo: Értetlenkedtél, hogy nem találsz vargányát ott, ahol korábban rengeteg volt. Olyanról, hogy termõhelykimerülés, lappangás, hallottál-e? Rövid idõszakot (általában néhány év) nézve az "eltûnés" nem szedés-nem szedés, még kevésbé az éghajlatváltozás kérdése. Nem akarok bántani senkit , de a gombászók nem feltétlenül figyelik meg a termõhelyet évente, nem végeznek cönológiai felvételeket, nem vesznek talajmintát, csupán a „van gomba, nincs gomba” megállapítást vonják le a gyûjtõútról megjõve. A piacon pedig mennek a „bezzeg..”, meg a „pedig régen..” kezdetû sóhajok.
Néhány biológiai-ökológiai tényezõ, ami okozhatja az általad tapasztaltakat. (Az általatok helyesen már felhozott mikroklimatikus viszonyok mellett.)
A tömeges elõfordulású gombák, növények (szub-) populációi önmaguktól is képesek összeomlásra. A gradáció eseménysora azt hiszem, a rovarvilágban mindenki számára ismert. A növények és gombák (és algák, zuzmók stb.) egyedszámának hirtelen, drasztikus változása (beleértve a látszólagos „eltûnést” is) egyrészt az önmaguk által termelt szerves anyagok talajbeli koncentrációjától is függhet: elérve egy kritikus szintet, egyszerre gátlódik a spórák/magok csírázása. Apró, de összetett, emberi szemnek láthatatlan folyamatok sorozata is zajlik a rögzült élõlény körüli térben. Ez is elérkezhet (a szálak összefuthatnak) egy csírázást gátló állapothoz. Ebben persze minden faj külön-külön egyéniség, speciális igényekkel, toleranciával. Utóbbi folyamat önmagától is létrejöhet, de jórészt apróbb környezeti változások döntik el az elsõ dominót, a többi a faj ellenállóképességétõl, a populáció egyedeinek sûrûségétõl függ: vagy túléli, vagy összeomlik.
Ismert a lappangás esete több növény- és gombacsoportban: ilyenkor tápanyagfelhalmozás zajlik, és kiszámíthatatlan a következõ termõ év ideje. (de szép példák vannak rá!) Az, hogy – a látszólag – változatlan külsõ körülmények ellenére ingadozik így az egyedszám, többnyire ezek miatt van.
(Az esetek nagy részében azonban ezt egy véletlenszerû vagy szándékos környezeti változás idézi elõ. Mezoléptékkel pl. egy nagyobb vadtúrás, tarvágás, talajvíz-csökkenés stb.) A legnagyobb szerep természetesen itt is az emberé. 1-2 (-5) éves drasztikus populáció-méretbeli ingadozások úgymond természetesnek mondhatók. Akár az idõjárásban a hideg-meleg, csapadékos-száraz évek-évtizedek.
Földtörténeti mércével persze a „nagy” kihalások szoros összefüggésben vannak az éghajlat változásával. De itt nem errõl volt szó.
Néhány biológiai-ökológiai tényezõ, ami okozhatja az általad tapasztaltakat. (Az általatok helyesen már felhozott mikroklimatikus viszonyok mellett.)
A tömeges elõfordulású gombák, növények (szub-) populációi önmaguktól is képesek összeomlásra. A gradáció eseménysora azt hiszem, a rovarvilágban mindenki számára ismert. A növények és gombák (és algák, zuzmók stb.) egyedszámának hirtelen, drasztikus változása (beleértve a látszólagos „eltûnést” is) egyrészt az önmaguk által termelt szerves anyagok talajbeli koncentrációjától is függhet: elérve egy kritikus szintet, egyszerre gátlódik a spórák/magok csírázása. Apró, de összetett, emberi szemnek láthatatlan folyamatok sorozata is zajlik a rögzült élõlény körüli térben. Ez is elérkezhet (a szálak összefuthatnak) egy csírázást gátló állapothoz. Ebben persze minden faj külön-külön egyéniség, speciális igényekkel, toleranciával. Utóbbi folyamat önmagától is létrejöhet, de jórészt apróbb környezeti változások döntik el az elsõ dominót, a többi a faj ellenállóképességétõl, a populáció egyedeinek sûrûségétõl függ: vagy túléli, vagy összeomlik.
Ismert a lappangás esete több növény- és gombacsoportban: ilyenkor tápanyagfelhalmozás zajlik, és kiszámíthatatlan a következõ termõ év ideje. (de szép példák vannak rá!) Az, hogy – a látszólag – változatlan külsõ körülmények ellenére ingadozik így az egyedszám, többnyire ezek miatt van.
(Az esetek nagy részében azonban ezt egy véletlenszerû vagy szándékos környezeti változás idézi elõ. Mezoléptékkel pl. egy nagyobb vadtúrás, tarvágás, talajvíz-csökkenés stb.) A legnagyobb szerep természetesen itt is az emberé. 1-2 (-5) éves drasztikus populáció-méretbeli ingadozások úgymond természetesnek mondhatók. Akár az idõjárásban a hideg-meleg, csapadékos-száraz évek-évtizedek.
Földtörténeti mércével persze a „nagy” kihalások szoros összefüggésben vannak az éghajlat változásával. De itt nem errõl volt szó.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Hullámzó front hoz jelentős csapadékot
Időjárás-változás | 2025-11-01 10:22
Szabályzat