Globális jelenségek

hari, a gébicseid még itt vannak?? Nálunk (szerencsére szép számmal voltak gyerekeik idén) már elhúztak... Teljesen kihaltak a bokraik, leshely-akácaik.
Link
Sosem engednek közel magukhoz, de imádom figyelni õket, ahogy csapogva repülnek a rovarok után és hordják a gyerekeknek a bokrosba, aztán ahogy a gyerekeket is tanítgatják, miközben az "öregek" kinn lesnek a bozót magasabb pontjain. :-)

Klímaszervíz volt!:-)

Nem is döglött a fórum! :-)

Vannak még költözõ vadgalambjaim is, de azok maradnak nálam télire , nem költöznek, idézik a nyarat.

Igen Noli a második eresztés, két fészek van egymás mellett és mindkettõben kétszer keltettek, ma már próbarepûltek.

Akinek van pár szabad órája, olvassa el: Link

Igen, és én tövisszúrót is láttam mostanában.

Pici fecskék (fecskécskék még itt is vannak, és pár napja Nyíregyházán is láttunk fészekbõl kikandikáló aprónépet.

b.hópihe: azok már a második fészekalj lehetnek, remélem, még felnõnek rendesen! Idõnként összejön a két adag fióka nekik. Nálunk 3 vagy 4 éve volt ilyen, a munkahelyemen rengeteg fészek van, volt alkalmam figyelgetni õket.
Ami viszont érdekes, és ezen valóban fennakadtam, hogy a tövisszúró gébicsek is leléptek, kb egy hete voltam ott, ahol fészkelnek, és sehol egy lélek... Máskor meg már messzirõl kiabálni szoktak, ha embert látnak, jó két hete meg még találkoztam velük.
Nem tudom, hogy minek köszönhetõ ez a szerintem korai költözés, ha annak nevezhetõ, de régen öreganyám mindig azt mondta, ha korán elmennek a madarak, akkor hamar lesz tél. Persze nyilvánvaló a fogyatkozó rovarok miatt mennek, csak kíváncsi volnék az összefüggésre.

Nálam pedig még vannak fiókák is , még csak most fognak kirepûlni.

Érdekes hogy itt még vannak bár koránt sem olyan létszámban mint eddig. Lehet hogy az átutazók...

Jajj! Akarom mondani fecskék

Itt is már úgy egy hete repültek el a kecskék.

Noli! Tõlünk is, már írtam is a hosszútávúba néhány napja!

Méghogy korábban kezdõdik a tavasz!? Inkább minden évszak kicsit késõbb.
Mindig azt hallom: Mikor lesz már tavasz? Mikor lesz már nyár? Mikor esik már végre a hó?
Vagy csak ennyire türelmetlenek vagyunk.
Érdekes, az õszt annyira nem szoktuk várni. :-)

Elmentek a fecskék, ennyit a hosszabbodó nyárról... Már csak pár átvonuló csapat van, a helybéliek elhúztak délre.

Akkor ez ma piros betûs ünnep Floo!:-)

Amugy én az ilyen frontokat hiányolom évek óta,mint ez a mostani,éjjfélben érkezett a csapi és most már lassan kilép az országból keleten,12 óra alatt végigrobogott az országon...

Egy kis klímaszervíz bedöglés ellen.
Link
Van ebben minden, velõsen-tömören.
Kevés évszak tolódás, botanika, ökológia, favirágzás és egyéb csemegék..

Ez a fórum bedöglött,mint a klima

Nocsak! :Link

Egy pozitív hír a sok szörnyûség közepette: Link

Link

Kutató! Sajnos (megint) nem tudok menni mert esküvõre vagyok hivatalos. De majd bepótoljuk ígérem

Nanovich, Astral köszi! Emlékeztem rá, mert amikor olvastam, én is minden ismerõsömnek és a családnak is ezt a részt idéztem
Nanovich: Palóznak?

Köszi Jaurinum!

Persze Floo. Ebbõl is látszik, hogy ezek a "jelentéktelen" élõlények milyen védtelenek a hirtelen(!) változásokkal szemben. A nem mikroklimatológiai lehetséges okokról pedig szóltam.

Gombákban nem vagyok túl járatos, ám a korhadéklakó és élõsködõ gombák, és a mikorrhizások lappangása is a mindenkori anyagforgalom sikerességétõl függ. A micélium csak kellõ tápanyagban fejlõdik. Ez nagyon hasonló pl. a szaprofiton orchideák csírázásbiológiájához. Utóbbihoz jó könyv a 95-ös Molnár-Sulyok-Vidéki hazai orchideákat bemutató kötete, amelyben szó van a szimbionta gombák életciklusáról, biológiájáról is.

Jaurinum!
Persze én is gondoltam arra hogy a hely mikroklimája változott meg,viszont 3-4 különálló hely mikroklimája egyszerre változzon meg annak kicsit kicsi az esélye,föleg hogy a helyek több km-re vannak 1mástól...

Jaurinum! Nem tudsz a lappangásról (a gombák esetében) valami szakirodalmat?

Floo: Értetlenkedtél, hogy nem találsz vargányát ott, ahol korábban rengeteg volt. Olyanról, hogy termõhelykimerülés, lappangás, hallottál-e? Rövid idõszakot (általában néhány év) nézve az "eltûnés" nem szedés-nem szedés, még kevésbé az éghajlatváltozás kérdése. Nem akarok bántani senkit , de a gombászók nem feltétlenül figyelik meg a termõhelyet évente, nem végeznek cönológiai felvételeket, nem vesznek talajmintát, csupán a „van gomba, nincs gomba” megállapítást vonják le a gyûjtõútról megjõve. A piacon pedig mennek a „bezzeg..”, meg a „pedig régen..” kezdetû sóhajok.
Néhány biológiai-ökológiai tényezõ, ami okozhatja az általad tapasztaltakat. (Az általatok helyesen már felhozott mikroklimatikus viszonyok mellett.)
A tömeges elõfordulású gombák, növények (szub-) populációi önmaguktól is képesek összeomlásra. A gradáció eseménysora azt hiszem, a rovarvilágban mindenki számára ismert. A növények és gombák (és algák, zuzmók stb.) egyedszámának hirtelen, drasztikus változása (beleértve a látszólagos „eltûnést” is) egyrészt az önmaguk által termelt szerves anyagok talajbeli koncentrációjától is függhet: elérve egy kritikus szintet, egyszerre gátlódik a spórák/magok csírázása. Apró, de összetett, emberi szemnek láthatatlan folyamatok sorozata is zajlik a rögzült élõlény körüli térben. Ez is elérkezhet (a szálak összefuthatnak) egy csírázást gátló állapothoz. Ebben persze minden faj külön-külön egyéniség, speciális igényekkel, toleranciával. Utóbbi folyamat önmagától is létrejöhet, de jórészt apróbb környezeti változások döntik el az elsõ dominót, a többi a faj ellenállóképességétõl, a populáció egyedeinek sûrûségétõl függ: vagy túléli, vagy összeomlik.
Ismert a lappangás esete több növény- és gombacsoportban: ilyenkor tápanyagfelhalmozás zajlik, és kiszámíthatatlan a következõ termõ év ideje. (de szép példák vannak rá!) Az, hogy – a látszólag – változatlan külsõ körülmények ellenére ingadozik így az egyedszám, többnyire ezek miatt van.
(Az esetek nagy részében azonban ezt egy véletlenszerû vagy szándékos környezeti változás idézi elõ. Mezoléptékkel pl. egy nagyobb vadtúrás, tarvágás, talajvíz-csökkenés stb.) A legnagyobb szerep természetesen itt is az emberé. 1-2 (-5) éves drasztikus populáció-méretbeli ingadozások úgymond természetesnek mondhatók. Akár az idõjárásban a hideg-meleg, csapadékos-száraz évek-évtizedek.
Földtörténeti mércével persze a „nagy” kihalások szoros összefüggésben vannak az éghajlat változásával. De itt nem errõl volt szó.

Földrajzi nevek változásairól egy írás:
Link

Ez az elnevezés nekem is ismerõs. Hogy honnan, már nem tudom.

Sziasztok. Olvasom a korábbi Zempléni-hg. körül kialakult nevezéktani párbeszédet. A végén már azt hittem, a számomra második leggyakoribbként számon tartott nevével nem is találkozok. A botanikatörténetben, elsõsorban a hõskorszakban, a XIX.-XX. század fordulójának, a XX. század elsõ harmadának számos kiváló kutatója révén Sátor-hegységként ivódott a szakközönség agyába a vonulat. Az elnevezés sokáig, egészen az 1970-es évekig használatos volt - ez elsõsorban az 1966-1968-as Soó-Kárpáti határozónak köszönhetõ, ami (sok más, addigra elavult elnevezést meghagyva) továbbra is e néven tárgyalta. Néhány pályatársam, de fõként a "régi motorosok" elõszeretettel említik továbbra is ezt a nevet, amikor arra utaznak. (Az elõdök tisztelete sokszor elõrébb való, mint az örökkön változó elnevezés).
Ha földtani, stb. szempontból nem is állja (állta) meg a helyét, nekünk valahol mindig Sátor-hegység lesz a Zempléni.

Egyébként gondolhatam volna, hogy A boldog ember lesz az, ugyanis Flooról volt szó

Gratulálok Kutató! Húzd le Nanovichot, és meg se állj egy kisfröccsig! (Persze egy jó lemenõs borozóban.)

igggeee!

Gratulálok Kutató! Alá" szolgája a következõ MetNet találkozón.

Nanovich! Móricz Zsigmond: A boldog ember

Astral ezek jelen esetben nem a tuskón nõnek, hanem a kidõlt, valamint a lábon száradt, és még álló fán, de olyan magasan, hogy sokszor úgy kell lepiszkálni.
Némelyik átmérõje meghaladja a 25 cm-t.
Bámulatos.

Igen, ha az ember jó tuskókra akad, akkor az egész falu gombát ehet

Ha már a gombákról van szó, én inkább megvárom az október derekát, ugyanis akkor a közeli nyárfásban rengeteg laskagomba lesz majd.
Legalább is remélem.
Tavaly szedtem vagy 40 kg-ot.

Mikszáth Kálmán: Akli Miklós?

Tegnap akkora õzlábgombát találtam mint egy pizzástányér, és van belõle dögivel a 109 mm után. Persze a kisebbeket szeretem mert azok a legfinomabbak.
Tegnap nekikezdtem egy regénynek és megtaláltam benne a mi Floonkat De hogy miért ide írom?!

"-Nyolc-tíz holdból nem tudsz megélni? Pestre kell jönni munkát keresni?
-Elég sajnos, most ojan a világ. Nem terem semmi.
-Nem tudtok gazdálkodni
Megcsóválta a fejét.
Nem a gzdálkodásban van a hiba, kérem, hanem az idõjárásba. Úgy tudunk gazdálkodni, mint a régi öregek, de mit ér, ha má nem terem a fõd...Mán minálunk nincsen esõ. Egész nyár elmúlik, hogy tavasztól õszig egy csepp esõ nem esik. Mikor én gyerek vótam, ott vót a sok víz. A Batár minden tavasszal elöntötte a réteket. Vót nagy harmatok, vót sok nádas. Olyan kukoricák termettek, hogy elveszett bennük a lovasbetyár...Pedig a kukorica csak akkor terem, ha a borozdába kuruttyol a béka...Most nincs béka, de még víz sincs. Elvezették az urak a vizet. Nincs má nádas, gyékényes, nincs má vizimadár...De még a Batár is szárd má kifele, repedezik a feneke a nagy forró nyarakon..."

Tehát, ezeket a szavakat azok mondják akikre azt szoktuk mondani hogy "bezzeg a régi öregek..." meg "bezzeg régen...". De lám, õk is ugyan ezt mondták anno. Tehát ez vagy azt jelenti hogy már akkor is igen jelentõsen változott a klíma vagy azt hogy ezeket a mondtaokat nem is érdemes használni. Ezt döntse el mindenki maga.

(Egyébként aki meg megmondja hogy mibõl idéztem annak jutalma egy "kivánságital" a legközelebbi olyan találkozón amire végre már én is eljutok )

Van ott is, csak nem vargánya.

Igazad van. Inkább kussolok, nem szoktam sûrûn gombászni itt a kukoricatáblák közepén az Alföldön.

Cassano! Egy jó gombász rögtön észreveszi, ha megelõzték.

Egyébként Floo, ha egy csapadékos õsz lenne már végre, akkor tartósabban is vargányázhatnál. Ez az évszak mostanában elég szárazra szokott sikeredni. (Nálam és a Börzsönyben mindenképp.)

Nemsok...

Ugyan nem vagyok egy nagy gombász , de az biztos, hogy a gombatermés nagyban függ az idõjárástól.
Viszont szerintem a termés mennyiségének ingadozása nem utal éghajlatváltozásra, ez természetes folyamat. Ahogy mondtad Floo, követi az idõjárás változékonyságát, de nem hiszem, hogy következtetéseket lehetne ebbõl levonni. Biztos vagyok benne, hogy régebben is elõfordultak gyengébb évek.

Az is elõfordulhat, hogy a környékeden van most pár olyan lelkes fiatal gyerek, mint amilyen régen Te voltál és minden nap elmennek leszedni a termést...