Időjárási visszatekintő

Január 5-i szegedi adatokat tud valaki szolgáltatni?

Ezen a télen a tegnapi nappal bezárólag összesen 10 db mérhetõ mennyiségû havat adó havazás volt Sopronban. Novemberben 24 cm, decemberben 37 cm, januárban 13 cm hó esett, összesen az egész télen eddig 74 cm. Maximális hóvastagság 40 cm volt, jelenleg 6 cm hó van. Hótakarós napok száma a városban helytõl függõen a télen 31 és 50 nap között változik. A január 11 és 24-e közötti idõszakot leszámítva szánkózásra alkalmas területet a Soproni-hegységben ezen a télen bármikor lehetett találni. A met.hu szerint jelenleg Muckon (510 m) 15 cm hó van, ami például megegyezik a Bánkúton (850 m) mért adattal. Szûk térségemben eddig erre a télre nem lehet panaszunk.

Itt tisztán hó esett az éjjel kb. éjfélkor kezdte addigra viszont + 0,2 fokig emelkedett a T így csak 1-1,5 cm jött össze, napközben gyengén havazott, közben olvadt is rendesen estére már csak lepelnyi jeges kiterjedt hófoltok maradtak az össz. csapi 3,8 mm.

Tmin: -1,3 °C (ma 19:00), Tmax: 0,6 °C (tegnap 19:00).
Rhmin: 93% (14:50), Rhmax: 100% (22:10).
Pmin: 1011,7 hPa (tegnap 19:00), Pmax: 1020,7 hPa (ma 19:00), gyengén emelkedik (+0,5 hPa/ó).
Wgust max: 2,0 m/s (10:39), uralkodó szélirány 65° ENE.
Reggeli hóvastagság: 2 cm, aktuális 1 cm.
Tegnapi csapadék: 1,3 mm(havazás, hózápor, hódara).
Radmin: -8,1 °C.
Az éjszaka képzõdött köd délelõtt megszûnt, de egész nap párás maradt a levegõ. Egész nap borult volt az ég. Egész nap szélcsend volt a jellemzõ, csak néha mozdult a levegõ.

Ide is bemásolom:

Az utóbbi majd 24 óra elég érdekesen alakult itt a városban. Tegnap este még utoljára kinéztem, hogy mi esik és eléggé meglepett, hogy nem hópelyhek, hanem tisztán esõ fogadott. Az éjjeli halmazállapotot nem tudom, de fagy nem volt és elég sok mm jött össze, szóval esõre vagy havas esõre tippelek, reggelre tócsák és sár fogadott. Aztán délelõtt volt szitálás, majd mikor erõsödött az intenzitás átváltott havas esõbe, sõt tisztán hóba is, miközben a ködfelhõzet is egyre jobban leereszkedett.

Most nyomott szürkeség van nálam, estére könnyen beködölhetünk, a hõmérséklet elérte az éjjeli minimumot.

Az igen, szép szám.

Persze, a 2001-2010-es átlag 771 mm. (sok)
Bõvebben itt találsz infót az elmúlt 10 év csapadékairól: Link

Pedig a klimatológusok a csapadék csökkenését várták a globális felmelegedés+klímaváltozás miatt.
Kíváncsi lennék, mennyi az elmúlt 10 év átlaga, meg tudnád mondani?

Fokozatosan egyre csapadékosabb az idõjárás itt Váralján. A 30 éves átlagon ez jól látszik. Néhány évtized alatt közel +50 mm.
1961-1990: 680,5 mm
1971-2000: 701,8 mm
1981-2010: 728,5 mm

Sok extra felénk sem törént, eddig így állunk Link

Hú, ez nagyon szépen összeállított kis adatbázis, jó az ilyenekre ránézni!

Egyelõre nem viszi túlzásba a január nálam: Link

1987 tele a szomszédban.

Link

Laci! Elemeznéd az 1994.02.19-20-i helyzetet is,amikor-ha jól emlékszem-egy Dél-olasz ciklonból 2 napon keresztül havazott és 30-35 cm vastag hótakaró alakult ki Szegeden? Köszi!

Én egy szakmai kérdésben alkotott állásfoglalást tettem, amire szintén szakmai érvekkel illik reagálni, nem erkölcsi példabeszédekkel. Az elhangzott vádakat és a hangnemet pedig a lehetõ leghatározottabban visszautasítom!

Majd másnap -12-13 fokos T max Nyíregyházán és Debrecenben, és sokhelyütt voltak -10-11 fokos maximumok az országban.
Tipikus lábashideg volt.

Erre én is nagyon emlékszem: Szegeden voltam éppen, és ahogy a hidegfront alávágott a meleg nedes légtömegnek, hirtelen erõsen párás lett a levegõ, St képzõdött, és igen erõsen hûlt le a levegõ... Nem volt kellemes, az esti fõterminusban Nyíregyházán -16 fok, és 20 m/s-os széllökések...

Szerintem ekkor voltunk Gambuccal hófuvás vadászaton Ha jól emlékszem akkor mért a kocsi hõmérõje olyan 5-6 óra fele -11 fokot. Kb. 5 percet tudtam kint lenni a jó 60-as szélben.

Is-is: Pestszentlõrincen várhatóan 0 és 1°C közötti lesz az idei január. Ilyenbõl 33 volt az elmúlt 241 januárból. Az ezeket követõ -1°C-nál hidegebb február valószínûsége 27%, ami nem annyira kevés. 2 február középhõmérséklete -3°C-nál is alacsonyabb volt egy enyhébb január után. Ebbõl az egyik 1956 volt. Viszont a +2°C-nál enyhébb február valószínûsége is 27%. Tehát a múltból most nem igazán tudunk következtetni. Jelenlegi modellfutások alapján (legalábbis ami február elején látszik) inkább a hidegebb verzió talán az esélyesebb.

Ma történt öt éve a legendás 2006 január 22-i hideg-betörés, amikor is szibériai eredetû hideg légtömeg zúdult rá hazánkra.
A betörés adott kevéske havat az országba és egy õrületes tempójú lehülést.
Nálam a reggeli -3°C-ról estére -14°C-ig csökkent a hõfok, miközben 0,5cm hó esett le.
Az elõtte néhány nap alatt leesett 10cm körüli havat a viharos szél jól megfújta, letaposta, ami a nagy hidegben jégtömbökbe volt csak bontható a hó lapátolásakor, szibériai élmény volt, annyi szent.
Képek: Link
A szibériai hangulat: Link

Még a december itt hozott annyi havat mint 2009 decembere,de a január eddig 0 hótakarós nap.Valahogy az volt az érzésem õsszel,hogy keményebb és havasabb lesz ez a tél,de az eddigi 53 nap idõarányosan elbújhat az elõzõ elsõ 53 napja mögött Pápán.Reménykedjünk,hogy február kivágja a rezet. (egy gyenge januárt mintha nagyobb eséllyel követne kemény február mint még gyengébb...)

Felénk mostanság nincs hótakaró, de tavaly ilyenkor: Link

Hékás, lejjebb az agarakkal!
Ez a fórum nem errõl szól! Azért, mert valaki nem ért veled egyet, azt rögtön ilyen stílusban kell lehalkítani, burkoltan célozgatni és lealázni??
Egyébként köszönet a próbálkozésért, de erkölcscsõszködésre semmi szükség!

Ha ennyire nem bírsz magaddal, akkor egy röpke válasz:

Eddig sem szóltam hozzád, ismerve a múltadat, a jellemedet, a célodat más csatornákról (másik fórumokon illetve privátban...), ezután sem fogok, feleslegesen célozgatsz meg írogatsz.
A tanulmányban leírt sorok, amiket idéztél, és amiket kifogásolsz, 4 szóval magyarázható, amire nem lenne szükség, ha mégiscsak elolvastad volna a tanulmányt, vagy ha elolvastad, figyelmesebben tetted volna.
Az, hogy szerinted nem állja meg a helyét, meg helyesbíteni kellene, hát hogy is mondja, röhejes. Írok 172 oldalt, 6 éve éjjel-nappal, majdnem minden órában követem, figyelem, mérem, jobbról-balról kutatom a témát, és azt gondolod, hogy néhány kiragadott példával semmissé tudod tenni a munkámat?
Ugyanmár!
Ha egy késgyártótól veszel egy kést, attól még nem fogsz tudni ugyanolyan jó kést gyártani. A késgyártóba beledöfni azt viszont beletudod. De nem leszel olyan jó gyártó, csak azért, mert "megvetted".

És az említett 4 szó: Eger dombvidék, Kompolt-Jászapáti síkság.
Egy síkvidéki állomás középhõmérséklete lehet ugyanolyan, vagy magasabb is, mint egy adott, valamilyen dombi állomás, még akkor is, ha a minimumainak és a maximumainak átlaga nem is sokkal magasabb, a napi hõmérsékleti görbe jellegzetessége miatt a középértéke mégis magasabb.
Az alföldi síkon is vannak komoly különbségek (lásd Kakucs), ott is lehet magasabbat vagy alacsonyabbat mérni a terepviszonyok különbözõségének függvényében. Sík területen kisebb kiemelkedés tud komoly különbséget produkálni, mi további bizonyítéka alföldi körülmények között is az inverzió középhõmérsékletre gyakorolt hatásának.
Tehát ebbõl lehet tudni, hogy Eger jó fagylefolyású ponton van, mivel egy ottani völgy középhõmérséklete sokkal alacsonyabb lenne. Mint pl. Zabar vagy Szécsény.
Az meg, hogy a két említett síkvidéki állomás középértéke lényegében ugyanannyi, mint a dél-baranyai Sellyéé, is azt bizonyítja (mint ahogy már a tüdõmet kiköpve többször elmondtam) hogy az országban olyan mérvû különbségek, mint amiket a klímatérképek és leírások sugallnak, nincsenek.

Eddig sem reagáltam, a továbbiakban sem fogok reagálni a provokációidra (ami a kívülállóknak talán fel sem tûnik), még akkor sem, ha a sorozatos tárgyi tévedéseid nagyon bosszantanak.
Nagy szerencséd itt a MetNeten, hogy senki nem tudja, milyen jellem rajzolódik ki rólad egy másik fórumban folytatott korábbi tevékenységed nyomán, hogy privát viszonylatokról már ne is beszéljünk, ami már az elõbbinél is minõsíthetetlenebb.
Az együttmûködés passzív elutasítói még csak csak elviselhetõk, de a rombolási szándékkal kötözködõk nem.

Ez pontosan így van,nem is írtam,hogy a reptereken ne legyen met. mérés vagy hogy éghajlatkutató állomást nem lakott területen kívülre kell tenni. Valóban akik amatõrök, a lakott helyekrõl adunk adatot. Csakhogy az idõjárásról a lakosság talán 1 %-a sem veszi az információit a metnetrõl vagy amsz-ról.Ha meg más amatõr oldalakról veszi, akkor isten õrizz ! Akkor inkább Pogányról vegye az információit ha Pécsre kíváncsi.
Ha a methu. idõjárási adatait belvárosokból ill. reprezentatív belterületrõl veszi pl. a körzetibe (sosem memorizálom be,hogy melyik város adata bel- ill. külterületi ), akkor nem szóltam egy szót sem.

Nagyon is igazad van! A hozzászólásod szerintem végszónak is megfelelne.

Mondtam én, hogy örökzöld a kérdés...
Bakonyvár, számodra csupa jó hírem van! Tudniillik pont a nagyvárosok állomásellátottsága a legjobb. Ráadásul a mérõállomások jellegükbõl fakadóan pont azokat a paramétereket mérik, észlelõik pont azokat észelik, amiket megjelöltél, tetejébe épp olyan pontossággal teszik mindezt, ahogyan a hétköznapi igények megkívánják. Azaz a városi ember információigényét jórészt ki is elégíti mindez; természetesen az amatõr mérõállmásokról beszélek.

A hivatalos mérõállomásoknak más a feladata, mást is kell reprezentálniuk. Elhelyezésük több szempontból is kompromisszumokat hordoz magában, mert a lehetõségeink végesek. Legalább mi, akik érdemben foglakozunk a meteorológiai mérésekkel, adatokkal, lehetnénk erre tekintettel.

A gumicsont újra töltve!

No de essen szó egy picit errõl az eltelt idõszakról. A január, szerencsére egy barátságos száraz csendes forgatókönyvet hozott, nem ártott már azt hiszem, hõmérsékletileg több mint két fokkal átlag felett vagyunk eddig két értékbõl 1,6fok.
Míg tavalyi január igen csapadékos volt, most kifejezetten száraz, megkönnyebbülésre száraz elsõ 20 napon vagyunk túl. Eddig 10,4mm hullott, míg tavalyi január 61,4mm hozott, az idei töredéke sem lesz. Azt hiszem a vízzel küzdõ országunknak ez igen jó hír, reméljük a folytatásban is ehhez hasonló adatok születnek majd.

Ugyanakkor az idõjárás megfigyelése nem csak azért van,hogy az éghajlatot kutassuk ! Talán elkerülte itt a figyelmet, hogy a városokban emberek is élnek,akik reggel munkába indulnak és kirándulnak esetleg egy távoli helyre és kiváncsiak arra,hogy ott mi vár rájuk. Ha esetleg (félve írom le... ) a bugris,semmiheznemdeazéghajlathozplánenemértõ lakosság szempontjait is figyelembe vesszük, akkor egy nagyváros közepén egy parkban (nem 2 10 emeletes panel közt és nem egy áruház parkolójának szélén) nem ártana egy idõjárásmegfigyelés észlelõvel.Itt elsõsorban nem globálsugárzásra,talajhõmérsékletre és párolgásmérõ vagy zúzmarakutató mérésekre gondolok (erre a kutya se kíváncsi),hanem T, csapadék,látótáv,szél,jelenidõ,hóréteg észlelésre.Pápán ez nem fontos,nem egy óriási város és a reptér tõlem pl. alig tér el T tekintetében(Nyárád már 10 km,azt már nem nevezném pápai adatnak).De egy Miskolc,Budapest vagy Pécs esetén a városközponttól 5-10 vagy még több km-re és eltérõ domborzati fekvésben lévõ idõjárás(Repterek,Avas) egy kicsit mást mond százezernyi,milliónyi embernek , mint kéne(egész más a szél,T,látótáv,jelenidõ az esetek nagy százalékában ). Vannak ugyan mérések,automaták esetleg bent is,de minden laikusnak elérhetõ helyen(körzeti jelentés,internetes oldalak) a reptereket nyomatják,mert csak ott van vizuális észlelés.Még jó,hogy Pápán fordítva van,a reptéri észlelés csak 3-4 km-re van és az automata van messzebb.

"Ha már magánvélemények, én személy szerint örülök neki, hogy a reptéri mérések az adott földrajzi viszonyok között nem reprezentálják Debrecen városklímáját."

Na igen, még a végén azon vesszük észre magunkat, hogy egyik nagyvárosi OMSZ állomás sem reprezentálja az adott város klímáját. De ez szerintem is jól(jobban)van így.

Az sem lenne tökéletes, mert akkor utána el lehetne kezdeni, hogy de ez hiába van dombon, akkor is fagyzug, az a másik ugyan nem fagyzug és dombon is van, csak nem jó a fagylefolyása, arról már ne is beszéljünk, hogy csak 200 m-en van, a harmadik viszont már 300 m-en....a negyediknek 100 m a szintkülönbsége az ötödikkel ellentétben, aminek csak 50, holott ugyanolyan magasan van, vagy nem...a fekvésekrõl, talajtípusokról és a többi hasonló kis nüanszokról már ne is ejtsünk szót...
Szóval tökéletes nem lenne, de jobb biztosan.

szerk.: 19545-ösre:

Igen, tisztában vagyok ezekkel a dolgokkal. Az általam felvetett alapprobléma azonban teljesen másban gyökerezik.

Akkor, hogy világos legyen: Az adatok azért nem árulkodnak "egyértelmûen"(!) arról, hogy az egri állomás "jó fagylefolyású"(?) ponton van, mert az említett idõszakban az általam említett kettõ, sík területen lévõ állomás is simán hozta azt a középértéket, amivel az ominózus 6 éves átlagban, az egrivel teljesen megegyezõ, a sellyei átlag környékét megközelítõ-vagy elérõ, a zalaiaktól pedig "jóval magasabb" átlagot könyvelhettek el.
Nagy valószínûség szerint lehetne olyan idõszakokat is keresni, ami ettõl eltérõ eredményt mutatna (Eger és az alatti lévõ sík területen lévõkre értem), azonban ez a kiragadott példa felhozatala és végkövetkeztetése akkor sem állja meg a helyét.
Az meg, hogy az egri mennyire van jó fagylefolyású ponton és hogy ez miként befolyásolja a kül.középértékeit, ahhoz -nekem- ezzel kapcsolatban még jó pár mérésre lenne szükségem, hogy olyan hûdenagy igazságot tudjak megfogalmazni.
Na de nem akartam én ezzel ennyit foglalkozni. (Viszont ha a helyesbítés megtörténik, vagy már megtörtént, akkor megérte).

Rendicsek!

Én nem is akarnék lovagolni ezen, sõt már rég elfogadtam, hogy ez van. Ezt az egészet csak Floo egyik írására reagáltam. Ettõl függetlenül sokkal jobb lenne egy lentebbi állomás, de ezért mi nem túl sokat tehetünk.

Nem tudom, hogy most nekem erre válaszolnom kellene-e avagy sem, hiszen ez nem cáfolat az én írásomra.
Korábban többször elhangzott, hogy az avasi, mint dombi állomás eléggé fölülreprezentálja a (térséget?). Eleve rossz megfogalmazás, na de ebbe ne is menjünk bele. Én erre hoztam elsõsorban ellenpéldákat korábbi hozzászólásomban- és messze nem fogytam ki belõlük-.
A havas felvetésedre pedig annyit tudnék hozzáfûzni, hogy igen, ha eltérõ szintkülönbségû helyeket hasonlítunk össze, akkor szembesülhetünk ilyenekkel, avas-állomási szinten egészen pontosan 1989 óta.
Jelen esetben pedig egészen csekély hõmérsékletbeli eltérés járult hozzá ennek a kontrasztnak a létrejöttéhez.
Itt is ez történt és még fog is jó párszor. Sõt, itt a dombokon már a szél is beleköpött a hóvastagság levesébe: (Az Avason reméljük, annyira nem fújt...
Bocs az iróniáért, de szerintem tényleg ideje lenne már ezen túllépni, fõleg, mint írtam, mást úgysem tudtok tenni. A legtöbben pedig szerintem már rendelkeztek annyi háttérismerettel, hogy a titeket érintõ/érdeklõ állomások helyének figyelembevételével minden helyzetben a helyes következtetést vonjátok le az adatokat vizsgálva.
Jahogyképek (01.21.)
Link Link Link Link
Link Link Link Link

Nem is kell minden vakondtúrásra tenni, olvass figyelmesebben, egy szóval sem írtam ezt, sõt!
Pont azt írtam, hogy amennyi most van, annyiból bõségesen lehetne dolgozni, ha az adatokat megfelelõen kezelnék és értékelnék ki.
Pl. volt a lenti, letenyei és nagykanizsai met.állomás azonos idõszakban egyszerre, tökugyanolyan fekvésben, nagyjából tökugyanolyan értékekkel, minek 3 ugyanazt mérõ állomás egy 25 km sugarú körben?
Pazarlás!
Elég lett volna 1 is, a másik 2 állomás telepítési és fenntartási költségeit meg lehetett volna spórolni.
Vagy pedig ésszerûen elhelyezni õket.
Ahol most vannak ott vannak, ott kell elfogadni õket, ez van, csak tudni kellene, mit miért mennyire meddig hogyan honnan merre mérnek.
Tökéletes állomáshálózat nem létezik, olyat nem lehet létrehozni, éppen amiatt a bõdületes különbségek miatt, amik megvannak.
De éppen emiatt nem lett volna szabad olyan hanyagul és ("...és jólöltözötten, hát
Induljon a banzáj!
Essen szét a ház!
Legyen úrrá rajtunk az aktuális láz!") mindenféle szakmai megfontolás nélkül kezelni az adatokat, mert mint ahogy írtam régebben, több évvel ezelõtt:
"A változatos domborzatú térségekben az alacsonyan fekvõ, a domborzat alakulatából fakadóan, a derült éjszakákon hideglevegõ gyûjtõként mûködõ fagyzugok hõmérsékletei és az ezen pontokhoz egészen közel esõ jobb fagylefolyású helyek hõmérsékletei között olyan lényegi különbségek vannak, amelyek nagyságrendileg meghaladhatják egyes, egymástól távolabb esõ térségek közti vélt vagy valós eltéréseket!
Ennek megfelelõen, súlyos szakmai hiba mérési pontokat esetlegesen, vagy a szakmai kritériumoktól eltérõ megokolással mérõállomásokat telepíteni, mert ezzel azt kockáztatjuk, hogy olyan meteorológiai adatokat gyûjtünk be évtizedeken keresztül, amelyek éghajlattani elemzése fals képet mutat a vizsgált terület jelentõs, akár nagyobb, meghatározóbb részére vonatkozóan.... "

Igazságod vagyon, de nem lehet minden vakondtúrásra hivatalos mérõállomást telepíteni. Ha nálam tennél 20 helyre a település külterületeit is beleértve én mutatnék másik 15 - öt, és jönnék röhögve az adatokkal, ide miért nem tettél...Ezt nézd! Csak pár példa: Egyazon fekvésû, nagyjából ugyanolyan tszf. magasságú két helybõl az egyiket jóval többször leperzseli a fagy , mint a másikat...A városban van elnevezés a hideg, és meleg oldalra, pedig a fekvése ugyanaz gyakorlatilag, a szintkülönbség max. 6 - 8 méter (Ez már másik példa). Mi lehet az ok? Arra tudok gondolni, hogy a kicsit alacsonyabb hely egy hideg lefolyás, ami a másikat nem, vagy kevésbé érintett. Azt hiszem mindenki tudna példákat sorolni , legalábbis az olyan térségek amelyeknek némileg tagoltak a domborzati viszonyai. A megközelítésem mezõgazdasági jellegû volt, számtalan megközelítése lehet e dolognak. Még annyit, hogy nemigen foglalkozom mérésekkel alátámasztott mikroklíma kutatással, elég beszédes tud lenni az is , amit szemrevételezéssel meg lehet állapítani még egy amatõr számára is.

Így van, elsõ lépésnek tökéletes lenne, illetve lett volna!
Csak egészen minimálissal többet kellett volna odafigyelni rá.
Az összes állomás adatát beledobni egy kalapba, mindegyik adathoz színt rendelni és ezeket egy térképen megjeleníteni, leírásokat készíteni, és ezt komolyan venni olyan õrületes különbségek mellett, mint amiket az ember tapasztal, szavakkal ki nem fejezhetõ szakmaiatlanság.
Sõt, szerintem ebbõl a jelenlegi állomáshálózatból is lehetne egy olyan országos klímaleírást készíteni, ami megfelel a valóságnak, csak ahhoz minden állomás adatait annak karakterisztikája alapján kellene kezelni, és olyan rendszerességgel, olyan módszerességgel figyelni és elemezni, mint ahogy pl. én évek óta teszem.
Errõl a témáról 100 oldalakat lehetne írni, annyi érdekes, és egyben meglepõ kapcsolódási pontja van más témákhoz (gazdaság, társadalom, stb.), hogy hihetetlen. És ennek a témának a kutatása nem kerülne sok pénzbe, fõleg, hogy arról szól, arról a néhányszáz méteres levegõrétegrõl, amiben élünk, ami számunkra a legfontosabb.

Sziasztok!

A Tél közepén egy kis visszatekintõ a Felhõszakadárok 2010-es pillanataira.
Soha rosszabb zivatarszezont!

Link

Persze, az országos rekordok szempontjából is az lenne a jó, ha minden településen lenne egy, a nagyobbakon több állomás is. De ennek a töredéke, ami esetleg megvalósítható. De minimum az lenne a jó, ha a hõmérséklet-mérés is a csapadékmérõ hálózathoz hasonló lefedettséggel lenne. Itt a Kelet-Mecseknél csupán Mázán mérnek hõmérsékletet, csapadékot viszont Kárászon, Mázán, Váralján, Mecseknádasdon és Pécsváradon is (OMSZ). Ebbõl látszik, hogy a hegység szépen körbe van rakva, de talán még jobb lenne, ha a K-Mecsek közepén a Kisújbányai-medencében Kisújbányán is lenne egy állomás 400 m tszfm felett. Csapadék és mivel fagyzugos hely, hõmérséklet szempontjából is érdekes lehetne. DNy-on Nagykanizsa és Iklódbördõce között is akadnának fagyzugos falucskák biztosan, pl. Maróc.

Nekem is az volt a véleményem régebben,hogy a pápai reptér és a nyárádi automata nem reprezentálja Pápa idõjárását.De valójában a klímakutatásnak az kell,hogy Pápa földrajzi térségének milyen az idõjárása ill. klímája.Ugyanakkor a körzeti idõjárásjelentésben furcsa lenne az,ha Pápára szakadó esõt adnak,holott süt a nap - csak éppen Nyárádot vagy a repülõteret elérte egy zivatar valahány km-re innét.Jó lenne,ha a nagyobb városok belsejében is lenne egy észlelés,mert az ott lakókat nem a 10 km-re arrébb tapasztalt dolgok érdeklik.Szerintem nem kell (persze ha lenne annyi pénz - és nem milliárdosok újabb milliárdjait gyarapítaná a nép - miért ne?) minden külvárosba,belvárosba,dombra meg fagyzugra,reptérre meg tópartra azért állomást tenni,mert eltérések lehetnek az adataikban.Szerencsére már tudjuk,hogy a domb,aszfalt,tópart stb. bizonyos idõjárási helyzetekben más hõmérséklettel bír.Azért nem kell milliárdokat kidobni,hogy ezt nap mint nap bebizonyítsuk.

Ilyenkor szokta mondani Floo (és talán fogja is hamarosan ), hogy az egész mérési rendszer úgy lenne korrekt, ha az ország minden területén lennének városi, külterületi, völgyi, dombi állomások egyaránt, és mindenhonnan csak az azonos csoportba tartozókat hasonlítanánk össze egymással. De hát a világ nem ilyen tökéletes, úgyhogy jelenleg be kell érnünk ezzel a rendszerrel.

Városon belül városrészek vannak, a térség alatt természetesen a településeknél eggyel nagyobb nagyságrendet értek. Saját példámnál maradva térség pl. a Hajdúhát, Bihar, vagy éppen a Nyírség.
Várom az eredményeket nagy érdeklõdéssel!

Milyen térségrõl beszélünk? Miskolcon kivüli részek, vagy városon belüli térségek? Amugy meg lesz egy városklima kutatás, abból ki fog derülni minden

Ezt tiszteletben tartom mint magánvéleményt, noha egyet nem értek. Ami egy nagyváros 60 %-ára nézvést reprezentatív, az a térségre egyáltalán nem lesz az, vagy csak különleges esetekben. (Hozzáteszem, Miskolc és az Avas esete elég különleges.)Ez pedig erõsen korlátozná az adatok hasznosíthatóságát, gondoljunk csak a modellekre. A város klímájának jellemzésére a városklíma-állomások szolgálnak. No meg a lelkes amatõrök mérései.

Ha már magánvélemények, én személy szerint örülök neki, hogy a reptéri mérések az adott földrajzi viszonyok között nem reprezentálják Debrecen városklímáját.

Én reprezentatív alatt azt értem ami legalább a város 60%-ra igaz, na most ez egyáltalán nem.

Ez a délies "hegyalja" hatás, minden évszakban van + hozadéka. A nem messze fekvõ Tisza menti térség is hidegebb. Télen ritkább a zord hideg, lefolyik az alacsonyabban fekvõ területekre. A nyolcvanas évek egy sokévi átlag térképén Eger rendesen be van ágyazva a Bükk magasabban fekvõ hõmérsékleti izotermái közé, holott a térség nagy része enyhébb, mint a környezõ mélyebben fekvõ területek. Településemen is érvényesül ez a hatás a környék alacsonyabban fekvõ területeihez viszonyítva.

Ezzel ismét felmerül az örökzöld kérdés, mit is kell egy állomásnak reprezentálnia... A közvetlen mikrokörnyezetét, a körülötte fekvõ nagyobb térséget, netán a legközelebbi lakott település klímáját?
Természetesen költõi a kérdés.

Most igen jó példa játszódik le, hogy miért nem reprezentatív az Avas mint állomás. Fent 6 cm hó, lent semmi.

Két nap alatt az idõjárás megadta a választ a kérdésemre:
Nem egy intermezzo,hanem makrováltás ment végbe a karácsonyi markáns hidegfronttal.Ez volt a záróakkordja már bizonyosan egy 15 hónapos rendkívüli idõszaknak.Kiderült,hogy napokig nem lesz különösebben nagy csapadék vagy vihar stb.Így egy hónapot országszerte meghaladja 3 nap múlva a kevés csapadékú ,viharmentes idõjárás.(itt nyugaton már a Karácsony is csak szelet hozott és dec.19. óta alig 12 mm csapadék esett)Ilyen hosszú nyugalom az elmúlt 15 hónapban nem volt,így ezt már egy fordulatként értékelem,nem egy pár hetes megingásnak.Már látok reményt a belvízhelyzet konszolidálódására.
Január elsõ két dekádja 2 fokos pozitív anomáliát és itt 10 mm csapadékot hozott,mindössze(kétszer) lepelnyi hóval.3 téli nap lett,viszont 12 fagyos és 11 ködös.A Tmax 20 nap alatt itt 13,1 fok,a Tmin -8,3 fok.