Bioszféra

Érdekes, hogy szinte mindenki, akinek felvetettem ezt a kérdést, hozzád hasonlóan számtanilag cáfolta meg hipotézisemet. Ha szó szerint vesszük a lélekvándorlást, ti. hogy az identikus tudat (lélek) csak leveti a régi testet és felveszi az újat, akkor természetesen igazad van.
A helyzet az, hogy nagyon nehezen tudja az ember függetleníteni magát megszokott szemléletmódjától. A tudatot az egyed tartozékának véljük -ahogy Jung, a pszichiáter írja egy helyen: a nyugati civilizáció polgára a tudatot az éntudattal azonosítja.
Mindaddig, míg több fogalmunk nem lesz a tudat és az egyediség mibenlétérõl (egyelõre tudásunk e tekintetben gyerekcipõben jár, ezek még mindig a legnagyobb talányok) addig nem sok mindent mondhatunk arról, hogy hányszor élünk a földön, mi volt születésünk elõtt, s mi lesz halálunk után.
Mindenesetre a materialista "tuti" vélemény, miszerint a tudat, a szellemi funkciók az agymûködésnek, mint szervmûködésnek a termékei - tehát az idegsejtek pusztulásával ezek is megszûnnek, túlságosan kézenfekvõnek, "pofonegyszerûnek" tûnik a számomra. A valóság feltehetõleg sokkal bonyolultabb és más.
Az tagadhatatlan, hogy a tudati funkciók szervesen összefüggnek az agytevékenységgel: neurofiziológiai és neuropathológiai tények bizonyítják ezt. De azt a következtetést, hogy "ahol nincs idegrendszer, nincs szellemi funkció" levonni ebbõl mégsem lehet. Hisz gondoljunk csak a nagyon intelligensen tevékenykedõ immunrendszerre, vagy a cél és okszerûen "viselkedõ" növényekre -egyik esetben sem beszélhetünk idegrendszerrõl.
Meglátásom szerint nem az egyed fejleszti ki magában a szellemi funkciókat, ellenkezõleg: az csak részesül valamiféle eleve meglevõ, nagy univerzális intelligenciából. Mikor ezt leírom, természetesen nem a kereszténység (és a hozzá hasonló monoteizmusok) "big bácsi" szerû Istenére gondolok, aki személy, mindenhol ott van (vagy inkább sehol?), láthatatlan, de mindent lát. Ebben az értelemben az univerzális intelligencia nem isten, hanem rendszerintelligencia. Hasonló a méhkaptár viselkedéséhez: a méhek sokasága elképesztõ bölcsességrõl tanúságot téve tevékenykedik, míg az "egyedi" méh szánalmasan ostaba. Az univerzum kiragadott elemei önmagukban nem intelligensek, összességük azonban igen.
Az univerzális intelligencia õseredeti, elválaszthatatlan tulajdonsága a létezésnek, akárcsak az energiakvantumok (vagy még õsibb). Az emberi "agyintelligencia" ezen általános intelligenciának speciális megnyilvánulási formája. Az agy nem szüli a tudatot, csak módosítja azt. Az agy "célszerszám", ami lehetõvé teszi a szokásos és specifikus emberi tevékenységet, de ezt a célszerszámot az általános intelligencia "tartja a kezében".
Még annyit, hogy a célszerszám jelleghez hozzátartozik egy bizonyos mértékû szeparáltság az univerzális intelligenciától. Az agyintelligenciának opponálhatónak kell lennie a világgal.
A szeparációt az agy végzi, ha ez zavart szenved, lehetetlenné válik a normális gondolkodás: pszichózis (skizofrénia) áll elõ.
Tekintve a szeparációt, már érthetõ a tudat látszólag abszolút izolált volta az egyes emberekben holott ezek anatómiai, fiziológiai szempontból lényegében egyformák.
Fentiekbõl következõen az egyéniség, egyediség voltaképpen relatív annak ellenére, hogy abszolútnak látszik.
Ezek azok a meggondolások, amelyek miatt én az általad említett ellentmondást nem látom, ill. nem tartom felodhatatlannak.

A rigónak is volt egy jó napja!

Klassz kirándulás lehetett. A Kõorron talált növények kisvirágú hunyorok.
Én sem bírtam otthon maradni egész hétvégén - szeles, hideg idõ ide vagy oda, - tettem egy ötvenes kört Mattersburg és a Marzer Kogel felé bringával. Errefelé még ennyi növény sem mutatkozik..

Gyerekek, ......!!!! Kiraktam az erkélyre fél tepsi sütit (nem fért a hûtõbe), letakarva alufóliával, ahogy máskor is szoktam télen. Mit látok? Egy feketerigó zabálja... Az alufólia lekerült róla (szél vagy madár, nem tudom), a kis tollas dög meg ott csípkedi azzal a sárga csõrével az én mandulás sütimet...
Mandulával töltött rigó receptje nincs valakinek véletlenül???
Már csak röhögni tudok rajta... A Sámánt el se lehet robbantani az erkélyajtóból persze...

Boldog Névnapot:
Eleonoras Falcon - Falco eleonorae - Eleonóra-sólyom Link

Jaurinum, köszönöm! :-) Jó sok a mocsár a Látóhegyen, találó a név :-)))

Kutató, a hunyoroknak direkt örülök :-) Klassz kis kirándulás lehetett!

Nano, jók a madaraid! Emberevõ pókot, százlábút láttál-e már? :-)

Meg mégegyet: Link

Végre jók a linkek, kegyetlenül megtréfált a feltöltõ oldal.... Elnézést, ha valaki közben eltévedt a képek között, sziklákat vagy kilátást keresve.

Okos Gyárek vagy

Hoztam egy madarat a messzibõl: Link

Jön már a kutya tejfoga.

Megnéztem a Fauna Europaea-ban: mocsári katica. Vele még nem találkoztam.

Képek a mai sétánkról, Biatorbágy határában a Négyes-sziklához és a Hármas-sziklához másztunk fel.
Az Iharos-völgyben fagyott világ fogadott minket, jégtábla Link
Felfelé a Kõorr nyugati lejtõjén, kora tavaszi volt a világ: Link Link Mohos hegyoldal és csillagmoha: Link Link
A Négyes-sziklánál: Link Link Link
Hármas-szikla: Link Link
Az északi hegyoldalon a tegnap esti havazásból még megmaradt a lepelnyi hó: Link Link
Szily kápolna: Link

Összes kép: Link

Találd ki, ki vagyok Link ?

Nagyon jó képek!! Gratula, jó hogy megosztottad!

Kis unszolásra ide is beteszem!

Ma reggel végre volt egy kis fény:
Csak egy Barát:
Link

Link
Ha a szoknya alá fúj a szél:
Link

Link

Hm, és akkor mi a neve a Hippodamia tredecimpunctata-nak? :-)

Még pöfögni is tudott, ahogy véletlenül megérintettem :-)Volt egy csomó testvérkéje a mohákban.

A kérdés, hogy az összes, ebbe a fajba tartozó sas, illetve az összes hegyvidéki sas így vadászik-e, vagy csak ez az egy jött-e rá erre a technikára?

Ohhh, köszönöm! A pöfetegek jól bírják!

Nem semmi videó. A héten hallgattam egy vetítettképes elõadást India madarairól, az elõadó is mesélt hasonló történetet egy helyi sasfajról. Persze kifigyelni, lefotózni nem tudták az akciót, csak magát a fajt látták.
Egyébként a bemutatott sok meghökkentõ kinézetû madár közül talán az arasznyi méretû indiai verébsólyom tetszett a legjobban: Link
Némileg ellenpontozva a zergeejtõ sast, az õ legfõbb táplálékát a lepkék jelentik.

13-pettyes katica.

Csodálatos, fantasztikus, lenyûgözõ ez a sas!

Hihetetlen az a sas!

Lordom, az a sas irgalmatlan jó!!!!! Itt lestük vagy négyszer végig az urammal áll-leesve!

A katicák nem harlekinek, hanem Hippodamia variegata-k. (még mindig nem tudom a magyar nevüket) Nagyon bájos, karcsú kis bogarak, májusban már megjelennek, ahogy elkezd nyílni az ebszékfû (Matricaria maritima). Annak a tetveit zabálják tonnaszám. :-)

Felmentem egyet járni reggel a hegyre:
Link
Az elsõ idei szabadban aktívkodó pókica is megvolt :-)
Meg persze brutális mennyiségû citromsármány, egy csapat fenyvescinke, meg egy egerészölyv, aki egy csertölgybõl szállt fel, gyanítom, hogy Léna haverom ijesztette fel...

Ja és Astralnak szeretettel: Link Igaz, tavalyi, de gomba :-)

Valóban jól láthatóak a fehérlõ "adhéziós papucskák" Ahogy elnézem, harlekin mindkettõ?
Ui: az elrontott képeket is érdemes átböngészni, olykor akad éles, értelmezhetõ rész is mely testrész szemléltetésre még felhasználható (pld. a kis ugrópók amilyen izgága "fordulózva" bemozdult, képe összességében eldobhatóan életlen lett, de a kiemelt "hajtómû" rész nem, pixelszétesésig lehet nagyítani

Noli inkább késõn feküdtem le (belefeledkeztem a képválogatásba, nem figyeltem az órát)
Nemrég ébredtem fel, jó reggelt jó napot jókedvet Mindenkinek, egészségetekre az éjszakai nyugodalmat
Itt kevés felhõ, tiszta kék ég, aranyló napsütés és madárnótás reggel fogadott. hajnalban még zárt volt az ég, bár a felhõzet kezdett vékonyodni néha átsejlett a Hold rajta. Lefõtt az elsõ kávé, füstöl a pipa, a háttérben szól a Bartók (épp valami romantikus), a billentyûzet pompásan mûködik, akár az orrommal is nyomogathatnám bár nem vagyok vasorrú bába (elég edzett lenne hozzá mivel édesapám biztatására a Biblia-órák mellett sportszerûen bunyózni is eljárogattam, sokszor orrba vertek ha nem vigyáztam; honvédségi kézitusa gyakorlatoknál lábbal is orrba rúgtak egynehányszor de kiállta az orrom; valszeg megbirkózna a billentyûzettel is)
Hadd kívánjak mindenkinek jó reggelt, jó napot jó kedvet természeti képekkel és az aláfestõ kedves (mongol) dallammal Link
A múltkoriban beszélgettünk az emberre támadó sasról videót is láttunk errõl. Vélhetõen nem az "mint embert" támadta, találtam egy videoklipet melyen látható, hegyek között a sasnak ez alapvetõ élelemszerzési technikája. A kiszemelt áldozatot egyszerûen lelöki a szikláról a mélybe. Az viszont érdekes hogy nehéz zsákmánnyal is milyen messze képes repülni, bár szemlátomást szárnycsapás nélkül siklórepülésben teszi Link

Lordom, látom korán keltél :-)
Jók az "elrontott" képek! A katicákon szép nagy a papucs, szemmel is jól látható, ezen pl. a srác ahogy kapaszkodik a szíve hölgyén: Link lehet látni, hogy rátapasztja a papucsát a csajszi szárnyfedõjére. Ejh, de imádom ezeket a kis szerkezeteket! :-)

A FF egy sakktáblalepke (Melanargia galathea), a színes meg közönséges tarkalepke (Melitaea athalia)

Kis ugrópók(1) és álkaszás(2) "hajtómûcsonkja". "Csõtengely", illetve "réselt gömbcsuklós" megoldás

Érdekes a "gömbcsuklót"övezõ perem, vélhetõleg a szilárdságot növeli hogy elkerülje a repedezést. Repedésrõl jut eszembe,a mai napig nem tudom hogy kezdõdõ vedlés vagy "baleset" miatt repedt meg ennek az álkaszásnak a lába Link

Sokat beszéltünk a legyek Van der Waals "papucsáról" mellyel üvegfelületen is megtapadnak, egyúttal megemlítve hogy a rovarvilág általában kihasználja az adhéziós erõt. Az elrontott felvételekbõl összeállított montázson látható, a laptopon legelészõ harlekin se kivétel, a sima felületen nem karmos lábvégével próbál megkapaszkodni, hanem "adhéziós papucsain" jár (a laptop felülete tapintásra sima, közelrõl nézve "göröngyös" de nem annyira hogy megkapaszkodhasson, ezt jól mutatja a megjelölt ~50 mikron méretû porszem)

A nagyképen balra, a felemelt lábon is látható két, kefére emlékeztetõ "adhéziós papucs"

Nem tudom, milyen jószágok, a tavalyi képek között találtam õket: Link Link Link Link

Egyébként a képek a Bükkben készültek, biciklitúrán. Teljesen rágerjedtek a biciklikre, az egyiket alig lehetett elzavarni

Pedig a legtöbb fûzfa szerintem sose hal meg. Láttál te már fûzfát (rekettyefüzet leszámítva) fiatal hajtás nélkül?

Én ma reggel megint hallottam énekest is, feketét sokat (benn a belvárosban sok nagy kert van, ahol melózom, rengeteg madárnak való hely, kis parkok, öreg fák, stb.). Rozsdafarkú is tolta rendesen.
A soklábúakat elõre is köszönöm! :-)

Hernyóbûvölõ :-)

Noli amíg elõjönnek, hozok pár "konzervképet" tavalyról
Esedékes érkezésük, a rigók ma álló nap "ordítoztak" (még nem énekeltek csak mérges csiviteléssel perlekedtek de azt szinte folyamatosan hallottam ma reggeltõl estig) lassan de biztosan közeledik már a tavasz

Szerintem a farontó hernyója lesz a bûnös, én már varázsoltam ki az udvari diófánkból ilyen hernyót. Egy fûzfánkat pedig "halálra" rágta.

Kezdenek nagyon hiányozni az ízeltlábúak...

Ez fajtól függ. Van, aki csak egy gyereket tesz egy gubacsba, de van, aki többet. Pl. a rózsák gubacsdarazsa sokat: Link
A "csoda", akire gondolsz, az az óriás tõrösdarázs és az orrszarvúbogár lárváit parazitálja. Tuti, hogy könnyebben találja meg a bogárlárvát a fában, mint Te a zsemlemorzsát egy teszkóban! A lárva talán rág, s ezzel rezgéseket kelt, amit érzékelhet az óriás tõrös. Nagy kedvencem amúgy, szerencsére nem túl ritkán találkozom is vele :-) De ha már elõjött, tavaly iszonyú sok orrszarvúbogarat láttam belvárosban, hajnalban gyalogoltak át egy utcán, 95% nõstény, 5% hím. Sajnos néhányukat el is ütötte valami autós állat... Párat átvittem az úton. Gyönyörû jószágok.

Gyanúm szerint amerikai darázscincér lesz, invazív faj és egyre jobban terjed. Megeszi a diót is... Eredeti élõhelyén hikoridiót (diófélékhez tartozó fa) is eszik, szval nem csoda, ha nálunk a diófára feni a rágóját. Így néz ki a lárvája: Link
Mondjuk az 5-7 cm kicsit sok ehhez, ez akár farontólepke hernyója is lehet. Az nagy: Link

A szakik, és szerintem is leginkább kutyanyomok vannak a fotókon. A 7 cm is sok egy rókának, de egyébként pontosat úgy lehetne megmondani, ha a nyomsor is látszik.

Nekünk több diófánkat tette tönkre valami hasonló szörnyeteg. Valami cincér féle ??? A lárva hossza 5-7 cm, átmérõ 6-8 mm. A kambiumot felzabálta, a farész felületén árkokat rágott.

Általában az ilyen paraziták valahogy megoldják, hogy egy helyen csak egy kukuc fejlõdjön, hogy a saját utódnak ne legyen konkurrencia. Egy példa a cseresznye légy. A gubacsdarazsaknál nincs szûkében a lehetséges ivadék nevelde, én az egy gubacsban több kukacon csodálkozom. A fürkészekrõl : láttam egy természetfilmet arról amit írsz. Egy fatestben élõ lárva parazitáját mutatták. Több "csoda" volt a történetben : 1. honnan tudja a darázs 2-3 cm-rel mélyebben a fatestben élõ lárva helyét? 2. A darázs tojócsövének szilárdsága gyakorlatilag nulla. A lágy tojó csõ néhány ezer Hz-es frekvenciájú ütései mégis képesek kifúrni a fát anélkül hogy a tojócsõ megsérülne.

Lujó

És az milyen állat, amelyik a kemény kõrisfába fél centi átmérõjû járatokat csinál?

A gubacsokat darazsak csinálják, így teljesen természetes, ha van bennük lárva (kukac:-)) Képzeld el, hogy vannak olyan fürkészek, akik a gubacsdarazsak lárváit parazitálják, s a fürkész mama képes kidekázni, hogy a növekedõ gubacs felszínén hol kell beinjektálnia a petéit, hogy azok a benn lapuló gubacsdarázs-gyerekekbe kerüljenek! Persze röntgen nélkül :-)

Egy érdekesség, amit eddig még nem láttam, amirõl sosem hallottam : gubacsokat találtam egy csatorna partján egy tarackos fû rizómáin. Borsónyinál kissé nagyobb, fakósárka, szivacsos, nem igazán szabályos gömbök. Elõször elszórt kukorica szemeknek hittem. További érdekesség, hogy egyik-másik gubacsban több kukac is lakozik.

Ja, igen, én leragadtam az elsõ mappánál megmondom õszintén... a második az már inkább rókának tûnik, de jó lett volna látni több nyomot is egyszerre, vagyis az állat járását, ugyanis a róka általában zsinórban lép, mint a macskák.

Azt is vegyétek figyelembe légy szíves, hogy a két mappában két külön állat nyoma van. (Az egy mappán belüli az, amelyik egy állaté lehet, legalábbis egy csapáson belüli nyomok.)