Globális jelenségek

Lehet Gogo, nekem egy ismerõsöm mondta, hogy sok volt. Nem tudom Zala megyén belül merre járt. A melegrõl meg annyit, hogy ennél melegebb már nem is kéne nekik. Ez bõven elég, így csak hamar elöregednek a termõtestek, 2 nap alatt leterem az egész, bár nem tudom felétek mennyi volt a csapadék a hétvégi ciklonból.

Múlt éven is volt vargánya,egyszer kijött de akkor a Juli néni 162 db-ot talált,tartott a dömping pár napig,és eltüntek a gombák...
Vagyis nem ugy van hogy mindig lehet szedni keveset,idönként többet,évente 1-2 szer mégtöbbet,hanem az új módi hogy évente 1-2 alkalommal van de akkor dögivel...
Vagyis az eloszlása szélsöséges lett,mint az idöjárás,a vargányának kiegyenlitett klima kell,ez tuti...
Gondolom érzitek a hasonlóságot

Cassano!
3 éve egyszer volt pár vargánya,mikor nyúltam le a gombáért hogy felvegyem,a kezemet ugy körberajzották a szunyogok,hogy nem is láttam tölük a gombát,irdatlan mennyiség volt belõlük....

Errõl egy közhely jut eszembe: "Sok a vérszívó, kevés a gomba!"
Vagy ez nem így van?

Tévedsz Asztral, mert júniusban Zalában csak rókagomba volt, más nem. Július 8-10. körül kijött ugyan a vargánya és a galambgomba, de jött a száraz forróság is, ezért csak kevés volt belõlük. Most viszont kezdenek kijönni a vargányák, mert jókor jön a meleg.

"Floo! Elõször is soha ne a talaj felsõ 2-3 centijét nézd, mert az nem biztos, hogy azt jelenti: nem lesz gomba."

Ezt nem értem!
Felsö 2-3 centijét ne nézzem?
Minek vagy mért nézzem vagy mért ne??

Astral!
Jól irtad,akkor van vargánya ha esik egyet az sõ,kicsit meleg lesz majd ujra esik...
Na évek óta az "újra esik" résszel van a baj,esik az esõ 2 hétig egyfolytában,majd utána hetekig nem éri esö a talajt,igy napok alatt szétszárad a talaj...
Nekem az a taktikám,hogy mivel a szúnyog és a vargánya hõ és nedvesség igénye és életritmusa ugyanaz,amikor megjelenik a szunyog tömegesen 1-1 esõ után,akkor jön ki a várgánya is...
Csak 1 gond van,szerencsétlen gomba kidugja a fejét oszt megsül,ami nem baj mert nekem itthon meg sem kell sütnöm
Szal május vége óta minden héten megyek,vagy 2 hetente,csakazértis alapon,és nincs 1 deka se...
Amit nem értek,hogy ha nincs is sok,de találok 1 vacsira valót,5-6 db-ot,akkor még aszondom hátjó nincs sok de van...
De az hogy 2-3 éve semmi de semmi...
10 éve meg 3 naponta elmentem és szedtem 40 db-ot...

Floo! Elõször is soha ne a talaj felsõ 2-3 centijét nézd, mert az nem biztos, hogy azt jelenti: nem lesz gomba. A másik én úgy tudom Zalában volt bõven gomba júniusban, lehet te kimaradtál belõle. Én a júniusi vargánya-elmaradás okát a talajhõmérséklet alacsonyságában látom az idén. Mire a talaj elérte a megfelelõ hõmérsékletet nálad, valószínû addigra nem volt elég nedvesség, utána meg szinte semmi esõt sem kaptál. Szerintem ahhoz, hogy nyáron vargányát találj a következõ a megfelelõ idõjárási recept mondjuk egy száraz idõszak után: egy 30-40 mm-t adó esõ (lehetõleg a következõ napokban ne legyen rögtön 35 fok) és rá 9-13 napra egy kiadós zuhi 20 mm fölött. (Persze, ha a kettõ esemény közt nedves az idõ egyáltalán nem baj.) Na és, ha ezután beindul a meleg akkor a 15-17. nap (az elsõ esõtõl számítva) kibújnak a vargányák. Többször a Börzsönybe úgy mentem fel a 17. napon, hogy a helyiek nálam láttak elõször, és utána mindenki szaladt ki a kosarával. Még valami. Az öregek azt mondják nekem mindig, hogy 3 évente van jó vargányatermés. Én a két rossz évet mindig a nem megfelelõ idõjárási körülményeknek tulajdonítottam, és azt gondoltam persze: kb. 3-4 évente jön ki úgy az idõjárás, hogy az kedvez a vargányáknak... Nem tudni, lehet van olyan, hogy minden idõjárási körülmény megfelel - mégsincs, mert nem azt a bizonyos 3. évet írjuk. Egyébként most jöttem haza és rántott pöfeteget ettem

Floo! Lehet, hogy csak a szemed romlott és a magasból nem látod...., mivel azóta nõttél és nem is kicsire. Összefoglalva: miközben magasra nõttél, romlott a látásod, ergo az esélyed, hogy vargányát találj, négyzetesen csökkent....

Juli néni biztos túl jó munkát végzett

Link
Hooogy rohadnaketté én 2 éve nem találtam ennyit.....

pffff

" emléxem olyanra régen hogy zörgött az erdö avarja,és a csontkemény talajból rángattuk ki a vargányát...."

Kirángattátok az összeset, és nem maradt több.

Na megint irok egy észrevételemröl,le lehet hurrogni meg lehet nevetni,de....
Amióta járni tudok,nyáron mindig sokat gombászok...
Általános iskolás koromban unokatesóm ismertette meg velem a gombákat,meg utánajártam,általában vargányát hajkurásztuk,és bármikor mentünk mindig találtunk,volt hogy csak 5-öt 10-et,volt hogy 50-et,de mindig volt az erdöben,volt hogy elöregedve vagy épp lerágták a csiguszok,de 10-böl 9-szer mindig volt vargánya....
Az idén legalább 8-10 alkalommal voltam már,bükkösben tölgyesben,kiserdö nagyerdö,esö után esö elött,melegben hidegben,de gyakorlatilag nem találtam vargányát...
És ez megy évek óta...
Aztán egyszer csak évente 2-szer(júniusban egyszer meg összel)hallom innen onnan hogy a Juli néni 172 db-ot talált miközben ment a hegyre...
Aztán ennyi,pár napig lehet találni,aztán vége,kilõve...

Hogy van-e klimatológiai oka a vargánya ritkulásának,azt nem tudom,de mivel a vargánya nagyon érzékeny a napfényre páratartalomra talajnedvességre,gondolom van...
Május végén június elején esett az esö 3 hétig egyfolytába,majd 2 nap múlva lett 40 fok,az erdö pár nap alatt kiszáradt,mire kidugta volna fejét a vargánya,leperzselte a nap...
Utána nem volt esö 1 hónapig,de emléxem olyanra régen hogy zörgött az erdö avarja,és a csontkemény talajból rángattuk ki a vargányát....
Most meg egyszerüen nincs 1 db se,elképesztö...
Aki nem jár rendszeresen gombászni az talán nem érti,de számomra érthetetlen,hogy hova tünt a vargánya...

Link

Link

Usrin!
Nincs eröm végigolvasni az összes beirást,csak láttam nekem cimezted azt hogy szárazodik az Alpokalja...
A kórházban volt idöm gondolkodni és ha hiszed ha nem,pont azon filóztam 2 szuri között,hogy tényleg igy van,az Alpokalja ugye a legcsapisabb része az országnak a földrajz tanulmányaim során,mégis mostanában kevés a csapadék...
Nincs eröm kifejteni,majd ha lesz reagálok rá

Snowhunter: sokféle, ellentmondásos adat van rá. A karbonnál mindenképpen idõsebb, hiszen karbon és perm üledékek települnek rá, valóban kb. a devon környékén lehet...

Köszi Usrin a pontosítást, bizony sajnálatos a földtani dolgok ügyében, amit mondtatok, van még mit levetkõzni.
Akkor az újabb eredmények már átsorolták az óidõbe (kambriumon túli, netán devon ?) a Vilyvitány-rög masszívumait ?

Elég szomorú, hogy ilyen adatok szerepelhetnek a tankönyvekben. Sajnos ez az a néhány év (kinek több, kinek kevesebb), amikor az ember agya hihetetlenül jól tárolja az adatokat, és így ezek a rossz számok masszívan rögzülhetnek, fõleg ha a hibára nem is derül fény. Így jártam én a múltkor a tengeráramlásokkal. (Noli, Usrin, Snowhunter és még aki olvasta bizonyára jót derült a beírásomon.) Az emlékek, amik elõjöttek bizony a középiskolában tanultak voltak, és lehet, hogy késõbb már tanultam a termohalin dolgokról, de -mentségemre szóljon- én vagy 7-8 évet egyáltalán nem foglalkoztam a földrajzzal, és talán emiatt is a gimiben tanultak jöttek elõ.

Marko, Snowhunter: a vilyvitányi kõzetek kora nagyon-nagyon kétséges, az elsõ vizsgálatuk valóban 900 millió évet adott, de azóta ahány vizsgálati módszer, annyi különbözõ eredmény... A rétegtani helyzet alapján is nagyon valószínû, hogy annak idején messze túlbecsülték ezt a kort. (Nagyon gyakori, és nagyon sajnálatos, hogy földrajzkönyvekben idejétmúlt, évtizedekkel ezelõtti geológiai eredmények szerepelnek...) A bizonyított korú kõzetek közül Snowhunter "ezüstérmesei", a balaton-felvidéki szilur palák és metamorfizált vulkanitok a legidõsebbek. Velük kb. holtversenyben állnak az Upponyi-hegység devon üledékein belül elõforduló, de annál idõsebb anyagból származó kisebb-nagyobb áthalmozott kõzetdarabok, amik szilur õsmaradványokat tartalmaznak.

Link

Én érettségi elõtt álmodtam folyton hõtani definíciókkal :-)

Ezek még enyhe tünetek...Én pl. a felvételi után anno, még két hétig álmomban Jekatyerinburgot kerestem a térképen

Igaz Márkó, utánanéztem, hiába no, régen jártam "oskolába", he-he !
"Csupán" karbon-korabeliek a Velencei-hegség gránitrögei (jó a szöveg, hogy "csak" 600 millió éves, he-he), "megelõzik" õt a Szendrõ-hegyi és Upponyi-hegységbéli(devon) mészkövek és agyagpalák ("bronzérem), valamint a Balaton-felvidéki (szilur) palák ("ezüstérem"), és a tényleg elõidõbéli, 900 millió éves Vilyvitányi rög ("aranyérem").

A szakik biztos tudják a választ, személyes tippem a Velencei-hegység, he-he !

Jómagam is csak Zempléni-szigethegység elnevezéssel találkoztam a Hegyköz, Gálszécsi-hegyalja és a Zempléni-sík által határolt kis hegység ügyében, a Vilyvitányi-rög elnevezést nem hallottam eddig én sem.
Nagyon jó errõl társalogni, a történelmi földrajzi elnevezéseinkrõl.

LAM: igen, eredetileg a Zempléni-szigethegységet hívták így, ami valóban Zemplén vármegye területén volt. Szerencsére a geológiai irodalomban a mai napig ezen maradt rajta a név, én legalábbis nemigen hallottam Vilyvitányi-rögként emlegetni... (Nagyon OFF: a kristályos palákon kívül egyébként a szlovákiai részen karbon-perm törmelékes üledékeket ill. triász mészköveket is tartalmaz, persze a lényeg így is az, hogy semmi köze a neogén vulkáni vonulathoz.)

Usrin:Egyetlen szóval sem mondtam, hogy a Simonkától a Tokaji Nagy-hegyig tartó centrolabiális kitörésközpont sorozat, Zempléni-hegység elnevezése szakszerû geológiai terminus lenne. Épp Neked nem kell mondanom, hogy a földtanászok Trianon óta a Tokaji-hegység elnevezést használják, a déli felére. És ha még kavarni akarjuk, a veresvágási nemesopáljairól is híres északi rész, a Szalánci-hegység nevet viseli.
A Zempléni-hegység az 1950-es évek földrajzi atlaszaiban jelent meg elõször, leváltva az addig használt Sátoros-hegység és az Eperjes-Tokaji-hegyvidék földrajzi neveket. Történeti okokról beszéltem elsõsorban, és ez az évszám tükrében nem szorul különösebb magyarázatra. A földtan csak háttér ez ügyben, hiszen a ma Vilyvitányi-rögként ismert szericites kvarcit, kvarcitpala alkotta, határainkon átnyúló kristályos rögök, anno Zempléni-szigethegység néven szerepeltek. Az akkori direkt, kézivezérléssel irányított nevezéktan (számos ma használatos és bevett földrajzi név született ebben az idõszakban nyers politikai okokból) jobb megoldást nem találva és az új megyerendszerhez is igazodva, abszolút hibásan "átmosta" kis változtatással a mai Tokaji-hegyégre a Zempléni nevet. Tehát az ok történeti, az elnevezés "ihletésének" háttere azonban földtani tartalmú is!
Ha így folytatjuk lassan eltûnünk a geográfia lesûrûbb dzsungelében, a tájföldrajzi nevek örök vitás világában! :-)

A Dunántúli-khg. pedig a Bakonyerdõ.

LAM: a "Zempléni-hegység" földtani szempontból is teljesen szakszerûtlen (ui. a Milictõl délre lévõ vonulat felépítése megfelel az északi folytatásnak), így szerencsére a geológiai irodalomban nem is vert gyökeret ez az elnevezés. Szóval nem hinném, hogy épp innen származna.

Nagyon is egyetértek LAM-al, a régi elnevezéeinket nem szabad teljesen ellökni magunktól, maradhasson meg a döntés szabadsága.
Sokan megrökönyednének a régi földrajzi elnevezéseinken, amit azóta "modernesítettünk", a számtalan példa helyett csk egy kiragadott, ha már témába került a Eperjes-Tokaji-hegyvidék, ez kérem a Mátraerdõ tagja (bizony, az Északi-kph), he-he !

IIIIgen! A Tokaj-Eperjesi-hegység nálam is egy "sarkalatos" pont, de azért páran elég furán néznének, ha a Zempléni-hegység helyett ezt az elnevezést használnánk, és bizony nem az õ hibájuk lenne, ha esetleg nem tudnák mirõl is van szó. Nem beszélne arról, hogy ez így rövidebb

Noli: Hogy egy példával éljek.
A köznyelvtõl a turistaatlaszokig, tanulmányoktól az újságcikkekig Zempléni-hegység elnevezést használunk mindenhol, a Sárospataktól a Nagy-Milicig terjedõ hegyvonulatra. Helytelenül mert az csupán egy földtani, geológiai szakelnevezés direktben irányított átvétele volt, aminek elsõsorban történeti okai vannak. (A hegység nagy része pl. már Abaújban van.) Tájföldrajzilag a Tokaj-Eperjesi-hegylánc vagy hegység elnevezés a helyes, akkor is ha legtöbben a Zempléni elnevezést használják.
Nem nagy baj ha ezek a formák az ismertebbek, köznyelveben használatak, de egy szaktudományos (nem csak geográfiai témában!) elemzésben vegye magának a fáratságot a szakember, hogy tiszteletben tartva más tudományágak munkáját, eredményeit az ott elfogadott kifejezéseket maximális pontossággal használja. Mi se szeretjük ha egy légkörkutató fizikus klímaszcenárióiban pontatlanul használja a meteorológiai alapkifejezéseket.
És veszekedni Velem? Csupán békés véleménycserét látok. Nem? :-)

Ha van Kis akkor van Nagy is, nem?

LAM: nem vitázni akarok, csak pl. keress rá a Nagyalföld szóra guglival. A találatok elég jelentõs része nem irodalmi mû vagy néprajzi ihletésû szöveg. De ezen nem fogok veszekedni Veled :-)

Noli:Valóban szép historizáló magyar elnevezés, és köznyelvben nyugodtan - archaizálva - használhatjuk. Változatossá teszi nyelvezetünket. De egy közkinccsé tett tudományos elemzésben, jobb ha a jelenleg érvényes nomenklatúránál maradunk.

Nyuli: Jól emlékszel ötödikes anyag..jól képzett meteorológusaink csak a magyar szabatos tájföldrajzi beosztást (ne adj Isten tájkatasztert!) nem ismerik.

Usrinhoz csatlakozva: A Bp-i adatsor ilyen irányú elemzésének reprezentativitása valóban kétséges. (Prekoncepció?:-)
Ha csak a 80-as évekhez képest összetételében jelentõsen átalakult légköri szennyezõ gázok (NOx-ek elõretörése) hatását is vizsgálom. És az említett, ennél jóval látványosabb egyre fokozódó beépítettségrõl (pl. áramlási viszonyok, légcsere), zöld terület vesztésrõl (inszoláció/radiáció) már nem is beszélve.

Noli:A profnak kiváló hasonlatai voltak,vannak. Nagyon ajánlom Neked (és mindenkinek) a "Helyünk a Bioszférában" címû könyvét. Nekem a békás tanmese a kedvencem belõle. Éghajlatváltozás témában is remek gondolatsorokkal, megállapításokkal, adatokkal szolgál.

Kenya:Nem aprózzák el a "fürdetést" az biztos...:-)

A Nagyalföld dologgal az a gáz, hogy egy rakás tudományos munkában használták ezt a nevet (régebben elsõsorban), sõt, tankönyvben is sokszor szerepel. Szerintem ne temessük, nem csúnya szó.

Nagyalföld??Nem semmi..:-)

Csak egy kis pontosítás: "Nagyalföld" nincsen (általános iskola 5. osztály, ha jól emlékszem...), csak Alföld, hivatalos közleményben ezt elnevezést használni nem túl szerencsés.