Globális jelenségek
Jómagam is csak Zempléni-szigethegység elnevezéssel találkoztam a Hegyköz, Gálszécsi-hegyalja és a Zempléni-sík által határolt kis hegység ügyében, a Vilyvitányi-rög elnevezést nem hallottam eddig én sem.
Nagyon jó errõl társalogni, a történelmi földrajzi elnevezéseinkrõl.
Nagyon jó errõl társalogni, a történelmi földrajzi elnevezéseinkrõl.
LAM: igen, eredetileg a Zempléni-szigethegységet hívták így, ami valóban Zemplén vármegye területén volt. Szerencsére a geológiai irodalomban a mai napig ezen maradt rajta a név, én legalábbis nemigen hallottam Vilyvitányi-rögként emlegetni... (Nagyon OFF: a kristályos palákon kívül egyébként a szlovákiai részen karbon-perm törmelékes üledékeket ill. triász mészköveket is tartalmaz, persze a lényeg így is az, hogy semmi köze a neogén vulkáni vonulathoz.)
Usrin:Egyetlen szóval sem mondtam, hogy a Simonkától a Tokaji Nagy-hegyig tartó centrolabiális kitörésközpont sorozat, Zempléni-hegység elnevezése szakszerû geológiai terminus lenne. Épp Neked nem kell mondanom, hogy a földtanászok Trianon óta a Tokaji-hegység elnevezést használják, a déli felére. És ha még kavarni akarjuk, a veresvágási nemesopáljairól is híres északi rész, a Szalánci-hegység nevet viseli.
A Zempléni-hegység az 1950-es évek földrajzi atlaszaiban jelent meg elõször, leváltva az addig használt Sátoros-hegység és az Eperjes-Tokaji-hegyvidék földrajzi neveket. Történeti okokról beszéltem elsõsorban, és ez az évszám tükrében nem szorul különösebb magyarázatra. A földtan csak háttér ez ügyben, hiszen a ma Vilyvitányi-rögként ismert szericites kvarcit, kvarcitpala alkotta, határainkon átnyúló kristályos rögök, anno Zempléni-szigethegység néven szerepeltek. Az akkori direkt, kézivezérléssel irányított nevezéktan (számos ma használatos és bevett földrajzi név született ebben az idõszakban nyers politikai okokból) jobb megoldást nem találva és az új megyerendszerhez is igazodva, abszolút hibásan "átmosta" kis változtatással a mai Tokaji-hegyégre a Zempléni nevet. Tehát az ok történeti, az elnevezés "ihletésének" háttere azonban földtani tartalmú is!
Ha így folytatjuk lassan eltûnünk a geográfia lesûrûbb dzsungelében, a tájföldrajzi nevek örök vitás világában! :-)
A Zempléni-hegység az 1950-es évek földrajzi atlaszaiban jelent meg elõször, leváltva az addig használt Sátoros-hegység és az Eperjes-Tokaji-hegyvidék földrajzi neveket. Történeti okokról beszéltem elsõsorban, és ez az évszám tükrében nem szorul különösebb magyarázatra. A földtan csak háttér ez ügyben, hiszen a ma Vilyvitányi-rögként ismert szericites kvarcit, kvarcitpala alkotta, határainkon átnyúló kristályos rögök, anno Zempléni-szigethegység néven szerepeltek. Az akkori direkt, kézivezérléssel irányított nevezéktan (számos ma használatos és bevett földrajzi név született ebben az idõszakban nyers politikai okokból) jobb megoldást nem találva és az új megyerendszerhez is igazodva, abszolút hibásan "átmosta" kis változtatással a mai Tokaji-hegyégre a Zempléni nevet. Tehát az ok történeti, az elnevezés "ihletésének" háttere azonban földtani tartalmú is!
Ha így folytatjuk lassan eltûnünk a geográfia lesûrûbb dzsungelében, a tájföldrajzi nevek örök vitás világában! :-)
LAM: a "Zempléni-hegység" földtani szempontból is teljesen szakszerûtlen (ui. a Milictõl délre lévõ vonulat felépítése megfelel az északi folytatásnak), így szerencsére a geológiai irodalomban nem is vert gyökeret ez az elnevezés. Szóval nem hinném, hogy épp innen származna.
Nagyon is egyetértek LAM-al, a régi elnevezéeinket nem szabad teljesen ellökni magunktól, maradhasson meg a döntés szabadsága.
Sokan megrökönyednének a régi földrajzi elnevezéseinken, amit azóta "modernesítettünk", a számtalan példa helyett csk egy kiragadott, ha már témába került a Eperjes-Tokaji-hegyvidék, ez kérem a Mátraerdõ tagja (bizony, az Északi-kph), he-he !
Sokan megrökönyednének a régi földrajzi elnevezéseinken, amit azóta "modernesítettünk", a számtalan példa helyett csk egy kiragadott, ha már témába került a Eperjes-Tokaji-hegyvidék, ez kérem a Mátraerdõ tagja (bizony, az Északi-kph), he-he !
IIIIgen! A Tokaj-Eperjesi-hegység nálam is egy "sarkalatos" pont, de azért páran elég furán néznének, ha a Zempléni-hegység helyett ezt az elnevezést használnánk, és bizony nem az õ hibájuk lenne, ha esetleg nem tudnák mirõl is van szó. Nem beszélne arról, hogy ez így rövidebb
Noli: Hogy egy példával éljek.
A köznyelvtõl a turistaatlaszokig, tanulmányoktól az újságcikkekig Zempléni-hegység elnevezést használunk mindenhol, a Sárospataktól a Nagy-Milicig terjedõ hegyvonulatra. Helytelenül mert az csupán egy földtani, geológiai szakelnevezés direktben irányított átvétele volt, aminek elsõsorban történeti okai vannak. (A hegység nagy része pl. már Abaújban van.) Tájföldrajzilag a Tokaj-Eperjesi-hegylánc vagy hegység elnevezés a helyes, akkor is ha legtöbben a Zempléni elnevezést használják.
Nem nagy baj ha ezek a formák az ismertebbek, köznyelveben használatak, de egy szaktudományos (nem csak geográfiai témában!) elemzésben vegye magának a fáratságot a szakember, hogy tiszteletben tartva más tudományágak munkáját, eredményeit az ott elfogadott kifejezéseket maximális pontossággal használja. Mi se szeretjük ha egy légkörkutató fizikus klímaszcenárióiban pontatlanul használja a meteorológiai alapkifejezéseket.
És veszekedni Velem? Csupán békés véleménycserét látok. Nem? :-)
A köznyelvtõl a turistaatlaszokig, tanulmányoktól az újságcikkekig Zempléni-hegység elnevezést használunk mindenhol, a Sárospataktól a Nagy-Milicig terjedõ hegyvonulatra. Helytelenül mert az csupán egy földtani, geológiai szakelnevezés direktben irányított átvétele volt, aminek elsõsorban történeti okai vannak. (A hegység nagy része pl. már Abaújban van.) Tájföldrajzilag a Tokaj-Eperjesi-hegylánc vagy hegység elnevezés a helyes, akkor is ha legtöbben a Zempléni elnevezést használják.
Nem nagy baj ha ezek a formák az ismertebbek, köznyelveben használatak, de egy szaktudományos (nem csak geográfiai témában!) elemzésben vegye magának a fáratságot a szakember, hogy tiszteletben tartva más tudományágak munkáját, eredményeit az ott elfogadott kifejezéseket maximális pontossággal használja. Mi se szeretjük ha egy légkörkutató fizikus klímaszcenárióiban pontatlanul használja a meteorológiai alapkifejezéseket.
És veszekedni Velem? Csupán békés véleménycserét látok. Nem? :-)
LAM: nem vitázni akarok, csak pl. keress rá a Nagyalföld szóra guglival. A találatok elég jelentõs része nem irodalmi mû vagy néprajzi ihletésû szöveg. De ezen nem fogok veszekedni Veled :-)
Noli:Valóban szép historizáló magyar elnevezés, és köznyelvben nyugodtan - archaizálva - használhatjuk. Változatossá teszi nyelvezetünket. De egy közkinccsé tett tudományos elemzésben, jobb ha a jelenleg érvényes nomenklatúránál maradunk.
Nyuli: Jól emlékszel ötödikes anyag..jól képzett meteorológusaink csak a magyar szabatos tájföldrajzi beosztást (ne adj Isten tájkatasztert!) nem ismerik.
Usrinhoz csatlakozva: A Bp-i adatsor ilyen irányú elemzésének reprezentativitása valóban kétséges. (Prekoncepció?:-)
Ha csak a 80-as évekhez képest összetételében jelentõsen átalakult légköri szennyezõ gázok (NOx-ek elõretörése) hatását is vizsgálom. És az említett, ennél jóval látványosabb egyre fokozódó beépítettségrõl (pl. áramlási viszonyok, légcsere), zöld terület vesztésrõl (inszoláció/radiáció) már nem is beszélve.
Noli:A profnak kiváló hasonlatai voltak,vannak. Nagyon ajánlom Neked (és mindenkinek) a "Helyünk a Bioszférában" címû könyvét. Nekem a békás tanmese a kedvencem belõle. Éghajlatváltozás témában is remek gondolatsorokkal, megállapításokkal, adatokkal szolgál.
Kenya:Nem aprózzák el a "fürdetést" az biztos...:-)
Usrinhoz csatlakozva: A Bp-i adatsor ilyen irányú elemzésének reprezentativitása valóban kétséges. (Prekoncepció?:-)
Ha csak a 80-as évekhez képest összetételében jelentõsen átalakult légköri szennyezõ gázok (NOx-ek elõretörése) hatását is vizsgálom. És az említett, ennél jóval látványosabb egyre fokozódó beépítettségrõl (pl. áramlási viszonyok, légcsere), zöld terület vesztésrõl (inszoláció/radiáció) már nem is beszélve.
Noli:A profnak kiváló hasonlatai voltak,vannak. Nagyon ajánlom Neked (és mindenkinek) a "Helyünk a Bioszférában" címû könyvét. Nekem a békás tanmese a kedvencem belõle. Éghajlatváltozás témában is remek gondolatsorokkal, megállapításokkal, adatokkal szolgál.
Kenya:Nem aprózzák el a "fürdetést" az biztos...:-)
A Nagyalföld dologgal az a gáz, hogy egy rakás tudományos munkában használták ezt a nevet (régebben elsõsorban), sõt, tankönyvben is sokszor szerepel. Szerintem ne temessük, nem csúnya szó.
Csak egy kis pontosítás: "Nagyalföld" nincsen (általános iskola 5. osztály, ha jól emlékszem...), csak Alföld, hivatalos közleményben ezt elnevezést használni nem túl szerencsés.
Mindenkinek ajánlom az elmúlt 104 év magyarországi idõjárásának elemzését az OMSZ honlapjáról (vigyázat, 18 megás PDF): Link
Nagyon szépen kiderül belõle, hogy az itt is sokat emlegetett változásokból mit támasztanak alá a statisztikák, és mit nem. Az elemzés egyetlen részével vitatkoznék kicsit: a hõségindexeket és a meleg éjszakák számát talán nem szerencsés épp Budapesten vizsgálni (ki tudja, mennyit adott a változásból a város növekedése)... Kíváncsi lennék, mit mutatna egy várostól távoli állomás adatsora.
Floo kedvéért pedig egy kis idézet: "Az Atlanti-óceán felõl érkezõ nedvesség csökkenõ
mennyiségét jól mutatja a Kisalföld és az Alpokalja
szárazodása, bár bizonyos mértékig lokális tényezõk is
szerepet játszhatnak ebben. (...)Kisebb mértékû a szárazodás a Nagyalföldön, sõt az ország ÉK-i területein néhol még növekszik is az éves csapadékösszeg."
Nagyon szépen kiderül belõle, hogy az itt is sokat emlegetett változásokból mit támasztanak alá a statisztikák, és mit nem. Az elemzés egyetlen részével vitatkoznék kicsit: a hõségindexeket és a meleg éjszakák számát talán nem szerencsés épp Budapesten vizsgálni (ki tudja, mennyit adott a változásból a város növekedése)... Kíváncsi lennék, mit mutatna egy várostól távoli állomás adatsora.
Floo kedvéért pedig egy kis idézet: "Az Atlanti-óceán felõl érkezõ nedvesség csökkenõ
mennyiségét jól mutatja a Kisalföld és az Alpokalja
szárazodása, bár bizonyos mértékig lokális tényezõk is
szerepet játszhatnak ebben. (...)Kisebb mértékû a szárazodás a Nagyalföldön, sõt az ország ÉK-i területein néhol még növekszik is az éves csapadékösszeg."
És innen sem tudsz megszökni. Mint ahogy egy jól õrzött intézetbõl sem. Ja, és mindkét helyen alapos munkát végeznek. :-)
LAM: nagyon jó a hasonlat, hiszen itt is és a professzorod által említett esetben is csak agymosás zajlik...
Ha ezeket a cikkeket olvasom, mindig eszembe jut kedves Vida Gábor bioszféra kutató professzorom némileg ironikus felhangú megjegyzése, miszerint: "Úgy érzi magát az ember mint egy pszichiátriai intézet betege, akinek hol hideg, hol forró váltófürdõt rendeltek el. Egyszer megfagyasztanak, egyszer megfõznek egymás után váltogatva és még azt is el akarják hitetni, hogy ez jót tesz Nekem."
Ismervén ezen multik magyarországi tevékenységét, csak ezt tudom erre reagálni (Snowhunter, bocs!): he-he!
Hát, pedig "hálásak" lehetünk, ha nem lett volna hidegháború, akkor most nem vehetnénk 300 forintos kínai pólót sem... :-(
Bocsánat, nem volt szerencsés a megfogalmazás: nem hálásak lehetünk, csak bizonyos elõnyöket is hordozott magában.
Még a végén kiderül, hogy hálásak is lehetünk a hidegháborúnak, mert nem tudtak annyi ökörséget csinálni, amennyit eredetileg szerettek volna.
Ezzel kapcsolatban egyébként amikor a ruszkik ráébredtek, hogy annyi az Aralnak, akkor is tervben volt szibériai folyók vizének idevezetése a kiesett víz pótlása végett...
kenya: én még tanultam is róla... Tulajdonképp a hidegháborúnak köszönhetõ, hogy nem tették meg, mert ugye kellett másra a pénz...
Sajnos annyi helyen tetten lehet érni az ember mérhetetlen károkat okozó tevékenységét, hogy az már önmagában is ijesztõ. Tegyük fel, az emberiségnek egyáltalán nincs része a klímaváltozásban, akkor is csináltunk annyi kárt, hogy gyõzzük helyrehozni, már amit lehet. Egyébként az Aral témájához még annyit: a szüleim mesélték, hogy a Szovjetunióban még a szibériai folyók irányát is meg akarták fordítani. Elõször nem akartam elhinni, de látva néhány korabeli filmet, már nem csodálkoztam annyira rajta.
És azzal mi a helyzet, hogy az Aral-tó nem is annyira régen még összefüggõ volt a Káspi-tengerrel? Az Amu-Darja és a Szir-Darja is változtatta a folyását idõnként. Voltak sokkal nagyobb vizes területek pl. a jégkorszak végén, és csak ezt követõen alakult ki a maihoz hasonló helyzet valamikor párezer éve. Érdekes módon még ókori történetírók (nem csak a klasszikus európaiak, hanem a helybéliek is) megbízható forrásmunkáiban is csak a Káspi-tengerrõl beszélnek, az Aral-tó valamikor a 7-8. század körül kerül szóba elõször.
Vagyis megint bele lehet szaladni egy olyan magyarázkodásba, hogy bizony természetes folyamatok miatt húzódott vissza az Aral vize.
Ami még gáz, hogy a szovjet idõkben öntözésbe fogott területek egy sokkal korábbi, kiszáradt tengerfenéken voltak, s így az öntözés miatt ráadásnak jó sok egykori só kioldódott és a talaj felszínére került... Nem beszélve az Aral egykori(pár évtizeddel ezelõtti) medrérõl, ahonnan a kiszáradás után rengeteg sós port hordott és hord szét a szél, tovább rontva a környék helyzetét.
Érdekes dolog, hogy a Csád-tó hasonló méretvesztésen ment (megy) át, nagyjából azóta, mint az Aral (60-as évek). Itt is van szerepe az öntözések miatt kivett víznek, illetve a természetes (?) klímaváltozásnak. (a Csád-tó mérete: Link )
Vagyis megint bele lehet szaladni egy olyan magyarázkodásba, hogy bizony természetes folyamatok miatt húzódott vissza az Aral vize.
Ami még gáz, hogy a szovjet idõkben öntözésbe fogott területek egy sokkal korábbi, kiszáradt tengerfenéken voltak, s így az öntözés miatt ráadásnak jó sok egykori só kioldódott és a talaj felszínére került... Nem beszélve az Aral egykori(pár évtizeddel ezelõtti) medrérõl, ahonnan a kiszáradás után rengeteg sós port hordott és hord szét a szél, tovább rontva a környék helyzetét.
Érdekes dolog, hogy a Csád-tó hasonló méretvesztésen ment (megy) át, nagyjából azóta, mint az Aral (60-as évek). Itt is van szerepe az öntözések miatt kivett víznek, illetve a természetes (?) klímaváltozásnak. (a Csád-tó mérete: Link )
Szeritnem az Aralnak azért van különös jelentõsége, mert itt szemmel látható az emberi tevékenység gyors hatása. Okulni kellene belõle...
Véleményem hasonló, mint kb. két hete, mikor legutóbb felvetõdött az Aral-tó tragédiája, íme egy idézete:
"#1665. - Snowhunter (Mályi) 2006-06-17 20:07:25
... tragikus, amit a szovjetek az átkosban mûveltek az Amu és Szir-Darján (ezáltal Az Aral-tóval), az jelzõvel alig illethetõen hatalmas bûntett volt, megmutatva, mire is képes az ember természetrombolás ügyében ... "
"#1665. - Snowhunter (Mályi) 2006-06-17 20:07:25
... tragikus, amit a szovjetek az átkosban mûveltek az Amu és Szir-Darján (ezáltal Az Aral-tóval), az jelzõvel alig illethetõen hatalmas bûntett volt, megmutatva, mire is képes az ember természetrombolás ügyében ... "
Látod, Hari, pont ez az! A jóízû termést adó hazai fákat irtani kell, közben meg esszük a vackot, ami pusztán mutatós, de nincs zamata. Holott a hazaiakból pont azért lettek kinemesítve a speciális klímákat tûrõ fajták, hogy jól teremjenek egy aszályos évben is, sajnos ez a múlt. Nem tudom, van-e génbank pl. ezeknek a régi hagyományos fajtáknak? Egyszer még lehet nagy hasznukat vennénk, ha elmozdul a klíma egy olyan irányba, hogy muszáj lenne a szárazságtûrõ és a fagytûrõ fajtákat valahogy elõvenni a világ egyenalmái, egyenszõlõi helyett... Van-e pénz azonban e téren elõre gondolkodni? Kérdés, hogy mekkora kérdés ez a klímaváltozással kapcsolatos projekteken belül?
A vad gyümölcsöknek nagy az ellenálló képessége.
A volt gyümölcstermesztés tanárom mondta: a divat mostanában, hogy minnél nagyobb, "darabosabb" gyümölcsöket termesztik, az íz másodlagos. Persze, azt is veszik, mert küllemre tetszetõsek.
"Felfújt" szõlõ pl.: akkora szemekkel, mint a cseresznye, de az íze mint a vízé. Az almával is így van: a jonatán, starking kiment a divatból, mert túl apró, helyette az óriásira megnövõ kevésbé jó ízû almákat keresik, amit többnyire behoznak külföldrõl, miközben itt a megyénkben is vágják ki az almafákat. Nem éri már meg almával foglalkozni. Régen pedig mennyit vittünk ki belõle!
Bocsi a nem annyira idevágó témáért!
A volt gyümölcstermesztés tanárom mondta: a divat mostanában, hogy minnél nagyobb, "darabosabb" gyümölcsöket termesztik, az íz másodlagos. Persze, azt is veszik, mert küllemre tetszetõsek.
"Felfújt" szõlõ pl.: akkora szemekkel, mint a cseresznye, de az íze mint a vízé. Az almával is így van: a jonatán, starking kiment a divatból, mert túl apró, helyette az óriásira megnövõ kevésbé jó ízû almákat keresik, amit többnyire behoznak külföldrõl, miközben itt a megyénkben is vágják ki az almafákat. Nem éri már meg almával foglalkozni. Régen pedig mennyit vittünk ki belõle!
Bocsi a nem annyira idevágó témáért!
A dinnyének mélyre nyúló gyökere van, ha már nem palánta, a szárazságot jól bírja. Nem is szokták nagyon öntözni.
Növények-iõjárás témában pár szót. Van (volt) egy csomó nagyhírû, ügyes, okos, szorgalmas hazai növénynemesítõ, õk sokszor évtizedeket dolgoztak a hazai körülményeknek megfelelõ hideg-/ szárazságtûrõ, betegség-ellenálló fajok kitenyésztésével, legyen az agabona, krumpli, gyümölcs. Mi van most ehhez képest? Sok külföldi szaporítóanyag, melyek nem kimondottan a magyar klímára kitalált növényeket teremnek... (Mondjuk olyan növényrõl még nem hallottam, amely eltünteti maga körül ablvizet, hogy rá lehessen menni a földre...) Szóval szerintem nem csupán az idõjárás a ludas adott esetben a kudarcban. Még egy-egy kiskerttulajdonos megteszi, hogy utánajár esetleg puszta hazaszeretetbõl annak, hogy milyen kiváló magyar fajtát érdemes ültetnie a kertjébe, addig egy nagyobb gazdaság megveszi az olcsó külföldi magot, csemetét, és aztán csodálkozik, hogy nem olyan a termés, mint elvárta volna. Sokat hallgatok Kossuth rádiót, ahol sokszor beszélnek e fentebb említett hazai fajtáról, melyeket bizony kiszorít(ott) a piacról a multi tömegáru. Kezdve azzal, hogy pl. egy OBI-ban vett holland tuja lehet, hogy a hollandoknál valóban gyönyörûre nõ, de a mi klímánkon csak satnya kis korcs marad. Mégsem veszi a fáradságot a kertet beültetõ jóember, hogy felkeressen egy hazai fajtaválasztékkal bíró kertészetet, ahol valóban a mi körülményeinket bíró növényt kaphat. Esetleg az nem olyan divatos, és ráadásnak drágább is. Errõl szerintem jaurinum többet tudna, én csak azt tudom, amit hallottam. Illetve anno öregapám, amikor megvette a telket a szülõi örökségébõl, kimondottan magyar gyümölcsfákat telepített (a hetvenes években nem is nagyon volt más ugye), kimondottan az adott hely körülményeinek megfelelõket keresett. A mai napig gond nélkül teremnek az általa ültetett fák. Sajnos ma nem áll úgy a mezõgazda, hogy válogathasson s egy drágább fajtát vehessen meg. Szerintem a javával ez a baj. Meg a szinte ingyen kapható kínai gyümölcs, zöldség a másik ludas... Magyarul egy mesterséges folyamat része az is, hogy elfagy, kisül, stb. a termés. De hát erre van igény a piacon jelenleg...
Egy epresgazda mondta nyár elején, hogy azért fogja abbahagyni a termelést, mert mire a hazai eper beérik, addigra a vevõk belecsömörlenek a korai, olcsó spanyol eperbe és már nem tudja eladni a magyar eprét, ami ugyan sokkal ízletesebb, de a kutyát sem érdekli már, mire beérik.
Egyébként egy meglepõ tapasztalatom nekem is van. Szeretek vad gyümölcsöt szedni, jelen esetben erdei szederrõl van szó. Tegnap hoztam haza egy jó nagy adagot, egy bokor van nem túl messze tõlünk, amit minden évben szeretettel látogatok nyár végén. Elcsodálkoztam rendesen, de már most tele volt érett (és NAGY) bogyókkal, holott csak aug. vége felé szokott nagyobb tömegben érni, s általában az esõs nyarakon hoz nagy termést. Ehhez képest most rengeteg van rajta és gyönyörûek, ízletesek. Talán a maradék téli/tavaszi csapadékból szerezte a vizet? Nem tudom, lényeg, hogy meglepõdtem és örülök. Egy növény tehát már biztosan van, amelyiknek jó volt az idei nyár. :-)
Egy epresgazda mondta nyár elején, hogy azért fogja abbahagyni a termelést, mert mire a hazai eper beérik, addigra a vevõk belecsömörlenek a korai, olcsó spanyol eperbe és már nem tudja eladni a magyar eprét, ami ugyan sokkal ízletesebb, de a kutyát sem érdekli már, mire beérik.
Egyébként egy meglepõ tapasztalatom nekem is van. Szeretek vad gyümölcsöt szedni, jelen esetben erdei szederrõl van szó. Tegnap hoztam haza egy jó nagy adagot, egy bokor van nem túl messze tõlünk, amit minden évben szeretettel látogatok nyár végén. Elcsodálkoztam rendesen, de már most tele volt érett (és NAGY) bogyókkal, holott csak aug. vége felé szokott nagyobb tömegben érni, s általában az esõs nyarakon hoz nagy termést. Ehhez képest most rengeteg van rajta és gyönyörûek, ízletesek. Talán a maradék téli/tavaszi csapadékból szerezte a vizet? Nem tudom, lényeg, hogy meglepõdtem és örülök. Egy növény tehát már biztosan van, amelyiknek jó volt az idei nyár. :-)
A növényekrõl és a jó termésrõl csak annyit, hogy az elmúlt 40 év alatt, igazán nagy tokaji évjárat (1972, 1988, 2000), mindösze háromszor volt. Más években is volt megfelelõ termés (bor valahogy mindig van), de az elmúlt 10-15 évben, õszi "panaszkodás" nélkül soha nem telik el a szüret.
No, erre mondta egyszer azt valaki: "Apám azt mondta, hogy 50 év alatt kétszer volt jó idõ a szõlõre, de akkor se volt jó termés"...
No, erre mondta egyszer azt valaki: "Apám azt mondta, hogy 50 év alatt kétszer volt jó idõ a szõlõre, de akkor se volt jó termés"...