Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Hú, köszönöm a kielégítõ választ!
Gondolom nem csak nekem válik hasznomra.
A radar azokat a csapadékelemeket érzékeli, amelyek a radarsugár útjában vannak és a radarsugár visszaverõdik róluk. Ez lehet késõbb talajt elérõ csapadék, de a talajt el nem érõ vízcsepp, jégszem vagy hópehely is.
A radarképen viszont nem csak a csapadék jelenik meg általában, hanem gyakran elõfordul, hogy valami légköri zavar, más jelforrásokból származó vagy nem a felhõelemekrõl visszavarõdõ jel is bejut a feldolgozórendszerbe és a rendszer nem tudj ezt teljes mértékig kiszûrni. Ilyenek az elhajlásból létrejövõ ívelt vonalak, a talaj egyenetlenségeirõl visszaverõdõ apró, de intenzív záporgócnak tûnõ foltok, más radarok pontsorokból álló jelei is. Ezek megkülönböztetése a valódi csapadékoktól általában gyakorlatot és némi tapasztalatot igényel, legfõképpen a statikusság utalhat az elõfoduló hibákra, hiszen az estek nagy részében a csapadékmezõ lassan vándorol és nem marad egy helyben.
Még van két dolog, amit a radarképekrõl tudni kell.
1. a radarsugár a radarból kiindulva valamilyen szögben metszi a felhõt, így a radarhoz közelebbi felhõn lejjebb, a távolabbin feljebb halad át. Ismerve a felhõtípus függõleges felépítését, mondjuk egy záporgóc távolabb a radartól kevésbé látszik intenzívnek, mint a közelebbi. Ezt a hatást ún. hyscan kompozitképekkel póbálják érsékelni, ami annyit jelent, hogy több szögben készítenek radarképet, és gyûrûszerûen összefûzik úgy, hogy a távoli kisebb a közeli nagyobb szögben készült kép gyûrûjét teszik a megfelelõ gyûrûszeletbe. A képeket úgy vágják ki, hogy a kivágatok közepén aradarsugár kb 2000 m magasról származó visszavert hullámai jelenjenek meg. Árulkodó a kép errõl akkor, ha pl nagy kiterjedésû esõrétegfelhõ hyscan képét nézed, azon szépen látszik a koncentrikus felépítés: a szélek felé egyre halványuló koncentrikus gyûrûrendszer felépítése lesz a képnek.
Az is elõfordul néha, hogy a radar felett a térképen egy lykat látunk, ez pontosan amiatt van, mert a radarsugár csak egy bizonyos szögben lát felfelé, így a közvetlenül a radar feletti csapadékot nem látja.
Télen gyakran elõfordul, hogy a csapadék zöme 2 km alatt keletkezik, így azt a radaron alig lehet érzékelni, csak kevés szemcsés elmosódott folt látszik, miközben elég intenzíven havazhat.
Télen az is elõfordulhat, hogy mivel a legintetnzívebb a jelvisszaverõdés az olvadó jég és hópelyhekrõl, a radar már mutat csapadékot, pedig azok csak apró olvad hópelyhek, amiket a nagytérségû feláramlások nem engednek lehullani. Ez legtöbbször a mediterrán ciklon érkezésekor tudja megtréfálni az észlelõket, akkor teszik fel sokan a kérdést, hogy "mutat" valamit a radar, mégsincs semmi belõle.
2. MRL-5 ös radar kétféle hullámhosszúságú radarsugárral tudja pásztázni a felhõt: 3 cm és 10 cm. A hullámot tulajdonságaiból adódik, hogy a 3 c-es finomabb felbontású, viszont hamarabb elnyelõdik az intenzív tartományokon, mint a 10 cm-es. Így elõfordul, hogy a 3 cm-es radar "nem lát be" egy nagyobb zivatarfelhõ mögé.
A radarképen viszont nem csak a csapadék jelenik meg általában, hanem gyakran elõfordul, hogy valami légköri zavar, más jelforrásokból származó vagy nem a felhõelemekrõl visszavarõdõ jel is bejut a feldolgozórendszerbe és a rendszer nem tudj ezt teljes mértékig kiszûrni. Ilyenek az elhajlásból létrejövõ ívelt vonalak, a talaj egyenetlenségeirõl visszaverõdõ apró, de intenzív záporgócnak tûnõ foltok, más radarok pontsorokból álló jelei is. Ezek megkülönböztetése a valódi csapadékoktól általában gyakorlatot és némi tapasztalatot igényel, legfõképpen a statikusság utalhat az elõfoduló hibákra, hiszen az estek nagy részében a csapadékmezõ lassan vándorol és nem marad egy helyben.
Még van két dolog, amit a radarképekrõl tudni kell.
1. a radarsugár a radarból kiindulva valamilyen szögben metszi a felhõt, így a radarhoz közelebbi felhõn lejjebb, a távolabbin feljebb halad át. Ismerve a felhõtípus függõleges felépítését, mondjuk egy záporgóc távolabb a radartól kevésbé látszik intenzívnek, mint a közelebbi. Ezt a hatást ún. hyscan kompozitképekkel póbálják érsékelni, ami annyit jelent, hogy több szögben készítenek radarképet, és gyûrûszerûen összefûzik úgy, hogy a távoli kisebb a közeli nagyobb szögben készült kép gyûrûjét teszik a megfelelõ gyûrûszeletbe. A képeket úgy vágják ki, hogy a kivágatok közepén aradarsugár kb 2000 m magasról származó visszavert hullámai jelenjenek meg. Árulkodó a kép errõl akkor, ha pl nagy kiterjedésû esõrétegfelhõ hyscan képét nézed, azon szépen látszik a koncentrikus felépítés: a szélek felé egyre halványuló koncentrikus gyûrûrendszer felépítése lesz a képnek.
Az is elõfordul néha, hogy a radar felett a térképen egy lykat látunk, ez pontosan amiatt van, mert a radarsugár csak egy bizonyos szögben lát felfelé, így a közvetlenül a radar feletti csapadékot nem látja.
Télen gyakran elõfordul, hogy a csapadék zöme 2 km alatt keletkezik, így azt a radaron alig lehet érzékelni, csak kevés szemcsés elmosódott folt látszik, miközben elég intenzíven havazhat.
Télen az is elõfordulhat, hogy mivel a legintetnzívebb a jelvisszaverõdés az olvadó jég és hópelyhekrõl, a radar már mutat csapadékot, pedig azok csak apró olvad hópelyhek, amiket a nagytérségû feláramlások nem engednek lehullani. Ez legtöbbször a mediterrán ciklon érkezésekor tudja megtréfálni az észlelõket, akkor teszik fel sokan a kérdést, hogy "mutat" valamit a radar, mégsincs semmi belõle.
2. MRL-5 ös radar kétféle hullámhosszúságú radarsugárral tudja pásztázni a felhõt: 3 cm és 10 cm. A hullámot tulajdonságaiból adódik, hogy a 3 c-es finomabb felbontású, viszont hamarabb elnyelõdik az intenzív tartományokon, mint a 10 cm-es. Így elõfordul, hogy a 3 cm-es radar "nem lát be" egy nagyobb zivatarfelhõ mögé.
Ez a térkép az OMSZ tulajdona. Ki jóban van az OMSZ-szel ,az kérésre kap ilyen képeket
...ha minden igaz
Ilyen villámtérképeket hol lehet nézni? Vagy ez csak az OMSZ-nek áll rendelkezésére és a szupercella.hu tõlük szerezte?
Link
Link
Akkor beírnád az otthoni adatokhoz, hogy a WS-em ezt mérte, megjegyzésbe pedig azt, hogy a keresztanyám meg ilyen felhõfedettséget mondott, a sarkon meg prostira esik az esõ. Ugye, Te sem gondoltad komolyan ezt a kérdést, illetve azt, hogy hogyan nem lehet megoldani.
Egy kicsit fura a kérdés: az OMSZ radarjai érzékelik a virgákat? Mert akkor lehet hogy megmagyarázható lenne néhány pont a radaron, aminek nem tudjuk a mivoltát.
"Nálam ez heti gyakorisággal is elõfordulhatna." --> ez véletlen maradt itt, hagyjátok figyelmen kivül pls.
Akkor ha mondjuk legalább 100 km-re vagyok az eredeti helyemtõl és mstsc-vel, logmeinnel, bármivel megnézem hogy az otthoni gépre kötött WS3600 mit mér (vagy feltöltetem vele FTP-vel, ahogy a programja tudja is és most is csinálja idõnként) és beészlelem azt, és rá 20 másodpercre meg azt a helyet ahol épp vagyok, akkor mi lesz? Nálam ez heti gyakorisággal is elõfordulhatna.
Nehéz eligazodni rajta. A térképek kis méretébõl adódóan elnagyolt, pontatlanok. Pl a Vác melletti értékek valójában a penci állomás adatai.
Nem biztos, de a térkép alapján ez az OMSz tápiószelei automatájáé lehet.
Nem tudjátok, hogy pontosan melyik állomás adata szerepel a hõmérsékleti térképeken Szolnoktól ÉNy-ra a Zagyva alatt? Link
Jászberény, Nagykáta, esetleg Tápiószele?
Jászberény, Nagykáta, esetleg Tápiószele?
A valid az elõrejelzett idõpont.
Az init pedig a modellfutás idõpontja.
A GMT-t jelenti a "Z", azaz 12Z az 13óra, vagyis nyáron két, télen egy órát kell hozzáadni.
Az init pedig a modellfutás idõpontja.
A GMT-t jelenti a "Z", azaz 12Z az 13óra, vagyis nyáron két, télen egy órát kell hozzáadni.
Sziasztok!
A kérdésem az lenne, hogy a GFS elõrejelzési térképeken az idõadatokat hogyan kell értelmezni? Szóval az init után pl. a 00Z02dec2007 az azt jelenti, hogy ma (dec. 12) 00 órakor futott a modell? És a valid-nál pl. a 12Z az 12 órát jelöli? Ez GMT vagy HLT-ben van?
Elõre is köszi!
A kérdésem az lenne, hogy a GFS elõrejelzési térképeken az idõadatokat hogyan kell értelmezni? Szóval az init után pl. a 00Z02dec2007 az azt jelenti, hogy ma (dec. 12) 00 órakor futott a modell? És a valid-nál pl. a 12Z az 12 órát jelöli? Ez GMT vagy HLT-ben van?
Elõre is köszi!
Ha jelentõsebb változások állnak be valamely idõjárási változóban, például, ha a szignifikáns jelenség változik, akkor ajánlott olyan gyakorisággal észelelni, amilyen gyakorisággal változik az idõjárás. Erre azért van szükség, mert például esõ, havazás vagy zivatar észlelése után, ha eláll az adott jelenség, az észlelõi térképen még további 2 órán keresztül látható lesz az adat. Jelentõsebb változások hiányában azonban nem szükséges sokat észelni, ezt Nyuli is elmondta, csak nem figyelted meg eléggé. Ha nagyon gyors ütemû idõjárásváltozás jelentkezik, akkor nem szükséges új észlelést küldeni, hanem 4 perces idõkereten belül szerkeszteni is lehet az észlelést, pontosítva a helyes adatokkal azt.
Miért mondod ezt, hogy "Atya úristen"? Válaszolhattál volna a kérdésemre, amit kérdeztem.
Hogyha változik az idõ fél óra alatt, akkor lehet fél óránként észlelni?
Ha közben változnak a paraméterek, akkor nem. Ha nem változik semmi, akkor fölösleges ugyanazt beírni. Nyugodt idõ esetén én óránként észlelek.
Az hogy miért, azt nem tudom, de ez nem nagy gond, csak fell kell oldani, újra rögzíteni és teljesen lezárni. Nekem így szokott múködni.
Mért van az hogy mikor lezárom a novemberi hónapot, a havi statisztikába a csapadéktól kezdve a ködös napok számáig minden érték megduplázodik.
elöre is kösszi a választ
elöre is kösszi a választ
Hol tudnék találni miskolci hivatalosan mért hõmérsékleti adatokat tizedfokra pontosan? (nem egészre, mert azt tudom hol van)
Köszönöm.
Köszönöm.
Szia nyuli!
Régen olvastalak a Metneten! Örülök, hogy újra felbukkantál!
Csak nem sokat dolgoztál mostanában?
További szép estét!
Üdv: Imre
Régen olvastalak a Metneten! Örülök, hogy újra felbukkantál!
Csak nem sokat dolgoztál mostanában?
További szép estét!
Üdv: Imre
Ezt nem fogod megtudni.
Lényeg, hogy tudjuk mikor-mit, hol és hogyan csinálsz.
Ennek megfelelõen mérlegeld, megéri-e, hogy kitiltsunk.
Lényeg, hogy tudjuk mikor-mit, hol és hogyan csinálsz.
Ennek megfelelõen mérlegeld, megéri-e, hogy kitiltsunk.
Azt nem fogod, meg tudni, csak mikor rájönnek akkor majd nem tudsz belépni ez biztos.
Nem is csinálnák olyant, hogy hamisat észlelnék, olyant nem csinálnák, de válaszolj erre, hogy hogyan vennék azt észre?
Meg ha nem észlelsz 10 percen belül 200 km.-re egymástól lévõ helyiségbõl. :-)
Akkor, ha Bábolnán lakok, és valami másik magyar városba, Bábolnán kívül valahol észlelek, és ott is vagyok, akkor nem tiltanak ki?
De múltkor Mariborban észleltem, és ott is voltam. És akkor miért tiltottak 1 hétre ki?