Bioszféra

Ha a levelét látnám, el tudnám dönteni, hogy az elsõ szelídgesztenye-e. Virágja alapján nekem az.
A másik meg szerintem kõris, de ebben bizonytalan vagyok, mert kõrislevelû juhar is létezik. Ha muszáj pontosabban tippelni, akkor virágos kõris. Azt hiszem, ilyet látni sokat a városokban.

Bárki segíthet. Megköszönném.

Én felismerem!
Vagy ez csak LAM-nak szól?

Én azért kíváncsi lennék rá, ha már így megemlítetted...

Nálam vagy másfél hete énekelnek. Halkan, mintegy csak gyakorolva. Minden év februárjában szoktam már hallani ilyentájban. Mivel itt dekkolnak az ablakom alatt, egész közelrõl hallom. Tegnap a macska is fülelte már. :-)

Hello LAM!
Ezen a képen virágzó fát felismered? Link
és ezt Link

Így igaz.De ebbe az örökké hajánál fogva elõráncigált õshonos-nem õshonos kérdésbe ne is menjünk bele, mert idõnként nevetségesek a 100-150 éves végeláthatatlan ellentétek ez ügyben ...gondolj a szelídgesztenyére! ...

Hello!
Ez a bibircses nyír. Itt a lakótelepen is sok van belõle. Ha bedõl a fa, akkor a gyökerek próbálnak az ellenkezõ írányban többet fejleszteni, magyarán ellensúlyozni. A fa jellemzõje, hogy sok gyökere még szabad szemmel is látható, hiszen inkább a talajjal vízszintesen nõnek...

Nem is beszélve arról hogy õshonos fafajunk..
Szeretnénk kialakítani az arborétumban egy kis nyíres foltot belõlük. És puhafaligetet nyár és fûzfajokkal vegyesen.

Ezek a levelek egy juharéi, szerintetek melyiké? Link Én az Acer ginnala-ra tippelek.

Se erdész ,se dendrológus nem vagyok,de azért, hamár,homár szívesen válaszolok...
Szép középkorú bibircses nyírjeid vannak, én biztos nem bántanám õket az elmondottak alapján.Nekem kedves fám nagyon, sajnos az erdészeti praktikum sok esetben még mindig gyomfajnak kezeli (ez is a hivatalos nomenklatúrája ha jól tudom,de majd Milán talán bekukkant ide és kiegészít), pedig kiváló pionír faj, mely jó árnyékolást adhat gyors növekedése révén a lassabban növõ "értékesebb" állományalkotó fajoknak. Remek az ökológiai ellenálló képessége vagyis széles öko. amplitudóval rendelkezik ..etc..etc..most ebbe nem mennék bele...az esztétikuma, különösen õsszel hozzám közel áll (hangulata van a fának) ...
A leírás és a képek alapján a nyírjeid egészségesek, ha ág- és/vagy kéregrontó vírus és gomba nem támadta meg, akkor semmi bajuk.
Az íves hajladozás,eldõlés,kanyargás a nyírek sajátja, amiatt ne aggódj.Gyors növekedésûek és un. sudarló törzsûek.Rendkívül fényigényesek, így a felfelé nyúló törzs és ágszerkezettel hajladoznak a fény után.A lecsüngõ gallyak,vesszõk ne tévesszenek meg.Ez adja a fa báját. A latin nevében is van erre a "csüngésre" utalás (Betula pendula).Különösen akkor hajladoznak, ha nem szabadállásban vannak, hanem más fafajokkal vagy fajtársaikkal versengenek.Ráadásul az íves dõlés, hajlás nálad is a fõ és uralkodó alapszélirányt jelzi - északi komponens.Ha 98-as ültetésûek (a törzs fotón már az ún. héjkéregesedés is látszik, ami a korosabb nyírek sajátja)még adj nekik legalább ugyanennyi idõt. 50 évesen már idõs fának számít majd, egy 80-90 éves nyír pedig vén matuzsálem.Galyatetõn a focipálya mellett nagyon öreg nyírek hajladoznak, támaszkodnak le.Na, ott láthatnál csak csoda kanyarokat!A Másfélmillió lépés Mo-n mátrai részében Paliék meg is örökítették õket..Kígyókirály néven ...összefoglalva, ha törzsgombásodást,gyökértaplósodást és nyáron levélfoltosodásokat, elszínezõdéseket és hullást nem tapasztalsz rendben vannak a nyírek..a viharokat is állni fogják (kisebb-nagyobb ágtörések természetes dolgok)..így had énekeljenek a madarak odafenn tovább...

LAM kérdésem lenne Hozzád Az elõzõ tulajdonostól örököltem három, házamnál immár jóval magasabb fát (az erkély félmagasságig ér nekik) nyírfának vélem õket. Mindhárom eltérõ mértékben, de torzulva/dõlve növekszik. A "középsõ" közel 70°-os szögben megdõl DDNy-i irányba, eleinte féltem is hogy egy szélroham kidönti, de szemlátomást rugalmasan elviseli. Közöttük legmagasabb az "éneklõ fa" (gyakran emlegettem madárkoncertek okán) amikor hat éve elõször láttam, megriadtam tõle mert akkora "duplakanyar" van törzsén. Mióta itt élek, négy, jelentõs károkat okozó vihar tombolását így is szépen elviselte (társaival együtt) törzse már alkarnyi széles a hajlat alatt és arányosan egyenletesen vékonyodik végig függõlegesen felfelé. Az "S" kanyar anyagfelülete nem utal semmilyen korábbi sérülésre vagy törésre. A képen jobbra látható a DDNy felé megdõlve növekedett "középsõ" fa (D-rõl fotóztam kisebbnek látszik dõlésszöge), úgy tûnik, szilárdan áll (földközelben jelentõsen kiszélesednek törzseik). A kocsibehajtó miatt távolabb van a harmadik, mely "függõleges szinuszhullámot" leírva félmagasságig K, onnan csúcsáig Ny felé íjformában domborodva ível törzse és a talajtól csúcsáig húzott hossztengelye ennek is megdõl 70°-ban, szinte pontosan D-i irányba. Látványra nagyon szépek, lombzúgásuk kellemes, a madarak nagyon kedvelik de kivágásukon gondolkodom, mert már jóval magasabbak mint házam (98-as ültetés, a ház erkélye most "derékig ér" nekik). Szerencsére olyan helyen vannak ahol kidõlve nem okozhatnak jelentõs kárt (a kerítéstõl eltekintve) Véleményed? Vágásérettek? Nem szeretném még kivágni õket, de a felesleges veszélyt sem szeretem. Az "S kanyar" az "éneklõ fán" és egy GIF anim (kb. félmagasságtól)

Nem tudom, de az biztos, hogy õk nagyon korán kezdenek tojni. Ha nem jön rá hideg idõ, szerintem nem korai.
Én a múlt héten fekete harkály hangjait hallottam. Nem tudom, ez mennnyire jellemzõ télen.

Mit is lehetne belõle csinálni...
Mondjuk íjszárat?

Nincs még kicsit korán a rigófüttynek? 5 óra után 5 perccel hallottam kb.10 percig.

Hó- vagy jégnyomásra reagált íves elhajlással a rugalmas fiatal nyír.Vizes,nehéz tapadós havak és ónos esõ kombinációjakor a fokozatosan törzsre lerakodó jégkéreg nyomja így meg a viszonylag fiatalabb fák törzsét.Fiatal bükkösökben is gyakori jelenség erõs jégnyomás esetén.1996 februárjában a Diósjenõ feletti Dugóhúzóban szinte ívet húztak a megnyomott fiatal bükkök sokasága.Késõbb a viharok, erõs szelek eltörik a törzset.Vagy az erdész gyérítetti ki. Általában együtt jár nagyobb hó- és jégtöréssel a jelenség.A kép bal felsõ sarkában jól láthatóak,hogy nyírek korábban komolyabb koronatörést szenvedtek, asszimetrikusan regenrálódtak.

Horgászbot és nagy hal esete : Ha elég messze van és jól húz, a spicc egyenes, derékban hajlik a bot. Ha a lábad elõtt van a hal, a spicc görbül a legjobban. Az tényleg nem lehetetlen, hogy fakitermelés közben a károkozás kizárására az adott irányba húzták. Akkor viszont az én gombamesém szépirodalom.

Nehéz volt már a nyírágas bácsinak a fára mászás
De inkább egy másik fa rádõlhetett (így vagy úgy). Látszanak is a képen fakitermelésre utaló gallycsomók. Ráadásul ha nem hirtelen hajlott volna meg, akkor az ágai mind felfele nõnének, vagyis asszimetrikusan.

A te varid esetében a fatörzsnek a medve közeli tartományban íveltebbnek kéne lennie. Ott nyíró erõ és ezzel együtt nyomaték is keletkezik.

"A" tipp : Lehet, hogy arra jártak a mítoszrombolók és hajítógépnek próbálták használni a fát. Volt már olyan mûsoruk. Ahhoz, hogy ilyen hajlítási törzsalakot érjünk el, a törzs látható részének végével érintõleges irányú jelentõs húzó erõ szükséges. Ha azzal szöget bezáró lenne a húzó erõ, ott a törzs alakja ívelt lenne. A törzs a kép szerint a látható rész végén gyakorlatilag nem hajlik, egyenesnek tûnik. A teljes korona nem látszik. Kicsi az esély az "A" tippre, mert ki a fenének van kedve, ideje, pénze daruval kötelet kötni egy fa csúcsára, és ismeretlen okokból lehajlítani.... "B" tipp, valószínûleg inkább "A": A fa (még) élõnek látszik, bár vaksi szememmel nem igazán jól látom a korona vékonyabb ágait. A hajtáscsúcsok növekedési irányának függõleges közelinek kellene, hogy legyen. Szerintem az elhajlás viszonylag friss történés. Én valamilyen szíjácsot támadó parazita farontó gombára tippelek, ami a törzs teherbíró keresztmetszetének inerciáját viszonylag lassan csökkenti. A szíjácsot érintõ gombatámadást esetleg megerõsíti a tõ környékén látható kéreghiány. Ha a gesztet támadó lenne a gomba, szerintem a törzs összeroppant, eltörött volna - vékony falú csövet próbáljon meg valaki így meghajlítani. A korona aszimmetrikus, a hajlítást elintézheti a gravitáció, némi szél rásegítés és az idõ. "C" tipp : Az Isten tudja...

Arról lehet szó, szerintem egy rozsomák a fa tetejére rejtette az aznapi medvezsákmányát.

Hm, érdekes! Lehet, hogy lehúzta valami a koronáját még ifjú korában, s így maradt. Bár fura, akkor meg egy idõ után függõlegesbe kellett volna váltania... Egyszer olvastam egy cikket a havasi fenyvesekrõl, amelyek lavinaveszélyes helyen nõnek, s a lavinák egykori megtörténtét a fák alakja jelezte. Szívós fák, s a lavina utáni regenerálódásuk is kiválóan látható. Egy-egy öreg fán lavinák sora követhetõ végig. Sajnos nem emlékszem, hol és mikor olvastam, jó sok éve volt már...

Jut eszembe, nem volt egy maci a fa csúcsán? Az pont nem látszik a képen :-))))

Ma 700 m fölött ebbe a nyírfába botlottam. Link
Vajon mi lehet a diagnózis az állapotára? A mögötte lévõ nyílegyenesek miatt -én legalábbis- a szelet, mint lehetséges kiváltó okot elvetettem.

Á, nem érdemlik meg, egy csomó dolgot elcsesztek már a világban, ezt pont nem õk. :-)

Huhú, köszi szépen, nagy vagy!
És bocs, amcsik ...ezúttal!

Nem tartják az afrikai méheket, hanem felvándoroltak Brazíliából....
Apis mellifera adansoni a neve. Valamikor az ötvenes években vitt egy méhész kísérleti okból pár afrikai királynõt a saját brazil méhészetébe, azzal a céllal, hogy az afrikaiak trópusi területen hatékonyabbak az európai alfajnál s a keresztezés egy hatékony brazil méhfajt hoz majd létre. Aztán, amellett, hogy valóban bejött a számítása, s tényleg remekül mézeltek, azt kihagyta, hogy az afrikaiak sokkal agresszívebbek, nagyobb területre vándorolnak rajzáskor és nagyobb csapatokat alkotnak. Ráadásnak hajlamosak csapatban elhagyni a kaptárt s elhúzni a fenébe. Pár évtized alatt eljutottak az USA-ba is, a déli államokban már elterjedtek.
Egyébként Közép-Amerikában van fullánk nélküli mézelõ méh is, aki nem közvetlen rokona a mi európai, méhünknek, ez a Melipona beecheii pl., akiket már a maják is tartottak, holott jóval kevesebb mézet termelnek, s hígabb is kissé a mézük, de náluk más nem volt anno. Tuskókban van a fészek:

A végét agyaggal, sárral betapasztják, a méhek erre építik fel a lépeket, s amikor eljön az ideje, ki kell venni a zárókupakot a mézzel együtt, majd újra betapasztani. Kicsit más, mint a mi méhészetünk. :-)

"Inkább a pókok, azokat százszor könnyebben ki tudom számítani és szárnyuk sincs."

"Érdekes, az amcsik az afrikai méhek támadása esetén azt javasolják, hogy teljes erõbõl futni kell menedéket keresni, és még azt is, hogy tóba, víz alá se érdemes elõlük merülni, mert megvárják, míg feljön az ember levegõt venni. Ez azért elég hihetetlen, hisz a víz alól a szag se jön át és vízfelszín polárossága miatt alá be se látnak." Itt szerintem a levegõvétel lehet a kritikus, sõt ha hamarabb jön fel az ember, mint mielõtt elmennek, inkább tragikus.
De bolondok az amerikaiak, amiért afrikai méheket tartanak.
Állítólag megpróbálták keresztezni a több mézet gyûjtõ de agresszívabb afrikai méheket a kevesebb mézet gyûjtõ de szelídebb európaival (vagy amerikaival?). Az eredmény agresszívabb és kevesebb mézet gyûjtõ méhecske lett.

Akela! Nagyon szépen köszönöm magam, édesapám és a zümik nevében!

Érdekes, az amcsik az afrikai méhek támadása esetén azt javasolják, hogy teljes erõbõl futni kell menedéket keresni, és még azt is, hogy tóba, víz alá se érdemes elõlük merülni, mert megvárják, míg feljön az ember levegõt venni. Ez azért elég hihetetlen, hisz a víz alól a szag se jön át és vízfelszín polárossága miatt alá be se látnak.

Ha olyan a vetés a hegyen, hogy veszélyes átjárni, én se megyek arra, ne félj. Idén búza van.
Amúgy semmi bajom velük, ha nincsenek sokan. Néha szoktam figyelgetni, ahogy isznak, jópofák, csak vigyázni kell velük. Inkább a pókok, azokat százszor könnyebben ki tudom számítani és szárnyuk sincs. :-)

Gábrusz félre ne értsd, senki NEM bírálta méhész felkészültséged és ismereteid Huzakodás se volt, ha annak vetted, NEM AZ volt, de fogadd engesztelésül ezt a képet

Sok-sok egészséges zümit és mézet kívánok Neked

Te szakember vagy, felkészültél és ismered a lehetséges veszélyeket, azok elkerülését
Ezért természetes, miért ne bíznék meg egy gyakorló méhészben aki tudja mikor mire számíthat és mit tegyen. Gyerekkori élményem: ahol nyaraltam, méhészkedett a gazda. Sokszor bevitt magával hogy megnézhessem közelebbrõl serénykedésüket, munkába indulásukat és visszatérésüket. Szép és érdekes látvány, órákig el lehet nézegetni. Ha viszont a kaptárakkal kezdett foglalatoskodni a gazda, azonnal kiparancsolt a méhesbõl minél messzebb.
Rémlett hogy korábban mintha említetted volna méhészkedésed, meg is van: Link Szép és érdekes foglalatosságnak tartottam mindenkor, ma is élénken él emlékeimben a kis zümik sürgése-forgása
Szívesen méhészkednék én is, idõm és kedvem lenne, de üdülõkörzetben aztán végképp nem lehet

Na ezen az úton én se mertem volna továbbmenni. Egyébként amikor nekem támadnak vagy beleragad egy a hajamba, általában lehajtom a fejemet és gyorsan, de nem szaladva elmegyek az útjukból s lehetõség szerint ezután próbálom elhessegetni/lecsapni, ha még nem ment el. De ha nincs is idõ várni a csapással, akkor is a minimum az, hogy elõbb lehajolok és minél kisebb, gyorsabb és rövidebb mozdulattal csapok.
Méhek közelében hadonászni szigorúan tilos!

Nem ,nincs lovunk.

"Egy józan ember hacsak nem süket, tábla nélkül is messze elkerüli a méhes környékét gyalog vagy lóval, abból nem lehet baj nevet" -azzal kiegészíteném, hogy én -mint méhcsípésre nem érzékeny ember és méhészpalánta- lóval vagy ismeretlen érzékenységû emberrel azért mégiscsak jóval messzebbrõl kerülném el az idegen méhest, mint egymagam. Jól is néznénk ki

Nem kell ehhez szekér vagy ló. :-( Nálunk fenn a Látóhegyen szoktak eldugdosni (nem kitáblázva) méheket, s bizony volt, hogy egy délután fenn kocogó embert megtámadtak és az illetõt a mentõ vitte el, annyi csípést kapott, nem volt allergiás, csak épp a kaptárak meg a méhlegelõ (repceföld) közt vezetett a földút, ahol kocogott, s az összes átrepülõ kis dög nekitámadt. Nyomorult, nem tudhatta, hogy kirakták a méheket a bozótosba. Amúgy azóta nem volt fenn méhkaptár, s mint kiderült, totál illegálisan vitték ki õket korábban is. Mivel én évtizedek óta járok fel, tudtam, hol vannak, sose mentem arra, ha tócsa volt az úton, mert olyan tömegben jártak oda inni, hogy félelmetes volt látni is. De aki nem tudja, hogy ott vannak, vagy egyszerûen nem ismeri, hogy jobb nem keresztezni az útjukat a kaptárak közelében, annak annyi.
Háziállatnak tartják a méhet, de nagyon nem az, hisz vígan eléldegélnek, ha nem kaptárban töltik az idejüket, s nem kell az ember a "tartásukhoz". Inkább gondolom, hogy az ember a méh parazitája, mintsem gazdája... Egy pillanatig se csodálom, ha néha fellázadnak ellenünk...

Édesapád nem próbálta ki?

Gábrusz válaszod korrekt minden tekintetben, mégis egy kiigazító észrevételt tartok szükségesnek: "Ti ketten olyan tényeket, valós eseteket tagadtatok, amelyhez hasonló esetek miatt szigorú törvények szabják meg" Hangsúlyozom NEM tagadtuk, csak az "értelmi-érzelmi súlypontokat" helyeztük át. Ilyen esetek történtek és történni fognak, de a helyzet nem olyan drámai, legfeljebb drámaivá fokozható mint bármi a világon, kezdve pókokkal hangyákkal a természeti katasztrófákig. Meglebben egy függöny- szellõ vagy kísértet? Megreped egy tükör: anyagfeszültség vagy misztikus erõ? Felfogás és hangsúlyozás kérdése. Sarkítva, bármikor becsapódhat egy aszteroida mely elpusztítja a Földet teljes élõvilágával, ami "Damoklesz kardjaként" lebeg felettünk, szintén reális veszély akár egy méhtámadás, mégsem várjuk a világvégét.
A felsorolt méhtelepítési szabályok nagyon ésszerûek és szükségesek, de úgy vélem NEMCSAK a lóval közlekedõk miatt keletkeztek, mert járhatnak arra emberek is. Tragédia ha elpusztul egy ló, de embert se érjen támadás. Szinte biztosnak vélem, bármit mondanak is a méhészek, nem elsõsorban a lovak életét nézik, hanem a saját érdeküket. Ne essen ember- vagy állathalál, arról nem beszélve ha "csak" megbokrosodik a ló mi történhet különösen ha emberek is ott tartózkodnak éppen. Ki akar kártérítést fizetni, pereskedni?
A lényeg, senki nem kételkedett (az egyetemi állatorvos se) a lóra (és emberre) halálos végû méhcsípésekben, mert a "hír igaz" de valahol a középúton van az igazság. Egy végsõ konzekvencia: az bizonyos, nem árt a méhekkel vigyázni. Könnyû: egyszerûen békén kell hagyni õket és semmivel nem provokálni. Egy józan ember hacsak nem süket, tábla nélkül is messze elkerüli a méhes környékét gyalog vagy lóval, abból nem lehet baj

Még annyit, hogy édesapám úgy tudja, a lovak szaga ingerli a méheket.
Kipróbálta-e már valaki, hogy a ló hogy reagál a lép illatára? Ez utóbbi 2 kérdésben még szívesen hozzászólok, ha úgy adódik.

Az meglehet, hogy a valamely elõnyös tulajdonságú, de méhcsípésre érzékeny egyedek pároztatása és továbbtenyésztése során halmozódott fel a méhméreg-allergiás lovak száma (beltenyésztés), erre már én is tettem utalást egyik elõzõ hozzászólásomban.
Ha jól tudom, az is befolyásolja a dolgot, hogy a méhek útját keresztezõ ló és ember közül a megzavart méhek sokkal inkább a lovat támadják, mint az embert. sõt még az is igaz, hogy az embernek sokkal több védekezési lehetõsége van, mint egy befogott lónak, ami a fej védelmét illeti. Hogy mennyiben köszönhetõ ezeknek a méhtámadás által okozott lópusztulás, és mennyiben egy esetleges fokozott érzékenységnek, azt nem tudom.
De az bosszantó egy kicsit, hogy ti ketten olyan tényeket, valós eseteket tagadtatok, amelyhez hasonló esetek miatt szigorú törvények szabják meg, hogy egy szekérúttól milyen távolságra lehet méhcsaládokat elhelyezni, meg hogy milyen irányba nézhet a kijárójuk, meg hogy kellõ távolságban és MESSZIRÕL láthatóan ki kell tenni egy táblát, ami figyelmezteti a lóval közeledõt a méhveszélyre.
A méhészek, fõleg ha rendszeresen vándoroltatnak, ismerik ezeket a szabályokat és ha megkérdezed õket az okáról, tízbõl nyolc elsõsorban a lovak védelmét fogja említeni.
Hogy pontosan mik az okok, azokról nem tudok vitatkozni, de nem is nagyon akarok már. Persze, a reagálásotokat még szívesen elolvasom.
Annyit tudok, hogy a legalaposabb méhész szakirodalom Örosi Pál Zoltán Méhek között címû könyve. Jelenleg azért nem tudok belõle idézetet keresni, mert kölcsönadtuk.

Egyfelõl, talán mert a lovak jobban "szem elõtt vannak"
Másfelõl, idézek egy lófórumról, mely egyúttal tükrözi a méhész véleményét is és egy lehetséges magyarázatot is ad a "lovas" méhtámadásokra (aláhúzás tõlem): "Na, minket is utolértek a méhecskék. A lovak vályújába járnak inni tegnap csak úgy zengett az udvar, én magam nem mertem kimenni a kertbe. Akácos mellett lakunk, így két vándorméhész is letelepítette a pótkocsijait... hiába mentem át szólni, hogy lovaink vannak, egyáltalán nem érdekelte õket. Mondván, õk nem tudják bezárni a méheket, zárjam be én a lovaimat...
Egy másik lovas hozzászóló véleménye: "Az itató vonzza õket és ha a lovakkal találkoznak ugyanott akkor "jogosan" védik a forrást, és támadnak."
Egyéni véleményem, ha nem víz miatt támad a méh, azt mindenképp megelõzhette valami (a méhet felriasztotta a ló vagy éppen hajtója hessegette maga körül) ami felingerelte. És ha egy méh "elkezdi" segítségre jönnek társai. Idézve ugyaninnen: "A támadásba lendülõ méh harci tánca a többit is támadásba küldi, és ha sokan vannak éppen a környéken... Egyébként fajta függõ is a dolog, nem minden méh család agresszív, de vannak kifejezetten támadókedvûek is amelyek a területet sajátjuknak tekintik és mindenre támadnak ami mozog."
Forrás: Link
Amennyire megítélhetõ, a lótartók, lóbarátok sem egyértelmûen azt jelzik hogy a méhek utálják a lovakat ezért támadnak rájuk.

Gábrusz, laikusként úgy vélem pontosan azért kell több gyógyszer a lovaknak, mert nagyobb a testtömegük.
Hirtelenjében elõkapott, ezért talán rossz extrém példa rá hogy a rendkívül erõs szervezetû Rasputin sem halt meg azonnal egy átlagembernek halálos adagú ciántól csak rosszul lett, ezt követõen még több revolverlövéstõl sem, ezért végül agyonverték.
A #27282. alatt csatolt cikkre tegnap én is rátaláltam, elolvastam DE nem csatoltam mert "csak" egy szamár és egy ló pusztult el, legyengült szervezetû az állattal, bárhol bármikor megeshet hasonló esetben.
Igen, állításuk szerint lebénult 95 kecske. NEM "csúsztatásból hallgattam el" tegnap elõled. Egyéni véleményem, mivel a háziállatok pároztatását nem "pedigrézik" még fejlett országokban sem, szerintem fennállhat a beltenyészet veszélye. A beltenyésztett utódok külsõleg épek-szépek, de egészségük, ezzel ellenállóképességük mindenkor gyengébb lesz, jobban reagálnak bármire amit egészséges szervezet fel se vesz. Tomi kutya tavaly egy darazsat kapott be. Feje annyira feldagadt hogy már állatorvos kihívásán gondolkodtam (én is komolyan veszem ezeket a veszélyeket) láss csudát - a kutya feje "lappadni" kezdett, pár óra alatt rendbe is jött, nem pusztult bele, akár én sem egy teljes fészekalja darázs támadása után

A darazsak se "maguktól" támadtak rám, meggondolatlan virtuskodásból fába hajított kés riasztotta fel õket. Nem vettem észre hogy a korhadt fában volt a fészkük, esteledett már "otthon voltak". Valóságos felhõ robbant ki a fából a koppanásra. Elrohantam ész nélkül, de sokáig üldöztek nagy csapatokban, hiába rohantam árkon bokron, sok utolért, hátam ing és zubbony ellenére tele lett szúrásokkal. Csak teljes sötétben mertem visszaóvakodni a tõrért. Tiszti kardból készült, édesapámtól kaptam amikor már önálló erdõjáró utakra bocsátott, hát nem hagyhattam ott.
Azóta is megvan A laptop méretével egybevetve talán látható, manapság nem vihetném magammal terepre

Gábrusz beszélgetéseink során még a múlt évben felhoztad példaként a Regéc-Mogyoróskai-kismedencét, ezzel kapcsolatban olvastam hozzászólásaidat Link majd (utólagos engedelmedet kérve) sok más netes fórumon is ráakadtam neved alatt jegyzett határozott hangvételû, de a mai elfajult netes vitákhoz mérten örvendetesen mértéktartó hozzászólásokra. Vérmérséklettõl függõen káromkodni és gyûlölködni mindenki képes, de tisztelem azt az embert aki haragját fékezve mértéktartóan komoly, vitapartneréhez mért választékos hangvételben képes érzékeltetni ingerültségét és ellenvéleményét, mert ez méltó intelligens emberhez. Hõzöngeni, szájtépni verekedni egyszerûbb ("éjszakázó" legénykoromban számos verekedésbe kerültem, vannak tapasztalataim) sokkal könnyebb ököllel igazságot osztani de ez a viselkedés közelebb áll az állati mint a civilizált ember viselkedéséhez, ami a középkorban még elment, de ma már a XXI. században járunk. Sajnos még nagy az "utánpótlás" (hozzáteszem rassztól függetlenül) a primitív emberekbõl, akik az életben nem képesek boldogulni (ennek számos oka van, messze vezet nem térek ki rá) ezért örökös feszültségben élnek amit pálinka vagy drog hatása alatt le is vezetnek. (Idõs ember véleménye, a vetélkedési hajlamot munkában, tanulásban és sportban, az ingerültséget kemény testedzésben kell(ene) levezetni, nem egymásnak esve megvadult bikák módjára.)
Méhészek: vélhetõen õk elsõsorban a méz egészségi hatásait fogják dicsérni nem a lehetséges veszélyeket fejtegetni. Azt mindenki tudja hogy a méhcsípés NEM ÖL, de megtörténHET legyengült immunrendszer, allergia esetén. Édesapám rendkívül lobbanékony ember volt (idegállapotát csak súlyosbította hogy ejtõernyõsként harcolt, ráadásul 1956 eseményei után újra kellett kezdenie életét) ezért matematikus/tanár létére amikor csak tehette, nehéz testi munkában vezette le olykor bizony életveszélyes indulatait. És itt kanyarodok vissza, édesapám rendszeresen fogyasztott méhészektõl vett mézet és virágport. Õ "esküdött rá" hogy ezeknek köszönhetõen tudott még 60 év fölött járva is január közepén félmeztelenül követ csákányozni szentendrei telkén. Tehát én úgy vélem, ha megkérdezek egy méhészt is, valószínûleg inkább méheit és mézüket fogja dicsérni és nemigen fog súlyos veszélyeket emlegetni legfeljebb egy-egy kellemetlen példát, mely viszont bármikor bekövetkezhet embernél-állatnál egyaránt de ezért nem a méhek (pókok darazsak hangyák) okolhatók hanem a megcsípett lény legyengült immunrendszere. Emiatt valóban veszélyesek lehetnek a méhek lóra-emberre háziállatra, de korántsem annyira mint pld. a kóbor, elvadult kutyák melyeket eleve kikerülünk. Méhek darazsak sem veszélyesek ha nem ingerli fel õket valami, "maguktól" sose támadnak emberre állatra mert "munkájukkal" vannak elfoglalva. [off]
Idõs lótartó: mivel megtörtén/het/ik, bizonyára akadna (néhány de nem tömeges) példájuk méhcsípésbõl eredõ lóelhullásra, vélhetõen a ló legyengült immunrendszere miatt, csak régebben nem foglalkoztak allergiával, immunrendszerrel. Egy idõs, tapasztalt lótartó is állatorvost hív végszükségben tehát úgy gondolom, az állatorvos véleménye "erõsebb lehet". Az állatorvos elismeri, akár egyetlen méh is megölhet egy lovat HA gyenge az immunrendszere, de egy egészséges lovat még ötven méh SEM. Valóban létezõ veszély, kell is az óvatosság de "túl van dramatizálva" (a ló értéke miatt, mivel jelentõs veszteség). Távolabbi példával, akár egyetlen HANGYA is "ölhet" amennyiben gyenge az "áldozat" szervezete. Régebben, fûkaszálásnál hangyabolyba léptem. A marások kicsit begyulladtak, majd gyorsan elmúlt de egynek a helye elfeketült (ma is ott van lábfejemen). Késõbb látta egy orvos, közölte nagy szerencsém volt mert akár bele is halhattam volna, tekintve hogy a hangyák dögöt is esznek ezért rágóikon mindig van "hullaméreg" (ptomain- a rothadási baktériumok mérgezõ hatású anyagcseretermékeinek együttese, közöttük a neurin melybõl 1 mg képes megölni egy házinyulat). Ilyen alapon már a hangyától is félni kellene.[off] Egyéni véleményem, hogy néhány esetbõl általánosítva születnek VALÓS de nem jelentõs veszélyekbõl a rémmesék. Ami a lovas halálát illeti, félkomoly tréfa volt, ami megtörténhet csak nem a ló, hanem lovasa hal bele a méhcsípésbe ha nyakát töri mert ledobja a paci...
Ui: a Mogyoróska és Regéc környékérõl készült botanika, domborzat és történeti földrajz témájú (neten már olvasható) munkádat sikerült könyv alakban is megjelentetni ahogy tervezted?

Kérdés, hogy a lovaknál milyen gyakori az allergia. Miért ne lehetne gyakoribb, mint mondjuk a marháknál? Miért éppen a lovakról tudnak a méhészek? Miért nem a marhákról, kecskékrõl, bivalyokról, kutyákról?
Eddig kerestem a neten, most fogok az itthoni szakkönyvekben utánanézni.

Kívánd a "nagyszerû" Nimródnak, hogy a következõ lövedék az õ golyójába fúródjon be...lehetõleg a fején át.
Mi a frászért kell egy csepp madarat meglõni????? Nyomorult kis tollas :-(((((((((((

Két amerikai esetet találtam a neten, ahol ló belepusztult méhcsípésbe, mindkét esetben százezernél több egyedbõl álló afrikai gyilkos méhek támadták meg õket, horrorfilmbe illõ jelenetet írtak le a gazdák, a lovak egyenként sokezer csípést kaptak.
Állatorvosi anyagokban, tankönyvben elsõdlegesen a méhcsípések ízületi fájdalmak elleni ileltve versenylovak COPD-je elleni hatékony _terápiás_ használatáról olvastam, injekció formájában. Meg persze az anafilaxiás sokkról, amit az allergiás állatok szenvednek el néhány tucat csípés után (ahogy az ember is, aki allergiás a méhcsípésre). Arról SEHOL nem írtak, hogy pár darab / néhány tucat csípésbe egy nem allergiás ló belehalna! A méhméreg fõ összetevõje, a melittin az, ami a kálcium-ioncsatornák mûködését befolyásolja (embernél, lónál egyaránt), ezzel az izomösszehúzódásokat szabályoz és így megfelelõ mennyiség esetén szívleállást is okozhat...

Nemigaz, majd felrobbanok. Épp az udvarban szöszölök amikor lezuhan mellém egy zöldike! Odaérek még a kutya elõtt, látom meg van lõve. Kilátszik vékony lábának csontja, és combtõbe belefúródva lehet a golyó. Rohanok ki az utcára, hátha látom, hogy ki lõhette meg, persze sehol-senki. Szétvet az ideg, hogy milyen emberek vannak. "Mindegy mi az lõjük le." Grrr Most mit csináljak szerencsétlen madárkával? Már alig tartja nyitva szemét, nem sok lehet neki hátra.

Elnézést, de homeolópikulában NINCS DÓZIS merthogy hatóanyag sincs benne. Olyan hatékony, mint evõpálcikával kimerni a Csendes-óceánt. Az a rettenetes, hogy akik ilyet forgalmaznak, reklámoznak, gyártanak, azok nem valamely kambodzsai mocsárbörtönben élvezik az életet, hanem itt, közöttünk. Mocskos szélhámos banda, akik mások szerencsétleségébõl gazdagodnak meg.
A méhes cikk megint egy bulvárcikk. Egyetlen tudományos intézeti tanulmányt, doktori értekezést, ilyesmit linkelj, légy szíves, a témában!

Szerintem az nem függ össze vele. De nem tudom..

Ha a lovak a nagyobb testük miatt nem kevésbé érzékeny a méhcsípésre, akkor mért kell csípés esetén nagyobb dózisban adni nekik a gyógyszert, mint más állatoknak? Link

És miért történt ló- és szamárpusztulás szemben a "csak" kecskebénulássa ennél az esetnél: Link ?

Akela, kérdezz meg méhészeket is, úgy teljes a dolog. De ha idõs lótartókat kérdezel, biztos vagyok benne, hogy akkor is változni fog a véleményed. Amúgy szerintem én lovas szekérrõl írtam, nem lovasról. Örülök neki, hogy régóta olvasod Mogyoróska honlapját, hiszen én már olyan régen írtam a vendégkönyvbe, hogy az már nem is szerepel. Viszont egy-két kép meg írás név nélkül, de valóban tõlem származik.

Ez szép munka volt! Jó, hogy ilyen alapos vagy! :-)

Kuhi, ez nem ér! :-))))) Viszont hatékony, kétségkívül! Sajnos elég kevés madarat tudok utánozni, de pl. rozsdafarkúakkal jól el szoktam beszélgetni (csettegni), az õ nyelvük e része egyszerû s belefér a képességeimbe. Seregéllyel, szajkóval is OK, õket akkor szoktam kiakasztani, ha épp utánoznak valakit és én meg visszautánzok. Néha a feketerigók is válaszolnak, de csak akkor, ha még nincs igazi tavasz s nem teli torokból fújják, hanem halkan "gyakorolnak". Ahhoz kevés vagyok, hogy hormontúltengéskor is vetélytársnak véljenek. :-)

Napok óta pókrajzás van De hogy ez a parány mit keres magasan fent a tetõn?