Bioszféra

Juteszembe Kínában 3000 éve gyógyítanak méhcsípéssel
Egy kis aktuális: ma átbringáztam a "túlpartra" gyógyszerért. Útközben megláttam a kínai diszkontáruházat (hol nincs az országban?) Régóta vannak "kínai golyóim" (Chi-Kung Balls még avatarba is feltettem egyszer) ezek biliárdgolyónyi méretû nehéz fém golyók melyeket mindkét tenyérben kell külön külön vagy egyszerre körkörösen forgatni mozgatni valahogy így mint a videón Link de négyet is lehet (tudok) csak egy tenyérben forgatni egyszerre. Állítólag akupresszúrás hatása van, de ha csak az ujjak mozgékonyságát tartja karban szerintem az is bõven elég. Négyet használtam de ebbõl kettõt elajándékoztam unokahúgomnak amikor belekezdett a Tai-Chi gyakorlásába (komolyan veszi Link ma már nem állnék a kardja elé, ahogy azóta a hagyományos kínai kézifegyvereket kezeli). Régóta akartam venni helyettük másik kettõt mert szinte hiányzanak (olvasás tévénézés közben forgatom õket) tehát ötletszerûen bementem a kínai diszkontba rákérdezni van-e náluk. "Igazi" fiatal kínai fogadott "harminckétfogas mosollyal" hajlongva Igen meglepõdtem, mert amikor rákérdeztem a golyóbisokra, csak nézett rám értetlenül. Azt is mondta sose látott, pedig útleírások sokaságában látható hogy Kínában az öregek használják egészségük karbantartására napi Qi-Kong gyakorlataik mellett Link (ezt én is naponta csinálom, másnak is ajánlom tiszta szívvel). Tény és való a golyópörgetés kiváló ujjtorna, ügyesek és mozgékonyak maradnak az ember ujjai, tanúsíthatom. Akupresszúrás hatását ugyan nem éreztem mert hálisten" a szívmûtémet leszámítva sose voltam beteg, még az influenza is elkerül a mai napig (el ne kiabáljam). Lényeg: egy itt élõ fiatal kínai nem is hallott errõl a kínai egészségvédõ specialitásról, ami kissé furcsa volt, mintha egy magyar nem ismerné a karikásostort és használatát

Akkor most már a 404 is csodaszép

Ui: A lovas fórumok hozzászólásai között találtam olyat is, melyben egy lótartó bosszankodik a szomszéd méhész miatt és félti a lovait a méhektõl bár eddig még nem érte méhtámadás sem lovait, sem õt. Viszont õszintén elmondta azt is, hogy a méheknek egy magas sövény felett kell kirepülniük, magasan az úton haladó lovak felett és szerencsére a méheket a virágzó fák jobban érdeklik mint a lovai.
Lótartó véleménye, nem mentettem el de ha szükséges, újra elõkeresem

Gábrusz elõrebocsátom, abszolút nem kötekedés, fórumtársam vagy tisztelem a véleményed (a mogyoróskai honlapon is komoly, megfontoltságot tükrözõ hangvételû hozzászólásaidat olvastam) tehát nem Benned és meggyõzõdésedben kételkedem. Ha vannak megalapozott saját tapasztalataid és nem csak azzal beszéltél aki hallotta valakitõl aki látta, akkor minden bizonnyal igaz is. Én úgy tudtam a méh (bögöly, stb.) csípés elsõsorban a lovast ölheti meg, ha emiatt ledobja a ló és lovasa nyakát szegi véletlen Kicsit hitetlenkedtem hogy egy ekkora testû állatot már néhány méhcsípés megölhet ezért utánanéztem a neten és sok lovas fórum bejegyzésén rágtam át magam. Az tény, igen elterjedt hiedelem a lovas fórumokon. A halálos szúrásszám a sokfelé terjengõ legenda felemlítõi szerint 1-50 között változik és mindenki esküszik rá hogy ez igaz bár senki nem jelentkezett hogy konkrétan az õ lova pusztult volna el méhcsípéstõl. Kutakodás közben viszont találtam ilyen véleményt is:
"Azt mondták elõdeink: három darázscsípés megöl egy embert, hét egy lovat. Ez természetesen ostobaság, minden tudományos alapot nélkülöz. A rovarcsípés lehet ugyan halálosan veszélyes, de csak az arra allergiások számára. " Forrás: Farm.hu Link (a lap alján)
Az ellentmondások láttán legjobbnak véltem ha felhívok egy szakembert. A ráckevei állatorvos nem vette fel, asszisztensével beszéltem, aki hallott errõl a terjengõ véleményrõl de õ is jobbnak látta ha magával az orvossal beszélek. Miután a lódokit nem értem el, telefonon felhívtam a pesti állatorvosi egyetem kórházát (sokszor vittem oda kutyát macskát, gyógyítani vagy elaltatni, tudom gyógyítanak lovat is). Az ügyeletes orvos kedves és szolgálatkész volt és ráadásul beleegyezését adta hogy véleményét a neten is közzétegyem. (A nevét is megadta, közzétehetném de szándékosan nem nevesítem, nehogy az "ellentábor" megvadult méhek módján rázúduljon) Véleménye:
Ha méhcsípés éri a lovat, a ló pontosan ugyanúgy reagál rá mint egy ember. Ha a paci allergiás, elég egyetlen csípés is hogy megölje, mert ilyenkor rendszerint toroködéma lép fel és megfullad. DE - kihangsúlyozta - ez igen ritka, csak annyira gyakori mint az embereknél. DE ha nem allergiás a ló - akár ötven csípést is elvisel baj nélkül és életben marad, amiben segít az embernél nagyobb testtömege is.
Most még várom azon lótartó Bioszférás fórumtársaink jelentkezését akinek a saját lova a szeme elõtt pusztult bele méhcsípésbe. Az állatorvos véleményét megismételve, megtörténhet HA a ló allergiás rá akár egy ember, de egy egészséges ló nem pusztul bele még ötven csípésbe sem. Egyéni vélekedésem, ez a hiedelem azért terjedt el és tartja magát, mert egy ló anyagilag nagy értéket jelent, tartása is meglehetõsen költséges, ezért "jobb félni mint megijedni" alapon intik egymást a lótartó emberek. Nem huzakodás, tisztellek és kedvellek Gábrusz, sok érdekes dolgot láttam (mint pld. a vadmacska videó) hallottam Tõled, remélem ezután is fog/ok/unk ha nem orrontasz meg rám
A pókméregrõl annyit: a póknak el kell kapnia megtámadott áldozatát, ezért mérge erõs is lehet hogy áldozata kellõen elkábuljon, de mennyiségre elenyészõen kevés egy ló ledöntéséhez (vagy késõbbi halálos szövõdményekhez mint pld. fertõzött kullancs bögöly stb. esetében akár a kutyánál-macskánál és embernél), laikus véleményem szerint ahhoz már komoly kígyómarás (kobra, csörgõkígyó vagy efféle) kell. Én elhiszem az állatorvos véleményét, egészséges lónak nem árt a méhcsípés. A méhcsípés emberi veszélyét illetõen egy csatolás mely szerint Kínában egyenesen gyógyítanak a méhcsípéssel Link Lehet hogy komolytalan, mert a TV2 Tények eléggé bulvár jellegû mûsorában sugározták, de nem hallottam-olvastam felhördülést/ellenvéleményt a kezelés veszélyességét illetõen. Remélem nincs harag, nem huzakodás csak óvatos vélemény

Igen. Valószínûleg (90+%)róla van szó. De ha haza megyek, akkor lemegyek a pincébe és felhozom neked Köszönöm!

Mindenre meg vannak a trükkök, még egy izgága ökörszem megállítására is! Jelenesetben, ökörszem hang, mp3 lejátszóból.

Rendben, köszönöm.
Brrrrrr. Aranyosak is de félelmetesek is a pókicák.

Link Floo szokásos rejtvényei.

Hát, nekem úgy se, tegyél már be direkt linket, kérlek!

Marvell helyett img és a végére jpg.

Az elsõ 404, de a többi csodaszép! :-)))) Nagyon jó kis vidám virágok, remélem, az enyéim is fognak szépen virítani úgy egy hónap múlva....

Mai képek Link Link Link Link

Esetleg ilyen? (szõrös változat): Link
Amaurobius ferox, ha fény éri, csillogó kékesfekete, sötétben csak simán fekete.

Az özvegyek nem szõnek hálót???
Ej.
Pl: Link
Link
Link (ez a Latrodectus hasselti)

A méhek sem lovakkal táplálkoznak, mégis a lovakra veszélyesebbek, mint az átlagos emberre. Ha egy lovasszekér elmegy a kaptárak közelében, a méhek rátámadnak és bizony könnyebben belepusztulhatnak a paripák egy ilyen támadásba, mint a hajtójuk.
Tudom, hogy ez védekezés, a pók meg elsõsorban a ragazozás miatt termel mérget, de gondolj bele abba is, hogy ezek a pókok nem szõnek hálót, a megtámadott áldozatukat el is kell kapniuk, annak nem szabad tudni messzire szaladnia, elugrándoznia vagy elrepülnie. Gondolom, ezért is erõsebb a mérgük, mint a hálós fajoknak.

Link

Éljenek a Jegesmedvék!! Ha már egyszer kemények...

A 20-30 mm túlzás szerintem, még lábakkal együtt is. Szõrös, vagy csupasz? Ha csupasz, akkor a már említett Steatoda család valamely hazai tagja, valószínû S. grossa, de õ nincs 1,5 centi se, átlag 7-8mm-esek, a terhes kismamák mondjuk 10-11 mm-esek. Õk leginkább sarkokban, bútor mögött, asztallábakon szõnek igen kusza hálót. Csak a törpepókok hasonlítanak az özvegyre, lévén családtagok, a többi törpepók viszont tényleg picike.
Ha szõrös, akkor többféle is lehet.

Bocs hogy beleszólok, mert nem nagyon értek az állattartáshoz, de egyet bizonyosnak vélek, a pókcsípés NEM halálos. Azt vélem bárki átláthatja, a pókok életmódja NEM a nagytestû, melegvérû lények elejtésére "szakosodott" mérge nem erre szolgál és kevés ehhez. Saját makrofotós tapasztalataim alapján még hozzáteszem, egy pók SOHASE támad, ha teheti elmenekül. "Provokáltam" pókot, sarokba szorítva se ugrik az embernek hanem védekezõ pózba állva felemeli mellsõ lábait de az elsõ adódó pillanatban elmenekül. A pókok csak védekeznek, önmagukat védik szemben pld. a darazsak (méhek, hangyák) tömeges támadásával mely lényegében csak "megelõzõ" védekezés fészkük megóvására. Persze véletlenül agyonnyomva õket haláltusájukban marnak/csípnek (én ablakot leemelve kézfejemmel nyomtam agyon az ott lapuló pókot) de bárki megfigyelheti, a testfelületre tévedt hangya (pók, darázs, méh) ha békén hagyják (nem ijesztik meg hadonászással) SOSE mar. A katicabogár se nem csíp se nem mar, egyszer mégis "megcsípett". Vállamra repült valami, oda se nézve le akartam söpörni. Nem sikerült és nyomban elég éles "csípést" éreztem. Ha a katicabogarakat támadás éri, lábaik ízületein keresztül kellemetlen ízû anyagokat "folyatnak" ami elsõsorban hangyák és madarak elriasztására szolgál, de a bõrömön kellemetlen csípõ érzést keltett. Halálos következményei ember esetében, a csípés nyomán fellépõ allergiás sokknak lehetnek, mely mindenkinél változó. Én szerencsésen megúsztam egy fészekalja darázs csípéseit egyéjszakás enyhe hõemelkedéssel de van aki már egyetlen méhcsípés miatt meghal. Az allergiás sokk nem játék egy régi kollegám csak egy pohár jeges vizet hajtott le hirtelen és alig hihetõ, de emiatt nyomban elzáródtak légútjai, majdnem meghalt otthonában, csak gyors gégemetszéssel maradt életben.
Gábrusz zárósorában a "keleti" és "nyugati" állatelhullásra figyeltem fel. Egyfelõl, ha nyugaton lenne ilyen okból eredõ tömeges elhullás, bulvársajtó ott is van mely azonnal szétkürtölné, akár egy áruházi "banánpókot" vagy az emberre támadó idegesebb madarak eseteit. Másfelõl, az állattartási körülmények országonként nagyon eltérõek. Amott állatorvosi felügyelet mellett komoly elõírások szabályozzák az állattartást, emitt pénz híján tartják ahogy tudják, emiatt az állat ráfekhet pókra (akár skorpióra, netán kígyóra ha van arrafele). Az emberi természetet ismerve azt sem tartom kizártnak hogy most éppen a pókok rovására írják az állatelhullást hogy igazolják a hiányt. Olvasható, a régi "pásztorvirtus" egy kondérba került birka hiányát többnyire gödör miatti lábtöréssel indokolta, ugye törött lábbal életképtelen le kell vágni és nemigen ellenõrzik hogy dögkútba vagy kondérba kerül. A "bajusz alatti mosollyal" élelmességnek nevezett ravaszkodás és "szerzés" tetszik nem tetszik lényegét tekintve lopás, mások fondorlatos megrövidítése, sajnos egyidõs az emberiséggel. A pókhisztéria manapság eléggé divatos lett (a pók "ronda" és misztikus lehet borzongani) hát most ezzel indokolják az egynél több elhullást. Úgy vélem az állatok szervezete sokkal ellenállóbb mint az emberé, egy pókcsípést fel se vesznek legfeljebb ha elszennyezõdve elfekélyesedik/kisebesedik a helye, de ez már a gondozó trehányságán múlik (esetleg jó ürügy az állat levágására). Viszont a pókok külseje riasztó, kicsik, nem jajgatnak, bántatlanul lehet üldözni õket akár középkorban a boszorkányokat, még a macskákat is a Sátán képviselõjének tartották

Ha már szóbajöttek a paúkok...

Noli! A pincé(nk)ben élõ, relatíve nagy 20-30mm-es szénfekete pókról érdeklõdnék. Megjelenése hasonlít a Latrodectus nemzetséghez tartozókéhoz (nagy, "gömbszerû" potroh, jellegzetes lábállás stb). Gyerekkorom óta tömegesen élnek mindig fagymentes pincénkben, tehát nem átmeneti vendég, hanem ehhez az életmódhoz alkalmazkodott benszülött Van-é tipped?

Egyedenként is eltér a 'mérgesség', évszakonként is. A legerõsebb a párzási idõszak körül, vagyis nyár közepétõl 1-2 hónap, amikor aA genetikai vizsgálatok az egy faj dolgot erõsítik. A francia és olasz teveállomány elhullásáról még jó, hogy nem hallunk... :-) Kazahsztánban nem pajtában, istállóban, hanem szabadban tartják az állatokat. Hasonlíts össze egy maszáj tehenészetet egy bajorral. :-)
Az ORVOS nem ismerheti a pókokat, ahogy a PÓKÁSZ se mût vakbelet. Nem orvost kell megkérdezni, hanem meg kell fogni a pókot, ami megmar, s elvinni pókászhoz. Õ tudja beazonosítani, nem az orvos. Az ember, akit megmar, a lehetõ legritkább esetben képes a pontos fajszintû azonosításra...Már csak azért is, mert rengeteg pókfajnál ez csak az ivarszervek mikroszkópos vizsgálatával lehetséges.

Szerintem utána kellene néznünk a változatok elterjedésének, hogy a földközi- és a fekete-tengeri változat között van-e folytonosság. Ha nincs, akkor szerintem nem kizárt az eltérõ mérgesség, sõt akkor Brehm is engem erõsít. Egyébként "érdekes" módon a földközi változat esetében manapság sem hallani annyi KONKRÉT veszélyes (kórházba kerülõs) csípésrõl még akkor sem, ha az ottani bulvársajtó egyenesen fekete özvegynek hazudja, sõt egy kis kórházba kerülést már a pók áldozatának tekint. Az is gyanús, hogy a nyugaton nem tartják olyan komolynak a dolgot, hogy megkérdezzenek szakembert, orvost, stb. Tudom, a mérgek nem egyformán hatnak az emberre és egyes állatfajokra, viszont a 2 változat KÜLÖNBÖZÕSÉGÉT szerintem mégiscsak megerõsíti az, hogy a keleti hírek írnak komoly állatelhullásról, a nyugatiak meg nem.

A Brehm a 19. században született mû, tartalmát eként kell kezelni.
A karakurt = L. tredecimguttatus, ez bizonyított, még csak nem is alfaj. L. lugubris = L. tredecimguttatus.
A Latrodectus fajok a Theridiidae-k közé tartoznak.
Ilyen színekben van (meg még több változat is lehetséges)

Bocsánat, nem gondoltam, hogy valaki félreért.
Azt ugyanis nem írtam, hogy a karakurt elõfordul Magyarországon. Dél-Ukrajnát említettem, ami még távolabb is van, mint a teáltalad említett horvát partvidék. Jó, mielõtt elárultam, kicsit ijesztgettem.
De hát csak annyira ijesztgettem, mint te most akaratlanul is a mediterrán özveggyel, ami NEM KARAKURT, a A KETTÕ VAGY KÜLÖN FAJ, VAGY KÜLÖN ALFAJ. Az viszont jó, hogy a mediterrán özvegyrõl írtad, hogy az egyáltalán nem életveszélyes az emberre, attól értelmetlen félni.

Íme, BREHM ezt írja az Állatok világában:

"Az ugyancsak idetartozó Latrodectes-fajoknak rossz hírük van a melegebb és különösen a forró égöv országaiban, mert csípésüket veszedelmesnek tartják. Legismertebb ezek közül az olaszországi malmignata (Latrodectes tredecimguttatus Fabr.)

Malmignata (
Malmignata (Latrodectes tredecimguttatus F.). Kobert nyomán.

A nõsténypók 7.5 mm hosszú, szurokfekete, potrohán 13 vérvörös folttal és barnavörös jegyekkel a lábakon. Dél-Olaszországban gyakori, szintúgy Dél-Franciaországban, de a Földközi-tenger mellékein másutt is található; én a buccarii öböl partjain, a gyéren füves-köves hegyoldalakban gyûjtöttem e faj néhány példányát. Állítólag a sáska-féléket kedveli eleségül s ezért olyan területeken tartózkodik leginkább, ahol a sáska szaporán tenyészik. Forró nyáron – úgy mondják – a pók csípésének kellemetlen következményei vannak: sajgó fájdalom, általános elgyengülés, elég gyakran hûdések kíséretében; a helyi gyulladás azonban többnyire olyan csekély, hogy a szenvedõ emberek meg se tudják mondani, hol csípte meg õket a pók. Meg kell jegyeznünk, hogy a malmignata veszedelmességérõl ellenkezõ véleményt is nyilvánítottak már; Taschenberg feljegyzése szerint Dél-Franciaország egyes vidékein egyáltalán tagadják a pók csípésének mérgességét; másutt pedig azt állítják, hogy éppen Franciaország déli részein a kánikulában olyan gyakoriak és súlyosan e mérgezések, hogy szinte járványszerûen jelentkeznek. Azt hiszem, túlzás van ebben.

Hasonló rossz híre van egy másik fajnak, melynek neve Latrodectes lugubris Rossi; ez a Fekete-tenger és a Káspi-tó körül elterülõ pusztaságokon honos; az odavaló nép „karakurt”, azaz „fekete farkas” névvel nevezi. Ez a pók 19 mm-nyire nõ meg, egész fekete s állítólag a háziállatokra nézve elég veszedelmes, mert a szarvasmarha, ló és teve bele is hal a mérges marásába (?), az ember ellenben csak ritkán veszti életét csípése következtében, habár gyógyulása orvosi segítséget kíván. A többi rokonfaj, például a vörösfoltos új-zélandi katipo (Latrodectes scelio Thor.) szintén veszedelmesen mérges állat hírében áll."
Link
A fájdalmas, de egyáltalán nem életveszélyes elsõsegélyt meg szerintem nem árt megjegyezni, hátha valaki a sztyeppére tévedne valamikor (NEM a mediterránt mondtam).
Még egyszer elnézést kérek, hogy félreérthetõ voltam.

Õ a Steatoda paykulliana -> Link
Ilyet hozott haza Albániából a KG pókász cimborám, õ erõsítette meg a képed alapján is a fajt. A pettyektõl / hátmintáktól eltekintve nagyon hasonlít a L. tredecimguttatus-ra, ráadásnak a L. t. mintaváltozatai közt akad olyan, ami a S. p. mintaváltozatai közt is megtalálható (fekete utótest piros karimával, minimális, vagy hiányzó minta a háti oldalon). A Steatoda a kegyetlenebb vadász egyébként, nem az özvegy. :-)

Emlékszel Link (4. és 5. kép) ?

A holdas-sólymos nagyon király, gratulálok! A kis ökörszemet meg meg kell zabálni, annyira édes pofa! Hogy csinálod, hogy így megmutatja magát? Én legtöbbször csak bozótban látom-hallom, meg a muter tujái közt...

Kérlek, hogy pókügyben ezen a fórumon lehetõleg nekem higgyél.

Azok steatoda-k lesznek, faggyúpókok, gyerekek. Nálam is van pár a lakásban. Legjobb bio-szúnyogháló. :-))

Ezek felnõttek, a mama kb fél centis, a srác láthatóan sokkal kisebb. A gyerekek nálam most olyan 2mm körüliek.

Ja igen, és a farkaspók meg az özvegy kb annyira hasonlítanak egymásra, mint egy körtefa a pampafûre...

Ez is bulvárhír. Meg aztán ma már nem a Kazah sztyeppéken élünk! Amíg egy kutyát csokoládéval könnyen meg lehet ölni de embert csak egész lassan . évtizedek alatt - addig felesleges egy tevére veszélyes neurotoxint emberre is hasonlóan veszélyesnek láttatni... A csigák szuperül telezabálják magukat gyilkos galócából, míg mi beledöglünk. Nem egyforma a metabolizmusunk, nem ugyanolyan enzimeket termelünk, így egy bizonyos méregkoktél se azonos módon hat ránk.

Persze, meg komodói varánusz is él Magyarországon....
Könyörgöm, hogy ne mondj olyasmit, ami nem igaz! Még egy Hazánkban egyetlen özvegy-faj sem él, a karakulrt (mediterrán fekete özvegy, Latrodectus tredecimguttatus) legközelebb Horvátországban lakik, de még sosem észlelték nálunk, az ukrán elõfordulása nagyjából a Krím-re és közvetlen környékére koncentrált (a beidézett cikk is Odesszáról ír, ha van térképed, megnézheted, hol van), máshol túl hideg van neki.
A mediterrán özvegy marása messze nem olyan veszélyes, mint az amerikai rokoné. Egeret, tengerimalacot képes megölni, de embert nem (ha csak nem egy kis súlyú, extra beteg koraszülött az illetõ). Még egyszer hangsúlyozom, HAZÁNKBAN NEM ÉL MEDITERRÁN ÖZVEGY így nem kell vele riogatni senkit!!!!!!!!!!!!!!
Ha pedig írásra hivatkozol, akkor az legyen egy tudományos kutatás eredménye, ne egy bulvárhír. Kérlek.

A karakurt (fekete farkas) hozzánk legközelebb Dél-Ukrajnában fordul elõ. Ott nem szabad mezítláb járni és kint hagyni a cipõt éjszakára, az elsõsegély pedig itt olvasható: Link
Ez 2003-as írás. Ahogy a többit olvastam, azóta is voltak Ukrajnában csípések, de a hírek szerint azokat már mind túlélték. Én egy, a Krímben járt madarásztól hallottam róla elõször.

Múltkor a fehér bújt elõ, most a lila Link

Link

nem hallottam még ezt a nevet, mennyire kell tõle félni?

Na, az a pici fekete már lehet karakurt

Nagyon jók a fotók:-)
Egy kis hangyavár:

Volt ma minden, vándorsólyom Holddal, ökörszem, liba stb...:Link

2008 szeptember elején voltunk 3 napot ott nyaralni. Lehetséges hogy ez volt, ez a faj. Mindenesetre én az utolsó éjszaka nem sokat aludtam miattuk. Sõt a pár lépésre lévõ faháznál meg hemzsegtek a lódarazsak, de azok szerencsére nem támadtak, pedig egy kettõ megközelített bennünket.
Viszont most bent az optikában meg pici fekete pókok vannak néha, azok annyira nem félelmetesek. Biztos szemüveget akarnak nézni:-D
Köszönöm a fotót.

Érdekesnek találom a cikket, megeshet mást is érdekel Link (Kicsit a fraktálokra is emlékeztetõ)
Nem génmanipuláció, az élet számítógépes modellezése. Egyik kutatója Cristopher Langton szerint "a biológia a szénalapú élet tudománya - az életé, amilyennek ismerjük" de a biológiai jelenségek gépi úton reprodukálhatók mert nem az anyag, hanem az anyagok (információcserét lehetõvé tevõ) szervezõdése számít (pld. logikai hálózatok, emulált számítógépek, sejtautomaták formájában). Nem elhanyagolható hogy a kutatások kiindulópontja Neumann János évtizedekkel korábbi önreprodukáló sejtautomata elmélete volt Langton kimondja Computation at the Edge of Chaos c. PhD dolgozatában: mesterséges élet csak a káosz fázis-átmeneteinek peremén jöhet létre. (véleményem szerint jól egybecseng a földi biológiai élet létrejöttével)
A cikk hatására újra kísérleteztem kicsit a sejtautomata/életszimulációs szoftverekkel. Még nem sikerült Langtonéhoz hasonló fraktálszerûen önazonos alakzatokat létrehozni, de találtam olyan "sejtcsoportosulást" mely EGYETLEN kiinduló alakzatból képes robbanásszerûen elszaporodni a legváltozatosabb formákat létrehozva. Szerencsés esetben kis "siklók" ("gliderek", a térben szabadon mozgó egyforma szabályos kis alakzatok) keletkeznek. Ezek siklás közben az elszigetelõdõ csoportokba ütközve megsemmisülnek, de közben átformálják azokat miközben újabb gliderek is keletkeznek melyek "kirepülve" az elszórtan keletkezett távolabbi sejtcsoportokba ütközve alakítják "ölik-szaporítják" azokat is. Ha nem így történik, a rendszer "teljesen kihal" vagy nagyrészt kipusztul, csupán néhány önálló, tovább már nem fejlõdõ csoport marad. Egy zárt "élettér" korlátai között az alakzatok robbanásszerû szaporodása egy idõ után mindenképp megáll, kialakul valamiféle egyensúlyi állapot néhány stabil alakzat életben maradásával. Viszont folyamatosan kibocsátott szabadon mozgó "gliderek" hatására némi idõbeli ingadozással azonos számú új alakzat születik és bomlik fel. Ez a stabilizálódott ciklikus folyamat pedig már maga az ÉLET (szerintem biológiai párhuzam is vonható) mely a "végtelenségig" (vagy külsõ beavatkozásig) mûködik Szívesen bemutatnám az elszaporodás és a rákövetkezõ kiegyensúlyozott születés-halál-újjászületés teljes ciklusát, de nagyon idõ- és memóriaigényes (és nem mindenkit érdekel talán) ezért csak két alakzat ciklikus átalakulásában születõ "információhordozó siklók" keletkezését mutatom be

Bocs az ismétlésért, korábban hasonló témát tárgyalva már mutattam

Ja, hogy ez nem most volt! Akkor egész más a helyzet... Télen azét túl sok faj nincs ébren / életben.
Ha legközelebb mész, próbáld lefotózni!
Ha a földön szaladtak, akkor valószínû valamelyik Tegenaria volt, pl: Link
Elég nagyok és ijesztõek tudnak lenni annak, aki nem ismeri õket. :-)

Huh, nyaralni voltunk és a faházban szaladgáltak esténként. Az a baj hogy a televízió fényénél láttuk mi is, hogy szaladnak. Igen így valóban nehéz beazonosítani. Füves rész, bokrok, erdõ is van ahol a Rotary klubnak vannak a faházai. Illetve onnan nem messze van a fürdõ.
Azért köszönöm a választ.

Pókfajták sehányan sincsenek, csak pókfajok. (fajtája a kutyának, disznónak, lónak van)
Pontosabb élõhely? Fatörzs, sziklarepedés, növényzet? A közepes méret alatt mit értesz, egy arasznyi madárpókhoz képest közepes, vagy a szoba sarkában dekkoló álkaszáshoz képest? :-)
Magyarországon ma 750 pókfaj létérõl tudunk (nemrég is fedeztek fel még tudományra új fajt), saccom szerint legalább a fele megtalálható a Bükkben is. Szóval így nem könnyû a kérdésed. :-)

Szerintem sokminden lehet; de szerintem kizárt, hogy karakurt.

Na ez a hsz. elkerülte a figyelmem eddig. Köszi Szép pacik.

Sziasztok!
egy kérdésem lenne. Bükkszék környékén milyenpókfajták vannak. fekete színük van, kb közepes nagyságúak.

Vasárnapi bükki túránk képei: Link

?
Sajnos, ahogy az Uniót eddig ismerem, reális az aggodalom, szerintem képes a legrosszabb forgatókönyvet megvalósítani.
De azért jó lenne látni konkrétumokat.

Július végi kikelésü (kotlós által költött) jércikénk ma örömteli meglepetést okozott nekünk: gyönyörû szép, gömbölyû tojást tojt (az elsõt) s egyáltalán nem kisebbet, mint néhány tyúkunk! Csak összehasonlításképpen: A többiek elõneveltként vett állomány, kb. márciusiak lehetnek és csak november közepe-vége felé kezdtek el tojni. Ráadásul Jércike mióta kibújt a tojásból, egy gramm mesterséges tápot nem kapott, csak darát, magvakat, házikosztot meg élete elején némi fõtt tojást meg most néha egy kis túrót. Meg amit találtak õk meg az anyjuk. Persze az "anyjuk" sokkal hamarabb rászoktatta õket a "felnõttesebb" kajákra meg a helyes arányokra. És persze azt is meg kell mondanom, hogy itt a hegyvidéken jókora nagy udvarok vannak. A többi tyúk még gyakran szekálja, de a kakas amikor csak tudja, megvédi. Persze a "díjat" is "elkéri", de udvarol is rendesen. Egyébként Jércike kakas "testvérei" is gyorsabban fejlõdtek, már ivarérettek voltak, mikor január közepén levágtuk õket