Globális jelenségek
Noli! Ti a szegfûgombát (Marasmius oreades) hívjátok csibegombának? Egyébként apád jól is teszi, hogy senkiek sem mondja el. Én is vagy 15 évet jártam itt a csalitost míg rátaláltam az összes pöfeteges helyre. Némelyik összesen vagy húsz négyzetméter és hatalmas fûvel borított. Tõlem is sokan kérdezik merre szedem, dehát...
Felhõcske a keserûgombáról annyit, hogy valóban finom (csak úgy elkészítve, ahogy írtad), furcsa, hogy külföldön néhol nem tartják ehetõnek. A gyapjas tintagombát még nem mertem megkóstolni
Felhõcske a keserûgombáról annyit, hogy valóban finom (csak úgy elkészítve, ahogy írtad), furcsa, hogy külföldön néhol nem tartják ehetõnek. A gyapjas tintagombát még nem mertem megkóstolni
LAM :-) Visszatérve a fórum eredeti témájához, a Spektrumon van egy sorozat, "Az Északi-sarkvidék" a címe. Szombaton délelõtt van és következõ héten pénteken ismétlik az elõzõ heti részt. A mai rész az éghajlatról szólt, azt láttam, nem volt éppen megnyugtató.
felhõcske: annak idején az oktatónk úgy adta el a tintagomba és az alkohol összefüggéseit nekünk, hogy a tintagombának nagyon jó a neve, mert rögtön tudni lehet belõle, hogy nem szabad betintázni rá. :-)
Nálunk a csibegombázó terepek fogyatkoztak meg nagyon, egy csomó régi birkalegelõ már nem "mûködik" legelõként, így megváltozott a növényzete is, amiben meg már nem jó a csibegombának.
Van egy rakás jó bakonyi gombász hely, amiket faterom majd csak a végrendeletében hagy rám, addig nem árulja el, merre jár... A jobb folyásokat GPS-szel bemérte. :-)
Nálunk a csibegombázó terepek fogyatkoztak meg nagyon, egy csomó régi birkalegelõ már nem "mûködik" legelõként, így megváltozott a növényzete is, amiben meg már nem jó a csibegombának.
Van egy rakás jó bakonyi gombász hely, amiket faterom majd csak a végrendeletében hagy rám, addig nem árulja el, merre jár... A jobb folyásokat GPS-szel bemérte. :-)
Kenya, Snowhunter:Egyszerûen megtetszett Kenya találó "szõrszálhasogató" kifejezése és azt hívén, hogy veszitek a lapot, egy kicsit el
(ön)ironizálgattam azon, hogy már megint flottul "hasogatjuk a szõrszálakat" (pl. savas esõ ügyben). De valószínûleg az emlegetett hõség számlájára írhatóan, a jelentkezõ alacsonyabb küszöbérték mellett, nem a legjobb stilisztikai formát választottam, ezért volt félreérthetõ, amiért elnézést.
És én köszönöm és egyben örülök, hogy sikerült tisztázni.:-)
(ön)ironizálgattam azon, hogy már megint flottul "hasogatjuk a szõrszálakat" (pl. savas esõ ügyben). De valószínûleg az emlegetett hõség számlájára írhatóan, a jelentkezõ alacsonyabb küszöbérték mellett, nem a legjobb stilisztikai formát választottam, ezért volt félreérthetõ, amiért elnézést.
És én köszönöm és egyben örülök, hogy sikerült tisztázni.:-)
Miután elküldtem, utána olvastam el Snowhunter írását, én is túlléptem rajta, szintén fátylat rá! :-)
LAM: köszönöm, hogy tisztáztad a félreértést. Valószínûleg azért értettem félre, mert én is ezt a hozzáállást tapasztaltam Részedrõl az elmúlt idõszakban. Mármint az alaposságot és a pontosságra való törekvést. Örülök, hogy eloszlik a "légköri homály". :-)
Ez így is van LAM, tudjuk rólad és igen értékes embert tisztelünk benned !
Csupán félreérthetõ volt írásod, ezt érezte meg Kenya, jómagam túllépett rajta, a hõség lehet az oka a kisebb tolerancia-küszöbnek.
Összegzésül: Fátylat rá !
Csupán félreérthetõ volt írásod, ezt érezte meg Kenya, jómagam túllépett rajta, a hõség lehet az oka a kisebb tolerancia-küszöbnek.
Összegzésül: Fátylat rá !
Kenya, Snowhunter:
kenya#2014
"Vagy mi itt Metnet-en túlságosan szõrszálhasogatók vagyunk?"
Kis félreértésen alapuló légköri homályt konstatálok, igyekszem eloszlatni.
Én a "metnetes szõrszálhasogatást" abszolút pozitiv, jelenségként értelmezem és kezelem!
Talán eddigi fórumbeírásaim is ezt hivatottak tükrözni.
És csak remélem, hogy megmarad a Tisztelt "Szõrszálhasogatók" ebbéli jó szokása! (Szerénytelenül bár talán de joggal magamat is ezen társaságba sorolva.)
kenya#2014
"Vagy mi itt Metnet-en túlságosan szõrszálhasogatók vagyunk?"
Kis félreértésen alapuló légköri homályt konstatálok, igyekszem eloszlatni.
Én a "metnetes szõrszálhasogatást" abszolút pozitiv, jelenségként értelmezem és kezelem!
Talán eddigi fórumbeírásaim is ezt hivatottak tükrözni.
És csak remélem, hogy megmarad a Tisztelt "Szõrszálhasogatók" ebbéli jó szokása! (Szerénytelenül bár talán de joggal magamat is ezen társaságba sorolva.)
Noli: az a száraz nyár az 1976-os lehetett! "77, "78, "79 nyara csapadékosabb volt, legalábbis északkeleten.
A gyapjas tintagomba is jó, de azzal együtt nem szabad alkoholt fogyasztani, mert úgy mérgezõ, de biztosan tudod. Felénk még lehet menni az erdõkbe, csak az a baj, hogy egyre kevesebb a gomba, még csapadékos idõben is.
A gyapjas tintagomba is jó, de azzal együtt nem szabad alkoholt fogyasztani, mert úgy mérgezõ, de biztosan tudod. Felénk még lehet menni az erdõkbe, csak az a baj, hogy egyre kevesebb a gomba, még csapadékos idõben is.
Nálunk ugye pont ma egy hónapja volt a felhõszaki, abból volt hatvanvalahány mm, azóta összesen 5 mm, a város más részein annyi sem. A környéken áztató esõ semmi. Ha egy hétig esne, az sem lenne baj.
Valamikor a hetvenes évek végén volt egy ilyen év, amikor nyáron muterék telkén is majdnem teljesen kiszáradt a kút (pedig amúgy nagyon jó kút). Most még nem panaszkodtak ilyesmire, talán a korábbi csapi még tartja magát odalenn.
felhõcske: gyapjas tintagombával ugyanez isteni! :-) Ahol felénk sok galambgombaféle (mint a keserûgomba is) volt, azt az erdõt sajnos teljesen bekerítették, még úgy sem lehet bemenni, hogy fizetsz, a gazdája meg tojik a remek gombatermésre... Van egy hasonlóan jó gombázó terület, amit egy német ürge vett meg, épített egy szuper tanyát rajta, körben ezer lankás domb meg erdõk, legelõk, de neki legalább van annyi esze, hogy egy ötszázasért bárki bemehet és szedhet amit akar (értékben két-három óra alatt a sokszorosát lehet megszedni, szóval megéri így is).
Valamikor a hetvenes évek végén volt egy ilyen év, amikor nyáron muterék telkén is majdnem teljesen kiszáradt a kút (pedig amúgy nagyon jó kút). Most még nem panaszkodtak ilyesmire, talán a korábbi csapi még tartja magát odalenn.
felhõcske: gyapjas tintagombával ugyanez isteni! :-) Ahol felénk sok galambgombaféle (mint a keserûgomba is) volt, azt az erdõt sajnos teljesen bekerítették, még úgy sem lehet bemenni, hogy fizetsz, a gazdája meg tojik a remek gombatermésre... Van egy hasonlóan jó gombázó terület, amit egy német ürge vett meg, épített egy szuper tanyát rajta, körben ezer lankás domb meg erdõk, legelõk, de neki legalább van annyi esze, hogy egy ötszázasért bárki bemehet és szedhet amit akar (értékben két-három óra alatt a sokszorosát lehet megszedni, szóval megéri így is).
Vince: itt júliusban 1,8 mm esõ volt (13-án), hasonló a helyzet, mint felétek. Viszont júniusban 140-180 mm esett a környéken. Ez így nem normális! Attól félek, hogy a közeli napokban brutális módon szûnik meg a hosszú csapadékmentes periódus. Vagy megint nem lesz semmi. 30-40 mm tartós, csendes, áztató esõ kellene. Persze, tudom én is, nem kívánságmûsor az idõjárás.
Felhõcske! Már nem vagy egyedül abban ,hogy itt nem viszonylagos a szárasság hanem abszulút. Itt 28 napja nem esett esõ ,és amikor 28 nappal ezelõtt esett is ,az is CSAK 3 mm volt! A júliusi középhõmérséklet a tavaly júliushoz képest már 3 fokkal magasabb! Nem ,hogy gomba nincs ,de a kertben a növényeket ,zöldségeket ,már a rendes csapból folyó vízzel locsoljuk ,mert már a kút kiszáradt. A szivattyú 2 méterrel van magasabban ,mint a vízszint. És az a víz már csak 30-50 cm lehet. Ez már azért kezd durva lenni errefelé ,én nem emlékszem ,hogy lett volan itt ilyen idõ régebben. Nem tudom ti ,hogy vagytok vele ,de én úgy szeretném ha a régebbi normálisabb klímánkat visszakapnánk. De ez nem kívánságmûsor.
Ha már a gombánál tartunk: egyik kedvencem a keserûgomba (nyersen csípõs, kissé mérgezõ), kalapjába juhtúrót, szalonnakockákat, kevés petrezselyemzöldjét teszünk, tepsiben, vagy mégjobb szabadtûzön fóliába burkolva, vagy grillen megsütjük. Fenséges. Az a baj, hogy mostanában még keserûgomba sincs, pedig az viszonylag száraz idõben is szokott lenni. Csakhogy errefelé nem viszonylag száraz az idõ. Hanem abszolút.
Azért ne szívd fel Kenya, én sem értttem ezügyben LAM-ot, ám túl léptem rajta (na nem LAM-on, csak véleményén, he-he !).
Nemtom, szerintem azért lehet gombázni, abban sincs több méreg, mint más egyébben. Ne essünk át a lótúró túloldalára, mint valami velneszfitnesz drlivin mágneses térdszalagrend gróf. Egyetek, igyatok ami jól esik, de mértékkel.
astral, komolyan, a szívem szakad bele, hogy nem lehet gombázni :-((( Mondhatom, hogy idén még nem voltam csibegombázni (tavaly ilyenkor már volt pár kilóm lefagyasztva illetve megszárítva), aztán lassan jönne az õzláb is, de azért mondjuk egy jó pereszkés õszben még bízom :-) A csiperkéket annyira nem szeretem, nálam mondjuk az õzláb a favorit, szegény párom meg allergiás rá, pedig imádja, és csak csorgó nyállal lesi, amikor magamnak sütök. :-( Amit még nagyon imádok, az a rizike. Az egy kis fokhagymával lesütve valami hihetetlen finom. :-)
Na éhes lettem, beszéljünk másról :-)
Na éhes lettem, beszéljünk másról :-)
Noli! Még a pénzecskegombát tudnám valahogy mellõzni, az agaricusokat már nehezebben, de az a gyanúm a többi sem kivétel. Ezért is olvasom aggodalommal az ilyen tanulmányokat, de egy életem, egy halálom - én kitartok a gombák mellett Az idõjárás pedig ügyel az egészségemre
Az idõjárás pedig ügyel az egészségemre
astral: jó pár éve volt asszem az Éle és Tudományban egy cikk róla, illetve a egy mikológiai szakfolyóiratban dettó, szerintem ugyanazok írták.
Illetve van itt Link egy PhD dolgozat, ennek az 56. oldalától érdekes a téma nekünk gombakedvelõknek.
Illetve van itt Link egy PhD dolgozat, ennek az 56. oldalától érdekes a téma nekünk gombakedvelõknek.
LAM: Akkor bizony haragszom, he-he !
Egyébként köszi a megerõsítést Tátra-ügyben, szomorú nézni az egyre betegebb állományokat.
Cauchy: Az igaz, de az ritka esetektõl eltekintve marad a peptinnel védett helyén, a kólának azonban még le kell oda jutni (éljenek fogaink jelszóval), rendszeresen ...
Egyébként köszi a megerõsítést Tátra-ügyben, szomorú nézni az egyre betegebb állományokat.
Cauchy: Az igaz, de az ritka esetektõl eltekintve marad a peptinnel védett helyén, a kólának azonban még le kell oda jutni (éljenek fogaink jelszóval), rendszeresen ...
Igazad van Noli. Nálunk az M7-es oldalában mázsaszámra terem egy bizonyos fajta csiperke. Állítólag a csiperke, a gombák közül is kimagaslik a különbözõ fémek tárolásában. A helyzetet tovább rontja az is, hogy az összes csapadékot, ami a pályatestre hullik az oldalba vezetik le. Így még viszonylag száraz idõben is van termés. Mind a mai napig, ha arra sétálok látom ott a gombamaradványokat, melyeket néhány szerencsétlen gombásztársam hagyott hátra, és csak bámulom azt a különbözõ szép színekben lefelé csordogáló folyadékot, ami az M7-es oldal flóráját élteti.
Snowhunter: Az is volt!
Jól gyanakszol Tátra ügyben. A 18-as fõút mellett, lent a Poprádi-medencében Svit km hosszú vegyigyára (kb. mint Borsodchem-Kazincbarcika) biztosítja a "megfelelõ" savas ülepedést. A Csorba-tó vízminõség vizsgálataiban is egyre szebben rajzolódnak ki az értékek.
Érdemes a délies légáramlatokra szélárnyékos Zdiar-i oldal fenyõállományát vagy a Lengyel-Tátra erdeit ilyen szemmel is megnézni.
Plusz egy érdekes agresszív zúzmófaj(ok?) elõretörése is közrejátszik és erõsen gyanús az összefüggés a szennyezéssel. Bár úgy tudtuk indikátor faj légszennyezés ügyben, mégis szinte helyenként összefüggõ nagy kiterjedésben szabályosan lassan megfojtja az állományokat. Már ami maradt ezen az oldalon...
Jól gyanakszol Tátra ügyben. A 18-as fõút mellett, lent a Poprádi-medencében Svit km hosszú vegyigyára (kb. mint Borsodchem-Kazincbarcika) biztosítja a "megfelelõ" savas ülepedést. A Csorba-tó vízminõség vizsgálataiban is egyre szebben rajzolódnak ki az értékek.
Érdemes a délies légáramlatokra szélárnyékos Zdiar-i oldal fenyõállományát vagy a Lengyel-Tátra erdeit ilyen szemmel is megnézni.
Plusz egy érdekes agresszív zúzmófaj(ok?) elõretörése is közrejátszik és erõsen gyanús az összefüggés a szennyezéssel. Bár úgy tudtuk indikátor faj légszennyezés ügyben, mégis szinte helyenként összefüggõ nagy kiterjedésben szabályosan lassan megfojtja az állományokat. Már ami maradt ezen az oldalon...
Noli!
Röveden összefoglalva a mondandódat: ez a globalizáció. Lehetne ezt tovább boncolgatni, de nem érdemes. Amikor 30 évvel ezelõtt az anyukám csak karácsony elött tudott pult alól banánt és narancsot szerezni egyszer egy évben, vagy a Bástya Áruházban dolgozó ismerõsünk hosszas pitizés után a kis Takinak (nekem) egyetlen egy Matchbox-ot, az jobb volt? Az sem.
Ilyen a világ. Inkább mindenki saját maga tud egy kicsit tenni az ellen, hogy ezeket a dolgokat visszafogja. Takarékoskodik az energiával, szelektív gyûjti a szemetet (ami pénz híján a végén ugyan ott köt ki, mint a többi) és még lehetne sorolni.
Röveden összefoglalva a mondandódat: ez a globalizáció. Lehetne ezt tovább boncolgatni, de nem érdemes. Amikor 30 évvel ezelõtt az anyukám csak karácsony elött tudott pult alól banánt és narancsot szerezni egyszer egy évben, vagy a Bástya Áruházban dolgozó ismerõsünk hosszas pitizés után a kis Takinak (nekem) egyetlen egy Matchbox-ot, az jobb volt? Az sem.
Ilyen a világ. Inkább mindenki saját maga tud egy kicsit tenni az ellen, hogy ezeket a dolgokat visszafogja. Takarékoskodik az energiával, szelektív gyûjti a szemetet (ami pénz híján a végén ugyan ott köt ki, mint a többi) és még lehetne sorolni.
Fémszennyezés indikátorának a vadon termõ gombákat használják, ugyanis azok fokozottan veszik fel a talajból a fémeket, így egy jó vargányaleves tisztességes mennyiségû nehézfémmel terhelheti a szervezetet, persze ha a vargánya olyan helyrõl származik... Persze ilyen száraz idõben nem kell aggódnunk a vargányaleves miatt (a francba, pár éve az egész lakásomaz centi vastagon borította a selyempapírokon száradó vargánya...idén meg még csak fotón láttam...)
Egyébként a legnagyobb gond ezekkel a világmegváltó tervekkel az, hogy nem az okok beszüntetésére törekednek, hanem egy olyan ellensúlyt akarnak létrehozni, ami mellett a szennyezõdések kibocsátását nem feltétlenül kell mérsékelni...
A kóla hatásairól még annyit, egy ismerõsöm véletlenül rádöntött egy pohár kólát egy tálban lévõ nyers disznómájra, ami ennek hatására azonnal elkezdett felbomlani, a srác azóta nem issza meg a kólát. Sajnos a savasságot hiába bizonygatnánk egy rakás embernek, azon kívül, hogy a reklámokból tudják, hogy van a szájunknak PH értéke, nem sokat tudnak errõl a témáról, így nem is hatja meg õket a végeredmény. A mostani, egyébként értelmes (nálunk dolgozó egyetemisták) fiatalok víz helyett isszák, napi literes mennyiségben, szóval én nem lennék a belsejük, annyi szent... Amikor az egészségügyi reformmal kapcsolatban a kormány hangsúlyozza, hoyg hat évvel kevesebbet élünk, mi magyarok, esetleg ilyesmiket is számba kéne venni, nem csak a patikaalapítási jogot meg a vizitdíjat. Annyi hihetetlen szemetet etetnek meg itatnak meg velünk, hogy aki nem veszi a fáradságot, hogy maga fõzzön, az voltaképpen egy kémiai kísérleti telep nyuszikája lesz gyorsan. A színezékek, ízfokozók, stb. "varázslatos" világában szinte már elveszik egy igazi leves, ami a belefõzött zöldségektõl lesz ízes és színes, nem valami E betûtõl...
És ha már a táplálkozásnál tartunk, ennek is van környezetvédelmi oldala. Nem kellene télen az argentin, brazil meg Isten tudja honnan származó gyümölcsöt behozni (vagy csak SOKKAL drágábban, hogy ne legyen tömeges a fogyasztás), hanem meg kellene elégedni a hazai, jól tárolható téli zölségekkel (feketeretek, hagyma pl. - mindkettõ kiváló immunerõsítõ). A távolról szállítás rendesen terheli a környezetet, közben meg a hazai kertészek éhen halnak, mert senki sem veszi a cuccaikat... Az apám szerint erre a problémára az lesz a megoldás, ha az üzemanyagárak legalább tízszeresükre nõnek majd. (gyõzzük kivárni...) És igaza van! Lassan az egész bolygó a szállításról szól s nem a termelésrõl. Amíg érdemes a nógrádi bogyósok feldolgozására épített hûtõházat a helyben termõ hazai gyümölcs helyett még olcsóbb kínai gyümölcsökkel ellátni, addig nagy gáz van. (Kamionokkal hordják a málnát Kínából, a helyi gazdáktól meg nem veszik át...)
Egyébként a legnagyobb gond ezekkel a világmegváltó tervekkel az, hogy nem az okok beszüntetésére törekednek, hanem egy olyan ellensúlyt akarnak létrehozni, ami mellett a szennyezõdések kibocsátását nem feltétlenül kell mérsékelni...
A kóla hatásairól még annyit, egy ismerõsöm véletlenül rádöntött egy pohár kólát egy tálban lévõ nyers disznómájra, ami ennek hatására azonnal elkezdett felbomlani, a srác azóta nem issza meg a kólát. Sajnos a savasságot hiába bizonygatnánk egy rakás embernek, azon kívül, hogy a reklámokból tudják, hogy van a szájunknak PH értéke, nem sokat tudnak errõl a témáról, így nem is hatja meg õket a végeredmény. A mostani, egyébként értelmes (nálunk dolgozó egyetemisták) fiatalok víz helyett isszák, napi literes mennyiségben, szóval én nem lennék a belsejük, annyi szent... Amikor az egészségügyi reformmal kapcsolatban a kormány hangsúlyozza, hoyg hat évvel kevesebbet élünk, mi magyarok, esetleg ilyesmiket is számba kéne venni, nem csak a patikaalapítási jogot meg a vizitdíjat. Annyi hihetetlen szemetet etetnek meg itatnak meg velünk, hogy aki nem veszi a fáradságot, hogy maga fõzzön, az voltaképpen egy kémiai kísérleti telep nyuszikája lesz gyorsan. A színezékek, ízfokozók, stb. "varázslatos" világában szinte már elveszik egy igazi leves, ami a belefõzött zöldségektõl lesz ízes és színes, nem valami E betûtõl...
És ha már a táplálkozásnál tartunk, ennek is van környezetvédelmi oldala. Nem kellene télen az argentin, brazil meg Isten tudja honnan származó gyümölcsöt behozni (vagy csak SOKKAL drágábban, hogy ne legyen tömeges a fogyasztás), hanem meg kellene elégedni a hazai, jól tárolható téli zölségekkel (feketeretek, hagyma pl. - mindkettõ kiváló immunerõsítõ). A távolról szállítás rendesen terheli a környezetet, közben meg a hazai kertészek éhen halnak, mert senki sem veszi a cuccaikat... Az apám szerint erre a problémára az lesz a megoldás, ha az üzemanyagárak legalább tízszeresükre nõnek majd. (gyõzzük kivárni...) És igaza van! Lassan az egész bolygó a szállításról szól s nem a termelésrõl. Amíg érdemes a nógrádi bogyósok feldolgozására épített hûtõházat a helyben termõ hazai gyümölcs helyett még olcsóbb kínai gyümölcsökkel ellátni, addig nagy gáz van. (Kamionokkal hordják a málnát Kínából, a helyi gazdáktól meg nem veszik át...)
Ezt most megrovásnak minõsítsem LAM, he-he !
Egyébként jómagam is sok kólafogyasztót döbbentettem már meg, hogy PH-papírt dugtam a kólájuk egy kis kivett részébe, és meglepve látták a 2-3 között pirosló fecnit, he-he !
Mondtam is nekik, hogy miért olyan meglepõ, hisz a kólaivás közben-után szinte dörszölõdnek a fogaik.
Egyébként a bizonyos szintig címû tétel sajnálatos határmesgyéjét mutatják a Tátrában foltokban (fõleg a Csorba-tó környékén) a fenyõfélék, egyre nagyobb mértékben károsodnak, konkrét okát nem tudom (és Te LAM ?), de a savas ülepedésre gyanakszok.
A kúltúrnövényeink jó szokását illetõen messzemenõen egyetértek, szeretem is a réz, mangán és cinktartalmú (és egyéb) növényvédõszereket...
Ám én is jó messze elkalandoztam, be is fejeztem, he-he !
Egyébként jómagam is sok kólafogyasztót döbbentettem már meg, hogy PH-papírt dugtam a kólájuk egy kis kivett részébe, és meglepve látták a 2-3 között pirosló fecnit, he-he !
Mondtam is nekik, hogy miért olyan meglepõ, hisz a kólaivás közben-után szinte dörszölõdnek a fogaik.
Egyébként a bizonyos szintig címû tétel sajnálatos határmesgyéjét mutatják a Tátrában foltokban (fõleg a Csorba-tó környékén) a fenyõfélék, egyre nagyobb mértékben károsodnak, konkrét okát nem tudom (és Te LAM ?), de a savas ülepedésre gyanakszok.
A kúltúrnövényeink jó szokását illetõen messzemenõen egyetértek, szeretem is a réz, mangán és cinktartalmú (és egyéb) növényvédõszereket...
Ám én is jó messze elkalandoztam, be is fejeztem, he-he !
Látom Snowhunter, jó szokásodhoz híven a metnet " Kenya féle szõrszálhasogatóinak" sorát bõvíted Te is.:-)
A toxikus fémion felvételhez csak annyit: a magasabb rendû növények bizonyos szintig egész jól pufferolják ezeket (pl. kadmium, gallium, mangán stb.) olyan hajtásrészekbe jutattva a káros anyagokat amelyek vagy indifferensek az életfolyamatokban vagy virágzás, levélhullás után megszabadulhat tõlük az egyed.
Már kevésbé toleránsak az általunk termesztett kultúrnövények. Ezek remekül tárolják, nekünk értékes tápanyagot nyújtó terméseikbe a teljes tenyészidõszak alatt földúsítják a koncentrációt. És mi vígan learatjuk, feldolgozzuk, fogyasztjuk. Érdemes lenne egyszer látni pl., hogy egy ICPMS elemzéskor mi jön elõ egy mezei uborkából.
A savas esõkhöz is csak marginálisan kapcsolódik, de erõteljesen ( és joggal!) aggódunk Ph módosító és ezzel élõvilág(kultúrális környzet stb.) pusztító hatásuk miatt.
De megnézte e már vki mindennapi világhírû szénsavas üdítõink, dobozos jeges teáink, egészséges (??) gyümölcsleveink szerény elrettentõ 2.5-3-as Ph-ját.
Hol van ehhez képest egy kis kénvegyületes száraz vagy nedves ülepedés!
És vajon mit tehet a szervezetünk ha szeretné a homeosztázist, a sav-bázis egyensúlyt fenntartani. Kalciumot vesz elõ. És vajon honnan?
Pl. csontjainkból, fogazatunkból.
Na így épüljön fel pl. egy gyermek egészséges vázrendszere...
Huhh mesze kalandoztam az éghajlatváltozástól, de tán nem érdektelen.
De ha Gyuri barátunk Verpelétrõl itt lenne, joggal azt mondaná: Éljen a sör!:-D
A toxikus fémion felvételhez csak annyit: a magasabb rendû növények bizonyos szintig egész jól pufferolják ezeket (pl. kadmium, gallium, mangán stb.) olyan hajtásrészekbe jutattva a káros anyagokat amelyek vagy indifferensek az életfolyamatokban vagy virágzás, levélhullás után megszabadulhat tõlük az egyed.
Már kevésbé toleránsak az általunk termesztett kultúrnövények. Ezek remekül tárolják, nekünk értékes tápanyagot nyújtó terméseikbe a teljes tenyészidõszak alatt földúsítják a koncentrációt. És mi vígan learatjuk, feldolgozzuk, fogyasztjuk. Érdemes lenne egyszer látni pl., hogy egy ICPMS elemzéskor mi jön elõ egy mezei uborkából.
A savas esõkhöz is csak marginálisan kapcsolódik, de erõteljesen ( és joggal!) aggódunk Ph módosító és ezzel élõvilág(kultúrális környzet stb.) pusztító hatásuk miatt.
De megnézte e már vki mindennapi világhírû szénsavas üdítõink, dobozos jeges teáink, egészséges (??) gyümölcsleveink szerény elrettentõ 2.5-3-as Ph-ját.
Hol van ehhez képest egy kis kénvegyületes száraz vagy nedves ülepedés!
És vajon mit tehet a szervezetünk ha szeretné a homeosztázist, a sav-bázis egyensúlyt fenntartani. Kalciumot vesz elõ. És vajon honnan?
Pl. csontjainkból, fogazatunkból.
Na így épüljön fel pl. egy gyermek egészséges vázrendszere...
Huhh mesze kalandoztam az éghajlatváltozástól, de tán nem érdektelen.
De ha Gyuri barátunk Verpelétrõl itt lenne, joggal azt mondaná: Éljen a sör!:-D
Astral, ott a cikk végén a Végsõ Megoldás.
Ha ezeket egyszer, mind együttesen alkalmazzák az valódi
"ökológiai Endlösung" lesz a homo sapiens számára...de vhogy nem kívánok a kísérletezésben részt venni.
Ha ezeket egyszer, mind együttesen alkalmazzák az valódi
"ökológiai Endlösung" lesz a homo sapiens számára...de vhogy nem kívánok a kísérletezésben részt venni.
Bizony LAM, nekem is borsózik a hátam a savas esõ idõnkénti megítélésérõl, mert tényleg nem "savkoktél" esik a csapadékkal, ill. érkezik a köddel, "csupán" eltolják a PH-ját a csapadéknak a savas gázok, pl. Skandináviában 4,2, Észak-Amerika Ény-i részén 4,1 a csapadék PH értéke.
Így amellett, hogy száraz ülepedés révén a lombhullatók gázcserenylásait eltömik a "gázaink", nedves ülepedés során a talajba lejutva az ott lévõ szervezeteket (gyökérgombák) károstják, ill. kioldják a fémionokat, így magnézium helyett pl. alimíniumot fesznek fel fáink, így nem klorofillképzés lesz, hanem megmérgezõdés, így hatnak nagyvonalakban a levegõ savas összetevõi.
Így amellett, hogy száraz ülepedés révén a lombhullatók gázcserenylásait eltömik a "gázaink", nedves ülepedés során a talajba lejutva az ott lévõ szervezeteket (gyökérgombák) károstják, ill. kioldják a fémionokat, így magnézium helyett pl. alimíniumot fesznek fel fáink, így nem klorofillképzés lesz, hanem megmérgezõdés, így hatnak nagyvonalakban a levegõ savas összetevõi.
Usrin
ontosításod helyén való, a kén további oxidációs sorát illetõen. A nedves ülepedés, savas esõ formájában valóban tartalmaz kénessavcseppek mellett, kénsavcseppeket. Illetve salétromsavcseppeket is.
Így pontos.
(Magyarországon az arány kb 1/3-2/3 a kén vegyületek javára, bár az utóbbi idõben a nitrogén-oxid szennyezés elõretörése (lsd. gépjármûvek) eltolja ezt az értéket.)
Gyakori azonban az az elképzelés (nem a metnet "szõrszálhasogatói" között ), hogy szabályos kénsav hullik az égbõl. Valójában itt csak az esõben található savcseppek nyomán, a víz Ph érték változásáról, víz savasodásról és ezzel a környezeti hatásáról van szó.
Noli: A mikrobiális háttér nagy mértékben meghatározó (de bonyolult összefüggései miatt, kevéssé ismert és kutatott) a Föld éghajlat és klíma rendszerében. Hajlamosak vagyunk a légkört csak fizikai oldalról közelíteni, holott pl. - csupán kiemelve egy példát - az óceáni felhõzetképzõdésben meghatározó szerepe van bizonyos baktériumoknak és magasabb rendû algafajoknak is. Nélkülük nem mûködnének
alapvetõ légköri folymatok. Ezt persze nehéz lesz egy fizikai-matematikai alapú (kissé mechanisztikus szemléletû) meteorológiának elfogadnia, de már sokan jó úton járnak.
Atmoszférikus kénvegyületek-savasodás-baktériumpusztulás-metánegyensúlybomlás folymatában épp az elõbb leírt kénbaktériumok szerepe és anyagcseréje nyomán, (csatlakozva Usrinhoz) klímaváltozás szempontból inkább csak a száraz ülepedésben szerepet kapó aerosolok formáját látom meghatározónak.
ontosításod helyén való, a kén további oxidációs sorát illetõen. A nedves ülepedés, savas esõ formájában valóban tartalmaz kénessavcseppek mellett, kénsavcseppeket. Illetve salétromsavcseppeket is.Így pontos.
(Magyarországon az arány kb 1/3-2/3 a kén vegyületek javára, bár az utóbbi idõben a nitrogén-oxid szennyezés elõretörése (lsd. gépjármûvek) eltolja ezt az értéket.)
Gyakori azonban az az elképzelés (nem a metnet "szõrszálhasogatói" között
), hogy szabályos kénsav hullik az égbõl. Valójában itt csak az esõben található savcseppek nyomán, a víz Ph érték változásáról, víz savasodásról és ezzel a környezeti hatásáról van szó.Noli: A mikrobiális háttér nagy mértékben meghatározó (de bonyolult összefüggései miatt, kevéssé ismert és kutatott) a Föld éghajlat és klíma rendszerében. Hajlamosak vagyunk a légkört csak fizikai oldalról közelíteni, holott pl. - csupán kiemelve egy példát - az óceáni felhõzetképzõdésben meghatározó szerepe van bizonyos baktériumoknak és magasabb rendû algafajoknak is. Nélkülük nem mûködnének
alapvetõ légköri folymatok. Ezt persze nehéz lesz egy fizikai-matematikai alapú (kissé mechanisztikus szemléletû) meteorológiának elfogadnia, de már sokan jó úton járnak.
Atmoszférikus kénvegyületek-savasodás-baktériumpusztulás-metánegyensúlybomlás folymatában épp az elõbb leírt kénbaktériumok szerepe és anyagcseréje nyomán, (csatlakozva Usrinhoz) klímaváltozás szempontból inkább csak a száraz ülepedésben szerepet kapó aerosolok formáját látom meghatározónak.
Kenya: akárhogy nézzük, ez a maximális (=legmelegebb) T(min) rekordja volt.
Felhõcske, Noli: a kénessav angolul "sulphonic acid".
Felhõcske, Noli: a kénessav angolul "sulphonic acid".
Na ja, ebben a hõségben (soha nem volt még ilyen! 
) mindenki elveszti a fonalat. Maximális Tmin, minimális Tmax, most mi van?!?
) mindenki elveszti a fonalat. Maximális Tmin, minimális Tmax, most mi van?!? 
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat