Bioszféra
Az elsõ 404, de a többi csodaszép! :-)))) Nagyon jó kis vidám virágok, remélem, az enyéim is fognak szépen virítani úgy egy hónap múlva....
Esetleg ilyen? (szõrös változat): Link
Amaurobius ferox, ha fény éri, csillogó kékesfekete, sötétben csak simán fekete.
Amaurobius ferox, ha fény éri, csillogó kékesfekete, sötétben csak simán fekete.
A méhek sem lovakkal táplálkoznak, mégis a lovakra veszélyesebbek, mint az átlagos emberre. Ha egy lovasszekér elmegy a kaptárak közelében, a méhek rátámadnak és bizony könnyebben belepusztulhatnak a paripák egy ilyen támadásba, mint a hajtójuk.
Tudom, hogy ez védekezés, a pók meg elsõsorban a ragazozás miatt termel mérget, de gondolj bele abba is, hogy ezek a pókok nem szõnek hálót, a megtámadott áldozatukat el is kell kapniuk, annak nem szabad tudni messzire szaladnia, elugrándoznia vagy elrepülnie. Gondolom, ezért is erõsebb a mérgük, mint a hálós fajoknak.
Tudom, hogy ez védekezés, a pók meg elsõsorban a ragazozás miatt termel mérget, de gondolj bele abba is, hogy ezek a pókok nem szõnek hálót, a megtámadott áldozatukat el is kell kapniuk, annak nem szabad tudni messzire szaladnia, elugrándoznia vagy elrepülnie. Gondolom, ezért is erõsebb a mérgük, mint a hálós fajoknak.
A 20-30 mm túlzás szerintem, még lábakkal együtt is. Szõrös, vagy csupasz? Ha csupasz, akkor a már említett Steatoda család valamely hazai tagja, valószínû S. grossa, de õ nincs 1,5 centi se, átlag 7-8mm-esek, a terhes kismamák mondjuk 10-11 mm-esek. Õk leginkább sarkokban, bútor mögött, asztallábakon szõnek igen kusza hálót. Csak a törpepókok hasonlítanak az özvegyre, lévén családtagok, a többi törpepók viszont tényleg picike.
Ha szõrös, akkor többféle is lehet.
Ha szõrös, akkor többféle is lehet.
Bocs hogy beleszólok, mert nem nagyon értek az állattartáshoz, de egyet bizonyosnak vélek, a pókcsípés NEM halálos. Azt vélem bárki átláthatja, a pókok életmódja NEM a nagytestû, melegvérû lények elejtésére "szakosodott" mérge nem erre szolgál és kevés ehhez. Saját makrofotós tapasztalataim alapján még hozzáteszem, egy pók SOHASE támad, ha teheti elmenekül. "Provokáltam" pókot, sarokba szorítva se ugrik az embernek hanem védekezõ pózba állva felemeli mellsõ lábait de az elsõ adódó pillanatban elmenekül. A pókok csak védekeznek, önmagukat védik szemben pld. a darazsak (méhek, hangyák) tömeges támadásával mely lényegében csak "megelõzõ" védekezés fészkük megóvására. Persze véletlenül agyonnyomva õket haláltusájukban marnak/csípnek (én ablakot leemelve kézfejemmel nyomtam agyon az ott lapuló pókot) de bárki megfigyelheti, a testfelületre tévedt hangya (pók, darázs, méh) ha békén hagyják (nem ijesztik meg hadonászással) SOSE mar. A katicabogár se nem csíp se nem mar, egyszer mégis "megcsípett". Vállamra repült valami, oda se nézve le akartam söpörni. Nem sikerült és nyomban elég éles "csípést" éreztem. Ha a katicabogarakat támadás éri, lábaik ízületein keresztül kellemetlen ízû anyagokat "folyatnak" ami elsõsorban hangyák és madarak elriasztására szolgál, de a bõrömön kellemetlen csípõ érzést keltett. Halálos következményei ember esetében, a csípés nyomán fellépõ allergiás sokknak lehetnek, mely mindenkinél változó. Én szerencsésen megúsztam egy fészekalja darázs csípéseit egyéjszakás enyhe hõemelkedéssel de van aki már egyetlen méhcsípés miatt meghal. Az allergiás sokk nem játék egy régi kollegám csak egy pohár jeges vizet hajtott le hirtelen és alig hihetõ, de emiatt nyomban elzáródtak légútjai, majdnem meghalt otthonában, csak gyors gégemetszéssel maradt életben.
Gábrusz zárósorában a "keleti" és "nyugati" állatelhullásra figyeltem fel. Egyfelõl, ha nyugaton lenne ilyen okból eredõ tömeges elhullás, bulvársajtó ott is van mely azonnal szétkürtölné, akár egy áruházi "banánpókot" vagy az emberre támadó idegesebb madarak eseteit. Másfelõl, az állattartási körülmények országonként nagyon eltérõek. Amott állatorvosi felügyelet mellett komoly elõírások szabályozzák az állattartást, emitt pénz híján tartják ahogy tudják, emiatt az állat ráfekhet pókra (akár skorpióra, netán kígyóra ha van arrafele). Az emberi természetet ismerve azt sem tartom kizártnak hogy most éppen a pókok rovására írják az állatelhullást hogy igazolják a hiányt. Olvasható, a régi "pásztorvirtus" egy kondérba került birka hiányát többnyire gödör miatti lábtöréssel indokolta, ugye törött lábbal életképtelen le kell vágni és nemigen ellenõrzik hogy dögkútba vagy kondérba kerül. A "bajusz alatti mosollyal" élelmességnek nevezett ravaszkodás és "szerzés" tetszik nem tetszik lényegét tekintve lopás, mások fondorlatos megrövidítése, sajnos egyidõs az emberiséggel. A pókhisztéria manapság eléggé divatos lett (a pók "ronda" és misztikus lehet borzongani) hát most ezzel indokolják az egynél több elhullást. Úgy vélem az állatok szervezete sokkal ellenállóbb mint az emberé, egy pókcsípést fel se vesznek legfeljebb ha elszennyezõdve elfekélyesedik/kisebesedik a helye, de ez már a gondozó trehányságán múlik (esetleg jó ürügy az állat levágására). Viszont a pókok külseje riasztó, kicsik, nem jajgatnak, bántatlanul lehet üldözni õket akár középkorban a boszorkányokat, még a macskákat is a Sátán képviselõjének tartották
Gábrusz zárósorában a "keleti" és "nyugati" állatelhullásra figyeltem fel. Egyfelõl, ha nyugaton lenne ilyen okból eredõ tömeges elhullás, bulvársajtó ott is van mely azonnal szétkürtölné, akár egy áruházi "banánpókot" vagy az emberre támadó idegesebb madarak eseteit. Másfelõl, az állattartási körülmények országonként nagyon eltérõek. Amott állatorvosi felügyelet mellett komoly elõírások szabályozzák az állattartást, emitt pénz híján tartják ahogy tudják, emiatt az állat ráfekhet pókra (akár skorpióra, netán kígyóra ha van arrafele). Az emberi természetet ismerve azt sem tartom kizártnak hogy most éppen a pókok rovására írják az állatelhullást hogy igazolják a hiányt. Olvasható, a régi "pásztorvirtus" egy kondérba került birka hiányát többnyire gödör miatti lábtöréssel indokolta, ugye törött lábbal életképtelen le kell vágni és nemigen ellenõrzik hogy dögkútba vagy kondérba kerül. A "bajusz alatti mosollyal" élelmességnek nevezett ravaszkodás és "szerzés" tetszik nem tetszik lényegét tekintve lopás, mások fondorlatos megrövidítése, sajnos egyidõs az emberiséggel. A pókhisztéria manapság eléggé divatos lett (a pók "ronda" és misztikus lehet borzongani) hát most ezzel indokolják az egynél több elhullást. Úgy vélem az állatok szervezete sokkal ellenállóbb mint az emberé, egy pókcsípést fel se vesznek legfeljebb ha elszennyezõdve elfekélyesedik/kisebesedik a helye, de ez már a gondozó trehányságán múlik (esetleg jó ürügy az állat levágására). Viszont a pókok külseje riasztó, kicsik, nem jajgatnak, bántatlanul lehet üldözni õket akár középkorban a boszorkányokat, még a macskákat is a Sátán képviselõjének tartották
Ha már szóbajöttek a paúkok...
Noli! A pincé(nk)ben élõ, relatíve nagy 20-30mm-es szénfekete pókról érdeklõdnék. Megjelenése hasonlít a Latrodectus nemzetséghez tartozókéhoz (nagy, "gömbszerû" potroh, jellegzetes lábállás stb). Gyerekkorom óta tömegesen élnek mindig fagymentes pincénkben, tehát nem átmeneti vendég, hanem ehhez az életmódhoz alkalmazkodott benszülött Van-é tipped?
Noli! A pincé(nk)ben élõ, relatíve nagy 20-30mm-es szénfekete pókról érdeklõdnék. Megjelenése hasonlít a Latrodectus nemzetséghez tartozókéhoz (nagy, "gömbszerû" potroh, jellegzetes lábállás stb). Gyerekkorom óta tömegesen élnek mindig fagymentes pincénkben, tehát nem átmeneti vendég, hanem ehhez az életmódhoz alkalmazkodott benszülött
Van-é tipped?
Egyedenként is eltér a 'mérgesség', évszakonként is. A legerõsebb a párzási idõszak körül, vagyis nyár közepétõl 1-2 hónap, amikor aA genetikai vizsgálatok az egy faj dolgot erõsítik. A francia és olasz teveállomány elhullásáról még jó, hogy nem hallunk... :-) Kazahsztánban nem pajtában, istállóban, hanem szabadban tartják az állatokat. Hasonlíts össze egy maszáj tehenészetet egy bajorral. :-)
Az ORVOS nem ismerheti a pókokat, ahogy a PÓKÁSZ se mût vakbelet. Nem orvost kell megkérdezni, hanem meg kell fogni a pókot, ami megmar, s elvinni pókászhoz. Õ tudja beazonosítani, nem az orvos. Az ember, akit megmar, a lehetõ legritkább esetben képes a pontos fajszintû azonosításra...Már csak azért is, mert rengeteg pókfajnál ez csak az ivarszervek mikroszkópos vizsgálatával lehetséges.
Az ORVOS nem ismerheti a pókokat, ahogy a PÓKÁSZ se mût vakbelet. Nem orvost kell megkérdezni, hanem meg kell fogni a pókot, ami megmar, s elvinni pókászhoz. Õ tudja beazonosítani, nem az orvos. Az ember, akit megmar, a lehetõ legritkább esetben képes a pontos fajszintû azonosításra...Már csak azért is, mert rengeteg pókfajnál ez csak az ivarszervek mikroszkópos vizsgálatával lehetséges.
Szerintem utána kellene néznünk a változatok elterjedésének, hogy a földközi- és a fekete-tengeri változat között van-e folytonosság. Ha nincs, akkor szerintem nem kizárt az eltérõ mérgesség, sõt akkor Brehm is engem erõsít. Egyébként "érdekes" módon a földközi változat esetében manapság sem hallani annyi KONKRÉT veszélyes (kórházba kerülõs) csípésrõl még akkor sem, ha az ottani bulvársajtó egyenesen fekete özvegynek hazudja, sõt egy kis kórházba kerülést már a pók áldozatának tekint. Az is gyanús, hogy a nyugaton nem tartják olyan komolynak a dolgot, hogy megkérdezzenek szakembert, orvost, stb. Tudom, a mérgek nem egyformán hatnak az emberre és egyes állatfajokra, viszont a 2 változat KÜLÖNBÖZÕSÉGÉT szerintem mégiscsak megerõsíti az, hogy a keleti hírek írnak komoly állatelhullásról, a nyugatiak meg nem.
A Brehm a 19. században született mû, tartalmát eként kell kezelni.
A karakurt = L. tredecimguttatus, ez bizonyított, még csak nem is alfaj. L. lugubris = L. tredecimguttatus.
A Latrodectus fajok a Theridiidae-k közé tartoznak.
Ilyen színekben van (meg még több változat is lehetséges)
A karakurt = L. tredecimguttatus, ez bizonyított, még csak nem is alfaj. L. lugubris = L. tredecimguttatus.
A Latrodectus fajok a Theridiidae-k közé tartoznak.
Ilyen színekben van (meg még több változat is lehetséges)
Bocsánat, nem gondoltam, hogy valaki félreért.
Azt ugyanis nem írtam, hogy a karakurt elõfordul Magyarországon. Dél-Ukrajnát említettem, ami még távolabb is van, mint a teáltalad említett horvát partvidék. Jó, mielõtt elárultam, kicsit ijesztgettem.
De hát csak annyira ijesztgettem, mint te most akaratlanul is a mediterrán özveggyel, ami NEM KARAKURT, a A KETTÕ VAGY KÜLÖN FAJ, VAGY KÜLÖN ALFAJ. Az viszont jó, hogy a mediterrán özvegyrõl írtad, hogy az egyáltalán nem életveszélyes az emberre, attól értelmetlen félni.
Íme, BREHM ezt írja az Állatok világában:
"Az ugyancsak idetartozó Latrodectes-fajoknak rossz hírük van a melegebb és különösen a forró égöv országaiban, mert csípésüket veszedelmesnek tartják. Legismertebb ezek közül az olaszországi malmignata (Latrodectes tredecimguttatus Fabr.)
Malmignata (
Malmignata (Latrodectes tredecimguttatus F.). Kobert nyomán.
A nõsténypók 7.5 mm hosszú, szurokfekete, potrohán 13 vérvörös folttal és barnavörös jegyekkel a lábakon. Dél-Olaszországban gyakori, szintúgy Dél-Franciaországban, de a Földközi-tenger mellékein másutt is található; én a buccarii öböl partjain, a gyéren füves-köves hegyoldalakban gyûjtöttem e faj néhány példányát. Állítólag a sáska-féléket kedveli eleségül s ezért olyan területeken tartózkodik leginkább, ahol a sáska szaporán tenyészik. Forró nyáron – úgy mondják – a pók csípésének kellemetlen következményei vannak: sajgó fájdalom, általános elgyengülés, elég gyakran hûdések kíséretében; a helyi gyulladás azonban többnyire olyan csekély, hogy a szenvedõ emberek meg se tudják mondani, hol csípte meg õket a pók. Meg kell jegyeznünk, hogy a malmignata veszedelmességérõl ellenkezõ véleményt is nyilvánítottak már; Taschenberg feljegyzése szerint Dél-Franciaország egyes vidékein egyáltalán tagadják a pók csípésének mérgességét; másutt pedig azt állítják, hogy éppen Franciaország déli részein a kánikulában olyan gyakoriak és súlyosan e mérgezések, hogy szinte járványszerûen jelentkeznek. Azt hiszem, túlzás van ebben.
Hasonló rossz híre van egy másik fajnak, melynek neve Latrodectes lugubris Rossi; ez a Fekete-tenger és a Káspi-tó körül elterülõ pusztaságokon honos; az odavaló nép „karakurt”, azaz „fekete farkas” névvel nevezi. Ez a pók 19 mm-nyire nõ meg, egész fekete s állítólag a háziállatokra nézve elég veszedelmes, mert a szarvasmarha, ló és teve bele is hal a mérges marásába (?), az ember ellenben csak ritkán veszti életét csípése következtében, habár gyógyulása orvosi segítséget kíván. A többi rokonfaj, például a vörösfoltos új-zélandi katipo (Latrodectes scelio Thor.) szintén veszedelmesen mérges állat hírében áll."
Link
A fájdalmas, de egyáltalán nem életveszélyes elsõsegélyt meg szerintem nem árt megjegyezni, hátha valaki a sztyeppére tévedne valamikor (NEM a mediterránt mondtam).
Még egyszer elnézést kérek, hogy félreérthetõ voltam.
Azt ugyanis nem írtam, hogy a karakurt elõfordul Magyarországon. Dél-Ukrajnát említettem, ami még távolabb is van, mint a teáltalad említett horvát partvidék. Jó, mielõtt elárultam, kicsit ijesztgettem.
De hát csak annyira ijesztgettem, mint te most akaratlanul is a mediterrán özveggyel, ami NEM KARAKURT, a A KETTÕ VAGY KÜLÖN FAJ, VAGY KÜLÖN ALFAJ. Az viszont jó, hogy a mediterrán özvegyrõl írtad, hogy az egyáltalán nem életveszélyes az emberre, attól értelmetlen félni.
Íme, BREHM ezt írja az Állatok világában:
"Az ugyancsak idetartozó Latrodectes-fajoknak rossz hírük van a melegebb és különösen a forró égöv országaiban, mert csípésüket veszedelmesnek tartják. Legismertebb ezek közül az olaszországi malmignata (Latrodectes tredecimguttatus Fabr.)
Malmignata (
Malmignata (Latrodectes tredecimguttatus F.). Kobert nyomán.
A nõsténypók 7.5 mm hosszú, szurokfekete, potrohán 13 vérvörös folttal és barnavörös jegyekkel a lábakon. Dél-Olaszországban gyakori, szintúgy Dél-Franciaországban, de a Földközi-tenger mellékein másutt is található; én a buccarii öböl partjain, a gyéren füves-köves hegyoldalakban gyûjtöttem e faj néhány példányát. Állítólag a sáska-féléket kedveli eleségül s ezért olyan területeken tartózkodik leginkább, ahol a sáska szaporán tenyészik. Forró nyáron – úgy mondják – a pók csípésének kellemetlen következményei vannak: sajgó fájdalom, általános elgyengülés, elég gyakran hûdések kíséretében; a helyi gyulladás azonban többnyire olyan csekély, hogy a szenvedõ emberek meg se tudják mondani, hol csípte meg õket a pók. Meg kell jegyeznünk, hogy a malmignata veszedelmességérõl ellenkezõ véleményt is nyilvánítottak már; Taschenberg feljegyzése szerint Dél-Franciaország egyes vidékein egyáltalán tagadják a pók csípésének mérgességét; másutt pedig azt állítják, hogy éppen Franciaország déli részein a kánikulában olyan gyakoriak és súlyosan e mérgezések, hogy szinte járványszerûen jelentkeznek. Azt hiszem, túlzás van ebben.
Hasonló rossz híre van egy másik fajnak, melynek neve Latrodectes lugubris Rossi; ez a Fekete-tenger és a Káspi-tó körül elterülõ pusztaságokon honos; az odavaló nép „karakurt”, azaz „fekete farkas” névvel nevezi. Ez a pók 19 mm-nyire nõ meg, egész fekete s állítólag a háziállatokra nézve elég veszedelmes, mert a szarvasmarha, ló és teve bele is hal a mérges marásába (?), az ember ellenben csak ritkán veszti életét csípése következtében, habár gyógyulása orvosi segítséget kíván. A többi rokonfaj, például a vörösfoltos új-zélandi katipo (Latrodectes scelio Thor.) szintén veszedelmesen mérges állat hírében áll."
Link
A fájdalmas, de egyáltalán nem életveszélyes elsõsegélyt meg szerintem nem árt megjegyezni, hátha valaki a sztyeppére tévedne valamikor (NEM a mediterránt mondtam).
Még egyszer elnézést kérek, hogy félreérthetõ voltam.
Õ a Steatoda paykulliana -> Link
Ilyet hozott haza Albániából a KG pókász cimborám, õ erõsítette meg a képed alapján is a fajt. A pettyektõl / hátmintáktól eltekintve nagyon hasonlít a L. tredecimguttatus-ra, ráadásnak a L. t. mintaváltozatai közt akad olyan, ami a S. p. mintaváltozatai közt is megtalálható (fekete utótest piros karimával, minimális, vagy hiányzó minta a háti oldalon). A Steatoda a kegyetlenebb vadász egyébként, nem az özvegy. :-)
Ilyet hozott haza Albániából a KG pókász cimborám, õ erõsítette meg a képed alapján is a fajt. A pettyektõl / hátmintáktól eltekintve nagyon hasonlít a L. tredecimguttatus-ra, ráadásnak a L. t. mintaváltozatai közt akad olyan, ami a S. p. mintaváltozatai közt is megtalálható (fekete utótest piros karimával, minimális, vagy hiányzó minta a háti oldalon). A Steatoda a kegyetlenebb vadász egyébként, nem az özvegy. :-)
A holdas-sólymos nagyon király, gratulálok! A kis ökörszemet meg meg kell zabálni, annyira édes pofa! Hogy csinálod, hogy így megmutatja magát? Én legtöbbször csak bozótban látom-hallom, meg a muter tujái közt...
Azok steatoda-k lesznek, faggyúpókok, gyerekek. Nálam is van pár a lakásban. Legjobb bio-szúnyogháló. :-))
Ezek felnõttek, a mama kb fél centis, a srác láthatóan sokkal kisebb. A gyerekek nálam most olyan 2mm körüliek.
Ezek felnõttek, a mama kb fél centis, a srác láthatóan sokkal kisebb. A gyerekek nálam most olyan 2mm körüliek.
Ja igen, és a farkaspók meg az özvegy kb annyira hasonlítanak egymásra, mint egy körtefa a pampafûre...
Ez is bulvárhír. Meg aztán ma már nem a Kazah sztyeppéken élünk! Amíg egy kutyát csokoládéval könnyen meg lehet ölni de embert csak egész lassan . évtizedek alatt - addig felesleges egy tevére veszélyes neurotoxint emberre is hasonlóan veszélyesnek láttatni... A csigák szuperül telezabálják magukat gyilkos galócából, míg mi beledöglünk. Nem egyforma a metabolizmusunk, nem ugyanolyan enzimeket termelünk, így egy bizonyos méregkoktél se azonos módon hat ránk.
Persze, meg komodói varánusz is él Magyarországon....
Könyörgöm, hogy ne mondj olyasmit, ami nem igaz! Még egy Hazánkban egyetlen özvegy-faj sem él, a karakulrt (mediterrán fekete özvegy, Latrodectus tredecimguttatus) legközelebb Horvátországban lakik, de még sosem észlelték nálunk, az ukrán elõfordulása nagyjából a Krím-re és közvetlen környékére koncentrált (a beidézett cikk is Odesszáról ír, ha van térképed, megnézheted, hol van), máshol túl hideg van neki.
A mediterrán özvegy marása messze nem olyan veszélyes, mint az amerikai rokoné. Egeret, tengerimalacot képes megölni, de embert nem (ha csak nem egy kis súlyú, extra beteg koraszülött az illetõ). Még egyszer hangsúlyozom, HAZÁNKBAN NEM ÉL MEDITERRÁN ÖZVEGY így nem kell vele riogatni senkit!!!!!!!!!!!!!!
Ha pedig írásra hivatkozol, akkor az legyen egy tudományos kutatás eredménye, ne egy bulvárhír. Kérlek.
Könyörgöm, hogy ne mondj olyasmit, ami nem igaz! Még egy Hazánkban egyetlen özvegy-faj sem él, a karakulrt (mediterrán fekete özvegy, Latrodectus tredecimguttatus) legközelebb Horvátországban lakik, de még sosem észlelték nálunk, az ukrán elõfordulása nagyjából a Krím-re és közvetlen környékére koncentrált (a beidézett cikk is Odesszáról ír, ha van térképed, megnézheted, hol van), máshol túl hideg van neki.
A mediterrán özvegy marása messze nem olyan veszélyes, mint az amerikai rokoné. Egeret, tengerimalacot képes megölni, de embert nem (ha csak nem egy kis súlyú, extra beteg koraszülött az illetõ). Még egyszer hangsúlyozom, HAZÁNKBAN NEM ÉL MEDITERRÁN ÖZVEGY így nem kell vele riogatni senkit!!!!!!!!!!!!!!
Ha pedig írásra hivatkozol, akkor az legyen egy tudományos kutatás eredménye, ne egy bulvárhír. Kérlek.
A karakurt (fekete farkas) hozzánk legközelebb Dél-Ukrajnában fordul elõ. Ott nem szabad mezítláb járni és kint hagyni a cipõt éjszakára, az elsõsegély pedig itt olvasható: Link
Ez 2003-as írás. Ahogy a többit olvastam, azóta is voltak Ukrajnában csípések, de a hírek szerint azokat már mind túlélték. Én egy, a Krímben járt madarásztól hallottam róla elõször.
Ez 2003-as írás. Ahogy a többit olvastam, azóta is voltak Ukrajnában csípések, de a hírek szerint azokat már mind túlélték. Én egy, a Krímben járt madarásztól hallottam róla elõször.
2008 szeptember elején voltunk 3 napot ott nyaralni. Lehetséges hogy ez volt, ez a faj. Mindenesetre én az utolsó éjszaka nem sokat aludtam miattuk. Sõt a pár lépésre lévõ faháznál meg hemzsegtek a lódarazsak, de azok szerencsére nem támadtak, pedig egy kettõ megközelített bennünket. 
Viszont most bent az optikában meg pici fekete pókok vannak néha, azok annyira nem félelmetesek. Biztos szemüveget akarnak nézni:-D
Köszönöm a fotót.
Viszont most bent az optikában meg pici fekete pókok vannak néha, azok annyira nem félelmetesek. Biztos szemüveget akarnak nézni:-D
Köszönöm a fotót.
Érdekesnek találom a cikket, megeshet mást is érdekel Link (Kicsit a fraktálokra is emlékeztetõ)
Nem génmanipuláció, az élet számítógépes modellezése. Egyik kutatója Cristopher Langton szerint "a biológia a szénalapú élet tudománya - az életé, amilyennek ismerjük" de a biológiai jelenségek gépi úton reprodukálhatók mert nem az anyag, hanem az anyagok (információcserét lehetõvé tevõ) szervezõdése számít (pld. logikai hálózatok, emulált számítógépek, sejtautomaták formájában). Nem elhanyagolható hogy a kutatások kiindulópontja Neumann János évtizedekkel korábbi önreprodukáló sejtautomata elmélete volt Langton kimondja Computation at the Edge of Chaos c. PhD dolgozatában: mesterséges élet csak a káosz fázis-átmeneteinek peremén jöhet létre. (véleményem szerint jól egybecseng a földi biológiai élet létrejöttével)
A cikk hatására újra kísérleteztem kicsit a sejtautomata/életszimulációs szoftverekkel. Még nem sikerült Langtonéhoz hasonló fraktálszerûen önazonos alakzatokat létrehozni, de találtam olyan "sejtcsoportosulást" mely EGYETLEN kiinduló alakzatból képes robbanásszerûen elszaporodni a legváltozatosabb formákat létrehozva. Szerencsés esetben kis "siklók" ("gliderek", a térben szabadon mozgó egyforma szabályos kis alakzatok) keletkeznek. Ezek siklás közben az elszigetelõdõ csoportokba ütközve megsemmisülnek, de közben átformálják azokat miközben újabb gliderek is keletkeznek melyek "kirepülve" az elszórtan keletkezett távolabbi sejtcsoportokba ütközve alakítják "ölik-szaporítják" azokat is. Ha nem így történik, a rendszer "teljesen kihal" vagy nagyrészt kipusztul, csupán néhány önálló, tovább már nem fejlõdõ csoport marad. Egy zárt "élettér" korlátai között az alakzatok robbanásszerû szaporodása egy idõ után mindenképp megáll, kialakul valamiféle egyensúlyi állapot néhány stabil alakzat életben maradásával. Viszont folyamatosan kibocsátott szabadon mozgó "gliderek" hatására némi idõbeli ingadozással azonos számú új alakzat születik és bomlik fel. Ez a stabilizálódott ciklikus folyamat pedig már maga az ÉLET (szerintem biológiai párhuzam is vonható) mely a "végtelenségig" (vagy külsõ beavatkozásig) mûködik Szívesen bemutatnám az elszaporodás és a rákövetkezõ kiegyensúlyozott születés-halál-újjászületés teljes ciklusát, de nagyon idõ- és memóriaigényes (és nem mindenkit érdekel talán) ezért csak két alakzat ciklikus átalakulásában születõ "információhordozó siklók" keletkezését mutatom be
Nem génmanipuláció, az élet számítógépes modellezése. Egyik kutatója Cristopher Langton szerint "a biológia a szénalapú élet tudománya - az életé, amilyennek ismerjük" de a biológiai jelenségek gépi úton reprodukálhatók mert nem az anyag, hanem az anyagok (információcserét lehetõvé tevõ) szervezõdése számít (pld. logikai hálózatok, emulált számítógépek, sejtautomaták formájában). Nem elhanyagolható hogy a kutatások kiindulópontja Neumann János évtizedekkel korábbi önreprodukáló sejtautomata elmélete volt
Langton kimondja Computation at the Edge of Chaos c. PhD dolgozatában: mesterséges élet csak a káosz fázis-átmeneteinek peremén jöhet létre. (véleményem szerint jól egybecseng a földi biológiai élet létrejöttével) A cikk hatására újra kísérleteztem kicsit a sejtautomata/életszimulációs szoftverekkel. Még nem sikerült Langtonéhoz hasonló fraktálszerûen önazonos alakzatokat létrehozni, de találtam olyan "sejtcsoportosulást" mely EGYETLEN kiinduló alakzatból képes robbanásszerûen elszaporodni a legváltozatosabb formákat létrehozva. Szerencsés esetben kis "siklók" ("gliderek", a térben szabadon mozgó egyforma szabályos kis alakzatok) keletkeznek. Ezek siklás közben az elszigetelõdõ csoportokba ütközve megsemmisülnek, de közben átformálják azokat miközben újabb gliderek is keletkeznek melyek "kirepülve" az elszórtan keletkezett távolabbi sejtcsoportokba ütközve alakítják "ölik-szaporítják" azokat is. Ha nem így történik, a rendszer "teljesen kihal" vagy nagyrészt kipusztul, csupán néhány önálló, tovább már nem fejlõdõ csoport marad. Egy zárt "élettér" korlátai között az alakzatok robbanásszerû szaporodása egy idõ után mindenképp megáll, kialakul valamiféle egyensúlyi állapot néhány stabil alakzat életben maradásával. Viszont folyamatosan kibocsátott szabadon mozgó "gliderek" hatására némi idõbeli ingadozással azonos számú új alakzat születik és bomlik fel. Ez a stabilizálódott ciklikus folyamat pedig már maga az ÉLET (szerintem biológiai párhuzam is vonható) mely a "végtelenségig" (vagy külsõ beavatkozásig) mûködik
Szívesen bemutatnám az elszaporodás és a rákövetkezõ kiegyensúlyozott születés-halál-újjászületés teljes ciklusát, de nagyon idõ- és memóriaigényes (és nem mindenkit érdekel talán) ezért csak két alakzat ciklikus átalakulásában születõ "információhordozó siklók" keletkezését mutatom be
Ja, hogy ez nem most volt! Akkor egész más a helyzet... Télen azét túl sok faj nincs ébren / életben.
Ha legközelebb mész, próbáld lefotózni!
Ha a földön szaladtak, akkor valószínû valamelyik Tegenaria volt, pl: Link
Elég nagyok és ijesztõek tudnak lenni annak, aki nem ismeri õket. :-)
Ha legközelebb mész, próbáld lefotózni!
Ha a földön szaladtak, akkor valószínû valamelyik Tegenaria volt, pl: Link
Elég nagyok és ijesztõek tudnak lenni annak, aki nem ismeri õket. :-)
Huh, nyaralni voltunk és a faházban szaladgáltak esténként. Az a baj hogy a televízió fényénél láttuk mi is, hogy szaladnak. Igen így valóban nehéz beazonosítani. Füves rész, bokrok, erdõ is van ahol a Rotary klubnak vannak a faházai. Illetve onnan nem messze van a fürdõ.
Azért köszönöm a választ.
Azért köszönöm a választ.
Pókfajták sehányan sincsenek, csak pókfajok. (fajtája a kutyának, disznónak, lónak van)
Pontosabb élõhely? Fatörzs, sziklarepedés, növényzet? A közepes méret alatt mit értesz, egy arasznyi madárpókhoz képest közepes, vagy a szoba sarkában dekkoló álkaszáshoz képest? :-)
Magyarországon ma 750 pókfaj létérõl tudunk (nemrég is fedeztek fel még tudományra új fajt), saccom szerint legalább a fele megtalálható a Bükkben is. Szóval így nem könnyû a kérdésed. :-)
Pontosabb élõhely? Fatörzs, sziklarepedés, növényzet? A közepes méret alatt mit értesz, egy arasznyi madárpókhoz képest közepes, vagy a szoba sarkában dekkoló álkaszáshoz képest? :-)
Magyarországon ma 750 pókfaj létérõl tudunk (nemrég is fedeztek fel még tudományra új fajt), saccom szerint legalább a fele megtalálható a Bükkben is. Szóval így nem könnyû a kérdésed. :-)
Sziasztok!
egy kérdésem lenne. Bükkszék környékén milyenpókfajták vannak. fekete színük van, kb közepes nagyságúak.
egy kérdésem lenne. Bükkszék környékén milyenpókfajták vannak. fekete színük van, kb közepes nagyságúak.
?
Sajnos, ahogy az Uniót eddig ismerem, reális az aggodalom, szerintem képes a legrosszabb forgatókönyvet megvalósítani.
De azért jó lenne látni konkrétumokat.
Sajnos, ahogy az Uniót eddig ismerem, reális az aggodalom, szerintem képes a legrosszabb forgatókönyvet megvalósítani.
De azért jó lenne látni konkrétumokat.
Július végi kikelésü (kotlós által költött) jércikénk ma örömteli meglepetést okozott nekünk: gyönyörû szép, gömbölyû tojást tojt (az elsõt) s egyáltalán nem kisebbet, mint néhány tyúkunk! Csak összehasonlításképpen: A többiek elõneveltként vett állomány, kb. márciusiak lehetnek és csak november közepe-vége felé kezdtek el tojni. Ráadásul Jércike mióta kibújt a tojásból, egy gramm mesterséges tápot nem kapott, csak darát, magvakat, házikosztot meg élete elején némi fõtt tojást meg most néha egy kis túrót. Meg amit találtak õk meg az anyjuk. Persze az "anyjuk" sokkal hamarabb rászoktatta õket a "felnõttesebb" kajákra meg a helyes arányokra. És persze azt is meg kell mondanom, hogy itt a hegyvidéken jókora nagy udvarok vannak. A többi tyúk még gyakran szekálja, de a kakas amikor csak tudja, megvédi. Persze a "díjat" is "elkéri", de udvarol is rendesen. Egyébként Jércike kakas "testvérei" is gyorsabban fejlõdtek, már ivarérettek voltak, mikor január közepén levágtuk õket 
CCA_ a "napi 1kW körüli" az napi 1kW/ÓRA !!! 
Sorry, bocs lemaradt az "óránként"... 
Sorry, bocs lemaradt az "óránként"...
Kis "energiaklub" ha nem bosszantom a fórumot Tegnap 16:10-kor 22°C max. értéket jelzett a WS beltéri. Ma ugyanez az érték (15:57) 19,5°C de kint még most (17:37) is +9.6°C van.
Nem is ez a lényeg. Miután hála a WS beltérinek, tizedfokra kimértem a ház hõveszteségét és hõpótlási igényét 25, 40, 60, 75, 1x,2x,3x100 W-os hagyományos wolframszálas izzólámpákat használva "fûtõtestnek". Mindent kikapcsolva 0.1°C veszteség 30 perc alatt, viszont ebben a szobában a 300W izzósor (egy Ozirisz panel is 300W-os) 0.1°C emelkedést csinál 10 perc alatt. A fûtésrendszer programozható fûtõelemeként és helyiségenként órás-napi és heti bontásban. Jelenlegi "állandó bázisom", a fûtött tetõtéri (erkélyes) szoba kivételével a ház összes többi részét csak 7°C-ra temperálom (persze < 0°C külsõ hõmérsékletnél gyakrabban kapcsolnak be ott is a fûtõtestek). A bojlert ötnaponta kapcsolom be, mert "magától" (átgondolt forróvíz használattal nem használom el egyszerre, mosogatáshoz a PB-vel forralok) ennyi idõ alatt csökken 30°C körülire a vízhõmérséklet és kb. 4 óra alatt felfûti 70°C-ra. Ezt is kimértem, energiafelhasználása öt napra elosztva így is kevesebb mintha állandóan ki-be kapcsolgatna (60°C-nál bekapcsol és csak a felsõ határértéket lehet szabályozni, már 10°C esésnél kapcsol, de a bimetall intervallumát csak szakszerviz tudná állítani, nagyon kompakt francia kerámiacucc, értek valamelyest hozzá de nem nyúlok bele) A lényeg: energiafelhasználásom idén a leghidegebb (-8~9°C) idõkben 40 kW volt napi bontásban, de mióta megenyhült az idõ, ez lecsökkent napi 14 kW-ra! Edison menetes LED-ekkel és energiatakarékos égõkkel világítok mindenütt. 75W-os laptopon dolgozom és a teljes "nagyrendszert" ritkán kapcsolom be. Jellemzõ, ha képfeldolgozáshoz csak egy 19"-os 250W-os CRT monitort kapcsolok be itt fent, azonnal megemeli a szobám belsõ hõmérsékletet idõarányosan akár 0,5°C-al is. A hûtõt kikapcsoltam (elõszobában áll 6~7°C-ban, az most elég hûvös) a mosógéppel, kenyérsütõvel, nem tudok mit kezdeni de azok is csak pár órát üzemelnek szükség szerint, a mikrót használom gyakrabban ha kell de lehetõleg palackos gázzal fõzök amit lehet. Tévéimet is ritkán kapcsolom be, laptopon nézek amit lehet. Van egy sereg elemes cuccom, amit lehet adapterrel használok, illetve a órákba (minden szobában több is van mert "lulum" hogy bárhová nézek lássam a pontos idõt) nomeg az RC modellekbe tölthetõ elemeket használok, olcsóbb mintha méregdrágán vennék újat. Még a zseblámpáim, kézi fényszóróim is tekerõ-dinamósak. Így átlagban napi 1kW körüli áramfelhasználással kijövök, ami durván 40 ezer Ft havonta. (Bár tegnap dünnyögtem hogy ebbõl az áramdíj mindössze 18 ezer, a többi 22 ezer áfa és rendszerhasználati díj; oké karbantartás mifene dehát áfástól összegszerûen több mint ami áramot felhasználok... hát ez valahogy "nem egyenes") Lényeg hogy a mostani enyhe idõkben a fûrés kikapcsolt és az óránkénti áramfelvételem lecsökkent 0.54kW-ra Lehetne mondani hogy minek használok mindenhez áramot, bent van a vezetékes gáz a kertben, rákötnék, de a gáz is egyre drágul. Egy vegyes tüzelésû kazánt is fûteni kell valamivel (elégethetõ hulladékom nincs)- én itt - végöszegben szinte ugyanott vagyok. Az áram tiszta, kényelmes, programozható ha egyszer kimértem és "belõttem" idõnként rá kell nézni a szenzorokra de nem babrás Ahogy korábban írtam már 4 db 250W-os napelem jól rásegíthet, sajnos drága ugyan de hosszú távon mindenképpen megtérül az egyszeri kiadás, ezért mindenképp belefogok fiaimmal
Tegnap 16:10-kor 22°C max. értéket jelzett a WS beltéri. Ma ugyanez az érték (15:57) 19,5°C de kint még most (17:37) is +9.6°C van.Nem is ez a lényeg. Miután hála a WS beltérinek, tizedfokra kimértem a ház hõveszteségét és hõpótlási igényét 25, 40, 60, 75, 1x,2x,3x100 W-os hagyományos wolframszálas izzólámpákat használva "fûtõtestnek". Mindent kikapcsolva 0.1°C veszteség 30 perc alatt, viszont ebben a szobában a 300W izzósor (egy Ozirisz panel is 300W-os) 0.1°C emelkedést csinál 10 perc alatt. A fûtésrendszer programozható fûtõelemeként és helyiségenként órás-napi és heti bontásban. Jelenlegi "állandó bázisom", a fûtött tetõtéri (erkélyes) szoba kivételével a ház összes többi részét csak 7°C-ra temperálom (persze < 0°C külsõ hõmérsékletnél gyakrabban kapcsolnak be ott is a fûtõtestek). A bojlert ötnaponta kapcsolom be, mert "magától" (átgondolt forróvíz használattal nem használom el egyszerre, mosogatáshoz a PB-vel forralok) ennyi idõ alatt csökken 30°C körülire a vízhõmérséklet és kb. 4 óra alatt felfûti 70°C-ra. Ezt is kimértem, energiafelhasználása öt napra elosztva így is kevesebb mintha állandóan ki-be kapcsolgatna (60°C-nál bekapcsol és csak a felsõ határértéket lehet szabályozni, már 10°C esésnél kapcsol, de a bimetall intervallumát csak szakszerviz tudná állítani, nagyon kompakt francia kerámiacucc, értek valamelyest hozzá de nem nyúlok bele) A lényeg: energiafelhasználásom idén a leghidegebb (-8~9°C) idõkben 40 kW volt napi bontásban, de mióta megenyhült az idõ, ez lecsökkent napi 14 kW-ra! Edison menetes LED-ekkel és energiatakarékos égõkkel világítok mindenütt. 75W-os laptopon dolgozom és a teljes "nagyrendszert" ritkán kapcsolom be. Jellemzõ, ha képfeldolgozáshoz csak egy 19"-os 250W-os CRT monitort kapcsolok be itt fent, azonnal megemeli a szobám belsõ hõmérsékletet idõarányosan akár 0,5°C-al is. A hûtõt kikapcsoltam (elõszobában áll 6~7°C-ban, az most elég hûvös) a mosógéppel, kenyérsütõvel, nem tudok mit kezdeni de azok is csak pár órát üzemelnek szükség szerint, a mikrót használom gyakrabban ha kell de lehetõleg palackos gázzal fõzök amit lehet. Tévéimet is ritkán kapcsolom be, laptopon nézek amit lehet. Van egy sereg elemes cuccom, amit lehet adapterrel használok, illetve a órákba (minden szobában több is van mert "lulum" hogy bárhová nézek lássam a pontos idõt) nomeg az RC modellekbe tölthetõ elemeket használok, olcsóbb mintha méregdrágán vennék újat. Még a zseblámpáim, kézi fényszóróim is tekerõ-dinamósak. Így átlagban napi 1kW körüli áramfelhasználással kijövök, ami durván 40 ezer Ft havonta. (Bár tegnap dünnyögtem hogy ebbõl az áramdíj mindössze 18 ezer, a többi 22 ezer áfa és rendszerhasználati díj; oké karbantartás mifene dehát áfástól összegszerûen több mint ami áramot felhasználok... hát ez valahogy "nem egyenes") Lényeg hogy a mostani enyhe idõkben a fûrés kikapcsolt és az óránkénti áramfelvételem lecsökkent 0.54kW-ra
Lehetne mondani hogy minek használok mindenhez áramot, bent van a vezetékes gáz a kertben, rákötnék, de a gáz is egyre drágul. Egy vegyes tüzelésû kazánt is fûteni kell valamivel (elégethetõ hulladékom nincs)- én itt - végöszegben szinte ugyanott vagyok. Az áram tiszta, kényelmes, programozható ha egyszer kimértem és "belõttem" idõnként rá kell nézni a szenzorokra de nem babrás Ahogy korábban írtam már 4 db 250W-os napelem jól rásegíthet, sajnos drága ugyan de hosszú távon mindenképpen megtérül az egyszeri kiadás, ezért mindenképp belefogok fiaimmal 
Most hallottam idén elõször a feketerigó tavaszi dalát. Igaz, még csak a messzeségbõl 1 valaki dalolt, de valahol el kell kezdeni.
Noli megerõsítem, friss és tiszta a levegõ, az ég mélykék, WS beltéri már 21.6°C! (NEM süti a Nap!)
(18,0°C-ról indult, amikor a fûtést kikapcsolta a rendszer! Mi lesz itt nyáron...)
Ui: Most találtam szeretettel ajánlom Harinak és minden lószeretõ fórumtagnak Link
(18,0°C-ról indult, amikor a fûtést kikapcsolta a rendszer! Mi lesz itt nyáron...)
Ui: Most találtam szeretettel ajánlom Harinak és minden lószeretõ fórumtagnak Link
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Időjárás-változás | 2025-07-14 10:51
Szabályzat