Globális jelenségek
Egyébként az ember klímára gyakorolt hatásáról elsõnek úgy 350 éve írt egy angol jóember, sajnos nem jut eszembe a neve, ha beugrik, linkelem.
Nagyon jó a topic.
A pontossággal kapcsolatban: Szerintem ez egy relatív fogalom(valószínûségek vannak), olyan nincs, hogy meddig pontos egy adat.
Cilu: Egyébként én is villamosmérnöknek tanulok, és halgattam villámvédelmet, bár a védelem része nem nagyon érdekelt a tárgynak
Nem véletlenül az SCH-ban laktál?
A pontossággal kapcsolatban: Szerintem ez egy relatív fogalom(valószínûségek vannak), olyan nincs, hogy meddig pontos egy adat.
Cilu: Egyébként én is villamosmérnöknek tanulok, és halgattam villámvédelmet, bár a védelem része nem nagyon érdekelt a tárgynak
Nem véletlenül az SCH-ban laktál?
Cilu: a klímamodellek nem egy normál elõrejelzési modell 100 évre lefuttatott változatai. A bemenõ és kimenõ adataik is teljesen mások. Pl. nem egy sûrû mérõhálózat adott idõpontra vonatkozó T-adatait igénylik bemenetként, de nem is mondják meg, hogy hány fok lesz Budapesten 2054. augusztus 19-én délben. Itt a bemenetek és a kimenetek is nagy területekre, hosszú idõszakokra vonatkozó átlagértékek, ezen kívül figyelembe veszik az óceáni áramlásokat, a légkör összetételét és még rengeteg egyéb tényezõt. És a meteorológiai modellekhez hasonlóan ezeket a klímamodelleket is lefuttatják úgy, hogy a kiindulási feltételeket a mérések hibahatárán belül perturbálják - ahol az így kapott eredmények erõsen szórni kezdenek, ott kimondják, hogy eddig mûködött a modell. Ahogy az IDÕJÁRÁST elõrejelzõ modellekben ez az idõtáv 7-10 nap szokott lenni, úgy az ÉGHAJLATI modellekben 50-100 év... Ha bármelyik ilyen modellt (emberi hatásokkal együtt) lefuttatjuk mondjuk az 1850 és 1950 közötti adatokkal, mint bemenettel, akkor az 1950-2000-es idõszakra vonatkozó eredmény kísértetiesen hasonlít a mérési eredményekre. Emberi hatások nélkül futtatva köze nincs hozzá. Furcsa egybeesés...
A szén-dioxid szintet nem a jégbõl, hanem a jégbe annak megfagyásakor - jobban mondva: hóból való összetömörödésekor - bezáródott levegõbuborékokból mérik. Éppen olyan közvetlenül (pl. infravörös spektroszkópiával), mint a jelenlegi légkörbõl... Az atomfizikai módszerek (üledékek izotóparányai) csak millió éves idõskálán jönnek be a képbe, ahonnan már nincsenek korabeli levegõzárványaink - ezek már valóban csak durva becslésnek tekinhetõk. Épp ezért csak az elmúlt néhány százezer évet említettem.
De ha pontosnak ítéled ezt a módszert, ha nem, annyit hozzátennék a klímába való beavatkozásunkról: általános iskolai példa lehetne, hogy adott mennyiségû szén ill. szénhidrogén elégetése mennyi szén-dioxidot termel. Középiskolai példa lehetne, hogy ez a szén-dioxid mennyi hõsugárzást nyel el, és ez mennyivel emeli a légkör hõmérsékletét. Az eddig elégetett mennyiséggel számolva ez durván 5°C körüli értéket ad. És azt mondod, hogy az ember nem képes befolyásolni a klímát? Vagy tudsz mutatni egy olyan mechanizmust, ami az általunk kibocsátott üvegházgázokat azon nyomban el is nyeli, tehát ha növekedést látunk, az természetes eredetû lenne?
A szén-dioxid szintet nem a jégbõl, hanem a jégbe annak megfagyásakor - jobban mondva: hóból való összetömörödésekor - bezáródott levegõbuborékokból mérik. Éppen olyan közvetlenül (pl. infravörös spektroszkópiával), mint a jelenlegi légkörbõl... Az atomfizikai módszerek (üledékek izotóparányai) csak millió éves idõskálán jönnek be a képbe, ahonnan már nincsenek korabeli levegõzárványaink - ezek már valóban csak durva becslésnek tekinhetõk. Épp ezért csak az elmúlt néhány százezer évet említettem.
De ha pontosnak ítéled ezt a módszert, ha nem, annyit hozzátennék a klímába való beavatkozásunkról: általános iskolai példa lehetne, hogy adott mennyiségû szén ill. szénhidrogén elégetése mennyi szén-dioxidot termel. Középiskolai példa lehetne, hogy ez a szén-dioxid mennyi hõsugárzást nyel el, és ez mennyivel emeli a légkör hõmérsékletét. Az eddig elégetett mennyiséggel számolva ez durván 5°C körüli értéket ad. És azt mondod, hogy az ember nem képes befolyásolni a klímát? Vagy tudsz mutatni egy olyan mechanizmust, ami az általunk kibocsátott üvegházgázokat azon nyomban el is nyeli, tehát ha növekedést látunk, az természetes eredetû lenne?
Látom szépen továbbfejlõdött a téma...Cilu, ha még vagy, mondd meg nekem légy szíves kb. mikortól tekinthetõk hitelesnek a mérési adatok?
Ja és igen azért az az offtopic még így sem volt frappáns.
Ja és igen azért az az offtopic még így sem volt frappáns.
Cilu: csak nem erre gondolsz Berlin felmelegedése kapcsán?
Link
:-)
A hõségriadó dologhoz még annyit: ennek szerintem elsõsorban azért van jelentõsége, mert mondjuk ilyen napokon nagyobb összeget kap a mentõszolgálat a megnövekedõ feladatok miatt, vagy ilyesmi, vagy a kórházakban behívnak még egy dokit ügyelni. Nem hiszem, hogy ahhoz van köze, hogy mikor volt utoljára ennyire meleg... Amúgy abból a szempontból fontosnak tartom, hogy felhívja rá a média a figyelmet, hogy ne megint önkénteseknek kelljen az utcán vizet osztani, hanem legyen az embereknek annyi eszük, hogy visznek magukkal, ha elmennek otthonról pl. Illetve a meleg miatt pl. szívproblémák miatt szenvedõ veszélyeztetett emberek elõre fel tudjanak készülni (amennyire lehet) egy-egy ilyen napra, idõszakra. Aztán meg a rengeteg aszfaltos út van, ezek mind melegítik a környezetüket, s aki városban mászkál naphosszat, az kipurcan ettõl simán.
Mondjuk nem olvasok napilapokat meg nem nézek tévét, így nem tudom, mekkora feneket kerít a kereskedelmi média a dolognak, a Kossuth Rádiót szoktam hallgatni, ott csak fél mondat a hírek végén.
Link
:-)
A hõségriadó dologhoz még annyit: ennek szerintem elsõsorban azért van jelentõsége, mert mondjuk ilyen napokon nagyobb összeget kap a mentõszolgálat a megnövekedõ feladatok miatt, vagy ilyesmi, vagy a kórházakban behívnak még egy dokit ügyelni. Nem hiszem, hogy ahhoz van köze, hogy mikor volt utoljára ennyire meleg... Amúgy abból a szempontból fontosnak tartom, hogy felhívja rá a média a figyelmet, hogy ne megint önkénteseknek kelljen az utcán vizet osztani, hanem legyen az embereknek annyi eszük, hogy visznek magukkal, ha elmennek otthonról pl. Illetve a meleg miatt pl. szívproblémák miatt szenvedõ veszélyeztetett emberek elõre fel tudjanak készülni (amennyire lehet) egy-egy ilyen napra, idõszakra. Aztán meg a rengeteg aszfaltos út van, ezek mind melegítik a környezetüket, s aki városban mászkál naphosszat, az kipurcan ettõl simán.
Mondjuk nem olvasok napilapokat meg nem nézek tévét, így nem tudom, mekkora feneket kerít a kereskedelmi média a dolognak, a Kossuth Rádiót szoktam hallgatni, ott csak fél mondat a hírek végén.
Ursin:
1. amit írtál, hol található róla infó, hogy a széndioxid koncentrációt hogyan mérik, amit említettél a jégmintás vizsgálatból? Ez nagyon érdekel, hogy akkor a véleményemet ennek megfelelõen alkothassam tovább. :-)
Az idõjárásba való beavatkozással kapcsolatban álláspontod továbbra is vitatom.
A modellekrõl csak annyit, hogy a jelenlegi modellek, amiket a meteorológiában használnak, igazán 48 órás futamidõben nevezhetõk pontosaknak. 1-2 héten túl pedig a szórás igen nagy. Na most ezek alapján 100 éves viszonylatban szinte csak valószínûségi alapú számításokkal (mert igencsak sok feltételezés kell hozzá, nem csak a bemenõ adatokban), így nehéz hitelesnek elfogadni. Az egyik is egy próbálkozás, meg a másik is.
Az emberi leképezhetõ volt, mert a környezet adott hozzá. De a másikra semmilyen valódi leképezési lehetõség sem sok van, így kérdés, hogy jó-e a modell. (akkor lenne biztosan jó, ha mindkettõre lenne végül bizonyíték)
A sötétzöldeket csak azért hoztam szóba, mert eddig, amire konkrét ismereteim vannak, 100%-ban teljesen hamis álláspontot képviseltek az adott témában. Akkor miért pont ez lenne hiteles? Illetve ez sem az, mert aztán itt kifejezetten nagy távolságok bannak a szakemberek véleményében is, míg az általam ismerteknél a szakemberek döntõen megegyeztek...
Szóval várom a CO2 mérést. (remélem, nem atomfizikai alapú)
1. amit írtál, hol található róla infó, hogy a széndioxid koncentrációt hogyan mérik, amit említettél a jégmintás vizsgálatból? Ez nagyon érdekel, hogy akkor a véleményemet ennek megfelelõen alkothassam tovább. :-)
Az idõjárásba való beavatkozással kapcsolatban álláspontod továbbra is vitatom.
A modellekrõl csak annyit, hogy a jelenlegi modellek, amiket a meteorológiában használnak, igazán 48 órás futamidõben nevezhetõk pontosaknak. 1-2 héten túl pedig a szórás igen nagy. Na most ezek alapján 100 éves viszonylatban szinte csak valószínûségi alapú számításokkal (mert igencsak sok feltételezés kell hozzá, nem csak a bemenõ adatokban), így nehéz hitelesnek elfogadni. Az egyik is egy próbálkozás, meg a másik is.
Az emberi leképezhetõ volt, mert a környezet adott hozzá. De a másikra semmilyen valódi leképezési lehetõség sem sok van, így kérdés, hogy jó-e a modell. (akkor lenne biztosan jó, ha mindkettõre lenne végül bizonyíték)
A sötétzöldeket csak azért hoztam szóba, mert eddig, amire konkrét ismereteim vannak, 100%-ban teljesen hamis álláspontot képviseltek az adott témában. Akkor miért pont ez lenne hiteles? Illetve ez sem az, mert aztán itt kifejezetten nagy távolságok bannak a szakemberek véleményében is, míg az általam ismerteknél a szakemberek döntõen megegyeztek...
Szóval várom a CO2 mérést. (remélem, nem atomfizikai alapú)
Cilu: a hõmérsékleti adatok hitelességével kapcsolatban igazad van, ezek alapján legfeljebb valószínûsíteni lehet a tendenciát. A "szélsõségek gyarapodásának" igazolása pedig még ingoványosabb talaj... De nagyon kíváncsi vagyok, milyen ellenérveid vannak azzal szemben, hogy a légkör összetétele (ami objektíven mérhetõ) az elmúlt 100-200 évben olyan változáson ment át, amire a megelõzõ évszázezredek során nem volt példa? Azt mondanád rá, hogy egy ilyen, soha nem látott változás csupán véletlenül esik egybe pontosan az ipar fellendülésével? (Ki is lehet számítani, mennyi szén-dioxid jut a légkörbe az eltüzelt, ismert mennyiségû fosszilis fûtõanyagból - "érdekes" módon pont annyi, amennyit a légkörben évrõl évre többletként mérhetünk...) Vagy azt mondanád, hogy ha 0,026%-nyi szén-dioxid 10°C-kal melegíti a Földet (pofonegyszerûen mérhetõ ill. számítható, hogy adott mennyiségben mennyi sugárzást nyel el, nehéz lenne ezzel vitatkozni), akkor semmi sem történik, ha másfélszeresére, vagy ha így folytatjuk, többszörösére növeljük a mennyiségét? Ez nem azt jelenti, hogy az ember "befolyásolni tudja az idõjárást". Sajnos nem, "csak" komolyan bele tud avatkozni, súlyos változásokat beindítva, de ezek irányára már nincs hatással. Ezért nem áll meg az érved, miszerint "akkor már jó irányban is menne"...
És ahogy Noli is írta (de úgy látszik, elsiklottál felette): rengeteg modellszámítás készült arra, hogyan alakulna a Föld éghajlata emberi hatások nélkül ill. emberi hatásokkal. Érdekes: az utóbbiak eredményei eddig pontosan leképezték a bekövetkezett változásokat, míg az emberi hatásokat elhanyagoló modellfutásoknak nem sok közük volt a valósághoz...
Az energiafelhasználásban sajnos szerintem is sokan hibás következtetésekre jutottak, a napenergia használata bizony komolyan környezetkárosító tud lenni. Egyrészt a gyártás során felhasznált energia, másrészt a beépített anyagok miatt - harmadrészt, ha igazán jelentõs mennyiségû energiát akarunk vele termelni, óriási felületet kellene napcellákkal befedni, ez a felület pedig a maga erõteljes felmelegedésével közvetlenül is módosítaná az éghajlatot (lokálisan egész biztosan). Sokszor teljesen értelmetlennek látom az atom- vagy a vízenergia használata elleni "zöld" tiltakozásokat is, de ez már nem igazán kívánkozik egy meterolológiai fórumra...
És ahogy Noli is írta (de úgy látszik, elsiklottál felette): rengeteg modellszámítás készült arra, hogyan alakulna a Föld éghajlata emberi hatások nélkül ill. emberi hatásokkal. Érdekes: az utóbbiak eredményei eddig pontosan leképezték a bekövetkezett változásokat, míg az emberi hatásokat elhanyagoló modellfutásoknak nem sok közük volt a valósághoz...
Az energiafelhasználásban sajnos szerintem is sokan hibás következtetésekre jutottak, a napenergia használata bizony komolyan környezetkárosító tud lenni. Egyrészt a gyártás során felhasznált energia, másrészt a beépített anyagok miatt - harmadrészt, ha igazán jelentõs mennyiségû energiát akarunk vele termelni, óriási felületet kellene napcellákkal befedni, ez a felület pedig a maga erõteljes felmelegedésével közvetlenül is módosítaná az éghajlatot (lokálisan egész biztosan). Sokszor teljesen értelmetlennek látom az atom- vagy a vízenergia használata elleni "zöld" tiltakozásokat is, de ez már nem igazán kívánkozik egy meterolológiai fórumra...
Noli,
Én is kereshetnék egy csomó linket, de HITELES mérési adatot sajnos akkor sem tudsz nekem találni, mert egyszerûen a tudomány fejlõdése és mérési pontossága miatt nincs. (csak akkor lenne hiteles a dolog, ha lenne 2-3Cfok különbség, mert annyira nem voltak pontatlanok a mûszerek) Ha a Földnek akár csak az elmúlt 6000 évérõl meglenne minden adat, szerintem eszébe se jutott volna senkinek felmelegedést kitalálni.
Az egész idõjárásban szerény véleményem szerint az ember FIZIKAI ráhatása bõven 50% alatti (de inkább 10%). Ha a rossz irányban ilyen hatérkonyan tudná befolyásolni az ember az idõjárást, akkor már az ellenkezõje is rég lehetséges volna, ha csak fele annyira okosak lennének, mint amennyire támogatják a lufit. (lufi=globális felmelegedés) És ez nem az egyetlen logikai baki a dologban...
Nem teljesen a téma, de nagyon idevág a dolog: ugyanaz a társaság, aki pl. a globális felmelegedés elvét támogatja, pl. hajszolja a napenergia villamosenergia termelésre való használatát. Holott jelenleg ez a legkörnyezetszennyezõbb villamosenergia termelõ mód, mert a hatásfok nullával egyenlõ, sosem térül meg, és a napcella elõállításánál közel akkora környezetszennyezést (70%) kell végrehajtani (a termelt villamosenergia függvényében), mint amit egy brutálisan környezetszennyezõ (ma már betiltott típusú) szénerõmû okoz... (ez természetesen a napkollektorra nem igaz, amivel vizet lehet melegíteni, arra tényleg nagyon jó a napenergia)
Volt szerencsém már néhány befolyásos személyhez (akik úgy beszélnek, mintha értenének hozzá, de semmiféle szakvégzettsége, sõt igazán végzettsége sincs) a témában, de hamar kiderült, hogy középiskolai szintû fizika-matematika tudása is komoly "probléma". És ezek a legnagyobb szócsövek.
Magamról annyit, hogy villamosmérnök vagyok, a BME-n végeztem. A méréstechnikához van némi közöm, ezért is forszírozom a pontosságot ennyire (bár nem a fõ szakterület), a meteorológiához gyerekkoromból, illetve egyetemi tanulmányaimból van pici közöm, a villámvédelem kapcsán néhány hét bevezetõ volt a meteorológiába, kifejezetten a zivatarok témájába, hogy végül a villámok "jelenleg érvényes" fizikájához el lehessen jutni... és persze a végén a védelmek témaköréhez). 6 évig laktam 60 méter magasan északnyugati, majd délkeleti kilátással, így a földfelszíni 60km-es, és nagyon elméleti 900km-es "zivatar látótávolság" miatt volt szerencsém nézelõdni. (persze ilyen messzire nem lehetett ellátni, de 200-300km-re lévõ zivatar még nagyon jól látszott...) Jelenleg egy analóg barométer, egy analóg és egy elektronikus rel.páratartalom mérõ, meg egy zsák hõmérõ van. Jelenleg kültéren csak egyetlen üzemel, amúgy volt az 3 is. (köztük saját fejlesztésû hõmérõ is) Sajnos már nem 60m-en vagyok...
OFFTOPIC:
Ma épp a globális felmelegedés központja Berlin... na az tényleg globális felmelegedés. Az ellen persze nem harcol ilyen intenzíven az a sok szervezet. Pedig annak az idõjárási klímaváltozáshoz szerintem 90%-ban van köze. Persze ez nem tudományos tény.
ONTOPIC
Én is kereshetnék egy csomó linket, de HITELES mérési adatot sajnos akkor sem tudsz nekem találni, mert egyszerûen a tudomány fejlõdése és mérési pontossága miatt nincs. (csak akkor lenne hiteles a dolog, ha lenne 2-3Cfok különbség, mert annyira nem voltak pontatlanok a mûszerek) Ha a Földnek akár csak az elmúlt 6000 évérõl meglenne minden adat, szerintem eszébe se jutott volna senkinek felmelegedést kitalálni.
Az egész idõjárásban szerény véleményem szerint az ember FIZIKAI ráhatása bõven 50% alatti (de inkább 10%). Ha a rossz irányban ilyen hatérkonyan tudná befolyásolni az ember az idõjárást, akkor már az ellenkezõje is rég lehetséges volna, ha csak fele annyira okosak lennének, mint amennyire támogatják a lufit. (lufi=globális felmelegedés) És ez nem az egyetlen logikai baki a dologban...
Nem teljesen a téma, de nagyon idevág a dolog: ugyanaz a társaság, aki pl. a globális felmelegedés elvét támogatja, pl. hajszolja a napenergia villamosenergia termelésre való használatát. Holott jelenleg ez a legkörnyezetszennyezõbb villamosenergia termelõ mód, mert a hatásfok nullával egyenlõ, sosem térül meg, és a napcella elõállításánál közel akkora környezetszennyezést (70%) kell végrehajtani (a termelt villamosenergia függvényében), mint amit egy brutálisan környezetszennyezõ (ma már betiltott típusú) szénerõmû okoz... (ez természetesen a napkollektorra nem igaz, amivel vizet lehet melegíteni, arra tényleg nagyon jó a napenergia)
Volt szerencsém már néhány befolyásos személyhez (akik úgy beszélnek, mintha értenének hozzá, de semmiféle szakvégzettsége, sõt igazán végzettsége sincs) a témában, de hamar kiderült, hogy középiskolai szintû fizika-matematika tudása is komoly "probléma". És ezek a legnagyobb szócsövek.
Magamról annyit, hogy villamosmérnök vagyok, a BME-n végeztem. A méréstechnikához van némi közöm, ezért is forszírozom a pontosságot ennyire (bár nem a fõ szakterület), a meteorológiához gyerekkoromból, illetve egyetemi tanulmányaimból van pici közöm, a villámvédelem kapcsán néhány hét bevezetõ volt a meteorológiába, kifejezetten a zivatarok témájába, hogy végül a villámok "jelenleg érvényes" fizikájához el lehessen jutni... és persze a végén a védelmek témaköréhez). 6 évig laktam 60 méter magasan északnyugati, majd délkeleti kilátással, így a földfelszíni 60km-es, és nagyon elméleti 900km-es "zivatar látótávolság" miatt volt szerencsém nézelõdni. (persze ilyen messzire nem lehetett ellátni, de 200-300km-re lévõ zivatar még nagyon jól látszott...) Jelenleg egy analóg barométer, egy analóg és egy elektronikus rel.páratartalom mérõ, meg egy zsák hõmérõ van. Jelenleg kültéren csak egyetlen üzemel, amúgy volt az 3 is. (köztük saját fejlesztésû hõmérõ is) Sajnos már nem 60m-en vagyok...
OFFTOPIC:
Ma épp a globális felmelegedés központja Berlin... na az tényleg globális felmelegedés. Az ellen persze nem harcol ilyen intenzíven az a sok szervezet. Pedig annak az idõjárási klímaváltozáshoz szerintem 90%-ban van köze. Persze ez nem tudományos tény.
ONTOPIC
Cilu: a hõségriadóval kapcsolatban tökéletesen egyetértek veled. Úgy látszik, a média nem talál jobb témát, amibõl szenzációt, katasztrófa-jellegû hírt lehetne gyártani... Épp ugyanaz zajlik most, mint amikor télen leesik 5 centi hó: ezt a híradók egybõl rendkívüli helyzetként tálalják, és számolni kezdik a "kemény tél halálos áldozatait". (Magyarországon hetente kb. 20 ember hal meg közlekedési balesetben. Havazások idején ez a szám jellemzõen csökken, hiszen lelassul a forgalom, óvatosabb mindenki - de mondjuk heti 10 halott ilyenkor is van, na, õk olyankor "a tél áldozatai"...) Azon is elgondolkoztam, hogy a hõségriadó feltételei elvileg az EU-ban mindenütt azonosak (25 ill. 27°C feletti napi középhõmérséklet). Szóval, a spanyolok, dél-olaszok, görögök egy átlagos évben is majd" egész nyáron katasztrófahelyzetben élnek?
Végül is állnak emögött anyagi érdekek (a "médiaipar" érdekei) - na de mennyivel nagyobb érdeke egyeseknek (olajvállalatoknak, autógyártóknak, stb, stb...) azt bizonyítani, hogy nem fenyegeti semmilyen veszély a klímát! Õk meg is tesznek mindent ennek érdekében, mégis teret nyert a tudományos világban a globális felmelegedés elmélete - pedig ismétlem, szerintem a jelenlegi politikai ill. gazdasági elit érdeke azt elhitetni, hogy minden úgy jó, ahogy van. Vagyis: folytathatjuk tovább a nyakló nélküli fogyasztást, hajszolhatjuk a gazdasági növekedést, nem kell önmérsékletet tanúsítani, nem kell új technológiák fejlesztésére anyagiakat áldozni. (Kíváncsi vagyok, te miért nem így látod.)
Az eddigi hõmérsékletmérések adataiból globális felmelegedést bizonyítani tényleg kérdõjeles, bár az elmúlt 200 évben most van a legmelegebb, akárhogy hajtogatjuk azt a görbét... A földi átlaghõmérsékletet tekintve kb. 1995 óta minden második-harmadik év "az eddigi legmelegebbnek" bizonyul a mérések kezdete óta. Ez bizony sejtetni enged egy tendenciát, ha nem is bizonyítja. Viszont van valami, ami teljesen objektíven mérhetõ, az az üvegházgázok mennyisége a légkörben. A szén-dioxid aránya az elmúlt több százezer évben egyszer sem haladta meg a 0,03%-ot (errõl pontos adataink vannak sarkvidéki jégmintákból), az ipari forradalom elõtt stabilan 0,026%-on állt. Azóta egyre meredekebben emelkedik, manapság már 0,038% közelében járunk. Ennek az emberi eredete sajnos a napnál is világosabb - és sajnos ugyanilyen világos az is, hogy a szén-dioxid üvegházhatású, a Napból érkezõ sugárzást átengedi, de a meleg földfelszín hosszúhullámú sugárzását elnyeli: az "alapból" meglévõ mennyiségnek köszönhetõen legalább 10°C-kal melegebb a Föld, mint anélkül lenne... Az az állítás, hogy egy ilyen gáz mennyiségének másfélszeresére emelése (ami máris megtörtént) nem befolyásolja a klímát, teljes fizikai képtelenség. Márpedig ha a kibocsátást nem fogjuk vissza, ez az emelkedés pár évtized múlva már háromszoros, négyszeres lesz. Addigra már nyilván egyértelmûen kirajzolódik a hatás a meteorológiai adatokból is (rengeteg modellszámítás készült erre) - csak akkor már késõ lesz közbelépni... Tehát, szerintem a légkör összetételének megfigyelt változása épp elég erõs érv arra, hogy változtatnunk kell. Sajnos, a rendkívüli vagy annak vélt idõjárási események körüli médiacirkusz pont azt nehezíti meg, hogy az üvegházhatás növelésébõl eredõ VALÓS veszélyeket felmérjük. Pl. egyáltalán nem biztos, hogy végül a forró nyarak lesznek Európa fõ problémái...
Végül is állnak emögött anyagi érdekek (a "médiaipar" érdekei) - na de mennyivel nagyobb érdeke egyeseknek (olajvállalatoknak, autógyártóknak, stb, stb...) azt bizonyítani, hogy nem fenyegeti semmilyen veszély a klímát! Õk meg is tesznek mindent ennek érdekében, mégis teret nyert a tudományos világban a globális felmelegedés elmélete - pedig ismétlem, szerintem a jelenlegi politikai ill. gazdasági elit érdeke azt elhitetni, hogy minden úgy jó, ahogy van. Vagyis: folytathatjuk tovább a nyakló nélküli fogyasztást, hajszolhatjuk a gazdasági növekedést, nem kell önmérsékletet tanúsítani, nem kell új technológiák fejlesztésére anyagiakat áldozni. (Kíváncsi vagyok, te miért nem így látod.)
Az eddigi hõmérsékletmérések adataiból globális felmelegedést bizonyítani tényleg kérdõjeles, bár az elmúlt 200 évben most van a legmelegebb, akárhogy hajtogatjuk azt a görbét... A földi átlaghõmérsékletet tekintve kb. 1995 óta minden második-harmadik év "az eddigi legmelegebbnek" bizonyul a mérések kezdete óta. Ez bizony sejtetni enged egy tendenciát, ha nem is bizonyítja. Viszont van valami, ami teljesen objektíven mérhetõ, az az üvegházgázok mennyisége a légkörben. A szén-dioxid aránya az elmúlt több százezer évben egyszer sem haladta meg a 0,03%-ot (errõl pontos adataink vannak sarkvidéki jégmintákból), az ipari forradalom elõtt stabilan 0,026%-on állt. Azóta egyre meredekebben emelkedik, manapság már 0,038% közelében járunk. Ennek az emberi eredete sajnos a napnál is világosabb - és sajnos ugyanilyen világos az is, hogy a szén-dioxid üvegházhatású, a Napból érkezõ sugárzást átengedi, de a meleg földfelszín hosszúhullámú sugárzását elnyeli: az "alapból" meglévõ mennyiségnek köszönhetõen legalább 10°C-kal melegebb a Föld, mint anélkül lenne... Az az állítás, hogy egy ilyen gáz mennyiségének másfélszeresére emelése (ami máris megtörtént) nem befolyásolja a klímát, teljes fizikai képtelenség. Márpedig ha a kibocsátást nem fogjuk vissza, ez az emelkedés pár évtized múlva már háromszoros, négyszeres lesz. Addigra már nyilván egyértelmûen kirajzolódik a hatás a meteorológiai adatokból is (rengeteg modellszámítás készült erre) - csak akkor már késõ lesz közbelépni... Tehát, szerintem a légkör összetételének megfigyelt változása épp elég erõs érv arra, hogy változtatnunk kell. Sajnos, a rendkívüli vagy annak vélt idõjárási események körüli médiacirkusz pont azt nehezíti meg, hogy az üvegházhatás növelésébõl eredõ VALÓS veszélyeket felmérjük. Pl. egyáltalán nem biztos, hogy végül a forró nyarak lesznek Európa fõ problémái...
Én azt nem értem Cilu, hogy miért akarod megvitatni ezt "egy szakmainak nevezhetõ fórumon" (Lehet, hogy ebben csak én éreztem iróniát?), amikor te már megvitattad ezt a szakmailag ugye kifogásolhatatlan BME környezetkutatókkal és (az általam igen tisztelt, de személyesen nem ismert) Vissy Karcsi bácsival? Egyébként Noli 3. pontja nagyjából tolmácsolja az én véleményemet is.
Cilu, az én véleményem a következõ:
1, Sajnos globális felmelegedésrõl beszélnek, holott helyesebb a klíma átalakulását emlegetni. Nyilvánvaló okok miatt ez néhol melegedést, míg máshol hûlést eredményez. Globális értelemben melegedést.
2, Szintén sajnos nincs elég adat a kutatók kezében ahhoz, hogy kerek perec ki lehessen jelenteni, feketén-fehéren, közemberek által is érhetõ bizonyítékokkal megtámogatva, hogy változik a klíma. Egyelõre az látszik, hogy valami változik, senki sem tudja, hogy ebbõl konkrétan mennyi az ember szerepe. Csináltak olyan klímamodelleket, melyekben az elmúlt x száz év tényezõi közül kivették az ipar, emebri tevékenység hatásait, és meglepõ: teljesen más lett az eredmény, mint amit most tapasztalunk. Azt, hogy változunk, többek közt az ilyen modellezéssel is kideríthetõ. Nyilvánvaló a modellek által használt adatok egy része is hipotetikus változásokon megy át a modellek futtatásakor, de több különféle módszer használatával is hasonló végeredményt kaptak, hozzáteszem, különbözõ intézmények kutatói más-más országokból. Tehát én ezzel nem szállnék vitába.
3, Aki azt gondolja, hogy felesleges dolog óvni a bolygónkat, mert hazugság a klímaváltozás esetleges felmelegedést mutató összetevõje (mérési adatok támasztják alá), az inkább ne is foglalkozzon ilyesmivel.
4, Szerintem pl. itt:
Link
találsz adatokat a melegedésre, de lehetne még sorolni, ha rákeresel neten, talán ki tudod választani azokat a találtokat, melyek egyetemek, kutatóintézetek stb. által végzett munka eredményét mutatják. Ettõl függetlenül valóban egyes helyek melegedni, míg mások hûlni fognak. Persze, ha ezeket a kutatókat mind megvásárolta a grínpísz, akkor biztosan Neked van igazad. :-)
5, a mérési hibákból adódó eltéréseket is modellezték a korábbi mûszerek hibaarányát figyelembe véve, amikor a klímamodelleket számolták.
6, Ez olyan dolog, mint a dohányzás és a tüdõrák kapcsolata: régóta hajtogatják a dokik, hogy a bagótól rákos lesz az ember, ezt a dohányipar erõsen cáfolta s hasonló érveket hozott fel, mint Te a melegedés ellenében. A cél régen a cigivel is az volt, hogy eladni, eladni, eladni. Ma a kocsikkal, egyéb rengeteg felesleges szeméttel, amiket "termelnek", ugyanez van. Ha azt mondják Joe-nak, az egyszerû farmernak, hoyg Joe, ne vegyél nyolc személyes autót, amikor csak két gyereked van, mert akkor ez a kettõ mire felnõ, talán ha kaktuszfügét termelhet a mostani kukoricatábláid helyén. Szerinted ettõl Joe meg fog ijedni? Frászt. Na érted, itt is így van. Nem lehet ráébreszteni az embereket a bolygó- és öngyilkos magatartásukra, ahogy eddig kinéz a dolog.
Floo: persze, idiótaság, amióta nincsenek atlanti frontok, nálatok is hûvösebb lett :-)
1, Sajnos globális felmelegedésrõl beszélnek, holott helyesebb a klíma átalakulását emlegetni. Nyilvánvaló okok miatt ez néhol melegedést, míg máshol hûlést eredményez. Globális értelemben melegedést.
2, Szintén sajnos nincs elég adat a kutatók kezében ahhoz, hogy kerek perec ki lehessen jelenteni, feketén-fehéren, közemberek által is érhetõ bizonyítékokkal megtámogatva, hogy változik a klíma. Egyelõre az látszik, hogy valami változik, senki sem tudja, hogy ebbõl konkrétan mennyi az ember szerepe. Csináltak olyan klímamodelleket, melyekben az elmúlt x száz év tényezõi közül kivették az ipar, emebri tevékenység hatásait, és meglepõ: teljesen más lett az eredmény, mint amit most tapasztalunk. Azt, hogy változunk, többek közt az ilyen modellezéssel is kideríthetõ. Nyilvánvaló a modellek által használt adatok egy része is hipotetikus változásokon megy át a modellek futtatásakor, de több különféle módszer használatával is hasonló végeredményt kaptak, hozzáteszem, különbözõ intézmények kutatói más-más országokból. Tehát én ezzel nem szállnék vitába.
3, Aki azt gondolja, hogy felesleges dolog óvni a bolygónkat, mert hazugság a klímaváltozás esetleges felmelegedést mutató összetevõje (mérési adatok támasztják alá), az inkább ne is foglalkozzon ilyesmivel.
4, Szerintem pl. itt:
Link
találsz adatokat a melegedésre, de lehetne még sorolni, ha rákeresel neten, talán ki tudod választani azokat a találtokat, melyek egyetemek, kutatóintézetek stb. által végzett munka eredményét mutatják. Ettõl függetlenül valóban egyes helyek melegedni, míg mások hûlni fognak. Persze, ha ezeket a kutatókat mind megvásárolta a grínpísz, akkor biztosan Neked van igazad. :-)
5, a mérési hibákból adódó eltéréseket is modellezték a korábbi mûszerek hibaarányát figyelembe véve, amikor a klímamodelleket számolták.
6, Ez olyan dolog, mint a dohányzás és a tüdõrák kapcsolata: régóta hajtogatják a dokik, hogy a bagótól rákos lesz az ember, ezt a dohányipar erõsen cáfolta s hasonló érveket hozott fel, mint Te a melegedés ellenében. A cél régen a cigivel is az volt, hogy eladni, eladni, eladni. Ma a kocsikkal, egyéb rengeteg felesleges szeméttel, amiket "termelnek", ugyanez van. Ha azt mondják Joe-nak, az egyszerû farmernak, hoyg Joe, ne vegyél nyolc személyes autót, amikor csak két gyereked van, mert akkor ez a kettõ mire felnõ, talán ha kaktuszfügét termelhet a mostani kukoricatábláid helyén. Szerinted ettõl Joe meg fog ijedni? Frászt. Na érted, itt is így van. Nem lehet ráébreszteni az embereket a bolygó- és öngyilkos magatartásukra, ahogy eddig kinéz a dolog.
Floo: persze, idiótaság, amióta nincsenek atlanti frontok, nálatok is hûvösebb lett :-)
Idiótaság ez a globális felmelegedés-duma,egyik helyen felmelexik másik helyen lehül,ez igy normális...
Volt hogy Róma hetekig alacsonyabb napi középhömérsékleteket és T max-okat produkákt mint Moszkva...
A lényeg hogy Anglia történelmének legforróbb napjait éli...
És megint be van dögölve Európa idöjárása,ez júliusban nem is nagy dolog,de hát ez megy egész évben...
Volt hogy Róma hetekig alacsonyabb napi középhömérsékleteket és T max-okat produkákt mint Moszkva...
A lényeg hogy Anglia történelmének legforróbb napjait éli...
És megint be van dögölve Európa idöjárása,ez júliusban nem is nagy dolog,de hát ez megy egész évben...
Sziasztok!
Mivel a kakukkosóra kicsit kiakadt nálam a hõségriadó nevû jól felfújt lufi kapcsán, gondolom, mások által is osztott véleményem mejáratom egy szakmainak nevezhetõ fórumon. Ha esetleg volt már ez téma, akkor bocs, valaki írja meg, hogy kb. mikor, és elolvasom.
As zemélyes vélaményem az, hogy a "golális felmelegedés" az éghajlatváltozásnak egy olyan sötétzöldek és élvhajhász politikusok, megvásárolt szakemberek által terjesztett rémhírt, akik az éghajlatváltozás tényleges okának kiderítése helyett az emberalkotta világra fogja az egészet, majd jól a szõnyeg alá söpri.
Az biztos, hogy az ember komoly hatással van a környezetére, de azért én még nem láttam olyat, hogy bárki egyáltalán felmelegedére utaló jeleket tudna mutatni. Mert ez sincs. Sem a BME környezetkutatói, sem az OMSZ általam személyesen megismert munkatársa (Dr. Vissy Károly) nem osztotta a globális felmelegedés nézetét, hanem egy humbuknak tartotta (velem együtt).
Amióta EU tagok vagyunk, azóta az EU hihetetlen mennyiségû ostoba szabályának kell megfelelni. Tudtommala hõségriadó ekkora szuggesztív propagálása is ezek közé tartozik. 10 éve is volt ennél MELEGEBB nyár is, mégsem a híradók 40%-a szólt az egészrõl, hanem 2%-ban elintézték. Meleg van, és kész. De nem hisztéria, mint most, aki a 38-40 fokot nevetve bírta, most a 30-32 fokban is hipohonder, mert a TV és a rádió egész nap azt nyomja, hogy milyen rossz most midnenkinek. És mindenki legyen rosszul, "ezt támogatja az EU".
Emellett meg jönnek a globális felmelegedés TOTÁLIS CÁFOLATÁVAL, miszerint ÉVSZÁZADOS melegrekord dõl meg. Ez a bizonyítéka, hogy NINCS felmelegedés. Ha lenne, akkor azt mondanák, hogy a tavalyelõtti nyárnál is sokkal melegebb van. Na ez lenne a felmelegedés. Most meg a 100 éve egy adott helyen 36 fok helyett mértek 36.3-mat, és "úgy örültek neki", hogy csak na... Ha hozzávesszük, hogy 100 év alatt mennyire lettek pontosabbak a mûszerek, ekkora különbség nem tekinthetõ szignifikánsnak, de még csak annak sem, hogy milliárdokat költsenek tévúton járó kutatásokra.
És akkor ha megnézzük, hogy a több száz mérési pontból mondjuk évente 10 alkalommal találnak melegebbet, vagy épp hidegebbet, mint a mérésekbõl eddig, a maradék 355 napon meg semmi érdekes a hõmérsékleti témában, azért én ezt nem nevezném felmelegedésnek, meg semmi másnak.
Igen, ha az elmúlt 200 év mérési adatait (napi középhõmérséklet) egy szalagon "összehajtogatjuk", hpgy csak az utolsó 70 év látszik, akkor hûde emelkedik. De ha "széthajtjuk", akkor semmi érdekes nem látszik.
Vajon itt mi errõl a vélemény?
Mivel a kakukkosóra kicsit kiakadt nálam a hõségriadó nevû jól felfújt lufi kapcsán, gondolom, mások által is osztott véleményem mejáratom egy szakmainak nevezhetõ fórumon. Ha esetleg volt már ez téma, akkor bocs, valaki írja meg, hogy kb. mikor, és elolvasom.
As zemélyes vélaményem az, hogy a "golális felmelegedés" az éghajlatváltozásnak egy olyan sötétzöldek és élvhajhász politikusok, megvásárolt szakemberek által terjesztett rémhírt, akik az éghajlatváltozás tényleges okának kiderítése helyett az emberalkotta világra fogja az egészet, majd jól a szõnyeg alá söpri.
Az biztos, hogy az ember komoly hatással van a környezetére, de azért én még nem láttam olyat, hogy bárki egyáltalán felmelegedére utaló jeleket tudna mutatni. Mert ez sincs. Sem a BME környezetkutatói, sem az OMSZ általam személyesen megismert munkatársa (Dr. Vissy Károly) nem osztotta a globális felmelegedés nézetét, hanem egy humbuknak tartotta (velem együtt).
Amióta EU tagok vagyunk, azóta az EU hihetetlen mennyiségû ostoba szabályának kell megfelelni. Tudtommala hõségriadó ekkora szuggesztív propagálása is ezek közé tartozik. 10 éve is volt ennél MELEGEBB nyár is, mégsem a híradók 40%-a szólt az egészrõl, hanem 2%-ban elintézték. Meleg van, és kész. De nem hisztéria, mint most, aki a 38-40 fokot nevetve bírta, most a 30-32 fokban is hipohonder, mert a TV és a rádió egész nap azt nyomja, hogy milyen rossz most midnenkinek. És mindenki legyen rosszul, "ezt támogatja az EU".
Emellett meg jönnek a globális felmelegedés TOTÁLIS CÁFOLATÁVAL, miszerint ÉVSZÁZADOS melegrekord dõl meg. Ez a bizonyítéka, hogy NINCS felmelegedés. Ha lenne, akkor azt mondanák, hogy a tavalyelõtti nyárnál is sokkal melegebb van. Na ez lenne a felmelegedés. Most meg a 100 éve egy adott helyen 36 fok helyett mértek 36.3-mat, és "úgy örültek neki", hogy csak na... Ha hozzávesszük, hogy 100 év alatt mennyire lettek pontosabbak a mûszerek, ekkora különbség nem tekinthetõ szignifikánsnak, de még csak annak sem, hogy milliárdokat költsenek tévúton járó kutatásokra.
És akkor ha megnézzük, hogy a több száz mérési pontból mondjuk évente 10 alkalommal találnak melegebbet, vagy épp hidegebbet, mint a mérésekbõl eddig, a maradék 355 napon meg semmi érdekes a hõmérsékleti témában, azért én ezt nem nevezném felmelegedésnek, meg semmi másnak.
Igen, ha az elmúlt 200 év mérési adatait (napi középhõmérséklet) egy szalagon "összehajtogatjuk", hpgy csak az utolsó 70 év látszik, akkor hûde emelkedik. De ha "széthajtjuk", akkor semmi érdekes nem látszik.
Vajon itt mi errõl a vélemény?
Ha érdekel valakit, éppen most törtem a fejem én is a megújuló energiák hasznosításán, és kértem árajánlatokat 200m2 házhoz talajszondás hõszivattyúra és falfûtésre. Az eredmény 6,8-7,5 milla között mozog. Ez egy kisebb lakás ára! A höszivattyú ebbõl csupán 1,5 mill és kb 12év a várható élettartama. Ezek az árak nem a környezetvédelemrõl szólnak, sõt már az állam is visszavonta ezen törekvések anyagi támogatását :-(
kenya: bizony, sok fosszilis energiahordozókban érintett érdekcsoportnak nem lenne jó, ha hirtelen mindenki ilyesmit építene be a házába. Az adóbevételekrõl nem is beszélve, ami kiesne az államkasszából, ugye. Persze nem félek, hogy ne találnák meg a módját, hogy ebbõl is pénzt lehessen kiszedni, lenne biztosan olyan adónem, mellyel a megújuló energiákat sújtanák...
Nem hiszem, hogy alaptalan egy csomó összeesküvés-elmélet, legfeljebb nem egészen úgy vannak a dolgok, ahol kigondolták, azonban, ahogy a népmeséknek, mítoszoknak is van valóságalapjuk, így ennek is.
Nem hiszem, hogy alaptalan egy csomó összeesküvés-elmélet, legfeljebb nem egészen úgy vannak a dolgok, ahol kigondolták, azonban, ahogy a népmeséknek, mítoszoknak is van valóságalapjuk, így ennek is.
Noli: pont az ilyen beruházásokat kellene támogatni magas szinten. Ha tényleg feleannyiba kerülne, mint a hagyományos módszer, akkor nem lenne olyan elmeháborodott, aki ragaszkodna a környezetszennyezõ, drága és kiszolgáltatott gázhoz. Csak az az érzésem, itt is van (vagy lehet) "némi" ellenérdekeltsége bizonyos köröknek. És ez az igazán dühítõ. Persze az ilyen dolgokról az átlagember szinte semmit sem tud, csak fél- és dezinformációi vannak. Meg aztán hajlamos az ember összeesküvés-elméleteket gyártani. Hozzáteszem, nem is teljesen alaptalanul.
Na ja, hõszivattyú, csak az a baj, hogy míg egy gázkazánt megveszel hatszámjegyû összegbõl, addig ez bizony hétszámjegyû, és nem valószínû, hogy egyessel kezdõdik... Az volna a jó, ha úgy tudnánk élni, hogy megengedhessük az ilyen "luxust"...
Látta valaki a Spektrumon az éghajlatváltozásról szóló filmet tegnap este 8:30-9:30 körül? Olyanok beszéltek benne, akik nem értenek egyet az egész elmélettel: hogy nincs klímaváltozás.
kenya, valóban van szerepe a médiának ebben a fajta figyelemfelhívásban, de nem ebben a formában. Az a gáz, hogy pl . nálunk Mo-on csak abból értenek az emberek, ami központilag kötelezõ (ez rögzült 50 év központi irányítása alatt), így hiába a jó szándék, hogy próbáljunk ésszerûbben gazdálkodni a javainkkal, amíg ezt egy erõs kezû és sokak által támogatott országvezetés nem mondja ki törvényben, addig nem fogunk. Mondjuk úgy, hogy ebbõl a szempontból elõnyös volna egy diktatórikus irányítás, aminek következtében MUSZÁJ lenne mindenkinek spórolni árammal, benzinnel, vízzel, muszáj lenne szelektíven gyûjteni a szemetet, muszáj lenne nem agyoncsomagolt holmikat venni, az ipari felhasználóknak meg muszáj lenne a legmodernebb környezetvédelmi elõírásokat betartani. Persze ez utópia, hisz a jelenlegi gazdasági érdekszférák sosem engednék meg...
Na igen, a egységes társadalmak csak diktatúrákban léteznek, csak a mai értékrend mellett egyszerûen lehetetlen az egyéneket arra rávenni, hogy saját érdeküket figyelmen kívül hagyva tegyenek valamit, ami kényelmetlen, kellemetlen, hisz mindenki hivatkozhat arra, hogy joga van hozzá. Egy diktatúrában is hivatkozhat, de könnyen lecsukják érte.
Szóval az én utópiám szerint egy egész bolygóra kiterjedõ, okos vezetéssel megáldott diktatúra megoldaná a klímaváltozás emberi tényezõjének ügyét.
Na igen, a egységes társadalmak csak diktatúrákban léteznek, csak a mai értékrend mellett egyszerûen lehetetlen az egyéneket arra rávenni, hogy saját érdeküket figyelmen kívül hagyva tegyenek valamit, ami kényelmetlen, kellemetlen, hisz mindenki hivatkozhat arra, hogy joga van hozzá. Egy diktatúrában is hivatkozhat, de könnyen lecsukják érte.
Szóval az én utópiám szerint egy egész bolygóra kiterjedõ, okos vezetéssel megáldott diktatúra megoldaná a klímaváltozás emberi tényezõjének ügyét.
Ez persze nem jelenti, hogy alapvetõen egyetértek az általa közölt dolgok valóságtartalmával.
Az azért elgondolkodtató, hogy kb. 10 000 év óta nagyjából állandó a Föld klímája, mintha csak az emberiség kedvéért lenne így. Kérdés, hogy meddig...Valszeg amíg nagyon el nem toljuk a dolgot. Egyébként lehet szidni a médiát, de azért abban tagadhatatlan a szerepe, hogy egyre több ember figyelmét hívja fel, hogy valami nem stimmel.
astral: naná, hogy ironikusnak tûnik, benne van a médiáról alkotott véleményem is. :-)
Nanovich: jogos! De elõbb használták a radarokat halászatra, mint felhõlesésre...
Nanovich: jogos! De elõbb használták a radarokat halászatra, mint felhõlesésre...
Nem is beszélve a II VH -ban használt radarok továbbfejlesztésérõl ugye, aminek most is élvezhetjük áldásos tevékenységét
astral, nálunk egyáltalán nincs bekötve a tévé, csak videóhoz használjuk, és amikor ezer évente egyszer átmegyünk a párom szüleihez, akkor ott néha nézünk ilyesmit. Amúgy ez _éves_ szinten nem több 5 óránál...
A meteorológia amúgy részben a hadászatnak is köszönheti a kifeljõdését, mint oly sok tudomány... A 19. században már kezdtek meteorológiában jártas embereket alkalmazni egyes stratégák, de nyilvánvalóan ez nem volt még akkor világra szóló dolog. Kb. akkora volt a jelentõsége, mint ma a börtönökben a lelkésznek...
Szóval aztán ugye az I.VH idején, amikor a repülés miatt már szükség volt átfogóbb ismeretekre a légkörrõl, akkor ugrott meg a meteorológia fejlõdése.
A meteorológia amúgy részben a hadászatnak is köszönheti a kifeljõdését, mint oly sok tudomány... A 19. században már kezdtek meteorológiában jártas embereket alkalmazni egyes stratégák, de nyilvánvalóan ez nem volt még akkor világra szóló dolog. Kb. akkora volt a jelentõsége, mint ma a börtönökben a lelkésznek...
Szóval aztán ugye az I.VH idején, amikor a repülés miatt már szükség volt átfogóbb ismeretekre a légkörrõl, akkor ugrott meg a meteorológia fejlõdése.
Az a baj, hogy nem vagyok egy nagy tévézõ, és ha kapcsolgatás közben nem kapok el valami érdekeset, akkor lemaradok ezekrõl. Egyébként meg az szentigaz, hogy néhány stratéga mellé elfért volna egy-egy jó meteorológus akár még a 20. században is.
egyébként a kicsit lejjebb írt okostévés adásban is volt szó Agincourt-ról, mivel ott esõben volt a csata, ami nagyban befolyásolta a francia nehézlovasság mozgását, így nem pusztán az íjászok ügyességén, hanem az idõjárási szerencsén is múlt a csata kimenetele.
Sejtettem, hogy nem lehet egy konkrét csatához kötni, de hátha... Azért is gondoltam inkább Crécyre, mert az mégis csak korábban volt 70 évvel, mint Azincourt.
A százéves során sok íjászgyõzelemmel zárult csata volt, a legnagyobbként Agincourt-t és Créchy-t emlegetik. Talán Shakespeare (az V.Henrik) miatt lett híresebb Agicourt. :-)
Igazából persze nem tudni, hogy van-e valami köze a nevezett mozdulatnak a valósághoz, de a legenda szép és szimpatikus. Fõleg ismerve a hosszúíjak kb két méteres nagyságát, elég tiszteletre méltó dolog lehetett azokat jól kezelni, így nem csoda, hogy a gyengusz kis francia számszeríjak nem vehették fel velük a versenyt.
Igazából persze nem tudni, hogy van-e valami köze a nevezett mozdulatnak a valósághoz, de a legenda szép és szimpatikus. Fõleg ismerve a hosszúíjak kb két méteres nagyságát, elég tiszteletre méltó dolog lehetett azokat jól kezelni, így nem csoda, hogy a gyengusz kis francia számszeríjak nem vehették fel velük a versenyt.
Csak egy kérdés Noli: csak nem köthetõ Crécyhez a középsõ ujjal való benutatás? Nem sok csatát tudok a százéves háborúból, de ez egy legendás angol íjászgyõzelem.
Persze, hogy nem az angol parasztok harcoltak, de a terhek, amik rájuk nehezedtek nagyobbak voltak)
astral: szerintem ugyan nem az angol parasztok harcoltak a százéves háborúban, hanem - fõleg az elején, a pestisjárvány idején elsõsorban lovagok, nemesek, illetve a hírhedt angol íjászok (innen a középsõ ujjal való "bemutatás" szokása). Ettõl persze nem volt könnyebb a parasztoknak otthon...
Egyébként érdekes téma a történelem és az idõjárás alakulásának összefüggése is, valamelyik észosztó tévécsatornán pár éve volt is errõl egy pár részes sorozat.
Egyébként érdekes téma a történelem és az idõjárás alakulásának összefüggése is, valamelyik észosztó tévécsatornán pár éve volt is errõl egy pár részes sorozat.
Fogyóeszköz volt akkoriban a paraszt mind az angoloknál mind a franciáknál, mert ugye a százéves háború is ekkor zajlott.
Usrin, ami érdekes a második linken (ahol a Breughel-kép is van :-), hogy a pestist összefüggésbe hozza a kis jégkorszakkal. A járvány terjedése szempontjából maximum az lehetett szerintem fontos, hogy az éhínségtõl legyengült emberek könnyebben kapták el és pusztultak bele, illetve a lehûlés okozta élelemhiány miatt Európába ügetõ mongolok hozták át Ázsiából a nagy 1347-es járvány kitörésekor. Minden egyéb ellentmond az összefüggésnek. A pestis - már ha valóban az volt a középkor járványa, amit ugye fekete halálnak hívunk, és nem valami ebola-szerû vérzéses láz, ahogy feltételezik egyes kutatók - melegebb vidéken elõbb létezett, mint Európában; nem egy, az egész kis jégkorszak ideje alatt egyenletesen jelentkezõ járványsorozat volt, hanem több nagy rohamban csapott le Európára, ebbõl az 1347-1350 közötti a legnevezetesebb, ez kb. egybeesik a kis jégkorszak "kezdetével" (ugye ez sem egyik napról a másikra köszöntött be). Azonban voltak Európában az ókorban is pestisjárványok, és voltak még 150 éve is.
Egyébként pont a pestis miatt megfogyatkozott népesség hiánya okozott éhínséget 1350 körül Angliában, ahol egyszerûen "elfogytak" a parasztok. Errõl konkrétan olvastam a História c. lapban, elemezték az élelmiszerárakat, iparcikkárakat, korabeli feljegyzéseket, és az jött le, hogy sok iparos elment földet mûvelni, mert sokkal jobban megélt belõle, mintha cipész vagy fazekas lett volna. Ez is ellentmond az éghajlati hatásnak.
Szóval én ezt a kis jégkorszak-pestis dolgot így nem merném egyenes összefüggésbe hozni.
Egyébként pont a pestis miatt megfogyatkozott népesség hiánya okozott éhínséget 1350 körül Angliában, ahol egyszerûen "elfogytak" a parasztok. Errõl konkrétan olvastam a História c. lapban, elemezték az élelmiszerárakat, iparcikkárakat, korabeli feljegyzéseket, és az jött le, hogy sok iparos elment földet mûvelni, mert sokkal jobban megélt belõle, mintha cipész vagy fazekas lett volna. Ez is ellentmond az éghajlati hatásnak.
Szóval én ezt a kis jégkorszak-pestis dolgot így nem merném egyenes összefüggésbe hozni.
Kenya nekem nagyon tetszik ez a cikk! Eleget is tettem a kötelességemnek, éppen abban az idõpontban hatalmas bombákat ugrottam a medencébe.
Amúgy sokaktól hallottam már, hogy ilyen forróság nem volt régen. (érdekes, 1 hónapja még az volt a baj, hogy eltûnik a nyár...) Hiába mondom nekik, hogy nincs rekordmeleg és elõfordult ilyen régebben is.
"...ez az idõjárás nem normális..."
Amúgy sokaktól hallottam már, hogy ilyen forróság nem volt régen.
(érdekes, 1 hónapja még az volt a baj, hogy eltûnik a nyár...) Hiába mondom nekik, hogy nincs rekordmeleg és elõfordult ilyen régebben is. "...ez az idõjárás nem normális..."
Snowhunter, ha jól emlékszem a te oldaladon (vagy az általad belinkelt egyik oldalon?) is vannak adatok a kis jégkorszakról és ott sincs szó 5 °C-ról. Kösz a linket.
Astral:
Link
Usrin: Tényleg nem tudom, honnan van ama emlékezetem, hogy 5°C, hiába, akinek nincs esze, legyen notesze, és csak írásodra keresetem elõ régi másolataimat, így meghajlok elõtted, he-he !
Viszont nyugi, tisztában vagyok a dolgokkal, a címre utalván írom, ám szégyellem azt az 5°C-ot, he-he !
Link
Usrin: Tényleg nem tudom, honnan van ama emlékezetem, hogy 5°C, hiába, akinek nincs esze, legyen notesze, és csak írásodra keresetem elõ régi másolataimat, így meghajlok elõtted, he-he !
Viszont nyugi, tisztában vagyok a dolgokkal, a címre utalván írom, ám szégyellem azt az 5°C-ot, he-he !
Snowhunter: tudomásom szerint világviszonylatban is legfeljebb 1°C lehetett a "kis jégkorszak" lehûlése. 5°C-os csökkenés már majdnem felérne egy gyengébb glaciálissal... A becsléseket szépen összegzi ez a grafikon: Link
De érdekes ez az oldal is (1-1,5°C-os adattal): Link Utóbbi helyen figyelmedbe ajánlom a szöveg melletti kép címét is.
De érdekes ez az oldal is (1-1,5°C-os adattal): Link Utóbbi helyen figyelmedbe ajánlom a szöveg melletti kép címét is.
Noli: nem tudom felfogni amit írtál mer szól mellettem a TV! de komolyan. Az óceáni hatásig eljutottam. Na akkor off tv mert nem hallom magam..
de komolyan. Az óceáni hatásig eljutottam. Na akkor off tv mert nem hallom magam..
Jó a cikk Noli, egy Czelnay írást gondoltam elérhetõvé tenni. ám eme cikk is jól reprezentál.
Elolvasva és értelmezve többek tanulságokat vonhatnak le.
Elolvasva és értelmezve többek tanulságokat vonhatnak le.
petrol: pont ma lesegettem a mûholdfilmen az áramlást, és gyönyörûen látható rajta, hogy Ny-Európa fölé húzódik az afrikai eredetû levegõtömeg. Érdekes is, hogy Ny felé melegebb volt, mint nálunk, ahol a kontinentális hatás okán kellene... Itt talán pont azt lehet szemlélni, hogy az óceáni hatás nem tud érvényesülni, mivel északabbra tolódott el az azori maximum öve egész Ny-Európában az anticiklonáris hatás érvényesült. Ha átnézed az európai körkép menüponton a légnyomásadatokat, szépen látszik is, hogy a görögöknél alacsonyabb a légnyomás, mint pl. a franciáknál.
astral, gondold végig, hogyan mozgatja a szél a vizet. A felszínét fújja egy bizonyos irányba, a víz megy, megy, de csak a felszíne, a mélye is mocorog, de nem áramlik (nyilvánvalóan a szélerõ s a vízmélység arányát képzeld hozzá, míg a Balatonon a viharos északi szél képes a déli parta vinni a vizet, addig egy többezer méter mélységû óceánnal ezt nem teheti meg, akkor sem, ha nagyobb felületen érintkezik a szél a vízzel). Szóval megy a felszíni áramlat, hullámokat vet (egészen leegyszerûsítve Kelvin-Helmholtz elmélete alapján két eltérõ sûrûségû folyadék - jelen esetben a légkör folyadéknak tekintendõ - eltérõ sebességû mozgásakor keletkeznek a hullámok, melyek a sûrûség kiegyenlítõdését szolgálnák) majd egyszer csak szembetalálja magát egy akadállyal (ami nagy léptékben egy kontinens volna, de a mi modellünkön legyen egy kis fal). Mit csinál ilyenkor a felszínen áramló víz? Nekiütközve a falnak elkezd visszaverõdni, a hullámok egymásnak csapódva interferenciájuk okán hol kioltják, hol erõsítik egymást. Arról szó nincs, hogy a falba ütközve a felszíni víz lebukna a mélybe, mint az úszó a medence végén. A víz csak akkor tud lebukni a mélybe, ha a sûrûsége nagyobb lesz az alatta lévõ víztömeg sûrûségénél. Az óceánok esetében ez úgy néz ki (nagyjából vázolva), hogy a trópusi vizek párolgása okán a sótartalom kisebb, így mind a hõmérsékletük, mind a sótöbbletük okán elkezdenek a kevésbé meleg és kevésbé sós (kevésbé sûrû) víztömegek irányába vándorolni. A kontinensek az áramlatok irányát befolyásolják, de a hideg-meleg és sós-kevésbé sós közti cserét nem.
Az, hogy a kontinensek elhelyezkedésében az idõk során végbementek változások, bizony adtak teret az áramlások átalakulásának is. Pl. az Antarktisz körül jelenleg egy körben futó mélységi hidegármalás van, eképpen ez a hidegmennyiség kiesik a globális körforgásból, és nem érvényesül a hûtõ hatása. Korábban, amikor az Antarktisz nem egy magányos déli-sarki kontinens volt, hanem összekapcsolódott pl. Ausztráliával, Dél-Amerikával, nem tudott kialakulni ez a köráram, így annak a hideg vize eljutott a trópusokra, és hûteni tudta azokat, így jóval kisebb volt a hõmérséklet különbsége a mainál.
Na abbahagyom, mert reggelig írhatnám, közben meg a macska is mindig ideugrál, és beleír a szövegembe, nem gyõzöm visszatörölgetni...
Az, hogy a kontinensek elhelyezkedésében az idõk során végbementek változások, bizony adtak teret az áramlások átalakulásának is. Pl. az Antarktisz körül jelenleg egy körben futó mélységi hidegármalás van, eképpen ez a hidegmennyiség kiesik a globális körforgásból, és nem érvényesül a hûtõ hatása. Korábban, amikor az Antarktisz nem egy magányos déli-sarki kontinens volt, hanem összekapcsolódott pl. Ausztráliával, Dél-Amerikával, nem tudott kialakulni ez a köráram, így annak a hideg vize eljutott a trópusokra, és hûteni tudta azokat, így jóval kisebb volt a hõmérséklet különbsége a mainál.
Na abbahagyom, mert reggelig írhatnám, közben meg a macska is mindig ideugrál, és beleír a szövegembe, nem gyõzöm visszatörölgetni...
Szahara Európában - ez lesz minden idõk legmelegebb nyara?
Az európai nagyvárosok közül Berlinben volt a legmelegebb, itt harminchat fokot mértek. Közben csütörtökre több fokkal enyhült az angol kánikula, bár Londonban és környékén még mindig 30 fok körül tetõzött a hõség. Csehországot sem kíméli a forróság. Itt országszerte 35 Celsius fok feletti, illetve körüli hõmérsékletek uralkodnak napok óta.
A német fõvárostól délnyugatra a hõmérõ higanyszála a 40 fokot is megközelítette. 2003. augusztus 8-án mérték a Saar-vidéki Perl-Nennigben a legmelegebbet azóta, hogy Németországban léteznek meteorológiai feljegyzések. A Meteomedia szolgálat elõször 40,8 fokot jelentett, majd az értéket 40,3 fokra módosította.
A németek fegyelmezetten viselik a hõséget, az azonban aggasztja õket, hogy egyre gyakrabban önti el az országot tartós hõhullám, a klímaváltozást a legtöbben tényként kezelik. Minden esély megvan arra, hogy "az évszázad legmelegebb nyarát", a 2003-ast 2006-ban "minden idõk legmelegebb nyara" váltsa fel.
A televíziós állomások különkiadásokban foglalkoznak a tikkasztó hõséggel, a riportokban megszólalók közül egyesek azt mondják, hogy "nem kell már Olaszországba mennünk nyaralni". A lapokban "szaharai nyarat", vagy "karibi nyarat" emlegetnek.
A magas ózonértékek miatt a szövetségi környezetvédelmi hivatal arra szólította fel az autósokat, hogy hagyják otthon jármûveiket. A Greenpeace környezetvédelmi szervezet közlekedési tilalmat is elképzelhetõnek tart a szmog miatt. Egyes atomerõmûvek a felmelegedett hûtõvíz miatt csökkentett kapacitással dolgoznak, de az áramellátást nem fenyegeti veszély.
A Boden-tó szintje egy méterrel alacsonyabb a szokottnál, az Északi-, valamint a Balti-tenger vízének hõfoka már jóval túllépte a húsz fokot. A meleget leginkább a tengerparton lehet elviselni, a parti sávban a szél 22-27 fokra mérsékli a meleget.
Szelídült a brit kánikula
A szerdai évszázados hõségrekord-döntés után csütörtökre valamelyest szelídült minden idõk legforróbb angliai júliusa, de a csúcshõmérsékletek még ezen a napon is bõven 3-assal kezdõdtek.
A brit meteorológia hivatalos csütörtöki összesítése szerint az 1911 óta érvényben volt júliusi brit hõségrekordot - amelyet Epsomban jegyeztek fel, 36 fokkal - a dél-angliai Surrey grófság Wisley nevû kisvárosa döntötte meg, 36,5 fokkal.
Valószínûleg nem ez volt azonban a legforróbb hely Angliában: Northamptonshire grófság egyik középiskolájának diákjai a tanintézet amatõr meteorológiai laboratóriumának korszerû idõjárásfigyelõ mûszereivel szerda délután, helyi idõ szerint 15 óra 29 perckor 37,3 fokot mértek.
A meteorológiai intézet mindazonáltal ezt nem ismeri el hivatalos mérésnek, és az általa regisztrált 36,5 fokot tekinti az új júliusi rekordnak. A jelenleg érvényes abszolút brit hõségrekordot 2003 augusztusában mérték 38,5 fokkal, ez azonban az idei nyáron eddig nem dõlt meg.
Csütörtökre több fokkal enyhült az angol kánikula, bár Londonban és környékén még mindig 30 fok körül tetõzött a hõség. A légkondicionálást nem ismerõ londoni metró napi hárommillió utasának - akik a londoni esti lap, az Evening Standard minapi epés megállapítása szerint rosszabb körülmények között kénytelenek eltölteni a nyári ingázás verejtékes óráit, mint amilyeneket az Európai Unió a szarvasmarhák szállításához elõír - így sok megkönnyebbülést nem hozott a viszonylagos lehûlés.
A csehek is olvadnak
Csehországban országszerte 35 Celsius fok feletti, illetve körüli hõmérsékletek uralkodnak napok óta, ami számos régióban több mint száz, illetve százötven éves melegrekord megdõlését jelenti.
Míg a strandok üzemeltetõi és a sörgyárak örülnek az kánikulának, hiszen a közfürdõk reggeltõl estig telt házat jelentenek, s az amúgy is szokásosan magas sörfogyasztás pedig mostanában megduplázódott, a munkahelyeken, kórházakban, közlekedésben a hõség komoly gondokat jelent. A tisztiorvosi szolgálat felhívta a figyelmet arra, hogy a nagy meleg következtében a legtöbb tóban romlott a víz minõsége, bár eddig még csak néhány helyen tiltották be emiatt a fürdést.
Prágában szerdán délután 34,4 csütörtökön pedig 35,4 Celsius fokot mértek. Mindkét érték megközelítette a 150 éve mért maximumot. A külföldi turisták érdeklõdése a mûemlékek iránt azonban a kánikulában sem csökkent, s az Óvárosban, a Kisoldalon, a Károly-hídon, vagy a Hradzsinban a déli órákban is tömegek sétálnak. A vendéglõsök panasza: a kánikulában ugyan sokkal többet isznak az emberek, mint általában de ételbõl viszont éppen ezért délben jóval kevesebb fogy el.
Egy központi rendelet szerint minden munkáltató köteles alkalmazottainak megfelelõ mennyiségû vizet, illetve üdítõt biztosítani a saját költségére, sõt néhány helyen a munkaidõt is korlátozták. Az észak-csehországi régió vezetése például a hivatalnokok munkaidejét reggel 7 és 12 óra közé korlátozta, mivel a munkahelyeken gyakorlatilag sehol sincs légkondicionáló berendezés. A városi közlekedési vállalatok országszerte kivételesen engedélyezték a rövid nadrág viselését, a szokásos egyenruha helyett. A csehországi kánikula átmeneti mérséklésére a meteorológusok elõrejelzése szerint csak szombaton és vasárnap lehet számítani.
Ezer bocs a hosszért, de nem volt szívem levágni semmit! :-)
Az európai nagyvárosok közül Berlinben volt a legmelegebb, itt harminchat fokot mértek. Közben csütörtökre több fokkal enyhült az angol kánikula, bár Londonban és környékén még mindig 30 fok körül tetõzött a hõség. Csehországot sem kíméli a forróság. Itt országszerte 35 Celsius fok feletti, illetve körüli hõmérsékletek uralkodnak napok óta.
A német fõvárostól délnyugatra a hõmérõ higanyszála a 40 fokot is megközelítette. 2003. augusztus 8-án mérték a Saar-vidéki Perl-Nennigben a legmelegebbet azóta, hogy Németországban léteznek meteorológiai feljegyzések. A Meteomedia szolgálat elõször 40,8 fokot jelentett, majd az értéket 40,3 fokra módosította.
A németek fegyelmezetten viselik a hõséget, az azonban aggasztja õket, hogy egyre gyakrabban önti el az országot tartós hõhullám, a klímaváltozást a legtöbben tényként kezelik. Minden esély megvan arra, hogy "az évszázad legmelegebb nyarát", a 2003-ast 2006-ban "minden idõk legmelegebb nyara" váltsa fel.
A televíziós állomások különkiadásokban foglalkoznak a tikkasztó hõséggel, a riportokban megszólalók közül egyesek azt mondják, hogy "nem kell már Olaszországba mennünk nyaralni". A lapokban "szaharai nyarat", vagy "karibi nyarat" emlegetnek.
A magas ózonértékek miatt a szövetségi környezetvédelmi hivatal arra szólította fel az autósokat, hogy hagyják otthon jármûveiket. A Greenpeace környezetvédelmi szervezet közlekedési tilalmat is elképzelhetõnek tart a szmog miatt. Egyes atomerõmûvek a felmelegedett hûtõvíz miatt csökkentett kapacitással dolgoznak, de az áramellátást nem fenyegeti veszély.
A Boden-tó szintje egy méterrel alacsonyabb a szokottnál, az Északi-, valamint a Balti-tenger vízének hõfoka már jóval túllépte a húsz fokot. A meleget leginkább a tengerparton lehet elviselni, a parti sávban a szél 22-27 fokra mérsékli a meleget.
Szelídült a brit kánikula
A szerdai évszázados hõségrekord-döntés után csütörtökre valamelyest szelídült minden idõk legforróbb angliai júliusa, de a csúcshõmérsékletek még ezen a napon is bõven 3-assal kezdõdtek.
A brit meteorológia hivatalos csütörtöki összesítése szerint az 1911 óta érvényben volt júliusi brit hõségrekordot - amelyet Epsomban jegyeztek fel, 36 fokkal - a dél-angliai Surrey grófság Wisley nevû kisvárosa döntötte meg, 36,5 fokkal.
Valószínûleg nem ez volt azonban a legforróbb hely Angliában: Northamptonshire grófság egyik középiskolájának diákjai a tanintézet amatõr meteorológiai laboratóriumának korszerû idõjárásfigyelõ mûszereivel szerda délután, helyi idõ szerint 15 óra 29 perckor 37,3 fokot mértek.
A meteorológiai intézet mindazonáltal ezt nem ismeri el hivatalos mérésnek, és az általa regisztrált 36,5 fokot tekinti az új júliusi rekordnak. A jelenleg érvényes abszolút brit hõségrekordot 2003 augusztusában mérték 38,5 fokkal, ez azonban az idei nyáron eddig nem dõlt meg.
Csütörtökre több fokkal enyhült az angol kánikula, bár Londonban és környékén még mindig 30 fok körül tetõzött a hõség. A légkondicionálást nem ismerõ londoni metró napi hárommillió utasának - akik a londoni esti lap, az Evening Standard minapi epés megállapítása szerint rosszabb körülmények között kénytelenek eltölteni a nyári ingázás verejtékes óráit, mint amilyeneket az Európai Unió a szarvasmarhák szállításához elõír - így sok megkönnyebbülést nem hozott a viszonylagos lehûlés.
A csehek is olvadnak
Csehországban országszerte 35 Celsius fok feletti, illetve körüli hõmérsékletek uralkodnak napok óta, ami számos régióban több mint száz, illetve százötven éves melegrekord megdõlését jelenti.
Míg a strandok üzemeltetõi és a sörgyárak örülnek az kánikulának, hiszen a közfürdõk reggeltõl estig telt házat jelentenek, s az amúgy is szokásosan magas sörfogyasztás pedig mostanában megduplázódott, a munkahelyeken, kórházakban, közlekedésben a hõség komoly gondokat jelent. A tisztiorvosi szolgálat felhívta a figyelmet arra, hogy a nagy meleg következtében a legtöbb tóban romlott a víz minõsége, bár eddig még csak néhány helyen tiltották be emiatt a fürdést.
Prágában szerdán délután 34,4 csütörtökön pedig 35,4 Celsius fokot mértek. Mindkét érték megközelítette a 150 éve mért maximumot. A külföldi turisták érdeklõdése a mûemlékek iránt azonban a kánikulában sem csökkent, s az Óvárosban, a Kisoldalon, a Károly-hídon, vagy a Hradzsinban a déli órákban is tömegek sétálnak. A vendéglõsök panasza: a kánikulában ugyan sokkal többet isznak az emberek, mint általában de ételbõl viszont éppen ezért délben jóval kevesebb fogy el.
Egy központi rendelet szerint minden munkáltató köteles alkalmazottainak megfelelõ mennyiségû vizet, illetve üdítõt biztosítani a saját költségére, sõt néhány helyen a munkaidõt is korlátozták. Az észak-csehországi régió vezetése például a hivatalnokok munkaidejét reggel 7 és 12 óra közé korlátozta, mivel a munkahelyeken gyakorlatilag sehol sincs légkondicionáló berendezés. A városi közlekedési vállalatok országszerte kivételesen engedélyezték a rövid nadrág viselését, a szokásos egyenruha helyett. A csehországi kánikula átmeneti mérséklésére a meteorológusok elõrejelzése szerint csak szombaton és vasárnap lehet számítani.
Ezer bocs a hosszért, de nem volt szívem levágni semmit! :-)
Elolvastam Noli, köszi! Ezzel már nem tudok és nem is akarok vitatkozni! Legalább az a tudat vígasztal, hogy megtaláltam a könyvet és nem az ujjamból szoptam ezt a marhaságot!
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat