Időjárási visszatekintő

Nálam 3,0mm volt a éjszakáig leesõ 3cm hó, azaz ekvivalens volt a leesõ hó vízegyenértéke.
A havi összeg ezzel már 55,4mm...

A táj azonban gyönyörû, jórészt elfedi belvízborzalmakat (a második képen azért egy csipetnyi látható): Link

Egy pár kép a téli Hortról: Link Link Link Link

950mm az éves mennyiség a tegnapi 6 és a mai 2mm után!
Nem valószínû, hogy elérjük az 1000mm-t.(igaz nem is hiányzik már semennyi csapadék sem - dolgozik a szivattyú )

52mm csapadék "kell" még, hogy elérjem az 1000mm-t ebben az esztendõben. Nem lehetetlen, az esélye talán nem sok, szûk 20 napunk van még ehhez a lehetséges rekordhoz. Link

Az idei rengeteg csapadék mellett az elmúlt évekhez képest a napsütéses órák száma is sokkal kevesebb volt és hosszabb távon is átlag alatti az idei év.

Néhány állomás idei napsütéses óráinak száma (szinoptikus adatok):

Napfénytartam 2010 - Budapest/Pestszentlõrinc
2010-01: 53,4 h
2010-02: 64,3 h
2010-03: 155,5 h
2010-04: 208,2 h
2010-05: 161,9 h
2010-06: 248,5 h
2010-07: 305,9 h
2010-08: 282,7 h
2010-09: 129,1 h
2010-10: 164,8 h
2010-11: 97,2 h
2010-12: 19,0 h (12.10-ig)

2010-ÉV: 1890,5 h


Napfénytartam 2010 - Kékestetõ
2010-01: 37,7 h
2010-02: 34,7 h
2010-03: 148,0 h
2010-04: 179,4 h
2010-05: 124,1 h
2010-06: 189,6 h
2010-07: 252,6 h
2010-08: 245,4 h
2010-09: 117,4 h
2010-10: 147,5 h
2010-11: 76,4 h
2010-12: 9,9 h (12.10-ig)

2010-ÉV: 1562,7 h


Napfénytartam 2010 - Békéscsaba
2010-01: 55,6 h
2010-02: 52,3 h
2010-03: 157,0 h
2010-04: 207,5 h
2010-05: 193,9 h
2010-06: 252,3 h
2010-07: 308,0 h
2010-08: 305,2 h
2010-09: 174,6 h
2010-10: 183,8 h
2010-11: 182,9 h
2010-12: 15,6 h (12.10-ig)

2010-ÉV: 2088,7 h

2003 óta Békéscsabán süt legtöbbet a Nap évente az országban.
2003: 2501 h
2004: 2310 h
2005: 2256 h
2006: 2178 h
2007: 2411 h
2008: 2314 h
2009: 2379 h


Napfénytartam 2010 - Pécs/Pogány
2010-01: 38,8 h
2010-02: 69,9 h
2010-03: 129,9 h
2010-04: 199,7 h
2010-05: 188,0 h
2010-06: 235,0 h
2010-07: 306,6 h
2010-08: 300,3 h
2010-09: 141,0 h
2010-10: 140,3 h
2010-11: 105,8 h
2010-12: 11,5 h (12.10-ig)

2010-ÉV: 1866,8 h


Napfénytartam 2010 - Szombathely
2010-01: 30,1 h
2010-02: 84,2 h
2010-03: 140,6 h
2010-04: 209,3 h
2010-05: 160,5 h
2010-06: 236,3 h
2010-07: 301,0 h
2010-08: 217,9 h
2010-09: 146,9 h
2010-10: 141,0 h
2010-11: 75,1 h
2010-12: 19,7 h (12.10-ig)

2010-ÉV: 1762,6 h

Tudomásom szerint nincs ilyen.

1961-1990-es van:
Link
De ez már fõként térképes, grafikonos.

Beteszem ide is ha nem gond:
Mivel 20-21 óra körül nincs mérés, egy kis verifikációt megejtek:
Tegnap ezt tippeltem ma este 20-21-re: Link
innen indultunk, ma reggel (6utc):Link
és néhány hóadat 18UTC: zárójel változás reggelhez képest
Sopron 15 (-1) !
Pér 1 cm (+1)
Pápa folt (-)
Sármellék 0 (- egy folt)
Szombathely 0 (- egy lepel)
Paks 2 (+2)
Szeged 3 (+3)
Bp-Lõrinc 5 (+5)
Kecskemét 4 (+4)
Debercen 2 (-)
Békéscsaba 2 (+1)
Miskolc 5 (+3)
Szolnok 3 (+3)

Összegezve elégedett vagyok, a hibák átlga ha jól látom eddig bõven 1 cm alatt van, ha a következõ 2 órát még hozzá veszem nagyjából akkor is. A helyenként pl. bp-i 2-3 cm-es alálövés miatt pedig nem fogok összetörni(fõleg ha 20-21-ig még töpörödik)!

El kell ismernem, h Hari S-nek igaza lett Bp-et illetõen, mert itt tényleg csak a cm-ket kellett számolgatni, de a Dunántúl ény-i része az más kérdés.

Eddig a szezon:10 fagyos nap,7 havas nap,8 hótakarós nap.
Eddig szinte kitûnõ itt a szezon.Csak annyit ,hogy tavaly dec. 11.-ig semmi sem volt!

Tmin: -4,9 °C (3:24), Tmax: -4,9 °C (19:00).
Rhmin: 71% (23:41), Rhmax: 99% (13:15).
Pmin: 1010,7 hPa (18:83), Pmax: 1025,7 hPa (21:37), gyengén süllyed.
Tdmin: -5,8 °C (19:09), Tdmax: -3,3 °C (9:14).
Wchill min: -13,2 °C (19:57), Wchill max: -0,5 °C (15:46).
Wgust max: 43,9 km/h (19:57).
Tegnapi csapadék: nyom (ww81,80).
Reggel hirtelen beborult az ég és változó intenzitással havazott, majd kora délután megszûnt a csapadék. A szél estétõl jelentõsen gyengült és DNy-ira fordult, majd délelöttõl megélénkült. Estére jelentõsen mérséklõdött a légmozgás. A hóréteg vastagsága 3 cm.

Akkor azért még nem adom be antikváriumba az adattáramat...
Éppen azon gondolkodtam,hogy miért is nincs még meg az 1951-2000-es adattáram,miért az elavult 1901-50-est lapozgatom.Hiába is keresném ezek szerint ?

Á, semmi ilyesmi nincs. Egyszerûen annyi, hogy pár éve kidolgoztak ún. homogenizációs eljárásokat, és az adatbázisba már a korrigált adatok kerültek fel.
Sajnos ma már szinte semmi írott anyagot nem adnak ki, pedig régen mennyi minden volt. Egyedül a napijelentés maradt, ami megjelenik, és nyilvános is.
Pár éve pl. kiadták az 1961-1990-es (vagy 1971-2000-es? nem is tudom hirtelen) éghajlati atlaszt, abban is fõként térképek vannak már csak.

Oké,nem sürgetlek !
Az általam idézett könyvként kiadott éghajlati atlasz adattárnak tehát egy korrekciója készült(csak csapadékról vagy a többi elemrõl is ?) ? Ez hozzáférhetõ laikusoknak is ,esetleg valahol megvásárolható ?

1. A régi adatok többségét már hivatalosan korrigálták, különbözõ eljárásokkal. Tehát manapság már azok számítanak.

2. Voltak, mégpedig bõven. Jó pár évben elõfordultak 1000 mm feletti értékek, persze általában kisebb számban. Két kiemelkedõ évet lehet talán megemlíteni: 1965-ben és 1999-ben volt különösen sok csapadék az ország egy nagyobb részén. Elõbbi évben 1313 mm, utóbbiban 1242 mm lett az országos csúcs.

3. A fõvárosban a nagyobb, ismertebb állomások közül valóban az 1937-es, Budapest belterületi 988 mm számít a legmagasabbnak (ma már nem 989, hanem 988 a hivatalos, szintén hasonló, mérési problémákhoz köthetõ okokból), de kisebb csapadékmérõ állomásokon kétszer is volt kevéssel 1000 mm felett. Ettõl azért itt mi elég messze vagyunk idén.

De még egyszer mondom, nyugalom, hamarosan szeretném majd közzétenni a toplistát. Addig viszont nem akarom lelõni a poént, tudod.

Az rendben , hogy pontatlanok, de jobb híján ezek vannak...
Jó lenne tudni,hogy 1960 óta voltak-e hasonlóan nagy csapadékú(1000 mm feletti)évek.A 70-es évek vége óta magam is méregetek,de 1000 közelében csak 2005-ben voltam(953 mm,a max Cseszneken 1940-ben 965), így a cseszneki kb. 1200 mm akármilyen mérés alapján is óriási rekord, és gondolom az ország felén hasonló lesz év végére.1970 és 1999 táján még voltak nagy csapadékok az ország kisebb területein,de nem néztem utánuk.
Budapest hogyan is áll?Úgy rémlik ott is 1937 a rekorder 989 mm-el.

Meglesz hamarosan az abszolút csapadék-toplista, még az idén, ígérem.

Viszont amiket lentebb beírtál, 1901-1950 közötti adatokat, egyszer már jeleztem, hogy nem szabad mindegyiket elfogadni úgy, ahogy eredetileg feljegyezték. Ugyanis a század elsõ évtizedeiben helyenként még nagyon komoly mérési hibák lehettek! Ebben az írásomban foglalkoztam is ezzel: Link

Ezek az adatok valóban jó részben 1937-esek, akkor már általában rendben voltak a mérések, de ha vannak közöttük 1910, 1920 körüliek, azok bizony kérdésesek. (Pl. a felsõszölnökirõl kapásból beugrik, hogy 1925-ös talán.) Illetve jó pár állomáshoz van kiszámított korrekció, ezeket kell majd alkalmazni. Igyekszem majd erre is sort keríteni.

Nagyszerû,köszönjük !
Világos most már, hogy egy megbízható rekordról van szó és ez emeli az idei év rendkívüliségét.Sokszor dobálnak a médiában adatokat,legutóbb valahol 30%-os többletrõl beszéltek,ami nudli,hisz 600 mm-es átlagnál ez csak 800 mm lenne,amitõl égvilágon semmi baj nem lenne,de 1000-1200 mm az már valami.
Bár 1951 óta is voltak nagy csapadékok,de nézzük az 1901-51 közti toplistát.1100 felettiek betûrendben:
Abaliget 1195
Bak 1240
Bakonybél 1173
Csurgó 1102
Felsõszölnök 1254
Fonyód 1126
Harkány 1123
Herend 1132
Hõgyész 1140
Kaposvár 1161
Kercaszomor 1136
Kerta 1113
Kétújfalu 1123
Komlósd 1205
Letenye 1125
Lillafüred 1158
Marcali 1122
Mernye 1112
Nagykanizsa 1216
Nagyvázsony 1126
Pécs(M.szabolcs)1100
Sopron(Egyetem)1130
Szentgotthárd 1125
Városlõd 1166
Zalaegerszeg 1134
Zirc 1108

Feltételezem,hogy eme 50 éves rekordok nagyobbik fele 1937-es,másrészt az idei évig nagy részük nem dõlt meg.Ebbõl és egyedülálló naprakész éghajlati naplónkból ezért szûrtem le többször,hogy itt nem olyan rekordév van,amikor az ország 600 csapadékmérõjébõl egypár rekordot állít fel 5-10 %-os többlettel,vagy megdõl az abszolút rekord ismét a szerencsés összetevõk együttállása miatt,mint az 1937-ben a Kõszegi-hegységben történt,hanem valami eszméletlen dolog történt.Az ország kb. felén megdõlhet az abszolút helyi rekord 150 évre visszamenõen ! És nem 5 hanem sokhelyütt akár 20%-al ! Nézzük csak az utolsó adatot: Zirc-1108mm.Ha jól tudom most 1380 mm körül jár.Vagy Lillafüred 1158 mm-ével szemben most a Bükk is 1400 körül jár !
De a legbeszédesebb a területi elrendezõdés.A régi nagy rekordok Soprontól Harkányig egy 100 km széles nyugati határmenti sávban és a Bakonyban voltak.Most 1100 mm feletti érték majdnem minden megyében lesz,még talán az alföldiekben is !Nézzünk néhány kiskunsági rekordot:
Kiskunfélegyháza 790
Kiskunhalas 859
Kisújszállás 836
Kecskemét 827

Most viszont 1000 mm körül vannak...
Jó lenne,ha valaki 1951 utáni rekordéveket összevetné az általam írtakkal.Azért az ötvenes-hatvanas években és utána is voltak emlékeim szerint nagy csapadékú évek.
Nekem csak 50-es évekbõl pár város adata van az adattáramban.Ezek rekordjai:
Budapest 899 mm 1955
Debrecen 707 mm 1955
Kalocsa 781mm 1955
Keszthely 824mm 1960
Magyaróvár 753mm 1951
Nyíregyháza 729 mm 1955
Pécs 869mm 1955 868mm 1960
Szeged 692mm 1955
Szombathely 765 mm 1954
Hát ezek nudlik az ideiekhez képest...

Huh, ez nagyon szép munka, köszönjük!

No Flooka-móka, utánanéztem végre a Stájerházaknak.

Még egyszer emlékeztetõül az 1937. évi havi csapadékösszegek:
- 44, 37, 198, 156, 36, 145, 268, 134, 156, 85, 86, 165 = 1510 mm

Elõször is az állomás koordinátái a korabeli évkönyvek szerint:
- é. sz. 47° 23
- k. h. 16° 28
- 551 m tszf.

Ezek alapján tehát keresgéltem olyan állomásokat Ausztriában, amelyek a közelben helyezkednek el. Sajnos olyan igazán közel (néhány km-es körzetben) fekvõt nem találtam, az alábbiak rendre 25-30 km-es sugarú körön belül vannak, ha jól számolgattam át a földrajzi koordinátákat fejben.

Tehát sorban az állomásnév, a koordináták, majd a csapadékösszegek.

1. Bad Tatzmannsdorf
- é. sz. 47° 20
- k. h. 16° 14
- 350 m tszf.
- 14, 30, 92, 87, 27, 123, 127, 129, 120, 57, 46, 80 = 932 mm

2. Ebenfurth
- é. sz. 47° 52
- k. h. 16° 22
- 234 m tszf.
- 9, 12, 80, 57, 9, 139, 41, 113, 138, 28, 53, 41 = 720 mm

3. Friedberg
- é. sz. 47° 27
- k. h. 16° 03
- 594 m tszf.
- 21, 18, 90, 111, 72, 168, 143, 152, 150, 48, 52, 98 = 1123 mm

4. Grimmenstein
- é. sz. 47° 37
- k. h. 16° 06
- 780 m tszf.
- 4, 12, 65, 78, 77, 229, 108, 144, 120, 38, 85, 72 = 1032 mm

5. Güssing
- é. sz. 47° 03
- k. h. 16° 19
- 225 m tszf.
- 21, 11, 122, 75, 19, 102, 113, 93, 122, 30, 58, 85 = 851 mm

6. Kirchschlag
- é. sz. 47° 30
- k. h. 16° 18
- 415 m tszf.
- 15, 13, 122, 100, 49, 126, 129, 145, 155, 44, 63, 102 = 1063 mm

7. Mönichkirchen
- é. sz. 47° 31
- k. h. 16° 02
- 979 m tszf.
- 18, 21, 118, 89, 28, 196, 159, 249, 177, 47, 81, 87 = 1270

8. Oberschützen
- é. sz. 47° 21
- k. h. 16° 12
- 350 m tszf.
- 20, 18, ???, 110, 20, 124, 87, 91, 123, 55, 69, 94

9. Pitten
- é. sz. 47° 43
- k. h. 16° 11
- 355 m tszf.
- 8, 12, 81, 70, 29, 119, 124, 113, 139, 28, 51, 36 = 810 mm

10. Unterlungitz
- é. sz. 47° 18
- k. h. 16° 02
- 352 m tszf.
- 21, 16, 86, 88, 39, 218, 133, 107, 117, 50, 50, 73 = 998

11. Wörtherberg
- é. sz. 47° 14
- k. h. 16° 06
- 409 m tszf.
- 22, 18, 89, 86, 21, 126, 131, 107, 108, 45, 49, 86 = 887 mm


Ezután tovább kutakodtam a hazai források között. Legjobb lenne persze az eredeti csapadéklapot megnézni, de ahhoz jelen pillanatban én nem férek hozzá. Úgyhogy ennek híján az évkönyvet vettem elõ ismét, amelyben napi felbontású adatokat errõl az állomásról ugyan nem közölnek (sok helyrõl van ám!...nem is hinnénk a mai vadkapitalista adatpolitika korában, mi mindent hoztak nyilvánosságra néhány évtizeddel ezelõtt...na mindegy, inkább nem is folytatom, mert ez a téma elég messzire vezet innen...), viszont más érdekességeket lehet találni.

Stájerházak állomáson tehát 1937-ben a mérhetõ (0,1 mm vagy nagyobb) csapadékú napok száma 136, az 1,0 mm-t elérõ vagy meghaladó csapadékú napok száma pedig 102 volt. A többi állomással összehasonlítva ez egyáltalán nem kiugró, sõt, nem egy helyen pl. 150-160 csapadékos nap volt, és ugyanilyen arányok vannak az 1,0 mm esetében is. Itt tehát semmi különös nincs.

Az évkönyvben vannak továbbá közölve rövid idõ alatt lehulló, nagy mennyiségû csapadékok adatai is. Stájerházak esetében három ilyen különösen magas értéket találtam: július 8-án 55, július 24-én 51, július 25-én pedig 70 mm esett. (Érdekesség: az ombrográf adatai szerint a 8-i 55 mm 60 perc alatt, a 24-i 51 mm pedig 120 perc alatt hullott le! Nem semmi felhõszakadások lehettek.)
Ez tehát 3 nap alatt 176 mm - mindez azért érdekes, mert az állomás amúgy is kiemelkedõ éves adatsorában a július az a hónap, amely még önmagában is kiugró. Na már most a 268 mm-nek mintegy kétharmada ezen a három napon hullott le, ez pedig magyarázat lehet a hatalmas havi összegre. Ellenõrzés céljából álljon itt a jó pár száz m-rel lejjebb fekvõ, és az év végén 1032 mm-rel záró Kõszegrõl egy érték: július 25-én ott 76 mm esett, vagyis a stájerházaki adatok ennek megfelelõen megbízhatónak tekinthetõk.

A következõ lépésben megnéztem, vajon mit írtak maguk a kortársak errõl az 1937-es évrõl, illetve az 1510 mm-es rekordról, hiszen azért ilyesmikre valószínûleg akkoriban is alaposan felkapta a fejét a szakma. A magyar meteorológia hõskorában az Idõjárás címû folyóirat töltötte be a jelenlegi Légkör szerepét, ebben rendszeresen közöltek pl. havi, éves összefoglalókat is. Most az 1937-es számokból fogok szemezgetni. Elõre elnézést kérek azért, hogy nem pontosan, szó szerint idézek, de nem volt idõm/kedvem hosszú mondatokat szóról szóra kijegyzetelni - a lényegen ez talán nem sokat fog változtatni.

A márciusról azt írták, hogy olyan bõséges csapadék hullott, amely Csonka-Magyarország történetében még nem fordult elõ az elsõ tavaszi hónapban. Helyenként a 200 mm-t is meghaladta a lehullott mennyiség, de az országnak mintegy háromnegyed része 100 mm fölött zárt. Sok helyen az átlagosnál 4-szer, 5-ször több esett, továbbá megemlítik, hogy helyenként több napon is 10 mm fölötti összegek fordultak elõ. A hónap legmagasabb értékei: Kisinóc 233, Királyháza 231, Városlõd 223, Bakonypölöske 217 mm.

Nyugaton, délnyugaton április helyenként ismét 100 mm fölött zárt, a lista élén a következõk végeztek: Stájerházak 156, Murakeresztúr 132, Barcs 121, Szentgotthárd 120 mm.

Júniusban az ország egyharmad részén hullott 100 mm-nél több esõ, a legtöbb a Veszprém megyei Kertán, 215 mm. A hónapban kiemelkedõnek bizonyult jó pár nap: 11-én Kertán 95, 29-én Pécsen 72, 30-án Székesfehérváron 86 mm-t mértek.

Júliusban a Dunántúlon ismét sok helyen esett 100 mm fölötti mennyiség. A Vas megyei Kerca (mai nevén Kercaszomor) 191, Kõszeg pedig 184 mm-rel zárt a hónap végén, de hát ugye ez semmiség Stájerházak állomás 268 mm-éhez képest... A nagy csapadék jókora részben zivatarokból, felhõszakadásokból jött össze, amint ezt már fentebb is említettem.

Augusztusban az ország egészén sok csapadék hullott, délnyugaton azonban egészen rendkívüli összegek is elõfordultak. Lenti 257, Szécsisziget 248, Bak 244, Becsehely 237, Zalatárnok 220 m-rel zárt. Ezek a szélsõségesen magas Zala megyei értékek a hónap elsõ napjainak köszönhetõk, amikor a környéken több helyen is 24 óra alatt 100-130 mm esõ zúdult le zivatarokból.

Szeptemberben a Dunántúl egy jó részén már-már szokásosnak mondhatóan 100 mm fölötti, nyugaton 150 mm-t meghaladó havi összegeket jegyeztek fel. Lenti és Sopron-Brennbergbánya 160, Stájerházak 156, Kerca 153 mm-rel zárt.

Végül, mintegy az év megkoronázásaként, decemberben is szokatlanul nagy mennyiségû csapadék hullott le hazánkban, fõként a Dunántúlon. Somogyszobon 139, Nagykanizsán 138, Sopron-Brennbergbányán 133, Zalalövõn 132 mm-t mértek. Persze ekkor is Stájerházak nyert, 165 mm-rel.

Összességében az év egészérõl megjegyezték, hogy 1937-ben az ország nagy részén annyi csapadék hullott, amennyi a magyarországi mérések kezdete (a XIX. század közepe) óta még soha. A Dunántúlon több helyen is 1000 mm feletti éves összeg alakult ki, nyugaton, délnyugaton pedig 1200 mm-t meghaladó értékek is elõfordultak szép számmal (a pontos adatokat lásd egy korábbi írásomban: Link ). További érdekesség, hogy február kivételével minden hónapban jegyeztek fel az országban 100 mm feletti havi összeget, több hónapban pedig 200 mm felettieket is. Legvégül pedig megemlítették, hogy az 1937-es, kiemelkedõ adatok egyértelmûen cáfolják azokat az elõzõ években megfogalmazódott állításokat, melyek szerint hazánkban a csapadék mennyisége csökkenõ tendenciát mutat, vagyis nem igaz az, hogy fokozatosan szárazabbá válik éghajlatunk. (Nahát, 73 évvel telt el azóta, de már akkor is ugyanaz volt a téma, ami manapság... )


Körülbelül ennyi.
Úgy néz ki tehát, hogy tulajdonképpen volt egy alapból nagyon csapadékos év hazánkban, fõként a Dunántúlon, és annak is különösképpen a nyugati felén. Az év egészében általában sok esõ esett, amire nyáron a zivatarok, felhõszakadások még rátettek egy jókora lapáttal. A csapadékos napok száma éves szinten nagyjából átlagosnak mondható, vagyis valószínûleg az egy nap alatt lehulló csapadék átlagos mennyisége volt magas inkább (amire az említett 50-100 mm-es napi összegek bizonyítékként is szolgálnak). A bemutatott osztrák állomások adataiból lehet látni, hogy a kiemelkedõ csapadékú hónapokban (március, április, június, július, augusztus, szeptember, december) arrafelé is elõfordultak 100-200 mm közötti, néha 200 mm feletti értékek.

Mindezek miatt tehát én a magam részérõl számottevõ mérési hibát nem feltételeznék Kõszeg-Stájerházak adatát illetõen. A fentiek alapján sokkal valószínûbbnek tartom, hogy egész egyszerûen a sors különös játéka (valahogy mindig jó helyen húzódtak a frontok, valahogy mindig jó volt az áramlás iránya, mindig õket kapta el a zivatar stb-stb.), hogy ez a mérési hely még a sokból is mindig többet kapott, mint más területek. De hát végül is, 150 év alatt egyszer belefér egy ilyen, nem igaz?

DDKÖVIZIG: Link és napijelentés

Tegnapi naményi csapadék 8,3 mm

Ma reggelig 6,2mm csapadékot adott a tegnapi frontátvonulás.
A havi összeg 52,4mm, az éves 1082,5mm...

Már csak 9 mm kell/kellene és nálam is meglehet az éves 1000 mm csapadék.

Összeadtam az éves csapadékot, 1062mm a mai napig.

Ebben a szezonban már 9 fagyos nap volt(2 novemberben,7 decemberben eddig).Tavaly egész decemberben volt ennyi.

Hol, honnan tudsz ezeknek utánanézni? Árpádtetõn az OMSZ napijelentései szerint ma reggelig bezárólag 1256 mm van. Nem tudom hol lehet a hegy maximuma de én a ny-i végét pl. a Jakabhegyet mondanám, az is 600as, és totál telibe kapja a dny-ról, ny-ról érkezõ csapadék.

Utána néztem, hogy a környéken mennyi csapadék esett és szerintem mivel sok ciklon, volt és a Mecsek hatása nagyon nagy volt a csapadékmennyiségekre, lehet, hogy 2-3 km is sokat számít. Elég ha csak minden ciklonból átlagosan 3-4 mm-rel több esik és már bõven megvan a 70. Egyébként a Mecsektõl kicsit északabbra, tõlünk 15 km-re Tevelen több mint 100 mm-rel esett kevesebb csapadék. A Mecsekben kicsit beljebb Magyaregregyen meg kb. 100 mm-rel több, pedig az sincs messze tõlünk. És ha nálunk már több mint 1200 mm esett idén, akkor mennyi eshetett a Mecsek központi részén Kisújbánya környékén 5-600 m-en? 1450-1500 mm? Lehet, hogy a itt a Mecsekben dõlne meg az abszolút csapadékrekord, csak kár, hogy Kisújbányánál nincs csapadékmérõ.

A váraljai kb. 150 m-en, a mázai kb. 175 m-en.

Az eddigi adatok szerint(bár még ma is esik itt-ott)az elsõ decemberi dekád 20-75 mm csapadékot adott.Ez az országos 40 körüli dec. átlag 50-200 %-a durván,átlagosan több is esett,mint a sokévi közepes érték.Persze a hegyeinkben ennél nagyobb csapadék is volt ill. keleten,de a lefedettségünk még nem a legjobb.Valójában számottevõen kevesebb csak 2 megyében esett: a Dunánúl ÉK-i része,fõleg Komárom és Fejér megye.A Tiszántúlon meg a havi adag másfél-kétszeresénél is tartanak.

Éppen az éves csapadékkal kapcsolatban szeretnék beírni valamit én is.Bár tudom,hogy az új oldal jobb és fejlesztés alatt áll(a régi ikonok miatt minden nap könnyezek és imádkozom,hogy vezessék vissza õket a táblázatok láthatatlan,az észlelési napló óvodás stílusú ikonjai helyett ),de az éves stb. statisztikákkal kapcsolatban meddig lesz még zûrzavar ? Csesznek csapadékadatait(most már kb.1200 mm) egyszer a táblázat 1005-nek írja,aztán az éves térkép 1097-nek (ennyi volt nov.21-én),a diagramon 164mm, viszont az éves anomáliatérkép még a nyár eleji állapotot mutatja,amikor még csak fél év alatt az éves átlagnál tartottunk(azóta már közel kétszeresénél tartunk).Mindenütt téma a belvíz és a sok idei csapadék.Erre a térkép szerint az ország felén az idén az átlag sem hullott le,vagyis még csapadékhiány van.Jó lenne minél hamarabb megszüntetni ezt a félrevezetõ állapotot...

1937-ben a két kõszegi állomás között 480 mm különbség volt. Persze kérdõjeles a dolog

- Kõszeg, Stájerházak: 1510 mm
- Kõszeg, Reáliskolai Nevelõintézet: 1032 mm

Egyébként hány tszf. méteren van a mázai és hány méteren a váraljai mérõ?

Emlékezetes lesz a 2010-es esztendõ:
Link

Tegnap mérhetõ csapadék nem volt, így a hétfõtõl tartó csapadékos idõszak az elõrejelzett tetemes mennyiség helyett szerencsére csak 6 mm esõt hozott. A hónap 43 mm.

Észlelõik már tapasztaltak olyat,hogy 2 km-re egymástól egy zivatarból 59 ill. 2 mm hullott.Egy év alatt miért ne lehetne ekkora eltérés ?

Valaki meg tudná mondani, hogy eshetett Mázán több mint 70 mm-rel több csapadék eddig 2010-ben mint itt Váralján?

Biztos nem a hatalmas távolság vagy magasságkülönbség miatt, ami a két falu között van: Link

Tehát Magyarországon orkán szélerõsség gyakorlatilag nem fordulhat elõ
Tornádóban esetleg!

Elképesztõ adatsor!
Így is az alapszél is sokkal erõsebb volt, mint nálam a legerõsebb széllökés (61,2 km/h 8:23).
Jó mondjuk hozzá kell, hogy tegyem a környékünkön rengeteg az erdõ.

Válasz erre:

Link

És ezúttal érdemes megnézni valamit. Még egy jó pár hónapja merült fel a kérdés, hogy vajon Kab-hegyen milyen tízperces alapszél-erõsségi adatok lehetnek ilyen elképesztõen erõs lökéseknél. Továbbá, hogy elõfordul-e orkán erõsségû alapszél. Íme, eljött a mai nap, aminél jobb összehasonlítás talán nincs is!

Tehát akkor a kab-hegyi adatok 9:10 és 11:00 között, elõbb rendre a max. lökés, majd a tízperces alapszél-átlag km/h-ban:
- 131; 81
- 172; 94
- 143; 89
- 149; 88
- 127; 86
- 154; 91
- 142; 85
- 130; 80
- 120; 81
- 142; 83
- 121; 82
- 129; 83

Vagyis a 120-140 (170...) km/h-s lökések idején olyan 80-90 km/h-s alapszél "fújdogál" odafent, ami még elég messze van az orkán (119 km/h) kritériumától.

Nálunk is csak 1 mm volt a napi mennyiség, még a mai napot kellene megúszni keményebb záporok nélkül, én a hétvégi havat se kívánom, bár 1-2 cm nagyon nem árt. A havi mennyiségünk 43 mm.

Hú, elkerültek a tömbök, csak 1,1mm lett a napi csapadék (a falu fellélegezhet).
A havi összeg így 46,2mm.

A tegnapi átlaghõmérséklet 13,1 °C lett 24 adatból számolva....

Tegnapi naményi csapadék 8,7mm.
A tegnap elõtti adat javításra szorul, mert nem 8,3, hanem 11,9 mm volt.
(Fetikövizig)

Köszönöm a választ.
Csak tudnám, hogy akkor honnét szedték azt az 1200-as adatot..
szerk.: és közben megtaláltam a videot, benne Tamással.
Link

Kicsit mérési hibának tûnik Link

December 7-ig 960,9 mm esett Soltvadkerten. (Nem vagyok OMSZ-os, a mai Ma reggel-ben mutatták.)

Tmin: 3,2°C (7:33), Tnax: 13,2 °C (18:07). Rhmin: 86% (3:24), Rhmax: 99% (7:40). Pmin: 1002,7 hPa (18:07), Pmax: 1008,6 hPa (9:50), gyengén süllyed. Tdmin: 1,0 °C (8:20), Tdmax: 11,4 °C (17:45). Wchill min: 0,0 °C (6:29), Wchill max: 11,4 °C (5:09). Wgust max: 10,5 m/s (2:50). Tegnapi csapadék: 0,2 mm (ww61). Mai csapadék eddig nem érte el az 1 mm-t (ww61). A szél reggelre gyengült és ÉNy-ira fordult ezzel hidegebb és nedves levegõ áramlott fölénk. Napkeltekor gyorsan sûrû köd képzõdött, ami a kora délelõtti órákban megszûnt. Délelõtt rövid ideig gyenge esõ volt, majd felszakadozott a felhõzet.Délután megszûnt a párásság. A változóan felhõs ég melett a Nap is kisütött. Késõ délutántól a szél erõsödésével gyorsan emelkedni kezdett a hõmérséklet, ami az utóbbi órában stagnál.

Köszi, igen kialakul majd. Azonban ez volt az elsõ és el kellett indulni valahogy. Azért írtam azt amit, mert vasárnap kezdõdött az enyhülés. Mostantól ez nem így lesz mindig az adott nap idõjárásáról fog szólni, illetve ha az elõzõ délután éjszakáról ha van friss információ. Természetesen a csapadék adat az elõzõ nap lesz, hisz így logikus. Az átállás miatt lesznek csúszások és elõfordulhat, hogy a frissítés is kimarad, de ezt szépen orvosolni tudjuk majd. Türelmet kérünk mindenkitõl:-) Mindet megteszünk, hogy az oldal és a benne frissen kialakított kezdeményezések mûködjenek.

Tegnapi naményi csapadék 8,3 mm (Fetikövizig)

Dec.2-óta nem voltam Cseszneken,hogy addig mennyi esett a naplóból megtudhatod,de jobb,ha Zircet nézed(dombiati).

Sziasztok!
Valaki OMSZ-os megtudja nekem mondani, hogy Soltvadkerten mennyi az éves csapadék eddig? Csak mert egy megyei portál szerint 1200mm esett, ami szerintem kizárt!
Ha nem érkezik válasz, akkor majd kiszámolom a napijelentésekbõl. Igaz az kicsit sok idõ.