Globális jelenségek

Ja és még annyi, hogy ebben a száraz idõszakban az esti "meteorológus jelenések könyvének" máig fülembe csengõ tézise volt .."Hazánkban csendes, száraz idõjárás várható, mivel a légköri frontok pályája az 50. szélességi körtõl északra helyezkedik el, ahol sokfelé változékony csapadékos az idõ"..

Milyen lényegtelen dolgokra is emlékszik az ember:-)

Folytatva a tegnapit… mire is alapozom ezt a megfigyelést? A válasz viszonylag egyszerû – a csapadék nagy területen kialakuló jóval átlag alatti értékére (meg persze az emlékeimre). Gondolkodhatunk persze úgy is, hogy a frontok darabszámra ekkor még megvoltak, csak csapadék hullott kevesebb belõlük, de akkor rögtön felmerül bennem a kérdés, hogy azok tényleg olyan „igazi” atlanti frontok voltak-e amelyek végigszántották az európai légteret – tehát a csapadékra hivatkozás személyi elhivatottsága mellett megvan a második igencsak szubjektív tényezõ…

Na ettõl függetlenül, a 81-tõl 94-ig tartó idõszakban itt ÉK-en az átlagostól lényegesen kevesebb csapadék hullott. Volt olyan terület ahol 14 év alatt 2 évnyi csapadék maradt el. (kérdés persze, hogy az átlagostól való eltérés milyen átlagot is jellemez) Mivel akkor nem volt rálátásom a hazai összcsapadékra és internet sem volt lehet, hogy csak a lokális hatást értelmeztem rosszul. Az viszont biztos, hogy olyan idõszakokat éltem(tünk) meg amelyekhez viszonyítva a mostani „eseménytelenség”, mozgalmas kavalkádnak tûnik.

Csak röviden, hogy képet kapjunk errõl az idõszakról:
1981. Az ország 90%-án átlagostól kisebb csapadék, a hiány nagy területen meghaladta a 20-25%-ot. Különösen száraz az elsõ 4 hónap, nagy területen csak 60-80 mm csapadék hullik, a negatív csúcs Gibárt 38 mm/4 hónap.

1982. Az ország területének nagy részén jóval átlag alatti csapadék (kivétel az ÉNY Dunántúl).

1983. Országos aszály, helyenként az éves csapadék fele hullik csak le. Az év második felében rendkívül kevés csapadék. 82-83-as télen hó alig van, csak február elején esik az északi országrészben 10-20 cm-nyi.

1984. Az ország 70%-án az átlagostól kevesebb csapadék. Száraz nyár sokfelé 100 mm alatti 3 havi csapadékkal. Zsámbokon egész nyáron 42 mm hullik. Hó ismét kevés.

1985. Szeszélyes területi eloszlásban az átlagoshoz közeli csapadék. Száraz tél, az ország északi területein a 3 hónap folyamán 50 mm alatt marad a csapadék. Rendkívül száraz szeptember-október, Budapest egyes részein, Hevesben és Borsodban, ill. az Alföld bizonyos részein 10 mm alatt marad a két hónap csapadéka. Negatív csúcs Mátraverebély 6 mm.

1986. Országos aszály. Száraz tavasz, nyár és õsz. Talán ekkor fordul elõ Magyarország történetében egy olyan idõszak, amikor valamelyik állomáson 50 napon keresztül nincs mérhetõ csapadék. Az Alföldön helyenként 10 mm alatti 3 hónapos csapadékösszeg. Tiszadorogmán márciustól decemberig nincs olyan hónap, hogy 28 mm-nél több lenne a havi csapadék. Kunhegyes õszi hónapjainak csapadékai 0;9;0.

1987. Átlag feletti csapadék a Dunántúl 80%-án, átlag közeli keleten. Száraz nyár és õsz.

1988. Az ország területének 95%-án az átlagostól szárazabb idõ. Igen nagy csapadékhiány a Bakonyban, helyenként 300 mm-es anomália. Keleten. Északkeleten száraz október-november, sokfelé 20 mm alatti kéthavi csapadékkal. Hó alig van, nagyobb mennyiség csak a hegyekben hullik február 25-e után. Augusztus 3-án megdõl viszont a hazai szélrekord.

1989. Az ország területének 95%-án az átlagostól szárazabb idõ. Az év elsõ 2-3 és utolsó 3-4 hónapja általánosan száraz. Decemberben sokfelé 0 mm a havi csapadék.

1990. Az országban egyetlen állomás van (Hidasnémeti), ahol a csapadék meghaladja az átlagot. Januárban és márciusban nagy területen 10 mm alatti havi csapadékok. Hó szinte semmi az egész országban, csak a Mátra és a Bükk legmagasabb részein hullik február 13 után 20-40 cm, de 21-én elolvad.

1991. Az ország kétharmadán az átlagosat meghaladó a csapadék, de a pozitív eltérések nem túl nagyok. Január országosan száraz (sok helyen 0 mm csapadékkal), míg március és szeptember nagyobb területre kiterjedõen. Hó elõbb alig van, majd februárban nagy havazások északkeleten.

1992. Az ország legnagyobb részén az átlagostól szárazabb, a megszokottól több csapadék inkább csak Baranya megyében volt. Száraz január és február, rendkívül száraz augusztus. Fõleg Budapest környékén néhány más hónapban is alig van csapadék. Pl. Rákoskeresztúr jan-feb. 13 mm; ápr-máj. 21 mm; júl-aug. 21 mm, de pl. Nagykörü elsõ 4 havi csapadéka 27 mm, Tiszadorogma 23 mm, Tiszakécske jan 1-aug 31. között 105 mm, Békésszentandrás elsõ 5 hónapja mm-ben - 4;9;5;9;12.

1993. Az ország legnagyobb részén szárazság, csak a Dunántúl déli és középsõ részein több a csapadék az átlagostól – ez is leginkább az év utolsó 3 hónapjának csapadékossága miatt van. Rendkívül aszályos volt a tavasz és a nyár. Budapest egyes részein június 30-án még a 80 mm-t sem érte el az éves csapadék, de pl. Tiszakécskén szeptember 30-án még csak 158 mm-nél tartottak. A Tarna és több kisvízfolyás bizonyos szakaszai teljesen kiszáradtak.

1994. A Dunántúl nyugati felén az átlag feletti, az ország többi részén átlag alatti csapadék. Nincs különösen kiugró idõszak, átlagosan csapadékszegény az év.

A fentiek csak Magyarország általános csapadékellátottságát jellemzik, de talán feltételezhetjük, hogy a kevesebb csapadék, kevesebb front eredményeképp alakult ki. Ezekhez a sorozatban száraz évekhez 1995 óta, talán csak 2-3 volt hasonló és az idei meg a tavalyi egyáltalán nem mérhetõ.

Persze azzal, hogy ezt leírtam még nincs bizonyítva az ominózus 14 év atlanti frontjainak hiánya, hiszen nem mindegy mibõl nem hullik csapadék. Lehet, hogy az a kevés atlanti frontból hullott és egy szem mediterrán ciklon sem járt erre, bár erre nem így emlékszem. Mellékesen kérdezem – az atlanti frontok mennyiben járulnak hozzá a mediterrán ciklonok képzõdéséhez? Hátha rehabilitálhatjuk némelyiket, ami még eltûnése elõtt közvetlenül, vagy közvetve hozzájárult valami késõbb számunkra kedvezõen alakuló légköri folyamathoz!:-)

Ezt csak úgy hirtelen kutyafuttában...

Kocka!

Igy van,igazad van...
Kiváncsian várom a többit

Elõször is adatsorok nélkül: Én meg azt állítom (nem Cauchy védelmében-ugyanis nem szorul rá), hogy a 70-es évek vége óta tartó idõjárás iránti érdeklõdésem eredménye képpen, arra a következtetésre jutottam, hogy a 81-tõl 94-ig tartó idõszak "k"-ra unalmas volt, kevés fronttal. A többit holnap.

Cauchy, hogy is mondtad nemrég?

"Adatsorok! Adatsorok! "

Lássuk Ha Neked vannak, miért titkoltad eddig ?

Cauchy: Nyugi, hagyd-el, Floo igen nehéz eset, lehet neki bármit is mondani, he-he !
Próbáltam érvvel, példával, Te is, hiába, he-he !

Szerintem meg egyáltalán nem csappant meg, ez az én megfigyelésem: 1990 óta naponta regisztrálom az adatokat, és nem hinném, hogy Nagykanizsát átugorva csak hozzám érkeznének az ATLANTI frontok. Ennyi.

Én nem bánnám, ha télen is kevesebbet lenne óceáni front. Ez az a fronttípus, ahol itt nem, hogy hó, hanem csapadék sem fordul elõ. Bár mediterrán ciklon sem mostanában volt.

Floonak igaza van, a Floo-frontok igenis kevesebben vannak! Az meg, hogy: "ki tudja, mi volt régen" nem lehet alapja semmiféle vitának.

Jóska!

Ez az amit soha nem tudunk meg,hogy mi volt 100-200évvel ezelött,én egy valamit állitok,azt hogy az óceáni eredetü frontok száma jelentösen megcsappant...
Hogy ez mondjuk többször is elöfordult a törénelem során és lehet hogy teljesen normális dolog,az is lehet...
De ugyananyi az esélye hogy nem...

Igen, csak annak nagyobb a médiavisszhangja, ha valaki amatõrként talál fel valamit, mintha egy kutatóintézet falai közt évtizedek munkájával tenné ugyanezt. Valahol ezzel is lehet tartani a lelket a szenvedõ emberekben, nem? A reményt, hogy nekik is van esélyük.De az is tény, hogy kockafejjel nehéz újat alkotni, ezért is vannak korszakok, amikor a szabadság nagyobb értékûvé lesz, és a zsenik képesek lehetnek eképpen nagyobb önmegvalósításra. Ez a mi korszakunk rohadtul nem ilyen, itt a szorgalom és a tudás nagyon kell, nem elég a szerencsés zseni világmegváltó pillanata.
Amúgy rengeteg nagy találmányt iszonyú sok névtelen ember sikertelen kísérlete elõzte meg, ezeket az embereket soha senki nem fogja megismerni. Azért Galilei a maga korában (mai szemmel nézve) botrányhõs volt. Lehet, hogy csak emiatt maradt fenn a neve? Ki tudja!?

Nekem meg az jutott Galileirõl eszembe hogy Floo állításával ellentétben nem égették meg "csak" háziõrizrtben tartották. No meg az sem igaz hogy "a legtöbb találmányt az amatõrök találták fel". (nem a fórum témája csak megjegyeztem )

Galilei nekem is eszembe jutott, mégpedig azért mert bár úgy tûnhet, hogy a fórum forog az atlanti frontok körül, inkább az állófrontok forognak a fórumban:-)

Nyuli, amilyen rohadt meleg lesz, nem is kell égetni, lángra kap magától :-)

Továbbra is dolgozom a visszamenõleges frontanalízisen, de tényleg nagyon macerás dolog és persze csak hozzávetõleges lesz.
Vagy pedig nem marad más hátra, mint hogy Floo-t megégetjük

Az Észak-Atlanti Oszcillációról (NAO) van itt egy elég jó írás:
Link
Ha lesz idõm, áttanulmányozom, hátha van benne számunkra érdekes infó a jelen vitával kapcsolatban.

Lehet, hogy azért szedjük szét Floo-t az elméletével, azért marcangoljuk az adatok nélküli, tapasztalati úton szerzett benyomásait, mert nekünk sincsenek adataink, amelyekkel megcáfolhatnánk van melléállhatnánk???
Floo pedig azért hajtogatja megrögzötten a maga igazát, mert ezt õ is látja rajtunk???
Na mindegy, nem ezen múlik a dolog.
Azért valaki, aki ráér és hozzáfér adatokhoz, igazán utánanézhetne már. Az ám az igazság, hogy ilyen rövid távon, mint pár év, évtized, szerintem a tendencia adatok nélkül nehezen bizonyítható. Én hiába mondom, hogy mi volt 20 éve, vagy 30 éve, ha akkor nem tudományos alapon fordultam az idõjáráshoz, hanem csak puszta érdekességet láttam benne... Biztos, hogy a "tanult" odafordulás eleve más dolgokat láttat meg, mint az amatõr figyelem, lehet, hogy az amatõr valóban észrevesz olyan öszefüggést, amit a tanult nem lát meg, mert õ másképp tanulta és ellentmond az általa ismert tényeknek. Ez úgy volna jól járható vizsgálat, ha az amatõr által megfigyelt anomáliáka a tanult feldolgozná és kielemezné. Ez kéne most is, nem?

Floo:
Tegyük fel igazad van, és most egy sincs, "régen" pedig rengeteg (mondjuk van igazd, hogy csökent a számuk).
Egy bibi van vele, hogy ez egy-kettõ (netán három, azaz nem egész száz év) nemzedéknyi emlékezet.
Egy kis játék:
Tegyük fel, hogy a XIX.sz végén megint nem volt egy sem, és akkor az emberek azt mondták, "bezzeg a század elején mennyi volt !"

Jó nem, he-he ?

Remélem az atlanti frontokat majd egyszer átkeresztelik Floo-frontoknak

Galilei jut eszembe,azt merte állitani hogy a nap körül kering a Föld,és a Föld forog a saját tengelye körül...
Oszt megégették..

Valószinü nem vagyok sem tudós,sem végzett meteorológus,sem idöm sem hozzáférési lehetöségem sincs hozzá hogy feldolgozzam a témát,és bizonyitékokat keressek...
Kicsit más szemszögböl nézem a dolgokat mint azok akik tanulták,mert Õk azt tanulták meg amit megtanitottak nekik amit más tudósok és okos emberek leirtak,én meg tapasztalataimból és a megfigyeléseimböl táplálkozom...
A legtöbb találmányt amatörök találják fel...

De hisztek amit akarok,mivel óceáni eredetü front nincs mostanság,régen meg volt,mindegy is mennyi volt régen,ha most 1 sincs...

Cauchy: így már világos, korábban kissé félreérthetõ volt, amit Floonak írtál:

"Kedves Floo!
Csak egyetlenegy adatsort mutass, ami szerint az Atlanti frontok száma csökkent. Az, hogy beszélünk mindenfelé a levegõbe ez a Blikkben még elmegy, de a tudományos életben sajno minden adatokkal kell alátámasztani. Addig csak mosolyogni lehet rajta"

Ami viszont a következtetések levonását illeti, valóban igaz, hogy még nem tudhatjuk, hogy ez az idõjárás természetes periodicitása, vagy valóban a klímaváltozás, vagy netán a Föld körül 36547 m magasan keringõ 1 pár rendõrcsizma hatása - ehhez már valóban adatsorok kellenek.

Igen, de nem Kolombusz találta ki, hogy a Föld gömbölyû, hanem azt már elõzõleg bizonyították.

Cauchy:

"hanem azzal, hogy belõle még következtetéseket is vonunk le. "

Dehát minden igy kezdõdik, hogy vmibõl elkezdnek következtetéseket levonni...

Szerintem inkább arra kell figyelni, hogy a levont következtetés a kiindulási pontból nézve konzisztens és amennyire lehet megalapozott legyen.

Egyébként a hihetetlen következtetésekre, merész elméletekre egy poénszerû dolog:

"KOlombuszt is mindenki hülyének nézte, mégis õ nyaralt elõször a Bahamákon", azaz remélem hogy Floo elmélete (vagy akárki másé) lesz majd egyszer az, amirõl kiderül hogy igaz.

Addig kételkedjünk, de ne vessük el csak azért, mert "megérzésre" alapszik.

Ha meg valamit méréssel állapítnak meg, akkor ott is szerepel valami komoly matematikai elmélet a mérés kivitelezésekor. Nem csak úgy mondunk egyet, mérünk kettõt aztán utána mindent elhiszünk
Persze vannak ellenõrizhetetlen elméletek: pl a legtöbb kozmológiai feltételezés, nem ismételhetõk meg kísérletek során, nehezen mérhetõk.
Az iylen elméleteket (relativitás e., tágulás stb) csak az önmaga jóslataival illetve következményeinek vizsgálatával lehet (részben) igazolni.
Pl a relativitást: merkúr keringési pályája, légkörbe behatoló nagysebességû, rövid életû részecskék
vöröseltolódás, neutrínók

rengeteg és összetett ez az egész tudománynak hívott massza

-1 db dolog

Látom nem világos, hogy mire akartam utalni. Nem azzal az állítással van a bajom, hogy az Atlanti frontok száma csökkent, hanem azzal, hogy belõle még következtetéseket is vonunk le.
Másik dolog: a tudományos elméleteknek nem kell feltétlenül 100%ig mindig teljesülnie: úgy néz ki a dolog, hogy az éppen elfogadott elmélet (törvény) az akkkori lehetõ legpontosabb matematikai modellje az adott fdlyaamtnak. Ha találunk bele nem illõt, akkor a törvény módosítani/kiterjeszteni/általánosabbá tenni/ kell.
De olyan még a mesében sincs, hogy valaki egyszercsak rájön a világmegváltásra. Az ilyen látszólagos fejbõlkipattanást is sok év kemény kutatása és munkája elõzi meg.

Einstein általános és speciális relativitás-elmélete számtalan feltevésen alapul, a levezetésébõl adódó következtetések (pl. a fénysebességnél nincsen nagyobb sebesség, mert nem lehet) szintén nem igazán bizonyítható. Viszont a tudomány konszenzusra jutott.

A héten kiadott hír szerint egy nemzetközi tudóscsoport meghatározta a világegyetem tömegét. Nehéz lesz bebizonyitani, hogy esetleg tévedtek néhány dekát.

Cauchy:

a számtalan állandóról nem is beszélve.. (fénysebesség, dielektromos együttható, 1 mol anyag atomszáma, 1 elektron töltése satöbb), ez mind méréseken alapszik és számtalan képlet pedig ezekre az állandókra épül.

Cauchy:

Elõfordulhat hogy a gravitációs tér erejének képletében van 1,999... a 2 helyett, nem tudom pontosan, de a lényeg az, hogy levezetni nem sikerült, de kimérni ki tudták, hogy igy van.
Nem mellesleg: a jelenleg ismert fizikai törvények hány százaléka épül mérésre (azaz elõbb kimérték majd találtak valami oda passzoló levezetést) ? Vagy hány százalékának a valódiságát ellenõrzik mérés által ? (F=ma, fénysebesség, gravitációs hullámok, gravitációs lencse stb)

A frontok száma egyértelmû valóban, de az erejük, sebességük, irányuk, meddig jut el stb és ezek eloszlása már nem ennyire.

Matematikai nyelven: n pontra (frontok vmely paramétere idõrendben) elég sok n-nél magasabb fokú függvény illeszthetõ bizonyos hibahatáron belül, igy sokféle rendszert lehet találni benne.
Vagy lehet hogy nincs benne rendszer.

Nem én mondtam, he-he !

"Bezzeg régen mekkora telek voltak!"

Egyet azért ne felejsetek el, a fõ dolgokban konszenzus van immáron, ám most egy olyan terület járódik körbe, aminél nagyon kényes a határ, hogy mi kuruzslás, és mi tényalkotás.
Mindkét félnek van igaza, nem muszály bizonyított tények sorozatát alátámasztásnak gyártani, ám arra nagyon oda kell figyelni, hogy bizony már a kuruzslás-oldal jön elõtérbe, ha csak az erõsen szubjektív emlékezetre hagyatkozunk (még némi-nemû alátámasztás nélkül), ami bizony túllép a tapasztalat megilletett címénél.

Errõl az 1,999 rõl nem hallottam, én fizikából 2-nek tanítom. Nem értem mi az, hogy elméleti úton nem lett levezetve? Most meg nem mondom, pontosan hogyan, de majd utánanézek a bizonyításnak, elektrodinamikából tuti levezettük a térerõsség és az erõ távolságfüggését.
Régebben is volt errõl vita: a tudományban amire nincs közvetlen bizonyíték az gyakorlatilag nem létezik. Abban a formában nem, hogy nem lehet belõle következtetéseket levonni, illetve nem lehet más bizonyításoknál felhaszálni. Amolyan "menekült státuszt" kap, azzala feltétellel, hogy ha valaki bebizonyítja, akkor teljes értékû, tudományosan elfogadott elmélet lesz.
A másik: hogy érted, hogy adatokból bármit elõ lehet állítani? Szerintem az igen csak egyértelmû, hogy adott évben hány frontátvonulás volt hazánk felett. meg kell határozni a kritériumokat, aztán már csak számolni kell.
De ismétlem: nem azzal volt bajom, hogy valaki azt állítja, hogy az az Atlanti frontok száma jelentõsen csökkent, hanem az, högy ebbõl még következtetéseket vont le, azaz megszegte a tudományos gondolkodás alapvetõ törvényét, hogy nem bizonyított állítást használt fel az új felállított elméletéhez, vagy annak igazolására.
Az meg nem igaz, hogy ilyen helyzetekben a "tapasztalatot" kell figyelembe venni adatok híján, mert az erõsen szubjektív.
Így csak ismételni tudom önmagam: Dávid Mihálynak lehet, Ufókongresszuson lehet, tudományosan viszont nem lehet akármit mondani, fõleg itt ne tegyük, ha már annyira el akarunk határolódni a blikk-, magellán- és fókusz- tudomány színvonalától.

Cauchy :

Csomó mindent tudunk hogy van valahogy, de elméleti úton, adatsorokkal bizonyítani mégsem tudjuk, legfeljebb újra elõidézni. Hogy messzire ne menjek, a potenciál és bármilyen erõtér erejének számítására használt képlet osztójában a távolság négyzete van. Kimérték, hogy mégsem teljesen négyzet, csak 1.999.... hatvány, de elméletekkel nem tudják bizonyítani. Ettõl viszont még igaz.

Miért pont az idõjárásban ne lehetne ilyen, ahol igazán nehéz még pontos mérési eredményeket is összehozni?

Azt már meg sem említem, hogy bármilyen adatsorból szinte bármilyen következtetést le lehet vonni, ha az adatsor elég hosszú. (Errõl szól pl az, hogy a Bibliában minden évban találnak valami jóslatot: olvasd össze mind 123-dik betût és közben fordulj észak felé és akkor kiolvashatod, ki lesz világbajnok... : sok betû, azaz hosszú adatsor, kellõ mintával bármit kihozhatsz belõle..)

Sajnos a tapasztalat többet ér, mint a bizonyítás, Murphy után: 1 gramm alkalmazás felér 1 kiló elmélettel.

Szvsz Floo-nak lehet akkor is igaza, ha nem tudja bizonyítani.

Ettõl még Floo-nak meg kellene tennie mindent azért, hogy objektív módon alátámassza az elméleteit. Pl a következõ blokkos elméletét tegye fel a netre pdfben és majd ellenõrizzük, bejött-e

A változás tényével szerintem semmi gond nincs, a változás hatásainak becslésével és vizsgálatával viszont sokkal több. Amibõl a legtöbb vita van az bizonyos események, eseménysorok egyéni megítélése, avagy "hová tünt Damon Hill" meg az atlanti frontok. Ezek lehetnek teljesen helytálló megérzések, kijelentések - az idõ majd választ ad rá - de, ha minden megérzésünket így kezeljük (és ezek olyanok, hogy hajlamosak vagyunk szaporítani õket), akkor a káoszon kívül nem sok minden lesz amit elérünk.
Egyébként az ügyek elõremozdítása érdekében - ha valakinek kedve van - megvizsgálhatja az Idõjárási Napijelentések hátsó lapján lévõ frontanalízis térképeket. Az elmúlt 30-35 évet, nagyjából hiánymentesen megnézheti itt nálunk Miskolcon. Szállás és kosztköltséget nem vállalok:-)

Még szerencse, hogy a Klimaváltozás tényét az IPCC, az MTA, és még az amerikaiak is elismerték. (Suttogva megjegyzem, hogy az OMSZ több szakértõje is bólogat... )

Elõször is talán megfelelõen definiálni kéne, hogy pontosan mit is vizsgálunk és hogyan - egy kockafejû:-)

Dexion: amire nincs adat, arra nem lehet tudományos elméleteket alapozni (sõt semmiylen elméletet)
De nem is ez a baj, hanem az, hogy csak úgy találomra mondunk valamit, hogy ez és ez ennyivel és ennyivel csökkent, pedig ezt semmivel sem tudjuk alátámasztani a saját erõsen szubjektív nézeteinken kívül. Ez mûködhet dávidmihályos varázslós szinten, de nem a tudományos életben.
Itt nem arról van szó, hogy én Floo-nak vagy bárki másnak hiszek-e vagy sem: tisztán arról van szó, hogy elvileg a dolgok úgy mûködnek, hogy ha van valakinek egy elmélete, azt utána bizoonyítani kell, és nem azzal, hogy 1000-szer elismétlem és kockafejûnek minõsítem azokat, akik a hitben nem követnek.

Dexion amugy az adatsorra vonatkozó feltevésed tökéletsen helytálló

Jajdenehéz
Na majd Paloznakon folytatjuk,mert igy neten látom nem értitek mit akarok mondani,ezek szerint én valahogy nagyon máshogy nézem az idöjárást mint Ti....
Pedig ugyanazt a müholdképet,ugyanazt a frontot,ugyanazt a radarképet nézem mint Ti....

Dexion: gondolatolvasó vagy, pont ezen munkálkodom két napja. De elég macerás

Cauchy:

általában igazat adok Neked, de most van egy apró megjegyzésem: attól, hogy valamirõl nincs adatsor, még létezhet, nem ?

Egyébként a GFS 500 hPa-s 50 éves archivumából nem lehet a frontokra vonatkozóan adatokat kibányászni ( Link és itt Realanalysis-Panels) ? Elvileg a frontokhoz tartozik valahol ciklonközéppont is, nem ? Ha az Ural körül van ilyen, akkor lehet front, ha nincs, akkor nem... vagy tévedek?

Floo: egyébként kérdeztem tõled a hosszútávú fórumban. (A mostani lehûlés legfeljebb 1 hétig fog tartani, aztán máris visszatér a kánikula... semmi 3 hetes ismétlõdés? Mi történt?

Jah, értem, specifikus becsehelyi elemzés, he-he !

Snowhunter: én az AB-re gondoltam, mint északnyugatról jövõ HF mögött kialakuló helyzetre. (Mondom, nagy jóindulattal, mert ez a helyzet bõven fennállhat akkor is, ha a front már sehol sincs...) Az As-t azért nem vettem ide, mert ilyenkor a frontok tõlünk és a Fekete-tengertõl északra vonulnak, amivel nem férnek bele Floo "egész Európát átszelõ" definíciójába.

Hoppá, újra egyezünk, he-he !

Usrin: Az AB nem véletlenül As akart lenni ?
Floo: Olvasd át értelmezve, azt jelenti, hogy makrotípusok 25%-t képviseli a három zonális helyzet.
Ebbõl a 25%-ból is mindössze 6% a ciklonáris Zc típus (a klasszikus óceáni irányítás), az anticiklonáris helyzetek adják a 19%-ot (fõleg az Aw, az orrhelyzet, ez Ac keleti perem, ez 14% körüli, az As 5%, ez déli Ac, ennek északi pereme).
ezek 1951-1980-as adatok, és szépen megyeznek az Usrin által közölt idõtartammal.

Floo: az idõintervallum összes napjának 25%-ában volt atlanti fronthoz köthetõ idõjárási helyzet. Ebbõl 5,8%-ban robogtak valóban felettünk a frontok, a maradék 19,2%-ban nyugat-európai Ac keleti oldalán voltunk, ÉNy-i áramlással. (Jellemzõen az atlanti HF átvonulását követõ helyzet - persze kialakulhat máskor is, úgyhogy nagy jóindulattal számítottam ide...)

Összehasonlításként:
Mediciklon meleg oldalán voltunk a napok 6,2%-ában, hideg oldalán 2,5%-ban. (Itt persze nagyok az éven belüli eltérések: áprilisban a leggyakoribb a mediciklon, akkor ez a két szám 9,8% és 5,7%, míg augusztusban csak 1,6% és 0,8%.) A Kárpát-medence feletti ciklonközéppont gyakorisága 1,2%. A felettünk lévõ Ac-középponté 13,3%. Stb...

Usrin !
Amugy igen ez az atlanti front elnevezés is sántit kicsit,nevezhetjük zonális frontnak is,a lényeg hogy szerintem azok a frontok tüntek el amik lendületesen akadály nélkül 2-3 nap alatt áthaladtak Európán és a Fekete-tengerig a Kelet-Európai sikságig meg sem álltak...

Ugy érted hogy az atlanti frontok az általad emlitett idöintervallumban a frontok 25 %-át tették ki?

Cauchy, Floo: erre nagyon könnyû lenne adatsort készíteni. Régebben készültek is statisztikák arról, hogy az egyes ("Péczely-féle") makroszinoptikus helyzetek az év egyes szakaszaiban milyen gyakorisággal fordulnak elõ. Nem tudom, alkalmazzák-e még ezt, de európai nyomás+frontanalízis térképek alapján utólag is bárki megcsinálhatná. Van 13 kategória, ebbõl egy (zC) kapcsolódik "klasszikus atlanti" frontátvonuláshoz, kettõ (AB, Aw) pedig kialakulhat az ilyen frontok hátoldalán IS. A másik 10 típus: mediterrán ciklon, masszív közép-európai anticiklon és egyéb "rendellenesség". 1881-1998 között a 3 "atlantinak" nevezhetõ helyzet gyakorisága összesen 25% volt... Azóta mennyi lehet?

A tankönyveknél maradva: ha nagy vonalakban össze akarják foglalni Magyarország éghajlatát, akkor nyilván egyszerûsítenek. A gyakorinak leírt nyugatról jövõ frontok között ott van az is, ami hullámot vet, az is, ami mediciklont generál. Mellesleg az általam látott tankönyvek mind azt írták, hogy Magyarországon óceáni, kontinentális és mediterrán hatások is érvényesülnek, hol egyik, hol másik jut elõtérbe - és ebbõl bizony csak az óceánihoz tartozik hozzá az atlanti front... Írják még emellett, hogy Nyugat-Európa idõjárása a legváltozékonyabb, hiszen ott gyakran követik egymást a frontok, kelet felé haladva pedig jóval ritkábban. Szóval, csak nem szaladhatott el mindegyik az Urálig, már akkor sem...

Hát a tankönyvek gondolom azért tanitják mert volt...
Most nincs...

Na kezdjük elöröl
Igennel vagy nemmel válaszolj :
Szerinted most gyakori az atlanti front???