Bioszféra

Varázslatos felvételek! Megérte várnod, hihetetlen mit kihozol ezekbõl a helyzetekbõl! A póknak meg gratula a hernyóvacsihoz. :-)

Erdei források iszapjában élõ, kb. kisujjnyi méretû (pár centi hosszú, 0.5-1 cm vastag) hernyó/féreg/kukac, az valaminek a lárvája vagy...???

A megtámadott üvegházi törpepók (továbbiakban házipók) nem tért vissza a sorozatos álkaszás támadások után. Két támadó (az egyik megunta és eltûnt a mennyezet irányában, a másik megijedt az obitól és elgyalogolt egy méterekre lévõ tükör alá) után érkezõ harmadik ellenfele több támadása után a "házipók" menekült el nagyon ügyesen "átverve" az álkaszást (végignéztem és jót nevettem ahogy eltûnése után idegesen topogott ellenfele; akkor a fórumon említettem is). Ezután álkaszás hetekig helyben maradt. December 13. óta figyelem mit fog tenni. Hetekig csak állt a korábban bemutatott fotón látható mûanyag felületen. Hálója se volt (az eredeti "csatateret" a házipók hálóját letéptem az obival akkor menekült el a második álkaszás) de kitartóan várakozott mozdulatlanul, idõnként hol "lefeküdt" kinyújtott lábakkal hol "felegyenesedett" emberi szemmel nézve mintha "tornáztatta" volna lábait. Minden nap többször ránéztem, hihetetlen türelmes jószágok a pókok, õ se mozdult bár néha átrendezte lábait. Több hét várakozás után ma végre zsákmányolt valamit. Nagy csomagot vettem észre a feje elõtt, azt hittem mégis elkapta a házipókot mert szabad szemmel "pókméretû" gömbölyded sötétes csomag volt a szöveten átderengõ barna sárgás mintázattal. A csomagban lapuló lény körvonalait nem igazán láttam a félsötét zugban, csak a vakus makró mutatta meg hogy valami hernyó, lárva, kukac, szelvényes testû csúszómászó, biológusaink tán megszakértik.

Nagyobb képek:
1. Link 2. Link 3. Link
Elnézést a "pókozásért" legközelebb kerti kisvirágokat mutatok az aljnövényzetbõl, egyáltalán nem sínylik meg az idõjárást

"Ac-mögül kikukucskálós" délelõtt termése: Link

A Tókertbõl át-árepül udvarunkra a természet e gyönyörûsége. Gyermekkori ismerõseim.

Szerintem is õ az. Ejh, felénk leginkább balkáni van, nagyot ritkán látok... Küllõt meg még csak a Bakonyban láttam.

Köszi mindkettõtöknek
Amúgy valóban jó az az ablak, ma a küllõt fakopáncsra cseréltem Azt hiszem, nagy fakopáncs:
Link Link Link Link Link Link Link Link

De szép! Jó kis ablakotok van :-)))

Ha tehetném, én is mennék sokfelé..
De hiába közelebb vannak a hegyek innen, mint Debrecen...

Enikõ: csudajó, de régen láttam már küllõt!

Tegnapi zöld küllõ az ablakból: Link

Klassz lett!!!

Napozik a leányzó : Link

Ismét élvezettel nézegettem a képeidet. Te úgy vagy a Zemplénnel, mint én a Börnyönnyel voltam, míg Budán éltem. A földrajzi közelség igencsak számít, valószínûleg ha én is Debreceni lennék, a Zemplént, s a Bükköt látogatnám gyakran, te meg a Börzsönyt Mivel azonban mindkét/három hely talán egyformán csodálatos, így oly mindegy... (Na ennek az eszmefuttatásnak aztán nem sok értelme van így, ha egy matematikus ránézne...)
További jó kirándulásokat.

A tetthely Szarvastól kb. 20 km-re van, mellékútvonalon Orosháza felé. Békés és Csongrád megye határa. Bp-Szarvas kb. 160 km, busszal, közvetlen. Vonat : Bp-Mezõtúr, 140 km / átszállás Szarvas (Orosháza) felé kb. 25 km. Szarvastól a megközelítés csak olyan szgk-val célszerû, amit nem sajnál túlságosan az ember. Irgalmatlan rossz az út, de ha eljössz, vállalom. A tejpereszke körök környéke most sem vízállásos, tavasszal az elsõ hullám biztosan elõjön. U.i: Nem kizárt, hogy a gomba nem tejfehér cölöppereszke, hanem óriás cölöppereszke, de errefelé nem kínlódunk a megkülönböztetésükkel, fogyaszthatóságra, ízre ugyanaz. Íze jellegzetes, erõteljesen fûszeres. Éppen emiatt sokan nagyon szeretik, sokakat meg ki lehetne kergetni vele a világból. Illata elkészítésekor nagyon tömény, csak nyitott konyhaablak mellett javasolt. Látványnak néha olyan, mint egy óriás pöfeteg kör. Fényképezni úgy célszerû, hogy a méretek világossá váljanak : pl. egy focilabda mellett.

Ez örök vita tárgya, nálunk a gombaszakellenõri tanfolyamon inkább az egészben való kiszedést támogatták. Az az igazság, hogy mindkét tábor érvei igen nehezen bizonyíthatóak. Pontosabban engem egyik sem gyõz meg. Szóval az általam ismert (és sokak által elismert) gombászok, mikológusok zöme egészben szedi.

Nem "barbár" módszer így "kitépni" a gombákat? Én mindig tõben késsel levágom.

Azt hittem kucsmából jobban el van eresztve a környék... Ha jönnek a tejpereszkék megyek fényképezni. Olyat még nem fotóztam, és nincs is felénk. Mennyi a vonatjegy Békéscsabáig?

Kicsit fáradt vagyok, kimaradt, hogy ezt nyilván az ország sok más térségérõl el lehetne mondani.

Bocsánat, homokos (magyar)tengerpart is van és pálma is van

Ez teljesen így van.
Az elmúlt években a fotóimmal ezt próbáltam visszaadni.
Az biztos, hogy a MetNet természetszeretõ fórumozóival nagyon jó kis sétát lehetne tenni errefelé.
Sajna idõ hiányában nem tudok részletesen reagálni arra, ami a cikkben van, meg a fejem is tele van, majd máskor.

A könyvet vajon hol lehet megszerezni?

Sziasztok!

A vasárnapi zempléni túránk képei: Link A gomba meghatározásában segítsetek légyszi.

Köszi.

Május elsejére a tejpereszkék 20-40 dekásak. Ez az elsõ termõ hulláma felénk a tejpereszkének. Tetthely : szikes legelõk. Kucsmagombát 25 év alatt szumma 1 db-ot találtam. Az itteni erdõkben semelyik féle kucsma nincs túl nagy mennyiségben, valszeg túl meszes nékik a talaj. A Békéscsabai vásárcsarnokban is inkább hegyvidéki, fõleg erdélyi importot árulnak, mint helyi termést. Májusi pereszke felénk is elõjön György napra, de a legelõn hiába látom a kört, a vak ember módjára tapogatva lehet csak szórványosan megtalálni a sûrû fûben. Erdõben nálunk is van májusi pereszke, de szokásos mozgási útvonalaim 10 km körzetben nem érintenek érdemi erdõt. Húsz deka gombáért 20 km-t csak ritkán kerülök. Amúgy, ha meglátok egy hatalmas fehér gömböt 50 m-rõl a legelõn, majdnem úgy örülök, futok felé 50 évesen, mint egy hat éves gyerek.

Miért pont május 1-jén? Hamarabb is lehet. Kucsmagombák nincsenek felétek?

Ez közösség elleni izgatás, de május elsején megyek tejpereszkét szedni. Az nem egészen három és fél hónap. A rekordom 1 kiló 37 dekás volt.

Link Még hat hónap. Óriás sóhaj.

Link

Ezt olvasta valaki? Link A Spiegel cikke, Németországban egy részeg baglyot bevittek kijózanítani a rendõrök. Félig csukott szemmel támolygó, ittas bagolyhoz hívta ki a rendõrséget egy kutyasétáltató "Az egyik szemhéja félig csukva volt egy részeg ember látványát keltve. Nem támolygott és nem is szondáztattuk meg, de közvetlenül mellette két kidobott snapszos üveget találtunk" - a kiérkezõ rendõrök megállapították, hogy a bagoly két kidobott snapszos üvegbõl italozott be, ezért szakértõhöz vitték. A madár nem sérült meg, csak akkor engedik el ha kijózanodott

Hadd ajánljam a fórum - nem csak zalai - közönségének figyelmébe egy kedves kollégám nemrégiben megjelent könyvét:
Link
Ahogyan azt a szerzõ egyik barátja írja a könyv kapcsán:
"Itt Zalában, vagy a közeli Õrségben nincs Grand Canyon, sem mûködõ tûzhányó, sem fehér homokos tengerpart pálmafákkal, szóval semmi olyan, ami a turbóra kapcsolt gyorsturistáknak percek alatt elég nagy "wow" élményt adna. Viszont aki ráveszi magát, hogy ezen a vidéken gyalog vagy biciklivel túrázzon, elbogarásszon erdõkön-mezõkön, az menthetetlenül függõvé válik."

:-))))))

Így az igazi: Link

csinos fickó!

Egy rigó fiúcska Link

Van pár elmélet forgalomban errõl... Chomsky vagy Fitch elméletei, Fenn elképzelései, sok esetben totál ellentmondóak, más esetben átfednek. Nagyon úgy hiszem, hogy nem vagyunk túl közel még a megoldáshoz. Az biztos, hogy követhetõ elõzményei vannak az állatvilágban, s az is biztos, hogy az ember evolúciója során történt valami, ami lökött egy nagyot a mi beszédünk mai formái felé.
Egy nagyon jó könyv van a témában, ami abszolút elfogulatlanul összeszed és összegez, kiválóan bemutat minden ma ismert elméletet:
Link

Nem, sõt mi rohantuk le a kárpát-medencei szlávokat. Viszont a csatában gyõzõ a kultúra egyes területein gyakran tanítvánnyá válik a történelem tanúsága szerint: innen a nyelvünkben elõforduló rengeteg szláv eredetû szó. Szinte alig tudunk egy mondatot elmondani nélkülük.
Más: engem mindig roppant érdekelt a nyelvek õstörténete. Hol kezdett elõször beszélni az ember? Több centrumból sugárzott-e szét a beszéd képessége, a nyelv - avagy csak egybõl?
Van valakinek infója e kérdéssel kapcsolatban?

Tegnap napnyugtakor rengeteg kifeszített pókselymet láttam, friss ballonozás eredménye. Kispókokat nem sikerült levadásznom a kórókon sajnos.

Szép!

Hamar jöttek az idén: Link Sarcoscypha austriaca

Ez így van. De nem kell feltétlenül hatalmi viszony a szavak átvételéhez, nézd meg pl. a rengeteg jiddis szavunkat! Elég, ha folyamatos, napi kapcsolatban vagyunk az adott nyelv embereivel. Lásd még pl. vinkli, sróf, stb. A szlovákok se rohantak le minket, mégis málna a málna neve.

Hari "?" Noli a rablóhadjáratokkal járó erõszakoskodásra utalt. A harcosok elsõ hulláma nem szótárazni ment, lerohantak, megszálltak egy területet és öltek raboltak erõszakoskodtak. Ezután a hódítók uralmuk alatt tartották a megszerzett területet. Én erre, a rablóhadjáratot követõ uralomra utaltam amikor hosszabb idõ alatt törvényszerûen átveszik egymás szavait õslakók és a harcosokat követõ, kiürült területekre betelepülõk a napi érintkezésben. Nagyrészt az idegen uralom alatt/miatt honosodott meg szókincsünkben sok török és sváb szó. A rendszerváltás óta pedig csak úgy dõl ránk az idegen szavak tömege melyek használata szinte kötelezõ lett. Pld. a "plázacica" keverékszó a mai "plázakorszak" elõtt sose volt magyar szó, mégis közhasználatú lett.

?

Lordom, ne is haragudj, de pár nõt néhány percre leteperni könnyebb, mint megtanítani neki egy csomó idegen szót.

Noli, azért bocsátottam elõre hogy nem vagyok nyelvész A hasonló hangzású szavak is becsapósak, gyakori hogy ami az egyik nép nyelvén hétköznapi gondolat, egy másik nép trágár kifejezésre használja. Nem is a nyelvrokonságot erõltetem (megteszik azt elegen, nemegyszer elképesztõen erõltetett kapcsolatokat összehozva otthon íróasztal mellett). Csupán megemlítettem hogy az eredeti koreai szöveget hallva feltûnt pár egytagú rövid szó mely magyarhoz hasonló hangzású. Ilyenkor a színészek mimikáját is figyelem, tekintve hogy a karakter kihangsúlyozása miatt erõsebben jelenik meg arcukon és "testbeszédükben" az érzelem, ekkor figyelhetõ meg hogy ismert hétköznapi helyzetekben hangzanak el odaillõ magyarhoz hasonló hangzású szavak. Az érzelmek nemzetköziek, legjobban a természetfilmekben figyelhetõ meg, pigmeus, eszkimó, indián, ázsiai és fehér ember - javarészt ugyanazon érzelmi reakciókat lehet felismerni testbeszédükben és mimikájukban, bár némelyik gesztust a helyi kultúrák részben módosítják. Vannak "ösztönvezérelt elemi alaphelyzetek" szeretet-utálat, öröm-harag, támadás-védekezés, agresszív fölény-megalázkodás jelei melyet a világ minden népe egyformán használ érzelmileg a testbeszédben, ilyenkor érdemes megfigyelni szókincsük alapszavait. Némelyik eltorzulva esetleg de rokonhangzásúan emlékeztet magyar szóra és ha "odaillõ helyzetben" hallani, nagy valószínûséggel rokon jelentése lehet. A jövevényszavak meghonosodását elõsegítette hogy saját szavuk nem lévén rá a "mûszaki" szavakat átvették a fejlettebbektõl. Anno kis elkülönült törzseket terelt birodalmába egy-egy nagy hódító, aminek a mai napig van utóhatása a felbomlott birodalmak utódállamaiban, elõzõleg elkeveredve egymás szavait átvették. A genetikai kutatás kiderítette hogy Temüdzsin leszármazottai megtalálhatók Skóciától Indiáig. A szavak is hasonlóan szétszóródhattak, nem csoda hogy távoli népek szavai között akad rokonhangzású azonos jelentéssel. A szavak "népvándorlását" leigázott kis népek birodalmakba szervezése indíthatta el, de az európai gyarmatosítók, kerekedõk és a keresztény hittérítõk is elõsegíthették. A területszerzõ nagy háborúk elmúltak, harmadikat nem akar az emberiség, ám a népvándorlás és "szócserebere"ma is folyik az etnikai keveredés, kutatás/tanulás kereskedelem megélhetés és a felgyorsult utazás miatt. Minden filót félretéve, az ember olykor rácsodálkozik egy idegentõl hallott ismerõsnek tûnõ szóra, elfelejtett távoli rokont sejtve

Madártávlatból:
Link
Irgalmatlan felvételek! Han Solo aszteroidamezõs manõverei ehhez képest ifj. Kiss Mihály!

Ahogy a népek a történelmük során egymás mellé sodródnak, sok szó átkerül egyik nyelvbõl a másikba. Ma egy rakat magyar szó van, ami német szó, mégse gondolja senki, hogy vérileg németek lennénk (persze az más kérdés, hogy az itt élõ németek mennyi gént kevertek be a mienkbe, mondhatom nyugodtan, hogy max 50-60 éve kezdtek bekeverni, elõtte hihetetlen elzártan éltek - totálisan kivetette a sváb közösség magából azt, aki nem svábbal házasodott). Ugyanez igaz a szláv, stb. szavakra is. A szavak hangzására nem szabad adni, nem egyedül ez adja meg egy nyelv milyenségét. A koreai nyelv valószínûleg altáji eredetû, a mongol, a mandzsu és hasonlók rokona. Ettõl még számos szava van, ami az ausztroázsiai nyelvek szavaival analóg, van, ami indiai szavakra hajaz, stb. A legérdekesebb az, hogy a koreai nép genetikailag rendkívül homogén, a nyelvét mégse tudják tökéletesen besorolni, az altáji eredet a legvalószínûbb (dettó a japánnál, ami valszínû egy õs-koreai nyelv leszármazottja, az írásban is levezethetõ az eredet).

Ügyes :-)

Sajnos az emberiség egész történelmét átszövi a területszerzõ hódítás és hatalmi harc. Szinte minden népnek volt korszaka amikor hatalmas területeket uralt ameddig nem jött egy még erõsebb aki elvette tõle és leigázta. Szomorú az hogy sose ér véget a hódítás csak finomodnak az eszközei, mára a pénz lett a leghatásosabb fegyver amivel egy ország térdre kényszeríthetõ. A "hõskorszak" ma már csak mondákban létezik, mert a háború manapság nem a szálkardon és testi erõn fordul meg hanem tömegeket pusztító messze ható fegyvereken. No de nem is ez a lényeg. Elõször a nem magyar szinkronos Dae Jang Geum filmnél ütötte meg fülemet ahol eredetiben volt hallható a koreai szöveg (angol feliratos). Több szóra is felfigyeltem melyek nagyon egybecsengtek ma is használatos egytagú rövid magyar szavakkal. Akkoriban írtam is a fórumon hogy minden tiszteletem a nyelvészeké, és lehet véletlen egybeesés is de mintha... nem vagyok nyelvész csak felfigyeltem, mint ma a magyar dallamra a régi hagyományos népi zenét játszó szöuli internetrádióban (akit érdekel: Gugak FM 99.1 Szöul, Dél-Korea/Seoul, South Korea Link hagyományos népzenéik vagy annak feldolgozása)

Már viszonylag magabiztosan be tudom azonosítani a fajt, jól elkülönülnek a magyar fajtáktól.
Korábbiakban már elég sokat olvastam róluk és jó néhány fényképet is láttam már. (Nagyon agresszívek!)
Természetesen likvidálom õket.

Csúcson a mogyoróvirágzás Link
Az erdõkben is nyílik a hóvirág Link
A tavak felolvadva, tele vízimadarakkal Link Link Link
Talán a legszebb Link

Tesztgombászatom mellékes megállapítása : A pókok felébredtek. Annyi az ökörnyál, mint õsszel.

ÖLJ! Felébredtek a melegre. Kérlek, ha tudsz, készíts egy kis számadást és pár képet, mielõtt lecsapnál! Ha ezek tavasszal kikerülnek a szabadba, megsokszorozódik a számuk!