Bioszféra

Elég sokan és sokat kutatták már a magyar népzene ázsiai gyökereit, egyáltalán nem véletlen a hasonlóság. A leginkább talán az ujgur (jugar) népzene hasonlít. Úgy jó 20 éve egy ujgur énekesnõ eljött Mo-ra és felénekelt egy csomó saját népdalukat, valahol a rádióban hallottam belõle anno, nagyon megragadt bennem, tényleg az õsi típusú magyar népdalokra hasonlítanak. Egy forrást találtam róla: Link
Illetve a történet:"Pórteleki László 1986-ban hangversenyt tartott a pekingi nagyszínházban. Elénekelt 21 magyar népdalt zenekari kísérettel. A jelenlévô ujgurok feszülten figyelték. Ekkor eszembe jutott, hogy Kôrösi Csoma Sándor halála elôtt Campbell angol katonai orvosnak végrendeletként hagyta az utókorra, hogy aki utána Belsô-Ázsiába indul kutatási céllal, ne foglalkozzék a tibeti-angol szótárral, hanem menjen egyenesen az ujgurok földjére... Aztán a hangverseny után odament Porteleki Lászlóhoz egy ujgur kislány, és azt a meghökkentô kijelentést tette, hogy abból a 21 magyar népdalból kilencet ô is tud. Este a magyar nagykövetségen szinte egy „dráma" játszódott le. Pórteleki László elénekelt egy magyar népdalt, a kislány folytatta, majd a kislány elénekelt egy ujgur népdalt, Pórteleki folytatta, majd volt dallam, amelyet együtt énekeltek. Csak a díszítések – melizmák – különböztek egymástól, kis mértékben. A megdöbbentô jelenet után a felvett hangszalagra három szó került. A leány neve: Yinxindzsísz, lakóhelye: Honomkol, Mingua. A következô évben Magyarországra hoztam a leányt, aki a Magyar Tudományos Akadémia Kodály-termében elénekelte az egész általa ismert magyar népdalkincset, 73 magyar népdalt és 32 balladát."
Képzeld csak el, mi lehetne a belsõ-ázsiai csodával, ha nincs kommunizmus és se a ruszkik, se a kínaiak nem próbálnak eltörölni minden kis népet.

Nagyon sok a harlekin katica a lakásunkban.
Beköltöztek a dögök....és még "csípnek" is.

Kollegák bocs, tudom nem Bioszféra téma de az ember felkapja a fejét ha Föld túlsó oldalán egy helyi folklórzenét játszó internetes rádióból váratlanul magyar dallamot hall. Vélhetõen mongol zenei hatásokról szóló mûsorukban (nem értettem a szöveget de ráérzésre és felismerhetõ nevek miatt történelmi visszatekintésnek volt értelmezhetõ párbeszédük, az egyik hosszan magyarázott a másik helyeselt rá és röviden kérdezett) Dzsingisz kán neve mellett többször elhangzott az "ungari" szó majd utána következett igényes mûvészi feldolgozásban egy magyar dallam az õ zeneeszközükön (ami nagyjából a hárfa-citera keveréke). Meglepõ volt a Föld túlsó oldaláról egy mongol hatásokat tárgyaló zenetörténeti mûsorban magyar dallamot hallani a szöuli internetes rádióban

Mai tesztgombászat eredménye két marék júdásfüle és egy marék embrió laska. Mindkét fajt megviselte az utóbbi pár napban tapasztalt 10 °C-t meghaladó hõség. Az egyik gombász tetthelyemet belvíz vésztározóként használták, a rét teljes vízborítás alatt. Legalább 5-6 év, mire azon újra gomba teremhet. A környékbeli belvízhelyzet katasztrofális. Az elkövetkezõ két hónapban minden csapadék úgy kell nekünk errefelé, mint üveges tótnak a hanyatt esés.

A mai gyönyörû idõ kicsábított a Zala partjára egy jót horgászni. Az eredményre sem panaszkodhatom, mert fogtam 3 db 0,5 kg feletti sebes pisztrángot és 5 db 25-30 dekás domolykót. A pisztrángok közül az egyik élõ kishalra a másik kettõ földigilisztára jött, míg a domik csirkemájra kaptak. Csontira és kukoricára csak apró csipkedések voltak.

Kiolvadt a tavacska,a tél "komolyabb"részét túlvészelték a halacskák,eddig veszteségmentesen
Link

Virágzó Törökmogyoró fa Csörnyeföldön Link

Sütött a Nap: Link Link :-) (Bocs az utóbbi napok ömlesztéseiért, napfényhiányban szenvedtem. :-)

Vándorolnak télen belül is a kajalelõhelyek közt. Valamelyik reggel én DK - ÉNy irányba tartókat hallottam (25m LT volt, így csak hallottam)

Alig hittem amit láttam, jó nagy csapat vadliba repült kelet-északkelet felé.

Jó a V betûd, meg a leveles kép is kimondottam látványos!

Aztamindenit! Az elsõ és a harmadik... Nagyon szépek! Grat!

Délelõtti képek a kertbõl: Link Link Link "Vé": Link Link

Délelõtt lenn voltam eget fotózni, s egy csapat tengeliccel összefutottam. A platánon, amit ettek, találtam 4 rajszöget belenyomva a kérgébe, amikor kihúzkodtam õket (mocskosul megalázó dolog egy élõlénybõl hirdetõtáblát csinálni), kifordult egy kis kéregdarabka, alatta persze egy rakás csipkéspoloskával.
Képek:
Link
(Az elején Vénusz- meg napkelte van egy kis halóval.)

CSodásak!!!!

Ma reggel, Kékestetõ: Link Link
du.valahol a Cserhátban: Link Link

"Kikristályosodott példa" az életbõl a fraktálok törvényszerûségeire A lentebb csatolt KFKI fraktálismertetõ írásban megemlítik: "A Brown-mozgás hatása a kristályok növekedésénél is megfigyelhetõ. A 4. ábrán látható, hogy milyen alakzatok alakulnak ki lehulló részecskékbõl, ha az oldalirányú sebesség (h), illetve a megtapadási valószínûség (p) változik". Önkényes megállapításom hogy ezek a nemrégiben (01.04.) fotózott alakzatok egybevethetõek a hivatkozott ábrán láthatóakkal. Önkényes, mert feltételezem hogy akkor maximális szélcsend volt és fotózott alakzatok kialakulási formáit csupán a levegõmolekulák a helyi hõmozgása alakította. Lényegében tehát a Brown mozgás, mely a gázok és folyadékok atomjainak illetve molekuláinak szüntelenül zajló, véletlenszerû mozgása.
A káoszelméletben szereplõ globális keveredés egyik jó példája, mely szerint tipikus kezdõfeltételekkel indítva hosszú idõ alatt az összes lehetséges állapothoz közel kerül a rendszer.

Csak VÉLEKEDÉS

Igen, gombafaj okozza a pusztulást. Nincs idõm végigolvasni a cikket, de eltettem. Tavasszal nekünk is permetezni kell, mivel a mi fáinkat is megtámadták..
Most irány tanulni, lehet pár napig nem is leszek egyáltalán. [esõ]

Ó nem, az elég volt bõven errõl a témáról a dogában. Köszi!

Köszönöm, így már érthetõ. A cikk teljes összhangban van az általam tapasztaltakkal.

Link

Harinak (és a fórumkollegáknak türelmükért) engesztelésül még egy fraktálkép, a "Meditáló bölcs"

Elképesztõ lehetõségek rejlenek a fraktálokban. Köszönöm a türelmet, még megírom a kis ismertetõt és "leszálltam" a témáról. Bioszféra és nem "filofórum" csak éppen nehéz megállni, mert a világon minden folyamat modellezhetõ fraktálokkal. Feltételezik, hogy az egészséges dinamikát fraktális fizikai szerkezetek jellemzik. A közgazdászok fraktálokra jellemzõ "különös attraktort" keresnek a tõzsdeindexben, de orvosok is kutatják szívfibrillációkban, hirtelen csecsemõhalálnál, járványokban; biológusok az állatok és növények életét irányító folyamatokban. A hókristály kezdeti magjának szilárdulása fraktálokhoz közel álló alakzathoz közelít, de végsõ formája a lebegés minden idõjárási történetét rögzíti ezért instabil folyamattá válik ami lényegében káoszhelyzet. Az evolúció visszacsatolással rendezõdõ káosz. A világegyetem kaotikus helyzetbõl indulva véletlenszerû történésekkel és energiaveszteség útján folyamatosan keresi egyensúlyi helyzetét, eközben elemei sorozatos ütközésekben egymáshoz alkalmazkodva "megtalálják a helyüket", végül mindenképp kialakul egy közel szabályos szerkezet mely fraktálokkal már jól modellezhetõ így jövõje matematikailag "megjósolható", erre alapozva tervezhetõ.

Thermometer, addig is tanulmányozásra kis utazás a fraktálok "mélyére"
A "mély ûrbõl" közelítve elszáguldunk a "Mandelbrot-emberke" mellett (az egy külön tanulmányozásra érdemes színes és csodálatos világ) "le a mélybe" egészen a két görbe szétválásáig. Az elérhetõ mélység érdekelt (ennek nyilván határt szab a gép pontossága is, a két szál közötti "fehér energiamezõ" további részleteket rejthet még)

Nagyobb ábra: Link (18 Mb!) Babrás munka volt, kérem aki felhasználja esetleg, tisztelettel kérem, a logo-mat ne szedje le.

Hari A második mondatod szerint fel tudtad volna használni némelyiket akkoriban? Pedig lentebbi montázs válogatásánál megtaláltam a kifejezetten Neked készült összes animált GIF-eket is, mint ezt a fraktálfácskát

Thermometer, holnap megpróbálom rövidre fogva elmondani ameddig terjednek az ismereteim, képességeimhez mérten TÖMÖREN, de ha megbocsátasz ez holnapra csúszik már (közeledik a szokásos net-mozizásom ideje. Sok mozi- és tudományos kisfilmet nem láttam most bepótlom esténként)
Engesztelésül egy kis montázs friss, ma este készült képekbõl. Az Unravel eljárás képei a önkényesen a "nulladik pillanat-az õsrobbanás" (tovább variálva rengeteg fényes góc keletkezik és "vakítóan" kifehéredik a kép, majd a szivárvány színeit felvéve fokozatosan elsötétül és szétszórt fényes pontok jelennek meg de csak nagy képen érvényesül, kicsiben nem, 22"-os monitoron lenyûgözõ látvány különösen amikor ovális foltokká alakulnak szétszóródó galaxisokra emlékeztetve ). Az IFS kép önmagáért beszélõ zöldség, a Lorenz-84 képe ránézésre (engem) atomrobbanásra emlékeztet. Az alapképleteket holnap leírom, sokféle van de nem bonyolultak (viszonylag egyszerû egyenletek, a módosítható változók száma sok és ezért fárasztó türelemjáték a változók értékeinek keresése "valamire hasonlító" ábrákig)

Addig is egy (szerintem) jó KFKI ismertetés Link

Viszont a 70-es években ezek az erdõk még teljesen egészségesek voltak -tudom, mert sokat kirándultunk akkor a Nosztoriban, meg az azt övezõ Csákány hegyen és Szent Péter hegyen. Kedvenceim voltak ezek a feketefenyvesek, nagy szomorúsággal figyeltem a pusztulásukat. Érdekes, újabban visszaszorulni látszik a betegség, azok a fák, melyek megmaradtak, vagy fiatalok, nagyrészt mentesek tõle. Egyszer már említettem a fórumon a dolgot, Jaurinum reagált is rá, megemlített valami kártevõt, de ez csak egy ötlet volt. Igazából azóta se derült ki a számomra, mi okozta ezt a bõdületes fenyõpusztulást, mely a Gyõrtõl keletre elterülõ homoki fenyveseket is elérte, és az erdei fenyõt is érintette. Neked van valami elképzelésed?

Azért valamilyen kórokozó felel.

Nyilvánvalóan egy városban viszonylag kevés a fagyöngy. Bár pont a múltkor fedeztem fel egy facsorportot egy parkban, ahol elég fertõzöttek a fák... De lehet, hogy itt egyszerûen elzabálják a feketerigók a léprigó elõl a lehetõségét is annak, hogy ehessenek belõle, sokszor láttam már feketerigót fagyöngyfalatozás közben.

Ez tuti nem csak hõsokk volt, pl. a Nosztori oldalánál, a rendõriskola feletti domb még a 80-as évek közepén kezdett száradni, dõlni, majd fokozatosan kihalt. Arra jártam minden nap Füred felé gimibe, láttam a folyamatot.

Igen, az énekesek korán jönnek, mert rövid távú vonulók. Léprigó meg viszonylag kis számban költ nálunk, és télen is leginkább fagyöngy és fakín környékén vannak, az a specialitásuk

Világos, a mediterrán-szubtropikus vidékeknek is megvannak a maguk fenyõfajai, például a nálunk is telepített, nagyon gyakori feketefenyõ. Meg kell mondjam, én eddig azt feltételeztem, hogy a meleg tájakon élõ fenyõk másodlagosan kerültek oda északról. Érdekes gondolat, hogy a növény ugyanolyan módon védekezik a fagy ellen, mint a meleg és szárazság ellen.
Egyébként az említett hõsokk elõszeretettel éri a feketefenyõt is -éppen a Balaton felvidéken egész erdõk pusztultak el ilyen módon a 90-es években, nyilván te is láttál ilyet- holott ez a faj elvileg a meleg Mediterráneumban õshonos.

Tûlevelûek nem csupán magas szélességeken élnek, ahol nem kilégítõ a napfény mennyisége. A levél tû volta pusztán a szélsõséges idõ és a vízvesztés elleni védekezésre adaptált forma (lásd még egyes sivatagi, félsivatagi növények esetét). A gyanták nem pusztán a hidegtõl óvnak, hanem pl gombáktól, s bizonyos rovaroktól is. (Ezért nem tudsz fenyõrönkön laskát termeszteni). Azon túl még a sok kicsi sokra megy eset is fennáll, kiszámolták, hogy a tûlevelûek össz lombfelülete sok esetben meghaladja a hasonló méretû lombos fa lombfelületét.

A fenyõk barnulása részint a hõsokk miatti gyenge védekezõsképesség - pl. gomba, baci ellen - eredménye, részint meg magáé a kiszáradásé (csapihiányé). A hazai kertek fenyõi legtöbb esetben nem kimondottan a magyar viszonyokhoz szokott fafajok. Ha jártál már kánikulában fenyves közelében, tudod, hogy mennyire erõsen párolog ilyenkor az illó olajuk, sokszor szinte szédítõen illatosak!

Egyébként nem túl sok éve számoltak utána annak, hoyg a nagy északi erdõségek (amelyek nagyrészt fenyõerdõk) a vártnál sokkal nagyobb mértékben járulnak hozzá a légköri CO2 megkötéséhez, ezzel a szerepük a tróspus esõerdõihez mérhetõ.

Köszönöm! Érdekes az, hogy énekest tél vége felé sokat látok (talán mondjuk õk már hazajönnek), felénk viszonylag sok költ is, míg léprigót még az életben nem láttam. Az énekkel megsegített észlelés persze hatalmas elõnyt jelent! :-))
Tavaly egyszer találkoztam egy szõlõrigóval is, na õ is gyönyörû volt a pirosló hónaljával. :-)

Nagyon szépek! Nem mindet láttam ám!

Pont erre gondoltam, mikor a locsolócsõbõl kifolyó vízsugár parabolapályájáról írtam: matematikai absztakciókból származó ábrák kísértetiesen hasonlítanak természeti formákhoz. A képeid megdöbbentõek!
Tulajdonképp mi az a fraktálegyenlet? Kérlek, magyarázd meg nagy vonalakban a lényegét nekem, egy matematikához valamit konyító, de a káoszelméletben teljesen járatlan embernek.

Bevallom, kissé provokatív volt a kérdésem, mert persze nekem is megvan a saját elképzelésem errõl -csak kíváncsi voltam, mit szólnak hozzá a fórumtársak.
Nézetem szerint magas földrajzi szélességen a felületegységre esõ napenergia nem elégséges ahhoz, hogy a fa a nyári szezonban megtermelje az egész évre szóló tápanyagot. A fagyban való fotoszintetizálás szüksége miatt "kellett kitalálni" a fagyálló gyantákat. Ez nagy hõségben elõnytelen is a fenyõ számára, mert a viszkózus, nehezen áramló nedvek és a viszonylag kis felületû tûlevelek nyilván erõsen limitálják a párologtatást, hûtést. Hõségidõszakok után nálunk tömegével betegszenek meg, száradnak ki a fenyõk.(Bár lehet, ebbe valami parazita, mikroba is "besegít")

A léprigó nagyobb, mint az énekes rigó...ezáltal erõsebb a csõre (ami számomra általában feltünõ ), meg úgy összhatásában is masszívabb ( ugyanakkor nyúlánkabb )madár, már elsõ ránézésre is.
De ami a tollazatát illeti, az énekesnek a mellén lévõ minták lándzsa alakúak, a léprigónál zömében kerekek, nagyobbak, és több is van belõlük. Ezek azok amiket így képrõl most tudnék mondani, de persze terepen ennél sokkal több infó is van, mint pl a hang.
Na meg persze az énekes rigó viszonylag kis számban telel át, ilyenkor a léprigó a gyakoribb.

És ez csak néhány kiragadott kép a saját termésembõl. A kék rózsa és a csigaház fotója valódi. A többi rajz és ábra szimpla fraktálegyenletek és sok-sok iteráció eredménye
Évtizedek óta volt/van macskám, úgy tapasztaltam hogy csak annyiban gyárilag szobatiszta hogy szeret egy helyre járni, de rá kell szoktatni. Itt bonyolítja a dolgot a nõstény Cira jelenléte is, aki szintén belemegy ha bent éjszakázik. (Cira cica egyre ritkábban van itthon, csak enni aludni jár haza)
Az igaz, nem játszom a kicsivel eleget. Sokszor mellettem áll és szomorkásan nézi ahogy a gépet püfölöm. Felugrani nem mer se rám, se az asztalra mert olyankor ordítozok és káromkodok, amitõl megriad és elszalad pedig sose emeltem kezet rá

A macska gyárilag szobatiszta, ha mindig tiszta az almosládája, könnyen hozzáférhetõ és nem kötõdik negatív érzés a használatához (ijesztés pl.). Ezen kívül csak akkor megy félre, ha fel akarja magára hívni a figyelmet, mert pl. féltékeny (új családtag megjelenése), vagy ha nem játszol vele eleget.

Sokféle dolgot lehet a fraktálok segítségével generálni (már mutattam õket a fórumon, párat összemontíroztam)

A flamingóvirág (Noli korrekt?) folyamat fontosabb fázisainak képsora. A káoszprogram segítségével lényegében azt modellezzük amit a Természet évmilliárdok alatt tesz, csak sokkal gyorsabban (igaz, némely kép a leggyorsabb gépemen is órákig készül hogy beleõszül az ember, de azalatt mást csinálok esetleg felhalmozott edénytornyot mosogatok vagy feltakarítom ha Kalóz odafeledkezett valahova; csak nem akar szobatiszta lenni a félszemû csíkos bitang, de úgy kivágom mint macskát sz...ni )

Hirtelen körülnéztem a neten és találtam pár olyan orchideafajt melynek kiemelt sziromrészletéhez erõsen hasonlít az avatar-fraktálkép de nem huzakodok, igazad van Noli
Viszont ajánlok a fórum figyelmébe egy érdekes cikket jeles fórumtársunk szerkesztésében (ott Ediacara név alatt) a vadon élõ hazai orchideák témájában: Link

:-) AZ az orchidea inkább flamingóvirág Link

Pardon me, bocs...

Noli, kérésed parancs Amíg szebbet találok addig is egy fraktál-orchidea
(A mikro-jégkockát elég egysíkú formának véltem)
Érdekesnek találom a rendezõdés folyamatait a kezdeti kaotikus elrendezésbõl...

Értettem, kérek engedélyt meghunyászkodni. Keresek szebbet, bár ezek szerintem jó példák a természeti rendezõdésre (az itt kialakuló elrendezés a Fibonacci formákra emlékeztet)
(Én csodálatosnak tartom hogy fraktálokkal jól modellezhetõk a Természet folyamatai)

Értem én, de csúnya, csicsás. Pont, mintha pár pesti öreglány süteményes alsztalkáiról csented volna össze a képeket. Tessék szép fraktálokat használni! :-DDD

Ezt nézd meg, mekkora kép már! Link

Noli, olvasd el a #26929. hsz. utóiratát (Káoszrendezõdés fraktálokkal modellezve)
(Mintha ráéreztem volna készülõ kérdésedre, ötletszerûen még hozzáfûztem magyarázatát azon frissiben)
A telepátiáról egy film: Link Érdekesnek találom, hátha mást is érdekel

Télen kevéssé hatékony (nyilvánvalóan kisebbb megvilágítás mellett), de azért mégis mûködik. A fenyõk északi térhódítása pont annak köszönhetõ, hogy a bennük lévõ gyanták meg olajok fagyálló folyadékként mûködnek, s így hidegben is tudnak nedvkeringetni. Az, hogy "kell" az olyan kérdés, hogy miért kell az embernek naponta 3X enni, mikor abba se halna bele, ha csak hetente enne.
Egyszerû összjáték a biológiai lehetõségek és a környezet hatásai közt.


Lordom, mik ezek az öreglányasztalról szedett csipketerítõk az avatarodban??? ;-)

Thermometer kollega, laikusként úgy tudom, fotoszintetizálna a többi fa is szívesen, de a hidegebb idõben leromlott keringés miatt kiszáradnak leveleik. A fenyõtûk elég vékonyak és gyantásak hogy télen se száradjanak ki, ezért nem hullajtják el a fenyõk, tehát vélhetõen nem a téli szintetizálás szükségessége miatt.
Ha már fenyõk.... összekapcsolhatók velük a lentebbi témák (mint pld. új bolygóra költözés) elsõsorban fenyõket akarnak "terraformálásra" (melynek ötlete már 1942-ben megjelent Link ) alkalmazni.
Végül a szokásos filmajánló mely kissé kapcsolódik a fentiekhez: Egy csillag halála Link (Earth Shocks - Spektrum) A Napunkhoz igen hasonló Mira csillag jelenségein keresztül latolgatja az emberiség jövõbeli lehetõségeit a védekezésre illetve a menekülésre a jövõben felrobbanó Nap elõl. Piros gomb-zöld gomb és Full screen
Ui: az új avatarom szerintem jól mutatja a rendezõdõ káoszt a 0. kiinduló formátumon ugyanazon formulával végrehajtott sorozatos iterációkkal. Igaz, ez "csak" fraktálmodellezés ám az Univerzumban ez évmilliárdok óta megy spontán folyamatokban. Persze más folyamatok megsemmisíthetik a létrejövõ rendezõdést, de a rendezõdött alakzatok nagy többsége "életben marad"...

Még egy -ezúttal már "komoly"- gondolat a fotoszintézisrõl: kinek mi a véleménye, miért kell a fenyõknek télen is fotoszintetizálniuk?