Földtan

Igen, nem mindig néznek utána rendesen a hírek tartalmának!

Somogyban, Zalában több helyen is megnyílt a föld már 2013-ban is és 2014-ben még jobban a sok csapadék miatt az év második felében, idén már láttam híradókban több riportot is a témában, azt mondták egyszerûen nincs mit tenni vagy sok pénz kéne hozzá!

Másik érdekes hír amit ma felkapott a média, hogy "Rejtélyes krátert találtak Somogyban" (Pamuk)
Azért írom így, mert mint az eredeti hírforráshoz mellékelt videóból kiderül, a kráter magja már 2 éve keletkezett, azóta csak bõvült.
Valamiért most gondolták, hogy ebbõl hírt kell csinálni. Link

Érdekes, mikor olvasom a hírt, benne:
"Jelentõs aktív tektonikai vonalak Miskolc környékén nem ismertek, így ezzel nem magyarázható a jelenség - tette hozzá. Viszont szerinte Magyarországon bárhol kialakulhat földrengés, annak helyére és okára idõnként nehéz magyarázatot adni. Azokon a helyeken azonban nagyobb a rengés valószínûsége, ahol már korábban is elõfordult.
Miskolcon utoljára 2010-ben érzékelt a lakosság földrengést, akkor minimálisan kisebb erejût, amelyet négy utórengés követett. "

Ehhez képest tavaly Miskolcon 1 hónap alatt 4 földrengést is lehetett érzékelni.
május 8. (2,
június 4. (3,2 3,5)
június 5. (2,6)
Ezekbõl legalább kettõt egyértelmûen éreztem is. Sõt az egyiknél a szomszédok is azonnal megjelentek az utcán, és már a földrengés volt a téma.

A jelenlegit én nem érzékeltem. Vagy mindenesetre most nem tudatosult bennem, hogy ez egy földrengés lett volna. Épp kint metszettem a szõlõt.

Ma délután 17:39 perckor 3,2-es erõsségû földrengés volt Miskolcon.
Akár minimális károk is keletkezhettek.

Ma du. kertészkedtem a sziklakertem mellett, és visszagondoltam egy geológusra, aki pár éve halt meg Afrikában;
Link

Az emlékezésemet fûtötte az a pár darab kõzet, amit lányom mentett meg, amikor a hagyatéki leltár folyt pont ott,a szomszédos garázs mellett Szegeden. A fotók pár különleges kõzetet mutatnak, ami most nálam van. A leltározók emme darabokat csak úgy odaadták a lányomnak, mondván nem értékesek. Pedig szerintem igenis értékes darabok, a mult évszázad, és évezred geológiai képzõdményei, hátizsákban hazahozva.
Link
Link
Link
Link
Link

Kíváncsi leszek a holnapi Nap-Hold-Föld együtt állásra.
Földrengés ügyileg hogy fog alakulni a kipattanó rengések aránya? Nem mintha rosszra gondolnék, de ilyenkor legnagyobb lehet az árapály jelenség, tetézve az egyenlítõi vidékekre.A Hold-Nap állása pedig az északi pólusra(teljes árnyék) hathat olyan hatással ami esetleg elõidézhet olyan "nyíró" erõket tömegvonzást, ami esetleg felszabadíthat földrengéseket pár napon belül.
Tudom, minden újholdkor van együtt állás, de most pont merõleges lesz az egyenlítõre a Naphoz képest.

Most találtam. Mióta mérik fokban a földrengést? Link
Egyébként ma volt.

Ismét rengett a föld, most is Ilinynél szerda délután.
Erõssége : 2,1 -es volt.

2 nap alatt 13 nógrádi településrõl 25 db káresetet jelentettek.
További káresetek viszont már nem valószínûek.

2013 azért aktívabb volt, hiszen 11 napon volt ember által is érezhetõ rengés :

Pl. 2013 febr. 16. Heves,Tenk, Erdõtelek környékén 3,5-ös.
Az egyik legjelentõsebb április 23.-án éjjel 0:28-kor volt szintén Hevesben 4,7 -es, károkkal.
Május 18.-án szintén Tenken rengett a föld késõ este, 2,9-es volt.(utórengés)
Május 24.-én Tarnabod -on rengett, ez 2 -es erõsségû volt.(utórengés)
Június 3.-án Heves városában 2,4-es rengés volt.(utórengés)
Június 5-én erõsebb rengés volt Érsekvadkert közelében, ez 4,2-es volt, károkkal.
Június 11.-én újfent rengett a föld Érsekvadkert közelében, ez 2,5-ös volt.(utórengés)
Július 2. Szente- Szátok- Kétbodony közelében 3,5-ös rengés volt.(utórengés)
Augusztus 15.-én a baranyai Felsõszentmártonban 3,0 -as erejû rengés volt.
Október 19.-én Bábolnán rengett, 3,2-es erõsséggel.
December 1.-én is rengett végül a baranyai Szederkényben, ez is 3,.2-es volt.

Elég aktív volt 2013.

2014-ben majdnem fele annyi, 6 db "erõsebb rengés" volt,

1 db jelentõseb rengés volt január 19.-én Nógrádmarcalon, ez 4,3-es volt.

Számomra a 2011 január 29.-i Oroszlányi volt a elsõ földrengési "élményem".
Érezhettem életem során vagy tucatnyit, de erre emlékszem elsõ ként hogy éreztem itt a Pilisben is.

Fura volt nagyon, pont asztal mellett ültem a szobámban, gurulós támlás széken.
Ahogy éreztem, rögtön gondoltam hogy földrengés, ránéztem idõképre, 5 percen belül fenn is volt a cikk a 4,8-as rengésrõl.
Ja, és a lenti garázsajtó magától csukódott be, senki nem volt ott, és huzat sem volt.

9 lett "csak" összesen, de tavaly augusztusban is volt vagy négy, meg januárban is olyan 10 körül, mind ott, a Nógrádmarcal környéki normál vetõhöz kapcsolódva, tavaly elõtt nyáron meg Érsekvadkert mellett, akkor 10 db. Tehát a tavalyi év is mozgalmas volt ilyen szempontból, szerintem.
Arnold21-hez a Marcal környékiek közelebb vannak, hozzám a legelsõ vadkerti raj volt közelebb, ezrét mi pl. azt éreztük erõsebben, a legelsõ nagy rengés óta szinte mindet vagy átaludtam, vagy a szabadban ért, ezért alig éreztem azóta egy-két rengést.

Én régebbrõl az elmúlt 10-15évben nem sok rengést érzékeltem max1-2 illetve nem is nagyon volt jellemzõ és nagyon kicsik voltak viszont az elmúlt 1-2évben a tegnapit is beleértve én már kb 16-at éreztem is ami nem túl kellemes érzés fõleg úgy, hogy a rengések nagy része ülõ vagy fekvõ (alvó) állapotból fel riasztva ért aki már egyszer megtapasztalta hogy milyen is a földrengés azt nem hiszem hogy valaha el fogja tudni felejteni szerintem semmihez nem hasonlítható pl mikor fekszel az ágyban és elkezd az ágy jobbra balra mozogni alattad valamint rázkódik az összes szekrény az üvegek és recseg a gipsz karton a plafonba még most is ahogy leírom ezeket a dolgokat hogy mi történt kiráz a hideg!

Elég szép, már 10 fölötti rengés számról is beszélnek!
Tavaly elég kevés volt a földrengés, elõtte viszont 2013-ban elég aktív volt az ország, különösen Nógrád megye, jó pár rengés volt 2013-ban, de elõtte a 2012-2011-es év sem volt piskóta.
Csak nehogy megint el kezdjen kombinálni a sok tudatlan fölöslegesen, mert semmi értelme.

Olyan a rengéstérkép, mint a túrórudis papír . 8db, ebbõl a négy nagyobb egy vonalban, szinte pont ott, ahol a tavaly januáriak, a másik négy kicsi keletebbre összevissza. Érdekes struktúra.
Ha lesznek valahol részletesebb adatok, kíváncsi lennék, 3D-ben hogy néznének ki a mostaniak meg a tavalyiak.

Elsõ mérések alapján 3.0-as volt.
Jóval kevésbé volt érezhetõ, mint az elõzõek.
Epicentrum "szokás szerint" Iliny-Nógrádmarcal térsége.

15:22-kor volt egy újabb, kisebb rengés, enyhén érezhetõ volt, de jóval gyengébben, mint az elõzõk.

Ejha, elsõ adatok alapján 3.9-es volt a nem sokkal ezelõtti! Link Penc: Link

Most pedig volt egy utórengés!
Épp az ebédnek ültünk volna neki, amikor megcsörrent minden, a gáztûzhelyünk vagy két centit eltávolodott a faltól. Kb. 5 másodpercig tartott.
A reggelirõl sajnos lemaradtam.

Újabb rengés egy perce! Jobban lehetett érezni, mint a reggelit! Ültem a fotelban, egyszer csak jött egy gyors hullám...

Bizony! 3,9-es erõsségû volt és egy Iliny nevû község közelében volt az epicentruma.
Link
Link

Az Újév reggele (3/4 nyolc körül) földrengéssel indított Nógrádban.
Ellentmondó jelentések 3,7-tõl 3,9-ig teszik az erõsségét, tehát hazai viszonylatban meglehetõsen komoly volt.

Na meg az ötöskoliban. A kis iszapfortyogók jók voltak, meg a kénes kigõzölgések. A hálózsákom még hónapokig emlékeztetett, hogy merre is jártunk.

103. napjához érkezet a Nornahraun kitörése. A lávamezõ mérete már meghaladta a 77 négyzetkilométert, térfogata pedig már lassa 2 köbkilométer.
A fiatal lávamezõt egy képre rakták az utóbbi bõ egy évezred két legnagyobb kitörésével (934 - Eldgjá, 1783 - Laki). Van még hova fejlõdni ezekhez képest

(Forrás: Icelandic Met Office, IMO)

Igaz, egyelõre a kitörés vége sem látszik, szóval a lehetõség adott...

Jó környék az a nápolyi vulkáni terület, pár éve volt alkalmam a Flegrei-mezõ mellé települt camping-ben megszállni (a Via Solfatarán van), a szag felejthetetlen maradt Na meg a mérhetetlen szemét is: pont akkor volt valami a hulladék elszállításával, hegyekben álltak a fõutakon is a zsákok.
Szerintem ott a lakosság képben van azzal, hogy mi van alattuk... vagy csak a szokásos délolaszos életérzést tapasztalhattam meg, nem tudom. Volt egy hangulata éjjel 1-kor csocsózni néhány helyi vagánnyal egy tengerparti kiülõs kocsmában pörgették a bábukat, mintha megvesztek volna; persze azért nyertünk, egyetemi kocsmában edzõdtünk, nem akárhol.

Na, csak eszembe jutott a felvetésed elsõ részére is válaszolni Ha az az 1700 ember "érdekes", akkor ez mi?!

Link

Ez a Campi Flegrei. Egy fiatal, ma is aktív vulkáni terület, annak a campaniai vulkáni ívnek a része, amelynek tagja az ismert szomszédos Vezúv is. Noha nagy része a tenger alatt fekszik, de azért így is maradt a felszínen egypár kalderácska. Vulkanológiai szempontból szinte tegnap (30-40 ezer éve) itt még olyan kitörések zajlottak, hogy a kidobott tefra térfogata elérte a többszáz köbkilométert. Összehasonlításul a Pinatubo 11, míg a 20. század legnagyobb kitörése, a Katmai-Novarupta nagyjából 17 köbkilométert dobott ki. Az utóbbi néhány ezer évben kicsit csökkent az aktivitása, de még az 1500-as években is voltak kisebb kitörések a területen. Ééés itt található Nápoly és aglomerációja nagyjából 4 millió emberrel, Gyakorlatilag 8-10 kilométerrel egy aktív magmakamra-rendszer felett, ami ráadásul nem piskótát tárol, hanem a robbanásos kitörések kellékeit, pl SiO2-ben gazdag magmát. Lenne sírás-rívás ha úgy döntene, hogy felébred. Bár a kilátás jó lehet.


Aztán ott van Új-Zéland legnagyobb települése Auckland, ami egy aktív monogenetikus vulkáni mezõ kellõs közepén fekszik. Legutóbbi kitörés a területen mintegy 600 éve volt, még a gyarmatosítés elõtt, de a szeizmikus adatok jelzik, hogy nem az a kérdés, hogy lesz-e következõ kitörés, hanem hogy mikor

Bizony, nem lehetett piskóta.

Közben lassan Bangaeira is elpusztul. A láva tovább halad észak felé. 1-2 napon belül eléri az 1951-es kitörésbõl származó lávafolyás végpontját is. Aztán a domborzati viszonyok miatt kénytelen lesz kelet felé fordulni. Nagyjából 4-5 kilométert kell már csak haladnia a kaldera keleti lejtõjéig, ahol majd - ha nem fogy el az utánpótlás - valószínûleg felgyorsul és irány az óceán. Vagyis elõtte lesz még három falu, Relva, Achada Grande és Corva. Nagyon nagy szerencse kellene ahhoz, hogy egyiket se érintse az esetleges lávafolyás. Ilyen eseményre a sziget felfedezése óta nem volt példa. Az 1857-es kitörés elérte ugyan az óceánt, de ott a kürtõ/hasadék eleve a keleti lejtõn keletkezett. Link (Forrás: Culture Volcan)

Értettem, mert utánaolvastam Nem kis szökõárat válthatott ki.

Utólag visszaolvasva kicsit félreérthetõ lehet a hozzászólásomban az, hogy a kaldera teljes kialakulása mögött csak a csuszamlás áll. Természetesen egy része szintén beszakadt, de a keleti részének eltûnése nem robbanás, hanem csuszamlás következménye. Azt hiszem, így már nem vezet félreértéshez

Igen, biztosan nem köthetõ rájuk biztosítás elemi kárra. Egyébként többszáz éve így mennek ott a dolgok. Az 1995-ös kitöréskor is kitelepítettek mindenkit a kalderából. A zöldfoki kormány házat építtetett nekik a biztonságosabbnak vélt DNY-i lejtõkön, néhény ember Sao Filipe-be költözött. Azonban pár év elmúltával szép lassan visszaszivárogtak a kalderába, és ismét ott építettek házat maguknak. A felfelé vezetõ út mellett rengeteg olyan elhagyott házat láttunk, amit magára hagytak a visszaköltözõ emberek. Elõször (és másodjára sem) tudtuk elképzelni, hogy mi a fenét lehet csinálni a többszáz méteres kalderafallal körbevett bazalttengerben. Egyébként kétségkívül lélegzetelállító egy magamfajta vulkánbuzinak a pahoehoe lávamezõn botorkálni, a 10-20-30 méter magas töredezett megszilárdult a'a' lávafolyás elvégzõdésénél állni, meg olyan formák között járkálni, amit csak könyvbõl látott elõtte az ember, no de ott élni?! Persze a helyiek ebbe születtek bele. És ahogy lentebb is írtam, egy-két olyan helyen, ahol régebben járt lávafolyás, és a talajosodás is elõrehaladott állapotban van, elkezdtek kávét és szõlõt termeszteni. Igazi ütõs vöröset lehet kóstolni és hazavinni a helyi kocsmákból Nyilván bort, mert az északi típusú hölgyek nem ezen a környéken honosak Az a hotel is elpusztult a mostani kitörés alkalmával, ami a vulkántúrák kiindulópontja volt (és ahol kiváló kardhalat ettem). Mondjuk hotelnek nevezték, de egyébként itthon egy jobb állapotú gazdasági épületnek nézném... és ezért szerettem. Szóval elvannak az emberek, na.

A Fogo kelderája nem a "szokásos" módon alakult ki. Azaz nem beszakadásos kaldera, hanem keleti része "egyszerûen" a tengerbe csúszott úgy 80 ezer éve.

Hm, viszonylag kedvezõtlen helyen alapították ezeket a településeket, egy kalderában... Viszont "érdekes" lehetett az a robbanás, amelyik a hatalmas kaldera tengerfelõli részét lepusztította.

Tegnap és tegnapelõtt ismét nõtt a kitörés ráta és Portela település megsemmisítése majdnem befejezõdött Link (forrás: Asociación Canaria de Volcanología)
Csak az ÉK-i részébõl maradt még valami, de az sem sokáig már

Felkészül: Bangaeira Link (Forrás: GeoVol)

A lávafolyás nagyjából 1 m/perc-es sebességgel halad és már elérte a kaldera peremét Link (Forrás: Copernicus EMS)

Két hete lesz lassan, hogy ismét aktivizálta magát a Zöld-foki-szigetek Fogo nevû tûzhányója ( Link ). Az azonos nevû szigeten fekvõ vulkán (sõt, az egész sziget tulajdonképpen egy vulkáni felépítmény) a szívem csücske, noha ottjártamkor nem örvendeztetett meg semmilyen aktív jelenséggel.
Ezen a videón ( Link ) látható, vagyis inkább hallható, hogy a fõleg effúzív kitöréseket produkáló vulkán kicsit keményebben kezdett, és mutatott némi stromboli-típusú jelleget, noha ez még mindig úri kisasszony finomságú egy "igazi" explozív kitöréshez képest. A videóban hallható rakétakilövéshez hasonló háttérzajt, a nagy nyomással felszínre törõ gáz okozza. Mostanra már inkább a szép lávaszökõkútak jellemezte aránylag csendes effúzív kitörés zajlik Link . A felszínre kerülõ bazaltláva azonba szépen felfalja a környezõ kis falvacskákat (ahol egyébként kiváló kávét termesztenek és jó borokat csinálnak) Link

Link 5,5-ös Link földrengés Romániában. Ez már nem az a "legyintek egyet" kategória...

Már 1 millió tonnánál jár a a vulkáni mûködés SO2-emissziója.

A "médiacsend" ellenére Izlandon - szó szerint - továbbra is folynak a dolgok. 17, 19 km2-re tehetõ a láva által már elöntött terület (közel 0.1 km3-nyi anyaggal!).
Meteorológiai szempontból is érdekes jelenség:

Ugyanez infra-felvételen: Link

Azóta már kiderült, a hasadék továbbrepedés a legnyomósabb oka a szeizmikus aktivitásnak.
Most már az a valós veszély, ha repedés tovább haladva elérné a szilikátban gazdag Askja-magmarendszert (erõs, robbanásos kitörés).
További lehetõség egy klasszikus hasadékvulkáni mûködés.
A több változós egyenlet további kimeneteit adja a szeizmikus aktivitás ellaposodása, avagy az elgyengülõ kõzettest miatt csak kitörõ Bárdarbunga.

Egyelõre semmi hír jeges-iszapos áradásról, szerintem magma még nem érte el a földfelszínt (jeget).
A hasadék alig néhány óra alatt 5 km-en nyílt fel, az nem semmi.

Egy 5,2-es rengés is volt éjfél után: Link
Ez még nem a kitörés jele, ám már mutatja, hogy történik valami: Link

Friss webkamera: Link

Az izlandi parti õrség tegnap délutáni jelentése szerint 20 óra is lehet, amíg a magma jégfelszínre juthat, ha valóban elindult a jég alatti kitörés. Másik lehetõség, hogy a szeizmikus aktivitást a vulkánt éltetõ hasadék tovább repedése okozta.

Hamarosan kiderül.

Szoríts hogy minél késõbb törjön ki, London pont irányban van. Link Link Link

Londont (Stansted) elérheti a légtérzár hétfõ késõ délutánig?
Anyum az öcsémnél van látogatóban Londonban és hétfõn jön a gépe.

A gond a 200 m vastag gleccserrel van, ami a vulkánt borítja. A feltörõ láva megolvasztja a jeget, a víz betör a lávadómba - és kész is a szépen "felrobbanó" vulkán. Szimplán gyakorlatilag ez volt a forgatókönyve az Eyjafjallajökull kitörésének is. A robbanás rendszerint olyan heves, hogy a részecskék a jetet is elérik, onnan pedig nincs megállás. Jelenleg "vörös" riasztás van érvényben a nemzetközi légiforgalom számára, a környéken már lezárták a légteret.

Mikor okozhat/okozhat-e gondot Európa légi-közlekedésében?

Ki is tört, mégha csak "kicsit" is. Mérések szerint a kontinentális lemez 20 cm-t mozdult el, ez iszonyatosan sok az évi szokásos/átlagos 2 cm-hez képest.

Bárdarbunga, Izland: Link (Érdemes lejjebb görgetve az "elején" kezdeni.)
Egyelõre nem lehet tudni, hogy az egyre sûrûsödõ rengéseket "csak" hasadékvulkáni (hosszú idõre nyúló, de nem túl nagy erejû) tevékenység okozza, vagy jelentõsebb események is várhatók (nagy mennyiségû magma, jég/iszapáradat, esetleg robbanásos kitörés).
Mindenesetre érdemes figyelni, érdekes lehet a dolgok további alakulása.

Na igen, az archeologist szón átsiklottam, így már érthetõ
Elsõ linkbõl ezen a szövegen azért megakadt a szemem:
"I also want to recall a theory that our scientists worked on in the 1980s - it has been left and then forgotten for a number of years. The theory was that the number of Yamal lakes formed because of exactly such natural process happening in the permafrost.

Such kind of processes were taking place about 8,000 years ago. Perhaps they are repeating nowadays. If this theory is confirmed, we can say that we have witnessed a unique natural process that formed the unusual landscape of Yamal peninsula."

Nekem is azonnal a pingó (és a pingótó - susulyka kedvéért ) jutott eszembe a képre ránézve, bár jobb lenne egy oldalnézeti kép, ahol látszik a pingó eredeti "völgytalpa", mivel általában a pingó közepénél szakad el a föld, és az alsó része épen marad.

"Érthetetlen, miért nem ez jutott eszükbe elõször a Nature-ben hivatkozott tudósoknak?" Talán az archeológusok nem geológusok.

Egyébként van vita róla bõven, pl. : Link Link

Köszi szépen a linket! Tehát nem véletlenül volt nekem gyanús a "gázrobbanásos" magyarázat, valamiért egybõl gondolkodóba estem, nem lehet-e véletlenül összeomlásos forma.
Kimásoltam a képet a pdf-bõl, ide: Link
Érthetetlen, miért nem ez jutott eszükbe elõször a Nature-ben hivatkozott tudósoknak? Talán tudnak róla, hogy a kráter helyén nem volt korábban pingó? Ha ez a helyzet, akkor azért még mindig vannak lehetõségek...

Nem sok mindenre emléxem a geomorfológiai tanulmányaimból, de a pingó maradandóan rögzült. Merthogy itt éppen a pingókról van szó. Nagyon sok zagyvaság kering a neten errõl, de az origón volt egy elég korrekt cikk néhány hete. Link
A metán-kibocsátás csupán kísérõjelensége a pingó összeomlásának, aminek során létrejön a "krátertó". Itt egy egész jó kis vázlat róla a 26. slide-on: Link

Áthelyezve innen: Éghajlatváltozás (#8683 - 2014-08-05 20:54:57)

Hm-hm... Link
Metántól ekkora kráter? A tundra formakincsei közül nem rémlik, hogy tanultunk volna effélékrõl. Utána kell nézzek. Mindenesetre elég érdekes, látványos jelenség.
Videó róla itt: Link

9. emeleten lakok. A januárit is éreztem.