Hydroinfo
Voltunk kint Horányban, az utcánkban egy nagy gödröt ástak és elkezdték szívattyúzni a vizet, így 20 cm-t csökkent a maximális vízálláshoz képest a víz szintje. Szerencsére a legmagasabb vízálláskor sem érte el a lakás szintjét, így az szárazon maradt. Az erdõben egyébként sok helyen ástak gödröket és abból szivattyúznak, így ki lehet kerülni a talajban az áramlási csatornák kialakítását. Talán jövõ hét végére már vissza lehet települni a Tücsök utca és a Csalogány utca lakóinak is.
Megint kitelepítettek, az utcánkban áll a belvíz, kutak, emésztõk kiöntöttek... Legalább a házba még nem jött be a víz 
Ez új 
...de a lényeg, hogy jóval nagyobb a vízszint és nagyobb is lehet még, mint ami elõre volt jelezve 48 órája.
...de a lényeg, hogy jóval nagyobb a vízszint és nagyobb is lehet még, mint ami elõre volt jelezve 48 órája. 
Link
2 napja még úgy volt, az I. fokot sem érjük el, de már most 490 cm, és még bõ fél méter várható, azaz ismét II. fokú készültség lép életbe..
2 napja még úgy volt, az I. fokot sem érjük el, de már most 490 cm, és még bõ fél méter várható, azaz ismét II. fokú készültség lép életbe..
Ismét állami kézbe kerülhetnek a dunai védvonalak:
Link
Amikor önkormányzati kézbe kerültek, a hajamat téptem. Kell még egy tiszai, aztán egy kõrösi, meg minden más helyen egy-egy komoly árvíz, utána visszakerülhet minden a helyére. Nem értem, hogy miért kellett a feje tetejére fordítani a dolgokat?
Link
Amikor önkormányzati kézbe kerültek, a hajamat téptem. Kell még egy tiszai, aztán egy kõrösi, meg minden más helyen egy-egy komoly árvíz, utána visszakerülhet minden a helyére. Nem értem, hogy miért kellett a feje tetejére fordítani a dolgokat?
Azért jellemzõ az idei év csapadékosságára, hogy idén most elõször értük el az Ipolyon (Gyarmat) a -50 centi körüli vizet (5 m^3/sec), ami kb. megfelel a nyári kisvíznek.
Bár az ár már levonult, a gátszakadás miatti elöntésbõl származó víz még mindig ott pang az erdõben, Horánynál. Ez a víztömeg olyan szinten megemelte a talajvízszintet, hogy 1965 óta nem látott mértékben feljött, Van olyan rész a kertben, ahol már fél méteres, a pincénk pedig már lassan teljesen meg van telve... Napi 3-5 cm-es emelkedés figyelhetõ meg, ma be kellett jöjjek, mert elérte a szivattyú szintjét a víz és le kellett, hogy szereljem. Az élet kicsit ott ellehetetlenült most, nem is beszélve a szúnyogok milliárdjairól, amik ellen a gyérítés semmit nem ér.
Annyi a szerencse, hogy csak nyaralók vannak nekünk ott és nem a fõ élettér, de még így is elég elkeserítõ a helyzet...
Annyi a szerencse, hogy csak nyaralók vannak nekünk ott és nem a fõ élettér, de még így is elég elkeserítõ a helyzet...
A hétvégét Horányban töltöttük. A föld alóli vízfeltörés és a magaspart átszakadás 50 éve nem látott mértékû vízelöntést eredményezett. A csalogány utcában TEK által felépített homokzsákokból álló gát mögött még mindig áll a víz az erdõben, nagy fák dõlnek ki a felázott talaj miatt.
A talajvíz pedig igen magas szinten jár, felszíntõl 30-40 cm-re már.
Link
A talajvíz pedig igen magas szinten jár, felszíntõl 30-40 cm-re már.
Link
Kissé megkésve, de hoztam nektek én is a dunai árvízrõl fotókat.
Mosoni-Duna és a Rába Gyõrnél: Link
Bakony ér Koroncónál: Link
Ez utóbbi azért volt nagyon durva, mert ideális esetben át lehet lépni Koroncón a Bakony eret.
Nagyon komoly védekezés zajlott a településen, amit egyetlen nagy tv csatorna sem mutatott.
Rengetegen dolgoztak a gátakon. Helyiek, önkéntesek, vízügy, honvédség, polgárõrség. stb.
Itt ugyanis az árvízhelyzet annak köszönhetõ, hogy a Duna visszaduzzasztotta a Rábát, a Rába a Marcalt, a Marcal meg a Bakony eret.
(Bocsánat, de most látom, hogy csak facebook felhasználók tudják megnézni a képeket.)
Így nézhetõek a képek facebook nélkül is: Link Link
Mosoni-Duna és a Rába Gyõrnél: Link
Bakony ér Koroncónál: Link
Ez utóbbi azért volt nagyon durva, mert ideális esetben át lehet lépni Koroncón a Bakony eret.
Nagyon komoly védekezés zajlott a településen, amit egyetlen nagy tv csatorna sem mutatott.
Rengetegen dolgoztak a gátakon. Helyiek, önkéntesek, vízügy, honvédség, polgárõrség. stb.
Itt ugyanis az árvízhelyzet annak köszönhetõ, hogy a Duna visszaduzzasztotta a Rábát, a Rába a Marcalt, a Marcal meg a Bakony eret.
(Bocsánat, de most látom, hogy csak facebook felhasználók tudják megnézni a képeket.)
Így nézhetõek a képek facebook nélkül is: Link Link
100 napos árvíz. Hiába alacsonyabb szinten tetõzött az 1965-ös árvíz, de úgy tûnik, hogy eddig mégis az volt az eddigi legnagyobb árvíz a Dunán. Nem is a víz magassága miatt hanem az elhúzódó volta miatt. 40.000 ember dolgozott a gátakon. Hiába akkor is tudtak már szervezni nem is akárhogy....
Akkoriban pártutasítás volt arra is, hogy az elhasználódott indigókat forró kályha felett kell "regenerálni". Szegény titkárnõk...
A Gemencben átszakadt egy nyári gát, elöntésre került 200 hektár erdõ. A gátszakadás miatt a bajai tetõzés elmaradt a várttól. A duna tetõzés és néhány órányi apadás után ismét áradni kezdett, jelenleg stagnál.
Szerkesztési idõn túl: Fertõzött a homok, de fertõzött az egész ártér is a gátoldallal együtt. Semmi más fertõzõ/szennyezõ anyag nincs benne, mint ami a helyszínen amúgy is megtalálható. Arra viszont nem alkalmas, hogy pl. gyerekek játsszanak benne.
1965-ben el volt öntve, de akkor még nem volt rajtuk épület. A mi telkeinkkel az a baj, hogy egy óholocén folyómederben vagyunk, éppen megmenekültek.
Ma déltõl a Tücsök utca felszabadult, a 3. házszámig, mi még éppen nem.
Ma déltõl a Tücsök utca felszabadult, a 3. házszámig, mi még éppen nem.
Kiszórhatják a gátra. Építkezéseken nem használhatják fel: nem az a minõség. Egyszerû bányahomok, elég magas agyagtartalommal. Falazó habarcsnak, vagy vakolatnak nem alkalmas. Marhaság lenne mosott homokot használni homokzsákok töltésére, ráadásul az jobban áteresztené a vizet is.
Dehogy szórják ki a homokot...Nem szórhatják ki, mert ki tudja milyen szennyezõdést szívott magába a Duna vizébõl. Az is veszélyes hulladékként kezelik.
Pontosat nem tudok, de semmiképp sem szórhatják ki... Mindjárt utánaolvasok.
Szerk: Olvasgattam valahol azt írják, hogy kiszórják a gátra, de máshol meg azt írják, hogy nem lehet felhasználni... , esetleg építkezésen.
Link
Link
Pontosat nem tudok, de semmiképp sem szórhatják ki... Mindjárt utánaolvasok.
Szerk: Olvasgattam valahol azt írják, hogy kiszórják a gátra, de máshol meg azt írják, hogy nem lehet felhasználni... , esetleg építkezésen.
Link
Link
A homokot helyben kiszórják (nyilván Budapesten nem), a zsák szeméttelepre kerül. Veszélyes hulladéknak minõsül.
Ez a rész máskor is került már víz alá vagy most a rekord magasság miatt lett veszélyeztetve?
Elõször én is a lapátnyére gondoltam... gyors gyógyulást!
Elõször én is a lapátnyére gondoltam... gyors gyógyulást!
Néhány adat az árvízrõl:
Ezzel az árhullámmal kb. 10.000.000.000 (tízmilliárd) m3 víz folyik le a Dunán.
- minden magyar lakosra jut 1.000 m3.
- ennyi víz átlagosan 8,8 hónap alatt folyik le a Dunán
- ha ezt a vizet igazságosan eloszlatnánk az ország területén, átlagosan 10,7 cm vízborítást kapnánk.
- ha inkább a Balatonba vezetnénk, a tó vízszintje 16,8 méterrel nõne meg, (persze csak ha a medrében maradna).
- A Velencei tó vízszintje több, mint 400 méterrel emelkedne.
- az árhullám a Fekete-tengerben szintjét 2,6 cm-rel növeli.
- ha valahová félre tudnánk tenni, fedezné Baja város ivóvízfogyasztását a következõ 4.000 évre!
Ezzel az árhullámmal kb. 10.000.000.000 (tízmilliárd) m3 víz folyik le a Dunán.
- minden magyar lakosra jut 1.000 m3.
- ennyi víz átlagosan 8,8 hónap alatt folyik le a Dunán
- ha ezt a vizet igazságosan eloszlatnánk az ország területén, átlagosan 10,7 cm vízborítást kapnánk.
- ha inkább a Balatonba vezetnénk, a tó vízszintje 16,8 méterrel nõne meg, (persze csak ha a medrében maradna).
- A Velencei tó vízszintje több, mint 400 méterrel emelkedne.
- az árhullám a Fekete-tengerben szintjét 2,6 cm-rel növeli.
- ha valahová félre tudnánk tenni, fedezné Baja város ivóvízfogyasztását a következõ 4.000 évre!
Ismerem a helyzetet, ettõl még elkélne nálunk is egy szárazabb idõszak.
Az egy dolog hogy nálunk esik-e vagy sem. A Duna vízgyûjtõjén az elmúlt két nap során ismét rengeteg csapadék hullott, így jó eséllyel újabb, de nem ilyen mértékû árhullám várható.
A kezdõdõ újabb árhullámot jól mutatja hogy a Duna Ausztriai szakaszának felsõ része és a Duna ottani mellékfolyói gyorsan áradnak, a legtöbb helyen újra árvízvédelmi készültség van érvényben.
A kezdõdõ újabb árhullámot jól mutatja hogy a Duna Ausztriai szakaszának felsõ része és a Duna ottani mellékfolyói gyorsan áradnak, a legtöbb helyen újra árvízvédelmi készültség van érvényben.
Tele van a hátam vele, de kaptam rá gyógyszert, szóval semmi komoly.
Legjobban most egy 0 mm csapadékú hónapra vágyok
Legjobban most egy 0 mm csapadékú hónapra vágyok
Holnap dõl el, de ma rendõri kísérettel bementem a "halálzónába" nálunk minden oké volt, de a Csalogány utcában, ahova a TEK a 1,5 m magas homokzsákfalat emelte, ott áll a víz, csurig... Ez a víztömeg kb. 30-40m-re van tõlünk.
Kb péntek estétõl homokzsákoltunk, elég sokat, az jó móka volt, sok ismerõssel együtt dolgozni, az ellátásunk az óvóhelyen és a zsákolás közben is fejedelmi volt.
Aludni ismerõsöknél aludtunk a faluban, szóval jó volt.
Annyi negatívum van, hogy valami betegséget elkaptam a vízbõl, nagy hólyagjaim lettek.
Kb péntek estétõl homokzsákoltunk, elég sokat, az jó móka volt, sok ismerõssel együtt dolgozni, az ellátásunk az óvóhelyen és a zsákolás közben is fejedelmi volt.
Aludni ismerõsöknél aludtunk a faluban, szóval jó volt.
Annyi negatívum van, hogy valami betegséget elkaptam a vízbõl, nagy hólyagjaim lettek.
Komárom-Esztergom megyében a Duna mellett, Süttõn ma 32 mm esett. (Telefonon kaptam a hírt.) Szerencsére elég kis területre korlátozódott a jelentõs csapadék.
Megérkeztem Horányból, bennünket is kitelepítettek még vasárnap. Nagyon kevesen múlott, hogy nem úsztak el a házaink. 50 m-re tõlünk van a másfél méteres homokzsák fal, ami tartja az ugyanilyen magas víztömeget...
A több, mint fél méteres apadásnak köszönhetõen mostanában csökken a vízszint a fõvárosban a XX. századi LNV, az 1965-ös 845 cm-es szint alá.
Forrás: vizugy.hu
Forrás: vizugy.hu
A magam lakhelyén tapasztaltakról: Gyõr alatt, egy kicsi víkendház telepen van a házam, közel a vízhez, majdnem pontosan a torkolatban, de még a Mosoni-Duna mellett. Ez a folyó itt már elég széles, és gyakorlatilag az Öreg-Duna öblének tekinthetõ. A torkolattól valamivel lefelé a Gyõr-Gönyû kikötõ építményei találhatók.
A telep magaspartra épült, ezért itt töltés egyáltalán nincs is. Ennek ellenére, illetve amellett, hogy a házat nagyjából 50 m-re megközelítette a víz a tetõzéskor, az ott tartózkodás mindvégig teljesen biztonságos volt. Senkit kitelepíteni nem kellett, szóba se jött ilyesmi. Becslésem szerint a legmagasabb vízszintre még legalább 1 m emelkedésnek kellett volna jönnie ahhoz, hogy a küszöbömig kiöntsön a folyó. A telep legrégebbi épületei több mint száz évesek, és a házak dombon történõ elhelyezésére a régiek nagyon nagy súlyt fektettek árvízveszélyes helyeken. Hogy manapság miért tûnt el ez az okos óvatosság, el nem tudom képzelni. A telep helyének jó kiválasztása mindenesetre most is kifizetõdõnek bizonyult.
Az 1-es fõút Gyõr és Komárom közötti szakaszának azonban vannak mélyebben fekvõ részei, melyek homokzsákolás nélkül víz alá kerültek volna. Ilyenek a környékemen fõleg Gyõrszentiván-kertvárosnál vannak. Az itt folyó árvízvédelmi munkálatok miatt a fenti útszakaszt napokkal ezelõtt lezárták. (Engem, mint ott lakót, persze beeresztenek)
Meghökkentõ, ugyanakkor üdítõ a motorzúgás nélküli csend. Az út a telkemtõl kb. 300 m-re húzódik a Dunával átellenes oldalon, ezért mostanában néha kissé zajos a környék.
Meglepetéssel vettem észre, hogy az út víz felõli oldalán olyan helyekre is nyúlgátat emeltek, ahol ez, és a folyó között homokbuckák helyezkedvén el, veszély legkevésbé sem mutatkozott. Késõbb felfedeztem, hogy a nyúlgát alja bizony ott is nedvesedik, az úton tócsák állnak. A víz átjött, nem a homokbuckák felett, de alattuk!
Az egész magaspart meglehetõsen átázott a pár napos rendkívül magas vízállás idején. A homokos bekötõút a házam elõtt folyton olyan nedves volt, mintha röviddel azelõtt esett volna az esõ. Naplemente után rendszerint köd gomolygott a tengernyi vízzel körülvett vidék felett, misztikus hangulatot kölcsönözve a színnek. A levegõ érezhetõen nyirkos, hûvös, és különös szagú volt.
A telep magaspartra épült, ezért itt töltés egyáltalán nincs is. Ennek ellenére, illetve amellett, hogy a házat nagyjából 50 m-re megközelítette a víz a tetõzéskor, az ott tartózkodás mindvégig teljesen biztonságos volt. Senkit kitelepíteni nem kellett, szóba se jött ilyesmi. Becslésem szerint a legmagasabb vízszintre még legalább 1 m emelkedésnek kellett volna jönnie ahhoz, hogy a küszöbömig kiöntsön a folyó. A telep legrégebbi épületei több mint száz évesek, és a házak dombon történõ elhelyezésére a régiek nagyon nagy súlyt fektettek árvízveszélyes helyeken. Hogy manapság miért tûnt el ez az okos óvatosság, el nem tudom képzelni. A telep helyének jó kiválasztása mindenesetre most is kifizetõdõnek bizonyult.
Az 1-es fõút Gyõr és Komárom közötti szakaszának azonban vannak mélyebben fekvõ részei, melyek homokzsákolás nélkül víz alá kerültek volna. Ilyenek a környékemen fõleg Gyõrszentiván-kertvárosnál vannak. Az itt folyó árvízvédelmi munkálatok miatt a fenti útszakaszt napokkal ezelõtt lezárták. (Engem, mint ott lakót, persze beeresztenek)
Meghökkentõ, ugyanakkor üdítõ a motorzúgás nélküli csend. Az út a telkemtõl kb. 300 m-re húzódik a Dunával átellenes oldalon, ezért mostanában néha kissé zajos a környék.
Meglepetéssel vettem észre, hogy az út víz felõli oldalán olyan helyekre is nyúlgátat emeltek, ahol ez, és a folyó között homokbuckák helyezkedvén el, veszély legkevésbé sem mutatkozott. Késõbb felfedeztem, hogy a nyúlgát alja bizony ott is nedvesedik, az úton tócsák állnak. A víz átjött, nem a homokbuckák felett, de alattuk!
Az egész magaspart meglehetõsen átázott a pár napos rendkívül magas vízállás idején. A homokos bekötõút a házam elõtt folyton olyan nedves volt, mintha röviddel azelõtt esett volna az esõ. Naplemente után rendszerint köd gomolygott a tengernyi vízzel körülvett vidék felett, misztikus hangulatot kölcsönözve a színnek. A levegõ érezhetõen nyirkos, hûvös, és különös szagú volt.
Szerkesztettem az albumot ezért a régi link már nem volt elérhetõ. Ez már mûködik a tetõsérõl.Link
Az apadásnak köszönhetõen mostanában csökken a vízszint a fõvárosban a korábbi 860 cm-es (2006. áprilisi) LNV alá.
Forrás: vizugy.hu
Forrás: vizugy.hu
Úgy néz ki Tassnál 908 cm tetõzött a Duna.órákig ezen a szinten stagnált.Jelenleg 907 cm, már 2 órája.
Az LNV-nél 20 cm-el magasabb volt a tetõzés.
Az LNV-nél 20 cm-el magasabb volt a tetõzés.
Tehát, a szokvány áradásokkal ellentétben vízszint emelkedéskor ahelyett, hogy felgyorsulna a folyó áramlása, teljesen megáll: állóvíz lesz a Mosoni-Duna és a Rába gyõri szakaszából. A mozgásban megállt folyókban leülepszik a hordalék, a víz letisztul, ellentétben az áradó folyóvizek általános zavarosságával, szennyességével. Elõfordult, hogy a letisztulás addig ment: a hídról le lehetett látni a Rába 3-4 m mélységben levõ fenekére, és mint egy akváriumban, úgy lehetett nézegetni a halrajokat. Ilyen visszaduzzasztott áradás, mely nem ment tovább a letisztulás fázisánál, a 70-es évek nyarain nemegyszer 2-3 hetenként ismétlõdött. Most már, miután az osztrák tározók, ill. a körtvélyesi víztározó "megfogják" a kisebb árhullámokat, a gyakori vízszintemelkedés nem tapasztalható.
Nagyobb árhullámok esetén ezen kezdeti állóvízzé válást, letisztulást a szennyes nagy-dunai áradat betörése követi, mégpedig alulról, a Mosoni-Duna nagy-dunai (véneki) torkolata felõl.
Nagyon érdekes, hogy ekkor mind a Mosoni-Dunán, mint a Rábán megfordul a folyás iránya, a víz látszólag alulról felfelé folyik. A csodálatos "akvárium" néhány óra leforgása alatt szennyes sárga "levessé" lesz, mely mindenféle uszadékot, fõleg kidöntött fákat hoz magával.
Jellemzõ, hogy a 2002-es áradás idején a Rába kettõs hídjáról (melynek belvárosi hídfõje az említett Vaskakas étteremnél van) még úszógatyás gyerkõcök ugráltak a piszkos vízbe, s úsztak el a várbástya felé. Most, 2013-ban az illetékesek ilyesmit már nemigen engedtek volna meg.
Egyébként a mostani árvíz is a klasszikus menetrendet követte Gyõrnél: elõször a letisztulás, majd a szennyes áradat alulról való betörése, ahogy a kollégák fényképei is mutatják.
Érdekes módon a Rába önálló áradásai viszonylag ritkák, és leginkább gyors hóolvadáskor fordulnak elõ. A megáradt folyó ilyenkor sûrû vöröses-sárga színt ölt, és valósággal száguld. Nagy-dunai árhullám egyidejû jelentkezése híján azonban a Rába áradása Gyõrre nézve veszélytelen. A város folyóinak vízállását abszolúte a Nagy-Duna vízmagassága szabja meg. Más a helyzet, mikor a rábai és a dunai ár idõben egybe esik. Ez történt pl. 1965-ben, s ekkor Gyõrnél ugyancsak "meleg" napokat kellett átélni.
Sok szó esett a médiában a gyõrújfalui helyzetrõl. Ez a község a Mosoni-Duna partján fekszik, Gyõr fölött 5-6 km-re. Mellékág melletti fekvése eleve limitálja egy itteni, esetleges gátszakadás veszélyességét. Az igazán veszedelmes szigetközi árakat a Nagy-Duna töltésének átszakadása okozhatja. Ez volt a helyzet 1954-ben is, mikor Ásványrárónál és Kisbodaknál szakadt át a gát, és a Nagy-Duna elöntötte Szigetköznek (mely tulajdonképpen a Nagy-Duna és a meanderezõ Mosoni-Duna által közrezárt folyami sziget) az alsó részét.
Ha most átszakadt volna a Mosoni-Duna gátja Gyõrújfalunál, akkor a víz, magában a községben elöntéseket okozva lefelé, Gyõr-Révfalu irányába folyt volna. Azonban még Gyõr elõtt a körtöltés, melynek a mûutat átbocsájtó un. kulissza nyílását homokzsákokkal eltorlaszolták, megállította volna az áradatot. Az 54-es katasztrofális árvízkárokhoz hasonlók ebbõl a gátszakadásból semmiképp nem keletkezhettek volna.
Egyébként az ilyen gátszakadás a legkevésbé sem tréfadolog. A média azt is közölte, hogy a veszélyeztetett gyõrújfalui töltés-szakaszon dolgozókat ellátták mentõmellénnyel (!)
Az ilyen fajta elõvigyázatosság szakításnál fabatkát sem ér: aki ott van, mindenki a halál fia. Apám látta a gátszakadást a Körösök mellett. Azt mondta, a teherautókat gyufásdobozként pörgette a bezúduló víztömeg. Azt mondta, az igazi veszélyt az átázott töltések, illetve a buzgárok jelentik. Az átitatódott földtömegnek érezni a mozgását, ilyen töltésen járva apám (aki pedig katonaviselt, Don-kanyart megjárt öreg harcos volt) halálfélelmet érzett.
A tetõzést követõ néhány napban most is fakadó vizek jelentek meg Gyõrben, a Móricz Zsigmond rakparti szakaszon, az árvédelmi fal aljában. Az úttesten már patakokban folyt a víz, és ha elhúzódott volna a tetõzés, itt bizony házelöntések lettek volna. Úgy látszik, Gyõrben ez az egyik kritikus hely.
Nagyobb árhullámok esetén ezen kezdeti állóvízzé válást, letisztulást a szennyes nagy-dunai áradat betörése követi, mégpedig alulról, a Mosoni-Duna nagy-dunai (véneki) torkolata felõl.
Nagyon érdekes, hogy ekkor mind a Mosoni-Dunán, mint a Rábán megfordul a folyás iránya, a víz látszólag alulról felfelé folyik. A csodálatos "akvárium" néhány óra leforgása alatt szennyes sárga "levessé" lesz, mely mindenféle uszadékot, fõleg kidöntött fákat hoz magával.
Jellemzõ, hogy a 2002-es áradás idején a Rába kettõs hídjáról (melynek belvárosi hídfõje az említett Vaskakas étteremnél van) még úszógatyás gyerkõcök ugráltak a piszkos vízbe, s úsztak el a várbástya felé. Most, 2013-ban az illetékesek ilyesmit már nemigen engedtek volna meg.
Egyébként a mostani árvíz is a klasszikus menetrendet követte Gyõrnél: elõször a letisztulás, majd a szennyes áradat alulról való betörése, ahogy a kollégák fényképei is mutatják.
Érdekes módon a Rába önálló áradásai viszonylag ritkák, és leginkább gyors hóolvadáskor fordulnak elõ. A megáradt folyó ilyenkor sûrû vöröses-sárga színt ölt, és valósággal száguld. Nagy-dunai árhullám egyidejû jelentkezése híján azonban a Rába áradása Gyõrre nézve veszélytelen. A város folyóinak vízállását abszolúte a Nagy-Duna vízmagassága szabja meg. Más a helyzet, mikor a rábai és a dunai ár idõben egybe esik. Ez történt pl. 1965-ben, s ekkor Gyõrnél ugyancsak "meleg" napokat kellett átélni.
Sok szó esett a médiában a gyõrújfalui helyzetrõl. Ez a község a Mosoni-Duna partján fekszik, Gyõr fölött 5-6 km-re. Mellékág melletti fekvése eleve limitálja egy itteni, esetleges gátszakadás veszélyességét. Az igazán veszedelmes szigetközi árakat a Nagy-Duna töltésének átszakadása okozhatja. Ez volt a helyzet 1954-ben is, mikor Ásványrárónál és Kisbodaknál szakadt át a gát, és a Nagy-Duna elöntötte Szigetköznek (mely tulajdonképpen a Nagy-Duna és a meanderezõ Mosoni-Duna által közrezárt folyami sziget) az alsó részét.
Ha most átszakadt volna a Mosoni-Duna gátja Gyõrújfalunál, akkor a víz, magában a községben elöntéseket okozva lefelé, Gyõr-Révfalu irányába folyt volna. Azonban még Gyõr elõtt a körtöltés, melynek a mûutat átbocsájtó un. kulissza nyílását homokzsákokkal eltorlaszolták, megállította volna az áradatot. Az 54-es katasztrofális árvízkárokhoz hasonlók ebbõl a gátszakadásból semmiképp nem keletkezhettek volna.
Egyébként az ilyen gátszakadás a legkevésbé sem tréfadolog. A média azt is közölte, hogy a veszélyeztetett gyõrújfalui töltés-szakaszon dolgozókat ellátták mentõmellénnyel (!)
Az ilyen fajta elõvigyázatosság szakításnál fabatkát sem ér: aki ott van, mindenki a halál fia. Apám látta a gátszakadást a Körösök mellett. Azt mondta, a teherautókat gyufásdobozként pörgette a bezúduló víztömeg. Azt mondta, az igazi veszélyt az átázott töltések, illetve a buzgárok jelentik. Az átitatódott földtömegnek érezni a mozgását, ilyen töltésen járva apám (aki pedig katonaviselt, Don-kanyart megjárt öreg harcos volt) halálfélelmet érzett.
A tetõzést követõ néhány napban most is fakadó vizek jelentek meg Gyõrben, a Móricz Zsigmond rakparti szakaszon, az árvédelmi fal aljában. Az úttesten már patakokban folyt a víz, és ha elhúzódott volna a tetõzés, itt bizony házelöntések lettek volna. Úgy látszik, Gyõrben ez az egyik kritikus hely.
Rövid "egyveleget" szeretnék adni az árvizekrõl általában. Fõleg gyõri vonatkozású dolgokról fogok írni, hiszen ebben a városban figyelem a folyók viselkedését immár 1973 óta. Másrészrõl édesapám, mint az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság jogtanácsosa, annak idején az összes veszedelmes tiszai, és körös-völgyi árvíz-védekezésben részt vett az 1960-as évek második felében és az 1970-es években, és sokat mesélt nekem élményeirõl. Így remélem, sikerül néhány közérdeklõdésre számot tartó adalékkal szolgálnom.
Mindenekelõtt megemlítem (bár ennek jelentõségét valószínûleg csak gyõri, illetve Gyõr környéki fórumtársaim fogják átérezni) hogy a 2002-es rekord árvíz tetõzésekor az egykori Vaskakas étterem melletti kettõs lépcsõsor alsó tagjának legfelsõ fokáig jött fel a víz. A lépcsõk alján elhelyezett dísz-ágyúk már ekkor kb. 2m vízzel voltak elborítva, holott az sem gyakori, ha a víz egyáltalán az ágyúkig kiönt. Akkor azt gondoltam: ilyen vízmagasságot nem lehet felülmúlni. A mostani tetõzéskor ellenben a víz ellepte a lépcsõsor magasabban levõ tagjának egy részét, s a felülrõl számított 11. és 12. fok között állt meg. Ugyanakkor elérte a valamikori étterem folyó felõli kapuját, ahol homokzsák-sort raktak fel a megállítására. Aki ismeri a környéket, nem fogja kétségbe vonni a látvány döbbenetességét.
Félreértések elkerülése végett: eddig a Rába folyóról beszéltem.
Nem helybeli társaink számára jó lesz, ha dióhéjban felvázolom Gyõr nagyon speciális vízrajzi viszonyait. Ez a város Duna menti, meg nem is. A Duna fõ ága (a nagy, vagy öreg Duna) Gyõrtõl nagyjából 10 km-re északra helyezkedik el. Magán a városon ennek mellékága (un. "fattyúág"), a Mosoni-Duna (helyi nevén a Kis-Duna) folyik keresztül. Ez nem túl jelentõs folyó, középvíznél talán 70-80 m szélességû, és kis mélysége miatt a Rába torkolata felett egyáltalán nem, alatta is csak nehezen hajózható. A Mosoni-Duna hozzávetõlegesen 10 kilométerrel Gyõr alatt egyesül a Nagy-Dunával. A Mosoni-Dunába a belvárosban torkollik be a Rába, mely az elõbbinél is keskenyebb, kisebb folyó. Szintén Gyõr területén éri el a Mosoni-Dunát a Rábca és a Marcal, azonban ezekrõl nincs mondanivalóm, mert árvizek szempontjából elhanyagolhatók.
A fenti speciális viszonyokból következik, hogy a gyõri magas vízállások többsége visszaduzzasztásból származik. Az áradó Nagy-Duna kezdetben megállítja folyásában a Mosoni-Dunát és a Rábát.
Mindenekelõtt megemlítem (bár ennek jelentõségét valószínûleg csak gyõri, illetve Gyõr környéki fórumtársaim fogják átérezni) hogy a 2002-es rekord árvíz tetõzésekor az egykori Vaskakas étterem melletti kettõs lépcsõsor alsó tagjának legfelsõ fokáig jött fel a víz. A lépcsõk alján elhelyezett dísz-ágyúk már ekkor kb. 2m vízzel voltak elborítva, holott az sem gyakori, ha a víz egyáltalán az ágyúkig kiönt. Akkor azt gondoltam: ilyen vízmagasságot nem lehet felülmúlni. A mostani tetõzéskor ellenben a víz ellepte a lépcsõsor magasabban levõ tagjának egy részét, s a felülrõl számított 11. és 12. fok között állt meg. Ugyanakkor elérte a valamikori étterem folyó felõli kapuját, ahol homokzsák-sort raktak fel a megállítására. Aki ismeri a környéket, nem fogja kétségbe vonni a látvány döbbenetességét.
Félreértések elkerülése végett: eddig a Rába folyóról beszéltem.
Nem helybeli társaink számára jó lesz, ha dióhéjban felvázolom Gyõr nagyon speciális vízrajzi viszonyait. Ez a város Duna menti, meg nem is. A Duna fõ ága (a nagy, vagy öreg Duna) Gyõrtõl nagyjából 10 km-re északra helyezkedik el. Magán a városon ennek mellékága (un. "fattyúág"), a Mosoni-Duna (helyi nevén a Kis-Duna) folyik keresztül. Ez nem túl jelentõs folyó, középvíznél talán 70-80 m szélességû, és kis mélysége miatt a Rába torkolata felett egyáltalán nem, alatta is csak nehezen hajózható. A Mosoni-Duna hozzávetõlegesen 10 kilométerrel Gyõr alatt egyesül a Nagy-Dunával. A Mosoni-Dunába a belvárosban torkollik be a Rába, mely az elõbbinél is keskenyebb, kisebb folyó. Szintén Gyõr területén éri el a Mosoni-Dunát a Rábca és a Marcal, azonban ezekrõl nincs mondanivalóm, mert árvizek szempontjából elhanyagolhatók.
A fenti speciális viszonyokból következik, hogy a gyõri magas vízállások többsége visszaduzzasztásból származik. Az áradó Nagy-Duna kezdetben megállítja folyásában a Mosoni-Dunát és a Rábát.
Tassnál az éjjel átszakadt a Pákász üdülõ felé vezetõ úton felépített gát.A víz egészen feljött a nagy gátig, ami a folyamtól úgy 1.5 km.Szerencsére a gát masszív, és a magassága is kielégítõ.Elöntötte a víz a Duna melletti fúrt kutakat is, ahonnan a környék ivóvíz ellátását biztosítják.Állítólag nincs veszélyben az ellátás.
Az üdülõben épületeknek csak a teteje látszik ki a vízbõl állítólag.
A vízszint még mindig emelkedik, jelenleg 906 cm-nél jár.
Az üdülõben épületeknek csak a teteje látszik ki a vízbõl állítólag.
A vízszint még mindig emelkedik, jelenleg 906 cm-nél jár.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Időjárás-változás | 2025-07-14 10:51
Szabályzat