Kérdések és válaszok

Köszönöm a válaszokat, erre nem gondoltam.

Másik variáció a témára: az yr.no egyik olvasójának az szúrt szemet, hogy Bodöben (a sarkkörtõl kevéssel északra) nyáron egy hónapig nem megy le a Nap, télen bezzeg minden nap felkel. Link A válasz ugyanaz volt, mint a te kérdésedre.

A Nanovich linkjén szereplõ réteg ezt a jelenséget hozza létre: Link

Ettõl a horizont közelében lévõ Nap kicsit magasabban látszik az égen a valódi irányához képest. Tehát néhány perccel elõbb látjuk felkelni és pár perccel késõbb lenyugodni, mint ahogy a geometriai helyzet indokolná. (Ugyanezért lesz ovális a felkelõ/lenyugvó Nap: a napkorong alja jobban "megemelkedik", mint a teteje.)

Ez az okos motor levágja a linkbõl is az aposztrofot. Szóval: Link

Az OMSZ honlapján látható táblázat szerint ma 05:52-kor kelt a Nap és 17:53-kor nyugszik, tehát 12 óra és 1 percet van/volt fenn.
A tavaszi napéjegyenlõség: 2014. március 20. 17:57, ezen a napon -a táblázat szerint- a Nap kel 05:46-kor és 17:57-kor nyugszik.
Hogy is van ez akkor? Rossz a táblázat?

Mondjuk júniustól.

Lehet, hogy furcsa kérdés, de hirtelen eszembe jutott: kb. mikortól hoz egy zonális idõszak már az átlagosnál hûvösebb idõt? (Nyilván pontos idõponthoz nem lehet kötni, de kb. melyik hónaptól?)

"A legmelegebb idén Szegeden (nyári átlaghõmérséklet 23,3°C), a leghûvösebb pedig Kékestetõn volt (19,9°C)."

Mivel a Szeged külterületi állomás nyári középhõmérséklete 21,9 fok, ezért gyanítom, hogy a 23,3 fokos átlagot a belvárosban mérték.
Soha nem értem ilyenkor, miért nem emelik ki hogy ez városi állomási adat, ami mesterséges környezeti hatások miatt annyi amennyi, tehát mondhatni semmit nem ér, mert ennyi erõvel Zabarban egy ház tornácán az ablakban is mérhetnének ennyit.
Vagy pedig ne is tegyék bele ilyen tanulmányokba a városi állomásokat, vagy kezeljék õket külön.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#222485)

Link

VáraljaMet: Köszönöm a választ! Floo: Hasonló táblázatot a téli idõszakokra vonatkozóan nem találtam. Az OMSZ oldalán viszont van grafikon erre vonatkozóan: Link (bár ezt biztosan ismered). Mondjuk az éveket elég nehéz rajta kibogarászni, de talán mégis megoldható. A leghidegebb tél egyébként a híres 1940-es volt, ahogyan az a grafikonról is leolvasható. Persze Lász kolléga biztosan tud majd keményebb téli idõszakokról is beszámolni az elmúlt századokból, de az OMSZ egyelõre 1901-tõl számol.

Ettõl még mindig nem tudom honnan származik.

1901-tõl!

Ezt ki és honnan?

Az elsõ 10 így néz ki:
1834: 23,6
2003: 23,22
1811: 23,02
1781: 22,91
2012: 22,87
1992: 22,83
2007: 22,72
1797: 22,66
1848: 22,64
1858: 22,63
Ezek fõvárosi adatsorok.

Szépen szerepel az elmúlt 13 évbõl 10 a felsorolásban és csak 5 a múlt századból.

A leghidegebb téli idõszakokról nincs ilyen összesítés?

Valószínûleg homogenizált és interpolált (MASH és MISH).

Link Ez a táblázat homogenizált adatok alapján készült?

A pórusokban levõ víz folyamatos lassú 4 oC alatti tágulása a hûlés miatt, a felszínen lassú folyamatos fagyással???

Köszi szépen Floo!A minimum érdekelt jobban

A nappali minimum?
T max +1 fok, T min -7,4 fok.

Valószínûleg errõl lehet szó. Közben újra megnézve a helyszínt kiderült, hogy ezen a képen Link nem szétrepesztett egy cserépdarabot, hanem az elõtte ép cserépfelszínt áttörve préselõdött ki a jég; csak itt a többi kitörési ponttal ellentétben egy jókora (2x2 cm-es) darabot egyszerûen felemelt.

Köszönöm! A linkekkel teljes választ adtál. Némelyik kép egészen elképesztõ, pl. a lágyszárúakat szétfeszítõ vagy a vascsõbõl, mint tubusból kinyomódó jég. Ezek szerint nem is lehet annyira ritka jelenség.

Valóban nagyon érdekes és szép jelenség. Arra tippelek, hogy a hajszálcsövesség, a kapilláris nyomás játszik szerepet benne. A cserép porózus, ezért könnyen elõfordulhat, hogy hajszálcsövesség révén a talaj víztartalma felfelé mozog benne. A felszínre jutott víz megfagy a 0 fok körüli hõmérsékleten, és elképzelhetõ, hogy a létrejött jég struktúrája is valamiképp követi a tégla kapillárisait. Ha a jégben még maradt folyékony fázis, úgy a jég kapillárisaiban az is fölfelé törekszik, létrehozva a szokatlan formákat.

1987 január 23-án hány fok volt Budapesten? Meg tudná mondani valaki?A minimum hõmérséklet érdekelne nappal!

Nagyon hasonlít a jelenség régebben még Noli által mutatotthoz: Link Link Link

Szerintetek ez mi lehet? Nevezhetjük egyszerûen fagyemelésnek? Link Link Link Link
Tegnap reggel -3-4 fokban, a kertben szabad ég alatt hagyott, mállófélben lévõ tetõcserép produkálta ezeket a formákat. Az egyik fele félig belelógott egy pocsolyába, napközben felszívta a vizet, majd az éjszakai fagyban kipréselte magából és ilyen fantasztikus formákat hozott létre. A 3. képen kiválóan látszik, hogy egy kis cserépdarabkát középen szétrepesztett és megemelt.

Azt szeretném kérdezni, hogy itt Magyarországon melyik fajta szélhûtést használjuk? Régit vagy az újat ? Link

Nincs valakinek tapasztalata abban, hogy a freemeteo vagy a tutiempo közül melyiken találhatóak pontos archív széladatok?
Konkréten az 1983 szeptember 30-ai értékeket néztem egy dél-korzikai helyszínre, az elõbbin 67,1 km/h-s legnagyobb szélsebességet és 117,3 km/h-s lökést írnak, míg az utóbbin 88,9 km/h-t és 155,4 km/h-t, ami elég nagy eltérés, és nem tudom, melyik lehet a helyes. Link Link Ráadásul ahogy néztem a többi adat nagyjából ugyanaz mindkettõn, ott csak a csapadéknál vannak egy-két tizedes eltérések.

Ha esetleg további hasonló (vagy "csúnyább" :-) ) számítások érdekelnek, Geresdi István Felhõfizikája jól "olvasmány" lehet.

Kösz mindenkinek! Nem is olyan bonyolult, még meg is tanulható.

Elég durva közelítés az a felsö, maradjunk csak az alsónál szerintem
Abban is van közelítés...

Így: Link

A legegyszerûbb képlet :

(dp= harmatpont)

Milyen képlet alapján számolják ki a hõmérséklet harmatpontját? Régóta érdekel, de sose kérdeztem még itt.

Ha még tovább gyûjtenénk az indokokat: az sem mindegy, hogy milyen irányból kell ideérkeznie a légtömegnek. A mérsékelt égövben a nyugatias áramlás az uralkodó, a nyugatról érkezõ ciklonok elõoldalán pedig DNy felõl kapjuk az afrikai eredetû meleget. Ez egy tipikus helyzet, és ha pár napon át fennáll, kész is a hõhullám. Az igazán csikorgó hideghez viszont kontinentális, ÉK-K felõl érkezõ légtömeg szükséges. Ez az áramlási irány közel ellentétes azzal, ami nálunk a globális légkörzésbõl adódna. Vagyis "nyakatekertebb", ritkábban elõforduló makroszinoptikus felállás kell hozzá.

A USA keleti partján ezért (is) jön össze könnyebben a kemény tél: oda az uralkodó ÉNy-i szél is kontinentális, erõsen lehûlt légtömeget tud szállítani.

Olyasmi, hogy mig az igazán hidegnek általában valahonnan máshonnan kell a Kárpát-medencébe érkeznie, ami gyakran meghiúsul, addig az igazán meleg (kivéve talán az extrém meleget) nyáron magában a Kárpát-medencében is kialakulhat anélkül, hogy máshonnan advektálódna oda. Nyáron front után, ha megszünik a hidegadvekció, anticiklonális hatások mellett napról-napra egyre jobban felmelegszik az itt lévö levegö és kész is a 30-35 fok pár nap alatt.

Télen összejöhet ennek ellentettje akár ide advektált igen hideg levegö nélkül is, pl. ha vastag hótakaró kialakulása után azonnal, s hosszabb idöre anticiklon települ a medence fölé, s a hótakaró felett éjszakánként egyre jobban kihül a levegö.
Hótakaró nélkül ez sokkal kevésbé látványos és elég hamar leállhat a "kihülés" a hidegpárna beállása miatt.
Ha viszont kialakult vastag hótakaró, akkor gyakran tovább folytatódik a ciklontevékenység a Kárpát-medence közelében, amivel gyakran enyhébb levegö érkezik, és a felhözet miatt amúgy sem "hülhetne ki" a medence éjszakánként, így az igazi hideghez máshonnan ide advektált hideg légtömeg szükséges.

Van egy kérdés, ami már régóta foglalkoztat: Vajon mi okozhatja azt, hogy a nyári kiemelkedõen meleg periódusok sokkal "megbízhatóbban" jelentkeznek nálunk, míg a kemény téli hideg sokkal többször "szerencsétlenkedik"? Azt tudom, hogy a Kárpátok véd minket az ÉK-i hideg légtömegek betörésétõl, de van ennek valami más légkörfizikai magyarázata is?
Köszönöm választ elõre is.

Ha jól látom, akkor ez nem egy applikáció, hanem így néz ki az oldal, ha telefonról böngészõben megnyitod, nem? App store-ban nem találtam semmi hasonlót. Illetve bocs, de igen, az Idõképét.

Normalis kerdes???

A masodik kerdesedre: pl Link Link

Normális válasz?

Melyik az az oldal ahol hõmérsékleti adatokat nézhetek vissza évekre visszamenõleg?

Nem tudom, hogy Androidra is jó-e, de nálam Windows Phone telón tökéletes. Link

Nekem külön a radar kint van a fõoldalon csempén, ha rákoppintok megnyílik a radarkép.

Mellékesen meg a Bing idõjárás van élõ csempével(live tile), illetve zárolási képernyõn mindig aktuális háttérképpel.

Sziasztok! Androidra mi most a legkorrektebb, ingyenesen elérhetõ idõjárási applikáció? A telóm beépített cuccosa néha még a jelenidõt se találja el. Ez persze nem lep meg, de hátha van jobb Csapadékradarral mindenképpen kellene rendelkeznie. Elõre is köszi.