2024. december 05., csütörtök

Kérdések és válaszok

Adott napon: 
Keresés:
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
#18190
Szépen szerepel az elmúlt 13 évbõl 10 a felsorolásban és csak 5 a múlt századból.
#18189
A leghidegebb téli idõszakokról nincs ilyen összesítés?
#18188
Valószínûleg homogenizált és interpolált (MASH és MISH).
#18187
Link Ez a táblázat homogenizált adatok alapján készült?
#18186
A pórusokban levõ víz folyamatos lassú 4 oC alatti tágulása a hûlés miatt, a felszínen lassú folyamatos fagyással???
#18185
Köszi szépen Floo!A minimum érdekelt jobban kacsint
#18184
A nappali minimum?
T max +1 fok, T min -7,4 fok.
#18183
Valószínûleg errõl lehet szó. Közben újra megnézve a helyszínt kiderült, hogy ezen a képen Link nem szétrepesztett egy cserépdarabot, hanem az elõtte ép cserépfelszínt áttörve préselõdött ki a jég; csak itt a többi kitörési ponttal ellentétben egy jókora (2x2 cm-es) darabot egyszerûen felemelt.
#18182
Köszönöm! A linkekkel teljes választ adtál. Némelyik kép egészen elképesztõ, pl. a lágyszárúakat szétfeszítõ vagy a vascsõbõl, mint tubusból kinyomódó jég. Ezek szerint nem is lehet annyira ritka jelenség.
#18181
Valóban nagyon érdekes és szép jelenség. Arra tippelek, hogy a hajszálcsövesség, a kapilláris nyomás játszik szerepet benne. A cserép porózus, ezért könnyen elõfordulhat, hogy hajszálcsövesség révén a talaj víztartalma felfelé mozog benne. A felszínre jutott víz megfagy a 0 fok körüli hõmérsékleten, és elképzelhetõ, hogy a létrejött jég struktúrája is valamiképp követi a tégla kapillárisait. Ha a jégben még maradt folyékony fázis, úgy a jég kapillárisaiban az is fölfelé törekszik, létrehozva a szokatlan formákat.
#18180
1987 január 23-án hány fok volt Budapesten? Meg tudná mondani valaki?A minimum hõmérséklet érdekelne nappal! nevet
#18179
Nagyon hasonlít a jelenség régebben még Noli által mutatotthoz: Link Link Link
#18178
Szerintetek ez mi lehet? Nevezhetjük egyszerûen fagyemelésnek? Link Link Link Link
Tegnap reggel -3-4 fokban, a kertben szabad ég alatt hagyott, mállófélben lévõ tetõcserép produkálta ezeket a formákat. Az egyik fele félig belelógott egy pocsolyába, napközben felszívta a vizet, majd az éjszakai fagyban kipréselte magából és ilyen fantasztikus formákat hozott létre. A 3. képen kiválóan látszik, hogy egy kis cserépdarabkát középen szétrepesztett és megemelt.
#18177
Azt szeretném kérdezni, hogy itt Magyarországon melyik fajta szélhûtést használjuk? Régit vagy az újat ? Link
#18175
Nincs valakinek tapasztalata abban, hogy a freemeteo vagy a tutiempo közül melyiken találhatóak pontos archív széladatok?
Konkréten az 1983 szeptember 30-ai értékeket néztem egy dél-korzikai helyszínre, az elõbbin 67,1 km/h-s legnagyobb szélsebességet és 117,3 km/h-s lökést írnak, míg az utóbbin 88,9 km/h-t és 155,4 km/h-t, ami elég nagy eltérés, és nem tudom, melyik lehet a helyes. Link Link Ráadásul ahogy néztem a többi adat nagyjából ugyanaz mindkettõn, ott csak a csapadéknál vannak egy-két tizedes eltérések.
#18174
Ha esetleg további hasonló (vagy "csúnyább" :-) ) számítások érdekelnek, Geresdi István Felhõfizikája jól "olvasmány" lehet.
#18173
Kösz mindenkinek! Nem is olyan bonyolult, még meg is tanulható. nevet
#18172
Elég durva közelítés az a felsö, maradjunk csak az alsónál szerintem nevet
Abban is van közelítés... laza
#18171
Így: Link nevet

beillesztett kép

#18170
A legegyszerûbb képlet :

beillesztett kép

(dp= harmatpont)
#18169
Milyen képlet alapján számolják ki a hõmérséklet harmatpontját? Régóta érdekel, de sose kérdeztem még itt.
#18168
Ha még tovább gyûjtenénk az indokokat: az sem mindegy, hogy milyen irányból kell ideérkeznie a légtömegnek. A mérsékelt égövben a nyugatias áramlás az uralkodó, a nyugatról érkezõ ciklonok elõoldalán pedig DNy felõl kapjuk az afrikai eredetû meleget. Ez egy tipikus helyzet, és ha pár napon át fennáll, kész is a hõhullám. Az igazán csikorgó hideghez viszont kontinentális, ÉK-K felõl érkezõ légtömeg szükséges. Ez az áramlási irány közel ellentétes azzal, ami nálunk a globális légkörzésbõl adódna. Vagyis "nyakatekertebb", ritkábban elõforduló makroszinoptikus felállás kell hozzá.

A USA keleti partján ezért (is) jön össze könnyebben a kemény tél: oda az uralkodó ÉNy-i szél is kontinentális, erõsen lehûlt légtömeget tud szállítani.
#18167
Olyasmi, hogy mig az igazán hidegnek általában valahonnan máshonnan kell a Kárpát-medencébe érkeznie, ami gyakran meghiúsul, addig az igazán meleg (kivéve talán az extrém meleget) nyáron magában a Kárpát-medencében is kialakulhat anélkül, hogy máshonnan advektálódna oda. Nyáron front után, ha megszünik a hidegadvekció, anticiklonális hatások mellett napról-napra egyre jobban felmelegszik az itt lévö levegö és kész is a 30-35 fok pár nap alatt.

Télen összejöhet ennek ellentettje akár ide advektált igen hideg levegö nélkül is, pl. ha vastag hótakaró kialakulása után azonnal, s hosszabb idöre anticiklon települ a medence fölé, s a hótakaró felett éjszakánként egyre jobban kihül a levegö.
Hótakaró nélkül ez sokkal kevésbé látványos és elég hamar leállhat a "kihülés" a hidegpárna beállása miatt.
Ha viszont kialakult vastag hótakaró, akkor gyakran tovább folytatódik a ciklontevékenység a Kárpát-medence közelében, amivel gyakran enyhébb levegö érkezik, és a felhözet miatt amúgy sem "hülhetne ki" a medence éjszakánként, így az igazi hideghez máshonnan ide advektált hideg légtömeg szükséges.
#18166
Van egy kérdés, ami már régóta foglalkoztat: Vajon mi okozhatja azt, hogy a nyári kiemelkedõen meleg periódusok sokkal "megbízhatóbban" jelentkeznek nálunk, míg a kemény téli hideg sokkal többször "szerencsétlenkedik"? Azt tudom, hogy a Kárpátok véd minket az ÉK-i hideg légtömegek betörésétõl, de van ennek valami más légkörfizikai magyarázata is?
Köszönöm választ elõre is. nevet
#18165
Ha jól látom, akkor ez nem egy applikáció, hanem így néz ki az oldal, ha telefonról böngészõben megnyitod, nem? App store-ban nem találtam semmi hasonlót. Illetve bocs, de igen, az Idõképét.
#18164
Normalis kerdes???

A masodik kerdesedre: pl Link Link
#18163
Normális válasz? szomoru
#18162
Melyik az az oldal ahol hõmérsékleti adatokat nézhetek vissza évekre visszamenõleg?
#18161
Nem tudom, hogy Androidra is jó-e, de nálam Windows Phone telón tökéletes. Link kacsint

Nekem külön a radar kint van a fõoldalon csempén, ha rákoppintok megnyílik a radarkép. kacsint

Mellékesen meg a Bing idõjárás van élõ csempével(live tile), illetve zárolási képernyõn mindig aktuális háttérképpel. kacsint
#18160
Sziasztok! Androidra mi most a legkorrektebb, ingyenesen elérhetõ idõjárási applikáció? A telóm beépített cuccosa néha még a jelenidõt se találja el. Ez persze nem lep meg, de hátha van jobb nevet Csapadékradarral mindenképpen kellene rendelkeznie. Elõre is köszi.
#18159
Azért, mert Weatherc1 mindenre emlékszik.
#18158
Miért nincs jelszó emlékeztetõ?
#18157
Szép estét mindenkinek! Nagy segítségre lenne szükségem. Az automatámat csatlakoztatni szeretném a youwindowhoz. A csatlakoztatási útmutatóban leírja, hogy hogyan kell, plusz angolul van és nehezen tudom értelmezni, ha meg lefordítom a googli fordítóval akkor meg kiad mindenféle badarságot. Aki véletlenül tölt fel hozzájuk leírná nekem, hogy mit is kell csinálnom? Köszönöm a segítséget. Link
#18156
Viszonylag közel lakom és fenn is voltam még az idõtájt, de nem érzékeltem semmit.
#18155
Érezte ezt valaki?

Link
#18153
Öööö, ja. Köszi. zivatar
#18152
Tessék itt van: Link Dátumot a végén értelemszerûen átírod. (Csak nem a szegedi szupercella?) nevet
#18151
A 850-es hõmérsékleti térképnél szerintem az 500-as geopot jobban használható erre a célra: Link Mellé pedig e térképet Link ajánlom. Itt Link a lap alján pedig magyarázatot is találsz, mi mit jelent az ilyen ábrázolásokon.
#18150
Link itt átírod a neked megfelelõ idõpontra.

szerk: bocs, ez csak 2012-ig mûködik! szegyenlos De van egy másik, hasonlóan átírós módszer is, de most hirtelen nem találom...
#18149
Sziasztok. Valaki tudna nekem segíteni?
2013.05.11.-i radarképeket keresek. Vagy totál esélytelen?
Köszi.
#18148
ahaaa, kezdem kapisgálni vidám
#18147
Nem felettünk, hanem tõlünk keletre, a Kelet-európai síkságon van az Ac középpontja, mi ennek a nyugati peremén (hátoldalán) helyezkedünk el most. A Brit-szigetek környékén örvénylõ ciklon elõoldali valamint az elõbb említett Ac hátoldali áramrendszere biztosítja a DNY-i áramlást felettünk. Ez okozza ezt a kellemes, tavaszias idõt. vidám
#18146
Értem. És akkor ezen a képen felettünk is anticiklon lenne?
#18145
Szia! A térképen a 850 hPa-os szint hõmérséklete és geopotenciális értéke látható. A linkelt képen a Brit-szigeteknél alacsony geopotenciális értékek és sûrûn elhelyezkedõ zárt vonalak mutatják a ciklont. A magas értékek, többnyire egymástól távolabb elhelyezkedõ vonalakkal pedig anticiklont jelölnek.
#18144
Hello. Nekem egy olyan kérdésem lenne, hogy honnan tudom, hogy ebben a helyzetben hol az AC, esetleg még valamilyen ciklon. annyira szeretném megérteni az ilyen térképeket, de eddig nem sikerült. szomoru

Link
#18143
De magyarul?
#18142
Szépen megkérik, hogy fáradjon le délre.
#18141
Vajon a nagy hidegleszakadások pusztán a cirkuláció velejárói, vagy van valamilyen kényszerítõ erõ, melynek hatására alacsony szélességekre lejut egy nagy adag hideg? Példának okáért arra gondolok, amikor Tunézia fölött -10 fokos T850 van.

Havazás előrejelzés

Utolsó észlelés

2024-12-05 01:38:17

Ercsi

4.4 °C

27000

RH: 84 | P: 1024.7

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

131646

Hírek, események

Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata

MetNet | 2024-11-02 11:38

pic
Kis pihenés után folytatódhat a meteorológiai megmérettetés, immáron 41.