Bioszféra

Ez tuti nem csak hõsokk volt, pl. a Nosztori oldalánál, a rendõriskola feletti domb még a 80-as évek közepén kezdett száradni, dõlni, majd fokozatosan kihalt. Arra jártam minden nap Füred felé gimibe, láttam a folyamatot.

Igen, az énekesek korán jönnek, mert rövid távú vonulók. Léprigó meg viszonylag kis számban költ nálunk, és télen is leginkább fagyöngy és fakín környékén vannak, az a specialitásuk

Világos, a mediterrán-szubtropikus vidékeknek is megvannak a maguk fenyõfajai, például a nálunk is telepített, nagyon gyakori feketefenyõ. Meg kell mondjam, én eddig azt feltételeztem, hogy a meleg tájakon élõ fenyõk másodlagosan kerültek oda északról. Érdekes gondolat, hogy a növény ugyanolyan módon védekezik a fagy ellen, mint a meleg és szárazság ellen.
Egyébként az említett hõsokk elõszeretettel éri a feketefenyõt is -éppen a Balaton felvidéken egész erdõk pusztultak el ilyen módon a 90-es években, nyilván te is láttál ilyet- holott ez a faj elvileg a meleg Mediterráneumban õshonos.

Tûlevelûek nem csupán magas szélességeken élnek, ahol nem kilégítõ a napfény mennyisége. A levél tû volta pusztán a szélsõséges idõ és a vízvesztés elleni védekezésre adaptált forma (lásd még egyes sivatagi, félsivatagi növények esetét). A gyanták nem pusztán a hidegtõl óvnak, hanem pl gombáktól, s bizonyos rovaroktól is. (Ezért nem tudsz fenyõrönkön laskát termeszteni). Azon túl még a sok kicsi sokra megy eset is fennáll, kiszámolták, hogy a tûlevelûek össz lombfelülete sok esetben meghaladja a hasonló méretû lombos fa lombfelületét.

A fenyõk barnulása részint a hõsokk miatti gyenge védekezõsképesség - pl. gomba, baci ellen - eredménye, részint meg magáé a kiszáradásé (csapihiányé). A hazai kertek fenyõi legtöbb esetben nem kimondottan a magyar viszonyokhoz szokott fafajok. Ha jártál már kánikulában fenyves közelében, tudod, hogy mennyire erõsen párolog ilyenkor az illó olajuk, sokszor szinte szédítõen illatosak!

Egyébként nem túl sok éve számoltak utána annak, hoyg a nagy északi erdõségek (amelyek nagyrészt fenyõerdõk) a vártnál sokkal nagyobb mértékben járulnak hozzá a légköri CO2 megkötéséhez, ezzel a szerepük a tróspus esõerdõihez mérhetõ.

Köszönöm! Érdekes az, hogy énekest tél vége felé sokat látok (talán mondjuk õk már hazajönnek), felénk viszonylag sok költ is, míg léprigót még az életben nem láttam. Az énekkel megsegített észlelés persze hatalmas elõnyt jelent! :-))
Tavaly egyszer találkoztam egy szõlõrigóval is, na õ is gyönyörû volt a pirosló hónaljával. :-)

Nagyon szépek! Nem mindet láttam ám!

Pont erre gondoltam, mikor a locsolócsõbõl kifolyó vízsugár parabolapályájáról írtam: matematikai absztakciókból származó ábrák kísértetiesen hasonlítanak természeti formákhoz. A képeid megdöbbentõek!
Tulajdonképp mi az a fraktálegyenlet? Kérlek, magyarázd meg nagy vonalakban a lényegét nekem, egy matematikához valamit konyító, de a káoszelméletben teljesen járatlan embernek.

Bevallom, kissé provokatív volt a kérdésem, mert persze nekem is megvan a saját elképzelésem errõl -csak kíváncsi voltam, mit szólnak hozzá a fórumtársak.
Nézetem szerint magas földrajzi szélességen a felületegységre esõ napenergia nem elégséges ahhoz, hogy a fa a nyári szezonban megtermelje az egész évre szóló tápanyagot. A fagyban való fotoszintetizálás szüksége miatt "kellett kitalálni" a fagyálló gyantákat. Ez nagy hõségben elõnytelen is a fenyõ számára, mert a viszkózus, nehezen áramló nedvek és a viszonylag kis felületû tûlevelek nyilván erõsen limitálják a párologtatást, hûtést. Hõségidõszakok után nálunk tömegével betegszenek meg, száradnak ki a fenyõk.(Bár lehet, ebbe valami parazita, mikroba is "besegít")

A léprigó nagyobb, mint az énekes rigó...ezáltal erõsebb a csõre (ami számomra általában feltünõ ), meg úgy összhatásában is masszívabb ( ugyanakkor nyúlánkabb )madár, már elsõ ránézésre is.
De ami a tollazatát illeti, az énekesnek a mellén lévõ minták lándzsa alakúak, a léprigónál zömében kerekek, nagyobbak, és több is van belõlük. Ezek azok amiket így képrõl most tudnék mondani, de persze terepen ennél sokkal több infó is van, mint pl a hang.
Na meg persze az énekes rigó viszonylag kis számban telel át, ilyenkor a léprigó a gyakoribb.

És ez csak néhány kiragadott kép a saját termésembõl. A kék rózsa és a csigaház fotója valódi. A többi rajz és ábra szimpla fraktálegyenletek és sok-sok iteráció eredménye
Évtizedek óta volt/van macskám, úgy tapasztaltam hogy csak annyiban gyárilag szobatiszta hogy szeret egy helyre járni, de rá kell szoktatni. Itt bonyolítja a dolgot a nõstény Cira jelenléte is, aki szintén belemegy ha bent éjszakázik. (Cira cica egyre ritkábban van itthon, csak enni aludni jár haza)
Az igaz, nem játszom a kicsivel eleget. Sokszor mellettem áll és szomorkásan nézi ahogy a gépet püfölöm. Felugrani nem mer se rám, se az asztalra mert olyankor ordítozok és káromkodok, amitõl megriad és elszalad pedig sose emeltem kezet rá

A macska gyárilag szobatiszta, ha mindig tiszta az almosládája, könnyen hozzáférhetõ és nem kötõdik negatív érzés a használatához (ijesztés pl.). Ezen kívül csak akkor megy félre, ha fel akarja magára hívni a figyelmet, mert pl. féltékeny (új családtag megjelenése), vagy ha nem játszol vele eleget.

Sokféle dolgot lehet a fraktálok segítségével generálni (már mutattam õket a fórumon, párat összemontíroztam)

A flamingóvirág (Noli korrekt?) folyamat fontosabb fázisainak képsora. A káoszprogram segítségével lényegében azt modellezzük amit a Természet évmilliárdok alatt tesz, csak sokkal gyorsabban (igaz, némely kép a leggyorsabb gépemen is órákig készül hogy beleõszül az ember, de azalatt mást csinálok esetleg felhalmozott edénytornyot mosogatok vagy feltakarítom ha Kalóz odafeledkezett valahova; csak nem akar szobatiszta lenni a félszemû csíkos bitang, de úgy kivágom mint macskát sz...ni )

Hirtelen körülnéztem a neten és találtam pár olyan orchideafajt melynek kiemelt sziromrészletéhez erõsen hasonlít az avatar-fraktálkép de nem huzakodok, igazad van Noli
Viszont ajánlok a fórum figyelmébe egy érdekes cikket jeles fórumtársunk szerkesztésében (ott Ediacara név alatt) a vadon élõ hazai orchideák témájában: Link

:-) AZ az orchidea inkább flamingóvirág Link

Pardon me, bocs...

Noli, kérésed parancs Amíg szebbet találok addig is egy fraktál-orchidea
(A mikro-jégkockát elég egysíkú formának véltem)
Érdekesnek találom a rendezõdés folyamatait a kezdeti kaotikus elrendezésbõl...

Értettem, kérek engedélyt meghunyászkodni. Keresek szebbet, bár ezek szerintem jó példák a természeti rendezõdésre (az itt kialakuló elrendezés a Fibonacci formákra emlékeztet)
(Én csodálatosnak tartom hogy fraktálokkal jól modellezhetõk a Természet folyamatai)

Értem én, de csúnya, csicsás. Pont, mintha pár pesti öreglány süteményes alsztalkáiról csented volna össze a képeket. Tessék szép fraktálokat használni! :-DDD

Ezt nézd meg, mekkora kép már! Link

Noli, olvasd el a #26929. hsz. utóiratát (Káoszrendezõdés fraktálokkal modellezve)
(Mintha ráéreztem volna készülõ kérdésedre, ötletszerûen még hozzáfûztem magyarázatát azon frissiben)
A telepátiáról egy film: Link Érdekesnek találom, hátha mást is érdekel

Télen kevéssé hatékony (nyilvánvalóan kisebbb megvilágítás mellett), de azért mégis mûködik. A fenyõk északi térhódítása pont annak köszönhetõ, hogy a bennük lévõ gyanták meg olajok fagyálló folyadékként mûködnek, s így hidegben is tudnak nedvkeringetni. Az, hogy "kell" az olyan kérdés, hogy miért kell az embernek naponta 3X enni, mikor abba se halna bele, ha csak hetente enne.
Egyszerû összjáték a biológiai lehetõségek és a környezet hatásai közt.


Lordom, mik ezek az öreglányasztalról szedett csipketerítõk az avatarodban??? ;-)

Thermometer kollega, laikusként úgy tudom, fotoszintetizálna a többi fa is szívesen, de a hidegebb idõben leromlott keringés miatt kiszáradnak leveleik. A fenyõtûk elég vékonyak és gyantásak hogy télen se száradjanak ki, ezért nem hullajtják el a fenyõk, tehát vélhetõen nem a téli szintetizálás szükségessége miatt.
Ha már fenyõk.... összekapcsolhatók velük a lentebbi témák (mint pld. új bolygóra költözés) elsõsorban fenyõket akarnak "terraformálásra" (melynek ötlete már 1942-ben megjelent Link ) alkalmazni.
Végül a szokásos filmajánló mely kissé kapcsolódik a fentiekhez: Egy csillag halála Link (Earth Shocks - Spektrum) A Napunkhoz igen hasonló Mira csillag jelenségein keresztül latolgatja az emberiség jövõbeli lehetõségeit a védekezésre illetve a menekülésre a jövõben felrobbanó Nap elõl. Piros gomb-zöld gomb és Full screen
Ui: az új avatarom szerintem jól mutatja a rendezõdõ káoszt a 0. kiinduló formátumon ugyanazon formulával végrehajtott sorozatos iterációkkal. Igaz, ez "csak" fraktálmodellezés ám az Univerzumban ez évmilliárdok óta megy spontán folyamatokban. Persze más folyamatok megsemmisíthetik a létrejövõ rendezõdést, de a rendezõdött alakzatok nagy többsége "életben marad"...

Még egy -ezúttal már "komoly"- gondolat a fotoszintézisrõl: kinek mi a véleménye, miért kell a fenyõknek télen is fotoszintetizálniuk?

Egy kérdés: a léprigó meg az énekes rigó ebbõl a távolságból mi alapján különböztethetõ meg?

Anyósomnál is kezd nyílni a hóvirág (Veszprém ÉNY részén, nem épp meleg helyen). Kollégáim meg a hétvégén voltak a Bakonyban és beszámoltak róla, hogy a medvehagymának 2-3 centis hajtásai vannak...

Ezek szerint puskázásból is sikerült megbuknom. Hajajj :-))) Amúgy köszönöm!

Ott a pont!!
Sajnos azt a sört nem ismerem!

Jájjj, télleg.

Léprigó - Turdus viscivorus

Világos Zolotaja Bocska, köszi

Azt én is szeretem, meg a borsodi bivalyt, de ez nem szõlõrigó! Na, van még pár rigó faj!

Szõlõrigó.

Világos Edelweiss, köszi.

Hát, nem fenyõrigó! De , nincs túl messze a helyes megoldás...

Tátott szájjal néztem végig!

Bevallom puskáztam (jól?), ezek szerint nem véletlenül telepedett a fenyõ tetejére. Link Fenyõrigó volna õkelme?

Na, és milyen madár az amit elõcsalt?
Na, ki tudja egy sörért?

Ma végre volt némi napsütés... Link Link ...ami mást is elõcsalt: Link :-)

Állat!!!!

Norvégia, Oslo egy parkja 2010-ben: Link

Örülök, hogy találtad a Science cikket! Margulis csak eljátszott a gondolattal (a könyv elsõ kiadása 1986-os, a Berkley egyetemi kiadónál jött ki, éljen az amazon.com), de mivel a tudós fantáziájának csupán a valóság szab határt, nem csoda, hogy valaki más is rákattant a hasonló megoldások ötletére.:-)
Mivel a színtestecskék - hasonlóan a mitokondriumhoz - egy többmilliárd éve a sejtbe beépült egykor fotoszintetizáló baktérium egyedei, az így kialakult endoszimbiózis elég stabil dolog mára már. Bizonyosan kellene dolgozni azon, hogy a színtesteket állati sejtekbe is beültethessék, de jó eséllyel erre nem kell újabb évmilliárdokat várni. A mitokondrium s a színtestek által termelt ATP mennyisége kb azonos egyébként, tehát sejtszinten mûködne szépen az energiaellátás, ergo elviekben helyettesíthetõ is vele.
Meg milyen állatul hangzana már: "Fiam, napozz egy kicsit, olyan állott itt a levegõ!" :-))
Szerintem a gazdagok elõbb csapnának le a zöld bõrre, mint az szegénységi bélyeggé lehetne, könnyebben el tudom képzelni Paris Hiltont zölden (és nem csak a másnapossága miatt), mint Mbutu-t Zairéból.
Egyébként állattal együtt élõ fotoszintetizáló algák vannak dögivel, fõként tengeri élõlényeknél, de pl. a mi árvaszúnyogunk is zöld belül, a még lárvakorban elfogyasztott algák teszik zölddé a bélrendszerét s élnek ott mindaddig, míg a szúnyog él:

Nagyon édes pofa a madarad! Én tegnap reggel buszra várva egy may. 20 méteres magasságban felettem elrepülõ 8-10 fõs libacsapatot hallgattam, éktelenül dumáltak, gondolom, radarként használták a hangjukat a ködben.

Ha sikerülne olcsón és sokat elõállítani a fotoszintetizálásra képessé tevõ nanoreaktorokból, nomeg egyszerûen (pld. tetoválásszerûen a bõrbe) a szervezetbe juttatni, akkor sok embert megmenthetnének az éhhaláltól ahol rendszeres az éhezés és sok a napsütéses órák száma pld. Afrikában. De az is átfutott rajtam hogy esetleg a hadseregek könnyen "rátenyerelhetnek" tekintve hogy korlátozott utánpótlás esetén kisegítheti a katonákat pár órás napfürdõzés... de pld. az ûrhajózásban is alkalmazható lehet esetleg - de tényleg az energiamérleg számít, azt még nem ismerjük. Ha gyakorlati alkalmazásban elszínezõdnének tõle, külsõleg vélhetõen nem sokban különböznének az ilyen "fényevõk" a manapság "sztárolt" teljes testfelületükön tetovált emberektõl. Viszont a mai nagyzoló világban könnyen "szegénységi bélyeggé" is válhat, ami sötét bõrûeknél talán nem annyira feltûnõ mint egy világosabb bõrû embernél...

Itt van hozzá az angolul is, idézem- In the far future, it might be possible to introduce non-human metabolic functions into human cells. "We could, in principle, bring in a nanoreactor that [lets] your skin do something like photosynthesis. So if you are hungry, you just lie in the Sun" says Meier. (...a bõröd fotoszintetizál. Ha éhes vagy, csak feküdj a Napra) Forrás: New Scientist Link a "Human photosynthesis" alfejezetben. Tehát amit Lynn Margulis leírt a Microcosmos-ban, akár valóra is válhat, az eszköz már megvan hozzá

Noli, rákerestem a neten a hölgyre (Carl Sagan felesége volt) és munkáira. Számos angol nyelvû csak olvasható (lopni lehetne csak) munkája helyett inkább egy New Scientist cikk fordítását csatolom. A bázeli egyetem felfedezésének ("nanoreaktor") és sikeres kísérletének nyomán W. Meiernek támadt hasonló elképzelése:

Szokatlan ötlet... még a végén képesek és tényleg megvalósítják

Azért manapság mégis csak legkorszerûbb a hibrid hajtás. Ha visszatérünk a konkrét fórumtémához, pl. a gombák között van obligát és fakultatív parazita. A fakultatív nem pusztul el a gazdanövény elpusztulásakor, hanem elkezdi bontani a holt növényi anyagot, él és virul, amíg a lignin, vagy cellulózkészlet el nem fogy, pl laska.

Csak mondtam egy példát. A pótenergia meg jöhet az növesztett többletszövetek feldolgozásából. Még egy példa

Csak ne legyen másfél hónapos nyálkás-ködös hidegpárna szerény medencénkben. Bár akkor jöhetne a téli álom. Vagy a pótenergia Jókai bablevesbõl, vagy esetleg egy kis csabai házikolbászból.

Magányos Kócsag a ködben. Link Link Link Link

Tekintve a 10000KJ napi ajánlott energiabevitelt, a 0,5kW/m2-es átlagos napálandót, még akkor is bõven megvan a kellõ energia ha a C3-C4 fozoszintézis hatásfoka ~5% körüli és 8 órán keresztül áll fenn.

Korrekt

Utána kell számolni a "kicsi zöld fotoszintetizáló emberek" tervezésénél Megeshet hogy létezik kedvezõ optimum vagy a felület növelésére ("rücskös" bõr) vagy a besugárzás idõtartamának/intenzitásának még nem egészségkárosító növelésével több energiát küldeni egységnyi felületre mint amennyi elfogy. Ha belegondolsz, az elrabolt emberek beszámolói szerint az ufók belseje vakítóan fényes...
Ui: pld. a házam óránkénti hõveszteségének pótlására (azaz egyszeri felfûtés után elért hõfok megtartására) 4 db 250W-os napelem elegendõ és nem is hallatlan nagy felületek csak annak látszanak mert síkban vannak kiterítve ráadásul simák