Bioszféra

Látom, az általam "vízbe dobott kõ" tovagyûrûzõ hullámai még nem csitultak el -azóta nekem is többször eszembe jutnak a tudománynak ezek a legvégsõ kérdései. ( Sajnos a MetNet-en nincs elméleti fizikai vagy matematikai fórum, s remélem, ezt a modik figyelembe is veszik)
Az mindenesetre elég biztosnak látszik, hogy elõ-utó-egyidejûség a valóságban nem annyira rigorózus és általános érvényû, mint amilyennek azt a hétköznapok embere a hétköznapi praxis alapján érzi.
Ha a köznapi praxisból indulok ki ( ez mennyire meghatározza a természettudományok kialakulását, kutatási irányait -hát, megérne egy misét!) akkor a relativisztikus effektusok ( idõtartam, távolság és tömeg változások a sebesség függvényében ) hagymázas fantazmagóriáknak tûnnek... mégis léteznek! Nem tekinthetünk el attól, hogy azoknak a fizikai paramétereknek az értékei, melyek között élünk, alapvetõen befolyásolják emberi világunk (méginkább világképünk) milyenségét. Ha ezek az értékek mások lennének (sokkal nagyobbak, vagy kisebbek) akkor emberi világunk nyilván egész máshogy festene.
Ezek elõrebocsájtásával meg kell mondanom, én is haragszom, ha ezek az eredmények bulvárosodnak. Az elméleti fizikával jobb lenne, ha az iskolapadban találkozna az ember, nem az akciófilmekben.( Gondolok itt pl. a "Vissza a jövõbe" címû remekmûre)
Nyilván nem lehet az ott láthatóhoz hasonló idõgépet szerkeszteni. De persze maga a gondolat érdekes, és az emberiségnek azon õsi törekvése, hogy szétfeszítse a tér és idõ korlátait, nagyonis méltányolandó.

Még egy Nat.Geo filmet javaslok megtekintésre: Idõutazás Link (Apropóját adta az Idõkép, rímel rá az Idõgép) Érdekes gondolatok hangzanak el a filmben. Szerintük nemcsak elõre utazhatnánk a jövõbe a jól ismert és létezõ relativisztikus hatásokkal hanem vissza a múltba is féregjáraton át (itt mintha a térugrást kavarnák az idõugrással) vagy két kozmikus húr között átsuhanva, esetleg négy forgó lézersugár keltette idõörvényben. Tetszetõs elméletek, ráadásul "igazi" professzorok magyarázzák de lelkendezésükben szinte másodlagos kérdés pld. az energia. Olyan szépen ecsetelik az idõutazást és elõnyeit, hogy az ember szinte kívánja hogy valamelyik elmélet megvalósítható legyen. Két kérdésem támadt: ha ez igaz LENNE, akár az õsrobbanás pillanatáig is visszautazhatnánk nokedlinek a gluonok közé az õslevesbe? avagy a másik lehetõség szerint a Teremtés pillanatáig visszautazva láthatnánk lebegni az Úr lelkét a vizek felett? Régóta ugyanúgy emlegetik az idõutazást mint anno az alkimisták a kísérleteiket finanszírozó gazdájuknak a Bölcsek Kövét... Nem is tagadom nem is hiszem, kíváncsian várom az idõgép megvalósítását
(Mindkét Nat.Geo film ingyenes free online; jó minõségû, teljes képernyõsre válthatók)

Említettem hogy a "házipók" elbújt majd ismeretlen helyre távozott. Az álkaszás tanácstalanul ottmaradt órákon át csak állt és "nézett". A mai nap folyamán lábait messzire kinyújtva valósággal lehasalt, helyzete olyan mintha tapogatna maga körül, csak nem mozognak lábai. Ma délután elcsíptem a pillanatot amikor visszatért az elmenekült pók. "Normál póktempóban" igyekezett elhagyott hálója felé. Becslésem szerint 10-12 cm-re lehetett amikor hirtelen megtorpant majd szaporán távozott nagyjából 90°-ban megtörve addigi útirányát. Olyan érzést keltett hogy meglátta a rá várakozó álkaszást. Ha vizuálisan fedezte fel és nem más módon (pld. rezgés de az álkaszás meg se moccant) akkor látása 10-12 cm távolságra még bizonyosan jó
Ui: a netmozin most néztem egy NatGeo filmet címe: Vajon Darwin tévedett? Link Darwin fõbb állításait boncolgatva a tévedés lehetõségét keresik elméletében.

CSinosak

Mai képek; T.max: 14,8 Kiskunmajsa
Már szilveszterkor kibújtak;
Link
Rigók szellõztetve;
Link

Az elsõ virágzó növény idén. Megvolt neki az inspiráció ma.

Link

Helyes! Egyébként egy CV-rõl szóló fórumban olvastam a fokhagymát, egy helyi vadvédelmi biztos (vagy micsoda) ajánlotta a hasonlóan érdeklõdõ turistának.

Azért nem tettem fel direkt kérdést, mert valójában nem az enyéim Én minden elõvigyázatosság nélkül begázolnék a bozótba, homokba, tengerbe, aztán legfeljebb kapnék egy megoldandó feladatot. Hál' Õsrobbanás, van aki figyel a részletekre is

A százasokon rajta volt a szemem, azonban nem tudtam az ellenszert. Köszönöm!

Annyit megígérhetek, hogy nagymennyiségû bioszféra témájú képpel fogok hazatérni és nem leszek rest közzétenni

Link
Õ mérges, de elég ritka, kb arasznyi. A szobádból úgy tudod távol tartani, ha egy gerezd fokhagymát végigdörzsölsz az ajtó vonalában.
Boa Vista-n szúnyogok vannak, máshol az se. Ide ajánlanak hatékony szúnyogriasztót. Ritka, de elõfordul a malária is.

Pókilag amiket láttam, Nephila sok van, gyönyörûek, aranysárga hálót szõnek Link , õk rendes kerekhálósak, fákra, oszlopokhoz, ergo magasba szõnek. Van még olyasmi, mint a mi karéjos keresztesünk, szintén kerekhálós, észreveszed. Õk nem marnak veszélyeset.

A tengerben van cápa meg portugál gálya. Ezek veszélyes állatok. :-)

Annyit kérek, akárki ilyen szörnyecskét látnál, fényképezd le nekem, légy szíves!
Meg a legfontosabb, hogy minden napnyugtakor minimum 300mm-en tessék zöld fényt fotózni!

Pedig a pasik direkt kérdéseket szoktak feltenni s direkt választ várnak rájuk...
Na majd jövök mingyá!

Mivel én nem lottózom, nyugodtan megjátszhatod õket.

Köszönöm!

Igazából a Cape Verde fajok érdekelnek. De nem csak a Arachnida osztály, hanem minden olyan faj, ami kellemetlenséget okozhat egy bozótba gázoláskor, vagy földre fekvéskor

THX Jót nevetnék ha a jövõ héten emiatt a számsor miatt lenne sok telitalálatos szelvény, mert sokan megjátsszák A MINDEN6Ó (Jim Carrey) film jutott eszembe - a teljhatalmat kölcsönkapva az Úrtól, teljesítette mindenki óhaját de alig nyertek pár fillért mert olyan sok hozzá imádkozó lottójátékos megütötte a fõnyereményt

25,41,53,58,72

Noli a jövõ heti lottószámokat esetleg, ha véletlen tudnád...
Magamtól sehogysem találom el évtizedek óta az ötöst pedig elemzõ/prognosztizáló programot is írtam az 1957 óta kihúzott számokra

A L. pallidus-ról ezt írja egy srác, aki tart ilyet: "The bite is relatively harmless. A bit is less toxic than the L. geometricus; so... it's okay, but still very Painfull!!! ;-)" Azt is írja, hogy nagyon félõs pók és egyáltalán nem agresszív.

A L. cinctus: "Envenomation by these spiders can be fatal to children and ill or infirm adults. Ordinarily, the body mass of a healthy adult is sufficient to dilute the venom to less than a fatal concentration."

A L. geometricus : "Like all Latrodectus species, L. geometricus has a neurotoxic venom that, drop by drop is as toxic as the Black Widow. Dr. G.B. Edwards, a University of Florida arachnologist claims that brown widow venom is twice as potent as the black widow venom, but is usually confined to the bite area and surrounding tissue, as opposed to the black widow. UC Riverside stated that toxicity isn't the only factor. After viewing spider bites, UCR claimed that majority of spider bites were similar to other house spiders, possibly because they cannot deliver the same amount of venom as the Black Widow. Other sources say that the brown widow is less venomous than L. mactans. Regardless, very few people, who have been bitten, describe the experience as painful. Unless a person is allergic or has a pre-existing medical condition, no concern is needed in the garden, home, or shed."

Melyik faj érdekelne még?
A mediterrán, a L. tredecimguttatus esetében néha (nagyon nagyon néha) van haláleset, kevéssé mérgezõ, mint amerikai barátunk (L. mactans), s neki is elsõsorban a keleti alfaja a veszélyesebb.
Itt vannak még adatok a L. tredecimguttatus mérgérõl: Link

A harapásuk által keltett hatást latrodectism néven illetik, összefoglaló cikk errõl: Link

További kérdések?

1., Thermometer nincs mit, szívesen ha érdekelt. Sajnos nem mindig érthetõ gondolatmenete. Indítása, "Felejtsünk el mindent!" - én nem mertem volna leírni. Egy másik cikkének alcíme "Teljesen téves az elképzelésünk a térrõl, idõrõl, de még a logika fogalmáról is" Hozzáteszem ez csak az õ számára derült ki. Az ok-okozat megfordulását bárki megélheti, miként formálja a múltat a jövõ ha egy filmet visszafelé forgat. DE érdemileg beavatkozni nem tud, csupán a film futásának irányát váltogathatja. Én azt is furcsállom hogy minden ilyen elmélet múlt-jövõ vonalon ragad le, kimarad a vizsgálatból a vizsgálat idõpontja a JELEN. Senki nem említi hogy a múltat követõ jelenben mindig a legvalószínûbb véletlen esemény választja a következõ jelenné váló jövõt és ezt fraktálokkal "jósolni" követni, modellezni lehet. Ezekben az elméletekben és laboratóriumi "bizonyítékaikban" komoly hibalehetõségnek vélem ha az irracionális számokat racionális számok sorozatával közelítik határértékig, mert mindig marad kis eltérés ami nagy léptékben már komoly pontatlanságra vezethet. Analóg hasonlat, a PI tizedes számjegyeinek elemszáma egymilliárd fölött jár. A 3.14 érték jól megfelel egy iskolai szerkesztéshez, de egy kozmikus test pályaszámításához legalább 3.14159265358979323846 értéket kell alkalmazni. A számolás a PC korszakban is becslés, mert csak abbahagyjuk ahol a gép kapacitása megszabja. Így minden számolásnál kerekítés történik, márpedig amíg kerekítünk elveszhetnek finom részletek pld. egy addig végtelennek látszó tizedes hirtelen szakaszos ismétlõdésbe csap át, ami esetleg komoly eltérés alapja lehet de errõl már nem tudunk mert pont elõtte fejeztük be a számítást. Egy logartárcsánál valamivel pontosabb egy félméteres Faber-Castell léc becslése, a kézikalkulátor 8 tizedesig, mobil kalkulátora 12 tizedesig számol de alulmarad a ZX Spectrum képessége mellett. Kis múzeum: Link (a léc akkora mint egy kisebb kard, édesapámé volt) A legerõsebb gépem már kiolvasni is hosszú számjegyeket generál, de számjegykapacitása végén "õ" is kerekít ezért a távoli nagy prímszámokhoz idõvel kevésnek bizonyult és külön szoftvert kellett írnom a nagy számok részekre bontott kezeléséhez. A matematikai logika segít de konkrét "mért/számított" értékeket nem ad csak lehetséges irányokat kizárva az ellentmondásra vezetõket. Egyéni vélekedésem hogy a végtelen tizedesek miatti pontatlanságok révén keletkeznek a "kiszámíthatatlan" véletlenek bármely folyamatban. (Ebbe "szaladt" 1960-ban E.Lorenz is amikor felfedezte a "pillangó-hatást". Számítógépe hat tizedesig számolt de csak három tizedesjegyig nyomtatták az eredményt. Ezek a visszatáplált számok csak kis mértékben, de eltérõ kezdeti feltételt adtak meg. Lorenz rájött, hogy az idõjárást és a hasonló folyamatokat olyan egyenletek írják le amelyek nem oldhatók meg, csak közelítõ módszerekkel számíthatók. Az ilyen rendszerekben csekély hiba is átfogó hatással van a rendszerre.) Komoly érvként emlegetik még a méréshez használt atomórákat, de a jelenlegi elméletek szerint az idõ mérésének határai vannak és ennek megközelítésére sem képesek akár a napóra a karórákat. Még nem tudják kimérni a megállapodás szerinti legkisebb idõegységet amennyi egy fénysebességgel haladó fotonnak szükséges hogy egy Planck-hossz utat megtegyen, értéke ~5.4×10^−44 másodperc (44 nulla elõzi) Amíg pontatlanok a mérések, hibás becslések alapján alkotnak inkább fantáziadús semmint logikusan követhetõ használható elméleteket.
2., Az ember számára hasznos szabályszerûségek kialakulása érdekes, de sztem nem az antropocentrikus természet részrehajló játéka. Az ember ismeri fel a számára hasznosat, szépet, pld. egy "valamire hasonlító" fraktálrajzot számos véletlen ábra közül kiemelve. A Shakespeare összes mûveit véletlen leütésekkel megalkotó majmok vakon gépelnek az ember rendszerezõ agya találja meg a rendezett alakzatokat azaz szavakat. Példaként az "ADEINSTU" betûhalmazt (bár a DEI máris szembeötlõ) addig rendezgetjük, míg értelmezhetõ szavakat adnak. Elsõ eredmény: United States. Tovább rendezgetve kiformálódik "In te deus stat" (Benned az isten) Továbbhaladva "Inde Tute stas" (Ennekutána biztosan fogsz állni) Rákövetkezõ értelmes variáció "Siste, nudat te" (Megállj, megkopaszt!) Végezetül "A te desistunt" (Eltávoznak mellõled) Akár egy Nostradamus prófécia játék a betûkkel, mi rostáljuk ki a nekünk szükséges információt, ehhez is az éppen szükséges nyelvet (dekódolást) választva. Ha megjelölnénk a levegõmolekulákat, hõmozgásukkal a másodperc minden töredékében képezhetnek gépíráshoz hasonló módon értelmes szövegsort és kirajzolhatnak szabályos alakzatokat múltról és jövõrõl egyaránt. S. Lem jól érzékelteti az okleveles zsivány történetében- "Mohó ekkor már nagyon kétségbeesett, kézzel-lábbal kapálózva próbált szabadulni a papírhalom alól, de hiába; tépte, szaggatta a mérhetetlen papírszalagot, de olyan sok szeme volt, hogy valamelyik elé mindig került egy-két új információ, tehát akarva, nem akarva meg kellett tudnia, hogy mennyi monszunpótlékot kap egy házmester Indokínában, és miért mondogatják a flamingóföldi guzurmánok, hogy "öreg csibésznek sötét a város". Ekkor csüggedten lehunyta valamennyi szemét, és mozdulatlanná dermedt az információlavina súlya alatt." Szövegforrás: Link
Ui: át fogom nézni az említett könyvet, láttam már de címe miatt bele se néztem

Véget ért a "harmadik pókháború" Az elõzõ kettõ álkaszás feladta és elmentek de ez a harmadik jó pár napja az elõzõeknél is szorosabb közelségbe húzódott ellenfeléhez és kis körökben kerülgette (persze egy kör fél napba telt). A "házipók" (üvegházi törpepók) igyekezett mindig a háló mögé húzódni és közben kétféle taktikát mutatott. Az egyik, a sok rovarnál megfigyelhetõ "nem érdekelsz" jellegû "testbeszéd" (ha nem ijednek meg, egyszerûen hátat fordítanak). Azért kis idõ után mindig visszafordult védekezõ pózban az álkaszás felé, aki igen lassan közelítve végül teljesen beszorította a mûanyagtálca sarkába (helyszín korábbi fotókon). Tegnap este, amikor az álkaszás éppen "pozíciókeresõ fordulózás" közben kissé elfordult, a házipók hirtelen iramodással "átugrott a kerítésen" azaz mûanyagperem mögé bújt és ezzel teljes testével eltûnt. Majdnem elnevettem magam, szinte éreztem az álkaszás tanácstalanságát Ma reggel még mindig ott toporgott a mafla, forgolódva kereste ellenfelét, de az életrevaló üvegházi törpepók úgy eltûnt valamerre (vagy rejtett résbe húzódott) hogy én sem találom az egész helyiségben

Tudtok-é valami bõvebbet a Latrodectus nem egyedeinek harapásáról? Különösen érdekelnének a Latrodectus pallidus (fehér özvegy) a Latrodectus cinctus és a Latrodectus geometricus fajok. Házi feladatba kaptam
Köszönöm!

Biztos összefutok még velük, majd megnyakazom õket
Nekem is van madarász ismerõsöm, lehet ugyanazon embert ismerjük.
Mi is gyûrûztünk régebben, még Palkó Sanyival (Isten Nyugosztalja ) Zalaváron madarásztáborban, kitettünk egy kukoricaföldre pálinkába áztatott kukoricát, berúgattuk a vadlibákat, és úgy gyûrûztük meg õket.
Egy héja karmolását pedig azóta is a kezemen viselem, annyira belegabalyodott a hálóba, hogy órákon át tartott mire kibányásztuk belõle, azzal hálálta meg, hogy kiszedett egy darabot az ujjamból, bár alig látni a helyét, de az emlék örök marad.

Köszi, lakik Zalában madarász ismerõsöm, lehet ráuszítom a témára, hátha van köztük ritkaság, vagy esetleg gyûrûs példány...érdemes azt is figyelni, a nyakgyûrû messzebbrõl is kivehetõ...
Nem rég sikerült leolvasnunk Budapesten az elsõ orosz gyûrûs hattyot, mondjuk azon lábgyûrû volt, de közel jött szerencsére.

Nem, itt voltak Link

Nem semmi ez a hattyú mennyiség, kb. 130-at számoltam a középsõ képen.Fõleg így szántóföldön kajálva, egyszerre nagy mennyiség... hol volt ez pontosan? Nagykanizsánál ez is?

Lehet igazad van, mert ma is átültettem egy növényt, és a földben világító "szemcséket" fedeztem fel.

Mai nagykanizsai ibolyák Link Link
És egy kis repülõbemutató Link Link Link

Köszönöm a cikket! Hasonló dolgokat olvastam már az "Ezoterikus fizika" címû könyvben, melyben szerencsére csipetnyi ezotéria sincs, viszont szépen végigjárja a fizika tudomány legvégsõ határait. A bonyolult kísérleti berendezéseket persze én sem értettem meg elsõ olvasásra (de még a másodikra se, sõt, most se értem) Ellenben a két réses interferencia tökéletesen érthetõ -maguk a tények döbbenetesek, a következmények felmérhetetlenek. Ezért is írtam pár napja Lujó kollégának, hogy az intellektus és a külvilág viszonya sokkal bonyolultabb és ravaszabb, mint amilyennek feltételezni hajlamosak vagyunk.

Nagyon várom már

Noli!
Dehogy fárasztom magam annyit, kiástam földlabdával, behoztam a cserépkályha mellé, majd amikor kinyílt, visszaültettem

Napok óta zseblámpával meg hõsugárzóval térdeltél elõtte, hogy kinyíjon, mi? :-))))

Hari a kezed helyett talán jó egy sima, kissé érdesített felületû bot is. Ha jelen vannak rothadással keletkezõ bacik melyek a férgecskére rátapadtak, a botra tapadva is világítani fognak akár a kukuc testén

Thermometer nagyon szívesen leírnám a lényeget de nehéz összefüggõen sûríteni mert ahhoz elõbb a szerzõ gondolatmenetére kell ráérezni ami nekem nem megy Inkább csatolom a teljes cikket hátha Te megérted. Jellegében a "hány szárnytolla van egy arkangyalnak" vitákra emlékeztet - ami ugye eleve feltételezi az arkangyalok létezését bár azokat a kiválasztottak látomásait (ami ugyan végsõ soron észlelés de egy szóbeli beszámoló értékelhetõ paraméterek nélkül keveset ér akár -3.2°C mért érték vagy a "hideg van kint" beszámoló különbsége) leszámítva ugyanúgy nem látta senki akár a vírusokat vagy atomokat (de ezeket megfelelõ eszközökkel bármikor észlelhetjük, ellenõrizhetjük, az arkangyalokat talán az erõs hitûek kivételével csupán az Utolsó ítélet napján fogunk látni). A Metnet "vetélytársa" az Idõkép közli a cikket melyen másfél éves kihagyás után (gondolom azalatt dolgozott rajta) közölt szerzõje, csekély értelmû medvebocs lévén nekem legalább három év kell mire esetleg megértem A T. Modik engedelmével csatolom elérését: Link
Tisztelem a szerzõ törekvését de nem látom át tisztán mit is akar mondani. Pld. megemlíti az õsrégi (gyerekkoromban zseblámpás) példát egy lézer kellõen távolra vetülõ fényének fénysebességnél gyorsabb mozgásáról két pont között. Errõl nekem azonnal a lentebb említett locsolócsõ jutott eszembe (a nehézségi erõ kényszere miatt alakuló parabolaív okán). A fotonnak ha mégoly kicsi (nullának szokás tekinteni) de invariáns helyzetben is van anyagi tömege, relativisztikus mozgási tömege még nagyobb tehát némi tömegtehetetlensége is KELL hogy legyen. Durva hasonlat: ha egy locsolócsövet a kiáramló víz sebességénél gyorsabban hirtelen más irányba fordítunk, a vízsugár csak késve fogja követni az új irányt. Szerintem a fényfolt sem fog a fénynél gyorsabban odébb vándorolni, hanem tömege és tehetetlensége lévén elhajlik az egymást követõ de nem szilárdan összekapcsolt fotonok sorozatából felépülõ fénynyaláb, akár a vízsugár részecskéi. Olvasgatom a cikket, de inkább a véletlenek sorozata folytán a káoszból fraktálokkal kiemelkedõ szabályosságokról szeretnék még írogatni ha nem átkoznak ki a fórumtársak Lényege: a szabályosságokat nem számunkra emeli ki valami láthatatlan intelligencia, hanem mi emberek vesszük észre és használjuk fel.
A cikkre visszatérve - nem tartom lehetetlennek hogy "médiatrükk", a weblap nézettségét akarták emelni közlésével a weboldal szerkesztõi. Konkrét, megalapozott állításnak hat de csak feltételezésekre épülõ vitaalap hívõk és kétkedõk között melyre sokan odagyûlnek

Még 4-5 ilyen hét ott délnyugaton, aztán... Link

Friss képek a kertbõl Link Link

Egyébként, átgondolva, nem csak lótrágyából áll a kupac, van abban mindenféle biohulladék: a faágtól, avartól kezdve a hagymahéjig, és szobanövény-maradványokig minden..

Hari csak egy amatõr vélekedés következik Netes kutakodás nyomán laikusként nem tartom lehetetlennek hogy a virágföld rothadási folyamatai okozták a férgecske lumineszcens fényét, oly módon ahogy rothadó húson elszaporodó baktériumok is zöldes fénnyel világítanak. Olvasható hogy Dubois, a biolumineszcencia kutatója az 1900. évi párizsi világkiállításon nagyméretû helyiséget világított be a telihold fényéhez hasonló erõsséggel egy 25 literes üveg edényben tartott baktériumtenyészettel. Jelen esetben nem zárom ki a lehetõséget hogy a virágföld rothadási folyamatai világító baktériumokat is életre keltettek, melyek "fészkelõdése" közben rátapadtak a kis férgecske testére.
Másfelõl azt sem zárom ki hogy a földigiliszta félék családjába tartozik Link világító giliszta (Eisenia Lucens). Idegen nyelven sok helyen megemlítik képekkel illusztrálva. Magyarul egy ELTE TDK dolgozat sorait emeltem ki "Magyarországon csak a nyugati határvidéken él. Tipikus élõhelye az erdei patakok avarja, ritkábban fakéreg alatt illetve talajban is meg lehet találni egyedeit. A két taxon morfológiai megkülönböztetése igen nehéz; az eltérõ élõhely mellett az egyetlen figyelemreméltó különbség a biolumineszcencia jelensége, mely csupán az E. lucens esetében figyelhetõ meg." Forrás: Link
Ha Jaurinum lelt volna ilyet Sopron táján vagy Palui Gyõr környékén, nem csodálkoznék, ám a "keleti határvidéken élsz" és ha jól értettem nem máshonnan odaszállított virágföldben találtad A rátapadt bakteriális vagy "saját" biolumineszcencia szétválasztását megítélni nem tudjuk míg a testét nem látjuk. Az említett gyûrûs szelvény földigiliszta családra hajaz, akkor talán az sem lehetetlen hogy egy "növendék" Eisenia lucens (Waga, 1857) világító gilisztát leltél Mindenesetre logikusabbnak vélhetõ mint az új zélandi eredet. Az is igaz, manapság sok élõszervezetet hurcolnak szét a világon eredeti élõhelyükrõl mint pld. vírusokat baktériumokat gombákat rovarokat hogy a kedvtelésbõl tartott egzotikus állatokkal érkezõket nem is említsem
Kép hiányában talán egy módon ellenõrizhetnénk még: ha nincs ellenedre, puszta kézzel túrj bele alaposan a földbe. Ha vannak ott világító baktériumok, kezedre tapadnak és a kezed is "világítani fog". Azért javaslom, mert régebben valahol olvastam egy emberrõl aki ha sötétben levette ingét, a felsõteste "világított" a rátapadt baktériumok miatt (õserdei favágó volt, vélhetõen nem mosdott túl gyakran).

Hogy is volt pontosan ez a kísérlet? Megköszönném, ha röviden leírnád.

A fonálféreg sztem sokkal kisebb és nem gyûrûs. Tényleg fogalmam sincs, ki lehetett.

Hengeres teste volt, és pici gyûrûi voltak, ennyit tudok mondani, de a testének közepe erõsen megsérült. Úgyhogy nem sokat érne a rajz se..
Még fogok kotorászni abban a vödör földben, hátha felbukkanna még egy legalább.
Bennem elõször a fonálféreg gondolata ötlött fel.

OK, fotód nincs, de esetleg lerajzolhatnád, az Nálad legalább olyan hiteles. Legalább azt jó lenne tudni, hogy féreg volt, valami lárva, vagy micsoda. Voltak-e lábacskái, vagy csak sima hengeres kis teste volt, mennyire volt szelvényezett, stb.

Nálunk ezt így mondták:

"...és Isten mondá

...s lõn világosság"



De mondhatta differenciális akalban is. Ez még nem tisztázott

Százlábút már láttam világítani, annak is csak az egyik vége világított. Azt azért csak felismerted volna... Semmi ötletem nékem sem.

Akkor nem óceániai jövevény. Fogalmam sincs, ki lehet.

Lótrágya-dombról. Még õsszel tettem egy vödörbe.
Fotóm nincsen..
2-3cm volt. Sérült volt szegény, a két vége volt ép. És az egyik világított.
Az egyik szobanövény földjébe tettem, hátha mégis tovább él..

Hm, fotót nem csináltál? Mekkora volt? Honnan volt a földed?

Egy Arachnocampa genusba tartozó gombaszúnyogféle lárvái világítanak, de nem találtam adatot róla, hogy Európában élnének.

Nem veled van a baj, nyugi! :-)
Õ halálosan komolyan gondolja, csak épp nem õ a megfelelõ ember a spanyolviasz feltalálására.

Hajjaj Noli... pont ma délután ajánlotta valaki ezt a cikket átnézésre mi a véleményem róla. Eddig kétszer rágtam át magam rajta és annyi bakit véltem felfedezni hogy kezdek kételkedni az egész iromány komolyságában - már már olyan akár egy "bajsza alatt mosolygó" szkeptikus által szerkesztett tudományosan komolykodó humoros paródia. Asszem talán (de ki tudja) még jó a felfogásom és szövegértésem de ebben a szövegben több helyen is csak nézek-nézek mint Göre Gábor bíró uram a nagy kiállításon "olvasom, de nem értem"... lehet hogy bennem van a hiba mert még nem vagyok elég érett az ilyen nagy horderejû felfedezésekre. Talán soha nem is leszek... Most odajutottam, kijegyzetelem az állításai igazolására megemlített valódi tudományos kísérleteket (nem tejfölöspohár és piros moziszemüveg youtube-os házikísérleteket mint az egyik képükön) és egytõl egyig leellenõrzöm a neten valódiságukat. Nagyon úgy tûnik némely csatolt kép nem is a tárgyalt részhez illik (több helyen a szövegtõl elütõ, egészen más kísérlet látható az összeállításból, bízom vizuális memóriámban úgy dereng némely képet teljesen más összefüggésben emlegetve láttam másutt) de ez csak sanda érzés le kell ellenõriznem.
Talán marhaság de miért ne? Legalább vagy megnyugtatom magam vagy felkészülök a dementia senilitasra

Egy szobanövény ültetése közben találtam (jó kis trágyaföldben) egy világító férgecskét! Zöldesen foszforeszkált. Ki lehet õ?

Ha megnézed a cikk írójának más alkotásait, még komolyabb problémákat is fogsz találni.....

Noli tán igyekeznie kell a múltnak mert megeshet hogy még visszatérése elõtt a jövõ megváltoztatja a múltat Most olvastam egy cikket, kiragadok egy részt, kísérletekre hivatkozva felvetik- "ha nem a jelen változtatta meg a múltat, akkor honnan tudhatták volna "elõre" a fotonok vagy elektronok, hogy milyen döntést fogunk hozni? Honnan tudhatták volna, hogy átrepülhetnek-e mindkét résen, vagy csak az egyiken? Honnan tudhatták volna, hogy mi kikényszerítjük-e majd a döntést az egyértelmû útvonalukról, vagy hagyni fogjuk õket szabadon interferálni?... sokan úgy értelmezik a történteket, hogy a jövõbeli esemény (az idler fotonok jövõje) visszamenõleg megváltoztatja a múltat (vagyis a D0 ernyõn már megtörtént és rögzített szignál fotonok becsapódás helyét)" elég fura és bonyolult cikk többször átolvasom mert érzésem szerint komoly (vagy komolytalan) logikai bukfencek vannak benne

Nekem is van több vadászkönyvem. Szívesen forgatom õket, nagyrészt magányos vadászatokról, ember és vad sportszerû (egyenlõ esélyek) küzdelmérõl szólnak. A vadászat régebbi idõkben testedzés és "harcgyakorlat" volt, nyomolvasással felkutatták és követték míg végül megküzdhettek lándzsával-késsel agyarak-karmok-szarvak ellen, a gyõzelem testi erõn és ügyességen múlt. Manapság státuszszimbólum és távolról ölõ biztonságos passzió lett a vadászat, testileg alkalmatlan ember is megteheti fedezékbõl, jó lõfegyverrel. "Fõúri vadászatoknál" nem kell egyedül cserkelni kilométereket hegyen-völgyön hóban sárban esõben, hajtók terelik a vadakat a fedezékbe húzódott lövöldözõ elé (ha elvétené, nagyobb fõurak mögött hivatásos vadász is áll) Vadászat címén nemegyszer újkori hekatombát rendeznek de már nem vallási célzattal, különös tekintettel a rákövetkezõ közös lerészegedésre és ami ezzel járhat. (Habár nemegyszer lelkipásztorok kérik Szent Hubertus oltalmát a tömegvérengzésre készülõ vadászokra. Szent Hubertus alkoholmámoros mulatozás és véres vadászat közben kitartó üldözés után halálosan megsebzett egy fehér szarvasbikát. A haláltusában vergõdõ állat látványának hatása alatt ráeszmélt arra, hogy élete tévúton jár, szerzetessé lett. Egy másik szerzetes példája: "...atyámfia farkas, én akarok teközted és ez emberek közt békességet tenni Úrnak nevébe..." Link ) Divat tetemek dombján állva fényképezkedni, képileg is érzékeltetve "ura vagyok életnek és halálnak". Ember állat rovar természetes halála természetes dolog, az élet rendje. Viszont embertelen cselekedet csupán kedvtelésbõl ölni. Nem pusztíthatunk el semmilyen életet CSAKIS szükségbõl vagy önvédelembõl. Élni és enni kell, saját fennmaradásunkhoz el kell vennünk a környezetbõl amire szükségünk van DE CSAK ANNYIT AMENNYI SZÜKSÉGES. Ölni is kell DE "irgalmasan" gyorsan hogy az áldozat fel se fogja halálát. Természetesen szükséges hogy a vadállományt felügyelõ hivatásos vadászok kilõjék a gyenge-beteg állatokat de NEM létszükséglet luxusvadászatokban halomra lõni a vadakat amibõl vélhetõen csak néhányat esznek meg helyben. (A trófeát felteszik a falra, a legszebb prédát kitömik, de minek? Bizonyíték a vad elejtõjének ügyességére keménységére? Ehhez elég agyaggalamb lövészet, egy távolsági gyalogtúra megtétele nehéz terepen. A puskás civil inkább állna be katonának, ott túrázhat-lövöldözhet kedvére. Függetlenül a trófeához fûzhetõ kalandos vadászmeséktõl, szükséges ámulatkeltõ bizonyíték a megölt lények tetemét/bõrét/csontjait/fogait kiaggatni a falra? Múzeumban szemléltetésre/oktatásra természetes, de otthon?) Ez a "luxusvadász" viselkedésminta bármely rendszerben mindenkor hatalmi/gazdagsági jelkép volt hogy megtehetik azok akiknek van rá pénzük és hatalmuk. Ezek vadásznak nevezik magukat de csak olyanok egy hivatásos vadászhoz mérten, mint akik halradarral merítõhálóval mázsaszám gyûjtik a halakat szemben a magányos sporthorgásszal. Záradék: tiszteletben tartva a vadállomány felett õrködõ és kemény feladatokat ellátó hivatásos vadászokat, a kedvtelésbõl öldöklõ "puskás civilek" nyomába se léphetnek egy igazi (fegyverforgatásra és emberölésre kiképzett) fegyelmezett katonának.