Bioszféra

Egy jó fotoszintetizálás után ugyanolyan remekül energetizált állapotba kerülhetünk, mint egy csülkös bablevestõl, mivel az, hogy mi ízlik s tölt el örömmel, pusztán biológiai funkciók miatt létezik. Ha nem lenne jó érzés jóllakni (vagyis nem lenne rémes érzés éhezni), a kutya se enne, hisz a táp beszerzése energiaigényes és veszélyes dolog. Jó meg van ez szervezve már pármilliárd éve, na.

Azt vélem ahhoz már idegrendszer, emlékezõ és összehasonlító képesség kell (emlékezni korábbi "nagy fotoszintetizálásokra" és egybevetni az aktuálissal). A növények reagálni reagálnak de csak külsõleg, olyan formában ahogy tápanyagellátásuk és kellõ fény hatására életfolyamataik felerõsödnek vagy ezek hiányában legyengülnek - sudáran zöldell, vagy sápadtan kornyadozik. Egy tény, kiadós locsolás után bõséges napsütésben szemlátomást "jól érzik magukat" a növények

Sajnos a fényfürdõ W/m2-e ilyen esetben lehet, hogy nem elég az agy megfelelõ szintû energia ellátására, pl. lásd a szegény koala maci eukaliptusz diétáját : az agya csak úszkál a koponyájában. Lehet, hogy a filozofálás színvonala jelen fórumon drasztikus korlátozásra kerülne.

Biztos? Link Ha nálunk 8-9-es van, már megy a riasztás. Nos hát ott ez van. A világrekord is itt született.

Bocs, hogy hozzászólók.
Tavaly, amikor nagyon szépen sütött a nap, és voltak Uv. riadók, ki tettem magamat az udvari széken, "lekezelt" bõrfelülettel a napra.Ketyegett a Vivamax-mérõm, amikor elkezdett csipogni, fordultam a hátamra. Na szummárum éppen gyenge-közepes pirosodás- reakcióval megúsztam, azután 2-5 napig simogatós viszketéssel küszködtem.
De.. sokkal jobb volt a közérzetem, az emésztésem, a légzésem, szépen lesímult a bõröm a könyöki pikkelysömör is eltünõbe esett. (sajnos most a téli idõben 1-2 cm-rel növekedett... )

Összegzésképpen a napfény nagyon egészséges, bárcsak élhetnék Ausztráliában, Óceánia egyik szigetén..és nem kellene füstölt disznóhúst enni húsvétkor, hanem tengeri halat, rákot, pisztrángot, lazacot a folyókból.

Érdekes probléma, vajon okoz-e élvezetet egy termetes tölgyfának, ha egy jót fotoszintetizált.

Pld. evés helyett kvarcol vagy szoláriumba heveredik, úgy egész testfelületét érheti fény
Bár úgy érzem, ez valahogy nem pótolja pld. a görögben a kétszemélyes Zeusz tálat vagy a kínaiban a dupla adag illatos csirkefalatokat vagy akárcsak egy jó rablóhúspirítást tábortûzön... a "kicsi zöld emberek" beérhetik fénnyel is, mi még nem

Látom nem értitek. Tfh az ember csak a hátán fotoszintetizálna, tehát ott lenne az aktív felület. A klorofill + a fotoszintetizációhoz szükséges anyagok áramlanának be/át ebben/ezen a felületbe/felületen. Megtörténne a tápanyag elõállítása, majd "azzal a lendülettel" elszállítása a kívánt helyre. Így jóval nagyobb lenne az effektív felület. Csak egyy példát mondtam.

A lentebb csatolt Darwin film is megemlíti hogy az ember génkészlete 35%-ban virágokkal növényekkel is azonos. Ergo talán létrehozhatók a fotoszintézissel élõ "kis zöld emberek" (esetleg a "mély ûr" meghódítására). A fejlõdést nézve idõvel eljuthatnak az öregedést elõidézõ telomerkopás (ami megszabja minden élõlény "élettartamát") megállítására. Akinek pénze lesz rá, szervezetileg örökké élhetne akár a "halhatatlan istenek" (ha a telomerek rövidülését megakadályozzuk-visszapótoljuk a sejtek élettartama elméletileg végtelenre nõ, a szervezet elvileg halhatatlanná válHAT, bár ezzel kapcsolatban Noli korábban utalt a rák veszélyére) Vannak (még) veszélyek és nehézségek, pld. a neuronpusztulás miatt az emberi agy mai ismereteink szerint kb. "csak" 300 évig képes normálisan mûködni. Azt vélem, mire eljutnak a "halhatatlansághoz" akkor már az agyat is meg tudják "javítani", a rákveszélyt is kiküszöbölik. Igaz túlnépesedéshez vezet és ennek okán majd sokaknak el kell hagyni a Föld bolygót (terraformálni a Marsot, Hold-kolóniákra, "lakótelep-ûrállomásokra" vagy új bolygókra szétszóródva). Élettartamát és szellemi kapacitásait megsokszorozhatja az Ember, benépesítheti a Mindenséget. A Nap felfúvódása elõl új bolygóra menekülhet majd Univerzum élete végén akár létrehozhat egy újabb Univerzumot ahová átköltözhet. Ha pedig rajtunk kívül is léteznek értelmes életek (mely gondolatért Giordano Brunó szerzetest megégették) a gondolkodni képes agyak legyenek bármely világban és testformában, összefoghatnak a fennmaradás érdekében. Hacsak világméretû kataklizma nem szól közbe, az ismeretek fejlõdését és alkalmazását MEGÁLLÍTANI NEM LEHET. Hiába volt üldözött ördögi mesterkedés az alkímia (és a homunkulusz próbálkozás) mégis kialakult és egyre fejlõdik a kémia/biokémia. Az angliai géprombolók hiába verték szét a gépeket 1811-ben, a lyoni takácsok 1831-ben Jacquard gépét, ma szövõgépek milliói dolgoznak szerte a világon. A középkorban (részben hatalmi okok miatt) dogmatikusan hitelesnek tekintett arisztotelészi világképet is átírta Kopernikusz-Kepler, Galilei-Newton, õket a matematika/fizika/csillagászat fejlõdésével a relativisztikus világkép és bizonyára ezt is felváltja idõvel más elmélet. A fejlõdést manapság csak egy világûrbõl érkezõ vagy földi (ökológiai vagy háborús) katasztrófa állíthatja meg (a sokat emlegetett "Dies irae dies illa solvet saeclum in favilla - A harag napja, az a nap amikor [isten haragja] hamuvá égeti a világot") és a fejcsóváló tamáskodók bátran idézhetik Luciferrel Madách sorait: "A tudomány nem gyõzött végzetén". Amikor már képes lesz az emberiség ilyen csapások kivédésére is, semmi nem állíthatja meg fejlõdését hiszen Newtont idézve "most még csak gyerekmód a partjain játszunk színes kavicsokkal, de a megismerés végtelen óceánja elõttünk áll" - eljön a vízre szállás ideje is felkutatni az óceánt. Elkanyarodva a fotoszintetizáló emberektõl, záradékul a kutatások irányát jelezve idézek néhány részt Paul Davies: Az utolsó három perc c. írásából:
1., Ellentétben a hamis vákuum valódivá történõ elbomlásával, az nem fenyegeti a világegyetem létezését, ha hamis vákuumot tartalmazó buborékot hozunk létre amelyet valódi vákuum vesz körül. Igaz ugyan, hogy a kísérlet eredményeképpen létrejöhet egy õsrobbanás, azonban az egész jelenség egy parányi fekete lyuk belsejében játszódik le, amely gyorsan elpárolog. Az újszülött világegyetem létrehozza a saját terét ahelyett, hogy a miénkbõl fogyasztana el valamennyit.
2., Bár az elképzelés teljes egészében feltételezés marad és kizárólag elméleti matematikai fejtegetéseken alapul, egyes vizsgálatok arra utalnak, hogy ha megfelelõ formában óriási mennyiségû energiát koncentrálunk, akkor lehetõvé válik új világegyetemek létrehozása. A nagyon távoli jövõben, amikor a mi Világegyetemünk kezd lakhatatlanná válni, utódaink esetleg majd úgy döntenek, hogy saját érdekükben új Univerzumot hoznak létre, kiszállnak a pusztuló Világegyetembõl és az új világegyetembe távoznak.
3., Az eddig elmondottak fényében önkéntelenül is felvetõdik a kérdés, hogy vajon a mi Világegyetemünk keletkezése természetes folyamat volt-e (hasonlóan a gyermekek természetes úton történõ születéséhez) vagy valamilyen szándékos beavatkozás eredményeképpen jött-e létre (vagyis valamilyen kísérleti lombikbébinek tekinthetõ). Elképzelhetõ, hogy egy rendkívül fejlett és önzetlen lényekbõl álló társadalom egy anya- világegyetemben úgy dönt, hogy csecsemõ-világegyetemek sorát hozza létre de nem azzal a céllal hogy saját maguknak menekülési útvonalat biztosítsanak, hanem csak azért hogy valahol megteremtsék az élet kialakulásának a lehetõségét arra az esetre, ha az õ világegyetemük elpusztul.
Forrás: 10. (idézett) fejezet Link A teljes könyv: Link Érdekes olvasmány, ajánlom másnak is.
Ui: Bocs ez Noli #26882.hsz kommentje A disznósajtot, kolbászt, tepertõt, kolozsvári szalonnát és sült húst én sem adom, legfeljebb megosztom azzal aki kér belõle

Valami bespeizolt energiából, rövid idõre. A teljes test tartós 37 oC-n tartása kizárt.

Némely növények (kontyvirágfélékrõl konkrétan tudjuk) képesek hõt termelve pl. felmelegíteni magukat annyira, hoyg a hajtásuk körül elolvadjon a jég, hó. A cikászok képesek megemelni a virágzatuk hõmérsékletét oly mértékben, hogy elhagyják azt az egyébként pollenevõ, de beporzást is elvégzõ apró tipszek.

Ezzel csak az a baj, hogy ahhoz az embert ki kellene fordítani. Bár lehet, hogy egyes esetekben ettõl sokkal szebbé válna...

Az igaz, csakhogy a fény, a levegõvel ellentétben, csak egyenes vonalban terjed. A tüdõhöz hasonló felületnövelés mellett valami rém bonyolult optikai szerkezet is szükségeltetne.

Nem az aktív mozgás a legnagyobb baj, idõszakos mozgásra még lehetne energiát gyûjteni. Nyilván a maratoni futást, meg néhány egyéb sportágat törölni kéne az Olimpián. Az ember stabil 37 oC-n való tartása nem lenne megoldható. Bár, ha kiiktatnák a hõszabályozást is, esetleg még beültetnének még néhány hüllõ gént, a trópusokon, vagy mérsékelt öv alatt némi téli álom mellett elmenne. Egyéb gond : lombrágó hernyók, levéltetvek, atkák, növényi gombabetegségek, stb...

Szerintem egy aktív felület (mint pl a tüdõ) simán ellátná tápanyaggal az egész testet.

Nem vagyok biztos benne, hogy energetikailag megállná a helyét egy ilyen lény. Az aktív mozgás nyilván több energiát igényel, és a szükséges nagyságú fotoszintetizáló felület lehet, nem lenne összeegyeztethetõ azzal.

"lehetne fotoszintetizáló embert csinálni"
Ezt ugye viccnek szántad? Én inkább maradnék a hagyományos megoldásnál, és a disznósajtomat sem adom!

Akár ember, akár alga, ugyanazok az anyagok építenek fel, ugyanolyan sejtszervecskék, stb.
Lynn Margulis írta a Microcosmos-ban a jövõ lehetõségeit felvázolva, hogy simán lehetne fotoszintetizáló embert csinálni, akinek nem kell extra kaja. Ez is egy jó irány.

"Fényévekre" vagyunk még tõle, de növény/állat/ember hibrid ellenõrzött fejlesztése a szervpótlások irányába visszaszoríthatná a szervkereskedelmet - hiszen sok embert ölnek meg csupán emiatt vagy egészséges de földönfutó szegény emberek adják el szerveiket, amibõl sok lelketlen kufár gazdagszik meg napjainkban.

Noli, az igazság az hogy gondolkodóba estem, mert lenne elég KOMOLYAN kezelhetõ téma hozzá... akár az élõvilágban megfigyelhetõ matematika, a légkör és földi élet az õket befolyásoló Univerzum kaotikus jelenségei, modellezése fraktálokkal a Káosz és az élet kölcsönös alkalmazkodásban és folytonos fejlõdésben "önrendezõdõ" folyamatai. DE félõ hogy a "zsilipet felhúzva" elözönlik a Metnetet a mindenhol"lappangó" Tesla trafó-antigravitáció-ufó-nullenergia stb. misztikus hívõk és a Modik nem tudnak majd gátat szabni (én is gyakran eljátszom ezekkel a gondolatokkal, de nem fogok "házilaboromban" antigravitációs ingyenenergia kísérletekbe CD lemez-tejfölöspohár-lézerceruza próbálkozásokba, sem a mikróval gömbvillámot generálni... "beérem" a viharkisülések, a Nap, a Jupiter, meteorok rádiójeleinek figyelésével). Igaz valszeg jelentõsen emelné a lap nézettségét egy ilyen oldal, de tartok tõle hogy esetleg háttérbe szorulhat az alapvetõ meteorológiai jelleg. Ezt "adminisztratív intézkedéssel" el lehetne hárítani ugyan, pld. csak olyan írhat a fórumba aki legalább egy reggeli és esti észlelést leadott az Észlelési Naplóba is tekintve hogy a Metnet "fõprofilja" a METEOROLÓGIA minden más "csak" vele szoros összefüggésben említhetõ (pld. Légköroptika, Bioszféra - a Csillagászat már csak az "égrenézés" kapcsán). Inkább én is elhagyom az érintett alaptémától nemegyszer messze elrugaszkodó filóimat maradok az érdekes vagy "cuki" képeknél jelenségeknél
**************************************************************************
Sokat tárgyaltuk a génmanipulációt. Érdekesnek és megemlítésre érdemesnek találom pld. ezt a cikket Link Ez is génmanipuláció, de nem a "tiltott irányokban". Kidolgozták hogy az információt baktériumok sejtjeibe építik be a GM növények "elõállításához" hasonlóan. Eltávolítják a baktériumból a genetikai információt hordozó DNS-molekulát és enzimekkel úgy kezelik, hogy a mûvelet után beépülve marad a többletinformáció is. Az E.coli baktérium sejtjei igen kicsik egy (1) gramm baktérium 450 darab 2000 gigabájtos merevlemeznek megfelelõ mennyiségû adatot képes tárolni. Az ilyen irányokba érdemes haladni nem "növény-ember hibridek" létrehozásán fáradozni bár ez utóbbit a szervtranszplantációk érdekében kívánják fejleszteni.

Jó ötlet a filófórum, szerintem jelezd a fejlesztések fórumban. Link

Thermometer ötleted támogatom, nem lenne rossz egy külön "kozmofilozófiai" fórum vagy társalgó Egy komoly problémát látok, vélhetõen odazúdulna sok olyan ember is akinek nem lehet komolyan venni ezoterikus vagy hiányos ismereteken alapuló ötletszerû felvetéseit, nem beszélve az ufo hívõkrõl. Az ilyen fórumot kõkeményen moderálni kellene, abból pedig csak vég nélküli viták és sértõdések keletkeznek vagy "elszalad a ló"...
Ha már felvetõdött új kozmológiai (egybefogva téridõ, káosz, fraktálok témakörét) fórum ötlete, szintén jó ötletnek tartom az OPOD/APOD mintájára a magyar légköroptikai NOK és csillagászati NCK gondolatát a Metnet keretén belül érkezett képekbõl (sok jó képet közöltök) válogatva Ezt persze tárhely- és szerverkapacitás szabja meg nem mellesleg szervezés, például ki/k bírálja/ák, ráadásul "folyamatos üzemben" naponta...

Látom, az általam "vízbe dobott kõ" tovagyûrûzõ hullámai még nem csitultak el -azóta nekem is többször eszembe jutnak a tudománynak ezek a legvégsõ kérdései. ( Sajnos a MetNet-en nincs elméleti fizikai vagy matematikai fórum, s remélem, ezt a modik figyelembe is veszik)
Az mindenesetre elég biztosnak látszik, hogy elõ-utó-egyidejûség a valóságban nem annyira rigorózus és általános érvényû, mint amilyennek azt a hétköznapok embere a hétköznapi praxis alapján érzi.
Ha a köznapi praxisból indulok ki ( ez mennyire meghatározza a természettudományok kialakulását, kutatási irányait -hát, megérne egy misét!) akkor a relativisztikus effektusok ( idõtartam, távolság és tömeg változások a sebesség függvényében ) hagymázas fantazmagóriáknak tûnnek... mégis léteznek! Nem tekinthetünk el attól, hogy azoknak a fizikai paramétereknek az értékei, melyek között élünk, alapvetõen befolyásolják emberi világunk (méginkább világképünk) milyenségét. Ha ezek az értékek mások lennének (sokkal nagyobbak, vagy kisebbek) akkor emberi világunk nyilván egész máshogy festene.
Ezek elõrebocsájtásával meg kell mondanom, én is haragszom, ha ezek az eredmények bulvárosodnak. Az elméleti fizikával jobb lenne, ha az iskolapadban találkozna az ember, nem az akciófilmekben.( Gondolok itt pl. a "Vissza a jövõbe" címû remekmûre)
Nyilván nem lehet az ott láthatóhoz hasonló idõgépet szerkeszteni. De persze maga a gondolat érdekes, és az emberiségnek azon õsi törekvése, hogy szétfeszítse a tér és idõ korlátait, nagyonis méltányolandó.

Még egy Nat.Geo filmet javaslok megtekintésre: Idõutazás Link (Apropóját adta az Idõkép, rímel rá az Idõgép) Érdekes gondolatok hangzanak el a filmben. Szerintük nemcsak elõre utazhatnánk a jövõbe a jól ismert és létezõ relativisztikus hatásokkal hanem vissza a múltba is féregjáraton át (itt mintha a térugrást kavarnák az idõugrással) vagy két kozmikus húr között átsuhanva, esetleg négy forgó lézersugár keltette idõörvényben. Tetszetõs elméletek, ráadásul "igazi" professzorok magyarázzák de lelkendezésükben szinte másodlagos kérdés pld. az energia. Olyan szépen ecsetelik az idõutazást és elõnyeit, hogy az ember szinte kívánja hogy valamelyik elmélet megvalósítható legyen. Két kérdésem támadt: ha ez igaz LENNE, akár az õsrobbanás pillanatáig is visszautazhatnánk nokedlinek a gluonok közé az õslevesbe? avagy a másik lehetõség szerint a Teremtés pillanatáig visszautazva láthatnánk lebegni az Úr lelkét a vizek felett? Régóta ugyanúgy emlegetik az idõutazást mint anno az alkimisták a kísérleteiket finanszírozó gazdájuknak a Bölcsek Kövét... Nem is tagadom nem is hiszem, kíváncsian várom az idõgép megvalósítását
(Mindkét Nat.Geo film ingyenes free online; jó minõségû, teljes képernyõsre válthatók)

Említettem hogy a "házipók" elbújt majd ismeretlen helyre távozott. Az álkaszás tanácstalanul ottmaradt órákon át csak állt és "nézett". A mai nap folyamán lábait messzire kinyújtva valósággal lehasalt, helyzete olyan mintha tapogatna maga körül, csak nem mozognak lábai. Ma délután elcsíptem a pillanatot amikor visszatért az elmenekült pók. "Normál póktempóban" igyekezett elhagyott hálója felé. Becslésem szerint 10-12 cm-re lehetett amikor hirtelen megtorpant majd szaporán távozott nagyjából 90°-ban megtörve addigi útirányát. Olyan érzést keltett hogy meglátta a rá várakozó álkaszást. Ha vizuálisan fedezte fel és nem más módon (pld. rezgés de az álkaszás meg se moccant) akkor látása 10-12 cm távolságra még bizonyosan jó
Ui: a netmozin most néztem egy NatGeo filmet címe: Vajon Darwin tévedett? Link Darwin fõbb állításait boncolgatva a tévedés lehetõségét keresik elméletében.

CSinosak

Mai képek; T.max: 14,8 Kiskunmajsa
Már szilveszterkor kibújtak;
Link
Rigók szellõztetve;
Link

Az elsõ virágzó növény idén. Megvolt neki az inspiráció ma.

Link

Helyes! Egyébként egy CV-rõl szóló fórumban olvastam a fokhagymát, egy helyi vadvédelmi biztos (vagy micsoda) ajánlotta a hasonlóan érdeklõdõ turistának.

Azért nem tettem fel direkt kérdést, mert valójában nem az enyéim Én minden elõvigyázatosság nélkül begázolnék a bozótba, homokba, tengerbe, aztán legfeljebb kapnék egy megoldandó feladatot. Hál' Õsrobbanás, van aki figyel a részletekre is

A százasokon rajta volt a szemem, azonban nem tudtam az ellenszert. Köszönöm!

Annyit megígérhetek, hogy nagymennyiségû bioszféra témájú képpel fogok hazatérni és nem leszek rest közzétenni

Link
Õ mérges, de elég ritka, kb arasznyi. A szobádból úgy tudod távol tartani, ha egy gerezd fokhagymát végigdörzsölsz az ajtó vonalában.
Boa Vista-n szúnyogok vannak, máshol az se. Ide ajánlanak hatékony szúnyogriasztót. Ritka, de elõfordul a malária is.

Pókilag amiket láttam, Nephila sok van, gyönyörûek, aranysárga hálót szõnek Link , õk rendes kerekhálósak, fákra, oszlopokhoz, ergo magasba szõnek. Van még olyasmi, mint a mi karéjos keresztesünk, szintén kerekhálós, észreveszed. Õk nem marnak veszélyeset.

A tengerben van cápa meg portugál gálya. Ezek veszélyes állatok. :-)

Annyit kérek, akárki ilyen szörnyecskét látnál, fényképezd le nekem, légy szíves!
Meg a legfontosabb, hogy minden napnyugtakor minimum 300mm-en tessék zöld fényt fotózni!

Pedig a pasik direkt kérdéseket szoktak feltenni s direkt választ várnak rájuk...
Na majd jövök mingyá!

Mivel én nem lottózom, nyugodtan megjátszhatod õket.

Köszönöm!

Igazából a Cape Verde fajok érdekelnek. De nem csak a Arachnida osztály, hanem minden olyan faj, ami kellemetlenséget okozhat egy bozótba gázoláskor, vagy földre fekvéskor

THX Jót nevetnék ha a jövõ héten emiatt a számsor miatt lenne sok telitalálatos szelvény, mert sokan megjátsszák A MINDEN6Ó (Jim Carrey) film jutott eszembe - a teljhatalmat kölcsönkapva az Úrtól, teljesítette mindenki óhaját de alig nyertek pár fillért mert olyan sok hozzá imádkozó lottójátékos megütötte a fõnyereményt

25,41,53,58,72

Noli a jövõ heti lottószámokat esetleg, ha véletlen tudnád...
Magamtól sehogysem találom el évtizedek óta az ötöst pedig elemzõ/prognosztizáló programot is írtam az 1957 óta kihúzott számokra

A L. pallidus-ról ezt írja egy srác, aki tart ilyet: "The bite is relatively harmless. A bit is less toxic than the L. geometricus; so... it's okay, but still very Painfull!!! ;-)" Azt is írja, hogy nagyon félõs pók és egyáltalán nem agresszív.

A L. cinctus: "Envenomation by these spiders can be fatal to children and ill or infirm adults. Ordinarily, the body mass of a healthy adult is sufficient to dilute the venom to less than a fatal concentration."

A L. geometricus : "Like all Latrodectus species, L. geometricus has a neurotoxic venom that, drop by drop is as toxic as the Black Widow. Dr. G.B. Edwards, a University of Florida arachnologist claims that brown widow venom is twice as potent as the black widow venom, but is usually confined to the bite area and surrounding tissue, as opposed to the black widow. UC Riverside stated that toxicity isn't the only factor. After viewing spider bites, UCR claimed that majority of spider bites were similar to other house spiders, possibly because they cannot deliver the same amount of venom as the Black Widow. Other sources say that the brown widow is less venomous than L. mactans. Regardless, very few people, who have been bitten, describe the experience as painful. Unless a person is allergic or has a pre-existing medical condition, no concern is needed in the garden, home, or shed."

Melyik faj érdekelne még?
A mediterrán, a L. tredecimguttatus esetében néha (nagyon nagyon néha) van haláleset, kevéssé mérgezõ, mint amerikai barátunk (L. mactans), s neki is elsõsorban a keleti alfaja a veszélyesebb.
Itt vannak még adatok a L. tredecimguttatus mérgérõl: Link

A harapásuk által keltett hatást latrodectism néven illetik, összefoglaló cikk errõl: Link

További kérdések?

1., Thermometer nincs mit, szívesen ha érdekelt. Sajnos nem mindig érthetõ gondolatmenete. Indítása, "Felejtsünk el mindent!" - én nem mertem volna leírni. Egy másik cikkének alcíme "Teljesen téves az elképzelésünk a térrõl, idõrõl, de még a logika fogalmáról is" Hozzáteszem ez csak az õ számára derült ki. Az ok-okozat megfordulását bárki megélheti, miként formálja a múltat a jövõ ha egy filmet visszafelé forgat. DE érdemileg beavatkozni nem tud, csupán a film futásának irányát váltogathatja. Én azt is furcsállom hogy minden ilyen elmélet múlt-jövõ vonalon ragad le, kimarad a vizsgálatból a vizsgálat idõpontja a JELEN. Senki nem említi hogy a múltat követõ jelenben mindig a legvalószínûbb véletlen esemény választja a következõ jelenné váló jövõt és ezt fraktálokkal "jósolni" követni, modellezni lehet. Ezekben az elméletekben és laboratóriumi "bizonyítékaikban" komoly hibalehetõségnek vélem ha az irracionális számokat racionális számok sorozatával közelítik határértékig, mert mindig marad kis eltérés ami nagy léptékben már komoly pontatlanságra vezethet. Analóg hasonlat, a PI tizedes számjegyeinek elemszáma egymilliárd fölött jár. A 3.14 érték jól megfelel egy iskolai szerkesztéshez, de egy kozmikus test pályaszámításához legalább 3.14159265358979323846 értéket kell alkalmazni. A számolás a PC korszakban is becslés, mert csak abbahagyjuk ahol a gép kapacitása megszabja. Így minden számolásnál kerekítés történik, márpedig amíg kerekítünk elveszhetnek finom részletek pld. egy addig végtelennek látszó tizedes hirtelen szakaszos ismétlõdésbe csap át, ami esetleg komoly eltérés alapja lehet de errõl már nem tudunk mert pont elõtte fejeztük be a számítást. Egy logartárcsánál valamivel pontosabb egy félméteres Faber-Castell léc becslése, a kézikalkulátor 8 tizedesig, mobil kalkulátora 12 tizedesig számol de alulmarad a ZX Spectrum képessége mellett. Kis múzeum: Link (a léc akkora mint egy kisebb kard, édesapámé volt) A legerõsebb gépem már kiolvasni is hosszú számjegyeket generál, de számjegykapacitása végén "õ" is kerekít ezért a távoli nagy prímszámokhoz idõvel kevésnek bizonyult és külön szoftvert kellett írnom a nagy számok részekre bontott kezeléséhez. A matematikai logika segít de konkrét "mért/számított" értékeket nem ad csak lehetséges irányokat kizárva az ellentmondásra vezetõket. Egyéni vélekedésem hogy a végtelen tizedesek miatti pontatlanságok révén keletkeznek a "kiszámíthatatlan" véletlenek bármely folyamatban. (Ebbe "szaladt" 1960-ban E.Lorenz is amikor felfedezte a "pillangó-hatást". Számítógépe hat tizedesig számolt de csak három tizedesjegyig nyomtatták az eredményt. Ezek a visszatáplált számok csak kis mértékben, de eltérõ kezdeti feltételt adtak meg. Lorenz rájött, hogy az idõjárást és a hasonló folyamatokat olyan egyenletek írják le amelyek nem oldhatók meg, csak közelítõ módszerekkel számíthatók. Az ilyen rendszerekben csekély hiba is átfogó hatással van a rendszerre.) Komoly érvként emlegetik még a méréshez használt atomórákat, de a jelenlegi elméletek szerint az idõ mérésének határai vannak és ennek megközelítésére sem képesek akár a napóra a karórákat. Még nem tudják kimérni a megállapodás szerinti legkisebb idõegységet amennyi egy fénysebességgel haladó fotonnak szükséges hogy egy Planck-hossz utat megtegyen, értéke ~5.4×10^−44 másodperc (44 nulla elõzi) Amíg pontatlanok a mérések, hibás becslések alapján alkotnak inkább fantáziadús semmint logikusan követhetõ használható elméleteket.
2., Az ember számára hasznos szabályszerûségek kialakulása érdekes, de sztem nem az antropocentrikus természet részrehajló játéka. Az ember ismeri fel a számára hasznosat, szépet, pld. egy "valamire hasonlító" fraktálrajzot számos véletlen ábra közül kiemelve. A Shakespeare összes mûveit véletlen leütésekkel megalkotó majmok vakon gépelnek az ember rendszerezõ agya találja meg a rendezett alakzatokat azaz szavakat. Példaként az "ADEINSTU" betûhalmazt (bár a DEI máris szembeötlõ) addig rendezgetjük, míg értelmezhetõ szavakat adnak. Elsõ eredmény: United States. Tovább rendezgetve kiformálódik "In te deus stat" (Benned az isten) Továbbhaladva "Inde Tute stas" (Ennekutána biztosan fogsz állni) Rákövetkezõ értelmes variáció "Siste, nudat te" (Megállj, megkopaszt!) Végezetül "A te desistunt" (Eltávoznak mellõled) Akár egy Nostradamus prófécia játék a betûkkel, mi rostáljuk ki a nekünk szükséges információt, ehhez is az éppen szükséges nyelvet (dekódolást) választva. Ha megjelölnénk a levegõmolekulákat, hõmozgásukkal a másodperc minden töredékében képezhetnek gépíráshoz hasonló módon értelmes szövegsort és kirajzolhatnak szabályos alakzatokat múltról és jövõrõl egyaránt. S. Lem jól érzékelteti az okleveles zsivány történetében- "Mohó ekkor már nagyon kétségbeesett, kézzel-lábbal kapálózva próbált szabadulni a papírhalom alól, de hiába; tépte, szaggatta a mérhetetlen papírszalagot, de olyan sok szeme volt, hogy valamelyik elé mindig került egy-két új információ, tehát akarva, nem akarva meg kellett tudnia, hogy mennyi monszunpótlékot kap egy házmester Indokínában, és miért mondogatják a flamingóföldi guzurmánok, hogy "öreg csibésznek sötét a város". Ekkor csüggedten lehunyta valamennyi szemét, és mozdulatlanná dermedt az információlavina súlya alatt." Szövegforrás: Link
Ui: át fogom nézni az említett könyvet, láttam már de címe miatt bele se néztem

Véget ért a "harmadik pókháború" Az elõzõ kettõ álkaszás feladta és elmentek de ez a harmadik jó pár napja az elõzõeknél is szorosabb közelségbe húzódott ellenfeléhez és kis körökben kerülgette (persze egy kör fél napba telt). A "házipók" (üvegházi törpepók) igyekezett mindig a háló mögé húzódni és közben kétféle taktikát mutatott. Az egyik, a sok rovarnál megfigyelhetõ "nem érdekelsz" jellegû "testbeszéd" (ha nem ijednek meg, egyszerûen hátat fordítanak). Azért kis idõ után mindig visszafordult védekezõ pózban az álkaszás felé, aki igen lassan közelítve végül teljesen beszorította a mûanyagtálca sarkába (helyszín korábbi fotókon). Tegnap este, amikor az álkaszás éppen "pozíciókeresõ fordulózás" közben kissé elfordult, a házipók hirtelen iramodással "átugrott a kerítésen" azaz mûanyagperem mögé bújt és ezzel teljes testével eltûnt. Majdnem elnevettem magam, szinte éreztem az álkaszás tanácstalanságát Ma reggel még mindig ott toporgott a mafla, forgolódva kereste ellenfelét, de az életrevaló üvegházi törpepók úgy eltûnt valamerre (vagy rejtett résbe húzódott) hogy én sem találom az egész helyiségben

Tudtok-é valami bõvebbet a Latrodectus nem egyedeinek harapásáról? Különösen érdekelnének a Latrodectus pallidus (fehér özvegy) a Latrodectus cinctus és a Latrodectus geometricus fajok. Házi feladatba kaptam
Köszönöm!

Biztos összefutok még velük, majd megnyakazom õket
Nekem is van madarász ismerõsöm, lehet ugyanazon embert ismerjük.
Mi is gyûrûztünk régebben, még Palkó Sanyival (Isten Nyugosztalja ) Zalaváron madarásztáborban, kitettünk egy kukoricaföldre pálinkába áztatott kukoricát, berúgattuk a vadlibákat, és úgy gyûrûztük meg õket.
Egy héja karmolását pedig azóta is a kezemen viselem, annyira belegabalyodott a hálóba, hogy órákon át tartott mire kibányásztuk belõle, azzal hálálta meg, hogy kiszedett egy darabot az ujjamból, bár alig látni a helyét, de az emlék örök marad.

Köszi, lakik Zalában madarász ismerõsöm, lehet ráuszítom a témára, hátha van köztük ritkaság, vagy esetleg gyûrûs példány...érdemes azt is figyelni, a nyakgyûrû messzebbrõl is kivehetõ...
Nem rég sikerült leolvasnunk Budapesten az elsõ orosz gyûrûs hattyot, mondjuk azon lábgyûrû volt, de közel jött szerencsére.

Nem, itt voltak Link

Nem semmi ez a hattyú mennyiség, kb. 130-at számoltam a középsõ képen.Fõleg így szántóföldön kajálva, egyszerre nagy mennyiség... hol volt ez pontosan? Nagykanizsánál ez is?

Lehet igazad van, mert ma is átültettem egy növényt, és a földben világító "szemcséket" fedeztem fel.

Mai nagykanizsai ibolyák Link Link
És egy kis repülõbemutató Link Link Link

Köszönöm a cikket! Hasonló dolgokat olvastam már az "Ezoterikus fizika" címû könyvben, melyben szerencsére csipetnyi ezotéria sincs, viszont szépen végigjárja a fizika tudomány legvégsõ határait. A bonyolult kísérleti berendezéseket persze én sem értettem meg elsõ olvasásra (de még a másodikra se, sõt, most se értem) Ellenben a két réses interferencia tökéletesen érthetõ -maguk a tények döbbenetesek, a következmények felmérhetetlenek. Ezért is írtam pár napja Lujó kollégának, hogy az intellektus és a külvilág viszonya sokkal bonyolultabb és ravaszabb, mint amilyennek feltételezni hajlamosak vagyunk.