Bioszféra

Imént számoltam össze, 146 cserép szobanövényünk van a házban. +4 virágládányi aloe vera.

Pedig tanulságos, már csak azért is, mert a múlt néha képes visszatérni...

Nem olvastam,de köszi az ajánlást "vadász van a családba"
Viszont ha egykori nagyurasságok kegyetlenségeirõl is szól akkor lehet inkább kihagyom,csak felhúznám magam az amúgy se kedvelt egykori vezéreke.

Nem tudom, olvastad-e Majtényi György "K-vonal" címû könyvét, ha nem, csak javasolni tudom. Ha már vadászat... Brutális számok vannak benne egykori komm. pártvezérek vadászási szokásairól (is).

halott fácán Link

Na az biztos.

Akkor biztosan gaz arab terroristák lõdözték le a madarakat, vagy esetleg maga Allah avatkozott be, hogy kétségbeesésbe sodorja a gyaurokat.
3-án kiadott vizsgálatok után nem találtak mérgezésre utaló nyomot, a boncolások arra engednek következtetni, hogy valami külsõ hatás, sokk, kihûlés, villám, jégverés ilyesmi lehetett.
"The director of Cornell Universitys ornithology lab in Ithaca, N.Y., said the most likely suspect is violent weather. Its probable that thousands of birds were asleep, roosting in a single tree, when a "washing machine-type thunderstorm" sucked them up into the air, disoriented them, and even fatally soaked and chilled them. " stb. MSNBC-n van fenn. Ha átázik a tolluk, percek alatt megfagynak - fõleg, ha a zivatarfelhõ magasba szippantotta õket.
Amúgy Los Angelesben is találtak kb 500 halott madarat, de azok több fajhoz tartoztak, hasonlóan "rejtélyes" haláluk volt. Svédeknél is votl kb 100 halott madár: Link Elvileg itt csókákat találtak.
Tuti még máshol is, fõleg most, hogy eszi a sajtó... Itt pl, százával hever a halott fácán: Link

No és a halakat se feledjük, ezúttal Brazíliából jleztek halpusztulást:
Link
Itt kémiai szennyezésre gyanakodnak, ha jól értem.

Thermometer kollega, most követtelek meg Benneteket a címcseréért
Amit írtál érdekes és megfontolandó, a téma érdekes. Áttanulmányozom, keresve a közös álláspontot, mert kissé olyan érzésem van hogy lényegében ugyanazt mondjuk csak más szavakkal
Jó vitapartnerrel érdemes vitatkozni, sajnos az oldal fogy érvelés közben és talán nem is érdekel mindenkit...
Ezért fórumtársainknak és a T. Modiknak õszintén köszönöm az eddigi türelmet
Korábban rendszeresen voltak hasonló "oldalfoglaló" szösszeneteim mégse bírált érte senki, de beláttam csak tapintatból teszik tehát nem élhetek vissza jóindulatukkal. Jó ideje igyekszem rövid lenni, mégis néha "elszalad velem a ló" mert egyik érv a másikat hozza elõ
Ezért is jeleztem az önkéntes "szilenciumot" a lentebbi (elsõ) monstre hozzászólásom végén...

De minden évben van szilveszterkor rakéta lövöldözések mégsem történt ez még meg, legalábbis nem hallottam.

Akivel vitáztál, az nem Lujó kolléga, hanem én voltam, Thermometer. Alábbi kommentedben az én szavaimat idézted, de ennek nincs is jelentõsége. Meg kell mondjam, nagy tiszteletben tartom a véleményedet, lévén magam is természettudományos képzettségû ember, meg tudom ítélni, hogy felkészültséged igen nagy. Tulajdonképpen nem is polemizálni akarok, mert egyrõl beszélünk, csak talán más szavakkal. Hajszálnyira eltérõ nézõpontból szemléljük a dolgokat, dehát van két ember a világon, akinek pontosan egyezik a szemléletmódja?
Véleményem szerint éppen az ilyen hajszálnyit eltérõ nézõpontok teszik lehetõvé a legjobb beszélgetéseket.
Tehát azt mondod: a Természet véletlenszerûen, vakon lépeget, és tenger sok ideje van arra, hogy a megfelelõ számú lépést megtegye. Jó, egyetértünk. ( A biológiában ezek a lépések a génmutációk ) A rendszer, a fizikai, kémiai, biológiai törvények kényszere szelektálja ezeket a változásokat -amelyik jó, illeszkedik a rendszerbe, arra azt mondja, mint régen a cenzorok: stat! (maradhat) A többire meg: ki vele! Ebben is igazad van (a biológiában ez a természetes szelekció)
Abba is készséggel beleegyezek, hogy a rendszer kezdetei véletlenszerûen álltak össze. De ha már a rendszer valamilyen irányba elkezd szelektálni, tendenciózusan viselkedni, az azt jelenti, valamiféle elrendezettség van benne. Az elrendezettség pedig intellektuális funkció az én szememben, az emberi intellektushoz hasonló. Ebben az értelemben mondtam nemrég, hogy az antropomorf intelligencia õseredeti, belsõ tulajdonsága az Univerzumnak.
Én az intellektust kissé tágabban értelmezem a szokásosnál: minden tendenciát, egyensúlyi állapotot annak veszek. Így az intellektuális funkciók nem az idegrendszer kizárólagos termékei (eretnek gondolat!) ,hanem megvan, például, akár az élettelen rendszerekben is.
Persze, nem a kedvünkre lett a világ olyan, amilyen -azért,mert nekünk így tetszik. Pont ellenkezõleg: azért tetszik a világ, mert annak részei vagyunk, alapszerkezetét hordozzuk magunkban.
Az esztétikum kérdése õsidõk izgatja az emberiséget, a régi görögök is foglalkoztak már a szép és a jó összefüggésével. A biológiában ez általában így is van: a jól mûködõ struktúrát szépnek érezzük. ( Ahogy valamikori egyetemi tanárom mondta: az olimpián sem a sánták, a púposok nyerik az érmeket, hanem a szép testûek.) Az a szép,meg a jó is, ami harmonikusan illeszkedik a rendszerhez: a Nagy Egészhez, azzal együtt hozzánk. Meglátásom szerint ugyanaz a mûvészi véna munkál az emberben, és a világmindenségben.
Ezzel én is lezárom filozófiai eszmefuttatásomat, csak remélni tudom, nem tettem nagyon próbára vele kedves mindnyájunk türelmét. Mégegyszer kifejezem nagyrabecsülésemet a tudásod és véleményed iránt.

Megjöttem, bár -3°C van de jól esett a tiszta levegõn bringázni, ajánlom másnak is Lefõtt a kávé füstöl a pipa, leültem a Metnethez. Most látom kapkodtam a boltba indulás miatt és "elcímeztem" a választ. A tévedésért elnézést kérek Mindenkitõl
CCA_ (helyreigazítás). Lujónak címzett #26814.hsz. valójában Thermometer #26800.hsz. nyomán született és az Õ sorait idéztem onnan. Mentségemre, elõbb Lujót akartam "megkövetni". Nem tudom miért, "menetközben" átcsaptam a Thermometer kollegának szánt gondolatmenet kifejtésébe Lujó hozzászólása címén, majd indulás elõtt kapkodva átnéztem töröltem-rövidítettem végül a sorszám alapján átírtam Lujó nevére a megszólítást. (Öregszem, közeleg a szklerózis vagy Alzheimer...)
Most megkövetem Lujót: igaza van természetszeretõ megállapításában: "Talán valahogy érzelmileg nem tartom elfogadhatónak. Talán az élõlények számára ez nem ad kellõ tiszteletet." IGAZ. Bár az élõ- és robotvilág között számos mûködési elv azonos és az élõvilág szenzorai, manipulátorai, idegrendszeri "kapcsolóáramkörei" csak anyagukban térnek el a "szervetlen robotoktól" de mûködési elvük olykor kivitelezésük kísértetiesen hasonló. Viszont elõbb volt a Természet és EMBER. Az ember alkotta meg a logikai áramköröket, közben a biológia járta a maga útját és olyan szintre ért hogy már "nanoszinten" képes magyarázni a biológiai/idegi folyamatokat melyek között sok párhuzam vonható az ember alkotta mesterséges eszközök mûködésével. Eredményeképp mikrochipek, "bionikus áramkörök" beültetésével próbálják visszaadni a látást vagy gyógyítani a károsodott emberi agyat, vezérelni mûvégtagokat. Lujó igazad van, "adjuk meg Istennek ami az Istené, a császárnak ami a császáré" tartsuk tiszteletben az ember és az alatta álló lényeket. Az élõvilágot NEM biorobotok népesítik be hanem ÉLÕLÉNYEK, bár megfigyelhetõ hogy szervezetük mûködése sok szempontból azonos az ember által konstruált eszközökkel a hasonló "célfeladatok" miatt. A robotokat részben "a maga képére és hasonlatosságára formálja emberszabásúra" az ember, a primitív élõvilágból pedig a sikeres élõlényeket utánozza ügyességük vagy kedvezõ energiafelhasználásuk miatt. Egyre tisztábban látni hogy informatikailag és "technikai megoldások" terén lényegében hasonló folyamatok zajlanak a szerves alapú élõlényekben és az ember alkotta eszközökben. DE a Természet iránti tiszteletbõl NEM nevezhetjük biorobotnak a szerves alapon keletkezett élõvilág tagjait ha mégoly robotszerûen is viselkednek betanult viselkedésmintákat, reflexválaszokat ismételgetve Lujó IGAZAD VAN Az élõ és élettelen szervezetek felépítése/mûködése közötti hasonlóság kissé olyan, ahogy azonos feladatkör/követelmények szerint tervezve utánzás nélkül is közel azonos struktúrát alakítanak ki a konstruktõrök, csak a felhasznált anyagban és kivitelezésben vannak minõségi eltérések. De ettõl a kettõ még nem ugyanaz csak hasonló

Szilveszterkor volt, amikor a tornádók is, illtve persze a rakétázás-durrogás ott is divat. A halakra meg valami betegséget tippelnek. Jó kis bulvártéma. :-)

Tömeges madárpusztulások: Link

Lujó kollega, engedelmeddel idézek Tõled: "Lehetséges, hogy a végtelen hosszú idõ az értelmetlenségbõl, ok nélküliségbõl tökéletesen, sõt csodálatosan ésszerû struktúrákat, mechanizmusokat csinál? Ez itt a kérdés. Szerinted igen, szerintem nem." Tiszteletben tartva meggyõzõdésedet, szerintem IGEN de másként; soraidban az "ok nélküliség" meghatározást felcserélem "a természeti törvények kényszere alatt" szavakkal. A #26792. alatti véleményem fenntartom: a mikro- és makrovilág minden egyes eleme a matematika/fizika törvényei szerint folyamatos kölcsönhatásba lépve a rendszer többi elemével alakítja ki bármely rendszer egyensúlyát mert csak így biztosíthatja annak stabilitását és fennmaradását, beleértve a sajátját is. Amelyik elem nem alkalmazkodik, azt a rendszer kilöki vagy felõrli. Külsõleg az ilyen összetömörült halmaz bármilyen alakot ölthet, közöttük az emberi szemnek kellemes formákat is de szerintem NEM azzal a céllal hogy az EMBER gyönyörködjön benne. A fák ágai, virágok szirmai úgy rendezõdnek hogy minden eleme kapjon fényt és legkisebb helyet foglalja ("mindenki elférjen") mat/fiz törvényeknek engedelmeskedve ami szükségszerû kölcsönös alkalmazkodás és "együttmûködés" a rendszer és elemeinek stabilitása, ezzel fennmaradása érdekében, melyet a virág esetében emberi meghatározás nyomán Fibonacci elrendezésnek nevezünk. De még a "ronda" rendszerekben is megfigyelhetõ "szép" szabályszerûség, melyet a célszerûség és fennmaradás követelményei alakítottak ki. Emberi szemmel csodálatra méltó lehet egy atomi kristályrács szimmetriájával vagy akár az akusztikus rezgések kényszere alatt kialakuló Chladni ábrák, melynek analógiája a nanofizikában is felismerhetõ (népszerûsítõ/érthetõ ismertetése Link ). A makro- és mikrovilág a természeti törvények "karámjába zárva" formálódik ütközések kényszere alatt kölcsönösen alkalmazkodva. A VÉLETLEN kellõen hosszú idõ alatt idõnként olyan helyzetet teremt hogy egy értelmezhetõ rendszer képes kialakulni, stabilizálódni majd a véletlen további változásait követve fejlõdni és fennmaradni. A véletleneket tekinthetnénk akár "isteni beavatkozásnak" is ha nem létezne valószínûségszámítás mellyel egzakt módon "jósolni lehet" véletlen folyamatok kimenetelét, lehetséges irányait. A véletlen nemegyszer teremt olyan helyzetet melyben egy adott rendszer fennmaradásához szükséges szabályos formákat képezhet. Erre utaló játékos KöMaL feladvány: Link Korrekt helytálló a megfogalmazásod: "Nem lehetetlen, hogy a kulcs az idõ." IGEN a véletlen csak a rövid emberi élet mércéjével véletlen mert kellõen hosszú idõ után mat/fiz törvények következtében szükségszerûen megtörténik bármely esemény melyet rövid emberi létünkben "nincs idõnk kivárni". A véletlenek hosszú idõ alatti összjátéka nélkül még a Nap sem világítana, nem létezne földi élet, ez a fórum se és mi sem Innen a csillagászat fórumba illene de a véletlen szerepét érzékeltetem az Univerzum és az Élet létezésében. Csillagászok korrigáljanak ha tévedek. Elsõ lépésben két proton egyesül deuteronná. Eközben a proton tömegének 0,7%-a megsemmisül illetve sugárzás/energia formájában jelenik meg. De ezt valószerûtlen események elõzik meg. Az egyik- a protonnak ötször gyorsabban kell mozognia hogy elég energiája legyen a másik proton taszító elektromos terén való áthaladáshoz. A Nap belsejében csak minden százmilliomodik proton repül ilyen sebességgel. Ez is felfoghatatlan hosszú ideig száguldozik magányosan mire egy másik protonnal ütközik. A Nap szívében, óriási tömege miatt olyan sok proton van hogy minden másodpercben 3*10^38 proton találkozik ebben a valószínûtlenül véletlen reakcióban. A protonok véletlenszerûen ütköznek és deuteronok keletkeznek. Ezek viszont gyorsan elkapnak egy szabad protont, létrejön egy ([3]He) mag, aminek három további lehetséges útja van. Mivel az atomi részecskék pályáit a valószínûség törvényei irányítják, 95%-os valószínûséggel egy másik hasonló maghoz társul, ebben az utolsó szakaszban ([4]He) keletkezik és két proton keletkezik. A megsemmisült protonok 0.7%-os tömegveszteségébõl keletkezik az a sugárzás mely életben tart minden élõt a Földön. Ennek kijutása is "fékezett" (stabilizáló nyomásgradiens révén) a sugárzáskvantumok (fotonok) összevissza kóborolnak míg elérik a fotoszférát és 10 millió évig tart mire a napfelszín közelébe vergõdnek ahonnan már fénysebességgel távozhatnak. Lényegében ez a hosszú kijutási idõ (is) segít megóvni Napunkat a felrobbanástól. Az a foton mely ma egy növény fotoszintézisét segíti 10 millió évvel ezelõtt keletkezett a Nap belsejében. Véletlen eseményekben formálódó/szabályozódó magreakciók okán nem robban fel a Nap. Innen további véletlenek láncolatában keletkezett a Föld bolygó, ahol véletlen események kaotikus sorozata folytán kialakult az elsõ szerves molekula, majd egyre bonyolultabb struktúrák keletkezése nyomán megjelent az EMBER. Az alkalmazkodás kényszerére (sodródtam már tömegben) durva hétköznapi hasonlat. Egy meglódult embertömeg a legkisebb ellenállás (nyitott kapuk) irányába törekedve igyekszik bejutni focimeccsre. Egyes elemei látszólag kaotikusan, mégis a lehetõségeknek engedelmeskedve közel szabályosan egymás mellett futnak összeszorulva, de csak annyira hogy mindegyiknek legyen még szabad mozgástere. A tömeg áramlik az "alacsonyabb energiaszint" felé, jelen esetben az üres stadionba. Amelyik elem nem alkalmazkodik a többihez, fellökik eltapossák, a rendszer kilöki magából. Véleményem szerint valahogy így mûködik az egész Univerzum - rendszertelen, kaotikus de mat/fiz törvényeknek engedelmeskedõ véletlen események örökös konfliktusaiban összecsiszolódva rendezõdõ követhetõ folyamatokkal mûködõ rendszerré formálódva. Magánvélemény nem szentírás, minden más magyarázat félreértés akár a felhõk játéka. Megcsodálhatjuk a kék égen miként formálnak angyalt, lovat, keresztet (tettem fel szabályos keresztet alkotó felhõrés fotóját két oldalán felismerhetõ alfa és omega betûkkel) beleképzelhetünk bármit DE a felhõket alkotó páragomoly mozgását, sûrûsödését formáló részecskék mozgását szigorú matematikai fizikai törvények szabják meg olykor szabályos, emberi szemet gyönyörködtetõ külsõt mutatva. Ez persze a saját véleményem ("magányos remete" lévén nem tartozom semmilyen véleményformáló táborba csupán a Metnet fórumain) nem erõltetett materializmus vagy egyenesen istentagadás, csupán megtapasztalt valós létezõ mért jelenségek logikus összegzése. A logikus összegzés nem zárja ki hogy a végtelen variációkból végtelen hosszú idõ alatt születõ véletlen hatásokban épp "Isten ujja" mutatkozik akár a csodák. A csodák is váratlan hasznos segítõ véletlen események melyek ott jelentkeznek ahol a legnagyobb szükség van rájuk Elnézést kérek mindenkitõl a hosszért, senkire nem akarom meggyõzõdésem ráerõltetni és remélem senkit nem bántottam meg vele. Befejeztem az efféle hosszú filókat és igyekszem fórumtémán belül maradni. Nehéz, mert az Univerzumban minden mindennel összefügg és egyre nehezebb átlátni. Most inkább elbringázok kávét és pipadohányt venni mielõtt besötétedik hidegebb lesz, vannak bõven házkörüli teendõim, nem mellesleg fotóim amit fel kell dolgoznom mielõtt bemutatom Nektek

A parazitákról : Életmódjukat tekintve külsõ és belsõ élõsködõk csoportjaira oszthatók. A belsõ élõsködõk életfolyamatuk legalább egy szakaszát egy gazdaszervezetben töltik. Nyilvánvaló, hogy az adott parazita egy ilyen állapotban nem szerepelhet semmilyen ragadozó közvetlen étlapján, sõt az is elõfordul, hogy ha egy ragadozó megkajálja a gazdaszervezetet, a parazita gazdaszervezetet és fejlõdési alakot is vált. Az is elõfordul, hogy éppen a parazita kényszeríti a gazdaszervezetet olyan viselkedésre, ami a gazdaszervezet ragadozók általi elfogyasztását eredményezi. A külsõ paraziták pedig sokféle ragadozó étlapján szerepelhetnek : pl. levéltetû-katica bogár, vagy madarak, atkák-ragadozó atkák (szõlõ, stb, errõl Floo lehet, hogy többet tudna mesélni), Mindenféle vízi élõsködõk-doktorhalak, COMPÓK, bõr alatt élõsködõ rovarlárvák-nyûvágó madarak, stb, stb. #26810, matematika : sok olyasmi van benne, amit a korlátozott dimenziókban élõ ember meglehetõsen nehezen tud megemészteni, pl. a legegyszerûbbek küzül a végtelen fogalma, végtelen számosságú halmazok : Elsõre valószínûleg mindenkinek hihetetlennek tûnik, pedig igaz, hogy pontosan ugyanannyi racionális szám van, mint természetes szám, és hogy a számegyenes 0-1 intevallumában ugyanannyi valós szám van, mint a 0-végtelen intervallumban. Komplex számok : kitalálni volt nagy dolog (Gauss), alkalmazni már kézügyesség kérdése. Fizikai-természeti törvények : A térben és idõben meglehetõsen szûk korlátok közé szorított emeber a szûk korlátok miatt egy meglehetõsen kicsi és meglehetõsen torz vetületét ismerheti csak meg a világnak. A világ mûködött, mûködik az ember nélkül is, nem az ember számára teremtetett. A világ függetlenül mûködik attól, hogy az ember megérti-e, meg akarja-e érteni, vagy hajlandó-e megérteni a törvényeit. Szépség, antropogén tulajdonságok ? Nem tudom. Minden természetes dologban, élõlényben található némi szépség (kivéve talán a varacskos disznót, az erszényes ördögöt, és néhány atka mikroszkópos képét, bár ez egyéni ízlés kérdése). Antropogén ? Nézõpont kérdése. Lord Akela : Korrekció hellyel-közzel elfogadva, de még mindig idegenkedem a biorobot kifejezéstõl, fogalomtól. Talán valahogy érzelmileg nem tartom elfogadhatónak. Talán az élõlények számára ez nem ad kellõ tiszteletet. Bár néhány emberre tapasztalatom szerint már a biorobot kifejezés is az intelligenciáját, képességét messze eltúlzó, hízelgõ minõsítés...

Hm... a #26792. fogadalomnak lõttek míg a T.Modik meg nem unják Lujó eleget lelkendeztem évekig a fórumon a pókokról, tanulékonyságukról sõt olykor felfedezni vélt halvány "éntudatukról" DE ha mégoly intelligensek is, fenntartom hogy a pókok (is) biorobotok, miként minden élõlény alacsonyabb-magasabb szervezettségi fokon, létkörülményeik követelményei szerint formálódott adatgyûjtõ-rögzítõ és azt alkalmazó megismerõ-felismerõ képességgel. Szerintem még az emberi cselekedetek is az elvárásoknak megfelelõ reflexválaszok csupán ha elfogadjuk ha nem. Nagyon durva hasonlat - éhes vagy eszel, jön a csekk befizeted, nem sorolom (az emberre jellemzõ, lényegében virtuális erkölcsi-morális elvárások megszegése is végsõ soron fizikai veszélyt rejthet) Az ember idegrendszere "túlfejlettsége" okán bonyolultabb szerteágazóbb tevékenységre képes mint a primitív élõlények. DE még két ember sem gondolkodik egyformán ha szellemi képességeik, megszerzett ismereteik eltérnek. Mennyi embert látni aki csupán "ész nélkül" gépiesen cselekszik akár egy robot. Tudat és érzelem csak emberi sajátság? Többször felvetettem a pókok és rovarok viselkedését elnézve, talán lehet valami halvány éntudatuk és primitív érzelmeik is (elfilóztam, mit érezhet az a kis rovar melynek recsegve zúzódik szét csizmám alatt - egyet bizonyosan: életben szeretne maradni). Hányszor látni hogy kutya-macska kedvetlen pedig semmi baja, emberi beleérzéssel egyszerûen szomorú. Sokan korrigáltak nyomban hogy csak ösztönlények. Ekkor korrigáltam én is a feltételezett (emberihez hasonló) érzelmeket "komfortérzetre", mert bizonyára a mégoly primitív szervezetnek is van komfortérzete - éhes (energiahiány) hideg van meleg van, veszély fenyeget, nem akar meghalni ettõl függõen nyugodt vagy ingerült. A emberi agy fejlettebb, elsõsorban mérete és az agysejtek nagyobb száma révén. Több sejt nagyobb kapacitás (a delfineket-bálnákat most hagyjuk). Durva hasonlat - 1980-ban vettem meg elsõ sakkozógépemet. Primitív kis doboz még kevés áramkörrel. Mindig megvertem, tudása nyomába se ér a mai jóval bonyolultabb számítógépeken futó programoknak. Több sejt (áramkör) több variációs/kapcsolati lehetõség, de az "alapelv" ugyanaz, nagy szabadságfokú szerves anyagú "kapcsolóáramkörök" célfeladatra társult halmaza. Érzelmi vagy külsõ inger hatására ingerületátvivõ anyagok kémiai reakcióiban felszabaduló energia révén keletkezett impulzusok keringenek neuroncsoportok között. Sok-sok neuroncsoport hoz létre párhuzamosan véletlenszerû "próbálkozó" kapcsolatokat mindaddig míg legmegfelelõbb válaszreflex irányába továbbíthatja az impulzust. A gépek hangyamód sorban elõszednek minden adatot és a logikai áramkörök kiválogatják a legmegfelelõbbet. Az emberi agy véletlenszerû kapcsolatok sokaságában talál rá a helyzethez illõ legjobb megoldásra (intuició, ráérzés ezért jobb és gyorsabb az ember a számítógépeknél) A véletlen választásra utalhatnak az emberi tévedések is, amikor átgondolatlanul vagy érzelmi befolyásoltság alatt kapkodva hoz téves döntést egy ember. A számítógépes feldolgozások módszerei egyre jobban közelítenek a párhuzamos adatfeldolgozáshoz illetve random adatkereséshez - egyre jobban megközelítve az emberi gondolkodást. Elkanyarodtam bocs. Úgy vélem, az egész élõvilág eltérõ bonyolultsági fokon felépülõ szerves robotok módján viselkedik. Hogy honnan nevezhetõ tudatnak a "komfortérzés" csupán megállapodás kérdése. Csak a makrovilágban vannak éles határvonalak. Ha megfogod az asztallapot szilárdnak érzed. Tested, ujjaid, az asztal lapja is atomokból áll. Egy-egy atom között emberi arányokban mérve hatalmas ûr van, csak "anyagtalan" erõterek tartják õket helyükön. Egy szilárd felületnek sincs konkrét éles határa, ujjad nem atomokba ütközik csak gyengülõ erõterekbe. Részecskefizikai törvények akadályozzák meg hogy ujjad atomjai áthaladjanak az asztal lapjának atomjai között ezért szilárd akadálynak érzékeled. A számítógép IGEN-NEM jelei sem meghatározott 0,1 értékek, csupán szélsõértékek között mozgó feszültségingadozások magasabb feszültség IGEN=1, alacsonyabb NEM=0. Szerintem a tudat sem határvonal, mely a legfejlettebb élõlény sajátja, inkább határátmenetek szerint lenne csoportosítható emberi és állati tudatra. Tudatos vagy sem, ha elnézem Tomi kutya, Kalóz cica vagy a rigó makacs kísérletezéseit melyekbõl a sikeres magatartásminta került "rögzítésre" (vagy gondolj az "eszközhasználó" madarakra, örökölték az ösztönt de a sor elején mindig ott állt egy "zseni" aki véletlenszerûen próbálkozott és sikerült, majd a "szerzett tudást" átörökítette; az állatok génjeikben az ember papírra vetve) Úgy vélem, az élõvilág minden életfolyamata ismeretszerzésen, azok megtanult-begyakorolt alkalmazásán és variációin alapul, tehát vélekedésem szerint minden élõlény lényegében "biorobot". Eleinte hajlamos voltam emberi szemszögbõl és hasonlatokkal értékelni az állatvilág viselkedését de a biológiában nálam járatosabbak intelmére (t.i. az állatok ösztönlények tudat nélküli reflexválaszokkal) módosítottam a "komfortérzetre" Biorobot: úgy vélem hogy minden élõlény, ideértve az embert is, az életben maradás követelményeihez "kifejlesztett" szenzorokkal, manipulátorokkal "ellátott" szerves anyagú (nem véletlen, mert könnyebb enni és "végtagot növeszteni" mint fémet bányászni és feldolgozni "manipulátornak") biorobot, melyet be- és kimeneti adatfeldolgozó központi processzor vezérel (a befutó jelek egybevetése a korábbi eltárolt jelekbõl válogatva a megfelelõ választ illetve a régi eltárolt jelek összegzésével/variációival képezhet teljesen új választ) pld. az emberi agy A tudat az élõszervezet bonyolultságától és képességeitõl függõen olyasmi LEHET mint a látás. A szemlencsén át beérkezõ fotonok változó fényerejû és kontrasztú foltokat képeznek a szemfenéken, melyeket a látóideg kémiai folyamatok során elektromos impulzusokká alakít és továbbít az agy felé, de a látott kép az agyadban formálódik régi megtanult emlékképek felidézésével vagy azokra emlékeztetõen kiegészítve agyad generálta körvonalakkal. Következésképp konkrétan nem is azt látod ami elõtted van hanem amit agyad egyfajta "tévéképként" jelenít meg tudatodban. Ezen alapul minden optikai csalódás vagy akár a katonai álcázás. Számos érvet hoznék még fel az élõvilág biorobot voltára, de nem szállok el mert estig tudnék "reflexválaszokat" írni helyet és idõtöket rabolva. És ez csak a makrovilág viselkedése. Nem tértem ki arra hogy az élõ és élettelen világot, az egész Univerzumot a láthatatlan, bennünk és köröttünk nyüzsgõ elemi részecskék véletlen kölcsönhatásai tartják mozgásban

Lujó, Thermometer Hy!

Miért kedvezõ a tengeri csigák és kagylók, vagy a rovarvilág számára (és pláne, a mi számunkra) az elképesztõ forma és színgazdagság? Sokkal kézenfekvõbb az a gondolat, hogy az evolúció, legalább részben, mûvészi alkotótevékenység.

Ha az ilyen egyszerû volna: van a megfellebbezhetetlen fizikai törvény, melynek önálló léte van, létezik az embertõl függetlenül... Az intellektus és a külvilág viszonya szerintem ennél lényegesen bonyolultabb, ravaszabb, látszatoktól terhelt. Mondom ezt annak ellenére, hogy véletlenségbõl én is jártam villamosmérnöki karra, és tudomásom van a Maxwell-egyenletekrõl.
Mondok két példát: ha kimész a kertbe és locsolócsõvel öntözöl, akkor azt látod, a vízsugár parabolapályát ír le. Persze, hiszen a szabadesés út-idõ függvénye másodfokú. De a parabolapályát az ember nyilván nem a természetbõl leste el, hanem egyszerûen számokat szorzott meg önmagukkal a dolgozószobában, s az eredményt derékszögû koordinátarendszerben ábrázolta. Mégis természeti formát kapott. A véletlen mûve lenne az ilyesmi? Aligha!
A másik: ha villanytant tanultál, nyilván ismered a komplex számokat. A komplex szám elméleti kiindulása nonszensz, õrültség. A negatív diszkriminánsú másodfokú függvénynek per definitionem nem lehetnek gyökei, mert nem éri el seholsem az X tengelyt.
A képtelenségre épített számításmód mégis remekül bevált az elektronikában, és az atomfizikában is. Ezekrõl mi a véleményed?

Persze, hogy vannak a parazitáknak is parazitái. Itt nem a parazita-parazita viszonyról volt szó, hanem a parazita-ragadozó viszonyról.

Két 55 perces frissítés és szövegtörlõdés után csak sikerült összekínlódnom. Thermométer : nem értek veled egyet. Elõször valának a természeti törvények. Ezek ellen az embernek fellebbezési joga nincs. (A BME villanykarán hangzott el egyetemista koromben egy elõadáson : "Elõször valának a Maxwell egyenletek, melyek alapján az Isten teremté az eget és a földet". Akár létezik az ember, a földi bioszféra, akár nem, ezek a természeti, fizikai, kémiai törvények mûködnek. Az ember vagy alkalmazkodik a "Világ"-hoz, vagy az õ dolga, ha nem, a "Világ"-ot legkevésbé sem érdekli. A "Világ" nem az ember által hozott, hanem a természeti törvényeket követi, attól függetlenül hogy az ember érti-e, vagy egyáltalán szándékában van-e megérteni ezeket a törvényeket.

Így van, mint ahogy korábban én is írtam, egy a sok kialakult életforma közül. És õk is a nagy körforgás részei..
..........
Ez a "vita" azért is nagyon jó, mert ahhoz hogy megtaláljuk helyünket a Földön, a többi élõlény mellett, el kell gondolkoznunk ezeken a dolgokon.

Egyébként maga a szó, hogy parazita, dettó emberi megközelítés. Az a nyomorult bolha is csak kihasznál egy életteret. Ahogy mi szívjuk a Föld vérét, õ a Morzsiét (jó esetben csak a Morzsiét).

Esztétikum és irányítottság ügyében egy dolgot ne feledj, azt látjuk szépnek, tökéletesnek, ami kedvezõ számunkra. Egy zöldellõ táj táplálékot ad, egy arányos arc egészséget tükröz, a tenger hullámzása az anyaméhben eltöltött idõre emlékeztet, stb. Ezek nem következményei valaminek, hanem egy együttesen kialakult s folyamatosan egymásra ható rendszer alkatrészei, amik egymás alakítják. Mintha a csavar és az anya egymásba vágnák a menetet.
Másrészt az ember olyannyira magányos lény, hogy mindenben valami más intelligenciát keres, valamit, ami okot, értelmet ad annak, ami egyébként tök értelmetlen lenne (lásd: az élet értelmének örök keresése). Nehéz elismerni azt, hogy magunkra vagyunk hagyva, s csak mi felelünk mindenért, amit teszünk. Kényelmetlen és ellentmond sok társadalmi konvenciónak is. De ettõl még igaz. Az emberi gondolkodás sok-sok apró megnyilvánulása ez ellen próbál dolgozni, látszatokat és álvalóságokat teremtve magának, amiben kényelmesen eltespedhet.
Az emberi psziché megnyilvánulásai sokszor többmillió éves folyamatokból adódnak, amelyekkel egykor élt õseink találkoztak s edzõdtek hozzá. Az, hogy az agyunk miként mûködik, az meg még régebbi sejtkémiai folyamatok eredménye, egykor élt egysejtûek életébõl, azok környezetébõl maradt vissza mára a mi testünkben (ez igaz a többi biokémiai folyamatra is). Egyre több ilyen folyamatnak tudjuk a lépéseit, kialakulását végigkövetni visszafelé, az eredetéig. Teljes válasz persze jó eséllyel sose lesz, de a folyamatok önmagukért beszélnek.

Ez eléggé idea.

Ezaz! Én is hasonlóan látom, de te szépen meg is tudtad fogalmazni! Köszönöm!

A böglyök, kullancsok, szúnyogok, ahogy a többi ízeltlábú és pókszabású, többek között sok-sok madár, denevér, kétéltû (kizárólagos) táplálékaként szolgál/nak. Mivel olyan rengetegen vannak, ez is egy jó "módszer" a fajok fennmaradásához. Jut is, marad is.

Egyet ne feledj, sok kicsi sokra megy. Egy keresztespók is muslicákkal kezdi a vadászéletét. Az se nagyobb egy bolhánál, tetûnél. A belsõ parazita más kérdés, ott valóban rém nehéz és bonyolult lenne kialakítani a vadászati stratégiát.
De ahogy a fû közt megbúvó kis rovarokat elkapják más rovarok vagy pókok, mi a különbség egy kutya háta és egy sûrû mohapárna közt?

Sok parazita nem túl régi kapcsolatban él a gazdaállatával, pont a ruhatetû-fejtetû elkülönése kapcsán végeztek genetikai vizsgálatokat, s ebbõl számolták vissza, hogy mióta hordunk ruhanemût - ami segíti a ruhatetvek életét. Cikk: Link

Elõrebocsájtom, hogy amit leírok, amögött nincs semmiféle misztikus vagy vallási hátsó szándék. Az általad vázolt világfelfogást sem tartom tévesnek, hiszen megfigyelések, komoly érvek szólnak mellette, s nem utolsósorban, életem korábbi szakaszában én is magaménak vallottam.Eszerint: az Univerzumban szemernyi antropomorf érzelem vagy indíték sincs, ez a szisztéma nem tervez semmit, nem akar létrehozni semmit. Emberi szempontból nézve teljességgel érzéketlen, halott. A benne végbemenõ változások véletlenszerûek, azok eredményét maga a szisztéma "rostálja meg", kiszelektálva az életképtelen létformát, tovább engedve az életképeset. Különösen szembetünõ ez a mechanizmus az élõvilágban.
Tehát nézzük, mit állítunk: abszolúte értelem és indok nélküli változások, átmenve a fizikai és biológiai "törvények" szûrõjén (mely törvényekrõl nemigen tudjuk, voltaképpen micsodák és miért vannak) bizonyos idõ után olyan struktúrákat, mechanizmusokat hoznak létre, melyet az ember bámulva csodál, okszerûnek, tökéletesnek, sõt, esztétikusnak érez.
Nincs itt ellentmondás? Nem lehetetlen, hogy a kulcs az idõ. A nagyon hosszú idõtartamú folyamatok a hétköznapi elme számára éppúgy felfoghatalan eredménnyel járnak, mint a relativisztikus effektusok. Évmilliók távlatában a kemény kõzetek puha tésztaként viselkednek, a puha víz ellenben mint a gyémánt, mident megfarag. Lehetséges, hogy a végtelen hosszú idõ az értelmetlenségbõl, ok nélküliségbõl tökéletesen, sõt csodálatosan ésszerû struktúrákat, mechanizmusokat csinál? Ez itt a kérdés. Szerinted igen, szerintem nem. Ízlés, világnézet dolga.
Én úgy látom, az Univerzum egyáltalán nem érzéketlen.Antropomorf érzelmei, indítékai vannak. Nem holmi isten ültette bele ezeket, benne voltak mindig is, mint a létezés alapkellékei és fõ okai. Nem a saját antropomorfizmusunkat vetítjük a világra, ellenkezõleg: az Univerzum antropomorfiájából részesülünk, mert hozzá tartozunk, abból nõttünk ki.
Nem állítom, hogy ez a végsõ soron idealista gondolkodásmód az igazság egyedüli letéteményese. De legalábbis megfontolandónak tartom.

Nem biztos, hogy helyesek az információitok : a parazitáknak is vannak parazitái. Hiperparazitáknak hívják õket. Sõt : még a hiperparazitáknak is vannak parazitái. Nem olyan egyszerû a bioszféra, mint gondolnánk. Az ember elõször hajlamos olyan "felbontásban" látni a világot, amit "messzirõl" észlel. Ha az elsõ megfigyelés után érdekesnek, megfigyelésre érdemesnek találunk valamit, és idõt, energiát, gondolkodást szánunk a témára, új dimenziókat figyelhetünk meg. Amúgy pedig, ha az ember egy adott témát érdekesnek tart, elsõ gondolata, hogy a lényeget értem, de van egy-két érdekesség, amit megismerni érdemes. Ahogy pedig az ember ismeretei szaporodnak, nagyságrendileg nagyobb számú kérdéssél találja magát szemben, és esetleg találkozik néhány emberrel, aki az adott témának több nagyságrenddel jobb ismerõje. A vége az, hogy az ember talán felfogja (?), hogy a világegyetem egy huszadrangú galaxisában egy átlagos csillag kisméretû bolygójának hártyavastagságú felszínén nem saját maga, hanem a természet által létrehozott környezeben valami miatt létezik, és a vilárgról alkotott képe meglehetõsen hiányos tudáson alapul. Elég sokan vallásosak lesznek egy ilyen felismerés után. Lord Akela, 26792, utolsó mondat : ne tedd ! Ui, Akela : A pókok nem biorobotok, lényegesen intelligensebbek, mint gondolnád.

Most már én is a paraziták kérdésén töröm a fejem. Nekem eddig nem tûnt fel, de igazad van: az élõsködõk tényleg ritkán szerepelnek zsákmányként.(Kivétel: a szúnyogok, azokat a békák igencsak szeretik!)
A magasröptû filozófia mellett kell hogy legyen egyszerûbb, vulgáris oka is ennek a ténynek. Az ok minden bizonnyal az élõsdiek rejtõzködõ életformájában rejlik. Míg például az oroszlán vagy a tigris az állatvilág "bankrablójának" tekinthetõ azon az alapon, hogy nyílt erõszakkal lép fel, addig a paraziták a "zsebtolvajok". Ezek gyengék, és nagyonis tartaniuk kell a gazdaállat haragjától. Két lehetõségük van csupán: elbújni, vagy menekülni. Nézd a szúnyogot, hogy beleolvad az alkonyat sötétjébe, s milyen mesteri sunyisággal kerüli ki az ujjaidat. A bögöly vadászrepülõt lepipáló gyorsasággal, manõverezõ képességgel rendelkezik: míg rád nem szállt, ugyan meg nem fogod. Más paraziták kicsinységüknél fogva maradnak észrevétlen, vagy a gazdaállatnak olyan testtájain tanyáznak, melyekhez az nem fér hozzá (bélférgek)
A paraziták tehát az "elkerülés" mûvészei. Azon túl, hogy kis méreteik miatt nem jelentenek számottevõ táplálékot, ez magyrázza, hogy a ragadozók kevés figyelemben részesítik õket.

:-)))) Szépek!

Mai képek: akácvirágzás Link Link és cseresznyevirágzás Link a becsehelyi szõlõhegyen.

Attól, hogy valamit nem egy felsõbb rendezõ elv / nagy hatalmú lény / idea stb. alkotott, még lehet szabályos a maga természetes tulajdonságainál fogva.

Nano tudom hogy hosszú lett a szükséges érvek miatt, ezért is kértem elnézést. Többször is átolvastam és "megvágtam" (tán legjobb lett volna ha az egészet törlöm). Pár szavas összefoglalás szerintem nem mindig jó, mert a józan gondolkodáson alapuló érvelés nélkül csupán sommás "kihirdetett" dogma képét öltheti amit nem kell megérteni csak gondolkodás nélkül elfogadni. Ha minden józan logikus véleményemet megalapozó indokot mellõzve kihirdetem: "NEM létezik mindenen átható intelligencia", az már dogma. Én csak felsoroltam az érveket melyek igazolni látszanak hogy nem tervezésen, csupán a vak véletlenen múlt hogy a Föld és mi létezünk. Azt vélem, csillagász sem nagyon gondolkozik másként az Univerzumról, hacsak nem hajlik a miszticizmusra "hivatalból szkeptikus". Õszintén sajnálom már hogy leírtam. Én így is gondolom de ha gondoljátok, töröljétek Az alapvetõ természeti- mat/fiz. törvényeket úgysem lehet átírni legfeljebb van aki egyszerûen nem akar tudomást venni róluk. Neki olyan lehet ez mint az arisztotelészi világkép haldoklása anno

Valaki összefoglalná?

Mint együgyû medvebocs nem értek egyet "A vágtázó halottkémek" frontemberével. Talán inkább "az intelligencia az alkalmazkodóképesség fokmérõje" alapján helyesebb lenne "általános alkalmazkodásról" beszélni hiszen a mikro- és makrovilág minden egyes eleme a gravitácós- mágneses- és elektromos erõk a mi Univerzumunkra érvényes törvényei szerint folytonos kölcsönhatásban a többi elemhez alkalmazkodva alakítja ki bármely rendszer egyensúlyát, biztosítva annak stabilitását és fennmaradását. Amelyik elem nem alkalmazkodik, azt a rendszer egyszerûen felõrli. Véletlen és vak folyamatok szövik át az egész Univerzumot, hiba lenne az emberi gondolkodóképességgel azonosítani a konfliktusok milliárdjaiban alakuló és egyre finomodó rendszert. Az ember mióta képessé vált rá, létbiztonsága/fennmaradása érdekében egyre kutatja a szabályszerûségeket és ha felismeri, némely folyamatban már-már tudatosságot vél felfedezni bennük holott szerintem csak saját intelligenciája tükrözõdik azokban. Igen, a világban van felismerhetõ rendszer és szabályok DE ezek a vak véletlen folytán létrejövõ sorozatos ütközések (lényegében ellentmondások feloldása kölcsönös kitérésben vagy együttmûködésben) miatt kényszerpályákra kerülve alakultak oly módon hogy minden eleme tartósan fennmaradjon. Ha nem így lenne, nem lenne mit vizsgálni és nem léteznénk mi sem. Emellett általános intelligenciát feltételezni az Univerzumról legalább ugyanolyan hiba mint amikor én antropocentrikus szemlélettel olykor érzelmeket vélek felfedezni egy primitív, gondolkodásra képtelen ösztönlény viselkedésében. Minden a világon az önrendezõdõ Káosz gyermeke DE ez a rendezõdés nem tudatos "rendrakás" hanem a nagy kavargásban ütközõ elemek sorozatos konfliktusa (lényegében a magasabb energiaszintrõl alacsonyabb felé igyekezve - emberi hasonlattal, megnyugvásra törekvés) nyomán a számukra legmegfelelõbb helyet megtaláló elemek legkisebb feszültséget keltõ egymáshoz illeszkedõ halmaza, mely szinte "tudatosan" követi környezete változásait. Ebben a tekintetben az emberi gondolkodás sem más, mely (annak aki elfogadja) elemi részecskék szüntelen kavargó tánca a fizikai-matematikai törvények szerinti biológiai folyamatokban. Egy érzés feszültséget kelt a központi idegrendszerben és a neuronok addig keresik a megfelelõ kapcsolatot amíg ez a feszültség nem csökken - megszületik a gondolat és követi a tett, a külvilágnak adott válasz. Mondjátok, az emberi intellektusnak elõzményei, elõképei vannak az élõk és az élettelenek világában. Igen vannak, valahol a génekben és a tudatalattiban - durva hasonlattal csupán úgy miként elgörbül egy szög, megõrizve az ütés "emlékét". Vallási nézeteket félretéve, belátható hogy a Nap, a Föld, szervetlen és szerves anyagok évmilliárdok alatt szelektálódtak ki folyamatos ütközésekben-összeolvadásokban, Közülük emelkedett ki azon szerves sejtcsoportosulások halmaza mely folyamatosan alkalmazkodva/változva képes volt a "legjobb válaszokat" adni külvilágnak, ezzel fennmaradt és egyre újabb változások kényszerében fejlõdött tudatra ébredéséig. Azóta "EMBERNEK" nevezi magát, immáron maga hozva létre olyan változásokat is melyekhez alkalmazkodnia kell. A sokféle szám között a távoli végtelenben is felbukkannak semmi mással nem osztható számok a törzstényezõssé torzuló összeolvadt számok hullámzó kavargásában. Ezek a prímszámok, melyek létezésüket vélhetõen NEM valamiféle "egyetemes intelligencia" elõrelátó szervezésének köszönhetik. "Kívülrõl szemlélve" szerintem az EMBER is "csak egy prímszám" az Univerzumban mely szerencsésen kikerülte a pusztulást hasonlóan a nála primitívebb de máig fennmaradt élõ és élettelen szervezetekhez. Fennmaradt - eddig a pillanatig. DE ki tudja, nem száguld-e már felénk egy felrobbant csillag részecskezápora mely elpusztít minden tudatos és tudattalan földi életet szerves-szervetlen anyagot melyet egy másik csillag halála hozott létre. Ez persze csak az én véleményem nem szentírás, remélem senkit nem sértettem vele vallási meggyõzõdésében. Tekintsétek egy se hívõ se ateista se materialista se animista, káosz- és prímszámmániás öregember téveszméinek
Más: megint a Káosszal játszom napok óta Adódott egy érdekes helyzet mely jó hasonlat lehet az emberi megismerés folyamataira. Egy elég bonyolult függvény pontjai két dimenzióban egy szál vékonyka jellegtelen lefutású görbét rajzoltak. Ennek elemeit 3D Julia halmazba rendezve szabályos sima gömb formálódott. Ugyanezen függvény elemei Mandel3D ábrázolásban jóval összetettebb felületû alakzatot generálnak. Feltettem az "északi kráter" nagyításait is A képsor engem a newtoni és relativisztikus fizika közötti különbségre emlékeztet, de a megismerés folyamataihoz is hasonló. A részletekben egyre több kutatásra érdemes ismeretlen terület fedezhetõ fel, sajnos a látókör is szûkül vele. Félõ, egy idõ után az emberiség már nem lesz képes átlátni-átfogni az ismeretek halmazát, fokozatosan át kell adni a gépeknek a rejtett összefüggések kutatását. A szuperszámítógépekkel már ma is milliónyi év változásait modellezzük futtatjuk le/jelenítjük meg pár perc alatt, hasonlóan a nanoszekundumos jelenségeket is "emberi észlelhetõségre" lassítva segítségükkel. A gépek idõvel bizonyára meghaladják az emberi képességet a logikus gondolkodásban, összefüggések keresésében is. Tudjátok, anno "relés-bináris áramkörökön nevelkedtem" az is csoda volt hogy pár relé képes volt amõbázni, kártyázni vagy dámát játszani. Reggelente sakkozom a géppel, bevallom többször kikapok a laptoptól, mint nyerek. Pedig nem tesz mást mint a lehetséges variációkat elemzi IGEN-NEM-ÉS-VAGY primitív szinteken majd a körülményekhez legjobban illeszkedõ választ adja, de ettõl még nincs emberi értelme, se intelligenciája. Az Univerzum hasonlóan "binárisan" viselkedik IGEN-NEM, a folyamat bonyolultságától függõen ÉS-VAGY helyzet is formálódhat de SPONTÁN, a kialakult helyzetnek megfelelõen. A káosz sem igazán káosz, mert belsejében rendszertelenül lefutó DE rendezett, egyenként követhetõ folyamatok zajlanak sokszor ütközve egymással, ezáltal vagy kioltják vagy erõsítik egymást. Egyes folyamatok eltéréseiket "felharmonikusokban átlagolva" erõsítik egymást és kialakul/terjed a megfigyelhetõ "szabályszerûség" kissé az önrezonancia jelenségéhez hasonlóan. Ez pusztán fizikai folyamat nem szükséges hozzá "mindent átható" intelligencia feltételezése.

Bocs a filóért, hozzám közel álló érdekes témát vetettek fel, másokat untatva napestig lehetne meditálni Van ennél sok fontosabb hétköznapi gond, enni és számlákat fizetni kell, nem sorolom...
Vezeklésül hetekre "eldugulok", meg se mukkanok

Nagyon helyes! Mondjuk németül is sok jó infó van fenn, de persze lényegesen kevesebb, mint angolul. Na de német wiki oldalon is fenn van a sün fogképlete. Franciául nem tudok, csak enni, inni meg harangozni.

Hát nem tudom, hogy milyen nyelven beszél, vagy beszél-e egyáltalán nyelvet, de nekem van használható nyelvtudásom. Csak éppen nem angol, hanem német meg francia. Tegnap például egészen meglepõdtem, amikor megszólítottak angolul, én meg odavetettem, hogy deutsch or francais. Erre a franciának megörült az illetõ. No mondom magamban: Balázs valamikor 2000 környékén használtad, most jól beszívod... De nagyon jól ment, teljesen feldobott.

Persze, ezzel sokan vannak így, de sajnos sok forrás könnyebben és pontosabban ad választ angolul, mint magyarul. Magyarul én csak a kimondottan magyar vonatkozású dolgokat keresem.
Az meg sajnálatos, hogy az oktatásunk elmúlt évtizedei nem adtak sokkal több ember kezébe használható nyelvtudást, ahogy az tõlünk nyugatra van. Errõl nem az tehet elsõsorban, aki nem beszél vmilyen idegen nyelvet, hanem a helyzet. Persze tanulni mindig lehet, de 18 felett már pénz kérdése is...

Lehet, hogy nem tud angolul. Egyébként én sem. Persze vannak kiváló szótárak...Amúgy nem tartom hülyének, ezért nem is néztem utána magam. Meg így kényelmesebb volt.

Szerintem se lehet elválasztani.
Érdekes gondolatok mindenesetre.

Keresni tudni kell. A gugli nem a Mari néni, akit meg kell kérdezni, hogy hányat tojtak reggelre a tyúkjai, hanem egy igen okos keresõmotorral bíró világhatalmi szervezet, akinek elég beírni, hogy "hedgehog teeth number" (magyarul nem próbálkozom ilyesminél).

Azt mondta nem találja, én meg nem is kerestem. Rád nem hivatkoztam, téged nem ismernek... Regisztrálj!

Gondoltam, hogy innen fúj a szél

Amúgy a guglin két lépésbõl megvan

Link 73698-as hozzászólás.

Meg szabad kérdezni, hogy mi célból kérdezted? Ilyen kérdéssel régen találkoztam... Megharapott valami s tudni szeretted volna, sünike volt-e? :-))

Akkor a sünfogorvosoknak jobban megy a bolt, mint az emberieknek... Köszönöm! Neked is Noli!

24 kölyökként, 36 felnõttként

Ha az európa sün (Erinaceus europaeus) egy felnõtt egyedére gondoltál, akkor 36. Fogképlete I3/2, C 1/1, P 3/2, M 3/3 azaz 3.1.3.3 / 2.1.2.3 (ne kérdezd! )

Tudja valaki, hogy hány foga van egy sünnek?