Bioszféra

Thank you very much!

Ok, megnyugodtam. Egyébként csak egy érdekes átfedés volt, Téged többre tartalak nála. :-)

Nem tudom, ki az a Grandpierre Attila, így nem is beszélhettem vele össze, megnyilatkozásait sem olvastam. Ha hozzám hasonlóan látja a világot, az csak a véletlen mûve. ( Alkalmasint nem õ az, aki életfolyamatokat tulajdonít, például, a csillagoknak? Ha igen, akkor már hallottam a véleményérõl.)

Ne haragudj, de nem Grandpierre Attila a valódi neved?????

Azt akarom mondani, hogy az embert semmilyen tekintetben sem lehet elválasztani a Természettõl, és az emberi intellektusnak bizony elõzményei, elõképei vannak az élõk és az élettelenek világában. Az én világnézetem röviden ez: nem igaz, hogy a "buta" Univerzum egyszerre csak létrehozta az intelligens embert ( materializmus ). Az sem igaz, hogy egy, a világon kívülálló intelligens ágens adott törvényt a "buta" anyagnak (istenhitek).
Véleményem szerint az intelligencia õseredeti, belsõ tulajdonsága az Univerzumnak. Az emberi intellektus ennek az "általános intelligenciának" speciális esete.

Azt akarod mondani, hogy ki mit lát benne?
Nem így mûködnek a dolgok valahogy.

Az evolúció során számtalan létforma kialakult, mind egyfajta "lehetõség a létre".

Az esztétikát valamilyen "célból" az emberben maga a természet alakította ki (mi más ). Az ember törzsfejlõdése során, ahogy "okosodott", alakult ki az is, hogy mit tekint praktikusnak és hasznosnak saját maga(!) számára.

Pedig szerintem vannak antropomorf megnyilvánulásai a Természetnek (például esztétikai és praktikus "érzéke" ) -de hát ez már világnézet kérdése.

Ajánlott olvasmány: Richard Dawkins - Az önzõ gén

Ahogy a Természet nem akar jót sem, úgy rosszat sem. Nem érdemes emberi tulajdonságokkal felruházni.

Valóban érdekes kérdés. Már maga a parazitizmus is nagyon érdekes, szinte filozófiai mélységekbe vezet. Régi meggyõzõdésem, hogy az élõsdiség elsõdleges célja nem a fajfenntartás, hanem a destrukció. Gondoljunk csak a rosszindulatú tumorsejtek viselkedésére : ez színtiszta parazitizmus. Az egészséges sejtektõl, a szervezettõl elveszik a tápanyagokat, de semmi hasznosat nem adnak cserébe, sõt, pusztítják azt. Itt semmiféle fajfenntartásról nem lehet szó, sokkal inkább valamilyen romboló alapelv érvényre jutásáról. A parazita életmódot folytató élõlények "kilógnak" a többi közül, a táplálékláncban elfoglalt helyük sem az, amire gondolni lehetett volna. Más magyarázat nem jut eszembe.

OK. :-)
Szóval a varjak azért tûnnek sokkal többnek télen, akkor is, ha épp nem az ukrán - orosz madarak jönnek le hozzánk, mert egyszerûen ilyenkor a vadonban erõsen korlátos a táplálkozásuk, s mi emberek bõven adunk nekik. Érdekes egyébként, hogy míg Veszprémbe a 70-es évek vége óta nem jött nagyobb varjútömeg télen, sõt, volt, hogy egyet se láttam, Székesfehérváron MINDIG sok van.
Vetési varjú (Corvus frugilegus): Link
Csóka (Corvus monedula): Link
Nyugi, a nagyanyám kányának hívta a varjút, amúgy népiesen. :-)

Szégyenkezve kell bevallanom ornitológiai ismereteim hézagos voltát, de én eddig abban a hitben voltam, hogy varjú és csóka egymás szinonimái. Bár azért megvolt bennem a kétely kisördöge, mert a "hivatalosság" szeret csakazértis máshogy nevezni dolgokat, mint az "egyszeri nép".
Szóval a varjúra gondoltam, nem a csókára. Ezekbõl mifelénk nincs hiány, nemrégiben szinte az égbolt felét elsötétítette egy gigantikus varjúcsapat. Ennyit soha életemben nem láttam.
Egyébként a varjak kelet-európai eredetét állító beszélgetõpartnerem azt mondta, viccesen "orosz fácánnak" szokták hívni a varjút. Én sem tartottam lehetetlennek, hogy egy részük valóban a Keleteurópai-síkságról származik -a nagy hideg és a táplálékhiány kergeti be õket a Kárpát-medencébe. Kérdésem erre vonatkozott.

Részint valóban jönnek télen hozzánk, de alapvetõen a hazai varjak (már az a kevés, aki még van...) járnak be a lakott településekre télen kajálni. Ha falun, városon varjút látsz, esélyesebb, hogy magyar.
Csókadömpingrõl nem tudok, télen õk is mennek a kaja után, így elõfordulhat, hogy láthatsz belõlük falun többet, de õszintén megmondom, hogy Veszprémben én még csókát csak az állatkertben láttam. Sajnos varjú se nagyon van, viszont a bakonyi hollók idõnként eljönnek eddig.

Azon agyalok napok óta, hogy van egy totál üres niche, vagyis nem is egy. Van egy rakat rovar, ami élõsködõ-vérszívó, de nekik nincsenek vadászaik. Gondolok itt arra, hogy tetvek, bolhák, stb. Mi lehet az oka, hogy nem alakultak ki hozzájuk alkalmazkodó ragadozók? Csodás élettér lenne, folyamatos kajaellátással.

Tud valaki valamit a varjak vándorlási szokásairól? Igaz lehet, hogy télen egy részük Északkelet-Európából hozzánk költözik a hideg elõl? Ha valóban így van, az magyarázatot adna a keményebb fajta teleken tapasztalható "csókadömpingre".

Ma délelõtt lékhorgászni voltam az egyik zalai tõzegbánya tavon. Viszonylag kellemes volt az idõ és 10 órától szép csendesen esett a hó. Érdekesség, hogy a halak a hóesés kezdetekor mintegy vezényszóra kezdtek el kapni, de a kapási idõ csak 15 percig tartott, sem elõtte sem utána mozdítás sem volt. Ezen idõ alatt 3 db csukát fogtam és a környékemen horgászók közül is többen fogtak. Sajnos a süllõk ma egyáltalán nem kaptak.

Atiak, gratula a karvalyodhoz!!!

Unokahúgom karácsonykor Siófokon volt, jelezte, hogy csurig volt 25-én csonttollúakkal. Most már tényleg én is szívesen látnám õket...

Köszi szépen mindkettõtöknek! (a fészket meg nem õk rakták apám elmondása alapján hanem galambok )

Karvaly vagy héja.
A kettõ között "szinte" csak méretbeli különbség van, így a kép alapján nem tudom eldönteni, melyik, de biztosan a kettõ közül valamelyik.
Bocsánat, karvaly lesz, mivel a héja szeme citromsárgább, a karvalyé aranysárgább, így ez szerintem karvaly.

Szia, ez karvaly (Accipiter nisus) egy hím madár.

Sziasztok!

Az utóbbi napokban felfigyeltem egy új fészekre a házunk mellett. Ma reggel apám szólt hozzam a gépet mert már laknak benne. Ketten vannak, egyértelmûen ragadozók, de egész délelõttös meghatározási próbálkozásaink kudarcba fulladtak. Ha valaki netán ráismer, hogy mik is õk kérem szóljon.Link

Szerintünk valamilyen sólyomféle kell legyen de egyszerûen nem találunk megfelelõ fajt (lehet mi vagyunk a bénák )

Érdemes megnézni a káldi webkamera elõzõ 30 perces animációját, nagyon látványos, ahogy ellepik a madarak az etetõt: Link (Vagy akinek így nem jön be, az itt nézze meg a 10 óra után készült képeket: Link )

1., BUÉK Mindenkinek
2., Újabb pókcsata van kilátásban, immár egy harmadik álkaszás (idõsebb, szürkébb valamivel nagyobb, nem tudom pontosan mi, de ráérzésre eltér az eddigi kettõtõl) jelent meg a "házipók" hálójában. Nagyon "rászálltak" az álkaszások.
3., Újév lévén, megint ajánlok pár mozifilmet a netmoziról (ingyenes "free" filmek, full screen-re válthatók)
3.a. A tûz háborúja (Quest for fire) Link (16:9 képernyõarányra váltva jó) Története visszavisz az õskorba, amikor a mesterséges tûzgyújtást még kevesen ismerték. A történet egy kis törzzsel indul akik "speciális tartályban" vitték a parázsló tüzet magukkal, még háborúskodtak is miatta. A történet vége hogy eltanulják egy fejlettebb törzstõl a tûzgyújtást keményfán dörzsölt puhafa segítségével (némely primitív törzs még ma is hasonló módon gyújt tüzet). A zárórész egyik elgondolkodtató képsora, amint a maguk gyújtotta tûz mellett melegedve felemelik tekintetüket a Holdra. Errõl felötlik Asimow gondolata, hogy a Hold nélkül jóval késõbb indult volna el az emberiség a fejlõdés útján, hiszen a Hold mozgása és fényváltozása kelthette fel legjobban a figyelmet és indította el a csillagászat, matematika, fizika fejlõdését, melyeknek mai kultúránkat köszönhetjük.
3.b. Egy film a Darwin díj néhány esetérõl, egy nyomozó és egy biztosítónak dolgozó nõ közös munkáján át, derûs-romantikus keretbe ágyazva Halni tudni kell! (The Darwin awards) Link
3.c. Újévi "bónusznak" egy sziámi film Naresuan király (Harcosok esküje) Link melyet csak azért javaslok hogy elgondolkodjunk az emberiség történetét végigkísérõ véres háborúkról melyek eleinte jobb vadászterületért, a tûz birtoklásáért majd a társadalmakba szervezõdés után a hatalom/terület-szerzés/kiterjesztés a gyengébbek leigázása kihasználása szándékával törtek ki. Bármely kort és területet nézünk, a motiváció és történet mindig ugyanaz, csak a szereplõk és jelmezek változnak... Sajnos az emberiség elfogadta, természetesnek tekinti hogy a gyengébbet gátlástalanul eltaposhatják az erõsebbek. Az emberiség "hozzászokott", a filmben elhangzik egy mondat - "a gyõztes sötét tetteit idõvel elfelejtik és csak dicsõségét emlegetik mindenütt" évezredes szokássá vált. Igazság vagy gazság, leírva csupán egyetlen betû az eltérés közöttük, a tettek megítélése aszerint változik ki hová áll és melyik oldalról nézi...

Szuper!

Igen függõbe van a csapimérõ is meg a végleges elhelyezése is, de rám ijesztettél, így csináltam elõször egy automatikus igazítást Link majd irány a vízmérték Link Link .

A verebek pedig szeretik a kutyakaját is Link

Köszi!

Nálunk is rengeteg a madár, cinkék, zöldikék, tengelicek, fenyõpintyek, erdeipintyek, meggyvágók, vörösbegy.
Ez két párkányjelent, a kép minõsége kakukk, ablak mögül lett fényképezve Link Link

Ugye a csapimérõ függõleges?
Jó kis képek, jó volt nézni õket!

Ebéd idõ.
Készülõdés: Link Link Link
Érkezés: Link
Jó étvágyat: Link
Kukucs: Link
Távozás: Link
Ebéd vége: Link

Szia, ezek fenyõrigók, csonttollúakat nem látni a képen...

Az éjszaka horgászbarátaimmal a tó jegén búcsúztattuk az óévet és köszöntöttük az újat. A halakat is megkínáltuk egy kis pezsgõvel. Az ünneplés barátom tóparti lakókocsijában folytatódott. Reggel átmentem egy másik tóra és fogtam 2 db süllõt, így elmondhatom, hogy jól kezdõdött az év.

Itt is ugyanez megy, Debrecenben, ebben az utcában végig ostorfák vannak. Most sok a potty alattuk.

OK! Küld fény post... Az ablakot tessék kinyitni

Klasszak! Csonttollúakra tessék bélyeget ragasztani és megcímezni õket Veszprémbe! :-D

Tegnapi téli képek.
Megérkeztek a csonttollúak: Link
Cinege várja a reggelit: Link
Hideg van: Link
Semmi nem vész kárba: Link
Maradt még valami kaja?: Link

Amikor eljöttek Veszprémbe, mindig almáztak, még a feketerigónál is nagyobb vehemenciával zabálták. Csak félõsebbek a feketéknél, az az egy gond velük. A legalmazabálósabbnak viszont a csonttollúakat láttam, csak az már rég volt...

Itt a nyugati ostorfa termését csipegetik és a fenyõfáról eszik a havat. Az alma jó ötlet, annyira félénkek, hátha így sikerül egy kicsit barátkozóbbá tenni õket.

A MME honlapján a Tápiógyörgyén telelõ gólyákról (meg úgy általában az áttelelõ gólyákról) van egy cikk: Link

Itt vannak a teendõk: Link

Ez remek hír!!! Remélem, idén nálam is beköszönnek majd! Pont ma tölöttem fel az almakészleteket, jöhetnek. :-)

Megérkeztek a fenyõrigók!
Elõzõ években inkább január végi vendégek voltak.

Tényleg jó képek, azért is igyekeztem ide betenni. Pontosan hol található, azt nem tudom, de ha idáig elélt bízom benne, hogy az ott élõ emberek etetik és valami jó melegedõ helye is lehet( pl. szalmakazal?)

Szuper képek!
Ami a legnagyobb veszély téle a gólyákra, az a lábfagyás, szegénykének olyan kis piszkafa lábacskái vannak, hús semmi, ami védi, szóval az a legveszélyeztetettebb része.

Marhajó!
Valahogy etetni kellene, ki kéne neki tenni kaját.

Itt vannak a képek Link Link Link Remélem most jó.

Nem vagyok jogosult megnézni a képeket :-( Próbáld meg úgy linkelni, hogy jobbegérrel rákattintasz, megnyomod a kép megjelenítése gombot, majd ennek a linkjét rakod be ide. Hátha.

Ugyan én idén még nem láttam a mi Vilmosunkat, aki hosszú évek óta itt telel, hol az Állatkertben potyázik, hol meg egy fogadóban, ahol etetik, szállást adnak neki. Amikor tavasszal jön a felesége is, a fogadó tetején fészkelnek, tavaly 4 kölyökgólyát neveltek fel, idén csak hármat számoltam. Szóval ha van, ahol meghúzódhat a hideg idõben (pajta, ilyesmi remek hely neki), nem lesz baja talán a Ti gólyátoknak sem.

A Nyugatmet társalgójába tette be ezeket a képeket "eperke" nevû felhasználó.
Télre itt ragadt gólya élelmet keres a Sorokmentén Link Link
Ahogy közeledett hozzá, elreppent Link
Ha ilyen kemény marad a tél, akkor nem sok esélyt látok az életben maradására .
Most látom, hogy nem engedi átlinkelni, de az oldalon megtaláljátok a képeket.

Egy kis szilveszteri bioszféra:
Penész, ami sajt héján nõtt, az elsõ kép a penészfolt széle, szépen látni a gomba hifáit
Link
Itt pedig a penészfolt zöldes középsõ része, ahol már kis spóratokoka is hoz a penész:
Link

Nálam a cinkék szoktak fürdeni, nyáron mindig van nekik víz kitéve egy tálba az etetõbe. Muteréknál meg van vagy 4-5 madáritató, ami fürdetõ inkább, oda mindenki jár, akinek tolla van és belefér. :-) Iszonyú édes pofák, ahogy pancsolnak!

Ez csak részlet, a teljes felvétel jóval hosszabb, van olyan részlet is amin "vállig" dugja fejét a víz alá. Gyakorlatilag mindenét alaposan vízbe mártotta, pancsolt lubickolt csak úgy gyûrûzött körötte a víz. A +9°C normál árnyékolt mérés volt, de "hétágra sütött a Nap" és érezni lehetett erejét ahová elért sugara Eddig még nyáron sem láttam rigót vízben fürödni, csak galambot. Alaposan megvágtam a félperces felvételt hosszában és kivágatoltam képközépre, a vágott anyag frame-számát lefeleztem, még így is >5Mb lett "áldanak" majd akik mobilon nézik a Metnetet. Annyira meg sajnos nem lett jó hogy feltegyem videomegosztóra

De helyes :-))) CSodálom, hogy nem fagyott be a kloákája. :-))

Említettem hogy idén december 24-én délelõtt +9°C lévén egy rigó fürdõzött az olvadt hólében

Videokivágat, az erkélyrõl vettem észre fürdését és hirtelen levideóztam. Sajnos kézbõl telézve emellett a látóirányba esõ bokor megzavarta az autofókuszt, így manuálisan próbáltam élesítgetni, ilyenre sikeredett... Ha finom részletek nem is, a rigó vidám pancsolása talán látható

Már ma déltõl horgásztam egyet, mert a fiam kocsival kivitt a tóra én ugyanis délelõtt a sajtos tallér sütése közben bekaptam néhány sört, így autót nem vezethettem. Még a lékeket vágtam, amikor az elsõnek vágott lyukba betett szerkómra már meg is jött a süllõ, majd 5 perc múlva ugyanott megjött a második is. A süllök 53 illetve 54 cm-esek voltak. Aztán indultunk is haza, mert a helyi horgászrend szerint naponta 2 db ragadozó fogható.

Hú, ez az árvalányhajas nagyon szép!