Bioszféra

Elõrebocsájtom, hogy amit leírok, amögött nincs semmiféle misztikus vagy vallási hátsó szándék. Az általad vázolt világfelfogást sem tartom tévesnek, hiszen megfigyelések, komoly érvek szólnak mellette, s nem utolsósorban, életem korábbi szakaszában én is magaménak vallottam.Eszerint: az Univerzumban szemernyi antropomorf érzelem vagy indíték sincs, ez a szisztéma nem tervez semmit, nem akar létrehozni semmit. Emberi szempontból nézve teljességgel érzéketlen, halott. A benne végbemenõ változások véletlenszerûek, azok eredményét maga a szisztéma "rostálja meg", kiszelektálva az életképtelen létformát, tovább engedve az életképeset. Különösen szembetünõ ez a mechanizmus az élõvilágban.
Tehát nézzük, mit állítunk: abszolúte értelem és indok nélküli változások, átmenve a fizikai és biológiai "törvények" szûrõjén (mely törvényekrõl nemigen tudjuk, voltaképpen micsodák és miért vannak) bizonyos idõ után olyan struktúrákat, mechanizmusokat hoznak létre, melyet az ember bámulva csodál, okszerûnek, tökéletesnek, sõt, esztétikusnak érez.
Nincs itt ellentmondás? Nem lehetetlen, hogy a kulcs az idõ. A nagyon hosszú idõtartamú folyamatok a hétköznapi elme számára éppúgy felfoghatalan eredménnyel járnak, mint a relativisztikus effektusok. Évmilliók távlatában a kemény kõzetek puha tésztaként viselkednek, a puha víz ellenben mint a gyémánt, mident megfarag. Lehetséges, hogy a végtelen hosszú idõ az értelmetlenségbõl, ok nélküliségbõl tökéletesen, sõt csodálatosan ésszerû struktúrákat, mechanizmusokat csinál? Ez itt a kérdés. Szerinted igen, szerintem nem. Ízlés, világnézet dolga.
Én úgy látom, az Univerzum egyáltalán nem érzéketlen.Antropomorf érzelmei, indítékai vannak. Nem holmi isten ültette bele ezeket, benne voltak mindig is, mint a létezés alapkellékei és fõ okai. Nem a saját antropomorfizmusunkat vetítjük a világra, ellenkezõleg: az Univerzum antropomorfiájából részesülünk, mert hozzá tartozunk, abból nõttünk ki.
Nem állítom, hogy ez a végsõ soron idealista gondolkodásmód az igazság egyedüli letéteményese. De legalábbis megfontolandónak tartom.

Nem biztos, hogy helyesek az információitok : a parazitáknak is vannak parazitái. Hiperparazitáknak hívják õket. Sõt : még a hiperparazitáknak is vannak parazitái. Nem olyan egyszerû a bioszféra, mint gondolnánk. Az ember elõször hajlamos olyan "felbontásban" látni a világot, amit "messzirõl" észlel. Ha az elsõ megfigyelés után érdekesnek, megfigyelésre érdemesnek találunk valamit, és idõt, energiát, gondolkodást szánunk a témára, új dimenziókat figyelhetünk meg. Amúgy pedig, ha az ember egy adott témát érdekesnek tart, elsõ gondolata, hogy a lényeget értem, de van egy-két érdekesség, amit megismerni érdemes. Ahogy pedig az ember ismeretei szaporodnak, nagyságrendileg nagyobb számú kérdéssél találja magát szemben, és esetleg találkozik néhány emberrel, aki az adott témának több nagyságrenddel jobb ismerõje. A vége az, hogy az ember talán felfogja (?), hogy a világegyetem egy huszadrangú galaxisában egy átlagos csillag kisméretû bolygójának hártyavastagságú felszínén nem saját maga, hanem a természet által létrehozott környezeben valami miatt létezik, és a vilárgról alkotott képe meglehetõsen hiányos tudáson alapul. Elég sokan vallásosak lesznek egy ilyen felismerés után. Lord Akela, 26792, utolsó mondat : ne tedd ! Ui, Akela : A pókok nem biorobotok, lényegesen intelligensebbek, mint gondolnád.

Most már én is a paraziták kérdésén töröm a fejem. Nekem eddig nem tûnt fel, de igazad van: az élõsködõk tényleg ritkán szerepelnek zsákmányként.(Kivétel: a szúnyogok, azokat a békák igencsak szeretik!)
A magasröptû filozófia mellett kell hogy legyen egyszerûbb, vulgáris oka is ennek a ténynek. Az ok minden bizonnyal az élõsdiek rejtõzködõ életformájában rejlik. Míg például az oroszlán vagy a tigris az állatvilág "bankrablójának" tekinthetõ azon az alapon, hogy nyílt erõszakkal lép fel, addig a paraziták a "zsebtolvajok". Ezek gyengék, és nagyonis tartaniuk kell a gazdaállat haragjától. Két lehetõségük van csupán: elbújni, vagy menekülni. Nézd a szúnyogot, hogy beleolvad az alkonyat sötétjébe, s milyen mesteri sunyisággal kerüli ki az ujjaidat. A bögöly vadászrepülõt lepipáló gyorsasággal, manõverezõ képességgel rendelkezik: míg rád nem szállt, ugyan meg nem fogod. Más paraziták kicsinységüknél fogva maradnak észrevétlen, vagy a gazdaállatnak olyan testtájain tanyáznak, melyekhez az nem fér hozzá (bélférgek)
A paraziták tehát az "elkerülés" mûvészei. Azon túl, hogy kis méreteik miatt nem jelentenek számottevõ táplálékot, ez magyrázza, hogy a ragadozók kevés figyelemben részesítik õket.

:-)))) Szépek!

Mai képek: akácvirágzás Link Link és cseresznyevirágzás Link a becsehelyi szõlõhegyen.

Attól, hogy valamit nem egy felsõbb rendezõ elv / nagy hatalmú lény / idea stb. alkotott, még lehet szabályos a maga természetes tulajdonságainál fogva.

Nano tudom hogy hosszú lett a szükséges érvek miatt, ezért is kértem elnézést. Többször is átolvastam és "megvágtam" (tán legjobb lett volna ha az egészet törlöm). Pár szavas összefoglalás szerintem nem mindig jó, mert a józan gondolkodáson alapuló érvelés nélkül csupán sommás "kihirdetett" dogma képét öltheti amit nem kell megérteni csak gondolkodás nélkül elfogadni. Ha minden józan logikus véleményemet megalapozó indokot mellõzve kihirdetem: "NEM létezik mindenen átható intelligencia", az már dogma. Én csak felsoroltam az érveket melyek igazolni látszanak hogy nem tervezésen, csupán a vak véletlenen múlt hogy a Föld és mi létezünk. Azt vélem, csillagász sem nagyon gondolkozik másként az Univerzumról, hacsak nem hajlik a miszticizmusra "hivatalból szkeptikus". Õszintén sajnálom már hogy leírtam. Én így is gondolom de ha gondoljátok, töröljétek Az alapvetõ természeti- mat/fiz. törvényeket úgysem lehet átírni legfeljebb van aki egyszerûen nem akar tudomást venni róluk. Neki olyan lehet ez mint az arisztotelészi világkép haldoklása anno

Valaki összefoglalná?

Mint együgyû medvebocs nem értek egyet "A vágtázó halottkémek" frontemberével. Talán inkább "az intelligencia az alkalmazkodóképesség fokmérõje" alapján helyesebb lenne "általános alkalmazkodásról" beszélni hiszen a mikro- és makrovilág minden egyes eleme a gravitácós- mágneses- és elektromos erõk a mi Univerzumunkra érvényes törvényei szerint folytonos kölcsönhatásban a többi elemhez alkalmazkodva alakítja ki bármely rendszer egyensúlyát, biztosítva annak stabilitását és fennmaradását. Amelyik elem nem alkalmazkodik, azt a rendszer egyszerûen felõrli. Véletlen és vak folyamatok szövik át az egész Univerzumot, hiba lenne az emberi gondolkodóképességgel azonosítani a konfliktusok milliárdjaiban alakuló és egyre finomodó rendszert. Az ember mióta képessé vált rá, létbiztonsága/fennmaradása érdekében egyre kutatja a szabályszerûségeket és ha felismeri, némely folyamatban már-már tudatosságot vél felfedezni bennük holott szerintem csak saját intelligenciája tükrözõdik azokban. Igen, a világban van felismerhetõ rendszer és szabályok DE ezek a vak véletlen folytán létrejövõ sorozatos ütközések (lényegében ellentmondások feloldása kölcsönös kitérésben vagy együttmûködésben) miatt kényszerpályákra kerülve alakultak oly módon hogy minden eleme tartósan fennmaradjon. Ha nem így lenne, nem lenne mit vizsgálni és nem léteznénk mi sem. Emellett általános intelligenciát feltételezni az Univerzumról legalább ugyanolyan hiba mint amikor én antropocentrikus szemlélettel olykor érzelmeket vélek felfedezni egy primitív, gondolkodásra képtelen ösztönlény viselkedésében. Minden a világon az önrendezõdõ Káosz gyermeke DE ez a rendezõdés nem tudatos "rendrakás" hanem a nagy kavargásban ütközõ elemek sorozatos konfliktusa (lényegében a magasabb energiaszintrõl alacsonyabb felé igyekezve - emberi hasonlattal, megnyugvásra törekvés) nyomán a számukra legmegfelelõbb helyet megtaláló elemek legkisebb feszültséget keltõ egymáshoz illeszkedõ halmaza, mely szinte "tudatosan" követi környezete változásait. Ebben a tekintetben az emberi gondolkodás sem más, mely (annak aki elfogadja) elemi részecskék szüntelen kavargó tánca a fizikai-matematikai törvények szerinti biológiai folyamatokban. Egy érzés feszültséget kelt a központi idegrendszerben és a neuronok addig keresik a megfelelõ kapcsolatot amíg ez a feszültség nem csökken - megszületik a gondolat és követi a tett, a külvilágnak adott válasz. Mondjátok, az emberi intellektusnak elõzményei, elõképei vannak az élõk és az élettelenek világában. Igen vannak, valahol a génekben és a tudatalattiban - durva hasonlattal csupán úgy miként elgörbül egy szög, megõrizve az ütés "emlékét". Vallási nézeteket félretéve, belátható hogy a Nap, a Föld, szervetlen és szerves anyagok évmilliárdok alatt szelektálódtak ki folyamatos ütközésekben-összeolvadásokban, Közülük emelkedett ki azon szerves sejtcsoportosulások halmaza mely folyamatosan alkalmazkodva/változva képes volt a "legjobb válaszokat" adni külvilágnak, ezzel fennmaradt és egyre újabb változások kényszerében fejlõdött tudatra ébredéséig. Azóta "EMBERNEK" nevezi magát, immáron maga hozva létre olyan változásokat is melyekhez alkalmazkodnia kell. A sokféle szám között a távoli végtelenben is felbukkannak semmi mással nem osztható számok a törzstényezõssé torzuló összeolvadt számok hullámzó kavargásában. Ezek a prímszámok, melyek létezésüket vélhetõen NEM valamiféle "egyetemes intelligencia" elõrelátó szervezésének köszönhetik. "Kívülrõl szemlélve" szerintem az EMBER is "csak egy prímszám" az Univerzumban mely szerencsésen kikerülte a pusztulást hasonlóan a nála primitívebb de máig fennmaradt élõ és élettelen szervezetekhez. Fennmaradt - eddig a pillanatig. DE ki tudja, nem száguld-e már felénk egy felrobbant csillag részecskezápora mely elpusztít minden tudatos és tudattalan földi életet szerves-szervetlen anyagot melyet egy másik csillag halála hozott létre. Ez persze csak az én véleményem nem szentírás, remélem senkit nem sértettem vele vallási meggyõzõdésében. Tekintsétek egy se hívõ se ateista se materialista se animista, káosz- és prímszámmániás öregember téveszméinek
Más: megint a Káosszal játszom napok óta Adódott egy érdekes helyzet mely jó hasonlat lehet az emberi megismerés folyamataira. Egy elég bonyolult függvény pontjai két dimenzióban egy szál vékonyka jellegtelen lefutású görbét rajzoltak. Ennek elemeit 3D Julia halmazba rendezve szabályos sima gömb formálódott. Ugyanezen függvény elemei Mandel3D ábrázolásban jóval összetettebb felületû alakzatot generálnak. Feltettem az "északi kráter" nagyításait is A képsor engem a newtoni és relativisztikus fizika közötti különbségre emlékeztet, de a megismerés folyamataihoz is hasonló. A részletekben egyre több kutatásra érdemes ismeretlen terület fedezhetõ fel, sajnos a látókör is szûkül vele. Félõ, egy idõ után az emberiség már nem lesz képes átlátni-átfogni az ismeretek halmazát, fokozatosan át kell adni a gépeknek a rejtett összefüggések kutatását. A szuperszámítógépekkel már ma is milliónyi év változásait modellezzük futtatjuk le/jelenítjük meg pár perc alatt, hasonlóan a nanoszekundumos jelenségeket is "emberi észlelhetõségre" lassítva segítségükkel. A gépek idõvel bizonyára meghaladják az emberi képességet a logikus gondolkodásban, összefüggések keresésében is. Tudjátok, anno "relés-bináris áramkörökön nevelkedtem" az is csoda volt hogy pár relé képes volt amõbázni, kártyázni vagy dámát játszani. Reggelente sakkozom a géppel, bevallom többször kikapok a laptoptól, mint nyerek. Pedig nem tesz mást mint a lehetséges variációkat elemzi IGEN-NEM-ÉS-VAGY primitív szinteken majd a körülményekhez legjobban illeszkedõ választ adja, de ettõl még nincs emberi értelme, se intelligenciája. Az Univerzum hasonlóan "binárisan" viselkedik IGEN-NEM, a folyamat bonyolultságától függõen ÉS-VAGY helyzet is formálódhat de SPONTÁN, a kialakult helyzetnek megfelelõen. A káosz sem igazán káosz, mert belsejében rendszertelenül lefutó DE rendezett, egyenként követhetõ folyamatok zajlanak sokszor ütközve egymással, ezáltal vagy kioltják vagy erõsítik egymást. Egyes folyamatok eltéréseiket "felharmonikusokban átlagolva" erõsítik egymást és kialakul/terjed a megfigyelhetõ "szabályszerûség" kissé az önrezonancia jelenségéhez hasonlóan. Ez pusztán fizikai folyamat nem szükséges hozzá "mindent átható" intelligencia feltételezése.

Bocs a filóért, hozzám közel álló érdekes témát vetettek fel, másokat untatva napestig lehetne meditálni Van ennél sok fontosabb hétköznapi gond, enni és számlákat fizetni kell, nem sorolom...
Vezeklésül hetekre "eldugulok", meg se mukkanok

Nagyon helyes! Mondjuk németül is sok jó infó van fenn, de persze lényegesen kevesebb, mint angolul. Na de német wiki oldalon is fenn van a sün fogképlete. Franciául nem tudok, csak enni, inni meg harangozni.

Hát nem tudom, hogy milyen nyelven beszél, vagy beszél-e egyáltalán nyelvet, de nekem van használható nyelvtudásom. Csak éppen nem angol, hanem német meg francia. Tegnap például egészen meglepõdtem, amikor megszólítottak angolul, én meg odavetettem, hogy deutsch or francais. Erre a franciának megörült az illetõ. No mondom magamban: Balázs valamikor 2000 környékén használtad, most jól beszívod... De nagyon jól ment, teljesen feldobott.

Persze, ezzel sokan vannak így, de sajnos sok forrás könnyebben és pontosabban ad választ angolul, mint magyarul. Magyarul én csak a kimondottan magyar vonatkozású dolgokat keresem.
Az meg sajnálatos, hogy az oktatásunk elmúlt évtizedei nem adtak sokkal több ember kezébe használható nyelvtudást, ahogy az tõlünk nyugatra van. Errõl nem az tehet elsõsorban, aki nem beszél vmilyen idegen nyelvet, hanem a helyzet. Persze tanulni mindig lehet, de 18 felett már pénz kérdése is...

Lehet, hogy nem tud angolul. Egyébként én sem. Persze vannak kiváló szótárak...Amúgy nem tartom hülyének, ezért nem is néztem utána magam. Meg így kényelmesebb volt.

Szerintem se lehet elválasztani.
Érdekes gondolatok mindenesetre.

Keresni tudni kell. A gugli nem a Mari néni, akit meg kell kérdezni, hogy hányat tojtak reggelre a tyúkjai, hanem egy igen okos keresõmotorral bíró világhatalmi szervezet, akinek elég beírni, hogy "hedgehog teeth number" (magyarul nem próbálkozom ilyesminél).

Azt mondta nem találja, én meg nem is kerestem. Rád nem hivatkoztam, téged nem ismernek... Regisztrálj!

Gondoltam, hogy innen fúj a szél

Amúgy a guglin két lépésbõl megvan

Link 73698-as hozzászólás.

Meg szabad kérdezni, hogy mi célból kérdezted? Ilyen kérdéssel régen találkoztam... Megharapott valami s tudni szeretted volna, sünike volt-e? :-))

Akkor a sünfogorvosoknak jobban megy a bolt, mint az emberieknek... Köszönöm! Neked is Noli!

24 kölyökként, 36 felnõttként

Ha az európa sün (Erinaceus europaeus) egy felnõtt egyedére gondoltál, akkor 36. Fogképlete I3/2, C 1/1, P 3/2, M 3/3 azaz 3.1.3.3 / 2.1.2.3 (ne kérdezd! )

Tudja valaki, hogy hány foga van egy sünnek?

Thank you very much!

Ok, megnyugodtam. Egyébként csak egy érdekes átfedés volt, Téged többre tartalak nála. :-)

Nem tudom, ki az a Grandpierre Attila, így nem is beszélhettem vele össze, megnyilatkozásait sem olvastam. Ha hozzám hasonlóan látja a világot, az csak a véletlen mûve. ( Alkalmasint nem õ az, aki életfolyamatokat tulajdonít, például, a csillagoknak? Ha igen, akkor már hallottam a véleményérõl.)

Ne haragudj, de nem Grandpierre Attila a valódi neved?????

Azt akarom mondani, hogy az embert semmilyen tekintetben sem lehet elválasztani a Természettõl, és az emberi intellektusnak bizony elõzményei, elõképei vannak az élõk és az élettelenek világában. Az én világnézetem röviden ez: nem igaz, hogy a "buta" Univerzum egyszerre csak létrehozta az intelligens embert ( materializmus ). Az sem igaz, hogy egy, a világon kívülálló intelligens ágens adott törvényt a "buta" anyagnak (istenhitek).
Véleményem szerint az intelligencia õseredeti, belsõ tulajdonsága az Univerzumnak. Az emberi intellektus ennek az "általános intelligenciának" speciális esete.

Azt akarod mondani, hogy ki mit lát benne?
Nem így mûködnek a dolgok valahogy.

Az evolúció során számtalan létforma kialakult, mind egyfajta "lehetõség a létre".

Az esztétikát valamilyen "célból" az emberben maga a természet alakította ki (mi más ). Az ember törzsfejlõdése során, ahogy "okosodott", alakult ki az is, hogy mit tekint praktikusnak és hasznosnak saját maga(!) számára.

Pedig szerintem vannak antropomorf megnyilvánulásai a Természetnek (például esztétikai és praktikus "érzéke" ) -de hát ez már világnézet kérdése.

Ajánlott olvasmány: Richard Dawkins - Az önzõ gén

Ahogy a Természet nem akar jót sem, úgy rosszat sem. Nem érdemes emberi tulajdonságokkal felruházni.

Valóban érdekes kérdés. Már maga a parazitizmus is nagyon érdekes, szinte filozófiai mélységekbe vezet. Régi meggyõzõdésem, hogy az élõsdiség elsõdleges célja nem a fajfenntartás, hanem a destrukció. Gondoljunk csak a rosszindulatú tumorsejtek viselkedésére : ez színtiszta parazitizmus. Az egészséges sejtektõl, a szervezettõl elveszik a tápanyagokat, de semmi hasznosat nem adnak cserébe, sõt, pusztítják azt. Itt semmiféle fajfenntartásról nem lehet szó, sokkal inkább valamilyen romboló alapelv érvényre jutásáról. A parazita életmódot folytató élõlények "kilógnak" a többi közül, a táplálékláncban elfoglalt helyük sem az, amire gondolni lehetett volna. Más magyarázat nem jut eszembe.

OK. :-)
Szóval a varjak azért tûnnek sokkal többnek télen, akkor is, ha épp nem az ukrán - orosz madarak jönnek le hozzánk, mert egyszerûen ilyenkor a vadonban erõsen korlátos a táplálkozásuk, s mi emberek bõven adunk nekik. Érdekes egyébként, hogy míg Veszprémbe a 70-es évek vége óta nem jött nagyobb varjútömeg télen, sõt, volt, hogy egyet se láttam, Székesfehérváron MINDIG sok van.
Vetési varjú (Corvus frugilegus): Link
Csóka (Corvus monedula): Link
Nyugi, a nagyanyám kányának hívta a varjút, amúgy népiesen. :-)

Szégyenkezve kell bevallanom ornitológiai ismereteim hézagos voltát, de én eddig abban a hitben voltam, hogy varjú és csóka egymás szinonimái. Bár azért megvolt bennem a kétely kisördöge, mert a "hivatalosság" szeret csakazértis máshogy nevezni dolgokat, mint az "egyszeri nép".
Szóval a varjúra gondoltam, nem a csókára. Ezekbõl mifelénk nincs hiány, nemrégiben szinte az égbolt felét elsötétítette egy gigantikus varjúcsapat. Ennyit soha életemben nem láttam.
Egyébként a varjak kelet-európai eredetét állító beszélgetõpartnerem azt mondta, viccesen "orosz fácánnak" szokták hívni a varjút. Én sem tartottam lehetetlennek, hogy egy részük valóban a Keleteurópai-síkságról származik -a nagy hideg és a táplálékhiány kergeti be õket a Kárpát-medencébe. Kérdésem erre vonatkozott.

Részint valóban jönnek télen hozzánk, de alapvetõen a hazai varjak (már az a kevés, aki még van...) járnak be a lakott településekre télen kajálni. Ha falun, városon varjút látsz, esélyesebb, hogy magyar.
Csókadömpingrõl nem tudok, télen õk is mennek a kaja után, így elõfordulhat, hogy láthatsz belõlük falun többet, de õszintén megmondom, hogy Veszprémben én még csókát csak az állatkertben láttam. Sajnos varjú se nagyon van, viszont a bakonyi hollók idõnként eljönnek eddig.

Azon agyalok napok óta, hogy van egy totál üres niche, vagyis nem is egy. Van egy rakat rovar, ami élõsködõ-vérszívó, de nekik nincsenek vadászaik. Gondolok itt arra, hogy tetvek, bolhák, stb. Mi lehet az oka, hogy nem alakultak ki hozzájuk alkalmazkodó ragadozók? Csodás élettér lenne, folyamatos kajaellátással.

Tud valaki valamit a varjak vándorlási szokásairól? Igaz lehet, hogy télen egy részük Északkelet-Európából hozzánk költözik a hideg elõl? Ha valóban így van, az magyarázatot adna a keményebb fajta teleken tapasztalható "csókadömpingre".

Ma délelõtt lékhorgászni voltam az egyik zalai tõzegbánya tavon. Viszonylag kellemes volt az idõ és 10 órától szép csendesen esett a hó. Érdekesség, hogy a halak a hóesés kezdetekor mintegy vezényszóra kezdtek el kapni, de a kapási idõ csak 15 percig tartott, sem elõtte sem utána mozdítás sem volt. Ezen idõ alatt 3 db csukát fogtam és a környékemen horgászók közül is többen fogtak. Sajnos a süllõk ma egyáltalán nem kaptak.

Atiak, gratula a karvalyodhoz!!!

Unokahúgom karácsonykor Siófokon volt, jelezte, hogy csurig volt 25-én csonttollúakkal. Most már tényleg én is szívesen látnám õket...

Köszi szépen mindkettõtöknek! (a fészket meg nem õk rakták apám elmondása alapján hanem galambok )

Karvaly vagy héja.
A kettõ között "szinte" csak méretbeli különbség van, így a kép alapján nem tudom eldönteni, melyik, de biztosan a kettõ közül valamelyik.
Bocsánat, karvaly lesz, mivel a héja szeme citromsárgább, a karvalyé aranysárgább, így ez szerintem karvaly.

Szia, ez karvaly (Accipiter nisus) egy hím madár.

Sziasztok!

Az utóbbi napokban felfigyeltem egy új fészekre a házunk mellett. Ma reggel apám szólt hozzam a gépet mert már laknak benne. Ketten vannak, egyértelmûen ragadozók, de egész délelõttös meghatározási próbálkozásaink kudarcba fulladtak. Ha valaki netán ráismer, hogy mik is õk kérem szóljon.Link

Szerintünk valamilyen sólyomféle kell legyen de egyszerûen nem találunk megfelelõ fajt (lehet mi vagyunk a bénák )

Érdemes megnézni a káldi webkamera elõzõ 30 perces animációját, nagyon látványos, ahogy ellepik a madarak az etetõt: Link (Vagy akinek így nem jön be, az itt nézze meg a 10 óra után készült képeket: Link )

1., BUÉK Mindenkinek
2., Újabb pókcsata van kilátásban, immár egy harmadik álkaszás (idõsebb, szürkébb valamivel nagyobb, nem tudom pontosan mi, de ráérzésre eltér az eddigi kettõtõl) jelent meg a "házipók" hálójában. Nagyon "rászálltak" az álkaszások.
3., Újév lévén, megint ajánlok pár mozifilmet a netmoziról (ingyenes "free" filmek, full screen-re válthatók)
3.a. A tûz háborúja (Quest for fire) Link (16:9 képernyõarányra váltva jó) Története visszavisz az õskorba, amikor a mesterséges tûzgyújtást még kevesen ismerték. A történet egy kis törzzsel indul akik "speciális tartályban" vitték a parázsló tüzet magukkal, még háborúskodtak is miatta. A történet vége hogy eltanulják egy fejlettebb törzstõl a tûzgyújtást keményfán dörzsölt puhafa segítségével (némely primitív törzs még ma is hasonló módon gyújt tüzet). A zárórész egyik elgondolkodtató képsora, amint a maguk gyújtotta tûz mellett melegedve felemelik tekintetüket a Holdra. Errõl felötlik Asimow gondolata, hogy a Hold nélkül jóval késõbb indult volna el az emberiség a fejlõdés útján, hiszen a Hold mozgása és fényváltozása kelthette fel legjobban a figyelmet és indította el a csillagászat, matematika, fizika fejlõdését, melyeknek mai kultúránkat köszönhetjük.
3.b. Egy film a Darwin díj néhány esetérõl, egy nyomozó és egy biztosítónak dolgozó nõ közös munkáján át, derûs-romantikus keretbe ágyazva Halni tudni kell! (The Darwin awards) Link
3.c. Újévi "bónusznak" egy sziámi film Naresuan király (Harcosok esküje) Link melyet csak azért javaslok hogy elgondolkodjunk az emberiség történetét végigkísérõ véres háborúkról melyek eleinte jobb vadászterületért, a tûz birtoklásáért majd a társadalmakba szervezõdés után a hatalom/terület-szerzés/kiterjesztés a gyengébbek leigázása kihasználása szándékával törtek ki. Bármely kort és területet nézünk, a motiváció és történet mindig ugyanaz, csak a szereplõk és jelmezek változnak... Sajnos az emberiség elfogadta, természetesnek tekinti hogy a gyengébbet gátlástalanul eltaposhatják az erõsebbek. Az emberiség "hozzászokott", a filmben elhangzik egy mondat - "a gyõztes sötét tetteit idõvel elfelejtik és csak dicsõségét emlegetik mindenütt" évezredes szokássá vált. Igazság vagy gazság, leírva csupán egyetlen betû az eltérés közöttük, a tettek megítélése aszerint változik ki hová áll és melyik oldalról nézi...

Szuper!

Igen függõbe van a csapimérõ is meg a végleges elhelyezése is, de rám ijesztettél, így csináltam elõször egy automatikus igazítást Link majd irány a vízmérték Link Link .

A verebek pedig szeretik a kutyakaját is Link

Köszi!

Nálunk is rengeteg a madár, cinkék, zöldikék, tengelicek, fenyõpintyek, erdeipintyek, meggyvágók, vörösbegy.
Ez két párkányjelent, a kép minõsége kakukk, ablak mögül lett fényképezve Link Link

Ugye a csapimérõ függõleges?
Jó kis képek, jó volt nézni õket!

Ebéd idõ.
Készülõdés: Link Link Link
Érkezés: Link
Jó étvágyat: Link
Kukucs: Link
Távozás: Link
Ebéd vége: Link