Légköroptika
Osztom Ervin és Noli véleményét a Coontac által észlelt FÉ-vel kapcsolatban. Alacsony napállásnál sokszor tényleg csak a FÉ alját látom én is.
Nagyon-nagyon tetszik a légköroptika szótár. A linkek beszúrásával pedig még látványosabb.
Mégegyszer köszönjük szépen, Noli!
Mégegyszer köszönjük szépen, Noli!
Értem, köszi nektek. A furcsa csak az volt, hogy maga a 22-es nem volt látható, de gondolom ez nem kizáró ok.
Egyetértek Ervinnel, FÉ volt az, vagyis egy darabja, az alja lehetett.
Színesebb volt jóval a 22-esnél, ezért is mondtam, hogy nem 22-es volt. Alakja? Hmm...talán pici ív volt benne, inkább "szomorú szájú" volt, de majdnem vízszintes. Szivárvány színe volt, gyakorlatilag egy közepesen erõs melléknaphoz hasonlítanám a színintenzitását. A Nap felett volt gyakorlatilag. 18:30-at ütött ekkor az óra, tehát a Nap már elég alacsonyan volt. Nem tudom, mit írhatnék még Egyre jobban bánt, hogy nem volt nálam fényképezõ...
Milyen napmagasságnál láttad? Alakja? Szín-intenzitása? Érintõ ívek színesebbek a 22-esnél, az alak meg ugye napmagasság függvényében változik.
Ahogy felszakadt a felhõzet, éreztem, hogy halóra esélyes a dolog, de fényképezõt nem vittem...
Haló persze volt, a Nap nem látszódott, vastagabb felhõ takarta még, viszont a vastag felhõ fölött, ahol már fõként elvékonyodott As volt, észrevettem valami szivárványos "valamit", nem 22 fokos haló volt, viszont lehet, hogy hozzá kapcsolódó, érintõívet láttam. Ejj-ejj, pedig tudom az örök szabályt, de mégsem vittem masinát
Haló persze volt, a Nap nem látszódott, vastagabb felhõ takarta még, viszont a vastag felhõ fölött, ahol már fõként elvékonyodott As volt, észrevettem valami szivárványos "valamit", nem 22 fokos haló volt, viszont lehet, hogy hozzá kapcsolódó, érintõívet láttam. Ejj-ejj, pedig tudom az örök szabályt, de mégsem vittem masinát
Itt most kezd derülgetni, a magasszintûek meg megléptek. Gyönyörû a körülírtad! Mondom én, hogy Nálad MINDIG van haló! :-)))
Nagyon-nagyon jó szótár! Köszönjük szépen! Igen hasznos lesz a jövõben (remélem)!
Na, egyelõre abbahagyom a szótárazást, a jelenségek mögé bekerültek a linkek a képekkel, de még mindig nem teljes a lista, azonban kiesik a szemem, meg én is a számon. Meg végre az esõ is elállt. :-)
Ez a szótár nem jött volna létre, ha nincs ez a ciklon meg az õ kitartó csapadékhullása. No és itt szeretném megköszönni Kiricsi Ági és Farkas Alex segítségét is!
Ez a szótár nem jött volna létre, ha nincs ez a ciklon meg az õ kitartó csapadékhullása. No és itt szeretném megköszönni Kiricsi Ági és Farkas Alex segítségét is!
Hát ahogy hallottam a legyakrabban 22° halo látható meg a melléknapok. Nekem meg szerencsém is volt hogy, lekaphattam a jelenséget mert csak kb. olyan 5 percig volt látható.
A szótár is nagyon jó sok új jelenség is van benne amirõl még sohasem hallottam.
A szótár is nagyon jó sok új jelenség is van benne amirõl még sohasem hallottam.
Ezzel kapcsolatban küldtem privit.
Dávid, mennek a képek e-mailben!
Dávid, mennek a képek e-mailben!
Nincs teljeskörû magyarázat még az ikerszivire. Legvalószínûbb a lapított cseppek megjelenése egy-egy hevesebb csapitömbben.
A "fogbow"-s képet felejtsd el! Nehogy már egy spirituális tanító találja ki, miként is néz ki a ködív! :-) Arról lehet szó, hogy irizált a pára, a belsõ része még mondjuk koszorúnak is elmegy, de a ködív ugye durván más. Már csak azért is, mert itt ugye szembõl süt a Nap. :-)
A "fogbow"-s képet felejtsd el! Nehogy már egy spirituális tanító találja ki, miként is néz ki a ködív! :-) Arról lehet szó, hogy irizált a pára, a belsõ része még mondjuk koszorúnak is elmegy, de a ködív ugye durván más. Már csak azért is, mert itt ugye szembõl süt a Nap. :-)
Én is leültem megnézni az elõadásokat. A szivárvány fizikáján már túl vagyok. Sajnos, az iker szivárvány kimaradt az elõadásból. Tudtok a kialakulására magyarázatot? Kíváncsi lettem volna egy fizikus magyarázatára.
Más: fogbow keresés a gugliba Link Ez az a kép, amit hiszem, ha látom.
Noli, a szótár remek!
Más: fogbow keresés a gugliba Link Ez az a kép, amit hiszem, ha látom.
Noli, a szótár remek!
Köszönöm, Witch, lász! Közben még annyit fejlesztem a dolgot, hogy a magyar szavak alá rakok be linket is, amelyen az adott jelenség képe is megnézhetõ. Már persze, ahol van rendes, jól felismerhetõ kép. :-)
Nagyon köszönjük a hiánypótló szótárt, Noli. Utólagos engedelmeddel már ki is raktam a linket ide, a légköroptika fórum fejlécébe.
Azt gondolom, sokunknak nagy segítséget nyújt majd ez a kis táblázat.
Azt gondolom, sokunknak nagy segítséget nyújt majd ez a kis táblázat.
Köszi mindenkinek a gratulációt és az észrevételeket, javítottam a hibás dolgokat.
Alex: a hdavidmet[kukac]freemail[pont]hu címre küldheted az ábrákat.
Alex: a hdavidmet[kukac]freemail[pont]hu címre küldheted az ábrákat.
Egy apróság arról, hogy hogyan mûködik a valóban tudományos alapon kiadott EPOD - összevetve bármelyik hazai sajtótermékben megjelent hírrel.
Mivel minden nap kapom hírlevélben, mi az aznapi kép, tegnap este is érkezett a friss, amelyen két lepke látható, eltérõ szögben esik rájuk a fény, így a szárnymintázatuk/színük más szögbõl nézve a mikroszerkezet miatt eltér. Nézem a képeket, mondom állj, itt valami nem kerek, ez nem ugyanaz lepke két fotója, ahogy a szerzõ írta (többek közt az egyiknek hiányzott a fecskefarka és egy darab a szárnyából, de a többi mintázat is eltért). Alaposan megnéztem, s írtam egy mailt az EPOD szerkesztõinek, hogy mit látok a képen.
Most kelek fel, itt vár a válasz, hogy köszönik a segítséget, korrigálták a szöveget.
Itthon ezzel szemben ha az ember megírja a cikk tévedését a szerzõnek, szerkesztõnek, jó esetben válaszra se méltatják, kevésbé jó esetben még közel le is hülyézik az embert, amiért beleszól. Tisztelet az extrém kivételnek. Sajnos megvan az a rossz tulajdonságom, hogy kiszúrom az ilyesmit és nem bírom szó nélkül hagyni, hogy téves infókkal traktálják az olvasókat. Ezt biztos sok újságíró nem szereti... Pedig tévedni emberi dolog, és mint a fenti példa bizonyítja, a nagyok is képesek rá. Nincs ebben hiba, ha ezzel megfelelõ kritikus hozzáállás is társul.
A tegnapi EPOD hírlevelet bárkinek átküldöm az eredeti szöveggel, a javított meg itt van: Link
Hazai sajtófelelõsök, lehet példát venni!
Mivel minden nap kapom hírlevélben, mi az aznapi kép, tegnap este is érkezett a friss, amelyen két lepke látható, eltérõ szögben esik rájuk a fény, így a szárnymintázatuk/színük más szögbõl nézve a mikroszerkezet miatt eltér. Nézem a képeket, mondom állj, itt valami nem kerek, ez nem ugyanaz lepke két fotója, ahogy a szerzõ írta (többek közt az egyiknek hiányzott a fecskefarka és egy darab a szárnyából, de a többi mintázat is eltért). Alaposan megnéztem, s írtam egy mailt az EPOD szerkesztõinek, hogy mit látok a képen.
Most kelek fel, itt vár a válasz, hogy köszönik a segítséget, korrigálták a szöveget.
Itthon ezzel szemben ha az ember megírja a cikk tévedését a szerzõnek, szerkesztõnek, jó esetben válaszra se méltatják, kevésbé jó esetben még közel le is hülyézik az embert, amiért beleszól. Tisztelet az extrém kivételnek. Sajnos megvan az a rossz tulajdonságom, hogy kiszúrom az ilyesmit és nem bírom szó nélkül hagyni, hogy téves infókkal traktálják az olvasókat. Ezt biztos sok újságíró nem szereti... Pedig tévedni emberi dolog, és mint a fenti példa bizonyítja, a nagyok is képesek rá. Nincs ebben hiba, ha ezzel megfelelõ kritikus hozzáállás is társul.
A tegnapi EPOD hírlevelet bárkinek átküldöm az eredeti szöveggel, a javított meg itt van: Link
Hazai sajtófelelõsök, lehet példát venni!
Ügyi vagy. Egy apró megjegyzés: "...így 42°-os napmagasság alatt nem látható szivárvány." felett, nem? Egyébként hajrá!
Szerintem az elve maga a jelenség, az elves csak többesszámban van. A cikk külön megejti, hogy nem összekeverendõ az "elf" szó többesszámával "elves". Gondolom azért, mert sokan összekeverik, mert nem egyértelmû.
McGyver: villámokról és a kísérõjelenségeikrõl.
McGyver: villámokról és a kísérõjelenségeikrõl.
Szuper lett, gratula hozzá! Apró javítás: az éjszakai világító felhõ neve ebben a sorrendben van. Nagyon ügyi vagy, az Alex által mondottakat építsd bele és mehet a gyerekeknek. :-)
Szép átfogó lesz! Nagyon szuper a sok fotód. Van pár fényútábrám szkennelve Walt Tape könyvébõl, ha gondolod, átküldöm.
A halókat átnézve észrevettem pár dolgot:
A 22es azért az egyik leggyakoribb jelenség, mert nem kell berendezõdni a kristályoknak ahhoz, hogy létrejöjjön. Ezt hívják véletlenszerû orientációnak. Tudtommal csak hasábkristályból jön létre, a lapkristály a melléknapot meg a cza-t hozza létre pl.
A naposzlop pedig elvileg bármilyen alakú jégkristály lapjáról visszaverõdõ fény eredményeképp létrejöhet. Nem kell feltétlen lapkristály. A berakott fotón pl. pont hasábkristály hozta létre.
A Parry-ívnél esetleg érdekes lenne megemlíteni, hogy ahhoz, hogy létrejöjjön, a hasábkristály alsó és felsõ lapjának is TÖKÉLETESEN párhuzamosnak kell lenni a horizonttal.
A halókat átnézve észrevettem pár dolgot:
A 22es azért az egyik leggyakoribb jelenség, mert nem kell berendezõdni a kristályoknak ahhoz, hogy létrejöjjön. Ezt hívják véletlenszerû orientációnak. Tudtommal csak hasábkristályból jön létre, a lapkristály a melléknapot meg a cza-t hozza létre pl.
A naposzlop pedig elvileg bármilyen alakú jégkristály lapjáról visszaverõdõ fény eredményeképp létrejöhet. Nem kell feltétlen lapkristály. A berakott fotón pl. pont hasábkristály hozta létre.
A Parry-ívnél esetleg érdekes lenne megemlíteni, hogy ahhoz, hogy létrejöjjön, a hasábkristály alsó és felsõ lapjának is TÖKÉLETESEN párhuzamosnak kell lenni a horizonttal.
Mindenkinek köszönöm a bíztatást!
Igazából már délelõtt nekiálltam, mostanra el is készültem egy alappal: Link
Még egy-két dolog hiányzik belõle, de szeretném, ha átnéznétek, hogy nem írtam-e nagy hülyeségeket.
A leírásokat a légköroptika.hu alapján készítettem el. Egy-két ritkább jelenséget szándékosan hagytam ki, azokra legfeljebb majd egy-egy mondat erejéig térek csak rá.
Sokat gondolkodtam, hogy a délibábos részt betegyem-e, ti mit gondoltok róla? Emellett lehet, hogy érdemes lenne minden rész elé egy rövid bevezetõt írni, és csak utána elkezdeni a jelenségek bemutatását. A halóknál pedig még tervezem, hogy mindegyikhez teszek egy ábrát az okozó kristályról, de ezzel már nem volt kedvem szórakozni.
Igazából már délelõtt nekiálltam, mostanra el is készültem egy alappal: Link
Még egy-két dolog hiányzik belõle, de szeretném, ha átnéznétek, hogy nem írtam-e nagy hülyeségeket.
A leírásokat a légköroptika.hu alapján készítettem el. Egy-két ritkább jelenséget szándékosan hagytam ki, azokra legfeljebb majd egy-egy mondat erejéig térek csak rá.
Sokat gondolkodtam, hogy a délibábos részt betegyem-e, ti mit gondoltok róla? Emellett lehet, hogy érdemes lenne minden rész elé egy rövid bevezetõt írni, és csak utána elkezdeni a jelenségek bemutatását. A halóknál pedig még tervezem, hogy mindegyikhez teszek egy ábrát az okozó kristályról, de ezzel már nem volt kedvem szórakozni.
Ezt szerintem is nagyon jól teszed!!! Szerintem most év elején dumáld meg a tanerõkkel, s állj neki a melónak, nagyon szívesen segítünk, ezt azt hiszem a többiek nevében is mondhatom.
Köszi szépen, közben sikerült a Barta Veronika elõadását is megnéznem a felvételek közt és ott is szerepelt. S ha jól láttam, még a troll esetében is valami hasonló betûszó az eredeti. Akkor viszont az a fura, hogy miért van sok helyen egyes számban is írva (elve)? Na ezért is jó, ha van magyar neve :-)
Hajrá, hajrá!! Nagyon biztatlak, hogy csináld. Én évek óta járok minden tanévben fizika, föci, meteorológia órára, szakkörre is, a megfelelõ témaköröknél. Képeket mutogatok, meg alapvetõ folyamatokról mesélek, de imádják. Ha megmarad nekik, hogy léteznek ilyen jelenségek, már akkor reménykedhetünk benne, hogy a késõbbiekben csökken az ufóészlelések száma. Konkrét történet a konferenciáról: Ságodi Ibolya szekszárdi tanárnõ fizika óráin szokott mesélni a halókról és ennek következményeképp olyan emberek jelentkeztek földtudományi, ill. fizika szakra az egyetemen, akik alapvetõen humán beállítottságúak voltak. Õ egyébként konkrétan ebbõl (légköroptika az oktatásban) doktorál. A folyamat elõremozdítása érdekében azt is megbeszéltük néhányan a konferencián, hogy mindenki egy-egy témát kidolgoz és konkrét ppt-ket készítünk, ami valahová felkerül és középiskolai tanároknak szóló folyóiratokban közzétesszük, hogy hol lehet elérni.
Én Goda Zoli elõadását néztem meg délelõtt, elég sokat fejlõdött az elmúlt 10 év alatt a hazai légköroptika (mind észlelések, mind leírások terén).
Az is érdekes felvetés volt a végén, hogy akár az oktatásba is be lehetne valamilyen formában illeszteni a légköroptikát, ezzel én is egyetértek.
Tavaly már én is gondoltam rá, hogy esetleg tarthatnék az osztályban egy rövid áttekintõ elõadást fizikaórán, ha a tanár is beleegyezik. Az idén vesszük majd az optika részt, addig még gondolkozok rajta.
Az is érdekes felvetés volt a végén, hogy akár az oktatásba is be lehetne valamilyen formában illeszteni a légköroptikát, ezzel én is egyetértek.
Tavaly már én is gondoltam rá, hogy esetleg tarthatnék az osztályban egy rövid áttekintõ elõadást fizikaórán, ha a tanár is beleegyezik. Az idén vesszük majd az optika részt, addig még gondolkozok rajta.
Köszi! Majd azokkal kezdek. De a te elõadásod címe is nagyon érdekesnek tûnik.
Örülök!
Amit nagyon ajánlok:
-Horváth Gábor (ELTE, Környezetoptika Labor) két elõadása az égbolt polarizációról (eszméletlen mi mindenre lehet használni...)
-Barta Veronika elõadása (MTA GGKI Sopron) a lidércekrõl saját felvételek tömkelegével (és benne Noli lidérc fotójával)
Ha valakinek valamelyik elõadóhoz van kérdése, segítek közvetíteni.
Amit nagyon ajánlok:
-Horváth Gábor (ELTE, Környezetoptika Labor) két elõadása az égbolt polarizációról (eszméletlen mi mindenre lehet használni...)
-Barta Veronika elõadása (MTA GGKI Sopron) a lidércekrõl saját felvételek tömkelegével (és benne Noli lidérc fotójával)
Ha valakinek valamelyik elõadóhoz van kérdése, segítek közvetíteni.
Ez nagyon jó! Köszönöm!
Nyugodtam be lehetne tenni az "Ismeretterjesztés"-be. ;-)
Farkasalexnek is köszönöm a linket!
Nyugodtam be lehetne tenni az "Ismeretterjesztés"-be. ;-)
Farkasalexnek is köszönöm a linket!
"Emissions of Light and Very low frequency perturbations from Electromagnetically pulsed sources" (igaz, a szakdogámban én emeltem ki nagybetûvel, hogy mi mibõl jön - sok cikkben lehet olvasni róla, pl E. R. Wilson (2001): Sprites, Elves, and Glow Discharge Tubes, Physics Today, Vol. 54, p. 41–47. --- érdekes cikk, ha gondolod, átküldöm) Érdekesnek találtam, hogy nem nagybetûvel írják... Ezt a témavezetõm javaslatára írtam így a dolgozatban.
Nem tudod, mibõl rakták össze? Nem találok erre való utalást és nem is írják nagybetûsen. (a TLE-k magyar neveit Bór Józseftõl kaptam, korábban már beírtam ide a fórumba õket)
Köszi szépen
Én a szakdogámban a blue starter-t "kék kezdemény"-nek hívtam, de elég sutának éreztem... XD Amúgy az ELVE egy mozaikszó, tudtommal azokat nem fordítják le, de amúgy vicces ez a gyûrû lidérc.
Én a szakdogámban a blue starter-t "kék kezdemény"-nek hívtam, de elég sutának éreztem... XD Amúgy az ELVE egy mozaikszó, tudtommal azokat nem fordítják le, de amúgy vicces ez a gyûrû lidérc.
Conchita Dóri kérdése kapcsán azt hiszem, hiánypótló lesz a következõ:
Link
Kis angol-magyar légköroptikai szótár
A segítséget és az ötleteket köszönöm Kiricsi Áginak és Farkas Alexnek!
Ha bárki talál benne hibát, elütést, hiányt, marhaságot, kérem, írjon egy privit, s javítok.
Link
Kis angol-magyar légköroptikai szótár
A segítséget és az ötleteket köszönöm Kiricsi Áginak és Farkas Alexnek!
Ha bárki talál benne hibát, elütést, hiányt, marhaságot, kérem, írjon egy privit, s javítok.
Erre is pár hónapja született magyar név és ha emlékezetem nem csal, légkörfény az. :-)
Hali, lehetséges, hogy inkább a csillagász fórumban kéne feltennem a kérdést, de tud valaki arról, hogy az "airglow" nevû jelenségnek lenne magyar fordítása? Vagy próbálkozzak szemináriumon lefordítani? [esõ]
Turbopauza valaki tudja : ha kémiai rétegzettség szempontjából vizsgáljuk a légkört: az a határ, ami alatt az oxigén és a nitrogén nem válik szét fajsúly szerint, efölött (kb 90-120 km) a molekuláris oxigén disszociál, és elkezdõdik a fajsúly szerinti szétválás.
Turbopauza valaki tudja : ha kémiai rétegzettség szempontjából vizsgáljuk a légkört: az a határ, ami alatt az oxigén és a nitrogén nem válik szét fajsúly szerint, efölött (kb 90-120 km) a molekuláris oxigén disszociál, és elkezdõdik a fajsúly szerinti szétválás.
TÁTÁTÁTÁÁÁÁM!
Az imént kaptam MoJótól az információt, hogy felkerültek a konferencia videóanyagai az alábbi linkre:
Link
Az imént kaptam MoJótól az információt, hogy felkerültek a konferencia videóanyagai az alábbi linkre:
Link
Link
Kaptam mutertól egy darab olaszországi szodalit ásványt, meglestem mikroszkóppal. Néhol a sötétkék ásványt áttetszõ rétegekben borítja valami más ásvány, aminek gyönyörû kettõs fénytörése van.
Kaptam mutertól egy darab olaszországi szodalit ásványt, meglestem mikroszkóppal. Néhol a sötétkék ásványt áttetszõ rétegekben borítja valami más ásvány, aminek gyönyörû kettõs fénytörése van.
A turbopauza a felsõlégkörnek az a szintje, amely fölött a légkör alkotóelemeinek turbulens keveredése már elhanyagolhatóan kicsiny.
Magassága - a körülményektõl függõen - 105-115 kilométer közötti.
Magassága - a körülményektõl függõen - 105-115 kilométer közötti.
Logikailag kikövetkeztetve a turbopauza turbulens légáramlásokat tartalmazó légrész határfelülete, vége. (?)
Köszönöm az eddigi hozzászólásokat!
Lesz még néhány ilyen kérdésem a közeljövõben. Van olyan elnevezés, aminél nem is tudtam rájönni, hogy mit akar jelenteni. (pl. tudjuk mi az a turbopauza?)
Lesz még néhány ilyen kérdésem a közeljövõben. Van olyan elnevezés, aminél nem is tudtam rájönni, hogy mit akar jelenteni. (pl. tudjuk mi az a turbopauza?)
Radarvisszhangot viszont télen is észlelni, így annál érdemes megkülönböztetni. Link