Légköroptika
A nyári szó, szerintem felesleges. Hiszen tudjuk mikor van jelenség. Mármint, hogy az éjszakai világító felhõk mikor láthatóak.
Tökéletes! (Akkor hát: Nyári Mezoszférikus Radarvisszhang.) Noli, kitûnõ a nyelvérzéked.
Nyáridõbeli Sarki Mezoszférikus Visszhang (NSMV) - ez sem rövidebb. (Nem jobb a Nyári Visszhang a Sarki Mezoszférában (NVSM)?) Hosszabb szövegben a jelenség kifejtése után természetesen elegendõ a kezdõbetûket használni. Példa rá: az Éjszakai Világitófelhõk (ÉVF)...
Az éjszakai világító felhõket (NLC) ugyebár 1885-ben fedezték fel. Jóval késõbb még egy jelenséget felfedeztek, amely ugyanabban a magasságban van, mint az NLC-k. Ez utóbbi egy bizonyos radarvisszhang lenne, amirõl megállapították, hogy egy idõben létezik az NLC-vel, azaz ebbõl következõen az NLC-t alkotó anyagról kapunk visszaverõdést. Ezekrõl többé-kevésbé beszélünk is itt a fórumon a gyakorlatban. Namost. A második jelenségnek az volna a neve angolul, hogy Polar Mesosphere Summer Echo, azaz rövidítésben használva PMSE. Ennek kellene egy magyar nevet kitalálni, amihez a Ti segítségeteket kérném. Az én ötletem a Nyári Mezoszférikus Radar Visszhang lenne, de szörnyen furcsának érzem a kifejezést. Ha valakinek van ötlete, véleménye, szívesen várom.
5 körül brutális dupla szivárvány volt gyönyörû számfeletti ívekkel, de - az eddigiekkel ellentétben - nem áztattam el a telefont, no meg éppen biciklin voltam, meccsre siettem... Persze mindig van kifogás, bocs...!
Nagyon szép fotók tényleg
Amúgy ma megint láttam egy 22-est le is kaptam rögtön képek majd lesznek.Csak most nem volt teljes a cirrus réteg ezért csak félkör volt látható.De így is jó.
Amúgy ma megint láttam egy 22-est le is kaptam rögtön képek majd lesznek.Csak most nem volt teljes a cirrus réteg ezért csak félkör volt látható.De így is jó.
Jaja, de ott voltak a tölgyek a Nap meg a folt közt, nem volt épp tökéletes a mérés. :-( Ezért szeretek egyedül kirándulni, mert akkor nem kell nézegetnem mások türelmetlen képét, míg én valamit épp figyelek s van idõ arra, amit szeretek csinálni, vagy épp abban a pillanatban érdekel... Az uram meg a haverunk, akivel voltunk, 50 méterre toporgott az erdõ szélén...
Alex, nagyon köszönöm a tartalmas kiigazitást. Soraiddal teljesen mértékben egyetértek. Köszönet Nolinak is az éberségéért.
Szerencsém volt, mert amikor jó felhõk voltak délelõtt, elhúztak a Naptól túl messzire, ez meg akkor lett, mikor faternak vittem át rántott õzlábgombát.
Nagyon szép fényes 22-es, gratulálok, s egyúttal csatalkozom azon kollégákhoz, akik örömmel üdvözölnek a "fertõzöttek" közt. :-))
Komoly a fogalmi zavar a történetben.
1) A parhélikus kör átmérõje valóban változik a napmagassággal, ez egyértelmû. Nyilván "elõbb" összeér a fehér ív, ha a Nap magasabban van. De ezt az átmérõt én még egyik külföldi szakcikkben sem láttam kimérve. Igazából nem is lenne értelme szerintem.
2) Olyan, hogy 90 meg 120 fokos parhélikus kör, nem létezik. Jelen tudásunk szerint legalábbis. Ha létezne, akkor meg nem értem mire vonatkozhatna a fok érték.
3) A parhélikus körön 120 fokra lehet 120 fokos melléknap a Nap mindkét oldalán. A kialakulását most nem akarom ecsetelni, de ha érdekel valakit, szívesen leírom.
4) A Hevel-halo nem 90 fokos parhélikus kör, hanem 90 fokos halo a Nap körül. Ám ennek léte egyelõre nem bizonyított, ugyanis soha senki nem örökítette meg. Hevel történetében - aki elvileg az egyetlen, aki látta - lehet tévedés, lehet, hogy valójában a parhélikus körre gondolt. Errõl több helyen lehet angolul olvasni.
5) Biztos, hogy amit Te írsz "nem vicc" alatt, az a 120 fokos melléknap. Azt lehet, hogy tényleg többször észlelik, mint mi, de amit Noli fotózott, az egyelõre a teljes szakirodalmat áttekintve rejtély.
1) A parhélikus kör átmérõje valóban változik a napmagassággal, ez egyértelmû. Nyilván "elõbb" összeér a fehér ív, ha a Nap magasabban van. De ezt az átmérõt én még egyik külföldi szakcikkben sem láttam kimérve. Igazából nem is lenne értelme szerintem.
2) Olyan, hogy 90 meg 120 fokos parhélikus kör, nem létezik. Jelen tudásunk szerint legalábbis. Ha létezne, akkor meg nem értem mire vonatkozhatna a fok érték.
3) A parhélikus körön 120 fokra lehet 120 fokos melléknap a Nap mindkét oldalán. A kialakulását most nem akarom ecsetelni, de ha érdekel valakit, szívesen leírom.
4) A Hevel-halo nem 90 fokos parhélikus kör, hanem 90 fokos halo a Nap körül. Ám ennek léte egyelõre nem bizonyított, ugyanis soha senki nem örökítette meg. Hevel történetében - aki elvileg az egyetlen, aki látta - lehet tévedés, lehet, hogy valójában a parhélikus körre gondolt. Errõl több helyen lehet angolul olvasni.
5) Biztos, hogy amit Te írsz "nem vicc" alatt, az a 120 fokos melléknap. Azt lehet, hogy tényleg többször észlelik, mint mi, de amit Noli fotózott, az egyelõre a teljes szakirodalmat áttekintve rejtély.
Én is gratulálok neked, szép képek!
Idõnként nálunk is látszott ma is gyenge 22-es, de nem igazán volt fotózható.
Idõnként nálunk is látszott ma is gyenge 22-es, de nem igazán volt fotózható.
Már engem is megfertõztetek a légköroptikával Ma sikerült lefotóznom asszem egy 22°fokos halo-t.Csak még valahogy a képet kellene szerkesztõvel korrigálnom mert nem túl kivehetõ a jelenség.
Én nem vicceltem. Tõlünk északabbra valóban többször észlelik, mint mi, mert arrafelé gyakrabban járnak a poláris ciklonok fátyolfelhõi.
Szerintetek a 90, illetõleg 120 fokos parhélikus körök különbözõ átmérõje vajon nem csupán a nap magasságának változásától függ? (Például alacsony napmagasságnál óriási, magas napállásnál lényegesen kisebb. A számitógépes szimulációk erre utalnak.)
A 90 fokos parhélikus kört ismerik Hevel (Jan Hevelke/Hewelke csillagász, fizikus) néven is.
Szerintetek a 90, illetõleg 120 fokos parhélikus körök különbözõ átmérõje vajon nem csupán a nap magasságának változásától függ? (Például alacsony napmagasságnál óriási, magas napállásnál lényegesen kisebb. A számitógépes szimulációk erre utalnak.)
A 90 fokos parhélikus kört ismerik Hevel (Jan Hevelke/Hewelke csillagász, fizikus) néven is.
Nos, én csak vicceltem mert a melléknap ív nem gyakori, a 90 fokos melléknapról pedig még nem hallottam. De oké.
Igy van. Kizárólag fehéres, mint a 90 vagy a 120 fokos parhélikus kör, amelyen megfigyelhetõ, csakhogy a fátyolfelhõzet egyenetlenségei, hézagai miatt nem mindig látszanak egyszerre (a nappal átellenes irányban bal- és jobb oldali melléknap is diszeleghet az emlitett körökön).
Noli: nagyon tetszenek a felvételeid!
Noli: nagyon tetszenek a felvételeid!
Noli, én számolom õket, ha erre jönnek. Felénk egyelõre derül, ami az elmúlt hét után jelentõs eseménynek számít!
Link
Link
Jó reggelt!
Tegnap délben jött vendégünkkel elmentünk egy gombászós kirándulásra a környékre (szerencsére nem üres kézzel jöttünk haza :-)) s út közben egy nagyobb tisztásra kiérve láttam meg a halót, akkor kezdett alakulni. 90%, hogy körülírt volt, nem szûrtem meg azt a részét, de szemre körülírtnak tûnt. De nem is ez a lényeg. Elõször csak nagyon halványan, de percek alatt felerõsödve látszott egy kékesfehér folt a belátható égrészen(mintegy 150 foknyi) körbefutó phc-n, elsõre simán azt hittem, hogy 120-as melléknap, de aztán kimértem s jóval közelebb vlt a Naphoz, mintegy 80-90 fokra csak. Ez az abszolút "ez meg mi a lópikula" kategória, mivel egyszerûen nincs ilyen holmi, a még szóba jöhetõ kék folt se itt van, hanem jóval messzebb, szóval egyelõre rejtély.
Képek (szûrõzve is)
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Tegnap délben jött vendégünkkel elmentünk egy gombászós kirándulásra a környékre (szerencsére nem üres kézzel jöttünk haza :-)) s út közben egy nagyobb tisztásra kiérve láttam meg a halót, akkor kezdett alakulni. 90%, hogy körülírt volt, nem szûrtem meg azt a részét, de szemre körülírtnak tûnt. De nem is ez a lényeg. Elõször csak nagyon halványan, de percek alatt felerõsödve látszott egy kékesfehér folt a belátható égrészen(mintegy 150 foknyi) körbefutó phc-n, elsõre simán azt hittem, hogy 120-as melléknap, de aztán kimértem s jóval közelebb vlt a Naphoz, mintegy 80-90 fokra csak. Ez az abszolút "ez meg mi a lópikula" kategória, mivel egyszerûen nincs ilyen holmi, a még szóba jöhetõ kék folt se itt van, hanem jóval messzebb, szóval egyelõre rejtély.
Képek (szûrõzve is)
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Köszi! Más választásom nem volt, mert mire megláttam meg elõszedtem a fényképezõgépet, már majdnem becsöngettek, így kénytelen voltam a folyosón keresni egy jó ablakot.
Ú, látványos! Nem kevésbé fotóként, tetszik az "eresz-keret", ötletes! Grat!
Kora délutáni körülírt 22-es a suli ablakából fotózva: Link
Most is vannak kisebb próbálkozások, de igen halványan.
Most is vannak kisebb próbálkozások, de igen halványan.
Képek a tegnap délutáni melléknapról: Link
A bal oldali fényesebb volt, mint a jobb oldali, ez a képeken is látszik.
A bal oldali fényesebb volt, mint a jobb oldali, ez a képeken is látszik.
Az ország déli féltekéje pedig napok óta (vagy hetek?) látványos felhõtakaró alatt szomorkodik, amely a világos-, és a sötétszürke árnyalataiban ragyog. [esõ]
Szóval unom! Egy látványos komplexummal kiegyezek.
Szóval unom! Egy látványos komplexummal kiegyezek.
Köszi. Legalább Veszprém környékén mindig van fényképezni való, nem úgy mint Vépen . De, az igazság az, hogy egy héten háromszor megyek Pestre és az azt jelenti hatszor érintem Veszprémet. Kivéve, ha Gyõrnek kell haza jönnöm.
Lassan több jelenséged lesz Veszprémbõl, mint nekem. :-))) Nagyon szép fényes melléknap!