Időjárási visszatekintő

Egy olyan méretû hegy, mint a Mecsek, már elég ahhoz, hogy adott áramlásnál az egyik felén nem jelentõsen, de azért kevesebb vagy több csapadék hulljon. Ha Árpád-tetõ Máza felett lenne, biztosan több csapadék esett volna, mint Mázán.
Árpád-tetõ alatt mázai magasságban pedig valószínû kevesebb, mint most Mázán! Mint ahogy Pécs-Pogányban is jóval kevesebb esett, mint Mázán!

Hihetetlen, Mázán több van mint Árpádtetõn? (ott 1115 a tegnapi nappal bezárólag az év) Ez megdönteni látszik a "magasabb tszf.en mindig több a csapadék" tézist.
Pogány meg döbbenetesen kevés, jó 100al rövidebb, mint Metwolfnál, ahol mint tudjuk mindig kevesebb esõ esik mint máshol a környéken. (pl. most kedden is 20 mm-el rövidebb volt Pogánynál pedig egy köpésre vannak.) Ezért is furcsa Pogány - pedig pecsa mérõtársunknál ami Pogány kitettségéhez hasonló és kb 10 km-re van tõle már meghaladta az 1000-ret a mennyiség.
na ez a hsz olyan bakonyvárosra sikerült kicsit

Utóbbira nagy összegben fogadhatnánk szerintem.
Elõbbi pedig hiába is követné (vagy ha akár követi is), sajnos õ sem tehet mást, mint hogy a "hivatalos" adatok alapján nyilatkozik. Még ha ezek sokszor köszönõviszonyban sincsenek a valósággal. De hát ez van most... Ahogy sokszor írtam már, azért a helyzet lassacskán javul, az évek elõrehaladtával remélhetõleg mind több és több régi adat fog egyre inkább bekerülni hivatalosan is a szolgálat látókörébe, és ezzel együtt a köztudatba.

Láttam a korábbi beírásod, úgy néz ki a nyilatkozó meteorológus és a cikkíró sem követi ezt a fórumot.

"A meteorológiai mérések és nyilvántartás 110 éves történetében a legcsapadékosabb év Baranyában a 40-es években volt, amikor 940 millimétert regisztráltak."

Ezt máris cáfolnám:

Amint nem sokkal lejjebb írtam, pl. 1937-ben:

"Baranya megye
- Misinatetõ: 1295 mm
- Pécs, Lapisi vadászház: 1131 mm
- Pécs, Kozári vadászház: 1130 mm
- Harkány: 1123 mm
- Kétújfalu, Magyarújfalu: 1123 mm
- Szentlászló: 1083 mm
- Somogyhatvan: 1073 mm
- Pécsvárad: 1058 mm
- Siklós: 1058 mm
- Szentlõrinc: 1036 mm
- Vejti: 1025 mm
- Pécs, Pedagógiai Fõiskola: 1016 mm
- Királyegyháza, Vásárosszentgál: 1014 mm
- Liptód: 1000 mm"

Ez persze nem a cikkíró hibája, de még csak nem is Tamásé. Elvégre õ is csak a messze nem teljes adatbázisból tud dolgozni. [esõ]

2010 a monszun éve, évszázados rekordok dõltek (Baranya megye): Link

Pogány "csak" 777 mm-nél tart, jó nagyok a területi eltérések.

Tegnapi csapadék 20,8 mm lett. Az éves összeg pedig 870,2 mm csupán.

Az éjszaka folyamán közel 30 mm esett ennél a havi alig több az éves 1017,4 mm.

Itt a perem(?)ciklon 23mm-t hozott.
Az év itt is átlépte a 800mm-t, pontosan 10mm-rel.
Igen jó az esély, az éves 900mm elérésére.

Kérdés, hogy egy-egy idõszak szélsõségei milyen idõjárási helyzetekbõl adódnak!?
Lehet olyan szélsõség is, hogy az azt megelõzõ idõjárási helyzetek egy drasztikusabb, erõsebb változatban okoznak szélsõséget, vagy a másik, amikor egy teljesen más, szokatlan idõben vagy szokatlan helyen jelentkezõ makroszinoptikus helyzet produkál kilengéseket!

A tegnapi csapadékkal október 12,6mm-en áll, az éves mennyiség 837,8mm. Az utolsó 12 hónap pedig 1023mm.

Ezek a nagyobb skálájú ciklusok meglátszanak már a csapadéksorokon is. Épp most frissítettem az idei adatokkal szeptember 30-ig (debreceni idõsor): Link
Nagyon szépen kijön egy átlagosan évtizedes, illetve egy nagyobb léptékû ciklus az illesztett trendfüggvény képén, persze gyenge korreláció mellett, de ez meg következik a csapadékra jellemzõ õrült nagy szórásból.
Ugyanez az oka annak is, hogy a vizsgált 130 év még mindig nagyon kevés egy igazán valósághû trend felrajzolásához. Egyrészt meglehetõsen "szögletesek" a szélsõértékgörbék, másrészt ha a fenti diagramot évszakos bontásban készítem el, nagyon elüt a ciklusok hossza. Ami közös viszont, hogy jelenleg mind a négy évszak trendje felszállóágban van.

21,4 mm esõ esett nálam.

17 mm.

Így igaz, 1952 augusztusa például kiemelkedõ volt ilyen téren. Akkor - 2007 júliusát megelõzõen hazánkban utoljára! - több helyen mértek 40 fok feletti maximumokat, nem egy helyen 41 felettieket is.

Az 50-es évek nyarai valóban híresek a forróságukról.Úgy tudom,Rákosiék többek között ezért jutottak arra a gondolatra,hogy hazánkban lehet gyapotot termeszteni.Aztán jöttek a hûvös nyarú 60-as évek.Persze,hogy voltak régebben is idõjárási szélsõségek,csak el kell olvasni a krónikákat...Én a saját tapasztalataimról beszélek -azért írtam,amit írtam.

És azóta szépen megszaporodtak a forró nyarak... Ugyanez volt jellemzõ az 1920-as, 30-as, 50-es években, de alkalmanként még a hidegként emlegetett 40-es évek második felében is - igen gyakoriak voltak a 38, 40 fokos nyarak. Idõnként megspékelve egy-egy -30 fokos téllel...

Rengeteg szélsõséges hõmérséklet született akkoriban, amelyek a mi generációnk számára szinte ismeretlenek. Kutatásaim során igen sok ilyet fedeztem fel, de egyelõre nem akarom bedobni õket a köztudatba... Néhány éven (évtizeden...) belül remélhetõleg az Éghajlati Osztály is el fog jutni az adatfeldolgozásban addig, hogy ezek általuk is nyilvánosságra kerülhessenek.

Az 1992-es év nagyjában-egészében stimmel,de meg kell mondanom,hogy az elsõ feltûnõen kánikulás "szupernyár" 1988-ban volt.Akkor tapasztaltam elõször,hogy a ciklonok elõoldali pozicióban megállnak,"beragadnak."Jól emlékszem arra az idõszakra,mert akkor államvizsgáztam.

Én 21mm-t mértem Orosháza dny-i részén!

Az itteni csapadék (belváros szívében) tegnap 16 mm volt, ami megegyezik az eddigi októberi összmennyiséggel.

Teljesen egyetértek.Ritkább volt a blocking,de amikor elõfordult,ugyanolyan szélsõséges,"érdekes" idõjárást okozott,mint napjainkban.Tizenéves voltam akkor,rácsodálkoztam az eféle meteorológiai jelenségekre.Most pedig jólesik felidézni õket.

Azaz bizonyos évtizedekben, illetve azoknak is cizellált idõszakaiban.

Csak talán régebben ezek epizódjelleggel voltak az 50-es évektõl 1992-ig, azóta most meg mindennapos jelenségek és helyzetek.

Az éjjel csúnyán beragadt fölénk egy csapadékmezõ, így a ciklon már 23,5 mm-nél tart. Pogány még többet kapott a beragadásból, ott 3 óra alatt több mint 30 mm esett! Link

Tehát,blokkoló anticiklonos helyzetek.A következõ már néhány hónap múlva,1976 októberében jelentkezett.Ekkor Ukrajna fölötti középponttal jött létre igen erõs AC,mely merõben szokatlan áramlási viszonyokat eredményezett Európa-szerte.Az anticiklonban fagyos levegõ halmozódott fel,mely egy mély mediterán ciklon áramlási rendszerében bezúdult a Kárpát-medencébe az Alduna felõl.Délkelet felõl érkezett tehát olyan hideghullám,mely rendesen északnyugat-északról jön.A lehûlést erõs légnyomás süllyedés elõzte meg: 1000 hpa-ig ment lefelé a barométer.Közben meleg dny-i szél fújt és 20,25 fokig emelkedett a hõmérséklet.Majd néhány esõs,szélcsendes nap után (Tmax 10-11 fok) délkeletrõl betört a hideg.Két napos erõs esõzés és viharos szél következett,6-7 fokos maximumokkal.Délkeleten havasesõ is elõfordult.

14,7 mm hullott a ciklonból.

Mezõtárkányban 16,9 mm október elsõ csapadékmennyisége (7,7+9,2), 2010-ben már itt is meghaladtuk a 800 mm-t, pontosan 815,9 mm-nél járunk.

Az elmúlt két nap csapadéka 13 mm lett.

Reggel 8-ig (6UTC) 25,3 m esett nálam (záporesõ, esõ). Este fél 6 után kezdett záporesõvel, majd kisebb szünetek után egész éjjel többnyire intenzíven esett az esõ.

A ciklonból 35 mm esõ hullott.

Mi megúsztuk 11 mm-el, a hónap pedig 12,9-nél tart. Ha most tényleg bõ egy hétig nem lesz újabb csapadék, akkor itt még lehet száraz hónap az idei október.

Nálam 17,1mm (6,8+10,3) lett a hozam, ez egyben havi összeg is.
Már nem panaszkodok, a nehéz helyzetünk miatt nem kívánhatom, hogy sose essen, csupán annyit írok, egy 10mm-el kevesebbre számítottam...

17,2 mm esett este sötétedés óta.Késõn ért ide,de annál tartósabb,most is vigasztalanul esik.Bár több mint egy hétig száraz idõ volt, most országos átlagban megint félhavi(20-50 mm) esõ esik le egy-két nap alatt,talán az ország ötöde kapott kevesebbet.Már október sem nagyon lesz száraz hónap... [esõ]

Itt a ciklon 13 mm esõt hozott, remélem jó pár napig nem fog esni.

Érdekes volt a mai nap idõjárási szempontból. Egész nap, a kora esti órákig, változó intenzitással - idõnként erõsen - esett az esõ. Minimum: 7,7°C, a kora délutáni órákban állt be, azóta lassú emelkedés tapasztalható. A maximum 12,5°C lett, még tegnap nem sokkal éjfél elõtt volt mérhetõ. Egészen ritkán elõforduló 24 órás menete volt a hõmérsékletnek. Reggel 8-ig 7,7 mm csapadék hullott, azóta legalább olyan mennyiség, pontos érték holnap reggel.

Nincs új a nap alatt -régebben is voltak blockingra hajló idõjárású évek.Fiatalabb fórumtársaink kedvéért,akiknek nincsenek személyes élményeik ezekrõl,felidézek néhány esetet(remélem,érdeklõdéssel fogják olvasni)Tehát: elég blockingos volt az 1976-79 közötti idõszak.Az elsõ anomáliás periódus 1976 júniusa volt.Ekkor a szokásos ény-i áramlás helyett óriás AC épült ki Nyugat és Közép-Európa felett.Hazánk az anticiklonnak részben a centrumához,részben a hátoldalához tartozott.Ennek megfelelõen derült,szélcsendes,meleg napok sorozata köszöntött ránk -már a hónap elején kánikulai idõ volt 30 fok körüli hõmérsékletekkel.Nyugat-Európában,ahol jobban érvényesült a déli áramlás,katasztrofális hõség és aszály lépett fel.Láttam például egy újságban megjelent fényképet a Rajnáról -szinte ki volt apadva.Ezzel szemben az AC keleti oldalán több hullámban sarki légtömegek zúdultak Kelet-Európára.Oroszországban 7-8 fokos maximumokat mértek.A hónap közepe táján egy ilyen hidegfront elég közel jött hozzánk,és a mögötte áramló hideglevegõnek egy része beszivárgott a Kárpát-medencébe északi irányból.Aznap volt néhány zivatar,majd az egész délután tomboló száraz,hûvös szél estére elállt,az ég kiderült.Az Északi-Középhegység térségében hajnalra 3 fokig csökkent a hõmérséklet(nyilván voltak talajmenti fagyok is)Ezután újra erõsödött az AC,visszatért a kánikula,s egészen július elejéig tartott.Ennyit tehát 1976 júniusáról.A többi,blocking okozta szélsõségrõl majd késõbb fogok írni.

Köszi az írást.
Stájerházaknál éppen pár napja jártam, az egykori csapadékmérések helyszínén ma már nincsenek mûszerek. Állandó lakos sincs már, ha jól emlékszem, a 2000-es évek elején halt meg az utolsó lakos. Még az is lehet, hogy õ volt a társadalmi csapadékészlelõ..
Mikor fent jártunk, igazi alpokalji idõjárás volt, vastag, szürke felhõbe burkolózott a hegység, a ködben sûrûn szitált az esõ, volt vagy 6-7°C.
Összehasonlításra ajánlom a közeli szarvaskõi (Hirschenstein, 862m tszf.) osztrák met. állomást.

Az a baj,hogy mindegyik sokszázmilliárdos kárral járt.Az aszály,a vihar,a belvíz,a forróság,árvíz és az eddig ugyan mellõzött rekordhideg egyaránt óriási károkat okoz házakban,erdõkben,mûszaki létesítményekben,mezõgazdasági kultúrákban,állatok és emberek egyaránt sínylõdnek,újabban pusztulnak miattuk.Valahogy nem ez volt az általános ebben a jól védett medencében..
Sajnos egyre inkább elterjed,hogy állam segíts ! Amikor 100 milliárd dolláros államadósságnak csak a kamata ezer milliárd forint évente, elgondolkodtató,hogy csak az adósságállomány éves kamatterhe elég lenne a károk enyhítésére.Hiába vannak magánbiztosítók,mivel profiéhes szervezetek,nem buli nekik állatállományt,növénykultúrákat,középületeket,mûszaki mûveket stb. biztosítani.Óriási a kockázat,jobb,ha ilyenkor az állami buksza fizet.Csak azt már kiürítették és a közvagyont bagóért privatizálták.Valójában ha azt halljuk,hogy az állam kártalanít,nyugodtan mindenki a zsebéhez kaphat,mert ha közpénzbõl megy a kártérítés,akkor elõbb utóbb egy felsõbb kéz kezd ott kotorászni,mert az állam nem a multiktól vagy milliárdosoktól szokott pénzt elvonni (kivétel a mostani bankadó).

2007-ben abszolút maximum dõlt meg (elvileg), 2010 abszolút csapadék dõl meg.
2-3 éven belül remélem nem az abszolút minimum dõl meg.

Annyira szélsõséges,hogy hiába írogatjuk le annyiszor,mégsem figyelik az illetékesek,és megtörtént a katasztrófa. Már júniusban kisebb áradás volt Pápán,amikor a nagyteveli víztárosó vizét elõvigyázatosságból engedni kezdték a Bakonyéren keresztül.Most ezt nem tették meg, át is szakadt Ajkánál egy gát...

2010.szeptember, Szolnok - belváros:

Átlagok, összegek:
Havi középhõmérséklet: 15,6 °C (-0,7 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól; 4 mérésbõl átlagolva)
Tmin átlag: 12,2 °C (+1,3 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól)
Tmax átlag: 20,4 °C (-2,5 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól)
Havi csapadékmennyiség: 102 mm (243%-a a szolnoki sokéves átlagnak)
Légnyomás átlag: 1014,9 hPa
Napsütéses órák száma: 137,9 h (SYNOP) (-62,3 h a szolnoki sokéves átlaghoz képest)
Napsütés átlag: 4,6 h

Szélsõértékek:
Tmin: 7,7 °C (30.)
Tmax: 25,3 °C (15.)
Legnagyobb napi hõingás: 13,8 °C (4.)
Pmin: 998,3 hPa (26.)
Pmax: 1024,2 hPa (22.)

Legnagyobb napi csapadék: 40 mm (10.)

Jelzõnapok:
Csapadékos napok: 13
Jelentõs csapadékú napok: 6
Zivataros napok: 1
Fagyos napok: 0
Nyári napok: 1
Ködös napok: 5

2010 szeptembere rendkívül csapadékos, a sokévi átlagnál hûvösebb hónap volt. Több ciklon is országos kiadós esõzést okozott hazánkban, térségünkben a 9-10-i ciklon adott nagy mennyiségû csapadékot. A napsütéses órák száma is jóval alatta maradt az átlagnak. Igazi, kellemes "vénasszonyok" nyara csak néhány napon át tartott 20. és 25-e között. A sok csapadék miatt tovább súlyosbodott a belvíz helyzet.

Most melyik állomás vezet az idei évben?
Meg tudnád nézni a legmagasabb csapadékösszegû hegyvidéki, illetve síkvidéki, mondjuk 400 m alatti állomást?
Köszönöm!

Azért az durva lenne, ha több állomás is 1500 felett lenne.
Persze régen is voltak szélsõségek, de azért jobb ezzel a kijelentéssel csínján bánni, mert az elmúlt évek, vagy az elmúlt 10 év azért nemsemmi.

Hidegség!
A következõ tudós álláspont az lesz, hogy a sok esõtõl idáig fog feljönni a Földközi-tenger és Eger várának tövét nyaldossák majd a hullámok, vagy a sok csapadék miatt a Balaton elönti az országot, és csak a Mecsek csúcsa, Kab-hegy és a Bükk-Mátra vonulat csúcsai lesznek lakhatóak
Ott pedig alacsonyabbak lesznek az éves átlagok, tehát bizonyítást nyer a jégkorszak

Tényleg kezd komolyra fordulni a helyzet. Ijesztõ ütemben haladunk az elsivatagosodás felé

Ha jól számolom , akkor már 8 napja nem esett mérhetõ mennyiségû csapadék, ez most az új rekord ! Régen volt ilyen hosszú száraz periódus.

Köszi!

Akkor tehát még inkább igaz, hogy hazánkban egy 1400-1500 mm körüli érték már igen-igen szélsõségesnek számít.

Tetszõleges 12 hónapban sem fordult elõ. Közelítõ érték 1998-99-ben Jávorkúton alakult ki. Ekkor 4 olyan idõszak is volt, amikor 1400 mm fölé kúszott az éves összeg. A csúcs 1444 mm volt.
Ettõl némileg kisebb 1350-1370 mm körüli érték ezen az állomáson még kétszer volt (1952-53; 2005-06).
A Mátrában Kékesen csak 1952-53 volt egy 1348 mm-es érték.

Na én is pont erre gondoltam valamelyik nap, hogy nagyon jó lenne a szomszédoknál is körülnézni! Ausztria talán még meg is oldható, majd körülnézek, mit lehet találni.

Anti!
Megtennéd, hogy valamilyen úton-módon megnézed, hogy Kõszeg közelében, a határ túloldalán, Ausztriában van-e hasonló magasságban ilyen magas csapadékadat abban az évben?
Köszönöm!

Talán idén megközelítheti, ha esetleg nem döntené meg.

Köszönöm!

Igen, úgy néz ki (100 éves viszonylatban is), hogy ez az 1510 mm egy nagyon-nagyon kifutott adat! Az azért nem lehet véletlen, hogy sem elõtte, sem azóta sehol az országban nem fordult elõ még csak ezt megközelítõ mennyiség sem - már ami egy naptári év január-december közötti idõszakát illeti. Hiszen ha csak tetszõleges 12 egymást követõ hónapot vizsgálunk, akkor azért nem igaz a fenti mondatom (lásd például mindjárt az elmúlt 12 hónapot). Persze ennek megvizsgálása klimatológiai léptékben (akár csak pár tíz évre visszamenõleg) nagyon idõigényes lenne, mert ilyen összesítõ statisztikákat sajnos szinte sehol nem lehet fellelni.