Időjárási visszatekintő

Nagyon komoly munka, elismerésem!

Érdekes, hogy a rekord 1510 mm után a 2. helyezett az összeállításod alapján több, mint 200 mm-el elmarad a rekordértéktõl!
Zala megyében 5 mérõhely is 1200 mm felett zárt.
Vas megyében nincs is a kõszegit kivéve 1200 feletti adat.

Köszönjük, el is várjuk a folytatást!

Az elmúlt idõszakban sokszor volt téma az idei sok csapadék okán a különbözõ csapadékadatok és -rekordok ügye. Ezért úgy döntöttem, hogy egy kicsit beleásom magam a dologba. A következõkben több részletben olvashatjátok majd eme kutakodásom eredményeit. Remélem, sok újdonságot tudok majd bemutatni.

Kezdjük legelõször is a sokat emlegetett Kõszeg-Stájerházakkal!
Az alábbi adatokról talán még nem nagyon esett szó vele kapcsolatban. Az állomás a Kõszegi-hegység magasabb részén helyezkedik el, 551 m magasan. A csapadék mérése 1933-ban kezdõdött, vagyis hasonló a helyzet, mint Miskolc-Görömbölytapolca híres abszolút minimum-hõmérséklete esetében: néhány évvel az alapítás után itt is, ott is rögtön belefutottak egy nagy rekordba.
Bevallom, azt nem kerítettem elõ még, hogy az állomás meddig mûködött, úgyhogy jelen pillanatban csak annyit tudok mondani, hogy a jelen vizsgálatban érintett legutolsó évben, 1970-ben még létezett.

Tehát 1933 és 1970 között a következõ években fordult elõ 1000 mm-t meghaladó éves csapadékösszeg az állomáson:
- 1933: 1021 mm
- 1937: 1510 mm
- 1939: 1111 mm
- 1940: 1037 mm
- 1941: 1108 mm
- 1951: 1003 mm
- 1954: 1066 mm
- 1965: 1194 mm

Vagyis látható, hogy ez az 1510 mm-es adat még ott is egészen kiugrónak számít, a második helyezett évben, 1965-ben több, mint 300 mm-rel kevesebb esett.

A híres-nevezetes 1937-es évben egyébként így állt össze ez a hatalmas mennyiség:
- január: 44 mm
- február: 37 mm
- március: 198 mm
- április: 156 mm
- május: 36 mm
- június: 145 mm
- július: 268 mm
- augusztus: 134 mm
- szeptember: 156 mm
- október: 85 mm
- november: 86 mm
- december: 165 mm

7 hónap zárt 100 mm fölött, ebbõl 5 rögtön 150 fölé került. A 3 nyári hónapban összesen 547 mm hullott.


Ezek után rátérek az 1937-es évre. Sokszor felmerült már itt a fórumon, hogy vajon az ország mely részein volt ez az év ennyire kiemelkedõen csapadékos? A következõkben felsorolok valamennyi olyan, 1937-ben az OMSZ (illetve jogelõdje) kötelékébe tartozó állomást, amelyen az éves csapadékösszeg 1000 mm vagy annál magasabb volt. (Ezt az 1000 mm-es küszöböt csak hasraütésszerûen választottam ki, végül is ez talán egy olyan lélektani határnak tekinthetõ.)

Vas megye
- Kõszeg, Stájerházak: 1510 mm
- Kercaszomor: 1136 mm
- Szentgotthárd: 1125 mm
- Kondorfa: 1098 mm
- Nagygeresd: 1081 mm
- Sárvár: 1073 mm
- Káld: 1061 mm
- Felsõszölnök: 1050 mm
- Kõszeg, Reáliskolai Nevelõintézet: 1032 mm
- Vasvár: 1015 mm
- Ják: 1009 mm

Gyõr-Moson-Sopron megye
- Brennbergbánya: 1188 mm
- Ágfalva: 1026 mm

Zala megye
- Bak: 1240 mm
- Zalaszántó: 1239 mm
- Lenti: 1232 mm
- Bánokszentgyörgy: 1229 mm
- Becsehely: 1220 mm
- Ortaháza, Tagimajor: 1211 mm
- Szécsisziget: 1147 mm
- Nagykanizsa: 1144 mm
- Zalatárnok: 1118 mm
- Csesztreg: 1116 mm
- Zalaegerszeg: 1102 mm
- Keszthely: 1098 mm
- Murakeresztúr: 1098 mm
- Zalavár: 1089 mm
- Zalaszentgrót: 1087 mm
- Zalakomár, Kiskomárom: 1081 mm
- Zalalövõ: 1080 mm
- Egervár: 1062 mm
- Zalaapáti: 1043 mm
- Felsõrajk: 1043 mm
- Letenye: 1028 mm
- Hévíz: 1028 mm

Veszprém megye
- Borzavár: 1200 mm
- Városlõd: 1166 mm
- Farkasgyepû, Szanatórium: 1157 mm
- Bakonybél: 1136 mm
- Herend: 1132 mm
- Kerta: 1113 mm
- Zirc: 1108 mm
- Bakonyjáró, Járiföld: 1099 mm
- Taliándörögd: 1095 mm
- Bakonypölöske: 1080 mm
- Tapolca: 1050 mm
- Pápa, Gimnázium: 1048 mm
- Sümeg: 1023 mm
- Devecser: 1004 mm

Somogy megye
- Barcs: 1252 mm
- Komlósd: 1205 mm
- Vése: 1177 mm
- Iharos: 1133 mm
- Marcali: 1122 mm
- Mesztegnyõ: 1119 mm
- Csurgó: 1102 mm
- Barcs, Belcsapuszta: 1101 mm
- Görgeteg: 1052 mm
- Nemesvid: 1049 mm
- Balatonkeresztúr: 1030 mm
- Nagyatád: 1027 mm
- Somogyszob: 1022 mm
- Fonyód: 1010 mm
- Mezõcsokonya: 1010 mm
- Balatonmáriafürdõ: 1008 mm

Baranya megye
- Misinatetõ: 1295 mm
- Pécs, Lapisi vadászház: 1131 mm
- Pécs, Kozári vadászház: 1130 mm
- Harkány: 1123 mm
- Kétújfalu, Magyarújfalu: 1123 mm
- Szentlászló: 1083 mm
- Somogyhatvan: 1073 mm
- Pécsvárad: 1058 mm
- Siklós: 1058 mm
- Szentlõrinc: 1036 mm
- Vejti: 1025 mm
- Pécs, Pedagógiai Fõiskola: 1016 mm
- Királyegyháza, Vásárosszentgál: 1014 mm
- Liptód: 1000 mm

Tolna megye
- Bátaapáti: 1048 mm

Komárom-Esztergom megye
- Battyánpuszta: 1070 mm

Fejér megye
- Kõhányáspuszta: 1180 mm
- Tükrösmajor: 1015 mm
- Szár: 1001 mm

Pest megye
- Királyháza: 1258 mm
- Kóspallag: Kisinóci menedékház: 1190 mm
- Bányapuszta: 1138 mm
- Dobogókõ: 1111 mm
- Páty: 1040 mm
- Magas-Tax: 1037 mm
- Nagyirtáspuszta: 1004 mm

Budapest
- Korányi Szanatórium (XII. kerület): 1015 mm

Nógrád megye
- Diósjenõ: 1153 mm
- Salgótarján, Salgó menedékház: 1059 mm

Heves megye
- Bánkút: 1056 mm

Borsod-Abaúj-Zemplén megye
- Szentlélek: 1077 mm
- Hollóstetõ: 1073 mm
- Alsóhámor-Lillafüred: 1038 mm
- Sajószentpéter: 1014 mm
- Tiszadorogma: 1005 mm

Így néz ki tehát a lista, remélhetõleg egyetlen települést sem felejtettem ki. Látható, hogy fõként a Dunántúl nyugati, délnyugati részén (Vas, Zala, Somogy) nagy területen 1000-1200 mm között alakultak az éves csapadékösszegek.
A következõ kategóriába tartozik Baranya és Veszprém, ahol úgyszintén elõfordulnak ilyen magas értékek, de nem olyan nagy számban, mint a fenti megyékben, illetve inkább orografikus okokhoz köthetõk a kiemelkedõ szummák.
Érdekes, hogy a Dunántúl északi felén (Gyõr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom) már jóval kevesebb helyen mértek 1000 mm feletti összegeket. Fejér és Tolna megyében szintén elszórtan fordulnak elõ ezek a számok.
Az északi országrészben (Pest, Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén) jellemzõen a hegyvidéki régióban - Pilis, Börzsöny, Bükk - születtek magasabb értékek.
Az Alföldön és a legészakkeletibb csücsökben egyáltalán nem találunk ilyen éves csapadékösszegeket.

Egyelõre ennyi, folytatás következik!


Az adatok forrása: Hajósy-Kakas-Kéri: A csapadék havi és évi összegei Magyarországon a mérések kezdetétõl 1970-ig (Az Országos Meteorológiai Szolgálat könyvtára)

2010. szeptember Cegléden

Kifejezetten õszies volt az elmúlt hónap. Az átlagosnál hûvösebb idõjárás rendkívül sok csapadékkal járt együtt.
Hõmérséklet: havi közép (napi három adatból) 15,0°C (30 éves átlag 16,7°C)
max. 24,8°C (24-én), min. 5,1°C (6-án).

Csapadék: 140,3 mm (átlag 39 mm, tavaly 28 mm).
Legnagyobb napi csapadék: 80,5 mm (10-én).

További részletek: Link

Nyári nap Cegléden sem volt, csak kerekítve volt meg a 25° egyetlen napon. A legutóbbi 54 évben, mint Budapesten, nálunk is csak egyszer, 1996-ban volt erre példa.
Az általam mért 140,3 mm havi csapadék több mint 3-szorosa az átlagosnak. Ezzel az utóbbi 80 év legcsapadékosabb szeptembere volt az idei: a városunkban 1998-ban mért 110 mm-es rekordot 30 mm-el múlta felül 2010 elsõ õszi hónapja. Kimagasló a legnagyobb napi csapadék is: majdnem 20 éve mérem a csapadékot, de ilyen nagy napi mennyiség még nem fordult elõ.
Az év csapadékösszege 704,8 mm-nél tart. Ha a következõ hónapokban is folytatódik a csapadékos jelleg, akkor év végén Cegléden is esélyes a rekorddöntés, ugyanis 886 mm esett a korábbi legcsapadékosabb évben, 1999-ben.

András89-nek köszönjük a szeptemberi összefoglalót. A cikk kint van, fogadjátok szeretettel:-)

Bp-Lõrinc, 2010. szeptember
Az adatok a SYNOP táviratok alapján készültek, így csupán tájékoztató jellegûek! A táviratok bárki számára hozzáférhetõk a következõ oldalon:
Link

Hõmérsékleti adatok
- napi 4 mérésbõl számított, korrigált havi középhõmérséklet: 14,8 °C (a sokéves átlaghoz képest: -1,5 °C)
- a legmagasabb napi középhõmérséklet: 17,8 °C (15.)
- a legalacsonyabb napi középhõmérséklet: 10,6 °C (30.)

- a napi maximum-hõmérsékletek átlaga: 19,0 °C (a sokéves átlaghoz képest: -2,9 °C)
- a napi minimum-hõmérsékletek átlaga: 11,5 °C (a sokéves átlaghoz képest: +0,1 °C)
- abszolút maximum-hõmérséklet: 23,0 °C (24.)
- abszolút minimum-hõmérséklet: 6,6 °C (21.)
- a napi maximum-hõmérséklet minimuma: 13,8 °C (30.)
- a napi minimum-hõmérséklet maximuma: 15,3 °C (16.)

- átlagos napi hõingás: 7,5 °C
- a legnagyobb napi hõingás: 14,3 °C (22.)
- a legkisebb napi hõingás: 2,1 °C (17.)
- abszolút havi hõingás: 16,4 °C

- legalacsonyabb radiációs minimum-hõmérséklet: 1 °C (6.)

Hõmérsékleti küszöbnapok
- nyári napok száma: -
- hõségnapok száma: -
- fagyos napok száma: -
- talajmenti fagyos napok száma: -

Csapadékadatok
- havi összeg: 140,0 mm (a sokéves átlaghoz képest +226 %)
- csapadékos napok száma: 16
- mérhetõ csapadékú napok száma: 13
- az 1 mm-t elérõ csapadékú napok száma: 10
- az 5 mm-t elérõ csapadékú napok száma: 9
- a 10 mm-t elérõ csapadékú napok száma: 4
- a 20 mm-t elérõ csapadékú napok száma: 1
- a 30 mm-t elérõ csapadékú napok száma: 1
- az 50 mm-t elérõ csapadékú napok száma: 1
- a maximális napi csapadék összege: 59,5 mm (10.)

Napfénytartam
- napos órák száma összesen: 129,1 óra (a sokéves átlaghoz képest -33 %)
- a napos órák számának napi maximuma: 11,2 óra (5.)
- napsütés nélküli napok száma: 6

Egyéb adatok
- zivataros napok száma: 2
- ködös napok száma: -
- szeles napok száma: 11
- viharos napok száma: 2
- maximális széllökés: 18 m/s (1.)

Ami rögtön szembetûnõ: a hónapban nem fordult elõ egyetlen, hõmérsékleti küszöbnapot átlépõ érték sem! Azaz sem nyári, sem fagyos, sem talajmenti fagyos napunk nem volt. Utóbbi két adat felett könnyedén át lehet siklani, a nyári napok hiánya viszont errefelé is igen meglepõ jelenség az elsõ õszi hónapban. Egy átlagos szeptemberben itt 8 napon szokott a hõmérséklet 25 °C fölé emelkedni, ehhez képest a 0 bizony nagyon alacsony. Olyannyira, hogy az állomás 57 éves történetében ezt megelõzõen mindössze egyetlen alkalommal, 1996-ban volt példa ilyesmire. (Az pedig már a sors egészen különös játéka, hogy ugyanúgy, mint most, akkor is tizedre pontosan 23,0 °C lett a havi maximum...) Ha az OMSZ budai adatsorát nézzük 1901-tõl kezdve, akkor is csak két darab, nyári nap nélküli szeptember akad a korábbi idõkben: 1912 és 1915.

Visszatérve Lõrincre: még 1 nyári napra is csak 3-szor (1995, 2001, 2007) volt példa. Az mindenesetre igen érdekes és feltûnõ, hogy az elmúlt 15 évben több ilyen hûvösebb szeptember is elõfordult.
Az ellenpólus egyébként 1932 szeptembere, ekkor 26 nyári napot jegyezhettek fel a fõvárosban, de például 1942-ben és 1947-ben is 24-t.
Lõrincen 1961 és 1982 szeptembere vezet, 20-20 nappal.

Amúgy a hónap jókora negatív anomáliával zárt itt is (-1,5 °C), amihez nagyban hozzájárult az a tény, miszerint a napi maximumok átlaga rettentõen alacsony: 19,0 °C, ez a megszokottnál majdnem 3 egész fokkal hûvösebb! Ezzel szemben a minimumok átlaga viszont teljes mértékben megfelel a sokévesnek - ilyen hónap sem gyakran fordul elõ, az biztos!
Magyarázat lehet rá, hogy a hónap nagy részében sok felhõ volt a jellemzõ, emiatt a minimumok - fõként a középsõ dekádban - tartósan magasan alakultak: 9. és 17. között például egyetlen napon sem süllyedt a hõmérséklet 13 °C alá.

A csapadékról külön talán már nem is kell megemlékezni, a hónap "csak" hozta az ebben az évben már-már szokásos teljesítményt: ezúttal az átlagos 43 mm helyett 140 mm esett. Ez a mennyiség a szokásosnak 326 %-a... Nem semmi.
Zivatar 2 napon fordult elõ, a többi alkalommal esõ, zápor volt a jellemzõ, illetve egyszer-kétszer szitálás is.

A napos órák száma a felhõs, csapadékos idõ miatt nyilvánvalóan alacsony lett, a szokásosnak csak 67 %-a. Ezen belül is további érdekesség, hogy a 129 regisztrált órából mintegy 74 a hónap 7 napján fordult elõ. Azaz az összes többi 23 nap kb. 55 órányi napsütésen osztozott, ami átlagosan alig több, mint napi 2,4 óra.

Köd ezúttal sem volt, párásság viszont elég sok napon.

Cseszneken a szeptember 123,4 mm-el zárt, az év 1027,2 mm-nél tart.Tavaly okt.1-tõl számítva már 1252,9 mm csapadék hullott !
Sokszor leírtam,hogy a naptári évi rekord eddíg 965 mm volt 1901-tõl számítva (1940-ben jegyezték fel).Nézzük,milyen gyakoriak voltak a 900 mm feletti évek az egyes évtizedekben az elmúlt 11 évtizedbõl és mellette mennyi az évtizedátlag :

1. 1 db (1910) 743 mm
2. 1 db (1915) 678 mm
3. 2 db (1926,1930) 723 mm
4. 2 db (1937,1940) 756 mm
5. 0 db 653 mm
6. 1 db (1954) 734 mm
7. 1 db (1965) 744 mm
8. 0 db 667 mm
9. 0 db 589 mm
10.0 db 718 mm
11 2 db (2005,2010)761 mm (nem végleges,3 hónap még hiányzik)

Látható,hogy az egyes évtizedek közt akár 100 mm-es eltérés is lehet.Sajnos igaz,amirõl a múltkor szó volt,hogy az 1971-2000 közti idõszak nagyon száraz volt,ennek átlaga csak 658 mm.Pl. az 1901-30-as átlag 715 mm.Tehát a 30 éves átlagokban is lehet tetemes eltérés.Érdekes,hogy 3 évtized száraz idõjárás után ez az évtized mindenképpen az utóbbi 11 évtized legcsapadékosabbja lett 761 feletti értékkel, leverve a dobogó tetejérõl a 30-as évtizedet (756 mm).
Óriási szarvashiba tehát,ha mindig az utóbbi 3 évtizedhez viszonyítgatunk, valójában ez a klímaködösítés netovábbja, a klímalobbik hazudozásainak kíváló színtere. Pl. nyugodtan verhetném a vészharangot, hogy itt a világvége nekünk,hisz az utóbbi évtizedben 103 mm-rel,vagyis 15 %-al nõtt a csapadékátlag, elvizenyõsödõ lápország lettünk,míg 8-10 évvel ezelõtt azt mondogatták,hogy ugyanennyivel csökkent a csapadék, vagyis elsivatagosodunk.Valójában sem nem 761 mm, sem nem 658 mm a cseszneki átlag,hanem(110 év alapján)716 mm,a múlt századi meg 710 mm.Ugyanilyen zsonglõrködés jöhetne ki biztosan a hõmérsékleti 30 éves átlagokból is.

Az lehet ,de ha pl. minden hónap,éves összegzésnél föl lehetne tüntetni hogy:a 1960-1990,1970-2000,1980-2010-es átlaghoz viszonyítva milyen lett a hónap, év ,akkor szerintem elégé kilehetne venni belõle hogy milyen tendencia van.Bár lehet bonyolult lenne.
De Szerintem a legjobb akkor is a 60-10-es lenne.

Köszönjük szépen!

Kutyusmaci: az én véleményem az, hogy minél hosszabb idõszak, annál jobb! Na persze egy bizonyos mértékig. Szerintem pár száz év simán beleférne vagy akár ezer is. Az igazán jelentõs változások sokkal nagyobb idõtávon zajlanak.

Lehetni mindent lehet, de a WMO kritériumai szerint a 30 év tekintendõ az ún. normálátlagnak az egész világon.
Amúgy mindegyiknek (20, 30, 50, 100 év) van elõnye és hátránya is, ha jobban belegondolsz.

Amúgy egy 1960-2010-es átlagot nem lehetne csinálni vagy az nem lenne annyira pontos (kisebb nagyobb melegedések és lehûlések miatt)?

Itt valószínûleg nem is a kiszámítással vannak gondok, hiszen az a mai technikai színvonal mellett valóban nem vesz igénybe túlságosan sok idõt, ahogy írtad is.
Egész egyszerûen oda nem figyelés miatt nem lettek feltéve az 1971-2000-es adatok. Majd jelzem az illetékesek felé, hátha kiteszik.

Nem tudom elképzelni sem, hogy mi tarthat olyan sokáig egy éghajlati átlag kiszámításában. Gondolom (remélem), hogy a méréseket folyamatosan ellenõrzik, így a hibákat is folyamatosan ki lehet szûrni. Gondolom (remélem) az adatok normálisan össze vannak szedve adatbázisban, azaz amint véget ér az év, Excel-ben megcsinálni a 81-10-es átlagot 1 napnál (és akkor már nagyon túlzó voltam) nem nagyon lehet több idõ. Vagy valamit rosszul gondolok (remélek)?

"Az OMSZ honlapján az 1971-2000-es idõszakhoz viszonyítanak."

Ahogy azt kell is!
Ellenben az "Éghajlati átlagok" címszó alatt még mindig az 1961-1990-es átlagok találhatók, holott már csak három hónap, és elvileg az 1981-2010-t kell majd alapul vennünk.

Nem.

2009/01: -0.8
2008/09: -0.5

Gondolom másik 30 éves átlaghoz hasonlítottad. Az OMSZ honlapján, - merthogy onnan vannak az értékek (elnézést, hogy nem jelöltem meg forrást) - az 1971-2000-es idõszakhoz viszonyítanak.

Link

2009/01: -1.5
2008/09: -1.5

Szerk:Hmm az omsz-nál mindkettõ hónapnál -1 -2 fok közötti az eltérés.
Szerk 2.:Jah akkor értemThx

2010/01: kb. -1.5
2007/12: -1.2
2007/09: -1.5
2006/08: -1.1
2006/03: -1.5
2006/02: -1.6
2006/01: -1.1
2005/03: -1.8
2005/02: -3.6
2004/05: -1.4
2003/10: -2.3
2003/02: -5.3
2002/12: -1.1
2001/12: -4.7
2001/11: -1.6
2001/09: -1.8

Éveket nézve ezek közül csak 2005 volt átlag alatti.

Az idei január például a Dunántúl nagy részén, de itt Budapesten is (-1,5) - (-2) fokos anomáliával zárt.
Link

A mai szegedi találkozón szó esett arról, hogy a szeptember több helyen is -2 fokos anomáliával zárt. A következõ kérdés merült fel bennem: mikor fordult elõ utoljára hazánkban, hogy ekkora negatív anomáliával zárt egy hónap?

Az idei szeptember mindenrõl szólt, csak a kellemes késõ nyárias napokról nem! Itt 132,1mm esõ hullott, ez több mint háromszorosa a sokévi átlagnak. A hõmérséklet négy értékbõl 14,59°C volt Budapest-Lõrinchez viszonyítva közel 1,5 fokkal alacsonyabb. A legmagasabb érték mindössze 23,4 fok volt, nem volt nyári nap, az utolsó augusztus 27-én fordult elõ, sõt aznap 30,9 fokot mértem.
Csak viszonyítás képen tavaly az elsõ 10 fok alatti minimumom október 3. volt, 8,5 fokot mértem aznap, idén ez már augusztus 30-án megtörtént 9,5 fokkal. Szeptemberben ez gyakran visszatért és 6,5 fokos abszolút minimum született 30-án.
Sajnos a következõ napokban nem a nyári napért hanem a 20fokért kell szurkolni, nem úgy mint tavaly, amikor 28 fok is elõfordult október hónapban, ejj a régi szép idõk:-)

Szegeden ilyen volt a szeptember : Link

Több mint 2 fokos negatív hõmérsékleti anomália, az átlagos csapadék több, mint háromszorosa jellemezte szeptembert Szekszárdon. A csapadékos idõnek köszönhetõen a napsütéses órák száma is nagyban elmaradt az átlagostól. Az érdeklõdõknek a részletek, összehasonlító grafikonokkal: Link és Link

Szeptember:129 mm.

Az éves:893,4 mm.

Mezõtárkány szeptemberben: 15,1°C, 110,6 mm (hátsó régió ). Éves csapadék: 799 mm.

169mm lett a szeptemberi csapadékösszeg.

Nálam 162 mm lett, még tegnap is esett 5,5 mm Ez az 5. 100 mm feletti hónap, nem beszélve a májusról, ami 200 mm felett volt. Nem véletlenül van már 1000 mm felett az év.

Nálam 108 mm lett.

110 mm lett nálam a szeptemberi csapadékösszeg. Nem kevés, viszont országos viszonylatban a "mezõny" hátsó régiójához elég csupán.

Itt már 850mm feltt vagyunk az 1000mm szerintem meglesz.

2010. szeptember:

T átlag: 15,26 °C.

T min. átlag: 11,93 °C.
T max. átlag: 19,62 °C.
Absz. T max.: 24,8 °C. (15.)
Absz. T min.: 6,4 °C. (21.)
Absz. hõingás: 18,4 °C.
Legalacsonyabb T átlag: 10,7 °C. (07.)
Legmagasabb T átlag: 18,7 °C. (15.)
T átlag hõingás: 8,0 °C.
Legalacsonyabb T max.: 14,6 °C. (07.)
Legmagasabb T min.: 15,4 °C. (12., 16.)
Napi legnagyobb hõingás: 15,8 °C. (23.)
Napi legkisebb hõingás: 2,2 °C. (10.)

Havi csapadék: 111,5 mm.
Éves csapadék: 762,0 mm.

Ködös nap: 4 db.
Zivataros nap: 2 db.
Csapadékos nap: 15 db.

Szeged, Újszegeden lévõ csapadék mérõje szerint a szeptember 101,5 mm esett, az éves 651,5 mm. Ahogy itt olvasom, ez a környéken a legkevesebb. Amúgy a régiónkban e havi tekintetben vannak csapadékosabb területek: Baks 138,4 mm; Mórahalom 118, Kiskunhalas 173, Csengele 177,8 mm. Az éves mennyiség néhány: Kiskundorozsma: 717,2 mm, Kiskunhalas 871,3 mm, Mórahalom 850,9 mm, Csengele 1006,6 mm (többször átszámoltam, de ezt azért túlzásnak tartom)...
(atikövizig)

Itt 841 mm-nél tart az éves csapadék. Kérdéses az 1000 mm, de nem teljesen kizárt. Ha annyi csapadék lesz az utolsó három hónapban, mint tavaly, akkor át fogjuk lépni az ezret.

Szeptember hónap csapadéka 86 mm, így az éves 607 mm.

Az év eddigi csapadékmennyisége itt 826 mm; kíváncsi vagyok, összejön-e az 1000 mm. Az eddigiek fényében talán nem kizárt (3 hónap alatt 174 mm, azaz havonta 58 mm nem sok; az elmúlt év utolsó 3 hónapja 162 mm-t hozott).

Január 1. óta csak 665mm??? Az nagyon kevés. Legalábbis viszonyítva az itteni 850-hez képest. És egy megyében lakunk.

Az idei viharvadászataim: Link
Link
Link

Mályi, 2010 szeptember:
Havi középhõm.: 13,9°C
Havi csapadék: 127,9mm
Továbbiak: Link és Link

Várom a száraz õszt...

Szeptember:
Havi csapadékösszeg 200 mm lett kereken, 15 csapadékos napunk volt. 10-én mértem a hónap legcsapadékosabb napját, ekkor 81 mm esett.
Itt sem volt egy nyári nap sem, a hónap legmagasabb hõmérséklete 24,3°C volt 15-én.
A havi legalacsonyabb hõmérséklete pedig 5,8°C volt 21-én.
A havi középhõmérséklet 15,4°C-ra sikeredett, a tavalyi 19,2°C-hoz képest a 2010-es szeptember jóval hûvösebb.

Megdöbbentõ, hogy a szeptemberi hónap egy nyári napot sem hozott. A havi csapadékmennyiség pedig 116,5 mm, a legcsapadékosabb nap tizedike volt, 40,5 mm esõt mértem.
Havi legalacsonyabb hõmérséklet:4.9°C
Havi legmagasabb hõmérséklet:24.3°C

A múlt hétvégi ciklon irányt mutatott, nem lazsálhatunk, a hátralévõ munkát el kell végezni...: Link

A múltkor arról beszéltünk,hogy elég sok (közel 700) helyrõl vannak jelenleg csapadékadatok, és ebbõl sok van 4-500 m-en vagy magasabban.Elég szomorú,hogy 1971-2000-ben még nem nagyon volt teljes adatsoruk ezek szerint.

Csak a Mátrára és a Bükkre néztem meg, a többire is lehetne, csak idõigényes lenne. Persze valószínû, hogy NYDunántúl magasabb hegyein nagyobb volt az átlag - csakhát nem mérték.
Az 1901-50 közötti adatok, pedig sokfelé mutatnának nagyobb értéket.
A Bükkben pl. Bánkúton 1931-1944. között is folytak mérések és az akkori, közel 900 mm-es átlaga alapján az ország egyik legcsapadékosabb helyének tartották.

Ezek szerint Neked megvannak az adatok(vagy csak a Mátraerdõ?).Valóban nem volt Zalában,a Kõszegi-hegységben vagy a Bakonyban,Pilisben,Mecsekben,Börzsönyben a magaslati mérõhelyeken 807 mm-nál magasabb ?
Ha fellapozom az 1901-50-es éghajlati atlaszom,ahol 15 oldalon kb.850 állomás adata szerepel,már az elsõ oldalon találok 807 mm-nél magasabbat(Bakonybél 827),és az nem is hegycsúcs(+ még Ágfalva 802 mm).De a 2-ik oldal ugyanez (Bánokszentgyörgy 805,Borzavár 845),de nem is folytatom.
Azt is jó lenne tudni,hogy a Kõszegi-hegységben,vagy lent a városban mérték.Mert egy 800 m-es hegyen biztosan több esett,mint egy kb.250 m magas városban.Egyébként átfutva az adatokat,1901-50-ben is is a legtöbbet ott mérték(Stájerházak 551 m tszfm,912 mm,ezek szerint a fejlõdés megszüntette a hegyen a mérést... )
Ugyanakkor Kõszegen 274 m-en akkor csak 779 mm volt az átlag.Vagyis míg az ország kiszáradt,addíg Kõszegen nõtt a csapadék ? Ha a különbség maradt,akkor a hegyen 912-779=133 mm-el többet mérhettek volna.
Ezt az utolsó naptári kerek 30 év szabályt nem tudom milyen megfontolásból használják,én mindig 50 vagy (max)100 évben gondolkodom.Hisz ha bejön 1-2 nagyon száraz vagy nedves évtized,akkor teljesen borul az átlag,de több mint 50 évnél ez már nem annyira befolyásol,jelentõs a kiegyenlítõdés.100 évnél többet én sem tartanék jónak nézni,mert akkor viszont nem tudjuk az esetleges változásokat nyomon követni,mert minden szélsõség kisimul és nem lehet tendenciát látni,akárcsak a 30 évnél,ami tompítja az esetleges változás meglátását(Ugyanígy más elemek esetében és az abszolút rekordoknál is.Ha lennének ezer éves abszolút értékeink,akkor egy évtizedben lehet,hogy egy sem dõlne meg és az mondanák sokan: semmi szélsõsége nincs az idõjárásban,mert már 867 éve is elõfordult ilyen. )

Szeptember hónapban eddig 135.4 mm a csapadékot mértem.
Az év 665.1 mm-nél jár.
Az elmúlt 1 év pedig 850.3 mm-nél (2009.okt. 1 óta).

Bármelyikben nem, mert ennek a 30 évnek az átlaga Kékesen 784, Jávorkúton 793 mm. Valószínûleg azért a Bükk-fennsík magasabb területei akkoriban is 800 mm feletti átlagértékkel bírhattak.
Az elmúlt 110-120 évet tekintve az 1981-tõl 95-ig tartó idõszak, kiugróan hosszan tartó száraz periódus volt.
Az OMSZ korábban az 1961-1990 közötti idõszak átlagát szerepeltette az értékelésekben(tudomásom szerint a meteorológiai világszervezet ajánlása alapján), én azt gondoltam, hogy majd ezt kiterjeszti 40 évre, de valamilyen megfontolásból maradt az utolsó "kerek" 30 év.

Még egy megjegyzés.A szélsõségesen csapadékos idõszak ugyanakkor szélsõséges eloszlással is járt.Júl. viszi a prímet:az OMSZ adatok szerint 18-szor több esett a legcsapadékosabb helyen a legszárazabbnál.Május a 2. 10-szeres eltéréssel,míg a szeptember alig 3-szoros.Jól látszik talán ebbõl is,hogy a szeptember nem annyira regionális esõzéseket ill. lokális zivatarokat,hanem többszöri országos esõket hozott,ami a mg. számára a legrosszabb.

Ennek ellenére nem tudom elképzelni,hogy a hegyekben ne esett volna több(bármelyik 500 m-nél magasabb hegységünkben),mint a hegyek lábánál lévõ Kõszegen.

Megnéztem(bár a szeptembernek nincs vége),hogy mik voltak a mi égh.naplónkban és az OMSZ mérõhálózatában a legszárazabb és legesõsebb helyek az idén:

Hó minimum maximum OMSZ min.OMSZ max.
Jan.13mm-85mm(Börzsöny)27mm-104mm(Kékes)
Feb.14mm-96mm(Börzsöny)13mm-110mm(Pécs)
Már. 3mm-42mm(Baranya)..6mm-49 mm(Jákmajtis)
Ápr.40mm-119mm(Bakony).27mm-144mm(Zirc)
Máj.55mm-349mm(Bakony).39mm-397mm(Bakonybél)
Jún.54mm-229mm(Mecsek).47mm-293mm(Szálka)
Júl.12mm-177mm(Borsod).14mm-254mm(Nyírlugos)
Aug.46mm-196mm(Zala)...35mm-235mm(Mesztegnyõ)
Sze.74mm-223mm(Kiskunság)

Érdekes,hogy olyan elõfordult 3-szor,hogy kisebb minimumunk lett,mint az OMSZ hálózatban,de a maximumunk mindig jóval alatta van.
Ha a Tközéhez hasonlóan megnézzük a havi "átlagot" a szélsõértékekbõl,akkor a következõ lesz:
1. 49-66
2. 55-62
3. 23-28
4. 80-86
5.202-218
6.142-170
7. 95-134
8.121-135
9.149

Látható,hogy a május után a szeptember volt a legcsapadékosabb(a második szám az OMSZ-os átlag,szeptemberben biztosan több lesz 149 mm-nél).Szerintem a szeptemberi csapadék legalább olyan extrém és párját ritkító lesz,minta május volt.Míg ugyanakkor májusban volt átlag alatti csapadék az országban,addig szeptemberben a legszárazabb hely is majd kétszeresét mérte,mint a sokévi átlag (74 mm !)
Az is sajátos,hogy a 9 hónapból csak a március "területi átlaga" nem érte el a sokévit.
E sajátos gyorsösszesítésbõl a metnet 916 mm-es területi középnél tart,persze 10 % legalább a hibaszázalék..

Ezek (különösen a 80-as és a 90-es évek) valóban a korábbiaknál jóval szárazabb évtizedek voltak. Az 1999-es özönvíz persze kimagaslik innen, de a 30 éves átlagban még pont benne van az ezt követõ csontszáraz 2000-es év is.

Palui hsz.-a az aktuális események fórumból:
42,1mm lett a vége. 25.-én 26,6mm esett, amihez a tegnapi nap még 15,5mm-rel járult hozzá. Szeptember így 103,2-nél, az év pedig 835,5mm-en áll ... Itt a Kisalföldön!

Ez az összeg azt jelenti, hogy az 1885-tõl íródó gyõri csapadékadatsor történetében már a 3. legcsapadékosabb év a 2010-es.
1. 1915 971mm (Gyõr-Belváros, Eötvös-park)
2. 1937 846mm (Gyõr-Belváros, Eötvös-park), 842mm (Gyõr-Ipartelepek)
3. 2010 ???mm

Annyi tehát bizonyos, hogy dobogón végez az év, az ezüstérem 99.9%-ban megvan, és az éghajlati átlagokat figyelembe véve a csúcsdöntéshez is jó esély mutatkozik.
Megjegyzendõ, hogy 1915-ig régi rendszerû csapadékmérõvel végezték a méréseket az Eötvös-parkban, melynek hibája 15%.