Meteorológiai műszerek otthon

De legalább is -25-ig.

External sensor temperature
Range of measurement: -25 to +60°C (-13 to +140 °F)

Ellenben vigyázat, csak -10°C-ig mér!

Lehet. Keress vissza, leírtam már itt, hogy miként lehet, nekem bevált, azóta korrigálva mérek.

Örülök hogy segíthettem.

Köszönöm!
Már be is állítottam.

Szerintem ennél nincs jobb ebben az árfekvésben.Majd esetleg meg lehetne nézni az eredetét,gyártóját.PRC. vagy Eu.A jobb oldali tán megbízhatóbb. (100 m.vételi táv, nem semmi.Lehet hogy porcukor).

Digitális RH-mérõt lehet-e a "dunsztos" módszerrel kalibrálni? Mármint megnézni hogy a dunszt alatt mennyit mér, a 100-hoz képesti különbséget pedig mindig hozzáadni a mért értékekhez. Bár nem biztos hogy az eltérés állandó, sõt...

Ezt találtam. Szerintem ez való hozzá. Link

Szép napot kívánok!

Tudna valaki segíteni abban, hogy belinkelne egy termék leírást (használati utasítást) a Conrad-féle esõmérõhöz (7.990,-Ft)?
Ugyanis elemet cseréltem és gondjaim vannak a beállítással, Conrad honlapján nálam nem jelenik meg a leírás.
Elõre is köszönet.

Ez találtam róla hátha segít. De ennyiért nagy durranásra szerintem ne számíts. Lehet hogy veszek egyet én is.
Link

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#99004 - 2009-11-07 12:34:07)

Üdv!

Most néztem, hogy az Aldiban nemsokára kapható lesz egy Ascot márkájú idõjárásállomás, 5000 Ft-ért. Ha tudnátok véleményt mondani róla, az jó lenne. Mennyire lehet ez használható? Van-e esetleg olyan, ami nem sokkal drágább, de lényegesen jobb?

Link: Link

Én egyszerûen olyan alsó árnyékolókra gondoltam, mint pl. a hõmérõház alsó deszkái. Azért fogalmaztam körülményesen, mert még lehetne hozni olyan példákat,ahol az alsó árnyékoló kisugárzása jobban gátolt egy afeletti másik árnyékoló miatt, mint a talajfelszíné.
Minél magasabban van az alsó árnyékoló, annál könnyebben összejön ez az eset. (okok: egyrészt geometria, másrészt hõáramlás a levegõben).

Mikor lehet a mûszer alá helyezett árnyékoló teteje az alatta lévõ talajfelszínnél kevésbé hideg? Gondolom akkor, ha az árnyékolás nem szigetelés is egyben. Ez pedig legtöbbször szigetel (pl. a szalmaréteg), illetve ha csak árnyékol, akkor is mérsékli - ekkor már klasszikus árnyékolásként - az alatta lévõ felület további kisugárzását, relatíve növelve ezzel a talajfelszín hõmérsékletét, innentõl pedig az árnyékoló felülete lehet a hidegebb, hiszen az szabadon sugározhat. Így az alsó árnyékolás már negatív anomáliát kellene, hogy okozzon a mûszernél, nyilván néhány egyéb tényezõ függvényében. Hol lehet a hiba az elgondolásomban, ami az ellentmondást okozza?

A talajból érkezõ hosszúhullámú sugárzás akkor tehát olyan csekély fûtõhatást jelent, melynek "kiárnyékolása" nem csökkenti a mûszer hõmérsékletét számottevõen egy normál radmin méréshez képest? Mivel éppen radiáció-domináns helyzetekrõl van szó, nagyobb mértékûnek gondolná az ember az ily módon átadott energiákat.

Más kérdés az alulról történõ árnyékolás. Ez hõmérsékletnövelõ hatású, ha az alsó árnyékoló teteje kevésbé hideg, mint a "kiárnyékolt talajfelszín". Az eltérõ emissziós tényezõk, a hõáramlásra gyakorolt hatás stb. kissé tovább bonyolíthatja a helyzetet.

Ha magasabb szintre helyezünk egy árnyékolatlan minhõmérõt, akkor annak (önmagában ettõl) a hosszúhullámú sugárzásegyenlege nem sokat változhat. A környezõ levegõ hõmérséklete viszont mindenképp jelentõs hatású.

Én valamiért nagyobbnak gondoltam a hosszúhullámú sugárzás szerepét a levegõn keresztül történõ hõátadásénál, de valóban, ez utóbbi magyarázat erõsebb lábakon áll. Azon gondolkodom, kimérhetõ-e ezek hatásának aránya valahogyan.
Szõrszálhasogatásnak tûnhet, de épp a növényállományokban tapasztalható fagykárok sajátos arhitektúrája miatt foglalkoztat a kérdés.

Nem tudom a téma melyik fórumba tartozik, de talán itt van a legtöbb mûszaki érdeklõdésû ember. Ma az egyetemen szakirányválasztás van, és megnéztem mit kínálnak, és ott találkoztam az MASAT-tal. Ez az elsõ magyar mûhold lesz. Amiért ide kapcsolódik, hogy volt egy repülése még szeptemberben a Bp-Lõrincrõl, egy szonda alá kötve.

Itt egy leírás a repülésrõl: Link
Itt meg képek: Link

Régebben is hallottam róla már, de látni a 10x10x10cm-es kockát, és elképzelni, hogy ez repülni fog az ûrben nem könnyû.

Szélcsendes napon repítették, csak Pilisig jutott el, egy kukoricásban landolt.

Köszi, akkor kábelezünk megint UTP kábelünk van a földbe 8 eres, ebbõl 4-et használ a meteo, a maradék 4-bõl 2 alkalmas lenne a táplálásra? Gondolom persze jobb lenne egy másik kábel, de ez már ott van

A tranzisztor áramerõsítésétõl függõen, ha maximálisan fûteni kell 0,5-1 A az áramfelvétel. Ha jó az akku és folyamatosan fûteni kell, akkor kb. 40 óra alatt kisül.

Én nem lentrõl "árnyékolásnak", hanem egyszerûen a talajfelszín szigetelésének nevezném pl. a szalmaborítást. A levegõ lesz hidegebb a radmin hõmérõ körül. Talán kevésbé számít a hosszúhullámú sugárzásban levõ eltérés. Erre utal az is, hogy enyhe magaslatokon már jóval kisebb a talajborítottság miatti változékonyság.

Köszi! Legyen inkább 400-as, a tölcsér belsõ átmérõje 350-es.

Ha mennek/jönnek ismerõsök Debrecenbe/bõl küldök neked egy jódarab 315-ös csövet.

Köszi! A csõ ára összevethetõ az útiköltséggel és még "világot is látok". Sajnos ez most anyagilag kivitelezhetetlen... A szomszéd utcában csatornáznak, lehet kuncsorgok 1 kis maradékot.

Nagyon beszédesek a mért adatok. Bevallom, eddig az alulról történõ "árnyékolásnak" nem tulajdonítottam nagy jelentõséget, nem hittem, hogy ekkora szerepe van, már ami a radiációs minimumot illeti. Pedig elég logikus, hiszen a talaj felõl érkezõ hosszúhullámú sugárzás - ahogyan nappal is - pozitív irányban hat úgy a mûszer, mint környezete hõmérsékletére, hacsak nem árnyékoljuk le tõle. Feltételezem, minél nedvesebb egy csupasz felszín, annál nagyobb lesz e hatás, persze minden egyéb tényezõ változatlansága mellett. Hiszen több benne a jobb hõvezetõ- és leadóképességû víz, mint a szárazabb talajban.
Én hétfõre virradóra méregettem radmint, csupasz, nedves kerti talaj, illetve nyírott, sûrû gyep felett egyaránt -6,5 fokot, -4,2 °C-os 2 m-es léghõmérséklet mellett. Ha iménti gondolatmenetem helyes, az magyarázat lehet a kétféle felszín közötti minimális különbségre.
A 2 m-es T és a radmin viszonlyag kis, 2,3 fokos különbségére pedig esetleg az, hogy mindkét mérés helye magaslat, illetve méginkább, hogy bizonyos mértékû felsõ-oldalsó "árnyékolás" adódott, hiszen bár az ég derült volt, 30 m-es körzetben - kertség lévén - fák, épületek is vannak. Közben ugyanez a differencia a közeli, de teljesen nyílt és mélyebb fekvésû reptéren kb. 4 fok volt, s ez a 2-3 fok különbség a saját és az ottani mérések között rendszerint fenn is szokott állni.

Floo: sajnálom, hogy lezártad a témát, annak ellenére, hogy szeretsz a célon kissé túllõni és néha nehezen értelek, én szívesen olvasom, sõt, végsõ soron hasznosnak, bizonyos szempontból még példaértékûnek is tartom vizsgálódásaidat.

Mindkét méretben tudok szerezni KPE csövet, ... ha el jössz érte.

igen a csatornacsõ húzós, de még nehéz is ráadásul. Lehet valami más alternatíva után kellene nézned a palást miatt. Rétegeltlemezbõl, sõt farostlemezbõl is lehetne csinálni palástot, egy jó felületkezelés csodákra képes!

Gondolom elég lenne az a hõmérséklet. Most nézegettem, szabvány szerint 315 és 400 mm-es csatornacsövet lehet kapni. Az árától elhasaltam. Valahonnan kérni kellene bõ fél métert... A 220-as táplálás nem gond.

Hát 220V-ról könnyen megoldható fûtõruddal, meg egy hõszabályzó elektronika. Ha jól leszigeteled a palástot, akkor a hõ nagyrésze nem vész el, meg úgyse levest akarsz fõzni, elég ha 5-6 fokos a rendszer....vagy nem?

Én is gondoltam erre... már csak egy jó hosszú 35 cm átmérõjû csatornadarab kellene. Meg egy izmos fûtõfólia. Meg egy erõmû, ami táplálja...

ha csinálsz egy burkolatot, mely egybefogja a tölcsért és a mérõt, akkor a közte levõ levegõvel már lehet a tölcsért és a mérõt is fûteni

Megnövelt gyûjtõfelületû csapimérõhöz van valamilyen ötletetek hogy lehetne fûtést eszkábálni? Egy tölcsért kellene langymelegen tartani. Link
Gondolom nem elég, ha a csapimérõt melegítem, mert akkor a tölcsérben nem olvad el a hó, az sem elég, ha a tölcsért melegítem, mert akkor meg lent fagyna meg a hólé. Nem egyszerû feladat...

Szia! Jól néz ki, kb mekkora az áramfelvétele, igazán az érdekel, hogy egy 44Ah akksival meddig megy el?

Annyit azért nem engedek. Nem kairói bazár vagyok.

Nem látod a levelem? Még tegnap írtam Neked a ws1600-ról!

Szia Attila! Én így oldottam meg...
Link

Jóó! Frankón néz ki!

Én például: Link

Sziasztok! Már van rá tervem, de biztos már más is kitalálta, hogy a ws csapimérõt hogy lehet téliesíteni. A tervem szerint egy belsõ csapadékgyüjtõ palástot készítek, mely hajszáldróthálóval elektronikusan fûthetõ. Biztos páran már kikísérleteztétek, várom az ötleteket, már mûködõ szerkezetek leírásait.

Áthelyezve innen: Kérdések és válaszok (#14652 - 2009-11-03 18:28:25)

Sziasztok!

Ws 1600 tipusú készüléket szeretnék vásárolni karácsony elõtt.

Megbizható helyrõl és jó áron.

Segitséget kérnék.

Köszi!

Növényélettan páwör! Sejtnedvkoncentráció fagyálló hatása annyira elegendõ!

Egy kis kiegészítés a Davis Vantage Pro2 adattárolásához.

"1 Minute Archive Interval 42 hours
5 Minute Archive Interval 8 days
10 Minute Archive Interval 17 days
15 Minute Archive Interval26 days
30 Minute Archive Interval 53 days
60 Minute Archive Interval 106 days
120 Minute Archive Interval213 days"
A forrás: Link

Hogy mi a drága vagy olcsó abban teljesen egyetértünk. Egy WS2350-nel kezdtem, állandó lefagyások, hibás széladatok. Szerencsére már más kínlódik vele (ingyen adtam át ).
Ez így drága volt!

Szintén az e-agrar-tól vásároltam a Davis-t, a teljes megelégedésemre. Nyár óta hiba nélkül szolgáltatja az adatokat. Tény, nem olcsó, de az árát bõven megéri.

Én is nagyjából azon a véleményen vagyok, mint 21es. A radmin hõmérõ szerintem jól közelíti egy vékony növényi szerv pl. levél hõmérsékletét. Persze akkor, ha a levél is ott, ugyanolyan környezetben van, mint pl. a hõmérõnél levõ fûszálak.
Tehát a mérés alapelve helyes. A gyakorlatban viszont csak kellõ körültekintéssel és megfontolásokkal hasznosítható az adat, a mikrometeorológiai viszonyok sokszínûsége (mondhatni durva térbeli változékonysága) miatt.
Én otthon derült szélcsendes éjszakákon, a talajfelszín felett 5 cm-re, kihasználva az eltérõ felszíntípusokat (csupasz, fû) és a mikrodomborzatot (1 m alatti), szinte bármikor kimérek 5 fokos különbséget. Ehhez még hozzájön a helyenként igen jelentõs vertikális gradiens is.
Most vasárnap a hajnali befelhõsödéstõl függetlenül is érdekes dolgokat mértem. Tmin a hõmérõházban -2,6 fok, radmin mély fekvésben fû felett: -8,7, radmin hasonló fekvésben 1 m2-re kiszórt vékony szalmaréteg felett -11,6 fok. A csupasz veteményeskertben kb. -4-5 fokot mértem volna, ha oda is teszek hõmérõt. Mély fekvésben fû felett árnyékoltan -7,0 volt a minimum.

Mennyit engedsz a felébõl?

Igen érdekes a szituáció. Már meg is írtam neki a dolgokat.

11798. 2009-11-02 19:49:43 válasz - új hozzászólás | privát üzenet
avatar
farkasalex
(Mogyoród)

Sziasztok! Azt hiszem ez a legmegfelelõbb hely, ahová írhatnék. Szeretném felhívni a kedves fórumozók figyelmét, hogy eladó egy vadonatúj WS1600. Akit érdekelnek a részletek, írjon privát üzenetet nekem.

Nem a vita végett, hanem az ismeretek bõvítése céljából szívesen olvasnám a témával kapcsolatos szakvéleményedet. Gondolom ezzel többen így vagyunk.

Áthelyezve innen: Kérdések és válaszok (#14645 - 2009-11-02 19:21:34)

Azt szeretném kérdezni: Hol lehet a legjobb áron vásárolni
ws 1600-as meterológiai állomást.

Sziasztok! Azt hiszem ez a legmegfelelõbb hely, ahová írhatnék. Szeretném felhívni a kedves fórumozók figyelmét, hogy eladó egy vadonatúj WS1600. Akit érdekelnek a részletek, írjon privát üzenetet nekem.

Zee:
"Itt ez vetõdik fel: Mit jelent a talaj menti fagy? Azt, hogy a paradicsom megfagy. Nem. Azt, hogy van esély arra, hogy megfagy. Nincs ok-okozati összefüggés a rad.min és a paradicsom fagyása között (Ezt bizonyítod te is, hiszen tudsz ellenpéldát hozni). De azt nem tudod bizonyítottad, hogy a rad.min-bõl nem lehet növények fagysérülésére következtetni. Ehhez sok év adatait kellene matematikai statisztikai módszerekkel feldolgozni, és mellette folyamatosan mindenfajta növényekkel igazolni."

De azért a radmin idejét is kellene figyelembe venni,nem mintegy hogy meddig tart a fagy .Egyes növények erre másként reagálnak.(paradicsom mint termés, vagy a levele)

Üdv;Yuki! Rég szóltál,írtál...
Folytassuk a másik fórumokban, ez a Mûszer-kert.

Jó, tényleg nem vettem észre a hozzászólásod végén, hogy a témát le akarod zárni. Átolvasva az utolsó néhány nap termését úgy tûnt, szívesen vitázol és érvelsz véleményed mellett.
Na nem baj, majd a következõ anticiklonális helyzet után.