Kisbéka köszönöm soraidat nevet Tomi most másfél éves, egy hónaposan kaptam azután, hogy a kertbõl ellopták a bringámat. Lehet benne vadászvér, amikor a vadludakat beverte hozzám a vihar, nem rohant rájuk, kimerevedett, felemelte bal lábát és kimerevítette vizszintesen a farkát, erre sose tanítottam. Fegyelmezetten "állta a vadat" amig fel nem rebbentek, akkor rohant rájuk nevet Extrém, vakmerõ dolgot sétáltatáskor produkált rendszeresen, nomeg néha velem huzakodik a "vezérségért" nevet Nem tudom mennyire hatott rá, hogy féléves koráig macska "nevelte". Micó-II. kandúr játszott vele az udvaron és a kutya megtanult tõle rohamozás elõl helybõl méteres magasságba "felpattanni", nomeg "kanyarogva" szélsebesen elinalni, visszatérni. Nem akarom mindenáron "elaltatni", de néha "megkattan" hogy már-már botra, fejszére, ásóra pislogok, aneszteziológust hívni nincs idõ laza Nekem is több kutyám volt, 1969-ben elsõ kutyám, egy airedale terrier, sajnos félévesen elpusztult. Valami vérvonalbeli öröklött vesebetegség miatt kellett elaltatni, azóta minden kutyám in memoriam Tomi lett nevet Hasonlóan hamis kutyám még nem volt, édesapám borjunagyságú koromfekete óriás schnauzer-labrador keveréke volt ilyen, de csak kutyákra. "Acsarkodásnál" barátságos "kölyöknyüszítést" hallatott, erre azonnal rátámadtak õ pedig többet (összesen négyet) pillanatok alatt megölt vagy súlyosan megsebesített. "Erénye" volt, hogy a nála kisebb kutyákat "kinevette", kitért elõlük. Egy német juhásznak tõben harapta ketté a combját, el is kellett altatni. Persze hiába figyelmeztettük a gazdikat, azok leintettek hogy csak "barátkozni" akarnak, Pesten ritkán van erre módjuk, aztán átkozódtak. Bogi (Bogár) kutya emberre teljesen veszélytelen volt, a gyerekeket "imádta" nevet 18 évesen kellett elaltatni izületi fájfdalmai miatt, de akkor is annyi erõ volt még benne, hogy a tûszúrásra egyetlen fejmozdulattal fellökte és szétugrasztotta az orvost és segédjét. Szomorú, de nekem kellett megnyugtatni, hogy engedje magát nyugodtan megöletni. Tomi kutya hasonló karakter, csak úgy vélem "õ" emberre is veszélyes. Ha egyszer valahol kitör a keritésen, belegondolni is rossz. Tomi "közepes" kutya de szeszélyes és hihetetlen erõ van benne, meg kell vetnem a lábam ha meg akarom fékezni. Fémlánc nyakörvét fogva is nehéz káromkodós küzdelem a póráz és a szájkosár felrakása, egy ujjamat majdnem el is törte. Persze "sintérdróttal" még nem próbáltam laza Megfogni nem lehet mert hihetetlen gyorsan elszalad vagy nekiugrik annak, akit a leggyöngébbnek vél. Megfogva, addig tekereg, míg kicsûszik a kézbõl és elszalad mint a macska. Az etetésrõl én is hasonlóan gondolkodtam, de látom, csak nekem engedelmeskedik, szomszédaimat is megugatja ha nem ennivalót hoznak neki nevet Ahogy írtam a hirtelen dühkitöréseitõl tartok. Én nem félek tõle, a nyakát is majd" kitörtem amikor nekemugrott, úgy néz ki tanult belõle, bár volt példa rá hogy mögém osonva megfogta a bokámat. Azóta sem meri laza Játékos verekedéseknél azonnal torokra és kéz-láb forgókra ugrik tanítás nélkül, erre számítok is. De egy átlagos idegen ha csak nem kapott különleges kiképzést erre, nem tudhatja, hogyan szerelje le. Valami "vak düh" lappang ebben a külsõre teljesen átlagos kutyában, mozgó élõlénynek és autónak "vakon" nekiugrik. Én "figyelek" rá, pedig nagyon ragaszkodik hozzám, de ha idegen akarja megsimogatni a látszólag barátságos kutyát... a fiaim se bírnak vele, pedig nem nagytestû kutya. De ha valakire "rászáll" annak jobb ha elmegy messze, amíg teheti nevet Néha már arra is gondolok, "bolond", nem mindíg van tudatában a helyzetnek, csak az ösztön hajtja. Még nem jutottam döntésre, sajnálom és szeretem õt, de jobb félni mint megijedni, nehogy a tévében lássatok viszont nevet No, elég volt belõlem és Tomi kutyából, bocs a hosszért nevet Megkérdeztem, ki mit tenne "hamiskutyájával" nevet
Ui: ki tudja, mennyi ilyen lehet a kóbor ebek között...