Floo, nem a szertartás a lényeg. Meg lehet azt oldani két tanúval 5 perc alatt is, így ráadásul pezsgõt se kell inni, ha nem kérsz és még ingyen is van. Hidd el, hogy nekem is a szertartással volt a legtöbb bajom az egész esküvõt illetõen (bár a lányok általában pont ezt a felhajtást szeretik az egészben, én nem így voltam). Van abban valami nagyon felemelõ, amikor az ember reggel a FÉRJÉNEK viheti ágyba a kávét.
Igaz, hogy a házasság alapvetõen a vagyonközösség miatt lett kitalálva, az anyakönyvbe való bejegyzés (akár egyházi, akár polgári anyakönyv, történelmi szerepe ugyanaz) azt jelezte, hogy az ebben a közösségben született gyerekek jogosultak a felmenõik vagyonának továbbvitelére. Képzeld el azt a szituációt, hogy x éve boldogan éltek a kedveseddel a Te házadban, a Te birtokodon, születik x gyereketek, s a "nevedre veszed" õket (ez egy darab kis sajtpapír, amelyet aláírsz a polgármesteri hivatalban). Ne adja ég, a gyerekeitek elárvulnak, és mondjuk elveszik az a sajtpapír (nem csodálkoznék, egy barátnõm válóperes bírósági határozatát nem találták meg nemrég a bíróság archívumában...), a gyerekeid meg nem örökölnek utánad, a házad, földed az államé lesz, a fiad meg mehet koldusnak... Ha házas vagy és házasságban születnek a gyerekeid, ez nem fordulhat elõ. Hülye példa volt, de akár ez is lehetséges.
Sokkal egyszerûbb egy rakás dolog elintézése ha házasok vagytok, mivel a társadalom arra rendezkedett be, hogy egy életszerûen együtt élõ pár megosztja egymással mindenét, és sokkal könnyebb ebben a kivételeket meghatározni (házasságba bevitt különvagyon, ami váláskor az eredeti tulajdonosé marad megosztás igénye nélkül), mint fordítva. Ha házas vagy, egy csomó dolgot intézhetsz a házastársadat is érintõ kérdésekben, ha nem, akkor kénytelen mindent õ intézni egyedül, például, ha jön egy ajánlott levele, nem veheted át helyette, csak ha a férje vagy. Stb.
Mivel a társadalom nem nagyon fog változni e tekintetben, pont, mivel a vagyonközösség szempontjából jól mûködõ dolog a házasság intézménye, ezért az ember kell, hogy alkalmazkodjon a társadalmi elváráshoz - vagy kell, hogy lemondjon egy rakás törvény biztosította elõnyrõl. A "házasság" törvényessége még az állatvilágban is megvan, gondolj mondjuk az oroszlánokra, ahol senki nem nyúl a kisoroszlánokhoz, ha a papa a csapat élén álló vezérhím (gyakorlatilag analógia a mi "férj" elnevezésünkre), ám ha õ elpusztul, az új vezérhím elsõ dolga lesz megölni az elõdje gyerekeit, mert már nincs törvényes védelmezõjük. Az, hogy itt nem papíron van a törvény leírva, hanem morgásokban, harapásokban és feromonokban, az egy dolog, az alapelve ugyanaz.

No de félre ne érts, teljesen a magánügyetek, hogy mit csináltok. :-) És mindez tényleg csak a fényképezõgép házassági vagyonközösségbe kerülése miatt. :-)))