A határ az hogy alapból éles(eltekintve a hangya gyors mozgásától) és nem tudod tovább nagyítani, mert szétesik,ha a kép pixeljeinek száma túllépi a mátrix érzékelõpixeljeinek számát. Nem a faliposzteren van a hangsúly, hanem a nagyíthatóságról. A párizsi(az 1800-as évek végén) világkiállításon sziderosztátos távcsõvel vetítettek ki egy méter átmérõjû holdképet. A nézõk a teljes holdkorongot látták, olyan finom részletekben, mintha távcsõvel, szemlencsébe nézve, de ott a szemlencse korlátozta látómezõ miatt csak relatíve kis területeket láttak volna. Errõl a képrõl simán lehetett volna tömérdek 9x12-es, éles fényképet készíteni részterületekrõl, mintha egy sok finom részletet tartalmazó poszter képérõl másolnál ki kockákat. No ezért kevés a 8M mátrixelem nyújtotta A3-as képméret. Természetesen ha a kép nem éles, lehet a világ legjobb objektívje, akkor is eldobható a kép. Én a Zeiss obira nem panaszkodom. 4,5 cm a bemeneti átmérõ, sok finom részletet fel is bont, a kép élessége bõven meghaladja a 24x36-os Leica képméretû 8M mátrix képességét. Az tán logikus, ugyanazon felületegységen telepített kétszerannyi mátrixelem kétszer több képelemet és ezzel kétszer olyan finom képet rögzít nevet