Nola, kösz az infót, elindított bennem egy gondolatsort és azt követõ onkényes feltételezést. A Balaton mentén, a nagyobb vízfelület miatt kiegyenlítettebb a pára ingadozása. Lehet hogy emiatt az ott élõ hálós póknemzedék kevésbé érzékeny ezekre a változásokra? (Mint nagy vízesés mellett élõ halláskárosodott benszülöttek) Elképzelhetõ, hálóik is kevésbé reagálnak a nedvességre? Arra gondoltam, errefelé a pókhálók is jobban reagálnak a nedvességváltozásokra, megfeszülnek, lelazulnak (mint a "hajszálas" hígrométer vagy ahogy az íjhúr lelazul párás idõben) Elképzelhetõ, élõhelyfüggõen, nemcsak a nyomás- de a páraváltozást egybevetve "érzik az idõt", mert a "hálójukból élnek"? Elképzelhetõ, állandóan nedvesebb élettérben nem érzékelik kellõ pontossággal a párát, ezért tévedhetnek és emiatt esõ elmossa hálójukat? Önkényes feltételezések, laikustól, arra alapozva, az itteni pókok változások idején elbújnak, semerre nem látom õket. A mai vihar egybecsengeni látszik a feltételezéssel, három napja a szép napsütés ellenére elbújtak, mintha éreznék a közeledõ vihart. Kellene valami statisztika, idõjárási és "pókjárási" paramétereket egybevetve laza Jó ideje felfigyeltem, ha "eltûnnek" hálóikból a pókok, egy-két nap múlva viharos szél jön vagy hosszabb csapadékos idõszak jön(nemcsak egyenletes "egyhetes esõ", többnapos záporhullámok esetén is). Hosszabb ideig tartó nyugalmas idõszakban, akár rekkenõ hõségben is ott ülnek a hálóban. Valami kellene igazolására vagy cáfolatára, persze ebbe tán belejátszhat a vedlés is. De úgy vettem észre, a vedlésre max. fél napot "szánnak", ilyenkor is eltûnnek, de nem napokra és nem egyszerre, Rovarászok, vélemény van?