Ma az erkélyen és loggián fotóztam milliméteres rohangászó valamiket. Ezek szüntelen mozognak, nehéz meglõni õket, náluk már érezhetõk a pixelhatár és az automata élesreállítás korlátai sajnos. Mutatóba egy kép,

beillesztett kép


bár a pókocskák is mindíg elugráltak, a többi lény folyton rohant, pillanatokra állt meg, leszámítva a "mikrohálóban" lapuló vagy vélhetõen vedlés miatt mozdulatlan pókocskákat. Ahol tudtam centit tettem melléjük vagy az asztal recéit mértem le méretazonosításra. A képeket most nem csatolom, sok lenne a Link, inkább egy galériát keresek és ömlesztve felteszem. Az ember elfilózik, ilyen 1-2 mm-es lényeknek is van agyuk, nemegyszer céltudatosnak tûnik mozgásuk. Vajon csak ösztönviláguk vagy némelyes "tudatuk" is van? Ez a kis pók is eleinte elrohant, majd többször "nekitámadt" az optikának (eleinte elszaladt, majd megfordult és az obinak ugrott, többször is "elhúztam" az obit, nagy bátran "utánajött" a kis harcias laza). Az optika vagy nagy tömege szemlátomást zavarja õket, ha tehetik "kiszaladnak a képbõl" mire kattintanék, ezért a manuális élesreállítás szinte reménytelennek tûnik.