Ó, a jó öreg radmin-téma. nevet
Tudjuk, hogy a radiációs minimum azért radiációs , mert éppen a korlátlan kisugárzás által létrejövõ lehûlésre vagyunk kíváncsiak. Nyilván ez a talaj közelében legnagyobb mértékû, ezért 5 cm-re van a hõmérõ a talajtól, éppúgy, mint az árnyékolt fûszinti hõmérõ. Ez utóbbi azonban már a levegõ hõmérsékletét hivatott mérni. A két dolog nem keverendõ, és még csak viccbõl sem hasonlítandó össze.

Azt viszont tudni kell, hogy a radmin annyi féle, ahány mûszerrel mérjük, hisz' itt nincs jelen az árnyékoló, ami mintegy "uniformizálja" a különbözõ anyagú, típusú, méretû, formájú, stb. (de persze pontos) hõmérõket. A mért érték tehát elsõdlegesen attól fog függeni, milyenek az adott hõmérõnek a hõvezetési és leadási tulajdonságai. (pl. a fémeké igen jó, rosszabb az üvegé, vízé, még rosszabb a mûanyagoké, legrosszabb a levegõé.) Ezért fontos, hogy az alkalmazott hõmérõk teljesen egyformák legyenek, ami a hivatalos méréseknél teljesül is, így a válasz arra a kérdésre, hogy az adatok illetve a mûszer rosszak/feleslegesek-e: nem. (Elhelyezés szempontjából már inkább lehet kifogásolni, hiszen nem feltétlenül teljesen nyílt terepen folynak a mérések minden állomáson, de tudjuk, a lehetõségek is sokszor korlátozottak.) Azzal sem értek egyet, hogy a radmin ne lenne valós érték. Valós az, csak nem a levegõ hõmérsékletét jelenti, mint ahogy a fûszinti. De nevezzük inkább virtuálisnak a békesség kedvéért. kacsint

Mégis mi értelme van akkor? Agrometeorológiai szempontból - hogy saját területemnél maradjak - a radiációs hõmérséklet nem teljesen haszontalan információ. A talajon, alacsonyan tenyészõ növények sincsenek árnyékolva, így õk (legalábbis felsõ-külsõ részeik) is radiációs minimumhõmérõk, az õ fagyásuk-nem fagyásuk is radiációs hõmérséklet - szélcsendes idõben természetesen. Persze merõben más kisugárzási-lehûlési tulajdonságaik vannak, mint egy minimumhõmérõnek, de hát "növénybõl" mégsem lehet hõmérõt gyártani. Így is, a növényi anyag, nagyrészt tehát a víz, hõvezetésben, -leadásban még mindig közelebb áll egy alkoholos hõmérõ anyagához, mint egy direkt a radiáció meggátolásának céljára készült mûanyag tányér-jó adag levegõ-hõmérõ-komplexuméhoz. Kicsit színezi a dolgot, hogy magasabb növények például képesek önmaguk árnyékolói lenni, amennyiben lombozatuk felsõ/külsõ része csökkenti az alattuk lévõ részek, illetve a talaj kisugárzását. Taki kísérlete nagyon szépen adja is mindezt.

Azon kívül, a mérési eljárást és az eszközt nem ma találták ki, valószínûleg hozzánk hasonlóan keresve az igazságot a radiációs és a "hagyományos" hõmérséklet ügyében. Bizonyára ezer alkalom lett volna már a modernizálásra, de akkor az összehasonlíthatóság szenved csorbát, az újítással gyakorlatilag a megelõzõ adatsort meg is íveltük volna. És ne felejtsük, hogy idõközben a fûszinti mérés is megszületett, jelezve, hogy a két értéket a szakma azon része, amelyik ebben felelõs, megkülönbözteti és helyén kezeli. Az összes többi területen rengeteg félreértés, tévhit övezi a kérdést, ezért is bátorkodtam ilyen hosszan ragozni.


Lassan nem is igen lesz olyan topik, amiben ne esett volna még szó a radiációs minimumról, de nem baj az, rágjuk csak át minél többször!