Nem értettél meg. Egyrészt én a növény felsõ-külsõ leveleirõl, szerveirõl beszéltem, mint radiációs testekrõl; másrészt az idézett állításomban az szerepelt, hogy a növényi anyag (vizes oldat és még némi vázanyag) illetve az alkoholos hõmérõ (szintén vizes oldat és az üveg) anyaga hõvezetési és -leadási tulajdonságaiban jobban hasonlít egymásra árnyékolatlan viszonyok között , mint egy árnyékoló+hõmérõ egységre ugyanezen tulajdonságokban. Nem véletlenül fogalmaztam óvatosan...bár lehet kicsit túl körülményesen.

Te két jól láthatóan talajközeli növényi szervet mutatsz be, mint radiációs hõmérõt, de képeidbõl nem derül ki, ezek mennyire lehettek árnyékolva a növény többi része, vagy egyéb által. Épp nemrég és épp Veled tárgyaltuk, hogy a kerti növényeknek legelõször a felsõ részei szoktak fagykárt szenvedni, nem az alsók, ahogy egyébként most is leírtam, csak azt már nem idézted.
Akkor lenne igazad, ha egy komplett növényre mondtam volna, hogy inkább radmin hõmérõ, mint fûszinti, viszont még ekkor is csak annyiban egyezhetnénk ki, hogy a növényed valahol a kettõ között van, és sem egyikkel, sem másikkal nem azonos.

És tartom továbbra is, hogy egy mûszer és egy növény közül hitelességben, objektivitásban elõbbi a nyerõ. Mindenekelõtt paradicsomnövényed fagyási küszöbe nem egy pontszerû érték, hanem intervallum, tehát se nem nulla fok, sem pedig -0,4. Sokféle adatot lehet errõl elõszedni, általában -1--3°C közé teszik, csak az nem derül ki soha, hogy ez milyen hõmérséklet. Két méteres? Fûszinti? Vagy radmin? Netán valaki volt olyan elvetemült, hogy megmérte a növény hõmérsékletét pont a megfagyása pillanatában? Aligha, így aztán megint nem kerültünk közelebb egy konkrét hõmérsékleti ponthoz.
A mi kertünkben egyébként szinte "gazként" nõ évrõl-évre egyfajta "vad" paradicsom, magja áttelel, mint a gyomoké, apró, de finom bogyókat terem, a talajon kúszik, fel se karózom, egyszer meg nem öntözöm, mert így is nõ. Na ez a növény -2--3 fokos két méteres (!) fagyok után is rendszerint él és terem még!
Aztán a fagykár adott fajon belül is azért szubjektív dolog, mert függvénye fajtának, egyedi toleranciának, fenofázisnak, szervnek, termõhelynek, az elõzményeknek, stb. és annak is, miként következett be maga a megfagyás, a jégkristályok keletkezése, illetve a felolvadás. Egy jó mérésnek fontos kritériuma a pontos leírhatóság és megismételhetõség, ez már csak az itt említettek miatt sem lehetséges, meg azért sem, mert egy növény életében egyszer tud csak megfagyni.

Értem én, hogy mezõgazdasági szempontból az a perdöntõ, amit a növény "mond", hiszen ez maga a gyakorlat, de akkor viszont ne keverjük ide a celziuszfokokat.