Kismértékû, ám lényeges evolúciós szerencse, hogy minden ez irányba mutató, felülrõl indukált leegyszerûsítõ törekvés ellenére, van még amiben hasonlítunk a bioszféra gyönyörködtetõ változatosságára.A tudomány általánosan száraz gondolkodásmódja (tisztelet minden nemes kivételnek) és szûk keresztmetszetekre ítélt "ténymániája", melyet elõsorban önös érdekei tartanak fenn, nagyban paszírozná az emberi lélek generalizációt, sok vonalon.Ismét tisztelet a kivételnek.De ide vagy oda bármely tény, oly mély a koevolúció kútja, amirõl csak hisszük, hogy tapogató kezeink mennyi mindent jól érthetõen és szabályszerûen követhetõen markolnak már meg belõle, az emberi viselkedéslélektan és humánetológia terén. Semmi nem szûkíthetõ le analitikus keresztmteszetekre bármennyire is szeretnénk, oly döbbenetes a hatótényezõk tárháza és oly igaz ránk nézve is a környezeti tényezõk és belsõ összefüggések törvényszerûségeinek összecsomozódó dinamikus egyensúlyi törvénye. Még a nemi szelekciós szociometriai, csoportlélektani szerepjátékok és felosztások terén sem. Bizonyos szempontok mentén szervezõdõ tények, nem takarják le soha a rendszer önmagából eredeztethetõ sajátotásságait és különösen nehéz ezt úgy megtenni, ha mi is egy hierarchia-rendszer részei vagyunk.A klisék a mindennap változó helyzetekben, ahogy az ökológiában is többnyire, a kialakult vagy épp most születõ életszituációkban - a látszólagos status quo-k ellenére is - romba dõlnek egy pillanat alatt...azt hiszem ezt pont Neked feleslegesen is mondom, épp oly vagy jobban tudod, mint én.
Így hát örüljünk az emberi nemben még meglévõ kommunikációs diverzitásnak is.Nemtõl függetlenül. nevet