De van, de ha csak nincs valami bajuk, amiben segítségre szorulnak, egy lépést se teszek értük. Segíteni azonnal segítek, de azért nem megyek el senkihez, hogy megigyunk egy kávét. Fáraszt és idegesít, ha azzal kell törõdnöm, hogy semmit se csinálok, csak dumálok a semmirõl valakivel, ahelyett, hogy valami ésszerû és izgalmas dologgal foglalkoznék. Más az, ha a velem azonos érdeklõdésûekkel kell az érdeklõdési területemrõl tárgyalni, kielemezni helyzeteket, stb. Van egy rakat ember, akivel ilyen szakirányú kapcsolatom van, nem nevezném õket barátnak, de havernál többek, viszont eszembe sem jutna meghívni õket a szülinapi bulimra (amit sose tartok..)
Floo, ha valaki alapvetõen szeret távol lenni az emberektõl, mert mondjuk 22 éve ügyfélszolgálatos munkája van, és mást se csinál egész nap, mint idegenekkel kedves és megértõ, annak nagyon elege lesz ebbõl munkaidõ végére... Szerencsére már megtanulta a férjem is, hogy amikor hazajövök, jobb, ha egy fél órát meg se szólal. :-)