Meteorológiai műszerek otthon
Műszer csatlakoztatása a MetNet-re
MetNet WS feltöltő: LINK MetNet WD feltöltő: LINK
MetNet cumulus feltöltő: LINK
Figyelem! Akinek Netatmo és Ruuvitag műszere van, az mostantól felkapcsolhatja a MetNet-re is!
Műszereim LINK
Csatlakoznál a légszennyezettség mérő állomáshoz? Olvasd el cikkünket
Kérdésed van ezzel kapcsolatban? Írj nekünk a legszennyezettseg(kukac)metnet(pont)hu címre.
Én télen a sóoldatos "bilire" szavazok, abból próbálja meg kifújni a szél ami beleesett... 
Elég szépen adja is a hó vastagságának és szemre megfigyelt sûrûségének arányában a csapadékot. Már ha kinézek és "tapicskolok" egy kicsit nagyjából tudom is mennyi csapadékra számíthatok.
A fûtött billenõkanalas mérõ is lehet jó, akár nagyon jó, nem forralni kell a csapadékot, csupán az olvadáspont fölé emelni a rendszer hõmérsékletét (5-10 °C-ra szerintem elég).
Én a nyári idõszakban a bádog, alu vagy nem tudom mibõl készült Hellmann mérésein is elgondolkodtam. Tételezzük fel, hogy tûz a nap, egész délelõtt, a csapadékmérõ "konzervdobozunk" szépen felmelegszik. Akár 50-60 °C-ra is. Mindenki ismeri milyen érzés nyáron a tûzõ napon megmarkolni egy fémtestet... Utána hirtelen jön egy rövidebb zápor, ami mondjuk 3-4 tizedet adna. Mennyit mérünk meg ebbõl reggel valójában? Fõleg akkor, ha utána megint kisüt a nap és órákon keresztül "forralja" a rendszert?
Csak elméleti kérdés, nem akarok a Hellmann fanokkal vitázni, én is szívesen méregetnék egy ilyennel, összevetném a többi mérõmmel az eredményeket. Biztos tanulságos lenne.
Amit tudunk, hogy tökéletes mérések, idealizált körülmények csak a mesében vannak. A valóság nem ilyen szép, fõleg amikor megláttam most a reggeli debreceni synopot és még nyomnyi csapadékot sem adott, a múltkor is ugye a reptéri galiba a versenyzõk életét is megnehezítette. De a kézi mérés sem leányálom és a billenõkanalas mérõk fûtése sem a legegyszerûbb. Szóval ember legyen a talpán aki bármire is voksol.

Elég szépen adja is a hó vastagságának és szemre megfigyelt sûrûségének arányában a csapadékot. Már ha kinézek és "tapicskolok" egy kicsit nagyjából tudom is mennyi csapadékra számíthatok.

A fûtött billenõkanalas mérõ is lehet jó, akár nagyon jó, nem forralni kell a csapadékot, csupán az olvadáspont fölé emelni a rendszer hõmérsékletét (5-10 °C-ra szerintem elég).
Én a nyári idõszakban a bádog, alu vagy nem tudom mibõl készült Hellmann mérésein is elgondolkodtam. Tételezzük fel, hogy tûz a nap, egész délelõtt, a csapadékmérõ "konzervdobozunk" szépen felmelegszik. Akár 50-60 °C-ra is. Mindenki ismeri milyen érzés nyáron a tûzõ napon megmarkolni egy fémtestet... Utána hirtelen jön egy rövidebb zápor, ami mondjuk 3-4 tizedet adna. Mennyit mérünk meg ebbõl reggel valójában? Fõleg akkor, ha utána megint kisüt a nap és órákon keresztül "forralja" a rendszert?
Csak elméleti kérdés, nem akarok a Hellmann fanokkal vitázni, én is szívesen méregetnék egy ilyennel, összevetném a többi mérõmmel az eredményeket. Biztos tanulságos lenne.
Amit tudunk, hogy tökéletes mérések, idealizált körülmények csak a mesében vannak. A valóság nem ilyen szép, fõleg amikor megláttam most a reggeli debreceni synopot és még nyomnyi csapadékot sem adott, a múltkor is ugye a reptéri galiba a versenyzõk életét is megnehezítette. De a kézi mérés sem leányálom és a billenõkanalas mérõk fûtése sem a legegyszerûbb. Szóval ember legyen a talpán aki bármire is voksol.
